Egy intő példa.

 


Szülőházam lakószobájának falán egy kép függött, a süllyedő Pétert ábrázolta ez a kép. A háttérben viharral és hullámokkal küzdő hajócska látszott. Elől a hullámok közül Péter terjesztette ki karját Jézus felé, aki győzelmesen lépkedett a hullámokon. Mélyen bevésődött ez a kép gyermek-emlékezetembe. Mindig azt mutatta nekem ez a kép, amit én is tettem.
Most is függ szobámban egy Pétert ábrázoló kép. De ez nem a süllyedő, hanem a hullámokon járó Pétert ábrázolja, amint a tengeren megy a Megváltó felé, kitárva feléje karjait. Egy hívő festőnek a műve ez. Nem akarom, hogy az én gyermekeim a süllyedő Péter képével szívükben nőjenek fel; a hullámikon járó Péterről vegyenek példát. Ez volt az én kívánságom, mikor a képet felakasztottam a falra.
Vessünk egy pillantást a tengeren járó Péterre. Tanulhatunk valamit az ő esetéből.

 

Jézus elvált tanítványaitól, hogy fölmenjen a hegyre és ott imádkozzon. A tanítványok beszálltak egyedül a hajóba és elindultak. A tengeren hajójuk nagy szükségbe jutott, mert a szél szembe fújt velük. Egyszerre csak megpillantották Jézust a tengeren feléjük közeledni. Először azt hitték, kísértet, és félelmükben kiáltozni kezdtek. De Jézus szólt hozzájuk: „Biztatok; én vagyok, ne féljetek!"
Akkor így szólt Péter: „Uram, ha te vagy, parancsolj, hogy hozzád mehessek a vizeken ! És Jézus így szólt : s Jövel !"
Ha Jézus azt mondta : „Jövel !" - gondolta Péter - akkor én mehetek is. Bízott az Úr szavában és kilépett a hajából. És íme, a tenger fenntartotta őt! Nem, rosszul mondjuk, nem a tenger tartotta fenn öt ! A tenger nem tudta volna fenntartani. A Jézusra tekintés tartotta fenn. Vagy egész szabatosan kifejezve: Jézus tartotta fenn, akire Péter hittel és bizalommal tekintett. Így ment ö a vízen, az Úrra
szegezett tekintettel. Az evangélista egyszerű, világos szavakkal tudósít bennünket erről: „És Péter kiszállván a hajóból, jár vala a vizeken, hogy Jézushoz menjen." Csodálatos, nagyon csodálatos !
Egyszerre csak szél kerekedett. Az ellenség gondoskodott róla, hogy a szél legjobbkor támadjon fel. Mert az ellenség szemében szálka volt az, hogy az Úr egy tanítványa olyan bizalommal járt a tenger hullámain. Ezt nem tűrhette. Ezt meg kellett akadályozni, bármi áron is! - A szél felkavarta a tengert és fenyegetően hajtott egy hatalmas hullámot Péter felé. Péter észrevette a hullámot és megijedt. És ebben a pillanatban elkezdett süllyedni. Rémülten kiáltott fel : „Uram, segíts !" Jézus kinyújtotta kezét, megragadta őt és így szólt :
„Kicsinyhitű, miért kételkedél ?"

 

Mire tanít minket ez a történet? Azt akarja nekünk megmondani, hogy az Úrra szegezett tekintettel képesek vagyunk biztosan áthaladni a nehézségek és lehetetlenségek bármely tengerén is. Az Úr megmondotta: „A hívőnek minden lehetséges." Miért? Mert a hit egyedül Istennel számol. És vajon van-e valami lehetetlen Isten előtt? Nem, nem is lelet. Ő képes bennünket a legnehezebb
körülmények közt is megőrizni, csodálatosan és győzelmesen átvezetni mindazokon. Ezt bizonyítja előttünk a hullámokon járó Péter története.

 

Helyzeted nagyon zavart és nehéz lehet, úgyannyira, hogy lehetőséget sem látsz már a szabadulásra. De ha föltekintesz az Úrra és reá bízod magadat, megszabadulsz. Ez egészen biztos. Mert a Jézusra tekintésben csodálatosan nagy erő van. Mint, ahogy Pétert hordozta a tenger hullámai felett, úgy hordoz Ő tégedet is a te otthoni, vagy hivatali nehézségeid tengere felett. A lehetetlenség lehetséges lesz számodra. Képes leszel mindarra, amire a magad erejével soha sem lettél volna képes.
De csak addig lehetsz ennek az erőnek birtokában, ameddig szemeid az Úrra vannak szegezve. Ameddig Jézusra nézel, a hitnek és bizalomnak tekintetével, csak addig tarthatod fenn magadat a tenger hullámai felett. Ha elfordítod Róla tekintetedet, már jön az ijesztő hullám. Erről gondoskodik az ellenség. Már eleve számolj azzal, hogy az ellenség felkavarja a hullámokat, - hogy így ne
érhessen az téged váratlanul. És ha jön a hullám, - amint hogy biztosan fog jönni! - akkor ne a hullámra nézz, hanem tekints vissza, fel Jézusra. Azután mondd neki: „Én bízom benned Uram Jézus, egyedül benned bízom !" Így át fogsz jutni minden veszélyen.

 

Ugyebár, ha Péter tíz, tizenöt vagy húsz lépést meg tudott tenni, akkor megtehette volna még azt a néhány hátralevő lépést is.
Mikor süllyedni kezdett, akkor már olyan közel volt az Úrhoz, hogy neki csak kezét kellett kinyújtania feléje, hogy Pétert magához vonhassa ! Milyen kár, hogy nem tartott ki a hitben mindvégig!

 

Hadd ismételjem: a leghallatlanabb nehézségeken is átjuthatsz akkor, ha föltekintesz Jézusra és - nem fordítod el tekintetedet róla. De nem leszel képes átjutni egy napon sem, egy lépést sem tehetsz előre, akkor, ha tekintetedet elfordítod az Úrról.

 

Kihez akarsz hasonlítani: a süllyedő, vagy a hullámokon járó Péterhez? Kezdetben általában a süllyedő Péterrel tartottak. Ezt bizonyította az is, hogy a hullámokon járó Péterről nem is készítettek képet. Hogy a tengeren járhatunk, arra nem is gondoltunk, azt nem is mertük remélni. A hullámokon járó Pétert vakmerőnek, elbizakodottnak tartottuk. De az Úr nem így tekintette a dolgot. Nem azért
kiáltott Péterre, hogy hogyan mer a tengeren járni, hanem azért, hogy miért nem tartott ki végig a hitben.
Ha a mi hitünk is, a süllyedő Péteréhez hasonlóan, meginog, akkor kiált reánk is az Úr azokkal a szavakkal; amelyekkel Péterre kiáltott. De ha a nehézségek tengerén az Úrra szegezett szemekkel járunk, nem törődve a zúgó széllel, sem a tomboló hullámokkal, akkor - életünk dicsőíteni fogja az Urat.

 

Melyiket akarod választani? Kit akarsz példaképül választani magadnak: a süllyedő, vagy a hullámokon járó Pétert ?

 

Az Úr bizonyára azt akarja, hogy a hullámokon járó Péterhez legyünk hasonlókká! És az, ami képesekké tesz erre bennünket, az az Úrra szegezett tekintet.

forrás: NÉZZ JÉZUSRA című irásból. Írta: Modersohn Ernő
Németből fordította: d. G. V.