Simon András gondolataiból

 

 

Az életnek addig van értelme, amíg az ember szeretetet tud adni - és ami annál sokszor nehezebb: képes a szeretetet elfogadni is.

Van, amikor a szeretet apró kis gesztusainak elfogadása nagyobb tett, mint önzetlenül adni.
Amikor szeretetet adunk, akkor - mint kezdeményezők - az erő pozíciójában érezzük magunkat, s gyakran nem teszünk mást, mint szolid öntudatossággal nyugtázzuk lelki nagyságunkat.

Akkor viszont, amikor a telítettségnek ebben az emelkedett állapotában valaki hangtalanul hozzánk simul és rongyos kis tarisznyájából szeretet-morzsákkal kínál, meghökkenünk. Hirtelen kiesünk a nagyság szerepéből és zavartan szembesülünk az új helyzettel: nem tündökölhetünk egyedül a szeretet ingyen konyhájának konyhafőnöki szerepében. Most minket is étellel kínálnak. De hát erre nekünk semmi szükségünk sincsen! - zsörtölődünk a valaki morzsáit lefitymálva. Hiszen mi praktikusan, megszervezetten, hatékony nagyüzemi módon osztjuk a szeretetet a rászorulóknak. S lám, most a sor megakad, a sorban állók türelmetlenkednek.
De a valaki nem tágít.

Csak áll, és már-már könyörögve kínálja felénk elfogadásra apró kis szeretet-morzsáit.
S akkor meg kell látnunk, hogy szeretete nem elsősorban nekünk szól. Az életben maradáshoz neki van szüksége arra, hogy adjon, mert léte ebben az elfogadottságban nyeri el értelmét.
Valakitől szeretetet elfogadni annyit jelent, mint megerősíteni őt élete értelmében

 

dialógus

-         Ha állandóan a szememre veted a hibáim, nem szeretsz engem.

-         Ha nem figyelmeztetnélek a hibáidra, nem szeretnélek téged.

-         Ha megkérdőjelezed az igazamat, rosszindulatú és kötekedő vagy.

-         Ha mindig és mindenben igazat adnék neked, szükségszerűen rosszindulatúvá és kötekedővé válnék mindenkivel szemben, akinek az igazsága eltér a tiedtől.

-         Ha nem gyűlölöd azt, akit én gyűlölök, és ha nem szereted azt, akit én szeretek, áruló vagy.

-         Ha mindenkit gyűlölnék, akit te gyűlölsz, akkor téged gyűlölnélek meg először. Mert magát gyűlöli az, aki gyűlöletet szít. S ha csak azokat szeretném, akiket te szeretsz, nem téged, hanem azokat árulnám el, akiknek a te szívedben már nincs helyük, de az enyémbe még bőven beleférnek.