Havanna csoport

Útkövetés

Véletlenszerű képek

BIZONYSÁG ÉS HÁLAADÁS

ARCHIVÁLT CIKKEK

ÚJ BEJEGYZÉSEK

LÁTOGATÓ STATISZTIKA

Oldalmegnyitások számláló indult: 2008.febr.

 

 

Mystat számláló indult: 2013.03.15.

ÜZENET küldése

99 után melyik szám következik?
Email:
Tárgy:
Üzenet:

BEJELENTKEZÉS

Jelentkezzen be, vagy regisztráljon új fiókot

Online felhasználók

Oldalainkat 179 vendég és 0 tag böngészi

Nyitott ajtók (Pásztor András)




"Adtam eléd egy nyitott ajtót, amit senki be nem zárhat!"
Jelenések 3,8


A történelem folyamán Isten sokszor nyitott ajtót, adott új esélyt az embereknek. Az ajtó mindig egy elkülönített helyiségbe való belépésre ad lehetőséget. Ezek az ajtók mindig a megmenekülést, a szabadságot adták azoknak, akik beléptek rajtuk.
Ma is van egy nyitott ajtó, a kegyelem ajtaja. Ezt az ajtót Jézus Krisztus nyitotta meg a Golgotán. Nem emberek nyitották meg, így be sem zárhatják senki előtt! Az emberek ma is hallják a közelgő ítélet hírét, látják a jeleket, hirdetve van az Evangélium. Aki bemegy az ajtón, élete van, aki kívül marad, elveszik! Milyen szomorú, mikor valaki odakerül az ajtó közelébe, de nem lép be rajta! Nem él a lehetőséggel. Talán úgy gondolkodnak némelyek, hogy elég, ha ott vannak az ajtó közelében, majd ha jön a veszedelem, hirtelen beugranak, és megmenekülnek. Milyen megdöbbenés és félelem lesz úrrá az ilyen embereken, amikor majd az ajtót zárva találják a kritikus pillanatban! Nem lehet tudni, mikor záratik be az ajtó!
Akik elfogadták a váltságot Jézus vére által, azok új kapu előtt találják magukat. Előttük áll a keskeny út, ami a szoros kaputól indul. Ez a keskeny út a Mennybe vezet. Ez az az út, amin Jézus Krisztus is végigment. Csak ezen az úton érhetünk Isten közelébe! Az Úr Jézus mondja:

"Menjetek be a szoros kapun. Mert tágas az a kapu és széles az az út, a mely a veszedelemre visz, és sokan vannak, akik azon járnak. Mert szoros az a kapu és keskeny az az út, amely az életre visz, és kevesen vannak, akik megtalálják azt."
Máté 7.14.

Minden embernek döntenie kell, merre indul el. Előtte két ajtó, kétféle lehetőség. A tágas kapu a széles útra visz, melynek végén a Pokol tüze vár. A széles út kényelmes, elfér rajta minden, a vagyon, a hírnév, mindenféle bűn, de mindezek után ítélet vár arra, aki ezt választja. A szoros kapu a keskeny útra nyílik, aminek vége a Mennyországba vezet. Erre az útra csak úgy lehet rálépni, ha minden bűnt, földi terhet és értéket kívül hagyunk.
Nem lehet bemenni rajta, csak térden állva, terhek és értékek nélkül. Ez sokszor olyan elfogadhatatlannak látszik, mert az emberek nemcsak bűneikhez és értékeikhez ragaszkodnak, hanem a terheikhez is! De a keskeny út nagyon meredek, felfelé vezet, és megterhelten nem lehet járni rajta! A keskeny úton nehéz haladni, sok fáradtsággal jár, sok nemmegértéssel, küzdelemmel, lemondással, de ha látjuk, hogy az út végén ott ragyog a Menny tiszta fénye, hív a Szeretet hona, ahol többé nem lesz sírás és fájdalom, hanem örökös öröm, ahol bűntől mentes, új világ vár ránk, akkor nem sajnálunk semmit letenni, csakhogy végig tudjunk menni ezen az úton! Az ajtó maga Jézus Krisztus.:
 
"Én vagyok az ajtó: ha valaki én rajtam megy be, megtartatik és bejár és kijár majd, és legelőt talál."
János 10. 9.

Csak a keskeny út végén vár ránk az utolsó ajtó, a Mennynek ajtaja! Az egész Föld színéről bemehet oda az, aki a bárkán belül van, akin Jézus Krisztus vére van, aki végigjárja a keskeny utat, aki kegyelemben él. Megszűnik a harc, a küzdelem a bűn ellen, megszűnik a betegség, nyomorúság, fájdalom, ami ezen a Földön a bűn következménye. Aki előtt ez az ajtó kinyílik, az átváltozik, mennyei testet kap, ami lehetővé teszi, hogy színről-színre meglássa Istent! Új világ lesz az, egy bűn nélküli, csodaszép világ! Ott a szeretet törvénye uralkodik. Boldog az, akinek szívét átjárja a vágy, hogy eljusson oda!

Ezek az ajtók mindenki előtt nyitva állnak. Mindenki eldöntheti, hogy belép-e rajtuk. Álljunk meg egy pillanatra, és gondoljuk végig, milyen úton vagyunk éppen! A keskeny útnak van egy ismertetőjele. Ha nehéz is, göröngyös is, sok fájdalom, támadás is ér, mégis belül, a szív mélyén ott van a drága öröm és bizonyosság, hogy az Úr Jézushoz tartozunk, vére rajtunk van! Ha Jézus iránti szeretetünk eltűnt a szívünkből és helyette világi vágyak, célok uralkodnak bennünk, akkor el kell gondolkodni, nem tértünk-e le a keskeny útról? Ma még nyitva van az ajtó, újra be lehet lépni rajta! De vigyázzunk, mert egy napon az ajtó bezáratik!

forrás:  jezusafeny.hu/index.php