A Mennyei vasút 777-es járata

 

kagaya - vasút kereszttel

 

Noncsi a 14 éves ifjú leányzó nagyon szerette az álmokat. Azokat az álmokat, amelyek a Jóról szóltak. Olyan helyekről, ahol nincs irigység, békétlenség és háborúskodás, hanem nyugalom és szeretet ölel körbe mindent. Olyan emberekről, akiknek szívében túlcsordul a jóság, a szeretet, a hála.

Csodálta a természetet, a fákat, virágokat, az állatokat, a felhőt, napot, csillagokat, de legjobban az embereket. Mindenkiben igyekezett meglátni a jót, mert szerinte nem létezik olyan ember, akiben az ne volna meg. Kicsi korától fogva a jóra tanitgatták szülei, s hitben nevelték. Arra a hitre, amely számára az egyetlen reménységet jelentette a világban. Szüksége volt Megváltójára, s szeretetére, ezért már évekkel korábban döntött mellette, s elhatározta, szüleihez hasonlóan a szeretet útján fog járni, és megpróbál jóval, és azzal a szeretettel hozzájárulni a világ jobbá válásához, ami szívében van.

A leányzó hosszú göndör szőke fürtjei vállára simultak, kék szemeiben pedig az öröm és a hála fénye pislákolt. Így járt kelt dalolva, táncolva, jósággal teli szívvel az emberek között.

Mindenkivel igyekezett kedvesen, barátságosan viselkedni, soha senkit nem illetett egyetlen rossz szóval sem. Segített, ahol csak tudott. Iskolájában neki voltak a legjobb tanulmányi eredményei. Nagyon szeretett olvasni, de legtöbbet, a bibliai történeteket lapozta. Kedvencei a Jézusról szóló írások voltak, amelyekkel nem tudott betelni.
Sokan nevettek rajta és kigúnyolták, hogy olyan dolgokban hisz, amelyek nem is léteznek, és szerintük csak kitalált mesék. De ő szilárdan állt a hitében, s titkon reménykedett benne, hogy egyszer a társai, és a hitetlen emberek e történetekben nem meséket látnak majd csupán, hanem észreveszik bennük a valóságot. Sokat imádkozott azért, hogy ébredjen hit a szívekben, s azokért is imára kulcsolta kezét, akik csúfolták őt, s folyton rossz dolgokat tettek vele, hogy áldást kérhessen rájuk.

Egyik éjszaka, amikor a hold és az égen ragyogó csillagok Noncsi szobájának ablakában figyelték a békésen szendergő lányt, aki éppen a Mennyországról álmodott, történt, hogy két hatalmas angyal jelent meg az ágya szélénél, megsimogatták az arcát, és ezt mondták neki:

- Ébredj kicsi lány, ma valóra váltjuk a legszebb álmodat. Meghívunk a Mennyei vasút 777-es járatára. A jegyed árát már valaki kifizette helyetted. Drága árat fizetett Érted, de mivel Te egykor már elfogadtad az Ő ingyen kegyelmi ajándékát, tessék, a névre szóló jegyed, öltözz fel, és már indulhatunk is! 

Noncsiék háza elé hatalmas kék színű vonat robogott, amely dicsőséges fényárban úszott. A holdacska és a csillagocskák kíváncsiskodva lesték, hogy mi történik, és hogy kerül oda a semmiből egy hatalmas vonat. A vonat tetején angyalok táncoltak és énekeltek olyan örömmel, amelyhez foghatót a lányka még sosem látott. A félelem parányi szikrája támadt szívében, felnézett a csillagos égre, s mintha a csillagok kacsintottak volna neki, hogy szálljon csak fel rá bátran, így is tett tehát. Megkereste a jegyéhez tartozó ülést és kényelmesen elhelyezkedett. Fejében a vonathoz hasonlóan zakatoltak a gondolatok:

 - Hogy kerülök ide? Mindez csak álmodom, vagy valóság?

Tűnődéseinek a kalauz vetett véget, aki a földi vonatokhoz hasonlóan kiáltozta, hogy „jegyeket, bérleteket.” Noncsi mielőtt átadta volna az angyali külsejű ellenőrnek a jegyét, alaposan szemügyre vette azt. Talált rajta egy nevet, a sajátját, ami egy könyv alakú rajzba volt nyomtatva, a könyv elején pedig az Élet könyv felirat állt.

- Tudom már, ez azt a könyvet jelképezi, amelybe azoknak a nevei kerülnek, akik elfogadják a Megváltó keresztáldozatát, s a Biblia tanítása szerint beírattatnak az Élet Könyvébe. Azoknak, kiknek nevei megtalálhatóak eme könyvben, örök életet kapnak, s bemehetnek a csodálatos Mennyországba. Ennél szebb helyet el sem tudok képzelni. A gyerekek biztosan sokat játszanak, és körtáncot járnak Jézussal és az angyalokkal, s a felnőttek is csuda jó dolgokkal foglalatoskodhatnak. Ott érhetnek a legzamatosabb és legfinomabb gyümölcsök, és nőhetnek a legszebb virágok és fák. Olyan színes réteken sétálgathatnak ott az emberek, amelyhez fogható nincs a földön. És még annyi kitűnő dolog lehet ott fenn.

Majd észrevette, hogy a jegy alján a MEGVÁLTOTT szó szerepelt nagy betűkkel. A jegye hátulján egy üres keresztet talált, amelyen a bűn, a betegség, a fájdalom, a halál szó át volt húzva vérrel, s az volt oda írva, hogy „elvégeztetett.” Egyből tudta, hogy ez Jézus kereszthalálát jelképezi, és azt a Drága Vért, amely az emberekért kiontatott, hogy megmeneküljenek.

Látom, jól áttanulmányoztad a jegyed, most már odaadhatod nekem, erre úgysem lesz többé szükséged, hisz az igazán fontos dolgok a szívedben dőlnek el!

Noncsi átnyújtotta a jegyet, a kalauz pedig továbbállt, hogy az egyik utast leszállásra szólítsa fel. A következő szavakat intézte egy őszes külsejű bácsinak, akinek érvénytelen volt a jegye:

Sajnos, le kell, hogy szállítsalak! Ott a földön neked is fel lett kínálva az ingyen jegyhez való jogosultság, de te nem éltél vele. Visszautasítottad Jézus ajándékát, nézd csak meg a jegyedet! Az élet könyvén kívül található a neved, és ugyan a jegyeden a megváltott szó szerepel, s a hátulja is olyan, mint amilyennek lennie kell, csak Te még nem fogadtad el azt, amit jelképez.

Bácsi, én tudom, mire gondol az angyal, elmagyarázom Neked! - rohant Noncsi a bácsihoz, majd leült mellé és elkezdett neki mesélni.

Tudod az én és a Te jegyed között csak annyi a különbség, hogy a Te neved még nincs beírva az Élet könyvébe. Minden más ugyanaz a kettőn. Hiszen Jézus mindenkit megváltott a bűntől. Szóval Te is, én is, minden ember az Ő megváltottja, ám sokan nem hiszik el, és nem akarják elfogadni Őt. De sajnos, ha nem térnek meg, a nevük nem íratik be az Élet könyvébe, és nem örökölhetik a Megváltottaknak járó áldásokat! Bácsi, kérlek, fogadd el, amíg nem késő! Most még csak egy Mennyei utazásról maradtál le, de gondolkodj el azon, mi lesz Veled, ha végleg lemaradsz a Mennyről!
Köszönöm pici lány, én sem magyarázhattam volna Nálad jobban, most ülj vissza a helyedre, a bácsinak segítenem kell leszállni.

Noncsi hallotta, ahogy az ajtó lassan kinyílik, s látta a bácsit lomha léptekkel, szomorú szívvel leszállni. Eszébe jutottak azok a társai, barátai, és hallgatói, akiknek beszélt Jézusról, de elutasították. Mély fájdalmat érzett szívében miattuk, s tudta, hogy Megváltójának mindennél jobban fáj, ha elutasítják kegyelmét. Bárcsak többet tehetne, gondolta magában, de egy angyal így vigasztalta:

- Noncsikám, Te megteszel mindent. Az életedet a jóság és a szeretet vezérli, ez az egyetlen, amit meg tudsz mutatni a világnak, a szeretetre éhezőknek s szomjazóknak. Hidd el, ez után az utazás után még több dolgot fogsz megérteni. Valóra akartuk váltani a legszebb álmodat, amely a keresztények legfőbb reménysége, hogy egyszer szemtől szembe állhatnak Hitük bevégzőjével a Mennyben. De e majd egyszer valóra fog válni, a mi vonatunk ugyanis csak egyike a Mennyei járatoknak, amelynek végállomása nem a Menny lesz, csupán olyan helyekre visz el, amelyeket ott a Földön te is taposol, ha tényleg Őt követed.

Ahogy beszélgettek az angyallal a vonat elérkezett az első állomáshoz, a Hit nemes harca állomásához. A vonat a Hit Tenger közepén fekvő sínen haladt, s egyszerre kinyíltak az ablakok, hogy a lány jól láthasson mindent. Látta a zúgó, morajló tengert, s vadul csapkodó hullámait, amely a vonatot is próbálta volna lesodorni a sínről. A vonat mellett egy hajót pillantott meg, amelyben kétségbeesett halászok ültek, és nagy félelem fogta el őket. Dörgött az ég, a szél néha belekarolt a kifeszített vitorlába, s segített a hullámoknak, hogy egyre messzebb sodorhassák a hajót. A leányzónak rögtön eszébe jutott a Bibliából egy hasonló történet, ezért felállt a helyéről, kihajolt az ablakból és azt kiáltotta a hajósoknak, hogy „ne féljetek, csak higgyetek, Jézus nem engedi, hogy bajotok essen.” A hajóban levők meghallották a bátorítást, így elkezdtek hittel imádkozni, majd hirtelen csend lett, s nyoma sem volt a viharnak.
Ezután így szóltak Noncsihoz az angyalok:

- Ügyes voltál! Emlékezz erre mindig! Ha nagy viharba keveredsz az életben, tudd, hogy ha nem veszíted el a hited, s szívedben nem kételkedsz, Jézus a legnagyobb vihart is lecsendesíti körülötted! Te csak bízzál az Úrban!

A következő a Szeretet az út a győzelemhez állomás volt. A vonat egy szív alakú sínen haladt. Közepén egy kereszt állott, melyhez mindenhonnan utak futottak. Ezen utak a mentén, hatalmas, zöldellő fák álltak, telis tele érett gyümölcsökkel. A fák mentén sokféle formájú, és  mindenféle színű virágok nyiladoztak, s hangulatos madárcsicsergés hallatszott. Az egészre ragyogó napsütés borult, a nap sugarai a szivárvánnyal táncoltak. Voltak mellékutak is, amelyek nem a kereszt felé futottak. Azok mentén a táj kopár és sivár volt. A fák kopaszak voltak, a virágok kókadoztak. Az egész felett sötét felhők gomolyogtak, és mindenütt sötétség honolt. A sín mentén, amelyen a vonat zakatolt, két oldal volt. Az egyik oldalon kéregetők, árvák, özvegyek ültek. A másik oldalon rablók, csúfolódók és mindenféle rosszakaratú emberek ültek.

Nézd meg Noncsi jól az utakat! - mondta egy angyal. - Azok, amelyek a kereszt felé haladnak, élettel teljesek. Viszont, amelyek nem arra visznek, hiányzik belőlük az élet. Mindezt azért mutatjuk meg Neked, hogy lásd, hogyan működik a szívedben lévő szeretet. Akiket a sín két oldalán látsz, olyan emberek, akiknek nagy szükségük van a szeretetre. A földön nagyon sok ilyen emberrel találkozol. Szükségben levőkkel, de olyanokkal is, akik rosszat akarnak neked, rosszat tesznek veled vagy embertársaiddal. S persze olyanokkal is, akiket nem okoz gondot szeretned. De ha Te összekötöd a szívedet a kereszttel, s arra tekintesz, mit tett érted a Megváltó, s milyen szeretettel van feléd, akkor Te is képes leszel ezekkel az emberekkel mindig szeretettel bánni. Éppen ezért a kereszt felé tartó utakon meglátszanak a szeretet gyümölcsei, melyek életet és vidámságot fakasztanak. Ez az élet napos oldalát jelzi. Viszont azokról az utakról, amelyek nem a kereszt felé visznek, hiányzik a szeretet. Ott azért van sötétség, szomorúság és azért nincs gyümölcstermés.  Ez az élet árnyas oldalát jelképezi. Csak úgy, mint ha szeretet nélkül bánsz valakivel.

- Értem - felelte a lány.

A következő az Idő és választás állomás volt. A vonat ablakából, ha kinézett az ember olyan érzése volt, mintha egy óriási vidámparkban járna. Tele volt mindenféle dolgokkal, amelyekről sok gyermek és felnőtt álmodik. A lány látott különféle filmeket, sok fajta tévét és számítógépet, videó játékokat, kényelmes fotelokat a lustálkodáshoz, Bibliákat és mindenféle jónak látszó dolgot. Noncsit arra kérte az angyal, hogy válasszon egyet közülük, amellyel a legszívesebben töltene most időt. A leány sokat tűnődött, mert szeretett volna saját számítógépet és tévét magának, meg még sok mást is, de végül a Bibliát választotta. Pedig volt már neki egy, de mivel azt otthon hagyta, így a könyvre esett a választása s látta, hogy abból fogyott a legkevesebb.

Jól választottál. A világ tele van olyan dolgokkal, amelyekkel szívesebben töltenek időt az emberek, ahelyett, hogy a Szentírást olvasnák, és időt töltenének Urukkal. Sajnos sok keresztény is beleesik abba a hibába, hogy mindent az Úrral való kapcsolata elé helyez. De Te ne tedd! Olvass sokat a Bibliából, hogy formálódjon a szíved, s soha ne helyezd Istent az utolsó helyre! Bátran kérd ki a véleményét minden dolgodban, hogy az Ő akarata szerint tudj cselekedni!

Aztán elérkeztek az Igazság állomásához. Noncsi kinézett az ablakon és látott egy nagy hegyet, amelyről a vízesés csobogó hangja olyan hívogató volt. A vonat másik oldalán is ugyanez a látvány tárult szeme elé, s az még hívogatóbbnak bizonyult az előbbinél.

- Miért jöttünk ide? És itt mi a tanulság, mert ugye ezzel is, akartok nekem valamit tanítani? –tette fel sorban kérdéseit a leányzó.

- Okos vagy! Nézd csak meg a kettőt. Az egyik a természet valódi csodája, a másik viszont csak hamisítvány, háromdimenziós mozi filmvetítés. Ezzel arra szeretnénk tanítani, hogy légy óvatos! Tudod, sok hitető van a világban, akik hamis tanításokkal és csodákkal akarnak a maguk oldalára embereket állítani, s még az Úr gyermekeit is el akarják hitetni és meg akarják téveszteni. De te csak hallgass mindig a szívedre, kövesd a Jó Pásztort, s csak azt fogadd el, amit a Biblia tanít neked!

A végső állomás a Tanítványság állomása volt. Áthaladtak egy csatatéren s láttak Júdásokat és Pálokat csatázni. A Júdások oldalán olyanok álltak, akik engedtek valamilyen kísértésnek, és átálltak egy pillanatnyi földi örömért a rossz oldalára. A Pálok viszont harcoltak a bűnökkel, a kísértésekkel, s Jézus oldalán a jóért, jóval harcoltak.
- Noncsi Tiéd a döntés felelőssége!  A Júdások vagy a Pálok oldalához szeretnél tartozni? – kérdezték tőle az angyalok!
De a leányzó szívében pecsétként ott volt a válasz. Ő a jó oldalán szeretne harcolni egy jó ügyért, s tudta, hogy a kísértéseknek nehéz ellenállni, de Jézust választani s Érte néha dolgokról lemondani a legnagyszerűbb választás.
Az angyaloknak ezt felelték erre:

- Drága gyermeke az Úrnak, maradj meg azon az úton, amelyen elindultál, s legyél Pál, hogy célt érhess! Az utazásod egyelőre véget ért a Mennyei járaton, ideje haza menned! Vésd az eszedbe jól, amiket itt tanultál, s ne engedd soha, hogy a jó magokat kilopják a szívedből!

A mozdonyvezető visszafelé vette az irányt, s a vonat a legszebb tájakon haladt Noncsiék háza felé. A lány bátran és az öröm mámorában énekelt az angyalokkal, megkóstolta a mézédes gyümölcsöket, amelyeket az út menti fákról szakított le, kipróbálta az angyalok trombitáját és hangszereit, sőt még a vonatot is vezethette egy kis darabon.
Aztán mikor a vonat fütty a végállomást jelezte, megköszönte a felejthetetlen utazást, s integetett az angyaloknak, és a masinisztának.A kerekek elkezdtek csikorogni, ezzel jelezték, hogy a vonat készen áll az indulásra. Az angyalok a következő dallal köszöntek el Noncsitól:

Kicsi lány, néked szól a dal. Lant zendülj, hárfa pendülj, dob perdülj, ének csendülj: „Minden féltve őrzött dolognál jobban óvd a szívet, a szívedet, mert onnan indul ki az élet, az életed! Kicsi lány ezt sose feledd! Szeretettel búcsúzik a 777-es járat tőled.

A lány szemeiben könnycseppek jelentek meg a meghatódottságtól, és addig álldogált az ajtóban, amíg hallotta a zenét, majd a vonat tovatűnt a messzi távolban.

Noncsi álmosan bújt vissza ágyacskájába, hogy kipihenhesse magát, s újult erővel futhasson neki a következő napoknak elfojthatatlan vággyal és energiával a Jóra!
A kíváncsi holdacska és csillagocskák megvárták, míg a hazatért utas álomra szenderül, aztán folytatták a ragyogást az égbolt éjszakai csendjében.

Forrás: Baksa Lívia (Keresztény Club)