Az oldal magosztásai a Mai Ige kiadványból származnak!

http://www.maiige.hu/mai_ige

MAI IGE 2017 - I. negyedév 

 MAI IGE - 2017

 

 

Március 30., csütörtök

Gyászfeldolgozás (1)

„Jézus könnyekre fakadt.” János 11:35

Gyász

Dr. Colin M. Parkes mondta: „a gyász az ár, amit a szeretetért fizetünk.”

Minél jobban szerettél valakit, annál inkább meggyászolod halálát. A döbbenet, hitetlenkedés, zavarodottság, depresszió, üresség és harag mind a folyamat részei. Amikor Jézus megérkezett Lázár otthonába, barátja már negyednapja meghalt, nővére, Márta pedig zaklatott volt. Tudni akarta, miért nem jött Jézus hamarabb, hogy megakadályozza ezt. „Miért, Uram?” – ezt kérdezzük mi is, amikor elborít a gyász. Mi volt Jézus válasza? A Biblia azt mondja, hogy látva Máriát és a többi gyászolót „Jézus könnyekre fakadt.” Ezzel kifejezte, hogy nekünk is szabad gyászolnunk! A könnyek nem a hit hiányát jelentik, csak azt, hogy emberek vagyunk. Ő, aki képessé tett minket a szeretetre, megérti a fájdalmat és a veszteséget – ezért adta a könnyeket.

Hogyan gyászolunk? Egy lelkigondozó így fogalmaz: „Furcsán. Tökéletlenül. Általában meglehetősen nagy ellenállást tanúsítva. Gyakran haraggal és alkudozva… Rúgkapálva evickélünk át rajta, míg elérjük azt a békés állapotot, amit elfogadásnak nevezünk.” De az elfogadás nem azt jelenti, hogy átadjuk magunkat a kétségbeesésnek, hiszen az elválás csak egy pillanatig tart, de a találkozás örökké. Pál azt mondja: „… mindnyájan el fogunk változni. Hirtelen egy szempillantás alatt, az utolsó harsonaszóra; mert meg fog szólalni a harsona, és a halottak feltámadnak romolhatatlanságban, mi pedig elváltozunk. Mert e romlandó testnek romolhatatlanságba kell öltöznie, és e halandónak halhatatlanságba… akkor teljesül be, ami meg van írva: »Teljes a diadal a halál fölött!«” (1Korinthus 15:51–54).


Március 29., szerda

Szabadon dicsőíteni Istent

„Így szóltak hatalmas hangon: »Méltó a megöletett Bárány…«Jelenések 5:12

dicsőítés

Az üdvösségnek egyetlen útja van. Jézus azt mondta: „én vagyok az út” (János 14:6). A dicsőítésnek azonban sokféle módja létezik. Minden nemzedék ugyanarra a felfedezésre jut: az a zene, ami felhangolja az unokákat, a nagyszülőket lehangolja. Ne vitatkozzunk hát tovább azon, hogy kinek mi tetszik a dicsőítési stílusok közül. „Új éneket énekeltek a Báránynak… »minden törzsből és nyelvből, minden nemzetből és népből«” (Jelenések 5:9 NCV). Mindannyian ugyanazt az Urat dicsőítjük, és ő ehhez egyedül őszinte szívet kér tőlünk. Ez egyformán igaz a hagyományos orgonazenére, a country, a gospel, a reggae vagy a rap műfajra is. Isten nem azt várja, hogy teljesen egyforma módon fejezzük ki iránta szeretetünket, de azt elvárja, hogy ne ítélkezzünk mások felett az ő kifejezésmódjuk miatt. Amikor a Biblia azt mondja: „és új éneket énekeltek a Báránynak”, komolyan azt hiszed, hogy mind ugyanazt a zenei stílust képviselték? Tudtad, hogy a kálvini reformáció híres énekeinek, a genfi zsoltároknak a dallamai a korabeli kocsmadalokból, párizsi sanzonokból átvett dallamok? Akkoriban ez sokakban megütközést keltett, ma senki sem tételezné fel a világiasságot ezekről a közel 500 éves énekekről. Az öregedés egyik veszélye, hogy szeretnénk, ha a dolgok úgy maradnának, ahogy vannak, ragaszkodunk ahhoz, hogy mások egyetértsenek velünk, és az ítélkező „nem lelki” jelzőt aggatjuk azokra, akik más véleményen vannak. Pál azt írta: „mindenkinek mindenné lettem, hogy mindenképpen megmentsek némelyeket” (1Korinthus 9:22). Figyeld meg: „mindenképpen”! Ha valakinek az éneke a Bárányt dicsőíti, akkor azt Isten elfogadja – és nekünk is el kell fogadnunk!

 


Március 28., kedd

A diotrefészi lelkület

„Diotrefész, aki köztünk elsőségre vágyik…” 3János 1:9

rágalom, pletyka

Vannak emberek, akik annyira bizonytalanok és könnyen fenyegetve érzik magukat, hogy szükségét érzik, hogy mindenkit leromboljanak, akit vetélytársnak tartanak. Gondolj csak Diotrefészre, az újszövetségi gyülekezet egyik vezetőjére. Komoly dilemma volt számára, amikor János néhány tehetséges tanítót ajánlott, hogy hirdessék az evangéliumot az ő gyülekezetében. A bizonytalanságtól gyötört Diotrefész félt, hogy a látogatás fenyegeti majd az ő fölényét, ezért nem engedte, hogy jöjjenek. János, akit felzaklatott Diotrefész viselkedése, felvázolta barátjának, Gájusznak, hogyan szándékszik kezelni a helyzetet.

„Írtam valamit a gyülekezetnek, de Diotrefész, aki köztünk elsőségre vágyik, nem fogad el minket. Ezért tehát, ha megérkezem, emlékeztetni fogom azokra a dolgokra, amelyeket művel, amikor gonosz szavakkal rágalmaz minket, de nem elégszik meg ezzel, hanem maga sem fogadja be a testvéreket, azokat pedig, akik akarnák, úgyszintén megakadályozza ebben, és kiveti a gyülekezetből. Szeretett testvérem, ne a rosszat kövesd, hanem a jót. Aki a jót cselekszi, az Istentől van, aki a rosszat cselekszi, az nem látta az Istent.” (3János 1:9–11).


A szomorú igazság, hogy a diotrefészi lelkület ma is él, és megtalálható mind a világi, mind az egyházi szervezetekben. Ez szór rágalmakat az újonnan jöttekre, mert fenyegetésnek tekinti őket. Azzal vádolja az intelligens, tehetséges nőket, hogy nem ügyességükkel, tehetségükkel és szakértelmükkel, hanem más eszközökkel jutnak előre. Ezek az emberek keresik a repedéseket áldozataik páncélzatán. De bármennyire is azt hiszik, a másik ember imázsának rombolása nem fogja az övékét növelni. Az ördög görög neve a Bibliában diabolosz, ami szó szerint azt jelenti: vádló. A rágalmazás tehát az ördög munkája!


Március 27., hétfő

Kegyelem

„Járuljunk tehát bizalommal a kegyelem trónusához” Zsidók 4:16

 https://s-media-cache-ak0.pinimg.com/564x/6c/f7/02/6cf702e43a1e72fdecd0210abfa1d181.jpg

A Biblia azt mondja: „Mert nem olyan főpapunk van, aki ne tudna megindulni erőtlenségeinken, hanem olyan, aki hozzánk hasonlóan kísértést szenvedett mindenben, kivéve a bűnt. Járuljunk tehát bizalommal a kegyelem trónusához, hogy irgalmat nyerjünk, és kegyelmet találjunk, amikor segítségre van szükségünk.” (Zsidók 4:15–16).

Dr. Tony Evans azt mondja, hogy Isten kegyelme olyan, mint egy mentő, amely segítségedre siet vészhelyzet esetén. Először az azonnali kegyelmet adja, ami a legsúlyosabb tüneteket kezeli. Aztán hordágyon beemel a mentőbe, mely még több kegyelemmel van felszerelve – még több orvosi eszköz áll rendelkezésre problémád kezelésére. Aztán a mentő a kórházba siet veled, ahol még több kegyelem vár. Amikor felvesznek a kórházba, folyamatosan még több kegyelmet kapsz, amíg kezelésed tart, majd meggyógyulva hazamehetsz.

John Newton kedves énekének* szavaival: „a kegyelem hozott el biztonságban idáig, és a kegyelem vezet majd haza.” Egy napon Jézus meghallotta segélyhívásunkat: „Uram, légy irgalmas nekem, bűnösnek!” Eljött a földre, megtalált, ahogy bűneinkben haldokoltunk, és lehajolt, hogy megmentsen. Ő, mint főpapunk elvitt onnan, ahol voltunk, egy olyan helyre, ahol rendelkezésünkre áll mindaz a kegyelem, amire szükségünk van, amíg haza nem mehetünk vele. Egy napon Isten majd ítélőszékébe ül, ahol nem lesz többé kegyelem, de addig a napig a kegyelem trónján ül. Tehát bármikor, amikor hibázol vagy megbotlasz, bizalommal jöhetsz a kegyelem trónusához, és megkaphatod Isten irgalmát és kegyelmét.

* Amazing Grace; magyarul Az Úr irgalma végtelen kezdetű műfordításban ismert.


Március 26., vasárnap

Érzelmi sérülések gyógyulása

„Miért kiáltozol bajodban, halálos zúzódásod miatt?” Jeremiás 30:15

megbocsátás

Isten azt kérdezi népétől: „Miért kiáltozol bajodban, halálos zúzódásod miatt?” Majd így válaszol: „bekötözöm sebeidet, meggyógyítom zúzódásaidat” (Jeremiás 30:17).

Ha van bármi alattomosabb, mint a harag, a frusztráció és más negatív dolgok, amelyek tönkreteszik kapcsolatainkat, akkor ez az a belső forrás, amelyből erednek. A korábbi kapcsolatok elfertőződött, gennyes sebei veszélyes sérülések. Azt mondod: „Ha tudnád, milyen csúnyán megbántott ez az ember!” A lényeg, hogy még most is bánt, szóval hogyan lehetne megtisztítani és meggyógyítani ezt a sebet? Isten módszere az, ha nevén nevezzük a dolgokat! Ő nem fogja egy sebtapasszal leragasztani az elfertőződött sebet – megköveteli, hogy a probléma gyökerét kezeljük. Meg kell értenünk, hogy ő kész helyreállítani életünk megtört részeit, csak annyit kér tőlünk, hogy tárjuk fel ezeket a helyeket. Csak Jézus tud átvinni minket az idő korlátain, belépve sebzett múltunkba. Természetesen az egyik legfontosabb lépés a gyógyuláshoz az, hogy szívből megbocsássunk – hogy beismerjük a sérülést és a haragot, aztán elengedjük. Ezt nehéz lehet megtenni, de megbocsátás nélkül nincs sem szabadság, sem gyógyulás. Ha nem bocsátasz meg, a keserűség felemészt belülről, és feldúlja jelenlegi kapcsolataidat. Isten megadja kegyelmét a megbocsátáshoz és elengedéshez, de neked kell úgy döntened, hogy meg akarsz tisztulni a nehezteléstől azzal, hogy megbocsátasz annak, aki bántott. Nincs más út a békességhez és szabadsághoz.


Március 25., szombat

Gazdálkodj jól az időddel, az életeddel!

„Bölcsen viselkedjetek… a kedvező alkalmakat jól használjátok fel.” Kolossé 4:5

gazdálkodj

Legnagyobb vagyonod a következő huszonnégy órád. Hogyan fogod eltölteni? Hagyod, hogy a televízió, semmitmondó e-mailek, lényegtelen feladatok, ösztöneid, rossz társaság, vagy más értelmetlen figyelemelterelések felemésszék napodat? Vagy kezedbe veszed az irányítást, hogy a mai nap ne elvesztegetett idő legyen?

A vezetési szakértők azt mondják, hogy ha a fontossági sorrendünk elején álló 20%-ra összpontosítunk, akkor az erőfeszítéseink 80%-os megtérülését hozza.

Ezért, amikor reggel felkelsz, a tükörbe nézve ezt mondd: „Ma Isten akarata szerint fogok élni, és energiámat olyan dolgokba fektetem, melyek segítenek teljesíteni az ő akaratát.” Az igazság az, hogy mindig lesznek olyan dolgok, melyek a figyelmedért versengenek. A reklámozók azt akarják, hogy az ő termékeikre költsd a pénzedet. És azt észrevetted már, hogy azok az emberek, akiknek semmi dolguk, általában veled akarják tölteni idejüket? Még a saját vágyaid is lehetnek olyan sokfélék, és figyelmed annyira szétforgácsolódott, hogy már nem is tudod biztosan, mi igényli először odafigyelésedet. Ezért kell lézerpontossággal összpontosítanod Istentől kapott célodra. Bármire is koncentrálsz, annak erőt és lendületet adsz. Fontossági sorrended határozza meg, hogy mivel töltöd az idődet, ezért imádsággal állítsd fel ezt a sorrendet, és gondosan őrizd! Iktasd ki a lényegtelen dolgokat! Tévednek, akik azt mondják, minden a tiéd lehet. Nem tudsz megtenni mindent, amit te akarsz, de mindenre képes vagy, amit Isten akar. Választanod kell! A siker abból adódik, ha a jó dolgokat jól csináljuk, minden mást pedig elengedünk. Ha nem vagy biztos benne, hogy számodra mik a jó dolgok, képzeld el magad, ahogy évekkel később visszanézel az életedre: milyen dolgokat bánnál, hogy nem tettél meg?


Március 24., péntek

Kisebb és nagyobb ajándékok

„Mert a nekünk adatott kegyelem szerint különböző ajándékaink vannak, eszerint szolgálunk is” Róma 12:6

Ahhoz, hogy kiemelkedő légy valamiben, fel kell fedezned nagyobb ajándékaidat, és munkába kell állítanod őket. Pál egyik kisebb tehetsége az volt, hogy sátrakat készített, és ebből biztosította megélhetését, támogatta szolgálatát, de nyilvánvaló, hogy a nagyobb ajándéka a tanítás és a gyülekezetépítés volt. Azt kérdezed, hogyan fedezheted fel, hogy mi a nagyobb ajándékod?

1) Kérdezd Istent! Ki ismerné jobban a terméket, mint a gyártó? Nem te teremtetted magadat, így nem is tudod megmondani, hogy mire vagy teremtve. Isten azonban meg tudja, és meg is fogja mondani. „Ha pedig valakinek nincsen bölcsessége, kérjen bölcsességet Istentől, aki készségesen és szemrehányás nélkül ad mindenkinek, és meg is kapja. De hittel kérje, semmit sem kételkedve…” (Jakab 1:5–6).

2) Hosszú távra kötelezd el magad! Amikor járni tanultál, több időt töltöttél a hátsó feleden, mint a lábadon. De sikerült megtanulnod járni. Azért, mert erre születtél! Talán könnyen és gyorsan felfedezed nagyobb ajándékodat, de a fejlesztése és a teljes kiaknázása egy életen át tartó munka. Ez nem rövidtávfutás, hanem maraton.

3) Kérj visszajelzést a megfelelő emberektől! Nem mindig könnyű más emberek véleményét kikérni, de elengedhetetlen a sikerhez. Soha ne légy túl büszke ahhoz, hogy segítséget kérj! Ha magányos farkas típus vagy, íme, egy ige, amin el kell gondolkodnod: „senki se menthette meg őket, mert Szidóntól messze estek, és nem volt senkivel kapcsolatuk” (Bírák 18:28). Azért légy óvatos, válogasd meg, kitől kérsz tanácsot, olyat válassz, akinek nincs hátsó szándéka, hanem valóban segíteni akar!


Március 23., csütörtök

A bizalmat ki kell érdemelni

„Légy bölcs, fiam [lányom], és vidíts fel engem”Példabeszédek 27:11

"Légy bölcs fiam, és vídámítsd meg az én szívemet; hogy megfelelhessek annak, a ki engem ócsárol."  Példabezédek 27:11,

Van egy varázsfegyver, amit a tizenévesek nagyon szeretnek bevetni, hogy ezzel manipulálják szüleiket, így hangzik: „Te nem bízol bennem!” Ilyenkor elkezdünk visszakozni: „Nem, drágám, ez nem azt jelenti, hogy nem bízom benned, ha a barátaiddal lógsz, vagy elviszed az autót, ez csak az, hogy…” – és kifogyunk a szavakból. Védekezési üzemmódban vagyunk, és a beszélgetésnek vége. Az igazság az, hogy bizonyos dolgokat illetően bízhatunk gyermekeinkben, más dolgokban viszont nem. Ez nem „mindent vagy semmit” ajánlat. Például sokunknak van felhatalmazása arra, hogy a vállalat pénzéből kifizetést eszközöljünk egy bizonyos összeghatárig. De nem adják nekünk a vállalat összes pénzét! Ezért ne hagyjuk, hogy a gyermekeink megvezessenek, bátran mondjuk ki, hogy a bizalomnak fokozatai vannak – valamennyit már most megadunk, később majd többet is. Mark Twain író és humorista jegyezte meg: „Ha a gyermeked betölti a tizenkét évet, tedd egy hordóba, szegezd le a hordó fedelét, és a gyereket csak a csapnyíláson keresztül etesd! Ha eléri a tizenhat éves kort, akkor a csaplyukat is pecsételd le!” Komolyra fordítva a szót, vannak idők, amikor minden szülő így érez. De egy ponton el kell engedned a pórázt, és el kell kezdened bízni bennük.
Íme, két fontos dolog a bizalommal kapcsolatban:

Először is, a bizalom mértékének összhangban kell lennie az életkorral. Csak annyit szabad kockáztatnod, amiről okkal feltételezheted, hogy biztonságosan tudják kezelni.

Másodszor, a bizalmat ki kell érdemelni. Erma Bombeck egyszer szellemesen megjegyezte, hogy nem fog 2000 dollárt [kb. félmillió forint] költeni egy olyan gyerek fogszabályzására, aki soha nem mosolyog. A gyermekedben belül zajló folyamatok nagyban megmagyarázzák a kívülről láthatókat. Nyugodj meg, eljönnek a jobb napok is!


Március 22., szerda

Mik a valódi motivációid?

„… megvizsgál az Úr minden szívet, és megismer minden gondolatot és szándékot.” 1Krónikák 28:9

Tiszta szívet...

Amikor Anániás és Szafira látták, hogy mások eladják földjüket, és a bevételt a gyülekezetnek adják, hogy a szegényekről gondoskodni tudjanak, arra gondoltak, hogy ez jó ötlet – elméletben. Mindenesetre, amikor eladták a földjüket, a pénz egy részét megtartották maguknak, aztán hazudtak róla. Szerették volna, ha az emberek felfigyelnek rájuk, és lelki embereknek tartják őket, de nem akarták megfizetni ennek az árát. Péter azonban leleplezte bűnüket, és ezt mondta Anániásnak: „Nem embereknek hazudtál, hanem az Istennek.” (ApCsel 5:4). Nem csupán az indítékaik lepleződtek le, de bele is haltak. A következmény pedig: „nagy félelem szállta meg az egész gyülekezetet és mindazokat, akik hallották ezeket” (ApCsel 5:11). Egy lelkipásztor mondta: „Számos vasárnapon prédikáltam úgy, hogy az mélyen megindította gyülekezetem tagjait. De ironikus módon az igehirdetésre úgy „készültem”, hogy veszekedtem a feleségemmel útközben a templom felé, vagy megkeserítettem gyermekeim életét. A sokévi gyakorlat megmentett, és gyorsan átváltoztam lelkésszé, azonnal együtt érző, szent és lelki ember lettem. Pedig csak színleltem az egészet… mert az, ha úgy érezzük, hogy szükség van ránk, tisztelnek és igényt tartanak ránk, ugyanolyan nagy motiváció lehet, mint a Krisztus iránti szeretet.”

Ha le akarod ellenőrizni a motivációidat, íme, két igehely, melyet jól átgondoltan és imádságos lélekkel el kell olvasnod:
1) „… megvizsgál az Úr minden szívet, és megismer minden gondolatot és szándékot. Ha keresed, megtalálhatod.” (1Krónikák 28:9).
2) „Én, az Úr vagyok a szívek vizsgálója, a lelkek megítélője, mindenkivel úgy bánok, ahogyan élete és tetteinek a gyümölcse szerint megérdemli” (Jeremiás 17:10).


Március 21., kedd

Jól vagy lelkileg?

harmonia

„Fuss eléje, és kérdezd meg, hogy jól van-e ő, jól van-e a férje, és jól van-e a gyermeke? Az asszony így felelt: Jól!” 2Királyok 4:26

Ha ma meghalnál, a mennybe kerülnél? Mielőtt válaszolnál, olvasd el ezt a történetet! 1871-ben hatalmas tűzvész pusztított Chicago városában, háromszáz ember meghalt, és százezren lettek hajléktalanná. Horatio Gates Spafford ügyvéd, D. L. Moody barátja segített a lakosságnak talpra állni. Kétévnyi fáradhatatlan erőfeszítés után családjával úgy döntöttek, hogy elutaznak egy jól megérdemelt pihenésre. Úgy tervezték, hogy Angliába utaznak, ott csatlakoznak Moody evangélizációs kampányához, majd tovább utaznak Európába. Spaffordot ügyei intézése késleltette, ezért előreküldte családját, azt tervezve, hogy majd találkoznak az Atlanti-óceán túloldalán. Ám a család sosem jutott el oda. Új-Fundland közelében a hajójuk összeütközött egy angol hajóval, és húsz percen belül elsüllyedt. Spafford felesége, Anna úgy élte túl a szerencsétlenséget, hogy úszó roncsdarabokba kapaszkodott, de mind a négy leányuk megfulladt. Másnap Spafford ezt a szörnyű táviratot kapta feleségétől: „Egyedül menekültem meg.” Azonnal odautazott, hogy vele legyen. Később, amikor D. L. Moodynak beszámolt történetükről, Spafford csendesen ezt mondta: „Jól van így. Isten akarata teljesedett be.” A lesújtó gyásznak ezek a napjai ihlették annak az éneknek a megírására, mely már oly sokak számára volt vigasztalás: „Ha Isten békéje lakja a szívemet, úgy dúlhat vihar ellenem. Nagy hittel szívem zengi ez énekem: az Úrban, az Úrban jó nekem.” El tudod ezt énekelni te is? Ha már elfogadtad Jézust személyes Megváltódnak, akkor igen. Ha még nem, miért nem teszed meg még ma? Ki tudja, mit hoz a holnap?


 

Március 20., hétfő

Soha ne rágalmazz!

„Gyűlöletet rejteget a hazug ajak, és rágalmakat terjeszt az ostoba.” Példabeszédek 10:18

Gyűlöletet rejteget a hazug ajak, és rágalmakat terjeszt az ostoba.

Nehéz manapság olyan politikust találni, aki teljesen tiszta kampányt folytat. De a rágalmazás nem korlátozódik csupán a politikusokra. A megfelelő körülmények esetén mindannyiunkat megkísért, hogy másokat befeketítsünk. Ám mielőtt megteszed, olvasd el ezeket a szavakat jól átgondolva:

„Uram, ki lehet sátradnak vendége, ki tartózkodhat szent hegyeden? Az, aki feddhetetlenül él, törekszik az igazságra, és szíve szerint igazat szól; nyelvével nem rágalmaz, nem tesz rosszat felebarátjával, és nem hoz gyalázatot rokonára.” (Zsoltárok 15:1–3).

Vissza tudsz emlékezni a legutóbbi alkalomra, amikor olyan szavakat mondtál, melyek másvalakit lealacsonyítottak? Mi indított erre? Miért érezted szükségét, hogy kevesebbnek tüntesd fel az illetőt mások szemében? Talán azért beszéltél így, mert korábban fájdalmat okozott neked? Irigyelted elért eredményeit? Ha igen, nem tanultad még meg, hogyan ösztönözzön az irigység arra, hogy elérd saját céljaidat, nem pedig arra, hogy másvalakit becsmérelj? Lehetséges, hogy miközben morogsz és neheztelsz, közben csodálod és vágysz arra, amije a másiknak van? A Biblia azt mondja, hogy Istentől jön a fölmagasztalás (ld. Zsoltárok 75:7–8). Indítson ez a szentírási rész arra, hogy csapatjátékos legyél, ne vetélytárs. Nincs értelme valaki más fényét elfújni, attól a tiéd nem fog jobban világítani. Isten már kijelentette, hogy senki sem tudja keresztülhúzni életedre vonatkozó terveit: „Ha így határoz a Seregek Ura, ki hiúsíthatja meg? Ha kinyújtja kezét, ki fordíthatja vissza?” (Ézsaiás 14:27). Mivel Isten már biztosította jövődet, és megígérte, hogy megtorol minden ellened elkövetett rosszat, neked soha nem kell a rágalmazás eszközéhez nyúlnod.


Március 19., vasárnap

Mit tegyünk krízisben? (3)

„… végül elveszett megmenekülésünk minden reménye.” Apostolok cselekedetei 27:20

Viharban - elveszett remény

Ne ess kétségbe! „Mivel pedig sem a nap, sem a csillagok nem látszottak több napon át, és erős vihar tombolt, végül elveszett megmenekülésünk minden reménye” (ApCsel 27:20). Amit legutoljára kidobunk a fedélzetről, ha krízissel nézünk szembe: a remény. Márpedig, ha azt eldobjuk, akkor lényegében végünk van.

Valami olyan problémával küszködsz, ami újra meg újra támad? Odáig jutottál, hogy már mindent eldobtál, és a kétségbeesés határán vagy? Emlékezz, Pál hajóján a tengerészek azért adtak fel végül minden reményt, mert elfelejtették, hogy a dolgokat Isten irányítja. Elfelejtették, hogy Istennek terve van. És azt is elfelejtették, hogy ő tud reményt önteni a teljesen reménytelen helyzetbe is.

Amikor a Biblia reményről beszél, nem szerencsére, esélyre vagy véletlenre gondol. Nem, a remény összpontosított hit! „Legyetek erősek és bátor szívűek mind, akik az Úrban reménykedtek!” (Zsoltárok 31:25). „De az Úr szeme ügyel az istenfélőkre, akik szeretetében bíznak. Megmenti őket a haláltól, éhínség idején is megtartja életüket. Lelkünk az Urat várja, ő a mi segítségünk és pajzsunk. Benne van szívünk öröme, mert szent nevében bízunk.” (Zsoltárok 33:18–21). „Miért csüggedsz el, lelkem, miért háborogsz bennem? Bízzál Istenben, mert még hálát adok neki, szabadító Istenemnek!” (Zsoltárok 42:12). „Mert amit korábban megírtak, a mi tanításunkra írták meg, hogy az Írásokból türelmet és vigasztalást merítve reménykedjünk” (Róma 15:4). A mai ige tehát számodra ez: Ne ess kétségbe, bízz Istenben!


 

Március 18., szombat

Mit tegyünk krízisben? (2)

„Harmadnap pedig a hajó felszerelését dobálták ki saját kezükkel.” Apostolok cselekedetei 27:19

Ne dobd el, ami fontos! A dolgok cseppet sem javultak Pál apostol Róma felé tartó utazásán. „A vihar hevesen hányt-vetett bennünket, ezért másnap kidobálták a hajóterhet, harmadnap pedig a hajó felszerelését dobálták ki saját kezükkel.” (ApCsel 27:18–19 RÚF).
Figyeld meg, mit dobtak ki:
a) a rakományt – ami fontos és értékes;
b) a hajó felszerelését – pont, ami stabilizálhatta volna őket;
c) az élelmet – amire pedig szükség lett volna a létfenntartáshoz;
d) magukat – végül mindannyian kiugrottak, és megpróbálták úszva elérni a partot.

Amikor krízishelyzetbe kerülünk, kísértésbe esünk eldobni azokat a dolgokat, melyekre a legnagyobb szükségünk van, melyek fontosak számunkra, olyan értékeket, melyekhez jobb időkben ragaszkodunk. Ha nyomás alatt vagyunk, mindettől meg akarunk szabadulni. Kényszeresen cselekszünk. Feladjuk álmainkat. Elmenekülünk kapcsolatainkból. Eldobjuk a gyermekkorunkban tanult fontos alapelveket. Józsué azt mondta Izráel fiainak: „Ragaszkodjatok viszont Istenetekhez, az Úrhoz, ahogyan a mai napig tettétek!” (Józsué 23:8). Ahelyett, hogy kételkednél Isten ígéretében, állj rá még szilárdabban! Ahelyett, hogy lemondanál életedre vonatkozó tervéről és kitűzött céljáról, kapaszkodj bele szorosabban! „Ezért, szeretett testvéreim, legyetek szilárdak, rendíthetetlenek, buzgólkodjatok mindenkor az Úr munkájában, hiszen tudjátok, hogy fáradozásotok nem hiábavaló az Úrban.” (1Korinthus 15:58). „Akármi történik is, a Krisztus evangéliumához méltóan viselkedjetek” (Filippi 1:27 NIV). Így élheted túl – sőt, gyarapodhatsz a krízisben.


Március 17., péntek

Mit tegyünk krízisben? (1)

„… rábíztuk a hajót, és sodortattuk magunkat vele.” Apostolok cselekedetei 27:15

viharban

Ne sodródj! Jellemzően azon a háromféle módon reagálunk a krízisre, ahogy a tengerészek tették a hajón, melyen Pál utazott: „… szélvihar csapott le a tengerre. Mikor az magával ragadta a hajót, úgyhogy nem tudott a széllel szemben haladni, rábíztuk a hajót, és sodortattuk magunkat vele.” (ApCsel 27:14–15).

Az élet viharai először is hajlamosak rávenni, hogy sodródjunk. Elveszítjük szemünk elől a célt, és elfelejtjük, hová tartunk. Nem törődünk értékeinkkel, és letérünk a pályáról.

Mivel nem volt iránytűjük, a csillagokat pedig a vihartól nem látták, a tengerészek a sötétben tapogatóztak. Ez egy kérdést vet fel: Te jellemzően hogy reagálsz egy sötét helyzetre, amikor nem látod a csillagokat és nincs iránytűd? Sodródsz? Oda mész, ahová a hullámok visznek? Engeded, hogy a gondjaid lesújtsanak és ide-oda taszigáljanak? Az élet erős áramlatai elcsüggeszthetnek, és elérik, hogy azon tűnődj: „Mi értelme? Miért küzdjek ellene?” Így végül sodródsz az árral.

De most itt az ideje az ellenkezőjét tenni! Kapaszkodj erősebben a hiteddel! „A reménység hitvallásához szilárdan ragaszkodjunk; mert hű az, aki ígéretet tett… Ne veszítsétek el tehát bizalmatokat, amelynek nagy jutalma van. Mert állhatatosságra van szükségetek, hogy az Isten akaratát cselekedjétek, és így beteljesüljön rajtatok az ígéret.” (Zsidók 10:23, 35–36).

Figyeld csak meg: „hű az, aki ígéretet tett.” Kérdés: cserben hagyott valaha Isten? Válasz: nem, soha! És nem is fog. „A reménység hitvallásához szilárdan ragaszkodjunk; mert hű az, aki ígéretet tett”, és ő át fog segíteni ezen a krízisen is.


Március 16., csütörtök

Ma nyisd ki a szemed!

„Nyisd föl szememet, hogy megláthassam, milyen csodálatos a te törvényed. Zsoltárok 119:18

Nyisd...

Egy napon Elizeus és szolgája arra ébredtek, hogy a házat, melyben voltak, ellenséges katonák veszik körül. Szolgája pánikba esve kérdezte: „Jaj, uram! Mit tegyünk?” Ezért Elizeus így imádkozott: „Uram, nyisd meg a szemét, hadd lásson!” (2Királyok 6:17). A szolga hirtelen meglátta, hogy az ellenséget egy még nagyobb angyali sereg veszi körül.

Kleopás és társa hazafelé tartottak Emmausba; Jézus halála mélyen lesújtotta őket, keresztre feszítették és eltemették azt, akiben ők annyira bíztak. Egyszer csak a semmiből feltűnt egy idegen, csatlakozott hozzájuk az úton, és amikor hazaértek, ott maradt náluk vacsorára. Miközben imádkozott és áldást mondott az ételre, Kleopásnak és társának megnyílt a szeme, és felismerték, hogy az idegen nem más, mint maga Jézus (ld. Lukács 24:13–35).

Egy ember az elővárosi vonaton kifelé bámult az ablakon, és egyre ezt hajtogatta: „Csodálatos, egyszerűen csodálatos!” Mit nézett? Lepusztult lakótömböket és a járdákon szerteszórt szemetet! Miután a mellette ülő hölgy már vagy négyszer-ötször hallotta tőle, hogy valami „csodálatos”, megjegyezte: „Számomra nem tűnik csodálatosnak.” Mire a férfi így válaszolt: „Az utóbbi harminc évben vak voltam. De egy sebész szakértelmének, egy donor nagylelkűségének és egy szaruhártya-átültetésnek köszönhetően most két új szemet kaptam ajándékba. Így számomra minden, amit látok csodálatos.”

A zúgolódás vakká tesz Isten áldásaira, de a hála felnyitja a szemet, hogy élvezhesd az áldásokat. Ezért ma kérd az Urat, hogy nyissa meg a szemedet a sok csodálatos dologra, ami körülvesz!


Március 15., szerda

Fedezd fel gyermeked egyediségét! (2)

„Neveld a gyermeket a neki megfelelő módon…” Példabeszédek 22:6

Neveld a gyermeket a neki megfelelő módon...

A gyermeket a neki megfelelő módon nevelni azt jelenti, hogy tisztában vagyunk:

1.) Érdeklődési körével. John Ruskin mondta: "Mondd meg mit szeretsz, és megmondom mi vagy." Mit szeret a gyermeked? A számokat? A Színeket? A tevékenységeket? A legnagyobb ajándék amit adhatsz neki, nem a te vagyonod, hanem a saját értékének felfedezése.

2.) Kapcsolataival. Melyik állítás  jellemzi legjobban gyermekedet? 

   a)"Mindenki utánam!"   b)"Szólok, ha segítségre lesz szükségem."  c)"Csinálhatnánk együtt?"  d)"Mondd meg mit csináljak, és megteszem."  Ne jellemezd zárkózott gyermekedet magányos farkasként, a társaságkedvelőt se tekintsd önteltnek! Isten alkotta őt olyannak amilyen. Mi ad gyermekednek megelégedést, mitől mond igent valamire? Az utat szereti vagy a célt? A rendezett dolgokat szereti, vagy inkább rendet csinálni, helyrehozni dolgokat? Ami az egyik gyermeket lelkesítit, a másikat bosszantja.

3.) Környezetével. A kaktusz virágzásához egészen más feltételek kellenek, mint a rózsabokoréhoz. Milyen talajban növekszik gyermeked? Vannak akik szeretik, ha észreveszik őket, mások inkább elrejtőznek a tömegben. Vannak akiknek jól megyx a felelés, a dolgozatírás, mások ugyancsak kiválóak a tantárgyakban, de a vizsgadrukk megbénítja őket. Winston Churrchill sokszor kapott dolgozataira elégtelent, de megváltoztatta a történelmet. Csak megfelelő közegben tudunk kiválóan teljeíteni.

4.) Erősségeivel.  Van Cliburn kétévesen eljátszott egy dalt a zongorán, mert korábban hallotta, hogy valaki a szomszédban azt tanította. Édesanyja észrevette, tanítani kezdte, , és texasi Kilgore-ból  való srác megnyerte az első Nemzetközi Csajkovszkij versenyt Moszkvában. Ne cimkézd fel gyermekedet, mielőtt tanulmányoztad volna! Kérd Isten segítségét, hogy megérthesd gyermeked különleges, egyedi adottságait!

 


Március 14., kedd

Fedezd fel gyermeked egyediségét! (1)

„Neveld a gyermeket a neki megfelelő módon…” Példabeszédek 22:6

Szülőként fokozhatod vagy elfojthatod gyermeked adottságait. A Biblia azt mondja: „Neveld a gyermeket a neki megfelelő módon, még ha megöregszik, akkor sem tér el attól” (Példabeszédek 22:6). Ez nem azt jelenti, hogy ha gyermekeidet elindítod a jó ösvényen, akkor sosem fogják elhagyni azt. Nem, az üdvösség Isten munkája (ld. 1Korinthus 3:6). Akkor mit jelent ez a szentírási vers? A magyarázatos Biblia így fogalmaz: „tanítsd a gyermeket arra az útra, amelyen járnia kell [egyedi ajándékaival és hajlamaival összhangban]”. Figyeld meg a „hajlam” szót! Szülőként te fogod az íjat, és gyermeked a nyílvessző. Ezért imádságban kérd Isten segítségét, hogy felismerd gyermeked erősségeit és tehetségét, és célozd meg azt az utat, „amelyen járnia kell”! Isten már beprogramozta gyermekedet, előre megszerkesztette erősségeit, beállította tizenéveskori röppályáját, aztán adott neked egy tizennyolc évig tartó kutatási projektet! Kérdezd hát meg magadtól: „Mi különbözteti meg gyermekemet másoktól?” A gyermekkori hajlamok gyakran előre jelzik a felnőttkori képességeket. Vedd észre őket! Ismerd fel őket! Erősítsd meg őket! Dicsérd, biztasd őket! Gondolj József életére. Tizenhét évesen álmokat látott arról, hogy vezető lesz (ld. 1Mózes 37:2–10). Felnőttként megfejtette a fáraó álmait, és egy nép kormányzója lett (ld. 1Mózes 40–41). Az ifjú Dávidnak két erőssége mutatkozott meg: a harc és a zene. Később megölt egy oroszlánt és egy medvét (ld. 1Sámuel 17:34–37), és ügyesen játszott hárfán (ld. 1Sámuel 16). A harc és a zene uralta Dávid felnőtt életét, és főként erről emlékszünk rá ma is. Törekedj tehát arra, hogy megértsd, értékeld és a helyes csatornába tereld gyermeked egyedi ajándékait!


Március 13., hétfő

A támadás oka

„Abból tudom meg, hogy kedvelsz…” Zsoltárok 41:12

Az ördög nem akarja

Az ördög nem akarja, hogy tudd, hogy Istennek tetszik az életed, hogy áldott vagy mindenféle jóval. Igazság szerint az ördög nem akarja, hogy azt gondold, hogy Isten bármi jót is tett érted. Megpróbál meggyőzni arról, hogy nincs célod, erőd, lehetőséged. Megpróbálja elhitetni veled, hogy a háttered azt jelenti, hogy semmit sem érsz; és ha ez nem működik, akkor előveszi a gyermekkori emlékek kártyáját. Ha az sem működik, eszedbe juttatja az összes csalódást, amin átmentél az életben. Ha beveszed, amit kínál, akkor annyira kételkedni fogsz önmagadban és olyan alacsony lesz az önértékelésed, hogy nem fogod elhinni, hogy Isten bármi módon is megáldana, vagy azt, hogy csodálatos terve van az életedre.

Pedig van! Nem számít, mennyire korlátozottak a képességeid, vagy mennyire csekély eredményeket értél el, minden áldás, amit ma élvezel, azért történt, mert az Úr a te oldaladon áll.

A zsoltáros azt mondta: „abból tudom meg, hogy kedvelsz, ha nem ujjonghat rajtam ellenségem, engem pedig megtartasz, mert feddhetetlen vagyok, és színed elé állítasz örökre” (Zsoltárok 41:12–13). Dávid megértette, hogy ellenségei azért támadják, mert látják Isten kegyét az életén.

A kérdés az, te megérted-e, hogy a te életed is Isten kegyében áll? Ha nem, akkor nem fogsz számítani a támadásra, nem fogod érteni a mögötte rejlő okot, és azt sem fogod tudni, hogyan győzheted le. Isten megáldott és kitüntető bánásmódban részesített – ezért vagy célpont! Mások neheztelnek rád azért, amit Isten tett veled? Hogy lehet, hogy ők látják, és te nem?


Március 12., vasárnap

Hozd ki belőle a lehető legtöbbet!

„… mert annak békességétől függ a ti békességetek is!” Jeremiás 29:7

Amikor Isten népe a babiloni fogságban élt, ő ezt üzente nekik: „Így szól a Seregek Ura, Izráel Istene valamennyi fogolyhoz, akiket fogságba vitettem Jeruzsálemből Babilóniába: Építsetek házakat, és lakjatok bennük! Ültessetek kerteket, és egyétek azok gyümölcsét! Házasodjatok, szülessenek fiaitok és leányaitok! Házasítsátok meg fiaitokat, és adjátok férjhez leányaitokat! Szüljenek azok fiúkat és lányokat! Szaporodjatok azon a helyen, és ne fogyjatok! Fáradozzatok annak a városnak a jólétén, ahová fogságba vitettelek titeket, és imádkozzatok érte az Úrhoz, mert annak a jólététől függ a ti jólétetek is! … Majd ha eltelik a babiloni hetven esztendő, akkor gondom lesz rátok, és valóra váltom azt a jót, amelyet megígértem, és visszahozlak benneteket erre a helyre. Mert csak én tudom, mi a tervem veletek – így szól az Úr –: jólétet és nem romlást tervezek, és reményteljes jövő az, amelyet nektek szánok.” (Jeremiás 29:4–11 RÚF).

Fontos tanulság van ebben. Addig is, amíg arra várunk, hogy Isten javítson a körülményeinken, a tőlünk telhető legproduktívabbaknak kell lennünk. Sokan azt hiszik, hogy nekünk semmit sem kell tennünk, amíg arra várunk, hogy Isten munkálkodjon, akkor sem, ha körülöttünk rengeteg tennivaló van. A lényeg: túlságosan is magunkra figyelünk. Ha valamit elrontunk, hajlamosak vagyunk csak egy személyt látni: magunkat. Ám Isten azt mondja: „Amíg arra vársz, hogy megtegyek valamit érted, kezdj el valamit te tenni másokért!” Ha áldássá vagy mások számára, megnyitod a csatornát Isten számára, hogy téged megáldjon. Így működik ez!

 


Március 11., szombat

Kire akarsz jó benyomást tenni?

„Én pedig a legkevésbé sem törődöm azzal, hogy ti hogyan ítélkeztek felettem…”1Korinthus 4:3

Pál azt írja: „Én pedig a legkevésbé sem törődöm azzal, hogy ti hogyan ítélkeztek felettem… mert aki felettem ítélkezik, az Úr az” (1Korinthus 4:3–4). El tudod képzelni, hogy „a legkevésbé sem törődsz” a kritikával? Vagy egyáltalán nem érzed szükségét, hogy jó benyomást tégy másokra; hogy az önértékelésed nem függ attól, hogy valaki észreveszi-e milyen sikeres, okos vagy vonzó vagy? Gondolj bele, milyen lehet őszinte szeretetet érezni valaki iránt, aki rosszallását fejezi ki feléd! Egyáltalán lehetséges így élni? Isten segítségével igen! Egy lelkipásztor mondja: „Évekkel ezelőtt egy bizonyos szolgálatot szerettem volna vezetni. Amikor nem engem választottak, megharagudtam. Persze nem mutattam. Nem mintha nem szerettem volna Istent. Csak jobban szerettem volna magamat szolgálni, mint őt! Azzal, hogy nemet mondott, Isten kijavította azt a hozzáállásomat, ami tönkretett volna bármilyen szolgálatot, amit később végeztem volna. Amikor szemlátomást Istent szolgálod, akkor szinte lehetetlen, hogy bárki is felfedezze, hogy színlelsz… kivéve Istent.” Hallottál már az „elismerés-függőségről”? Tünetei közé tartozik, hogy félsz attól, vajon mások mit gondolnak rólad; hogy könnyen megbántódsz amiatt, amit mondanak; hogy állandóan gyötör az érzés, hogy nem vagy elég jó; hogy folyton megpróbálsz jó benyomást tenni fontos emberekre. Mint minden szenvedélybeteg, képes lennél bármit megtenni egy „adagért”, csak csillapodjon a vágyad. Valaki így ír erről: „Sok mindennapos elfoglaltságom arra utal, hogy sokkal inkább e világhoz tartozom, mint Istenhez. Egy kis kritika is felmérgesít… egy apró dicséret is lelkesít… olyan vagyok, mint egy kis csónak a tengeren, teljesen kitéve a hullámok kénye-kedvének.” Talán ez számodra is probléma, amiért még ma imádkoznod kellene?


Március 10., péntek

Isten megbocsát és helyreállít

„Atyám, vétkeztem.” Lukács 15:18

A tékozló fiú története így kezdődik: „Egy embernek volt két fia. A fiatalabb ezt mondta az apjának: Atyám, add ki nekem a vagyon rám eső részét. Erre megosztotta köztük a vagyont. Néhány nap múlva a fiatalabb fiú összeszedett mindent, elköltözött egy távoli vidékre, és ott eltékozolta a vagyonát, mert kicsapongó életet folytatott.” (Lukács 15:11–13). Ennek a fiatalembernek a bűne nagy volt, igen nagy! Az ókori keleti patriarchális társadalomban az a tiszteletlenség, melyet apja irányában mutatott, minden elképzelést felülmúlt. Fiatalabb fiúként a családi birtok egyharmadára volt jogosult, de csak apja halála után. Bizonyos értelemben ezt mondta apjának: „Bárcsak már halott lennél!” Ha ezt döbbenetesnek tartod, akkor az apa szerető és kegyelmes válasza még megdöbbentőbb. Ha nagyot vétettél Isten ellen, ez igazi bátorítás lehet számodra. Amikor ez a fiú hazatért – tönkrementen, koldusszegényen és undorítóan –, a Bibliában ezt olvassuk: „még távol volt, amikor apja meglátta őt, megszánta, elébe futott, nyakába borult, és megcsókolta őt” (Lukács 15:20). Abban a kultúrkörnyezetben az apák nem szaladgáltak. Egy büszke pátriárka sosem emelte volna fel köntöse szélét, hogy mindenki lássa csupasz lábszárát futás közben! Soha! Jézus arra akart rámutatni ezzel: abban a pillanatban, amikor megfordulsz, hogy visszatérj Istenhez, ő kitárt karral eléd fog futni, megbocsátja bűneidet, és visszaállít a családjában téged megillető jogos helyedre. Jöjj hát hozzá még ma!


Március 09., csütörtök

Kerüld a viszályt és a viszálykodókat!

„De az Úr szolgája ne viszálykodjék…”2Timóteus 2:24

Gondoljuk csak végig, miért viszálykodnak az emberek:

1) Mert veszekedős családban nőttek fel, és úgy gondolják, ez a normális. Lehet, hogy ez természetes, de biztosan nem krisztusi. A Biblia azt mondja: „távol maradni a perpatvartól: dicsőség, a bolond mind belekeveredik” (Példabeszédek 20:3).

2) Mert ez emeli az önértékelésüket. Vannak, akik csak akkor érzik értékesnek magukat, ha mások véleményének vagy hitének értékét támadják, és a másikat védekezésre kényszerítik. A viszálykodó célja nem az, hogy a másik ember életét értékesebbé tegye azzal, hogy rámutat tévedéseire, egyszerűen csak meg akarja mutatni, hogy ő tudja a tutit.

Salamon azt mondja: „a viszály kezdete olyan, mint amikor megindul az árvíz, azért tartsd távol magad a perpatvartól, mielőtt kitör” (Példabeszédek 17:14). Azt jelenti ez, hogy ne állj ki valamiért, amiben hiszel? Nem, ez azt jelenti, hogy meg kell tanulnod kifejezni egyet nem értésedet úgy, hogy közben nem leszel ellenszenvessé. Ha gonosz szándék vezet, akkor többet ártasz, mint amennyit használsz. Benjamin Franklin híres volt a különleges diplomáciai érzékéről: „Ebben a pontban egyetértek. De, bocsásson meg, a másikban tehetnék ellenvetést?” Ha hajlamos vagy a vitatkozásra, ne feledd, hogy semmibe sem kerül tisztelni a másik ember véleményét – különösen olyan dolgokban, melyeknek nincs örökkévaló következményük. Ezért mondta Pál Timóteusnak: „De az Úr szolgája ne viszálykodjék, hanem legyen barátságos mindenkihez” (2Timóteus 2:24). Will Rogers ezt így fogalmazza meg: „az emberek véleménye megfigyelés eredményeként változik meg, nem vita által.” Ezért a mai ige számodra ez: ne veszekedj, és kerüld a veszekedős embereket!


Március 08., szerda

Mielőtt randevúzni kezdesz

„Minden utadon gondolj rá, és ő egyengetni fogja ösvényeidet.” Példabeszédek 3:6

Minden utadon gondolj rá...

Mielőtt találkoznál valakivel, kérdezd meg magadtól:

1) Szabadon tudom adni önmagamat? Pál azt írja: „mert a nekünk adatott kegyelem szerint különböző ajándékaink vannak” (Róma 12:6). Ha újra kell gondolnod magad ahhoz, hogy mást boldoggá tégy, akkor nem a megfelelő kapcsolatban vagy. Ha már most kifogásol benned valamit, akkor gondolod, hogy a házasság majd javít valamit a helyzeten? Kizárt!

2) Kapcsolatunk őszinteségre épül? A Biblia azt írja: „Ezért tehát vessétek le a hazugságot, és mondjatok igazat, mindenki a felebarátjának…” (Efezus 4:25). A kapcsolatok a nyíltság és őszinteség talaján virágoznak. Ha hazugság, ámítás lopakodik be, akkor ideje nagyon gyorsan őszintének lenni, vagy szakítani.

3) Világos határokat állítottunk fel? Ha a kapcsolat ma véget érne, bánnád, hogy túl messzire mentetek? A Biblia azt mondja: „Kerüljétek a paráznaságot!” (1Korinthus 6:18). Isten a szexet egy elkötelezett kapcsolatba, a házasságon belülre teremtette; enélkül az, amit gyönyörűnek és beteljesülést adónak tervezett, olyan érzést kelthet benned, mint akit csak „használtak”.

4) Ez a személy birtokolni vagy irányítani akar? Ha igen, akkor ez vészjelzés! A Biblia azt mondja. „A szeretet türelmes, jóságos; a szeretet nem irigykedik…” (1Korinthus 13:4). Ha nem tehetsz egy lépést sem a másik engedélye nélkül, akkor ideje hátrálni és újraértékelni a kapcsolatot.

5) Mit csinálunk az együtt töltött időben? Ha nincs semmilyen tervetek, akkor könnyen messzebbre mentek a testi kapcsolatban, mint kellene. Ezért célszerű előre megegyezni a határok felállításában. Ha Isten ott van a kapcsolatotokban, akkor nem fogtok ebben hibázni. „Minden utadon gondolj rá, és ő egyengetni fogja ösvényeidet.” Ha Istenre figyeltek, meg tudtok maradni a helyes úton.


Március 07., kedd

Az aggodalom időpocsékolás

„Semmiért se aggódjatok, hanem imádságban és könyörgésben mindenkor hálaadással tárjátok fel kéréseiteket Isten előtt.” Filippi 4:6

Az aggodalom az egyik leghiábavalóbb időtöltés, amit megengedünk magunknak. Jézus ezt kérdezte: „Aggódásával pedig ki tudná közületek meghosszabbítani életét csak egy arasznyival is?” (Máté 6:27). Az aggodalom a nyugalom és a kapcsolatok gyilkosa. Követ minket, vadászik ránk és eltéríti gondolatainkat (mint egy terrorista a repülőgépet). Talán a nyilvánosság előtt továbbra is működni tudunk, de van egy vészjósló erő, ami ott ólálkodik bennünk. Ez az aggodalomnak nevezett ellenség befolyásolja a hangulatunkat, rombolja a kreativitásunkat, elszívja az elégedettségünket, a beteljesedettségnek azt a belülről fakadó érzését, amit nem lehet elérni csupán dolgok megszerzésével. Miért küszködünk olyan sokat olyan dolgokkal, melyeken úgysem tudunk változtatni? Egy lelkipásztor ezt írja: „Évekbe telt, míg megértettem, hogy amikor lefeküdtem, nem kellett volna magammal vinnem fele napomat a fejemben. Egész éjjel küszködtem olyan kérdésekkel, melyeket amúgy sem tudtam volna megoldani reggelig. El sem tudom mondani, hányszor mentem úgy munkába, hogy úgy éreztem magam, mint egy régi cipő csámpásra taposott cipősarka. A hatékonyságom csökkent, feszültebb voltam, nem tudtam teljes kapacitáson működni, és ennek a kapcsolataim látták kárát.” Ismerős helyzet? Íme, Isten receptje az aggodalom ellen: „Semmiért se aggódjatok, hanem imádságban és könyörgésben mindenkor hálaadással tárjátok fel kéréseiteket Isten előtt; és Isten békessége, mely minden értelmet meghalad, meg fogja őrizni szíveteket és gondolataitokat a Krisztus Jézusban. Egyébként pedig, testvéreim, ami igaz, ami tisztességes, ami igazságos, ami tiszta, ami szeretetreméltó, ami jóhírű, ha valami nemes és dicséretes, azt vegyétek figyelembe! … és veletek lesz a békesség Istene!” (Filippi 4:6–9). Engedd, hogy ma Isten megszabadítson az aggodalomtól!


Március 06., hétfő

Együttműködés egységben

„Ti pedig Krisztus teste vagytok, és egyenként annak tagjai.” 1Korinthus 12:27

 

Egyikünk sem tudja egyedül elvégezni azt, amit mindannyian meg tudunk tenni, ha együttműködünk. Pál azt írja: „Ti pedig Krisztus teste vagytok, és egyenként annak tagjai.” De Krisztus teste sajnos nem mindig működik rendeltetésszerűen. Az agy leértékeli a szívet (a teológiai tudósok leértékelik a dicsőítőket). A kéz bírálja a térdet (a tevékenyek bírálják az imádkozókat). A szem nem hajlandó együttműködni a lábbal (a nagy álmokat megálmodók nem működnek együtt a következetes, meggondolt munkásokkal). Ezért írja Pál: „Nem mondhatja a szem a kéznek: »Nincs rád szükségem«, vagy a fej a lábaknak: »Nincs rátok szükségem!«” (1Korinthus 12:21). A mega-gyülekezetnek szüksége van a kis gyülekezetre. A liberálisoknak a konzervatívokra. A pásztornak a misszionáriusra. Az együttműködés több egy jó ötletnél, ez szentírási parancs. „Igyekezzetek megtartani a Lélek egységét a békesség kötelékével” (Efezus 4:3). A Biblia azt mondja, hogy ha együttműködünk egységben, akkor Isten odaküldi áldását (ld. Zsoltárok 133:1–3).

Nem arra hívott minket, hogy versengjünk, egymáshoz hasonlítgassuk magunkat, panaszkodjunk, vagy kritizáljunk másokat. Nem, mi arra lettünk elhívva, hogy kiegészítsük egymást! Jézus azt mondta: „Bizony, mondom néktek azt is, hogy ha közületek ketten egyetértenek a földön mindabban, amit kérnek, azt mind megadja nekik az én mennyei Atyám. Mert ahol ketten vagy hárman összegyűlnek az én nevemben: ott vagyok közöttük.” (Máté 18:19–20). Milyen káprázatos ígéret! Ha egységben vagyunk, azt Jézus észreveszi. Megjelenik, meghallgatja és megválaszolja imáinkat.


Március 05., vasárnap

Ne beszélj róla!

„A rágalmazó szavai, mint a jó falatok, behatolnak a test belsejébe.” Példabeszédek 18:8

A pletyka rombolja a jó hírnevet és a barátságokat. Ráadásul gátolja, hogy mások megnyíljanak, és megkapják a segítséget, amire szükségük van. A Biblia a pletykát egy sorba veszi a gyilkossággal (ld. Róma 1:29 Károli, RÚF). Lehet, hogy nem ez a szándékod, de a szavaid összetörhetik valakinek a szívét. Nem meglepő, ha az emberek pletykálkodnak a fodrásznál vagy a munkahelyen, de hogy a gyülekezetben? Ott talán nem annyira nyilvánvaló, mert igazi szakértői vagyunk az álcázásának. Például egy barátod beavat egy házassági problémájába, vagy elmondja, hogy a gyermeke kábítószert fogyaszt, és te mit teszel? Felkapod a telefont, és beindítod az imaláncot. Tovább adod az információt imakérésnek álcázva. Jakab azt írja: „Ha valaki azt hiszi, hogy kegyes, de nem fékezi meg a nyelvét, hanem még önmagát is becsapja, annak a kegyessége hiábavaló” (Jakab 1:26). Miért ilyen szigorú Isten a pletykával? Mert a pletyka azt mondja a világnak, hogy bizonyos keresztyénekben nem lehet megbízni; hogy valaki, aki problémákkal küzd, nagyobb biztonságban van, mondjuk egy anonim alkoholisták csoportban, mint a gyülekezetben. Észrevetted már, hogy a „savanyú a szőlő” jellegű pletykák gyorsabban terjednek? A legnagyobb vétkesek pedig ebben olyan keresztyén vezetők, akik azzal akarnak benyomást tenni társaikra, hogy kibeszélik valaki más küzdelmeinek a részleteit. Ha felfedezel magadban ilyen hajlamot, akkor így kell imádkoznod: „Legyenek kedvedre valók szájam mondásai, és az én szívem gondolatai előtted, legyenek, oh Uram, kősziklám és megváltóm!” (Zsoltárok 19:15 Károli). Ha mindenképpen beszélned kell, beszélj Istennel!


 

Március 04., szombat 

Jézus hallja kiáltásodat

„… segíteni tud azokon…” (Zsidók 2:18)

Lefoglalják az otthonodat? Jézusnak nem volt hová lehajtani a fejét. Valaki kihasznált? Jézus egy elnyomott nép fia volt, és adót fizetett egy idegen császárnak. De mi van akkor, ha a problémád ennek épp az ellenkezője, ha egy sikeres üzletember vagy? Ebben is van hasonlóság közted és Jézus között? Igen. Ő követőket toborzott és felügyelt egy szervezetet: hetven férfi és jó néhány nő támogatta őt anyagilag és várt tőle vezetést. Te vagy a felelős a költségvetés elkészítéséért vagy a munkaerő-felvételért? Jézus tudja, hogy a vezetés nem könnyű feladat. Követőinek csoportjába tartozott egy zélóta, aki gyűlölte a rómaiakat, és egy adószedő, aki viszont nekik dolgozott. És mi van a családon belüli feszültségekkel? „Amikor ezt meghallották a rokonai, odamentek, hogy megfogják őt, mivel azt mondták: megzavarodott” (Márk 3:21 RÚF). Valaki igazságtalanul vádolt? A halála előtti éjszakán az emberek „igyekeztek hamis tanúvallomásra szert tenni Jézus ellen, hogy halálra adhassák” (Máté 26:59). Jézus az emberi élet minden részletét megtapasztalta, minden fájdalmat, minden megpróbáltatást (ld. Zsidók 2:18).

Max Lucado írja: „Jézus elég haragos volt ahhoz, hogy megtisztítsa a templomot; eléggé zaklatott volt ahhoz, hogy a nyilvánosság előtt sírjon; szeretett szórakozni, annyira, hogy iszákosnak nevezték; olyan kedves és megnyerő volt, hogy a gyermekek szerettek vele lenni; annyira szegény volt, hogy kölcsön kellett kérnie egy pénzérmét, amikor valamit szemléltetni akart tanításában; olyannyira radikális volt, hogy emiatt elűzték a városból; eléggé kötelességtudó volt, hogy gondoskodjon édesanyjáról; elég kísértést szenvedett ahhoz, hogy felismerje a Sátán bűzét; és eléggé félt, annyira, hogy vért izzadt miatta.” Nos, miért vállalta Jézus a világ legnagyobb szenvedését? Hogy kétséged se maradjon afelől: „mivel maga is kísértést szenvedett, segíteni tud azokon, akik kísértésbe esnek” (Zsidók 2:18).

Jézus ma a te kiáltásodat is meghallja.


Március 03., péntek

Ismerd meg gyermekeid barátait!

„Aki a becsületeseket rossz útra csábítja…”Példabeszédek 28:10)

Egy keresztyén szerző írja: „Láttam egyszer egy dokumentumfilmet egy konzervgyárról, ahol juhokat vágtak le. Ideges állatok százai zsúfolódtak össze az aklokban, és látszott rajtuk, hogy veszélyt éreznek. Kinyílt a kapu, mely egy rámpához vezetett, onnan jobbra pedig egy ajtó nyílt. Ahhoz, hogy a juhok felmenjenek a rámpán, a mészárszék dolgozói egy „Júdás bakot” használtak. Ezt a kecskebakot betanították, hogy vezesse a juhokat a mészárszékre. A kecske bátran odasétált a rámpához, majd visszanézett. Aztán néhány lépést tett, majd ismét megállt. A juhok idegesen egymásra néztek, majd elindultak a rámpa felé. Végül követték a bátor kecskét egészen a rámpa tetejéig, ahol a bak átment egy másik ajtón, ami bezárult mögötte. Ez terelte be a juhokat egészen a mészárszékig… Van valami döbbenetes hasonlóság a Júdás bakot követő juhok és a kortárs csoport nyomásának behódoló tizenévesek között. Akik magabiztosabbak és lázadó hajlamúak, gyakran sodorják a bátortalanokat bajba. Vannak, akik heroint injekcióznak magukba, vagy kokainfüggők lesznek; mások veszélyes szexuális kapcsolatot folytatnak, vagy ittasan vezetnek… de miért csinálnak ilyen ártalmas dolgokat? Nem számít nekik a saját életük, vagy a jövőjük, melyet kockáztatnak? Dehogynem. A legtöbbjüknek igen. De a megfelelési kényszer – hogy kövessék a Júdás bakot – erősebb, mint a biztonságérzet és jóllét iránti igényük.”

A Biblia beszél olyan emberekről, akik a becsületeseket rossz útra csábítják (Példabeszédek 28:10), ezért:
1) Légy tisztában azzal, hogy ki van hatással tizenéves gyermekedre!
2) Ismerd meg gyermeked barátait!


Március 02., csütörtök

Nézd csak meg még egyszer! (3)

„Az ember azt nézi, ami a szeme előtt van, de az Úr azt nézi, ami a szívben van.” 1Sámuel 16:7

Az ember azt nézi ami a szeme előtt van, de az Úr azt nézi ami a szívben van

Nézd csak meg még egyszer azt a helyzetet, amit nem értesz! Képzeld el Máriát, Jézus szűz anyját. Nemsokára világra hozza Isten Fiát, aki egy napon megváltja a világot. Szállásra van szüksége éjszakára. Valaki számára élete legnagyobb lehetősége jött el! Sajnos, a történelem mégis ezt jegyzi fel: „nem volt számukra hely” (Lukács 2:7). A lehetőség kopogtat, de a fogadósok túl elfoglaltak ahhoz, hogy ajtót nyissanak, és megragadják! Nézd csak meg újra ezt a reménytelennek tűnő helyzetet! Gondolj a kisfiúra a Jézust követő tömegben. Látod őt ott a sarokban? Nézd csak meg újra! Uzsonnás csomagjában öt kenyér és két hal van – egy embernek is éppen csak elég. András megkérdezi Jézust: „Van itt egy gyermek, akinél van öt árpakenyér és két hal, de mi ez ennyinek?” (János 6:9). Ám amikor az Úr megáldotta, bőven elég volt arra, hogy jóllakasson ötezer embert. Ahogy az egyik ének is mondja: „a kevés is sok, ha Isten benne van.” Nézd csak meg még egyszer azt az ellenséget, aki úgy tűnik, soha meg nem változik. Tarzuszi Saul támad. Miért? Mert még nem történt meg az egész életét megváltoztató találkozása Jézussal a damaszkuszi úton. Isten még nem fedte fel neki, amit neked már megmutatott, ezért szenvedélyesen teszi a rosszat. Ne viszonozd a támadást, de ne is mondj le az emberről! Isten nagyszerű dolgokra készül vele – és általa. Az emberek ritkán olyanok, amilyennek első látásra tűnnek. Senkinek sem kell ugyanolyannak maradnia, amilyen most. Bármely ismerősöd élete 180 fokos fordulatot vehet – akár huszonnégy órán belül –, ha Isten munkába fog.


Március 01., szerda

Nézd csak meg még egyszer! (2)

„A szem előtt valókra néztek?” 2Korinthus 10:7 Károli

 

Pál világosan rámutat, hogy bizonyos tulajdonságokat még nem fedeztünk fel, nem láttunk meg a körülöttünk élő emberekben. Legtöbb következtetésünk korlátozott, sőt, gyakran hibás információn alapul.

Isten olyan tulajdonságokat látott Dávidban, amit még saját családja sem vett észre. Számukra csak egy pásztorfiú volt. Sőt, amikor megjelent a csatatéren, és felajánlotta, hogy megküzd Góliáttal, a legidősebb bátyja, Eliáb azt mondta neki, hogy menjen haza és törődjön a saját dolgával. Dávid mégis legyőzte Góliátot néhány órán belül, és neve közismertté lett egész Izráelben.

Józsefre testvérei nehezteltek az Istentől kapott álma miatt, és azért, mert apjuk kivételezett vele. Mégis ő lett Egyiptom kormányzója, és egész családjáról ő gondoskodott az éhínség idején.

A tanulság mindebből ez: vigyázz, hogy bánsz azokkal az emberekkel, akiket bosszantónak találsz! Tanulj meg túllátni a külső megjelenésen!

Emlékszel Ruthra, aki kalászt szedegetett a mező szélén – és végül a földbirtokos felesége lett? Lehet, hogy egy hozzá hasonló valakitől fogod egyszer a fizetésedet kapni, ezért bánj vele jól, és mondj rá áldást! Tanulj meg túllátni a szépség figyelemelterelésén is!

Emlékezz Eszterre, és gondolj bele, mennyire alábecsülte az ostoba Hámán a király mellett ülő szép lányt! Eszter tudott valamit, amit Hámán nem, Isten olyan tudást bocsátott a rendelkezésére, amellyel megmenthette népét és Hámán vesztét okozta. Csak idő kérdése volt.

A lényeg: sosem tudhatod igazán, mi van a másik ember fejében. Ezért ne írd le elhamarkodottan, vess rá még egy pillantást!


Február 28., kedd

Nézd csak meg még egyszer! (1)

 

„Úgyhogy mi mostantól fogva senkit nem ismerünk test szerint: ha ismertük is Krisztust test szerint, most már őt sem így ismerjük.” (2Korinthus 5:16)

Mit értett azon Pál, hogy: „mostantól fogva senkit nem ismerünk test szerint”? Egyszerűen ezt: ahelyett, hogy egy másik hívő gyengeségeire és hibáira összpontosítanánk, próbáljunk úgy tekinteni rájuk, hogy egy újjászületett lélek él egy újjá nem született testben. Tény, hogy Isten szemében már igazságot nyertek Krisztus által (ld. 2Korinthus 5:21), és így lehetőségük van nagyszerű dolgokat véghez vinni. Nem kérdés, hogy ha kapcsolatok kialakításáról van szó, akkor szükség van éleslátásra. A nem megfelelő emberek árthatnak neked, a megfelelőek pedig segíthetnek. De nem a te dolgod, hogy „lekáderezd” az embereket saját korlátozott ismereteid alapján. Ha Isten szemével tudnád nézni őket, és tudnád, mit tervezett számukra, akkor talán kevésbé bírálnád őket és nagyobb tisztelettel bánnál velük. Ahelyett, hogy lenéznéd őket, inkább felnéznél rájuk! Időt, szeretetet, energiát áldoznál rájuk. Miért? Mert Istennél nagyon is működik a viszonzás elve: „mert tudjátok, hogy ha valaki valami jót tesz, visszakapja az Úrtól” (Efezus 6:8).

Lemondunk emberekről, mert nem látjuk, amit Isten lát, nem értjük, amit Isten tesz. Isten azt nézi, amit ő helyezett el bennük, valami olyat, amit te nem látsz. Még nem fejezte be munkáját rajtuk, ezért bánj csínján az ítélkezéssel és bírálattal! Mi lenne, ha Isten téged írt volna le hibáid miatt? Ne a legrosszabbat keresd az emberekben, hanem a legjobbat! És ha megtalálod, tápláld azt, és segíts kiaknázni! Másként fogalmazva: vess rá még egy pillantást!


Február 27., hétfő

Hit által

„Hiszen kegyelemből van üdvösségetek a hit által” Efezus 2:8

Kegyelemből 

A Biblia azt mondja: „kegyelemből van üdvösségetek a hit által.” Egyedül a Krisztusba vetett hit biztosítja számunkra a mennyet.

Henry van Dyke költő ezt így fogalmazta meg: „A tengerparton álltam. Egy hajó kifeszítette fehér vitorláit a reggeli szellőben, és elindult a kék óceán felé. A szépség és erő kifejeződése. Csak álltam és néztem, amíg… már nem látszott többnek egy apró felhőnél, ami a tenger és az égbolt találkozásánál függ. Aztán valaki mellettem megszólalt: "Eltűnt!" Hová tűnt? Eltűnt a szemünk elől, ennyi az egész. Most is ugyanolyan nagy, az árbóca ugyanolyan magas, a hajótörzs ugyanolyan hosszú, a raktere ugyanakkora, mint amikor elindult… mérete csak bennem csökkent, nem önmagában. És abban a pillanatban, amikor valaki azt mondja: "Eltűnt!", egy másik szempár közeledni látja, és mások hangja már készen áll, hogy örömmel kiáltsa: "Ott jön!" Ilyen a halál.”

Azt mondod, téged nem vallásosan neveltek, nem tudsz mit kezdeni a hittel? D. L. Moody mondta: „Hitért imádkoztam, és azt gondoltam, majd lejön az égből, mint egy villámcsapás, de úgy tűnt, csak nem jön. Aztán egy napon a Római levél tizedik fejezetét olvastam: »a hit tehát hallásból van, a hallás pedig a Krisztus beszéde által.« Csukott Bibliával imádkoztam hitért. De amikor kinyitottam a Bibliát, és elkezdtem tanulmányozni, a hit elkezdett növekedni bennem, és azóta is növekszik.”

Azt mondod, nem tudod, hogyan imádkozz? Egyszerűen mondd ezt: „Úr Jézus, ma beléd vetem bizalmam, és elfogadlak Megváltómnak.” Imádkoztad már ezt az imát? Igen? Akkor üdvösséged van hit által.


Február 26., vasárnap

A hírnév és gazdagság hiábavalósága

„Így hát mit várhatok, Uram? Egyedül benned reménykedem!” Zsoltárok 39:8

http://www.maiige.hu/images/igefolyam/600x600/1485940394.jpg

Szinte őrület, hogy a társadalom mennyire odavan a hollywoodi sztárokért és más hírességekért. Milliók bálványozzák azokat, akik hírnevet és gazdagságot szereztek, pedig a sztárság nem adja meg azt a megelégedést, amit hirdet. Marilyn Monroe tudna erről beszélni, ahogy Elvis Presley vagy Michael Jackson is. Gondolj bele, mekkora rajongótábora volt Muhammad Alinak, amikor a csúcson volt. Legyőzhetetlen bajnoknak tartották. A képe többször jelent meg a címlapokon, mint bármely más sportolóé a történelem során. Bármerre ment, kamerák követték. De gazdagságon és hírnéven nem lehet egészséget venni, és ő is a pusztító Parkinson-kór áldozata lett. Gary Smith sportújságíró eltöltött egy időt a beteg bajnok otthonában, és kérte, hadd nézze meg a trófeákat bemutató szobát. Ali a ház mellett álló sötét, dohos raktárhoz kísérte. Ott, a falhoz támasztva volt egy tábla az emlékekkel; címlapfotók és fényképek Aliról, ahogy bokszol, vagy, ahogy a feje fölé emeli az elnyert bajnoki övet. De a képeket bepiszkították a faházban lakó galambok. Ali felemelte a táblát és a fal felé fordította. Amikor kifelé indultak, Smith hallotta, ahogy Ali ezt motyogja: „Az egész világ az enyém volt, és mindez nem ért semmit. Nézzen rám most!” A zsoltáros azt írta: „Árnyékként jár-kel itt az ember, bizony hiába vesződik. Gyűjtöget, de nem tudja, ki fogja hasznát venni. Így hát mit várhatok, Uram? Egyedül benned reménykedem!” (Zsoltárok 39:7–8).


Február 25., szombat

Ha egy szeretted öngyilkos lett

„Megrepedt nádszálat nem tör el, és füstölgő mécsest nem olt ki.” Máté 12:20

Ha egy szerettünk meghal betegség, baleset, erőszak vagy idős kor miatt, akkor a gyászunk a lelkigondozók szerint „egyszerű”, „nem bonyolult”. De ha öngyilkosságot követ el, akkor a feldolgozási folyamat bonyolulttá válik, gyakran tele van megválaszolhatatlan kérdésekkel. Bűntudatot érzünk, sőt, akár harag is van bennünk. „Hát nem voltam ott számára? Talán többet kellett volna tennem? Megelőzhettem volna valahogy? Hogy tehette ezt velünk? Micsoda önző dolog volt tőle. Nem gondolt másra, csak magára!” Ezeknek az érzelmeknek a feldolgozásához idő kell, és Isten kegyelme. Öngyilkosok barátai és családtagjai gyakran felteszik a következő kérdéseket, és a biblikus válasz segít nekik megküzdeni a gyásszal. Az öngyilkosság gyilkosság? A Szentírás sehol nem tesz egyenlőségjelet az öngyilkosság és a gyilkosság közé. A biblikus szóhasználatban a gyilkosság olyan tett, amit egy másik ember ellen követnek el. Mi a véleménye Istennek azokról, akik öngyilkosságot követnek el? Bár azt nem mondhatjuk, hogy Isten támogatná az öngyilkosságot, az biztos, hogy nála jobban senki sem érti meg azt a kétségbeesést, ami valakit arra késztet, hogy menekülni próbáljon elviselhetetlen szenvedése elől. Atyánk nem tagadja meg együttérzését tőlünk, amikor mélyen vagyunk. „Megrepedt nádszálat nem tör el, és füstölgő mécsest nem olt ki.” Az öngyilkosok elkárhoznak vagy üdvözülhetnek?

1) Csak egyetlen „megbocsáthatatlan bűn” van (ld. Máté 12:31–32), és az nem az öngyilkosság!

2) „Mert meg vagyok győződve, hogy sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelmek… sem semmiféle más teremtmény nem választhat el minket az Isten szeretetétől, amely megjelent Jézus Krisztusban, a mi Urunkban” (Róma 8:38–39).

Még az öngyilkosság sem olthatja ki Isten szeretetét, és nem törli el az üdvösséget, amit ez a szeretet vásárolt meg nekünk!


Február 24., Péntek

Keresd a megbékélést! (2)

„… békülj ki előbb atyádfiával, és csak azután térj vissza, s vidd fel ajándékodat.” Máté 5:24

 kibékülés

Haragban vagy valakivel? Ez folyamatosan ott jár a fejedben, elrabolja a békességedet, és még a munkádra, teljesítőképességedre is kihat? Jézus szerint ezt kellene tenned: „ha tehát áldozati ajándékodat az oltárhoz viszed, és ott jut eszedbe, hogy atyádfiának valami panasza van ellened, hagyd ott ajándékodat az oltár előtt, menj el, békülj ki előbb atyádfiával, és csak azután térj vissza, s vidd fel ajándékodat” (Máté 5:23–24). Azt mondod, arra vársz, hogy ő jöjjön hozzád? Mi van, ha nem jön? Jézus ma neked mondja: „menj el, békülj ki”! Ez alázatra késztet. És kockázatos is, mert a másik talán nem úgy fog reagálni, ahogy szeretnéd. Miért nem azt mondta Jézus: „várj egy darabig, amíg a helyzet megváltozik”? Mert, ha engedjük, hogy a dolgok felgyűljenek, akkor robbanni fogunk! Előszedünk minden muníciót – mindent, ami az utóbbi évtizedben zavart ezzel az emberrel kapcsolatban! Másrészt, ha esetleg úgy döntöttél, hogy erre még alszol egyet, a Biblia azt mondja: „a nap ne menjen le a ti haragotokkal, helyet se adjatok az ördögnek” (Efezus 4:26–27). Az ellenség mindkettőtöknek ártani akar azzal, hogy éket ver közétek – te pedig hagyod, hogy ezt tegye? Mi van, ha megnyered ugyan a vitát, de a másik megsebzetten és zaklatottan távozik? Mi a fontosabb, hogy neked legyen igazad vagy a kettőtök közötti kapcsolat? Az Isten szerelmére és a saját jól felfogott érdekedben: bocsáss meg, nézd el a sérelmet, és lépj tovább az életben! Az oltárra szánt ajándékod múlik rajta! Ha azt akarod, hogy Isten használjon és megáldjon: ne várj, keresd a megbékélést!


Február 23., csütörtök

Keresd a megbékélést! (1)

„Ha vétkezik atyádfia, menj el hozzá, intsd meg négyszemközt: ha hallgat rád, megnyerted atyádfiát." Máté 18:15

békesség

Miután a vasárnapi iskolai tanító elmagyarázta a gyerekeknek a „tiszteld apádat és anyádat” (2Mózes 20:12) parancsot, megkérdezte hatévesekből álló osztályát: „Tudtok olyan parancsot mondani, ami arról szól, hogyan bánjunk a testvéreinkkel?” Egy kisfiú rögtön válaszolt: „Ne ölj!” (2Mózes 20:13). Komolyra fordítva a szót: miért volt Jézus számára ilyen nagy ügy, hogy kibéküljünk hittestvéreinkkel ahelyett, hogy hagynánk elmérgesedni a vitát? Hiszen annyira fontosnak tartotta, hogy egy háromlépcsős tervet adott a kezelésére.
Először: menj el, és négyszemközt beszélj vele.
Másodszor: vigyél magaddal két vagy három tanút.
Harmadszor: ha az előző lépések nem hoztak megbékélést, vidd az ügyet a gyülekezet vezetői elé.
Ám ha ezeket az igeverseket az utánuk következőket kihagyva olvasod, akkor pont a lényeget nem fogod érteni, amire Jézus rá akart mutatni: „Bizony, mondom néktek azt is, hogy ha közületek ketten egyetértenek a földön mindabban, amit kérnek, azt mind megadja nekik az én mennyei Atyám. Mert ahol ketten vagy hárman összegyűlnek az én nevemben: ott vagyok közöttük.” (Máté 18:19–20).
Ha a megbékélést keressük és egységre törekszünk, két csodálatos dolog történik:
a) bátran imádkozhatunk bízva abban, hogy imánk meghallgatásra talál;
b) élvezhetjük Isten békességét és érezhetjük jelenlétét, ami nem lehetséges addig, amíg el nem rendeztük a problémát.
Tehát ha ma Isten áldásaiban akarsz járni, keresd a megbékélést!


Február 22., szerda

Ez valóban Isten terve?

„Minden utadon gondolj rá, és ő egyengetni fogja ösvényeidet.” Példabeszédek 3:6

 

Miután Sámuel próféta felkente őt Izráel királyává, Dávid nem ment azonnal Jeruzsálembe, hogy a trónt követelje, kénytelen volt még éveket menekülve és barlangokban bujkálva tölteni, mert Saul az életére tört. Bizonyára nem is egyszer kérdezte magától: „Mi van Isten ígéretével?” Aztán érdekes dolog történt. Dávid egyik katonája rátalált az alvó Saulra. Visszatérve jelentette Dávidnak: „Most kezedbe juttatta Isten az ellenségedet. Hadd szögezzem hát a földhöz lándzsám egyetlen dobásával!” (1Sámuel 26:8). Micsoda lehetőség! Megszabadulhat attól az embertől, aki meg akarja ölni, előjöhet a bujkálásból, és bejelentheti trónigényét. Végtére is már felkent király! Logikusnak tűnt a dolog, egyvalamit kivéve: ez nem Isten terve volt. Bármennyire akarta is Dávid, hogy Izráel uralkodója legyen, tudta, ahhoz, hogy ezt elérje, Isten útját kell követnie. Ez a történet elgondolkodásra kell, hogy késztessen, és arra, hogy imádkozz, mielőtt cselekszel. Amikor Abisaj felajánlotta, hogy megöli Sault, jót akart Dávidnak. Vigyázz, előfordulhat, hogy barátaid Isten akaratával ellenkező tanácsot adnak. Ilyenkor nehéz nem tartani velük, nem indokolni döntésedet azzal, hogy a cél szentesíti az eszközt. Soha ne hagyd, hogy valaki, bármennyire is jó szándék vezeti, rávegyen olyasmire, amiről tudod, hogy nem helyes. „Bízzál az Úrban teljes szívből, és ne a magad eszére támaszkodj! Minden utadon gondolj rá, és ő egyengetni fogja ösvényeidet.” (Példabeszédek 3:5–6).


Február 21., kedd

Mit vár el Isten tőled?

„Akinek sokat adtak, attól sokat kívánnak, és akire sokat bíztak, attól többet kérnek számon.” Lukács 12:48

 

A több áldás mindig nagyobb felelősséggel jár, tehát:

1) Hagyd abba a panaszkodást! Nem attól leszel boldog, hogy megkapod, amit akarsz, hanem attól, ha felismered és élvezed, amid van. Ezért legyen pozitív hozzáállásod és légy hálás minden nap! Rudyard Kipling mondta: „Ne foglalkozz sokat a hírnévvel, hatalommal vagy pénzzel. Egy napon találkozni fogsz valakivel, akit ezek közül egy sem érdekel, és akkor tudni fogod, milyen szegény vagy.”

2) Ne feltételezz! Ha azt látod, hogy szomszédjaid új bútort vesznek, drága nyaralásokra mennek, vagy új autót vesznek, nem sürget valami belül arra, hogy ugyanezt te is megtedd? Vigyázz, az, hogy úgy tűnik, valaki hasonló körülmények között él, mint te, az még nem jelent semmit! Lehet, hogy kétszer annyit keres, mint te. Másrészt az is lehet, hogy nyakig ül az adósságban, és egyenes úton van a teljes csőd vagy egy válás felé. Ne legyenek feltételezéseid, és ne próbálj meg valaki másra hasonlítani!

3) Ne tartsd vissza, amit oda kellene adnod! Bruce Larson mondta: „A pénz még két kéz arra, hogy gyógyítsunk, tápláljunk másokat, és áldássá legyünk kétségbeesett családok számára e földön. Másként fogalmazva: a pénz az én másik felem.” De ez csak akkor igaz, ha hajlandó vagy megválni tőle. A pénz olyan, mint a trágya: ha hagyod felgyülemleni, bűzlik; ha szétteríted, akkor segíti a növekedést. A pénz olyan lehetőségeket teremt, amilyenekért a szegényebbek csak imádkozni tudnak. Még egy fontos gondolat: az ítélet napján az egyik legfontosabb kérdés lesz, hogy hogyan használtad a pénzedet. Sőt, ez fogja meghatározni örökkévaló jutalmadat is. Gondolkodj el ezen!


Február 20., hétfő

A jóság ereje (2)

„A szeretet türelmes, jóságos…” 1Korinthus 13:4)

 

Az igazán nagyszerű emberek megértik a jóság erejét. Egyszer, miközben Abraham Lincoln vacsorát adott a Fehér Házban, az egyik vendég megfújta a kávéját, kiöntötte a csészealjba, és onnan itta meg. Elképzelheted, hogy a közelében ülő kifinomult hölgyek és úriemberek hogy elszörnyedtek, és a teremben kínos csend lett. Akkor Lincoln fogta a kávéját, kiöntötte a csészealjba, és az est hátralévő részében onnan kortyolgatta. Tudod, mi történt? A teremben mindenki követte a példáját! Egyetlen kedves gesztus megmentette a Fehér Ház vendégét a hihetetlenül kellemetlen helyzetből. Amerika egyik legnagyobb elnökének ez az egyszerű, de figyelmes gesztusa emlékeztet minket arra, mennyire értékes dolog példát adni a jóságra. Valószínűleg sohasem hallottál még Stephen Grelletről, egy francia születésű kvékerről, aki 1855-ben halt meg. Ő ma is ismeretlen lenne a világ számára, ha nem hagyta volna hátra halhatatlan sorait, amiről valószínűleg örökké emlékezni fognak rá: „Csak egyszer élek ezen a világon. Ezért, ha bármi jót tehetek, vagy ha kedves lehetek egy embertársamhoz, azt tegyem meg most! Ne halogassam, ne mulasszam el, mert többé nem megyek végig még egyszer ugyanezen az úton!” Minden napban van valami közös: mindegyik lehetőséget kínál arra, hogy jóságosan bánj valakivel, és ha ezt kihagyod, az elmulasztott lehetőségeket bánni fogod. C. R. Gibson költő írta: „Sírtam már éjszaka a rövidlátás miatt, ami vakká tett valakinek a nehéz helyzetére. De soha nem éreztem még a bánkódás fájdalmát azért, hogy valakivel túlságosan kedves voltam.”


Február 19., vasárnap

A jóság ereje (1)

„A testvérszeretetben legyetek egymás iránt gyengédek, a tiszteletadásban egymást megelőzők.” Róma 12:10

testvérszeretet

Néha azt gondoljuk, ahhoz, hogy sikeresek legyünk, keménynek, konoknak és szenvedélymentesnek kell lennünk másokkal. Néhányan egészen odáig elmennek, hogy a jóságot gyengeségnek és sebezhetőségnek tartják.

Semmi sem állhat távolabb az igazságtól. A jóság hatalmas belső erőt jelez, amit mások nem csupán értékelnek, de tisztelnek is.

Ezopusz írt egy tanmesét arról, hogy a Szél és a Nap azon vitatkoztak, melyikük az erősebb. „Látod azt az öregembert odalenn? – kérdezte a Szél. – Fogadjunk, hogy hamarabb le tudom venni a köpenyét, mint te.” A Nap belement, hogy elbújik egy felhő mögé, amíg a Szél viharos erővel fúj. De minél erősebben fújt a Szél, az utazó annál jobban beleburkolózott köpönyegébe. Végül a Szél feladta, és a Nap előbújt, jóságosan mosolyogva az öregre. Nem sokkal később az ember törölgetni kezdte a homlokát, ledobta nehéz köpenyét, és továbbment. A Nap tudta a titkot: a meleg, barátságos és gyengéd érintés mindig sokkal hatékonyabb, mint az erőszak és a tomboló düh.

Jézus keményen bánt a képmutatókkal és azokkal, akik másokat kihasználtak. De mindenki más felé, a társadalom számkivetettjei felé is, nagy jósággal fordult. Egy szeretetlen társadalomba jött, ahol farkastörvények uralkodtak, ahol mindenki csak a saját boldogulásával törődött, ahol nem voltak kórházak, elmegyógyintézetek, árvaházak, semmiféle jótékonysági intézmény. De ő minden emberi szenvedésre a jóság gyógyírját árasztotta. És a kereszten megfizette a legnagyobb árat a jóságért – és ezzel örökre megváltoztatta a világot. Tehát: „a testvérszeretetben legyetek egymás iránt gyengédek, a tiszteletadásban egymást megelőzők!”


Február 18., szombat

Tedd, amire Isten elhívott!

„Szaporodjatok és sokasodjatok…” 1Mózes 1:28 Károli

 

Isten azt mondta Ádámnak és Évának: „szaporodjatok és sokasodjatok”. Másként fogalmazva: fedezd fel a rendeltetésedet, amire teremtettelek, és add bele magad teljesen.

Megfigyeltél már valaha egy nagyszerű golfozót? A koncentrációját, a gördülékeny mozdulatát, ahogy meglendíti az ütőt, és elindítja a kis fehér labdát a pályájára a zöld füvön? Ő erre termett. Ezt tudja is, és örömét leli benne. Akik betöltik hivatásukat, azokból olyan öröm árad, és olyan szinten azonosulnak ajándékukkal, ami felülmúlja a hírnevet. A legtöbbjük egyszerűen megtalálta a módját, hogy olyan munkáért kapjon fizetést, amit szeret csinálni. A pénz nem tudja pótolni az életcélt. Ha rátalálsz arra a dologra, amit ingyen is szívesen teszel, akkor nagy valószínűséggel felfedezted a hivatásodat. Isten képére lettél formálva, beléd van építve a kreativitás. Ez nem azt jelenti, hogy feltétlenül művészi érzékre van szükséged ahhoz, hogy megtaláld az élethivatásodat, de mindenki, aki tudja, mi a hivatása, világra hoz valamit. Talán nyilvánvalónak tűnik, hogy a zeneszerzők, képzőművészek és költők az álmaikat hozzák világra. De ugyanez igaz bármelyikünkre, aki felfedezi, hogy ki is ő, és válaszol elhívására egyedi ajándékainak kiaknázásával. Talán arra kaptál elhívást, hogy nyélbe üss egy üzletet, felfedezd egy betegség gyógymódját, vagy feltalálj új, hatékonyabb módszereket a munkahelyeden.

Azt kérdezed, mi van akkor, ha megpróbálod, de kudarcot vallasz? Az vall igazán kudarcot, aki meg sem próbál repülni az Istentől kapott szárnyakkal. Tehát tedd azt, amire Isten elhívott!


Február 17., péntek

A békesség belső munka

„Ezért így szóltam: Miért is nincs szárnyam, mint a galambnak, hogy elrepülhetnék, és nyugton lehetnék?”Zsoltárok 55:7

A zsoltáros azt írta: „Miért is nincs szárnyam, mint a galambnak, hogy elrepülhetnék, és nyugton lehetnék?” Éreztél már valaha így? Sajnálom, de nincs menekvés! Bárhová mész – te ott leszel! A békesség belső munka. Az óceánkutatók azt mondják, hogy még a legnagyobb tengeri viharok is csak ritkán hatolnak a felszíntől számított 7-8 méternél mélyebbre. Az orkánok felkorbácsolhatják a tengert, akár harminc méteres hullámokat is keltve, de a felszín alatt 7-8 méterrel a tenger olyan nyugodt, mint egy tavacska. A lényeg ez: az egyetlen hely, ahol békére találhatsz az élet viharai között, az egy mély megtapasztalás Istennel. A koreai keresztyének között elterjedt egy mondás, ami a Krisztusért elszenvedett üldöztetések között keletkezett: „Mi éppen olyanok vagyunk, mint a szegek. Minél jobban ütsz minket, annál mélyebbre kényszerítesz, és minél mélyebbre jutunk, ott annál nagyobb a békesség.” Azzal, hogy megengedi a viharokat, Istennek egyik célja az, hogy mélyebbre kényszerítsen – mélyebb függésre, mélyebb kapcsolatra vele. Valaki azt mondta: „Isten kezébe veszi az élet törött darabjait, és töretlen békével ajándékoz meg minket.” Ha Istenre összpontosítasz, aki számára nem létezik megoldhatatlan gond, ahelyett, hogy a problémára figyelnél, amit te nem tudsz megoldani, megtapasztalod ezt a mély belső békét. És ezt a békét magaddal viszed mindenhová, ahová mégy. Mások is észre fogják venni, és tanácsot kérnek tőled, ha gondokkal küzdenek. Ha tudod, hogy Isten, aki benned él, uralkodik a világmindenség felett, akkor nem fog megrendíteni az, ami körülötted történik.


Február 16., csütörtök

Hogyan kerüljük el a hajótörést? (3)

„… enyhe déli szél kezdett fújni…” ApCsel 27:13 RÚF

Nem engedheted meg magadnak, hogy csak a körülmények irányítsanak.

„Mivel pedig enyhe déli szél kezdett fújni, azt hitték, hogy megvalósíthatják elhatározásukat, felszedték tehát a horgonyt, és továbbhajóztak Kréta közelében. Nemsokára azonban a sziget irányából lecsapott az Eurakvilónak nevezett szélvihar. Mikor az magával ragadta a hajót, úgyhogy nem tudott a széllel szemben haladni, rábíztuk a hajót, és sodortattuk magunkat vele.” (ApCsel 27:13–15 RÚF).

Ostobaság figyelmen kívül hagyni, amit Isten mond, akkor is, ha a körülmények ellentmondani látszanak. Talán most jónak tűnnek a dolgok, de könnyen lehet, hogy mégis egy vihar felé hajózol. Azt mondod, ez biztosan jó döntés, mert jól érzed magad miatta? Azt hiszed, nem lehet valami rossz, ha jólesik? Az érzéseink hazudhatnak, és ha Isten azt mondja: „várj a kikötőben”, akkor jobb, ha azt teszed, mert az ördög nemkívánatos körülményeket képes utadba sodorni, ha kihajózol a nyílt tengerre. Figyeld csak, amikor „enyhe déli szél kezdett fújni, azt hitték, hogy megvalósíthatják elhatározásukat.”

Amikor fontos döntéseket kell meghoznod életedben, állj rá ezekre az igékre:

„Vezess, Uram, igazságodban, mert ellenségeim vannak, egyengesd előttem az utat!” (Zsoltárok 5:9).

„Vezess hűségesen, és taníts engem, mert te vagy szabadító Istenem, mindig benned reménykedem” (Zsoltárok 25:5).

„Uram, taníts meg utadra, vezess a helyes ösvényen” (Zsoltárok 27:11).

„Taníts akaratod teljesítésére, mert te vagy Istenem! A te jó lelked vezéreljen az egyenes úton!” (Zsoltárok 143:10).

Ha így imádkozol, Isten megmutatja a helyes utat.


Február 15., szerda

Hogyan kerüljük el a hajótörést? (2)

„De a százados inkább hitt a kormányosnak és a hajótulajdonosnak, mint annak, amit Pál mondott.” ApCsel 27:11

 hajótörés

Íme, két további figyelmeztetés, ami segít elkerülni a hajótörést:

1) Ne hallgass a nem megfelelő emberek tanácsára akkor sem, ha állítólag „szakértők”! A Biblia azt mondja: „De a százados inkább hitt a kormányosnak és a hajótulajdonosnak, mint annak, amit Pál mondott.” A hajótulajdonos valószínűleg szakértőnek számított az üzleti életben, a kapitány pedig szakértője volt a hajózásnak. Ám egyikük sem volt képes meghallani Isten hangját. A lényeg: jól fontold meg, kit engedsz beleszólni az életedbe! Attól, hogy valaki világi téren sikeres, nem jelenti azt, hogy joga van lelki dolgokban tanácsot adni. „Kérünk titeket, testvéreink, hogy becsüljétek meg azokat, akik fáradoznak közöttetek, akik elöljáróitok az Úrban, és intenek is titeket, és munkájukért nagyon becsüljétek őket.” (1Thesszalonika 5:12–13). Kihez kellene fordulnod, amikor lelki vezetésre van szükséged? Olyan vezetőkhöz, akik elöl járnak Isten munkájában, és már bizonyították, hogy méltók szeretetedre és tiszteletedre.

2) Ne feledd, hogy néha a többség is téved. „… a többség úgy döntött, hogy továbbhajóznak onnan, hátha eljutnak Főnixbe” (ApCsel 27:12). Tény, hogy a többség is tévedhet! Emlékszel, mi történt, amikor Mózes elkezdte a népet az Ígéret földje felé vezetni? A többség vissza akart fordulni Egyiptomba. De tévedtek – halálosan tévedtek – és elvesztek a pusztában. Nagy bajba tudjuk sodorni magunkat, ha a többség véleményére adunk és a népszerű ötleteket követjük. Hallgass Isten hangjára, akkor mindig a helyes irányba fogsz tartani. „Az alázatosakat igazságosan vezeti, és az ő útjára tanítja az alázatosakat” (Zsoltárok 25:9).


Február 14., kedd

Hogyan kerüljük el a hajótörést? (1)

„… a további hajózás nem csak a rakományra és a hajóra, hanem életünkre nézve is veszélyessé válik.” ApCsel 27:10

Pál apostol fogolyként utazott egy hajón, amely Palesztinából Rómába tartott. Miután már jó nagy utat megtettek a Földközi-tengeren, és kikötöttek Kréta szigetén, Isten parancsára Pál figyelmeztette a legénységet, hogy ne hagyják el a kikötőt, mert viharos időjárás közeledik. Ők azonban nem hallgattak rá, aminek a végeredménye hajótörés lett. Miért? Türelmetlenségük miatt! Tartani akarták magukat a menetrendhez (ld. ApCsel 27:9–12). Az igazság az, hogy ha megengedjük magunknak a türelmetlenséget, akkor gyakran keveredünk viharba. Egy lelkész írja: „Sok olyan, válságot átélt emberrel beszéltem, akik türelmetlenül várták, hogy házasságot köthessenek… hogy új állást kapjanak… vagy hogy a város másik részébe költözzenek. Nem szántak időt arra, hogy Istennel megbeszéljék a dolgot, így egyenesen belehajóztak a rájuk váró viharokba.” Ha nem várjuk meg azt a társat, akit Isten választana nekünk, a magányosság belehajszolhat a nem megfelelő személy karjába és egy boldogtalan életbe. Ha úgy hozunk pénzügyi döntéseket, hogy nem tanácskozunk először Istennel, akkor olyan adósságokba keveredünk, amiből évekig tart kimászni. Néha, amikor Isten nemet mond, az nem azt jelenti, hogy soha. Egyszerűen csak azt mondja ezzel, hogy „nem most”. Márpedig arra, amit ő tartogat, érdemes várni! Íme, valami, amit nem ártana észben tartanod: Isten azon dolgozik, hogy belülről felkészítsen, és ellásson mindazzal, ami szükséges ahhoz, amit számodra tervez. Igéje azt mondja: „aki hisz, az nem fut” (Ézsaiás 28:16 KJV), ne légy hát türelmetlen, ne siess el semmit! „Várjad az Urat, őrizd meg az ő útját; és fölmagasztal téged…” (Zsoltárok 37:34 Károli).


Február 13., hétfő

Törődés vagy leuralás?

„Csak az Úr ad bölcsességet, szájából ismeret és értelem származik.” Példabeszédek 2:6

 bölcsesség

Karen O’Connor és férje részt vettek egy házassággondozó előadássorozaton, mely felnyitotta a szemüket:
„Amiről beszéltek, nagyon is ismerős volt… Minden reggel ki szoktam készíteni a férjem vitaminjait és gyógyszereit, pedig ő jobban tudja, hogy mikor melyik kell, mint én. Csakhogy én azt feltételeztem, hogy ha nem veszem kezembe az ügyet, ő nem figyel rá oda vagy elfelejti. »Javasoltam«, hogy milyen ételek segítenének neki lefogyni, és átvettem tőle a beszédének megírásához szükséges kutatómunkát is… Míg sokak szemében ez segítségnek tűnne, az én esetemben az irányításról szólt. Megpróbáltam irányítani a férjem életét olyan ügyekben, melyek valójában rá tartoztak. Azt gondoltam, hogy az én módszerem jobb, ezért ráerőltettem.

Íme, néhány kihívás, amelyekkel a házaspárok szembenéznek a tekintetben, hogyan változtathatunk reakcióinkon:

Régi viselkedés: te válaszolsz arra a kérdésre, amit a házastársadtól kérdeztek.
Új viselkedés: csendben maradsz, amíg a párod válaszol – és tanulsz valamit a válaszából.
Régi viselkedés: kéretlen tanácsokat osztogatsz.
Új viselkedés: Hallgatsz. Megbízol abban, hogy házastársad egyedül is talál megoldást, és támogatod azt a felfedezést.
Régi viselkedés: elmagyarázod házastársad nézőpontját helyette.
Új viselkedés: megvárod, míg elmondja az ő nézőpontját, és támogatod azt.
Régi viselkedés: pénzügyi döntéseket hozol a párod megkérdezése nélkül.
Új viselkedés: felvázolsz befektetési lehetőségeket, és azokat megbeszélitek.

Mind a férjek, mind a feleségek elismerik, hogy megszégyenítve, elítélve és leszólva érzik magukat, és haragosak, ha házastársuk közbeszól, és válaszol egy nekik feltett kérdésre, vagy döntéseket hoz a megkérdezésük nélkül. Mindenkinek szüksége van segítségre… de a párod határain való átgázolás és a manipuláció az valami egészen más. Ha aggódsz amiatt, vagy nem vagy biztos abban, hogy mikor lépj közbe, és mikor vonulj vissza, imádkozz Isten vezetéséért!”


Február 12., Vasárnap

Áldozatkészséged mértéke

„Amikor látta a sokaságot, megszánta őket.” Máté 9:36)

megszánta őket

Bár tagadhatatlanok bizonyos gazdasági nehézségek, még messze nem tartozunk a legszegényebb országok közé. A jólét és az adakozókészség azonban nem feltétlenül függ össze. Azt mondod, ha egyszer sok pénzed lesz, majd nagylelkűbben fogsz adakozni? Kit akarsz átverni? Jézus azt mondta: „ahol a kincsed van, ott lesz a szíved is” (Máté 6:21). Egy Nagy-Britanniában végzett kutatás azt az eredményt mutatta, hogy 2010 és 2011 között a lakosság 20 legszegényebb százaléka jövedelmének 3,2%-át adta jótékony célra, míg a leggazdagabb 20% csupán 0,9%-ot adakozott. Daniel Levin pénzügyi szakértő állítja: „a jólét nem abban rejlik, amit elérünk, inkább abban, amit odaadunk.” Az igazság az, hogy ha szeretnél nagylelkűbb emberré válni, akkor nem várhatsz arra, hogy jövedelmed növekedjen; engedned kell, hogy Isten megváltoztassa a szívedet. Ez azt jelenti, hogy minden nap keresel okot az adakozásra, és találsz egy sürgető ügyet vagy arra méltó szolgálatot, ahová adakozhatsz. Nem is kell messzire keresgélned, ott vannak körülötted. A Biblia azt mondja Jézusról, hogy „amikor látta a sokaságot, megszánta őket, mert elgyötörtek és elesettek voltak, mint a juhok pásztor nélkül.” Végeredményben, akiknek adakozol, azok nem egyházak, ügyek vagy intézmények, hanem emberek. Emberek, akiket Isten szeret és értékesnek tart, emberek, akikért Krisztus meghalt. Nos, mit teszel másokért? Áldozatkészséged mértékét az határozza meg, mit felelsz erre a kérdésre!

 


Február 11., Szombat

Kevesebb erőlködés, több bizalom!

„… aki elkezdte bennetek a jó munkát, elvégzi a Krisztus Jézus napjára.” Filippi 1:6

meggyőződés

Ha szeretnéd, hogy Isten akarata megvalósuljon életedben, ne siettesd a dolgokat! Sára, Ábrahám felesége így tett, így született meg Izmael, ez pedig mindenféle viszályt és családi bonyodalmat okozott. Ne feledd: „ami testtől született, test az, és ami Lélektől született, lélek az” (János 3:6), tehát csak olyan tervet kövess, amiről meg vagy győződve, hogy Isten Lelke által fogant. Ne próbálj megmenteni semmit, ami a testre alapoz. Isten azt mondta: „szövetségre csak Izsákkal lépek” (1Mózes 17:21). Izsák Isten ígéretének beteljesedéseképpen született, Isten útját követve, Isten időzítése szerint. Minden, ami megfogan benned e két forrás valamelyikéből ered: vagy a testből, vagy a Lélektől. Ezért légy óvatos! Az emberek megpróbálnak bevonni mindenféle rafinált tervbe, azt ígérve, hogy ezzel előrejutsz. Istennek nincs szüksége senki segítségére ahhoz, hogy megáldjon, egyedül is el tudja intézni! Ezért, ha bármikor támad a sátán, mutass rá lelki születési helyedre, és emlékeztesd őt arra, hogy ezt a tervet nem te kezdted, és nem is neked kell befejezni. „Aki elkezdte bennetek a jó munkát, elvégzi a Krisztus Jézus napjára.”

Még egy gondolat: ha Isten el akar bánni benned valamilyen testi dologgal, büszkeséggel vagy bármivel, ami akadályozza utadat, ne állj ellen, ne menekülj, és ne állj az útjába! Ha egy fuldoklóhoz hasonlóan kétségbeesetten próbálod magadat menteni – Isten semmit sem tud tenni érted, amíg fel nem hagysz a kapálózással. Ezért mai igéje számodra ez: ne erőlködj annyira, inkább bízz benne jobban!


Február 10., péntek

Negatív ionok

„Neveld a gyermeket a neki megfelelő módon, még ha megöregszik, akkor sem tér el attól.” Példabeszédek 22:6

Neveld a gyermeket...

Néha a tizenévesek nevelése akkora feladat, mint űrhajósokat küldeni az űrbe. Az 1960-as években a Cape Canaveralból kilőtt első űrszondák sokakban aggodalmat keltettek az asztronauták biztonságát illetően. Különösen feszült időszak volt, amikor az űrhajó visszatért a Föld légkörébe. Az utazás legveszélyesebb részében negatív ionok halmozódtak fel a hőpajzs körül, és zavarták a rádióadást körülbelül hét percig. Hét rettentően hosszú percig! Végül megszólalt Chris Kraft megnyugtató hangja: „Sikerült újra kapcsolatot létesítenünk Glenn ezredessel. Minden rendben.” A serdülőkor bizonyos értelemben olyan lehet, mint az űrhajózás. A gyermekévek kiképzési ideje után egy tizenhárom éves nagy izgalommal kilövi magát az űrbe. Aztán valami „negatív ionokhoz” hasonló zavarni kezdi a kommunikációt, amikor a felnőttek szeretnének meggyőződni a gyermek biztonságáról. Miért nem beszél velük? Miért tűnt el a hallgatás fala mögött? Ez zavaros és ijesztő időszak. Szerencsére néhány év múlva megérkeznek újra az első szakadozott jelek, és helyre lehet állítani a kapcsolatot. A negatív közeg fokozatosan eloszlik, és a huszonéves kor „földet érése” nagyszerű találkozás lehet mindkét nemzedék számára.

Mit kell tenned szülőként a köztes időszakban?

Először is imádkoznod kell értük, és szilárdan állnod Isten Igéjének igazságán: „Neveld a gyermeket a neki megfelelő módon, még ha megöregszik, akkor sem tér el attól.”

Másodszor: gyakorold a türelmet! „Az állhatatosság pedig tegye tökéletessé a cselekedetet, hogy tökéletesek és hibátlanok legyetek, minden fogyatkozás nélkül” (Jakab 1:4).


Február 09., csütörtök

Isten irányítórendszere (3)

„Mert én veled vagyok, megőrizlek téged, akárhova mégy…” 1Mózes 28:15

 

Hogy van az, hogy ha valaki Istenhez beszél, azt mondjuk rá, hogy imádkozik, de ha valaki állítja, hogy Isten beszél hozzá, akkor azt gondoljuk, nincs ki a négy kereke? Talán Isten már nem áll szóba gyermekeivel? Te talán megtennéd ezt a tieiddel? Kálvin János úgy jellemezte Isten vezetését, mint „a Szentlélek belső bizonyságtétele.” Szent Ignác így nevezte: „a lélek Istentől kapott megmozdulásai – gondolatok, érzések vagy vágyak.” Lehet ez egy bűn megítélése, vagy megerősítés Isten szeretetéről, vagy elhívás egy bizonyos dologra, de alapvető része a Lélek által vezetett életnek. Ahhoz, hogy meghalld Istent, fogékonynak kell lenned – és néha kétségbeesettnek!
 
Jákóbnak élete egy nagyon rossz időszakában jelent meg Isten álomban, ezt mondva: „Mert én veled vagyok, megőrizlek téged, akárhova mégy, és visszahozlak erre a földre. Bizony, nem hagylak el, amíg nem teljesítem, amit megígértem neked. Amikor Jákób fölébredt álmából, ezt mondta: Bizonyára az Úr van ezen a helyen, és én nem tudtam!” (1Mózes 28:15–16). „Nem tudtam” – ez jellemez téged is? Amikor ezeket a sorokat olvasod, akkor egy emberi lény vezeti gondolataidat: az író. Nem gondolod, hogy erre Isten is képes – sőt, még többre is? Igazság szerint Isten képes irányítani a gondolataidat úgy is, hogy nem használ hozzá képeket vagy hanghatásokat. Nézd meg, mi történt Sámuellel kisfiú korában! Egyik éjszaka Isten szólt hozzá a templomban, de ő nem tudta, hogy Isten az, aki szól. Éli főpap segítségére volt szüksége, hogy felismerje Isten hangját. De amikor ez megtörtént, az élete drámai módon megváltozott – és a tiéd is meg fog.


Február 08., szerda

Isten irányítórendszere (2)

„Az alázatosakat igazságosan vezeti, és az ő útjára tanítja az alázatosakat.” Zsoltárok 25:9

Az alázatosokat igazságosan vezeti...

Hogyan tanulhatjuk meg felismerni Isten vezetését? Háromféle módon:

1) Imádság által. Thomas Kelly írta: „Van egy mód arra, hogy rendet tegyünk gondolatvilágunkban, több szinten is egyszerre. Az egyik szinten talán gondolkozunk, megvitatunk valamit, látunk valamit… de egy másik, mélyebb szinten ugyanekkor imádságban vagyunk… és különösen fogékonyak vagyunk az isteni sugallatokra.”

2) Engedelmesség által. Mi haszna van Isten útmutatásának, ha nem vagy hajlandó követni? És mi a helyzet azzal az útmutatással, amit már megkaptál a Szentírásból, de nem cselekedtél aszerint? Frank Laubach, akinek az élete az Istennek való engedelmesség jegyében telt, azt írta: „Nem éltem igazán… amíg el nem jutottam odáig, hogy teljesen eltökéltem, és újra meg újra elhatároztam, hogy keresni fogom Isten akaratát, és meg is fogom tenni azt, még ha minden porcikám nemet mond is, és így a helyes gondolkodásmóddal megnyerem a csatát. Olyan volt ez, mintha egy mély artézi forrás fakadt volna fel a lelkemben… Pénz, dicsőség, szegénység, akadályok – mindez semmit sem számított, mert ezer év alatt ezeket mind elfeledik, de az olyan lelkület, mely az eltökélt engedelmességből fakad, az örökké él.”

3) Hit által. Vajon visszaéltek már ezekkel a szavakkal: „hiszem, hogy az Úr azt mondta nekem”? De még mennyire! Néha a vallási vezetők bevetik ezt a trükköt, hogy megkapják, amit akarnak. De ne öntsük ki a gyereket is a fürdővízzel! Az igazság az, hogy nem lehet lelkileg növekedni, ha elzárkózunk a Szentlélek vezetése elől. Hinned kell – bármennyire észbontóan hangzik is – hogy Isten képes szólni hozzánk, sőt, nemcsak hogy tud szólni, de tényleg meg is teszi.


Február 07., kedd

Isten irányítórendszere (1)

„Bölccsé teszlek, és megtanítalak, melyik úton kell járnod. Tanácsot adok, rajtad lesz a szemem.” Zsoltárok 32:8

Mielőtt arról beszélnénk, mi is az isteni vezetés, tisztázzuk előbb, hogy mi nem:

1) Nem utolsó mentsvár. Nem nagyon szoktuk Isten vezetését keresni, amíg valami nagy kérdéssel nem találkozunk, például, hogy kivel házasodjunk össze, melyik házat vegyük meg, mibe fektessünk be. A Lélek vezetése nem forróvonal! Ahhoz, hogy felismerd, vajon igazán vágysz-e Isten akaratának teljesítésére, kérdezd meg magadtól: „Milyen gyakran keresem Isten vezetését, amikor nem kell nehézségekkel szembenéznem?”

2) Nem csak néhány kivételezettnek jár. Az Ószövetségben Isten egy szamarat is szóra bírt (ld. 4Mózes 22:28). De mi lett volna, ha a szamárnak fejébe száll a dicsőség, és magát úgy tekinti, mint aki különleges lelki magasságban áll a többi négylábú felett?

3) Nem kifogás a tétlenségre. Valaki egyszer azt mondta, hogy úgy döntött, nem keres egy bizonyos állást, mert az lesz a jel Istentől, ha próbálkozás nélkül is megkapja. Azt jelenti ez, hogy bármi is történik passzivitásunk eredményeképpen, az Isten akarata? Ez olyan, mintha leülnénk egy autópálya közepére, és azt mondanánk: „Ha nem ütnek el, akkor tudni fogom, hogy ez Isten akarata, és nem az én test szerinti próbálkozásom.”

4) Nem óvatos kockázatkerülés. Néha nem is vezetést akarunk igazán, hanem biztonságot! A döntéshozatal félelmetes lehet – és magányos feladat. Még a kis döntések is kelthetnek nyugtalanságot, aggodalmat. Isten azt akarja, hogy kifejlődjön bennünk a helyes ítélőképesség, márpedig ezt nem érhetjük el anélkül, hogy döntéseket hoznánk, kockázatot vállalnánk, és időnként kudarcot vallanánk. Isten éretté váló gyermekeket akar, nem robotokat. Az ő célja nem csupán az, hogy rávegyen jó dolgok megcselekvésére, hanem az, hogy mi magunk akarjunk jók lenni.


Február 06., hétfő

Istennél semmi sem vész kárba

„Azt pedig tudjuk, hogy akik Istent szeretik, azoknak minden javukra szolgál.” Róma 8:28

"Azt pedig tudjuk, hogy akik Istent szeretik, azoknak minden javukra szolgál, azoknak, akiket elhatározása szerint elhívott." (Róma 8.28)

Semmilyen tapasztalat nem haszontalan, ha bölcsen használod. Isten fel tudja használni, amin keresztülmentél, hogy azzá az emberré formáljon, akinek tervezett. Mózes nevelőszülők gyermekeként nőtt fel. A fáraó lányának örökbefogadott fiaként negyven évet töltött azzal, hogy tanulta az egyiptomiak nyelvét és szokásait. Mi lenne jobb felkészülés az ellenség kiismerésére, mint ha valaki köztük nevelkedik? Mózesnek azonban néhány személyes leckére is szüksége volt. Ezért Isten elvitte őt a pusztába a következő negyven évre, hogy juhokat legeltessen. A fáraó unokájából egy szerény pásztor lett. Semmi sem késztet úgy alázatra, mint elvállalni egy olyan munkát, amihez túlképzett vagy; főleg akkor, ha személyes kudarcod miatt kerülsz oda. De ezek alatt a szegény évek alatt tanította meg Isten Mózesnek, hogy azonosulni tudjon a szenvedő emberekkel. Végül, nyolcvanéves korára készen állt arra, hogy betöltse elhívását. Akkor „kiáltott neki Isten a csipkebokor közepéből, és ezt mondta: Mózes! Mózes!” (2Mózes 3:4). Ezen a teljesen valószínűtlen helyen mutatta meg Isten Mózesnek elhívását, hogy Izráel szabadítója legyen. És bár ő félt, kifogásokat keresett és akadályokat emelt, végül mégis nagyszerűen végrehajtotta a feladatot. A lényeg ez: Mózes nyolcvanévnyi kiképzése nem veszett kárba. Negyven év a palotában felkészítette őt a fáraóval való szembeszállásra, és negyven év pásztorkodás felkészítette arra, hogy Isten népét átvezesse a pusztán, míg elérik rendeltetésüket. Tehát, még ha szívesen lennél is valahol máshol, mint ahol most vagy, ne feledd: Istennél soha semmilyen tapasztalat nem vész kárba. Soha! Ő fel fogja azt használni a te javadra és az ő dicsőségére.


Február 05., vasárnap

A vihar szeme

„Van itt hely nálam, állj a kősziklára!” 2Mózes 33:21

A hurrikán az egyik legnagyobb természeti erő, amit az ember ismer. A szél ereje meghaladhatja a 250 km/h-t is; a csapadék 12-13 cm is lehet óránként; és akár tíz emelet magasságú hullámok is keletkezhetnek. Ismeretes, hogy hurrikánok egész városokat tettek romhalmazzá néhány perc alatt. A hurrikánnak két összetevője különösen is érdekes. Az egyik a hurrikán szeme – ez a ciklon viszonylag nyugalmas közepe, ahol a lefelé szálló levegő akadályozza a felhőképződést és a szélvihar kialakulását. A másik a szemet körülvevő szemfal, melyben felfelé áramlik a levegő, itt vannak a hatalmas esőfelhők is. A nyugodt szemmel ellentétben a szemfalban vannak a hurrikán legpusztítóbb erői, a legerősebb szél és a legnagyobb esőzés. Ha felülről nézzük ezt a természeti erőt, akkor láthatjuk, hogy a hurrikán legerősebb része a közepéhez közel eső rész, míg maga a középpont viszonylag nyugodt.

Van ebben egy tanulság mindannyiunk számára. Isten nem vesz el minden gondot az életünkből – legalábbis nem olyan gyorsan, mint ahogy azt mi szeretnénk – de békességet ígér mindezek közepette. Kevés embernek volt több gondja, mint Mózesnek. Etetnie, vezetnie és védenie kellett kétmillió embert. Ráadásul, bármit is tett, a nép folyton panaszkodott. Ezért egy napon Isten azt mondta neki: „Van itt hely nálam, állj a kősziklára! És amikor elvonul dicsőségem, a kőszikla hasadékába állítalak, és kezemmel betakarlak, amíg elvonulok.” (2Mózes 33:21–22). Ha kéred, Isten téged is el tud vinni erre a békés helyre!


Február 04., szombat

Mélyen benned

„Fogadjátok azért a szívetekbe és lelketekbe ezeket az igéket…”5Mózes 11:18 RÚF

Hogy lehet Isten Igéjét magunkba fogadni?

1) Ha minden nap elmélkedünk rajta. A zsoltáros azt mondta, úgy lehet sikert elérni az életben, ha Isten igéjén elmélkedünk éjjel-nappal (ld. Zsoltárok 1:2). Ehhez azonban le kell lassítani. Láttál már valaha kérődző szarvasmarhát? Minél tovább rágja a takarmányt, annál több tápanyagot tud felvenni belőle. Ezért amikor Isten szívedbe vés egy gondolatot, töprengj el azon egész nap. Legyen ez az első gondolatod reggel, és az utolsó éjszaka. Tedd ezt 365 napon át, és meg fogsz lepődni, mennyit növekszel lelkileg!

2) Ha engedjük, hogy megítélje bűneinket, és naponta tisztogasson. „Hogyan tarthatja tisztán életútját az ifjú? Úgy, hogy megtartja igédet.” (Zsoltárok 119:9). Ez egyébként minden életkorra igaz. Szerzetestársai gyakran kérdezték Luther Mártont, miért tölt annyi időt a gyóntatószékben. Végtére is egy kolostorban él, ugyan miféle bűnt kell megvallania? Hamisan énekelt? Nem, Luther tudatában volt annak, hogy mennyire hajlamos az önigazultságra. És tudta, hogy egyedül Isten Igéje elég erős tisztítószer ahhoz, hogy elérjen gondolatainak, képzeletének és motivációinak legmélyebb zugaiba is, és kitakarítsa azokat.

3) Hogy gyakorlatba ültetjük, amit tanultunk. Lehet, hogy a bibliaismereted százszor nagyobb, mint valaki másé, de ha nem vagy százszor szeretetteljesebb, türelmesebb, örömtelibb, irgalmasabb, megbocsátóbb stb. – akkor mit érsz vele? A dogmákkal teli fej szeretetlen szívvel párosulva csak elfordítja az embereket Krisztustól.

A teológiát ma ne csak tudományként használd, ültesd gyakorlatba!

 


Február 03., péntek

Tanulj meg törődni önmagaddal! (2)

„Megkened fejemet olajjal, csordultig van poharam” Zsoltárok 23:5

Kétfajta embertípus van, akik sosem fogják megérteni, miért van szükség arra, hogy saját magunkkal is törődjünk.

1) A törvényeskedők. Ők egész életükben azzal próbálkoznak, hogy elérjék a tökéletességet erkölcsi és vallási téren.

2) A szolgálat-mániások. Ők feláldozzák magukat a folytonos gyülekezeti munka oltárán, mert azt hiszik, ez az egyetlen módja, hogy elnyerjék Isten tetszését. Jézus tanítványai között is voltak ilyenek. Amikor egy nő drága kenetet öntött Jézus fejére, megharagudtak. Hogyhogy? Talán soha nem olvasták ezeket a szavakat: „Megkened fejemet olajjal, csordultig van poharam” (Zsoltárok 23:5). A bibliai időkben az olajat különböző célokra használták, például nyugtatóként, masszázsolajként a test felfrissítésére egy hosszú út vagy fárasztó napi munka után. „Tehát Isten szerint rendben van, ha tartok egy kis szünetet?” – kérdezed. Igen, de mivel a szolgálat-mániásoknak szükségük van arra, hogy úgy érezzék, másoknak szükségük van rájuk, ezért a tanítványokhoz hasonlóan így gondolkodnak: „hiszen el lehetett volna ezt adni sok pénzért, és azt a szegényeknek juttatni” (Máté 26:9). Az ő felfogásuk ez: „Mások számítanak, én nem!” Értsd meg ezt: ha másokkal törődsz, de magaddal nem, akkor:
a) lelkileg és érzelmileg kiszáradsz;
b) tele leszel nehezteléssel, mert a te szükségeidet nem veszik észre és nem töltik be;
c) rossz helyen fogsz enyhülést keresni. Ez vezette Sámsont Delila házába. Ő olyan helyet biztosított számára, ahol elengedhette magát, és leengedhette a haját – aztán kihasználta ezt az elpusztítására. Ha nem megfelelő embereknél és nem megfelelő dolgokban keresünk enyhülést, ahelyett, hogy megtanulnánk törődni önmagunkkal, teret adunk az ellenségnek. Ne hagyd, hogy veled is ez történjen! Kezdj el gondot viselni magadról lelkileg, fizikailag és érzelmileg!

 


Február 02., csütörtök

Tanulj meg törődni önmagaddal! (1)

„… ráöntötte… Jézus fejére.” Máté 26:7

Jézus megengedte másoknak, hogy szolgáljanak neki. Te engeded? „Odament hozzá egy asszony, akinél egy alabástromtartóban drága olaj volt, és ráöntötte az asztalnál ülő Jézus fejére. Amikor látták ezt a tanítványai, bosszankodtak, és ezt mondták: Mire való ez a pazarlás? Hiszen el lehetett volna ezt adni sok pénzért, és odaadni a szegényeknek. Amikor ezt Jézus észrevette, megkérdezte tőlük: Miért bántjátok ezt az asszonyt? Hiszen jót tett velem.” (Máté 26:7–10 RÚF). Fontos tanulság van ebben a történetben. Engedned kell, hogy a gondoskodást, amit te árasztasz másokra, mások rád árasszák. Különben kiégsz. Jézus alkalmazta ezt az alapelvet. Ahogy a zsoltáríró is: „Megkened fejemet olajjal, csordultig van poharam” (Zsoltárok 23:5). Ahhoz, hogy szolgálatod pohara tele legyen, folyamatosan újra kell tölteni. Mivel az emberek általában úgy kezelnek, ahogyan te önmagadat, ezért meg kell tanulnod jól bánnod önmagaddal. Szép dolog másokról gondoskodni, de sokszor elbújunk e mögé a feladat mögé, hogy ne kelljen gondot viselni önmagunkról – talán, mert nem tudjuk, hogyan. A kérdés az, hogyan tudnánk betölteni Krisztus parancsát: „szeresd felebarátodat, mint magadat” (Márk 12:31), ha nem tanultuk meg, hogyan szeressünk önmagunkat?

Sokan neheztelünk azért, mert az emberek nap mint nap rengetegféle követelést zúdítanak ránk, anélkül, hogy bármit is adnának viszonzásképpen. Ha a világ, melyben élsz, folyamatosan csak leszív belőled, meg kell tanulnod befektetni, különben kifogysz a készletekből. Ez a hiány hamar felbukkan életed minden területén: erkölcsi téren, érzelmileg és a lelki életedben is. Ki fog törődni veled, ha te magad sem törődsz magaddal? Ezért imádkozz ma így: „Uram, add, hogy amit másokra árasztok, valamiképpen visszaáradjon rám.”

 


Február 01., szerda

Semmi sem helyettesíti!

IMA

„Neked adom a sötétség kincseit, az elrejtett drágaságokat, hogy megtudd: én vagyok az Úr…” Ézsaiás 45:3

Amikor stresszhelyzetben vagyunk – és kit nem ér stressz manapság? –, első gondolatunk, hogy valamilyen könyvben vagy egy előadás felvételében keressünk tanácsot, esetleg keresztyén testvéreink között keressünk segítőkész bajtársat. Reimar Schultze megjegyzi: „Legjobb esetben is csak egy cseppnyit kapunk abból, amit keresünk. Az Istenről szóló idő sohasem helyettesíti az Istennel töltött időt. Nézz csak körül a gyülekezetedben, és mondd meg, vajon akad-e a sok vallásos könyv, CD és különféle program között, ami felérhet Énók, Ábrahám, Mózes és Nóé alakjával? Isten maga volt, és mindig is ő lesz az információ, az inspiráció, az átformálás és a közösségépítés legnagyobb forrása. Izsák a mezőn imádkozott, és »amint föltekintett, látta…« (1Mózes 24:63 RÚF). Az Istennel kettesben töltött időből származik a látás… ezekben a csendes perceinkben adja Isten ajándékait és azokat a »csemegéket«, melyek a rohanó ember elől zárva vannak. A Biblia arról számol be, hogy Jézus »miután elbocsátotta a sokaságot, felment a hegyre magánosan imádkozni« (Máté 14:23). Sokan napokig utaztak, hogy Jézussal találkozhassanak, ő mégis elküldte őket, hogy imádkozni tudjon. Ahhoz, hogy egyedül tudjunk lenni Istennel, valamit el kell küldenünk: rokonokat, barátokat, ütemterveket… lehetőségeket… más emberek véleményét. Jézus is így tett. Voltak, akiknek ez rosszul esett. De ő nem engedte, hogy életét a tömeg követelése irányítsa, az ő életét Atyja kormányozta. Te is választhatsz, hogy emberek rabszolgája leszel, vagy Isten elvárásait igyekszel betölteni. A kettőt egyszerre nem lehet. Ha az utóbbit teszed, élő víz forrásai fakadnak fel bensődből, és Istentől kapsz erőt. Ő fel fogja fedni előtted »a sötétség kincseit, az elrejtett drágaságokat.«”

 


Január 31., kedd

Mindig légy alázatos!

Alázat

     „Ki vagyok én, Uram, ó, Uram? És mi az én házam népe, hogy eljuttattál engem idáig?” 2Sámuel 7:18

Az angol parlament egy tagja elvitte kislányát a Westminster apátságba. Ahogy ott álltak, és a kislány a hatalmas oszlopokat nézte, az édesapja megkérdezte tőle: „Mire gondolsz, édesem?” A kicsi gyermeki őszinteséggel így felelt: „Arra gondoltam, apa, hogy otthon milyen nagynak nézel ki, itt pedig milyen kicsinek.” Isten jelenlétének alázatra késztető hatása van. Az Ószövetségben Dávid király, amikor a szentélybe ment, és az Úr előtt ült, ezt mondta: „Ki vagyok én, Uram, ó, Uram? És mi az én házam népe, hogy eljuttattál engem idáig?” A Biblia tele van olyan emberek példájával, akik megalázták magukat Isten előtt. Máté az evangéliumában saját nevét mindössze kétszer említi, és mind a kétszer hozzáteszi azt is, hogy adószedő. János egyáltalán nem is nevezi meg magát evangéliumában. Ahol az ő evangéliumában előfordul a János név, ott mindig bemerítő Jánosra utal. Önmagáról csupán így ír: „a másik tanítvány”, vagy: „a tanítvány, akit Jézus szeretett.” A Biblia két fontos könyvét írta Lukács, de saját nevét egyszer sem említi bennük. Pál, a Biblia legtermékenyebb szerzője, magáról azt mondja: „esztelen” (ld. 2Korinthus 12:11). Magát így jellemzi: „a legkisebb vagyok az apostolok között” (1Korinthus 15:9), később így fogalmaz: „minden szent között a legkisebb” (Efezus 3:8). Ahogy Pál egyre idősebb lett, egója úgy lett egyre kisebbé, és az egyik legkésőbben írt levelében úgy beszél magáról, mint aki „a bűnösök közül az első” (ld. 1Timóteus 1:15). Dávid király nem írt egyetlen zsoltárt sem, ami Góliát feletti győzelmét ünnepelné, de írt bűnbánati zsoltárt, melyben Betsabéval elkövetett bűnét vallja meg (51. zsoltár).
A mai üzenet tehát ez: mindig légy alázatos!

***

TINI MAI IGE

Január 31., kedd
A sátorozás előnyei
„Ki vagyok én, Uram, ó, Uram? És mi az én házam népe, hogy eljuttattál engem idáig?” (2Sámuel 7:18)

A 2Sámuel 7-ben Dávidot nyugtalanítja, hogy a saját cédrusfa palotája szebb, mint Isten lakhelye, mert az csak egy sátor. Ezért beszél erről Nátán prófétával, aki Isten szavát szokta neki közvetíteni. Dávid felveti az ötletet, hogy házat akar építeni Istennek, hozzá méltó építőanyagból. Nátán – látva, hogy Dávid valóban Istennek akar szolgálni, és a tiszteletét akarja kifejezni azzal, hogy valami olyat építene, ami a sátornál maradandóbb – először azt mondja rá, hogy jó ötlet. De… Készen állsz a csavarra? Isten aznap éjjel közli Nátánnal, hogy ő ezt még nem akarja. Még nem jött el ennek az ideje. Nátán által Isten szeretettel közli Dáviddal, hogy nem kér egy szép új házat, hanem inkább ő akarja Dávid házát építeni (értsd: uralkodóházát, a leszármazottak hosszú sorával… mely egészen Jézusig tart. Hűha!). Alázatra késztető, nemde? Dávidot arra ösztönzi, hogy ezt mondja: „Ki vagyok én, Uram, ó, Uram? És mi az én házam népe, hogy eljuttattál engem idáig?” (2Sámuel 7:18), mert teljesen padlóra küldte őt Isten válasza. Mi is valami hasonlót érzünk. Most komolyan, kik vagyunk mi, emberek, hogy Isten minket választott? Csodálatos, hogy Isten látja a szívünket, szereti a szeretetünket, és megáld minket, akár „építünk” neki, akár nem. Isten nem „valamit valamiért” üzletember, nem, ő a végtelen nagylelkűség Istene. Még akkor is, ha mi célt tévesztünk, ha jó szándékunk eltérít a pályáról, ő türelmesen, szeretettel visszaterel minket a helyes irányba. Még akkor is beépít minket az ő nagy tervébe.

és most?

Adj valakinek valamit, amit nem érdemel meg! Segíts valakinek, aki legutóbb igazán bosszantó volt! Aztán lefekvés előtt imádkozz érte fél óráig!


Január 30., hétfő

Győzelem – szabálykövetés vagy kegyelem által?

„A törvény azért adatott, hogy az emberek meglássák, mennyire bűnösök.” Róma 5:20 NLT

Miért tette félre Isten az ószövetségi törvényt, és vezette be a kegyelmet? Mert bár a törvénynek megvolt az ereje arra, hogy az emberek tudtára adja, mekkorát hibáztak, de ahhoz nem volt ereje, hogy elérje, akarjanak neki engedelmeskedni. Tegyük fel, hogy hajlamos vagy túl sok csokoládét enni. Szeretnél megszabadulni ettől a szokástól, ezért törvényt hozol magadnak: „Nem szabad csokoládét ennem. Nem ehetek csokoládét. Soha többé nem eszek csokoládét.” Még arról is meggyőzöd magad, hogy a csokoládéevés bűn. De ez a saját magadnak hozott törvény nem szabadít meg a csokoládé utáni vágyadtól, sőt, úgy tűnik, csak növeli a problémát! Most már folyton csak a csokoládéra tudsz gondolni, éjjel-nappal az jár a fejedben. Végül azon kapod magad, hogy titokban eszel csokit, mert mindenkinek azt mondtad, hogy soha többé nem fogsz csokit enni. Nem ehetsz csokoládét mások előtt, ezért elbújva teszed, és emiatt még nagyobb bűntudatod támad, mert most már sunyi bűnöző lettél. Most már érted, mekkora fájdalmat jelent „a törvény alatt” lenni, ahelyett, hogy szabad lehetnél Krisztusban. A friss hívők gyakran összpontosítják figyelmüket Isten törvényére, hogy így uralkodjanak szenvedélyeiken, de ez nem működik. Ahogy érettebbé válnak, megtanulják, hogy figyelmüket a Szentlélek vezetésére fordítsák, és felfedezik, hogy Isten szabaddá tud tenni a bűn utáni vágytól. A törvény betartásához egész életünkben a saját akaraterőnkre kellene támaszkodnunk; a kegyelem által élve viszont minden nap meríthetünk Isten Lelkének erejéből.

* * * 

TINI MAI IGE 

Január 30., hétfő
Jézus, aki mindent megváltoztat
„Isten törvénye azért adatott, hogy az emberek lássák, mennyire bűnösök.” (Róma 5:20 NLT)

Nos tehát: ószövetségi törvények. A Róma 5:13-ban azt olvassuk: „a törvényig is volt bűn a világban, bár a bűn nem róható fel, ha nincs törvény.” Ugyanez a gondolat visszhangzik a 20. versben is, ami azt mondja, hogy Isten ajándékként adta a törvényt a zsidóknak. Mivel anélkül nem tudták, hogy amit tesznek, az nem helyes. Isten megmutatta nekik, hogyan tegyenek különbséget jó és rossz között, hogy felismerjék, hol tartanak, és rájöjjenek, szükségük van az Istennel való találkozásra. Ez a törvénygyűjtemény azt is megmondta nekik, hogyan találkozhatnak Istennel: a templomi istentisztelet és áldozatbemutatás által. De Isten látta, hogy az emberek félreértették és nem tudják betartani törvényeit, ám volt egy terve. Erről a tervről már jó előre beszélt nekik, még Jeremiás idejében (olvasd csak el a Jeremiás 31:31–34-et!). Ez a teljesen új szövetség Jézusban jött el. Máté evangéliuma feljegyzi, hogy Jézus azt mondta, az új szövetséget úgy hozza el, hogy betölti a régi törvényeket (ld. Máté 5:17). Nos, mivel ő vállalta a legnagyobb áldozatot értünk, nekünk már nem kell a régi törvény terhe alatt élnünk. De továbbra is arra hív Isten, hogy helyesen éljünk (ne feledd, a törvény ajándék is). De ha engedjük, hogy Isten Szentlelke betöltse életünket, akkor természetessé válik, hogy helyesen élünk, mivel ő belülről változtat meg minket (ld. Róma 12:2). Viszlát, üres engedelmesség, Isten hozott, szív-átformálás!

és most?

Mostanság éneklős napok járják. Keress egy éneket az új szövetségről Isten és az emberek között, és énekeld el! (Ha nincs hangod, akkor legalább hallgasd meg pl. YouTube-ról.) Olyat is kereshetsz, ami az Istennek való engedelmességről szól.


Január 29., vasárnap

Kedves édesapa, mutasd ki a szeretetedet!

„… amikor apja meglátta őt, megszánta, elébe futott…” Lukács 15:20,

Bill Havens kenus jó eséllyel indult volna az aranyérem megszerzésére az 1924-es párizsi olimpián. De néhány hónappal a játékok kezdete előtt megtudta, hogy felesége nagy valószínűséggel éppen akkor fogja világra hozni első gyermeküket, amikor ő távol lesz. Az asszony azt mondta neki, hogy egyedül is végig tudja csinálni, de ez olyan mérföldkő volt, amit Bill nem akart kihagyni. Ezért mindenki meglepetésére otthon maradt. Örömmel fogadhatta 1924. augusztus 1-én megérkező fiát, Franket. Bár mindig tűnődött azon, hogy alakult volna a verseny, sosem bánta meg a döntését. Életét kisfiába fektette, és átadta neki az evezés iránti szeretetét. Huszonnégy évvel később az olimpiai játékokat Finnországban rendezték. Ez alkalommal a fiú, Frank vett részt a kenuversenyen. A versenyszám utáni napon Bill táviratot kapott fiától, Franktől: „Kedves Apa! Köszönöm, hogy vártál rám, amikor megszülettem. Most azzal az aranyéremmel jövök haza, amit neked kellett volna megnyerned.” Aláírás: „Szerető fiad, Frank.” Bill Havens azt akarta, hogy a családja tudja, bármi is történik, mindig ők vannak az első helyen. Ez hőssé tette egy Frank nevű kisfiú szemében. Bill megértette, hogy az érmek megfakulhatnak, a rekordokat megdöntik, az elért eredményeket gyorsan elfelejtik. Ezek a dolgok nem adnak igazi megelégedést. Akkor mi ad? A gyermekeid iránti szeretet, és az ő irántad való szeretetük. Jézus rámutatott, hogy még ha egy gyermek önfejű is, a szülő szeretete képes helyreállítani őt.

Elhanyagolod a családodat mostanában? Ha igen, azonnal tégy valamit ellene!

* * * 

TINI MAI IGE - 

Január 29., vasárnap
Vér és kifordult belek
„Apja meglátta őt, megszánta, elébe futott…” (Lukács 15:20)

Már ezerszer hallottuk a tékozló fiú történetét, ezer különféle módon kielemezve. Nos, most közelítsünk rá a 20. versre, és összpontosítsunk egyetlen szóra. „Eszplankhniszté.” (Ne félj, nem valami betegség neve, csak egy görög szó.) A „szplankhnidzomai” ragozott alakja, amit általában úgy fordítanak: „együtt érezni”. Ennél azonban sokkal többet hordoz a jelentése, aminek a zsigereinkhez van köze. Olyasmire utal, amikor valami annyira megindít, hogy magad is szinte fizikai fájdalmat érzel, pl. összeszorul a gyomrod. Talán a zsigeri fájdalom, vagy a szívszorító érzés lehetne a legjobb fordítás rá. Olvasd csak el újra a 20. verset úgy, hogy ezt is belegondolod. „Még távol volt, amikor apja meglátta őt, és a szeretettől úgy érezte, mintha valaki a belső szerveit szorongatná, vagy jól gyomorszájon vágná…” Érdekes tény: a Bibliában ezen kívül csupán Jézusra vonatkoztatva olvassuk a „szplankhnidzomai” szót, csak róla írja, hogy az emberek iránti szeretete fizikai fájdalmat okozott neki. És azt követően mindig tett is valamit. Kedves olvasóm, az az igazi törődés. Ilyen az Atya szíve, ilyen az Isten szeretete, amelyet a Fiú lehozott a földre. Jézus olyan mélyen átérezte fájdalmunkat, hogy vérét ontotta azért, hogy rendbe hozza a dolgot.

és most?

Ha úgy érzed, készen állsz rá, kérd, hogy Isten nézőpontjából szemlélhesd a dolgokat! Kérd, hogy zsigerig hatoljon a fájdalom, ha valamit a szívedre akar helyezni, ha valamiben a közreműködésedet kéri. A Szentlélek segít ilyen együttérzésre. Tölts el háromnegyed órát csendes imádságban üldögélve és Istenre figyelve.

http://tini.maiige.hu/

 


Január 28., szombat

Nézz Jézusra!

„… fussuk meg az előttünk levő pályát. Nézzünk fel Jézusra…” Zsidók 12:1–2

 Álhatatossággal fussuk meg...

A kanadai Edmontonban rendezett Jóakarat játékok versenyen a jamaicai csapat is részt vett a 4x100-as váltófutásban. A harmadik váltónak egy barátja is versenyzett ugyanabban az időben egy másik versenyszámban. A futó, amíg a váltóbotot várta, egy pillanatra felnézett, hátha meglátja, milyen sikerrel boldogul a barátja. Öreg hiba! A következő pillanatban a második váltótag, aki felé futott a stafétával – összeütközött vele. Mondanom sem kell, a jamaicaiak veszítettek, mert az egyik futójuk nem oda nézett, ahová kellett volna. Ahelyett, hogy saját versenyére összpontosított volna, valaki más szereplését nézte.

Hahó! Kire nézel? Krisztusra vagy más keresztyénekre? Az Egyház olyan, mint egy lelki kórház: tagjai a kezelés különféle stádiumában vannak, a cél, hogy egészségessé váljanak. Tehát, amikor keresztyénekre nézel, néha csalódás fog érni – de soha nem fogsz csalódni, ha Krisztusra nézel.

Egyszer Jézus elmondta Péternek, milyen halált fog elszenvedni, Péter erre megkérdezte Jézustól, hogy Jánosnak milyen halála lesz. „»Uram, hát vele mi lesz?« Jézus pedig így szólt hozzá: »Ha akarom, hogy ő megmaradjon, amíg eljövök, mit tartozik rád? Te kövess engem!«” (János 21:21–22).

Láttál már evezős csapatot az olimpián versenyezni? Nem látják a célvonalat, mert háttal ülnek a célnak, ezért a kapitányra figyelnek. Ő irányítja őket. Ő lelkesíti őket. Azt kiáltja: „Húzd, húzd, húzd!” Ő adja meg az ütemet, ő tartja őket egyenes pályán. Ezért a mai ige számodra: figyelj Jézusra, le ne vedd róla a szemed!

 

TINI MAI IGE - Január 28., szombat
Evezz!

„Ezért tehát mi is… fussuk meg az előttünk levő pályát. Nézzünk fel Jézusra…” (Zsidók 12:1–2)


Evezős verseny. A legfurcsább benne, hogy az evezősök nem is látják, hová tartanak. A célnak háttal ülnek, a kapitányuk felé fordulva. A kapitány az egyetlen, aki látja a folyó irányát, és annak megfelelően irányítja a csapatot. Az evezősöknek csak bízniuk kell benne, és követni az utasításait, ez segít nekik összhangban evezni. Nem aggódnak amiatt, hogy mi van előttük, mert annak az útmutatását követik, aki a megfelelő helyen van ahhoz, hogy előre lásson.

Ez talán fura sport-hasonlat, de az Egyháznak pontosan ilyennek kellene lennie. Ahhoz, hogy tartani tudjuk az irányt, és összhangban legyünk egymással, tekintetünket állandóan azon kell tartanunk, aki egyedül ismeri az előttünk lévő pályát: Jézuson. A Zsidók 12:1–2 nagyon hasonló dologról beszél. Arra biztat, hogy az életben mindig Jézusra figyelve járjunk, mert ő ad megfelelő irányítást és utasításokat, még akkor is, ha mi nem látjuk a következő kanyart, ami előttünk áll (azt pedig még kevésbé, hogy mi van a kanyar után). Nézd csak meg az Efezus 2:19–22-őt is; ez arra emlékeztet minket, hogy az Egyházban az egységet az adja, hogy mindnyájan Jézus köré épülnek. Az egyház, és általában az élet nem működik, ha csak a közvetlen környezetünkre figyelünk, és arra, hogyan illünk egymáshoz. Bármilyen erősnek tűnnek is, bármennyire rendezettnek néz is ki az életük, mások ugyanúgy csak emberi nézőpontból látják az életet, és aszerint működnek. Az előttünk álló pályát csak akkor tudjuk megfutni a mennyei cél felé, ha a Kapitányra figyelünk, aki jól látja az egész utat.


Január 27., péntek

Élj úgy, hogy minden nap számít!

„Taníts úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk!” Zsoltárok 90:12

Életem ideje

Volt egyszer egy ember, aki a mennybe ment, és találkozott Szent Péterrel. Péter megkérdezte: „Mondd csak, mi jót tettél életedben?” A fickó így válaszolt: „Nos, a Pokol Angyalainak bandája megtámadott egy idős hölgyet, és ellopták a táskáját, ezért odarohantam, hogy megmentsem.” Péter tovább kérdezte: „Mikor történt ez?” „Úgy egy perccel ezelőtt” – felelte a férfi. Komolyra fordítva a szót: mind meg fogunk halni, hacsak nem előbb jön vissza Jézus. A zsoltáros azt írta: „életünk ideje hetven esztendő, vagy ha több, nyolcvan esztendő” (Zsoltárok 90:10). Mondjuk, hogy most hatvan éves vagy, és szeretnéd megélni a nyolcvanat. Az kétszáznegyven hónap! Ha így kezdesz gondolkozni róla, akkor az idő értékes árucikké és korlátozott forrássá válik, és komolyan fogod venni, hogy minden napból kihozd a lehető legtöbbet. Minden alkalommal, amikor ezt mondod: „ezzel majd holnap foglalkozom”, elvesztegetsz egy napot, amit soha nem kaphatsz vissza. Íme, néhány kérdés, amin érdemes elgondolkodnod. Felfedezted már Isten életedre vonatkozó akaratát és elkötelezted magad a betöltésére? Ha nem, miért nem? Értsd meg a következő három dolgot:

1) Isten beütemezte e földre érkezésed dátumát. „Alaktalan testemet már látták szemeid; könyvedben minden meg volt írva, a napok is, amelyeket nekem szántál, bár még egy sem volt meg belőlük” (Zsoltárok 139:16).

2) Isten már kijelölte a pályát, melyet be kell futnod. „Ezért tehát… állhatatossággal fussuk meg az előttünk levő pályát” (Zsidók 12:1).

3) Isten aszerint fog megjutalmazni, ahogyan éltél. „Ha valakinek a munkája, amelyet ráépített, megmarad, jutalmat fog kapni; de ha valakinek a munkája megég, kárt vall. Ő maga megmenekül ugyan, de úgy, mint aki tűzön ment át.” (1Korinthus 3:14–15). Tehát, élj úgy, hogy minden nap számít!

 

TINI MAI IGE  - Január 27., péntek

Az imádságról

„Taníts úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk!” (Zsoltárok 90:12)


Elhatározzuk, hogy többet fogunk imádkozni, de végül kurta „kérlek-köszi-szia” imádságokat küldünk Istennek reggel induláskor, és elfeledkezünk a jelentőségteljes imádságokról, melyek egész napunkat meghatároznák, elültetnének és meggyökereztetnének a Szentlélekben. Tudjuk, hogy keresztyének lévén „szüntelenül” imádkoznunk kellene, de nehezen találunk olyan módot, ami nekünk is működik. Mark Yaconelli gyönyörűen fogalmazva azt mondja, hogy amikor kifejezetten elkülönítünk egy időt arra, hogy köszönetet mondjunk Istennek szeretetéért, akkor életünk „elkezd a Szentlélek körül forogni, ahelyett, hogy össze-vissza kóborolna saját egónk és aggodalmaink között. Azzá válunk, amit mindig is reméltünk: tanítványokká.” Hiszen ez a cél, nem igaz? Hogy elegendő időt töltsünk az Atya Istennel, hogy Szentlelke töltsön be minket, és ő legyen a központ az énközpontú vagy stressz-központú életvitel helyett. De hogyan juthatunk el idáig? Az egyik gyakorlati módja, ha megtaláljuk a saját ima-ritmusunkat. Hasznos minta lehet a következő: először szánj egy percet arra, hogy elismerd Istent és az ő jelenlétét, bárhol is vagy. Aztán gondold végig, mi történt a nap folyamán azóta, hogy legutóbb beszéltél Istennel. Figyeld meg, mit gondolsz, hogyan érzel ezzel kapcsolatban. Egyenként imádkozd végig mindazt, ami történt, majd kérd Isten vezetését a következő órákra, amíg ismét eszedbe jut bejelentkezni nála. Szánj időt arra, hogy Istenre hangolódj, abban az adott környezetben, ahol éppen vagy (hiszen az imaélet nem egy elszigetelt, valóságtól elrugaszkodott dolog), ez még közelebb fogja vinni mindennapjaidat hozzá. Talán segít, ha leírod ezt a sorrendet vagy beírod a telefonodba. Csináld végig, ahányszor csak gondolod.

 


Január 26., csütörtök

Isten arcát keresni imádságban (2)

„Ragyogtassa rád orcáját az Úr!” 4Mózes 6:25

Ragyogtassa rád orcáját az Úr!

Jézus Krisztus életét tanulmányozva felismerjük, hogy számára az imádság nem fáradság, hanem feltöltődés volt. Ugyanez lehet számodra is, amikor Istenhez jössz, hogy lásd arcát rád ragyogni, amíg beszélgetsz vele imádságban. Amikor egy bírálgató emberrel találkozol, aki vitatkozni akar, az leszívja energiádat. De ha a legjobb barátoddal vagy együtt, akkor feltöltődsz energiával. Márpedig Jézus azt mondta: „ti az én barátaim vagytok” (János 15:14 Károli). Észrevetted már, hogy a szerelmesek egymással néha egészen gügyögve beszélnek, ahogy a kisbabákkal szoktunk? Ez végtelenül bensőséges és bizalmas – és egy harmadik személy számára kényelmetlen helyzet. Azért használjuk, mert ez a leggyengédebb nyelvezet, amit csak ismerünk. Jézus imaélete ilyen bensőségességet érzékeltetett. Istent az „Abba” néven szólította, ez az arám szó olyan meghitt közelséget fejez ki, mint például az „apukám” vagy az „apuci”. (Jézus arámi nyelven beszélt, ezért az Újszövetség egyes részei is arámi nyelven lettek megörökítve, bár a nagy része ógörögül íródott.) Az „abba” a zsidó gyermek első szava volt, mert olyan könnyű kimondani. Amikor Jézus Istennel volt, akkor valami módon erőt adott neki az az Atyjától kapott gyengéd szeretet, ami hasonlított arra, amilyennel egy felnőtt egy kisgyermek felé fordul. Ugyanezt te is megtapasztalhatod. Ezért írja Pál: „Mert nem a szolgaság lelkét kaptátok, hogy ismét féljetek, hanem a fiúság Lelkét kaptátok, aki által kiáltjuk: »Abbá, Atya!« Maga a Lélek tesz bizonyságot a mi lelkünkkel együtt arról, hogy valóban Isten gyermekei vagyunk. Ha pedig gyermekek, akkor örökösök is: örökösei Istennek…” (Róma 8:15–17). Az imádságban a legnagyobb célod az Istennel való bensőséges kapcsolat legyen!


Január 26., csütörtök
TINI MAI IGE - Szemtől szemben (2)

„Ragyogtassa rád orcáját az Úr.” (4Mózes 6:25)


Észrevetted már, hogy a szülők a kisbabákhoz egészen más hangon beszélnek – és észre sem veszik? Ez egy különlegesen gyengéd és nagyon bensőséges nyelv – és kívülállók számára teljesen érthetetlen, sőt, furának tűnik. Azért használjuk, mert ez a legszeretetteljesebb megnyilvánulás, amit csak ismerünk.

Jézus imaélete ezt a bensőséges kapcsolatot mutatta. Istent úgy szólította: „abba”, ami körülbelül olyan, mint az „apa, apukám”. Az „abba” egy zsidó kisgyermek első szava, mert olyan könnyű kimondani. Amikor Jézus Istennel beszélgetett, ez a gyengéd, biztató szeretet, amit a szülő nyilvánít kisgyermeke felé, erőt adott neki. Sokan sóvárgunk ilyen szeretetre. Talán elméletben tudunk Isten szeretetéről, de még nem tapasztaltuk kézzelfogható módon – olyan módon, ami eléri, hogy lebontsuk falainkat, behúzzuk sündisznótüskéinket, amitől kedvesek leszünk és megnyugszunk. Olyan szeretetre vágyunk, amiben bízhatunk, amire támaszkodhatunk, amikor kétségek gyötörnek, amikor félünk vagy fáradtak vagyunk. Isten nem tarja vissza tőlünk ezt a szeretetet, de gyakran előfordul, hogy mi nem keressük. Már ma kipróbálhatod. De mint ahogy nem lehet akarattal elaludni, ehhez sem elég pusztán az akaraterő. Annyit tehetsz meg érte, hogy megfelelő körülményeket teremtesz. Tehát keress egy kényelmes széket vagy fotelt és ülj le. Lassítsd le a lélegzetvételeidet néhány percre. Engedd el az izmaidat szép sorban a fejed tetejétől a lábad ujjáig. Amikor teljesen lenyugodtál, válassz egy rövid ideszakaszt, és lassan ismételgesd el a lélegzetvételed ritmusára. Például: „a te kezedbe” – belégzés, „ajánlom lelkem” – kilégzés. Folytasd úgy 10–15 percig.

és most?
Tedd a fentebb leírtakat!


Január 25., szerda

Isten arcát keresni imádságban (1)

„Ha ezt mondod: Járuljatok színem elé! – szívem így válaszol: Színed elé járulok, Uram!” Zsoltárok 27:8

Nagyszerű képet fest arról, hogy mi történik az imádságban, ha megfigyelünk egy szülőt kisgyermekével. Képzelj el egy egyévest, aki rád néz, majd hosszan rajtad nyugtatja tekintetét. El vagy bűvölve. Először szégyenlősen néz, a fejét elfordítva, csak a szeme sarkából pillantva rád. Te is ezt teszed. Ez jó szórakozás. Aztán szembefordul veled, egyenesen rád néz. Te leutánzod a mozdulatot. Aztán hirtelen valami zaj hallatszik a háta mögül, a kicsi tekintetében ijedtség jelenik meg – te leutánzod a döbbent arckifejezést. Ő annyira megriadt, hogy már-már sírásra görbül a szája, de te mosolyogni kezdesz. Téged látva ő is elmosolyodik, majd hamarosan gyöngyöző kacagásban tör ki. Amikor egy gyermek ilyen szemkontaktusban van valakivel, amikor az az illető tudtára adja, hogy megérti, mit érez a gyermek, akkor a kicsi agya és idegrendszere döntő fontosságú kapcsolatokat alakít ki testében. Megtapasztalja azt, amit idegi koordinációnak nevezünk. Az arckifejezés-utánzó játékot játszva szó szerint meg lehet nyugtatni a gyermeket. Gyógyhatása van. A gyermek örül a jelenlétednek.
Az imádság is így működik. Az Ószövetségben Mózes erre az áldásra tanította Izráel népét: „Áldjon meg téged az Úr, és őrizzen meg téged! Ragyogtassa rád orcáját az Úr, és könyörüljön rajtad! Fordítsa feléd orcáját az Úr, és adjon neked békességet!” (4Mózes 6:24–26). Azt szoktuk mondani, hogy az imádságban „keressük Isten arcát.” Ez azt jelenti, hogy az imádkozás során néha beszélünk, máskor viszont a hallgatáson van a lényeg. De van az imádságnak egy harmadik összetevője is. A biztonságérzet, mely abból ered, hogy érezzük: Isten szeretettel és biztatóan ránk mosolyog.


TINI MAI IGE - Szemtől szemben (1)

„Színed elé járulok, Uram!” (Zsoltárok 27:8 NIV)

Isten előtt

Amikor olyan valakivel vagy, aki csak vitatkozni akar, vagy ízekre szedni, az rendesen leszívja az energiádat. De ha a legjobb barátoddal találkozol, akkor jobban érzed magad. Sikerült a nyilvánvalót megfogalmaznunk itt a Tini Mai Igében? De mennyivel inkább igaz ez Istenre! Több ezer éve Isten azt mondta Mózesnek, hogy így áldja meg Izráel fiait: „Áldjon meg téged az Úr, és őrizzen meg téged! Ragyogtassa rád orcáját az Úr, és könyörüljön rajtad! Fordítsa feléd orcáját az Úr, és adjon neked békességet!” (4Mózes 6:24–26). A The Message című magyarázó fordítás ezt így adja vissza: „Mosolyogjon rád Isten, és ajándékozzon meg téged, forduljon oda hozzád Isten.” Mit jelent ez az áldás? Azt kívánja a népnek, hogy Isten egy közeli barát bensőséges viszonyában legyen velük. Ezzel pedig megkapják az ebből eredő békességet is.


Jézus azt mondta: „ti barátaim vagytok” (János 15:15). Pál azt írta, hogy Isten örökbefogadott minket, így most már mi is apának szólíthatjuk: „… a fiúság Lelkét kaptátok, aki által kiáltjuk: »Abbá, Atya!« Maga a Lélek tesz bizonyságot a mi lelkünkkel együtt arról, hogy valóban Isten gyermekei vagyunk.” (ld. Róma 8:15–16). Tudod mit? Ne azért keresd az Istennel való találkozást, hogy valamire választ kapj tőle, vagy valamiféle meleg érzéseket érezhess (bár ezt mind megtalálhatod nála) – egyszerűen csak önmagáért akarj vele lenni! Az Istennel való találkozás évszázadokon át mély, bensőséges békét adott az övéinek. Holnap várunk vissza, mert erről bővebben is szó lesz.

és most?

Jézus megajándékozott minket az Atyával való bensőséges kapcsolattal – nem csupán tanítványai, barátai vagyunk. Szeretnéd jobban felfedezni ezt a csodálatos szeretetet? Kérd őt, hogy mutassa meg! Holnap bővebben fogunk beszélni a mikéntjéről, most egyszerűen csak kérd!

forrás: http://tini.maiige.hu/

 


Január 24., kedd

Krisztushoz tartozol

„Eljegyeztelek titeket… Krisztusnak.” 2Korinthus 11:2 NKJV *

 eljegyezlek

A bibliai időkben a gyűrűváltás sokkal többet jelentett, mint a mai eljegyzés: a házassági szertartás része volt. A jegyespár attól kezdve már egynek számított. A házasság elhálása azonban csak egy évvel később történt meg. A köztes időben a vőlegény felépítette új közös otthonukat, továbbra is udvarolt a menyasszonynak, igyekezett jobban megismerni őt, és engedte, hogy a lány is megismerje őt. A menyasszony is felkészüléssel töltötte idejét, igyekezett megtudni mindent, amit csak lehetett vőlegényéről, hogy majd minden vonatkozásban kedvére tehessen. Végül a vőlegény elvitte menyasszonyát új otthonukba, és megkezdhették közös életüket, mint férj és feleség. Mi értelme ennek az illusztrációnak? Egyszerűen ez: az Egyház Krisztus menyasszonya, ezért sóvárogva kellene várnunk azt a percet, amikor vele való egységünk beteljesedik, és részt vehetünk a Bárány menyegzői lakomáján a mennyben (ld. Jelenések 19:7). Addig is Jézus elvégzi az ő részét, helyet készítve nekünk, imádkozva és közbenjárva értünk, folyamatosan „udvarol” nekünk, elhalmoz szeretetének jeleivel, és segít, hogy egyre jobban megismerjük őt (ld. Efezus 4:13). És mi a mi részünk? Az, hogy tudatában legyünk annak: az életvitelünk őt tükrözi. Senki sem szeretné, ha a felesége hamis csekkeket állítana ki, illetlen beszélgetésekbe kapcsolódna be, nyilvánosan részegeskedne, vagy más férfiakkal flörtölne. Azt szeretné, ha távol tartaná magát az efféle viselkedéstől, mert szereti őt, és azt szeretné, hogy jó hírneve legyen. Azt akarja, hogy felesége jót tükrözzön róla és a családjukról. Másként fogalmazva: az, hogy el vagy jegyezve Krisztusnak, azt jelenti, hogy többé nem önmagadnak, hanem neki élsz!

New King James Version (NKJV) 


Január 23., hétfő

Lelkiismeret – a bűn-detektor

„Ezért magam is arra törekszem, hogy lelkiismeretem mindenkor tiszta legyen Isten és emberek előtt.” ApCsel 24:16

Lelkiismeret

Amikor a repülőtéren fémkereső kapun mégy át, mindent ki kell venned a zsebedből. Ha nem teszed, a gép becsipog. Ha megpróbálsz elrejteni egy lőfegyvert vagy kést, nagy valószínűséggel a börtönben végzed. A lelkiismeret ugyanígy működik. Ha tudatosan valami rosszat teszünk, a bennünk élő Szentlélek bekapcsolja a lelkiismeretet, és megszólal a vészcsengő benned. Ha bölcs vagy, megbánod a bűnödet, és helyrehozod a dolgokat. Miért? Mert a többi alternatíva nem fest túl jól! „Tartsd meg a hitet és a jó lelkiismeretet, amelyet egyesek elvetettek, és ezért a hit dolgában hajótörést szenvedtek” (1Timóteus 1:19).

Gondolj a „hajótörés” szóra, majd képzeld magad elé a Titanicot! Kezded már érteni? Amikor Isten nemet mond, nem azért teszi, mert nehéz vele kijönni; meg akar védeni attól a jéghegytől, amely felé hajózol. Sokunknak védi az otthonát riasztóberendezés. Ha kinyitjuk az ajtót, harminc másodpercünk van, mielőtt a riasztó bekapcsol és leadja a jelzést a rendőrségre. Isten neked is adott egy riasztóberendezést, ami ugyanígy működik: ezt hívják lelkiismeretnek.
Három dolgot lehet vele tenni:
1) Kikapcsolni.
2) Elnémítani.
3) Engedni, hogy vezessen, és így Isten áldásaiban járni.

A Zsidókhoz írt levél szerzője így fogalmaz: „Imádkozzatok értünk! Mert meg vagyunk győződve arról, hogy lelkiismeretünk tiszta, hiszen mindenben helyesen akarunk eljárni.” (Zsidók 13:18). A te imádságod is legyen ez minden nap!


Január 22., vasárnap

Nézd meg, mi mindenért lehetsz hálás!

„Áldott az Úr! Napról napra gondot visel rólunk szabadító Istenünk.” Zsoltárok 68:20,

Volt egyszer egy fiú, aki tizenkét éves koráig nem szólalt meg. A szülei azt hitték, nem tud beszélni. Aztán egy napon az édesanyja egy tányér levest tett elé, ő evett belőle egy kanállal, majd eltolta magától a tányért, és így szólt: „Ez borzalmas! Nem fogom megenni!” A család magán kívül volt a meglepetéstől. Az apja ezt kérdezte: „Eddig miért nem szóltál soha hozzánk?” „Mert eddig minden rendben volt” – válaszolt a fiú.

Vannak köztünk, akik csak akkor szólalnak meg, ha panaszkodnak! „De nincs semmi, amiért hálás lehetnék” – mondod. Valóban? Ha nyolc órát aludtál az éjszaka, gondolj bele, hogy milliónyi álmatlanságban szenvedő él, aki boldogan cserélne veled! Ha van állásod, tető a fejed felett és napi háromszori étkezésed, akkor milliónyi munkanélküli szívesen venné a te problémádat. Ha reggel fel tudtál kelni az ágyból, és fájdalom nélkül telt a napod, akkor az egészség ajándékának áldását élvezed. Enélkül tényleg lenne miért panaszkodnod!

És mi a helyzet az üdvösségeddel? Ezt mennyire értékelnéd? Bűneid megbocsáttattak, békességed van Istennel, és ha meghalsz, vár rád egy otthon a mennyben. Biztos, hogy mindannyiunkat érnek megpróbáltatások, és vannak nehéz napjaink. De ne sértsd meg Istent azzal, hogy lekicsinyled áldásait azt mondva, hogy nincs semmi, amiért hálás lehetnél. Itt az ideje úgy szólni magadhoz, ahogy Dávid, a zsoltáros tette: „Áldjad, lelkem, az Urat, és ne feledd el, mennyi jót tett veled!” (Zsoltárok 103:2).


Január 21., szombat

Vidd magaddal a családodat!

„Amikor még velem volt a Mindenható és körülöttem voltak gyermekeim” Jób 29:5

család

Vince Foster helyettes tanácsadó volt Bill Clinton elnök mellett. Később holtan találták egy washingtoni parkban, állítólag öngyilkos lett. Néhány hónappal a halála előtt beszédet mondott az arkansasi jogi egyetem végzős hallgatóinak. Ezt mondta a diákoknak: „Néhány szót szólnék a családról. Ti bőven bizonyítottátok, hogy a cél érdekében készek vagytok keményen dolgozni, akár késő éjszakáig, félretéve a magánéleteteket is. De erről az a megfigyelés jut eszembe, hogy senki sem mondta még azt a halálos ágyán: »Bárcsak több időt töltöttem volna az irodában!« Bölcsen találjátok meg az egyensúlyt a munkátok és a családi életetek között! Ha olyan szerencsések vagytok, hogy vannak gyermekeitek, akkor szüleitek figyelmeztetni fognak arra, hogy a gyermekek gyorsan megnőnek, és kirepülnek, mielőtt észrevennétek.

Tanúsíthatom, hogy ez így van. Isten csak bizonyos mennyiségű lehetőséget ad a gyermekeinkkel töltött időre, arra, hogy mesét olvassunk nekik, hogy elmenjünk horgászni vagy labdázni, hogy együtt imádkozzunk. Igyekezzetek, hogy ne hagyjatok ki egyetlen ilyen lehetőséget sem!”

Jób hét fia és három lánya tragikus módon halt meg ugyanazon a napon. Visszatekintve ezt mondta: „Bárcsak olyan volnék, mint a hajdani hónapokban! Mint azokban a napokban, amikor Isten őrzött engem! … amikor még velem volt a Mindenható és körülöttem voltak gyermekeim” (Jób 29:2,5).

Ha feláldozod a gyermekeidet a karrieredért vagy anyagi javakért, azt később bánni fogod. Ne engedd, hogy ez történjen veled! A siker felé vezető úton vidd magaddal a családodat is!


Január 20., péntek

Bízzál Krisztusban!

          „Mindenre van erőm a Krisztusban” Filippi 4:13

Mindenre van erőm...

A Biblia azt mondja: „áldott az a férfi, aki az Úrban bízik, akinek az Úr a bizodalma” (Jeremiás 17:7). Ahhoz, hogy sikert tudjunk elérni abban, amire Isten elhívott, meg kell tanulnunk bízni – nem önmagunkban, hanem Krisztusban.

Pál nagyon tehetséges volt, mégis ezt mondta: „mindenre van erőm a Krisztusban.”

Jézus azt mondta: „… nélkülem semmit sem tudtok cselekedni” (János 15:5).

Úgy tűnik, egy örökkévalóságig tart megtanulni ezt az igazságot. Sok keserű csalódásunk ered abból, hogy nem megfelelő dolgokban bíztunk.

Pál azt mondja: „nem a testben bizakodunk” (Filippi 3:3). Nem azt mondja ezzel, hogy senkiben sem szabad megbíznunk. Arra mutat rá, hogy ha másokban vagy magadban bízol olyam mértékben, amilyen bizalom egyedül Istent illetné meg, akkor nem fogsz sikert elérni. Isten nem fogja engedni! Ahhoz, hogy bármiben sikert elérjünk, szükség van önbizalomra, de ennek az Istenbe vetett bizalmon kell alapulnia. Hinned kell, hogy Isten azt akarja, hogy sikert érj el. Lehet, hogy a siker felé vezető úton kudarcok érnek, de ha Istenben bízol, ő a kudarcaidból is valami jót tud kihozni (ld. Róma 8:28). Néha a bizalmunk meginog, ha megpróbáltatások érnek, különösen, ha a próbák hosszan tartanak. Ha ez történik veled, azt kell tenned, amit Dávid tett: „megerősíté magát az Úrban, az ő Istenében” (1Sámuel 30:6 Károli). Amikor már senki sem hitt Dávidban, ő hitt önmagában és abban, hogy Isten tud munkálkodni általa.

Egy bibliatanító mondta: „Az Úr azt mondta nekem, hogy ha nem hiszek magamban, akkor valójában benne nem hiszek. Azt mondta: »Én ott vagyok benned, de csak azt tudom megtenni általad, amiről elhiszed, hogy megteszem.«”

Gondolkozz el ezen!


Január 19., csütörtök

Adjatok teret egymásnak!

„A szeretet türelmes, jóságos; a szeretet nem irigykedik, a szeretet nem kérkedik, nem fuvalkodik fel. Nem viselkedik bántóan, nem keresi a maga hasznát…” 1Korinthus 13:4–5

Ha boldog kapcsolatot akartok, teret kell adnotok egymásnak. Nem szabad, hogy ettől elvesszen a biztonságérzetetek. Valaki azt mondta: „Ha szeretsz valakit, engedd szabadon! Ha visszajön, tiéd egész életedre. Ha nem jön vissza, soha nem is volt a tied.” Ha folyamatosan sóvárogsz a másik szeretetére, és állandóan rácsimpaszkodsz, azzal azt teremted meg, amitől legjobban rettegsz: a távolságot. Ha túlzásba viszed a kapaszkodást, azzal elűzöd. Ahogy a fuldokló mindent megragad, ami úszik a víz felszínén, beleértve megmentőjét is, a pánik által vezérelt szerelmes megpróbál belekapaszkodni abba a személybe, aki menekülni próbál. Ezzel azt éri el, hogy a másik csak még jobban szabadulni akar.

Egy történet szerint egy fickó randevúra szeretett volna hívni egy gyönyörű lányt, de a lány visszautasította. A férfi úgy döntött, hogy a lány szívéhez a postaládáján át vezet az út, ezért minden nap levelet írt neki. Amikor a lány nem válaszolt, megemelte a levelek számát, immár naponta hármat küldött. Egyetlen nyár alatt több mint hétszáz levelet írt. Nemcsak hogy a terve nem vált be, de a lány közben férjhez is ment – a postáshoz!

Ha úgy tűnik, hogy túlságosan igyekszünk és túlságosan is elérhetők vagyunk, az a másik emberben vonzalom helyett inkább menekülési vágyat kelt.

A szeretet olyan, mint egy növény: ha agyondédelgeted, megfojtod vele, de ha teret adsz neki, ha elegendő levegőhöz jut, kivirágzik.

Egyetlen személy van, aki teljesen be tudja tölteni érzelmi szükségleteidet: Isten. Ha lelkileg egészségesebb leszel, akkor érzelmileg is egészségesebb leszel, és akkor meg fogod találni benne hiányaid betöltését. Pál szavaival: „a szeretetnek fontosabbak mások, mint önmaga” (1Korinthus 13:5 TM).


Január 18., szerda

Ne alkalmazz manipulációt!

„A testvérszeretetben legyetek egymás iránt gyengédek, a tiszteletadásban egymást megelőzők” (Róma 12:10)
 

Mélyen legbelül mindannyiunkban ott él a vágy, hogy mi irányítsuk a saját életünket, és néhány esetben mások életét is. Ezért aztán szakértőkké válunk abban, hogyan manipulálhatjuk egymást. Ez az irányítás utáni vágy különféle viselkedésben nyilvánulhat meg.
Íme, hat közülük, amelyekre oda kell figyelned és kerülnöd kell, ha jó kapcsolatokat akarsz: 

1) Érzelmi zsarolás. „Tedd meg, amit akarok, különben megharagszom, és nem állok jót magamért.” 

2) Bűntudatkeltés. „Hogy tehetted ezt velem, mikor én olyan sokat tettem érted?!” 

3) Az örökös betegség. „Ne idegesíts fel! Nem látod, hogy nem vagyok jól?” 

4) Elhunytak segítségül hívása. „Drága édesapád biztosan egyetértene velem.” 

5) Isteni kijelentés. „Isten azt mondta nekem, hogy azt kellene tenned, amit én akarok.” 

6) Megalázás. „Tedd, amit akarok, vagy megszégyenítelek mások előtt.


Ezeket a hatékony eszközöket szoktuk alkalmazni, hogy másoknál elérjük, amit mi akarunk. Nemcsak felnőttek használják őket, a tizenévesek is mesterei a manipulálásnak, különösen, amikor nem gondolkodnak tisztán. „Annyira akarom ezt a dolgot, hogy valami őrültséget teszek (akár ártok saját magamnak), ha nem kapom meg.” A tizenéves gyermeket nevelő szülők legrosszabb rémálma egy olyan vita, ami miatt gyermekük segélykiáltásképpen valami veszélyes dolgot tesz. A manipuláció játszmáját akárhány személy játszhatja – akár saját otthonod magánszférájában is. De azok, akik belemennek, nagy árat fizetnek érte veszekedésben, ellenségeskedésben és neheztelésben. Mi a megoldás? A Biblia megmondja: „őszinte szeretettel szeressétek egymást, és leljétek örömötöket az egymásnak való tiszteletadásban” (Róma 12:10 NLT).


Január 17., kedd

Akarod, hogy gyermekeid Krisztuséi legyenek?

„Istenem, te tanítottál ifjúkorom óta”  /MBT Újfordíás/

"Oh Isten, gyermekségemtől tanítottál engem; és mind mostanig hirdetem a te csudadolgaidat."  /Károli/

Zsolt. 71, 17-18,

Azokban a gyermekekben, akiket Isten Igéje szerint élő, imádkozó szülők nevelnek, az esetek 85%-ában szilárd hit fejlődik ki még tizenhárom éves koruk előtt. De mi van akkor, ha a te gyermekeid már felnőttek? Isten nevei közül az egyik ez: „Megváltó”, ami azt jelenti, hogy ő tud adni még egy lehetőséget. Kötelezd el életedet Krisztusnak, így lehet megtörni a nemzedékeken átívelő kudarcok körforgását.

Mi van akkor, ha nyomaszt a gondolat, hogy e gonosz világra gyermeket szülj?

A Biblia azt mondja, hogy a világosság gyermekei azok, akik visszaszorítják a sötétséget (ld. Máté 5:14–16). Isten megígérte: „Lelkem, mely rajtad nyugszik, és igéim, amelyeket szádba adtam, nem fogynak ki a szádból, utódod szájából és utódod utódainak a szájából, mostantól fogva mindörökké” (Ézsaiás 59:21).

Azt kérdezed, hogyan tudnál versenyre kelni a körülöttünk lévő rengeteg negatív befolyással?

Minden kutatás azt bizonyítja, hogy a gyermekekre a szülők vannak legnagyobb hatással – nagyobbal, mint a barátok, az iskola vagy a média – a jellemformálás és az iránymutatás tekintetében. Képzeld el úgy, mint egy váltófutást. A siker nemcsak azon múlik, milyen jól futsz, hanem azon is, hogy sikeresen át tudod-e adni a stafétát. Csak akkor fogod tudni, hogy nyertél-e vagy vesztettél, ha már a jövő generációk történelmét is megírták.

A zsoltáros ezt írja: „Istenem, te tanítottál ifjúkorom óta, mindmáig hirdetem csodáidat. Istenem, ne hagyj el késő vénségemben sem, míg csak hirdethetem hatalmadat, nagy tetteidet a jövő nemzedéknek.” (Zsoltárok 71:17–18).

Ne ejtsd el a stafétát! Tűzd ki célul, hogy olyan gyermekeket nevelj, akik a hit örökségét továbbviszik, sőt, messzebbre eljutnak, mint te. Ha elkötelezed magad erre, Isten veled és általad fog munkálkodni.


Január 16., hétfő

Az aggodalom legyőzése (3)

„… mennyei Atyátok pedig tudja, hogy szükségetek van minderre.” Máté 6:32

 Istenre figyelj

Még két lépés az aggodalom leküzdésére:

1) Kérj segítséget! Pál azt írta: „… semmi nyugalma sem volt testünknek, hanem mindenféleképpen gyötrődtünk: kívül harcok, belül félelmek. De Isten, a megalázottak vigasztalója, megvigasztalt minket Titusz megérkezésével…” (2Korinthus 7:5–6). Nem vagy egyedi eset; mások ugyanilyen félelmekkel néznek szembe. Ha kimondod aggodalmaidat, azok elvesztik erejüket. Ne feledd: „Jobban boldogul kettő, mint egy: fáradozásuknak szép eredménye van. Mert ha elesnek, az egyik ember fölemeli a társát. De jaj az egyedülállónak, mert ha elesik, nem emeli föl senki.” (Prédikátor 4:9–10). Beszélj az érzéseidről valakinek, akiben megbízol, és kérd meg, hogy imádkozzon veled! Az emberek sokkal segítőkészebbek, mint gondolnád. Ahogy csökken az aggodalmad, úgy nő az ő örömük.

2) Istenre figyelj, ne magadra! Jézus ezzel zárja nyugalomra intő szavait: „… mennyei Atyátok pedig tudja, hogy szükségetek van minderre. Keressétek először Isten országát és az ő igazságát, és mindezek ráadásként megadatnak majd nektek.” (Máté 6:32–33 RÚF). Ha gazdagságot keresel, minden fillér miatt aggódni fogsz. Ha egészséget keresel, minden szeplőtől és csomótól meg fogsz rémülni. Ha népszerűséget keresel, minden konfliktus miatt gyötrődni fogsz. Ha biztonságot keresel, minden kis reccsenéstől megijedsz. De ha minden nap Isten országára összpontosítasz, akkor ő mindent meg fog adni, amire szükséged lesz. Egy ismeretlen költő írta: „A vörösbegy azt mondta a verébnek: Kíváncsi vagyok, ezek a nyugtalan emberek vajon miért rohannak és aggódnak annyit? A veréb azt mondta a vörösbegynek: Barátom, azt hiszem, bizonyára azért, mert nekik nincs mennyei Atyjuk, mint nekünk, aki gondoskodik rólunk.”


Január 15., Vasárnap

Az aggodalom legyőzése (2)

„És Isten békessége, mely minden értelmet meghalad, meg fogja őrizni szíveteket és gondolataitokat a Krisztus Jézusban.” Filippi 4:7

Írd össze...

Íme, három további lépés az aggodalom leküzdéséhez:

1) Írd össze aggodalmaidat! Egy héten át gyűjtsd listába azokat a dolgokat, melyek miatt leginkább aggódsz. Gyermekeid? Egészség? Pénz? Házasság? Munkahely? Ezek nem egyszeri aggodalmak, melyek könnyen elmúlnak. Olyan dolgok, melyek folyamatosan nyugtalanítanak, tehát kezdd el átgondolni őket. Kérdezd meg magadtól, aggodalmaidból hány vált valóra? Charles Spurgeon mondta: „A legrosszabb szerencsétlenségek sohasem következnek be… gyötrelmeink nagy része az előérzetben rejlik.”

2) Elemezd őket! Fel fogsz fedezni olyan területeket, melyek gyakran foglalkoztatnak, talán kényszerképzetekké válnak: hogy mit gondolnak rólad az emberek; hogy családodban örökletes a szívbetegség, a rák, az Alzheimer kór; hogy félsz, hogy nem lesz miből megélned öreg korodban. Azonosítsd be ezeket a félelmeket, és imádkozz értük célzottan!

3) Élj a mában! Isten megígérte, hogy naponta betölti szükségeidet – nem hetente vagy évente. Meg fogja adni, amire szükséged van, amikor szükséged van rá! „Járuljunk tehát bizalommal a kegyelem trónusához, hogy irgalmat nyerjünk, és kegyelmet találjunk, amikor segítségre van szükségünk” (Zsidók 4:16). Egy régi ének szerint: „Ne kapkodj, szívem! Bízz Istenben, és várj! Lehet, hogy késlekedik, de soha nem jön túl későn!” A Bibliában akárhol előfordul az „aggodalmaskodni” szó, szinte mindig ott van a közelében annak tiltása is. Ha a te szótáradban is benne van az aggodalom, akkor csakis úgy kapjon helyet benne, ahogy Isten szól hozzád: „Ne aggodalmaskodjatok!” A Filippi 4:6–7-ben ezt olvassuk: „Semmiért se aggódjatok, hanem imádságban és könyörgésben mindenkor hálaadással tárjátok fel kéréseiteket Isten előtt; és Isten békessége, mely minden értelmet meghalad, meg fogja őrizni szíveteket és gondolataitokat a Krisztus Jézusban.”


Január 14., Szombat

Az aggodalom legyőzése (1)

„Ezért mondom nektek: ne aggódjatok életetekért, hogy mit egyetek, és mit igyatok, se testetekért, hogy mivel ruházkodjatok.” Máté 6:25

Ne aggódjatok...

Íme, néhány lépés, amivel legyőzheted aggodalmadat:

1) Beszélj Istennel! Ne siránkozz egy befektetés összeomlása miatt, kérd Isten segítségét! Ne járkálj nyugtalanul fel-alá a kórház folyosóján, imádkozz a műtét sikeréért! „Minden gondotokat őreá vessétek, mert neki gondja van rátok” (1Péter 5:7).

2) Lassíts! „Légy csendben, és várj az Úrra!” (Zsoltárok 37:7). Jézus első csodáját egy esküvőn tette. Elfogyott a bor, ami hatalmas megszégyenülést jelentett abban a korban. Mária hibáztathatta volna a vendégfogadó családot a felkészületlenségükért, de inkább Jézushoz fordult a hiánnyal, aki megoldotta a problémát. Te is megteheted ugyanezt. Mérd fel, mi a gond, aztán vidd az Úr elé imában.

3) Ne hagyd, hogy az aggodalmaid átvegyék az irányítást! Ha rád száll egy szúnyog, nem mondod: „Majd később foglalkozom vele.” Nem, azonnal agyoncsapod, mielőtt még megcsíphetne. Légy ugyanilyen határozott aggodalmaiddal is! Bánj el velük abban a pillanatban, amikor felbukkannak! Mielőtt öndiagnózist állítanál fel egy anyajegy miatt, és a ráktól rettegnél, előbb vizsgáltasd ki! Ahelyett, hogy azt feltételeznéd, sosem fogsz kikeveredni az adósságból, kérj segítséget egy pénzügyi tanácsadótól! Aggodalmaskodás helyett cselekedj!

Horace Bushnell mondta: „Az aggodalmaskodás hitetlenség vagy ok nélküli rettegés. Nincs jogunk megengedni magunknak. Ha teljes hittel Istenben bízunk, az aggodalom elmúlik.” Azokat a kereszteket, melyeket a jövőnket illető aggodalom miatt hordunk, nem Isten tette a vállunkra. Add hát át aggodalmadat Istennek, és hagyd is nála!


Január 14., Péntek

Szólalj meg!

Mindennek megszabott ideje van, megvan az ideje minden dolognak az ég alatt… Megvan az ideje a hallgatásnak, és megvan az ideje a beszédnek.”Prédikátor 3:1,7

Mindennek megszabott ideje van

A Bibliának sok mondanivalója van arról, hogy ne ítélkezzünk és ne bírálgassunk másokat. De van olyan is, amikor hallgatni nem „arany”, hanem halálos.
Például:
1) A hallgatás halálos, ha arra használod, hogy haragodat vagy nemtetszésedet ezzel fejezd ki passzív módon. Ez érzelmi manipuláció. Jézus azt mondta: „Ha vétkezik atyádfia, menj el hozzá, intsd meg négyszemközt: ha hallgat rád, megnyerted atyádfiát” (Máté 18:15). Jézus nagyon is határozott viselkedést tanácsol, amikor arra utasít, hogy ragadd meg a kezdeményezést, és nevezd nevén a vétket. A vétek egy határ jogtalan átlépése, és bizony sokszor érezzük úgy, hogy valaki átlépett egy határt, belegázolt az életünkbe, ártott nekünk. Mégis, ahelyett, hogy egyenesen szóvá tennénk a dolgot a sértő félnek, inkább csak magunkban duzzogunk. Jézus azt mondja: „Ne tedd ezt!” A kommunikáció hiánya miatt a vétkes talán nincs is tudatában bűnének, és így valószínűbb, hogy újra elköveti.
2) A hallgatás halálos, ha megvédhetnél valakit alaptalan bírálattól vagy rosszindulatú híreszteléstől, de te néma maradsz. Nehogy az elutasítástól vagy elidegenedéstől való félelem miatt szó nélkül hagyd a rágalmazást vagy becsületsértést, főleg, ha tisztában vagy az igazsággal!
3) A hallgatás halálos, ha rossz döntésbe visz. Tudod, a hallgatás beleegyezés. Sok országban kitiltották az állami iskolákból az imádkozást, mert a többség hallgatott, ahelyett, hogy szót emelt volna. A Szentírás azt mondja, hogy „megvan az ideje a hallgatásnak, és megvan az ideje a beszédnek.” Ezért állj ki bátran meggyőződésed mellett, és szólalj meg!


Január 12.

Add oda mindenedet Istennek!

"Aki pedig mindent megtehet sokkal bőségesebben, mint ahogy mi kérjük vagy gondoljuk." Efézus 3:20,

Ha csak egy gyűszűnyi edényed van, és egy hatalmas óceán partján állsz, akkor sok vízhez van hozzáférésed, de nem fogsz sokat szerezni belőle, mert a befogadóképességed túl kicsi.
Ha van egy vödröd, azzal már többet tudsz meríteni, mint a gyűszűvel, de ha a vödör megtelik, akkor hiába van ott az óceán, nem tudsz többé merni belőle.
Ha van egy hordód, többet tudsz szerezni egy vödörnyi víznél, de ha a hordó is megtelik, te még mindig csak elenyésző részét szerezted meg az óceánnak.
Az elgondolás lényege, hogy a lehető legnagyobb térfogatú edényt ajánljuk fel Istennek.
Add oda neki a teljes valódat, hogy véghez vihesse életedben akaratát. Nem számít, milyen sikeres vagy, még nem érted el teljes mértékben azt, amit Isten szeretne elvégezni benned és általad. Pál úgy ír erről, hogy "Isten mindent megtehet sokkal bőségesebben, mint ahogy mi kérjük vagy gondoljuk, a bennünk munkálkodó erő szerint."
Ha átadod az életedet Krisztusnak, a Szentlélek beléd költözik. Ez azt jelenti, hogy ha az életed eddig teljes csőd volt, ő sikerré tudja változtatni. És ha az életed eddig is sikeres volt, akkor ő a siker új szintjére tud eljuttatni. Ezért kellene minden reggeledet ezzel az imádsággal kezdened: "Uram, ma teljesen hozzáférhetővé teszem magam számodra, munkálkodj általam a te akaratod megvalósításán." Az ilyen imádságra Isten válaszol!


Január 11., Szerda

Idősebb és jobb

„Nem halok meg, hanem élek, és hirdetem az Úr tetteit!” Zsoltárok 118:17

Manapság az emberek hosszabb ideig élnek, és nagyobb egészségnek örvendenek. Ezt tekintetbe véve bölcs dolog lenne, ha tanulnánk tőlük és értékelnénk talentumukat. Talán észrevetted, hogy a reklámok az egyre fiatalabb korosztályokat célozzák. Miért? Végtére is nem ugyanannyiért lehet eladni egy tubus fogkrémet egy nyolcvanéves embernek, mint egy fiatal srácnak? Semmi értelme annak az elképzelésnek, hogy az életnek hatvan vagy hetven éves korban már hanyatlania kell. Immanuel Kant egyik legjobb filozófiai művét hetvennégy évesen írta meg. Verdi a híres Ave Mariáját nyolcvanöt éves korában komponálta. Lord Tennyson nyolcvan éves volt, amikor megírta A réven túl című versét. Michelangelo nyolcvanhét évesen készült el a Pietával, egyik legnagyszerűbb alkotásával. Ronald Reagan elnöknek a világon talán legnagyobb hatalom volt a kezében hetvenöt évesen. Nóé több mint hatszáz éves volt, amikor kijött a bárkából, és segített újra felépíteni a világot.

Dávid, a zsoltáríró két dolgot tart említésre méltónak az idős korral kapcsolatban:

1) „Öreg korban is sarjat hajtanak, dús lombúak és zöldek maradnak” (Zsoltárok 92:15);

2) „Nem halok meg, hanem élek, és hirdetem az Úr tetteit!” (Zsoltárok 118:17).

Ne csüggedj el, amikor a reflektorfény helyetted már a fiatalabb nemzedékre irányul! Csak szolgálj hűségesen az árnyékban, tudva, hogy egy napon Isten nyilvánosan megjutalmaz majd mindazért, amit tettél.


Január 10., Kedd

Légy hűséges a kis dolgokban!

„Aki hű a kevesen, a sokon is hű az.” Lukács 16:10

hű szolga

Jézus azt mondta: „Aki hű a kevesen, a sokon is hű az, és aki a kevesen hamis, a sokon is hamis az. Ha tehát a hamis mammonon nem voltatok hűek, ki bízza rátok az igazit? És ha a másén nem voltatok hűek, ki adja oda nektek azt, ami a tietek?” (Lukács 16:10–12). Isten nem fog előléptetni a jelenlegi hozzáértésed és elkötelezettséged szintje fölé. Sőt, addig fogja gyakoroltatni veled ezt a két dolgot, amíg jól nem csinálod. Ha Istennel jársz, ő növelni fogja a hitedet azzal, hogy próbára tesz olyan helyzetekben, melyekhez kis hit is elég. Ha átmész a vizsgán, akkor ki fog tenni olyan körülményeknek, melyek nagyobb hitet kívánnak. Minden alkalommal, amikor bizonyítod, hogy kész vagy magasabb szinten is bízni benne, kicsivel többet mutat meg önmagából és nagyobb áldásokat bíz rád. Így működik ez. Minden apró hitlépés egy mélyebb, gazdagabb és gazdagítóbb kapcsolatra vezet Istennel. Amikor Michelangelo a Sixtus-kápolna mennyezetfreskóit festette, hosszú órákat töltött háton fekve az állványzaton, hogy tökéletesítse a részleteket. Meglehetősen kényelmetlen munka volt. Egy tanítványa, aki kíváncsi volt, miért fárasztja magát a híres művész ezekkel a részletekkel, melyek távolról úgysem láthatók jól, megkérdezte: „Ugyan ki fogja tudni, hogy tökéletes-e vagy sem?” „Én tudni fogom” – felelte a mester. És a te Mestered, Jézus is tudni fogja! Amit ma teszel, igenis számít. Meghatározó szerepe van abban, hogy mire fog elhívni Isten holnap. Ezért légy hűséges a kis dolgokban!


Január 09.,Hétfő

Isten értékeli, amit teszel

A jó cselekvésében pedig ne fáradjunk el

„Mert nem igazságtalan az Isten, hogy elfeledkeznék a ti cselekedeteitekről és arról a szeretetről, amelyet az ő nevében tanúsítottatok, amikor a szenteknek szolgáltatok és most is szolgáltok.” Zsidók 6:10

A Sátán megpróbál meggyőzni arról, hogy nem sokat számítasz Isten országában, mert nincs olyan szembetűnő ajándékod, mint a prédikálás, tanítás, vezetés. Semmi sem állhatna távolabb az igazságtól! „Nem igazságtalan az Isten, hogy elfeledkeznék a ti cselekedeteitekről és arról a szeretetről, amelyet az ő nevében tanúsítottatok.” Isten látja, ahogy a színfalak mögött végzed szolgálatodat nap mint nap, gondoskodsz idős hozzátartozóidról, neveled gyermekeidet, bátorítasz másokat, segítesz, ahol tudsz.

Will Rogers mondta: „Nem lehetünk mind hősök. Valakinek ott is kell ülni az út szélén, és tapsolni, amikor a hősök elhaladnak.” Tehát, ha azt gondolod, hogy túl kicsi vagy ahhoz, hogy nagy dolgokat vigyél véghez, tegyél kis dolgokat nagy szeretettel. Sosem tudhatod, mire vagy képes, amíg meg nem próbálod! James Sizoo mondta: „A ragyogás még nem nagyszerűség, a taps nem hírnév, és a kimagaslás nem kiválóság. Az adott pillanat népszerűsége vagy elért eredménye nem biztos, hogy éveken át kitart. Lehet, hogy egy kő csillog, de attól még nem gyémánt. Az embereknek lehet pénze, de ez még nem jelenti, hogy sikeresek is. A látszólag jelentéktelen emberek határozzák meg a történelem folyását. A világmindenség legnagyobb erői sosem látványosak. Egy nyári zápor hasznosabb, mint egy hurrikán, még sincs nagy sajtóvisszhangja. A világ hamarosan elpusztulna, ha nem lenne azok hűsége, megbízhatósága, kreativitása és elkötelezettsége, akik névtelenek maradnak, akikről nem szólnak hősi énekek.” Isten igenis értékeli, amit ma teszel. „A jó cselekvésében pedig ne fáradjunk el, mert a maga idejében aratunk majd, ha meg nem lankadunk” (Galata 6:9).


Január 08., Vasárnap

Imádkozz érte!

„Szenved-e valaki közöttetek? Imádkozzék!” Jakab 5:13

Megdöbbentő, hogy milyen sokáig elviselünk dolgokat, mielőtt úgy döntünk, hogy imádkozni fogunk értük. Az énekíró így fogalmaz: „Mennyi békességtől fosztjuk meg magunkat, mennyi szükségtelen fájdalmat hordozunk el, csak azért, mert nem vittünk mindent Isten elé imában.”* Panaszkodunk a barátainknak. Azon tűnődünk, miért nem tesz már Isten valamit. Gondolatainkban birkózunk a helyzettel, de elfelejtjük megragadni a lehető legegyszerűbb megoldást: az imádságot. Charles Spurgeon írta: „a vágy, hogy Istenhez imádkozzunk, egyre erősödik, ahogy minden más vigasztalás forrása kudarcot vall.” Mind vétkesek vagyunk abban, hogy az imádságot utolsó szalmaszálnak tekintjük. Tudod, mit árul el rólad, amikor ilyeneket mondasz: „semmi más nem működik, talán imádkoznom kéne érte”? Hogy valójában nem érted vagy nem hiszed az imádság erejét úgy, ahogy azt kellene. Olyan terheket hordasz, melyeket nem kellene cipelned, és az életed nehezebb, mint lennie kellene, mert nem érted meg, milyen hatalmas ereje van az imádságnak. Ha megértenéd, akkor mindenért imádkoznál – nem utolsó szalmaszálként, hanem első lépésként. A Biblia azt mondja: „Szenved-e valaki közöttetek? Imádkozzék!” Ha gondod van: imádkozz! Ha valaki megbántott: imádkozz! Ha beteg vagy: imádkozz! Ha úgy érzed, már-már feladod: imádkozz! Ha valaki, akit szeretsz, szenved: imádkozz! Ha elcsüggedtél: imádkozz! Ha nem tudod, mit tegyél: imádkozz! Jézus, aki korán reggel és késő éjszaka imádkozott, ezt mondta: „higgyétek, hogy mindazt, amiért imádkoztok, és amit kértek, megkapjátok, és meg is adatik nektek” (Márk 11:24). Tehát imádkozz azért a bizonyos dologért!

* Az idézet a magyarul Ó, mily hű barátunk, Jézus kezdetű énekből származik. A műfordítás helyett most szándékosan a szöveghű fordítást közöltük.

 


Január 07., Szombat

Lépj be a vízbe!

„Ez az én szeretett Fiam, akiben gyönyörködöm.”  Máté 3:17

Ez az én szeretett fiam, akiben gyönyörködöm

Amikor Jézus bemerítkezett, „íme, megnyílt a menny, és … hang hallatszott a mennyből: »Ez az én szeretett Fiam, akiben gyönyörködöm.«” (Máté 3:16–17). Azon a napon, amikor Jézus belépett a Jordán folyóba, belépett Istennek az életére vonatkozó tervébe. Abban a vízben ott hemzsegett az emberiség sok-sok bűne. János tömegével merítette be ott a bűnbánó megtérőket; bűneik így jelképes értelemben belemosódtak Isten megbocsátásának tengerébe, ahogy a Jordán vize belefolyik a Holt-tengerbe. Talán visszataszító számodra a gondolat, hogy Jézus belegázol a bűnbe, de azért tette ezt, hogy betöltse Isten célját: megváltson téged. Jézus pontosan ott volt, ahol Isten látni akarta, pontosan azt tette, amit Isten várt tőle. Ezért jelentette ki Atyja: „ez az én szeretett Fiam, akiben gyönyörködöm.” Íme, a tanulság számodra: Isten akaratát tenni néha azt jelenti, hogy zűrzavaros helyzetekbe és zavaros vizekbe lépünk be. De ha engedelmeskedsz Istennek, és azt teszed, amit mond, nem kell magadért felszólalnod, vagy magadért harcolnod. Isten parancsolni fog a helyzetet befolyásoló erőknek, hogy behódoljanak neked, tiszteljenek, hallgassanak rád, sőt, áldásodra legyenek. Nem kell kapálózva keresned a helyes választ, nem kell azon tűnődnöd, hogy valami jó-e számodra. Isten meg fogja adni a képességeket és rendelkezésedre bocsátja a forrásokat, melyekre szükséged van, mert ott vagy, ahol ő látni akar, azt teszed, amit elvár tőled. Ezért a mai ige számodra: „Lépj be a vízbe!”


Január 06., Péntek

Ne hagyd, hogy a félelem megállítson! (2) 

Kövess engem

„… [Máté] felkelt, és követte őt.” Máté 9:9

A rómaiak adószedőjének lenni jövedelmező állás volt, de egy zsidó számára a hazaárulással egyenértékű. Ezért Máté megvetett ember lett, és kizárták az istentiszteleten való részvételből is. Ez azonban nem gátolta meg Jézust abban, hogy elhívja őt tanítványának. És amikor ezt tette, Máté nem habozott, azonnal „felkelt és követte őt.” Sheila Schuller Coleman rámutat: „Ahol mindenki más egy megvetett páriát látott, Jézus egy ígéretet… ahol mindenki más egy hazaárulót látott, ott Jézus egy hűséges követőt. Ahol mindenki egy vesztest látott, Jézus a hit bajnokát… Nem az számít, kik vagyunk, nem az iskolázottságunk, nem a származásunk, nem az összeköttetéseink, nem a múltunk… Jézusnak terve van… és mindannyiunkra szüksége van, hogy betöltsük Istentől kapott rendeltetésünket.” Természetes, hogy nyugtalanít, ha változással és bizonytalansággal nézel szembe, de Isten azt mondja: „Bízzál, ne félj!” (ld. Máté 14:27). Egy bibliatanító írja: „Isten tudja, hogy ez nagy kihívás számunkra, hogy határaink próbára lesznek téve… tudja, hogy saját képességeink és forrásaink nem adnak elég erőt az úthoz (ld. Filippi 4:13). Amikor attól félünk, hogy nem tudunk véghezvinni dolgokat, amire Isten elhívott… hogy Isten nem fog megvédeni, nem fog gondoskodni… akkor elhisszük azt a hazugságot, hogy körülményeink nagyobbak Istennél, és feláldozzuk hitünket saját felfogóképességünk oltárán. Ha te is olyan vagy, mint én, akkor gyakran félsz attól, hogy mi van Isten elhívásának függönye mögött, és – bármilyen frusztráló is – ő nem enged bepillantást mögé… behúzva tartja a függönyt jövőnk előtt, hogy megtanuljunk hit által és nem látásban élni, hogy így biztossá legyünk abban, amiben reménykedünk, és szilárdan bízzunk Istenben akkor is, amikor nem látjuk, hogyan dolgozik jelenlegi körülményeink közepette.”

 


Január 05., Csütörtök

Ne hagyd, hogy a félelem megállítson! (1)

„… aki elkezdte bennetek a jó munkát, elvégzi a Krisztus Jézus napjára.” Filippi 1:6

Mindenre van erőm...

Isten olyan dologra hívott, amire nem érzed képesnek magad? Egy tucatnyi ember is eszedbe jut, aki szerinted alkalmasabb lenne a feladatra?

Nem számít, hogy te mit gondolsz, Isten nem valaki mást választott! Korlátaid és bizonytalanságod ellenére téged választott. Alkalmatlanságod, hiányosságaid nem érik meglepetésként. Sőt, az ő ereje legjobban a mi erőtlenségeink által mutatkozik meg (ld. 2Korinthus 12:9).

Jon Walker mondja: „Talán elrejtheted gyengeségeidet mások elől, de Isten elől nem tudod elrejteni őket. Ő teremtett téged. (Gondolod, hogy selejtet gyártana?) Gyengeségekkel teremtett, hogy ezzel alázatban tartson, imádságra késztessen… gyengeségeid nélkül, melyek visszakényszerítenek Istenhez, beképzeltté válnál. Ugyanakkor azt sem engedi, hogy kifogásként használd őket arra, hogy kibújj szolgálatod alól, hogy figyelmen kívül hagyd elrendelt célodat. Ha Isten hatalmas feladatra hív, ő fog ellátni minden szükségessel a teljesítéséhez – beleértve ebbe benned munkálkodó Szentlelkét. Ezért összpontosíts az ő erejére, ne a sajátodra! Ne arra gondolj, mennyire alkalmatlan vagy a feladatra! Emlékezz, Isten nagyobb bárminél, amivel szembenézel, bármilyen hatalmasnak tűnik is az.” A Biblia azt mondja rólunk: „Mert az ő alkotása vagyunk, akiket Krisztus Jézusban jó cselekedetekre teremtett, amelyeket előre elkészített Isten, hogy azok szerint éljünk” (Efezus 2:10). Istennek nem utólag jutnak eszébe a dolgok, ő jó előre megtervez mindent. Téged is különleges céllal tervezett, és ő, aki elkezdte benned a jó munkát, el is végzi azt. Ezért ne engedd, hogy a félelem megállítson, inkább ösztönözzön arra, hogy felállj és továbbindulj!

 


 

Január 04., Szerda

Hívd Isten áldását életedre!

„Mert aki áldást mond a földön, az igaz Isten nevével mond áldást” Ézsaiás 65:16

Amikor Isten áldását hívjuk, az két dolgot foglal magában:
1) őszinte kérést, esedezést;
2) annak megvalósítását, gyakorlatba ültetését.
Ezt szem előtt tartva olvassuk el még egyszer az igeverset: „aki áldást hív magára a földön, tegye ezt mondva: az igaz és hűséges Isten áldjon meg; és aki esküszik e földön, esküdjön Istenre, aki igaz, és hűségesen megtartja ígéreteit, mert a régi bajok feledésbe mennek” (Ézsaiás 65:16 AMP). Ez hatalmas ígéret! Ahogy Isten, a mi Atyánk létre hívta a világmindenséget, mi is használhatjuk a Szentírás szavait, hogy formáljuk a világot, melyben élünk. Amikor Isten áldását mondjuk ki életünkre, akkor őszinte kérésünket, esedezésünket fejezzük ki, de ugyanakkor azt gyakorlatba is ültetjük, cselekvésre késztetjük. Ezért mondta Isten Mózesnak, hogy e szavakkal áldja meg Izráel népét: „Áldjon meg téged az Úr, és őrizzen meg téged! Ragyogtassa rád orcáját az Úr, és könyörüljön rajtad! Fordítsa feléd orcáját az Úr, és adjon neked békességet!” (4Mózes 6:24–26). Majd Isten hozzátette: „és én megáldom őket” (4Mózes 6:27). Most már érted, miért képes megváltoztatni az életedben a dolgokat az, ha kimondod rájuk Isten Igéjét; és miért mondja a Biblia azt, hogy: „élet és halál van a nyelv hatalmában” (Példabeszédek 18:21). A mai ige tehát számodra ez: hívd Isten áldását az életedre!

 


 

Január 03., Kedd

Hogyan viszonyuljunk mások kudarcaihoz?

„… elfordították arcukat…” 1Mózes 9:23

1Mózes 9:23,

A Biblia azt mondja, hogy az özönvíz elmúlta után „Nóé elkezdte a földet művelni, és szőlőt ültetett. Egyszer bort ivott, megrészegedett, és mezítelenre vetkőzött a sátrában. Hám, Kánaán ősatyja, meglátta apja szemérmét, és elmondta kint levő két testvérének. Akkor Sém és Jáfet fogták a ruháját, a vállukra terítették, s háttal bemenve, betakarták apjuk szemérmét, de elfordították arcukat, és így nem látták apjuk szemérmét. Amikor Nóé kijózanodott mámorából, és megtudta, hogy mit tett vele a kisebbik fia, ezt mondta: Átkozott Kánaán! Szolgák szolgája lesz testvérei közt!” (1Mózes 9:20–25). Előfordult már veled, hogy egy tiszteletben álló személyiségről felfedeztél valamit, és egyszerűen nem bírtad ki, hogy azt el ne mondd másoknak? Ha történt már veled ilyen, gondolj bele: ha Isten bízott benned annyira, hogy leleplezze előtted valaki meztelenségét vagy bűnét, akkor ezt talán nem azért tette, hogy „lásd” és „elmondd”, hanem azért, hogy betakard, régies szóval: „elfedezd” annak az embernek a meztelenségét tapintattal, együttérzéssel és imádsággal.

A Biblia azt mondja: „Megfontolás őrködik feletted, értelem oltalmaz téged” (Példabeszédek 2:11). Tény, hogy Hám átok alá került, míg apja, Nóé bekerült a Zsidókhoz írt levél tizenegyedik részében felsorolt hithősök közé. Azt gondolod: „De hiszen szólásszabadság van, azt mondhatok, amit csak akarok!” Tévedés! A Biblia szerint: „a rágalmazó titkokat tár fel, de a hűséges lélek leplezi a dolgot” (Példabeszédek 11:13). Mi lenne, ha Isten úgy döntene, hogy a te meztelenségedet mutatja meg valaki másnak? Ne feledd, ki mint vet, úgy arat! Ahogyan te bánsz mások sebezhető területeivel, az meghatározza, hogyan bánik Isten a tieiddel (ld. Galata 6:7).

 


 

Január 02., Hétfő

Mi a látásod erre az évre?

„Ha nincs kijelentés, elvadul a nép.” Példabeszédek 29:18)

ha nincs kijelentés elvadul a nép

Mit tervezel megtenni ebben az új évben? Amit szívedben eltökélsz, meghatározza, mire fordítod idődet és energiádat. Márpedig ugyanannyi erőfeszítésbe kerül beteljesületlen életet élni, mint gazdagítót. Néhány tudós nemrégiben úgy becsülte, hogy az emberi agy 10-től 100 terabyte-nyi kapacitással bír, ami azt jelenti, hogy mindannyiunkban bőven van hely növekedésre. Az egyik legkifizetődőbb dolog, amit ebben az évben tehetsz, ha elmédet fejleszted. „Ha nincs kijelentés [iránymutatás], elvadul a nép.” Az elégedetlenség nem a dolgok hiányából, hanem a helyes irány hiányából ered. Túl sokan csupán létezünk, mert beérjük kevesebbel, mint amit Isten nekünk szánt. Az életed minőségét a látásod határozza meg, és az, mennyi erőfeszítést vagy hajlandó befektetni az elérésébe. Tehát állj meg, és írj egy listát azokról a területekről, melyeken növekedni szeretnél ebben az évben, aztán fogj hozzá a három-négy legfontosabbhoz. Ne csüggesszen el, ha az, amin épp dolgozol, nem akar együttműködni, az igazán nagyszerű dolgokat soha nem egyik pillanatról a másikra érték el. Pál ezt mondta a hitéről: „ami pedig előttem van, annak nekifeszülve futok egyenest a cél felé, Isten mennyei elhívásának a Krisztus Jézusban adott jutalmáért” (Filippi 3:14). Ez egy folyamat, eltökélten ki kell tartanod benne. Lesznek napok, melyeken úgy fog tűnni, hogy két lépést haladtál előre, és hármat hátra, de ne add fel! Jobb meghalni valamiért, mint a semmiért élni! Nem fogsz növekedni, ha nem próbálkozol valamivel, ami túl van azon, amit már megtanultál. Mire vársz még? Az életre? Éppen az élet vár rád – indulj hát!

 


 

Január 01., Vasárnap

Ebben az évben kövesd Isten tervét!

„Mert csak én tudom, mi a tervem veletek.” Jeremiás 29:11

Isten azt mondja: „Mert csak én tudom, mi a tervem veletek… jólétet és nem romlást tervezek, és reményteljes jövő az, amelyet nektek szánok. Ha segítségül hívtok, és állhatatosan imádkoztok hozzám, akkor meghallgatlak benneteket.” (Jeremiás 29:11–12 RÚF). Ebben az évben kérd el Isten tervét! Nyomorúságos dolog olyan szerepet játszani, amit nem rád szabtak. Mintha egy olyan cipőben járnál, ami nem a te méreted. Nos, miben vagy jó? Mit szeretsz legjobban csinálni? Milyen teljesítménytől érzed magad legjobban? Írj össze három pillanatot az életedből, amikor élesen átérezted ezt a beteljesedettség érzést. Mit árul el ez a céljaidról? Ha a pénz nem számítana, mivel töltenéd napjaidat? Hogyan viszonyul ez ahhoz, ahol most tartasz az életben? Milyen kis lépést tudnál megtenni most rögtön – egy telefonhívás, egy levél megírása, egy rövid e-mail elküldése –, ami igazi elhívásod felé vezetne? Mit tanultál meg kudarcaidból a célodat illetően? Vannak olyan területek, melyek nyilvánvalóan nem tartoznak elhívásodba? Ki az, akit csodálsz azért, ahogy felhasználja talentumait? Miben hasonlítasz arra az emberre? Mit tanulhatsz tőle? Hogyan írnád le erre az évre vonatkozó látásodat? Vagy milyennek látod az életedet mostantól számított öt év múlva? Tíz év múlva? Kik azok az emberek, akik tényleg értik, hogy ki vagy? Megkérdezted már tőlük, hogy szerintük mi lehet a rendeltetésed? Adtak valamilyen javaslatot arra nézve, hogyan kellene használnod talentumaidat? Ha megírhatnád saját gyászjelentésedet, mi állna benne? Mit szeretnél, mire emlékezzenek veled kapcsolatban az emberek? Most, az új év kezdetén kérd el Istentől az ő tervét!