Havanna csoport

Útkövetés

Véletlenszerű képek

ARCHIVÁLT CIKKEK

ÚJ BEJEGYZÉSEK

LÁTOGATÓ STATISZTIKA

Oldalmegnyitások számláló indult: 2008.febr.

 

 

Mystat számláló indult: 2013.03.15.

ÜZENET küldése

99 után melyik szám következik?
Email:
Tárgy:
Üzenet:

BEJELENTKEZÉS

Jelentkezzen be, vagy regisztráljon új fiókot

Online felhasználók

Oldalainkat 42 vendég és 0 tag böngészi

Rabságban? Isten megszabadít!

Kata bemerítési bizonysága

 
Az Úr áldjon meg titeket, Kovacsik Katalin vagyok, testvéreknek csak Kata.

Másfél évvel ezelőtt a kezembe került egy szórólap, melyen egy meghívó volt egy kötetlen beszélgetéssel, vacsorával egybekötve. Hát nekem ez nagyon hatott. Főleg a vacsora. Van egy kedves barátnőm, már néhányszor járt itt a gyülekezetben, és vele együtt eljöttünk ezekre a vacsorákra, ahol nagyon jó beszélgetéseket folytattunk. Aztán jött egy alkalom, amikor Pilisborosjenőn tartottak egy barátkozó hétvégét, ahol angol testvérek szolgáltak. Ott én befogadtam az Urat, és nekem nagyon tetszett, hogy István (Agapé gyülekezet pásztora) pl. mellém ült egy ebédnél. Én azt gondoltam, hogy ő a pásztor és a főnök, nem értettem hogy miért szól hozzám?

Ezek után aztán már folyamatosan jártam a gyülekezetbe, és István továbbra is megismert. Köszönt pl. Igen ilyeneket csinált.

Most azt tudnotok kell, hogy az életemben van egy nagyon nagy tragédia. Volt egy két éves kislányom, aki meghalt. Ő az egyetlen gyermekem volt és én az ő halálát nem tudtam feldolgozni. Elkezdtem keresni a miérteket. Miért pont én? Miért pont velem? Miért pont egy gyerekkel történik ilyen? Van - e Isten és ha van akkor miért ilyen és ha ilyen akkor nekem nagyon nem kell.

Voltam én előtte mindenhol. A mormonoktól a Jehova tanúin át a buddhistákon keresztül mindenhol.

Kerestem a válaszokat és ez idő közben masszív alkoholista lettem, és ez már olyan szinten ment, hogy először még elég volt egy feles, hogy jól kezdődjön a nap, vagy, hogy egyáltalán elkezdődjön. Akkor két decis, aztán egy idő után már a fél liter vodkánál tartottam délután egyre. És ez egy iszonyú dolog volt. Elvesztettem az állásomat, az autómat, a barátaimat, az anyukámmal nagyon megromlott a viszonyom, ez volt az előzmény.

És fontos még elmondanom, hogy nagyon haragudtam Istenre. És ahogy elkezdtem ide a gyülekezetbe járni, megtanultam azt, hogy nem kell haragudni Istenre, mert ezt nem Isten csinálta velem. Nem Isten vette el tőlem a gyerekemet, hanem a gonosz, és ezt megpróbáltam elfogadni. De akkor meg azt gondoltam, hogy Isten jó, de engem nem szeret.

A testvérek nagyon- nagyon sokat segítettek nekem. Igei alapon, nagyon nagy szeretettel foglalkoztak velem, és nekem ebből a majdnem 20 évnyi kemény alkoholizmusból sikerült megszabadulnom. Nem egyszerre, mert azért csináltam én csodadolgokat. Csak azért mondom el, hogy lássátok, hogy mit végzett és hogyan formált át az Úr. Nagyon tetszett és nagyon szerettem a testvéreimet, de azért én úgy gondoltam, hogy egy-két feles azért belefér. Mi bajom lehet? Aztán volt egy bűnrendezésem és egy életrendezésem, és onnan volt egy igazi döntés és mintha elvágták volna az alkoholhoz való kötődésemet.

Fontosnak tartom még azt elmondani, dicsőség az Úrnak, hogy ilyen hosszú alkoholizmus után mindenféle utóhatás nélkül tudtam ebből megszabadulni. Legutóbb csináltak egy vérkép vizsgálatot. És az előző leletnél volt egy májlelet, amiben nekem a 200-szorosa volt, mint a normális és ma már teljesen helyreállt. Dicsőség az Úrnak, és csak az tudja, aki engem ismer, hogy ez egy nagyon nagy dolog, és az, aki hasonló kötöttségben volt már. Én nagyon sokszor próbáltam magamtól és sosem ment csak az Úrral. És nagyon hálás vagyok ezért és hogy nem hagyott elveszni.

Amikor először idejöttem, a Havanna csoportba járok és a Picur féle bibliatanulmányozóba is. Először csak  azt hittem, hogy ők egyszerűen csak jó emberek szeretetteljesek, kedvesek, és aztán ahogy olvastam én is az Igét, rájöttem ezért ilyenek, mert benne van, hogy akinek két ruhája van, adjon egyet. Annyira megfogott engem hogy úgy élnek, ahogy a Bibliában le van írva. És én nagyon örülök, hogy eljött ez a nap, hogy bemerítkezhetek, és a gyülekezet tagja szeretnék lenni. Szeretném megtalálni a szolgálatomat és a helyemet, és dicsőség az Úrnak hogy mindezt elmondhattam nektek.

 

A bizonyság elhangzott 2009. március 15-én, a  bemerítési Istentiszteleten