Rockszövetség                                 

 

Emlékszem  a régebbi Havanna missziókra, amikor a gyülekezet tagjai egy emberként szolgáltak az utcán egy teljes hétig, mindenki a saját elhívása szerint. Idén csak a kibővített Havanna csoport tevékenykedett az evangélizációban. Az odaszánás annál nagyobb volt.

Az utcai megmérettetés épp aktuális próbatételnek számított egy most induló gospel rock csapat számára, amikor Skolnik Feritől és Kulka Arnitól felkérést kaptunk. Természetesen örömmel eleget tettünk a kihívásnak, ami az első alkalommal nem túl jól sikerült, a második alkalommal viszont annál inkább. Számunkra most az ilyen lehetőségek jelentik a legjobb iskolát, amire szükségünk is van. Hogy kik vagyunk valójában? Az „Újszövetség” nevű zenekar. December 25-ödikén debütáltunk a Karácsonyi Istentiszteleten. Azóta Albertirsán is tartottunk egy evengelizációs koncertet, melyről videó klip is készült (YouTube, Albertirsa, Elfárad az ember). A Havanna evangélizációs koncertről szintén készült DVD felvétel, akit érdekel, szívesen rendelkezésére bocsátjuk.

Először azt hittük, csak egy – két ember fog lézengeni a lakótelepen. Amikor azonban játszani kezdtünk, egyre többen megálltak hosszabb – rövidebb időre a buszról leszállók közül. Az erkélyekre is egyre többen kimerészkedtek. Sőt! A hőség miatt az ablakok még azoknál a lakóknál is ki voltak tárva, akik egyébként nem vállalnák a kockázatot, hogy meglássák őket a balkonon keresztény zene hallgatása közben. Reméljük, a fülük nem volt bedugva. Jézus most nem az ajtajukon kopogott, hanem bekiáltott az ablakon. Volt mire hivatkoznunk a hangerő miatt: túl kellett harsognunk az aggregátort, ami nem volt olyan agg, hogy ne tudott volna áramot termelni a számunkra. Volt a hallgatóság között, aki végigsírta a koncertet, bár ő nem a tűző naptól szédelgett, hanem a kannás bortól. Meg olyan is akadt a helyszínen, aki egy négyzetméternyi piát ivott. De hát nem nekik van a legnagyobb szükségük a Krisztusra? Természetesen sor került rendkívül tartalmas beszélgetésekre is. Ez volt a szerepe a Havanna csoportnak. Ők helyt is álltak e feladatban, úgy, ahogy kell.

Joggal merülhet fel a kérdés, amit sokan hangosan is feltettek: Ennyi év után van e még mindig értelme kivonulni az utcára, és „süket fülekbe” ordítani az evangéliumot?” A válasz egyértelmű: „-Igen!” Először is gyakoroljuk fennhangon a világba kiáltani Jézus nevét. Másodszor megtanulunk az emberek szemébe nézni (A Gyüliben könnyű bizonyságot tenni. A tesók még meg is tapsolnak érte.) Viccet se annak mesélsz, aki már százszor hallotta. Harmadszor: Lehet, hogy ezek az emberek most nem térnek meg, de a tudatukba beépül, hogy a lakótelep végén van egy „kicsi ház”, meg egy nagy család, ahol menedéket lehet találni, amikor valami nagyon fáj, vagy amikor minden értelmetlennek látszik. Nekünk el kell mondanunk, hogy mi mindig itt vagyunk, és mi mindig kéznél vagyunk. Vagy talán nem ez a dolgunk?

 Ami pedig a fáradtságot illeti: Sokadszor bizonyosodhattunk meg róla, hogy az igazi szolgálat a támadások ellenére önmagában rejti a jutalmat is. Köszönjük a Havanna csoportnak, hogy részt vehettünk ebben a programban. Élmény volt veletek dolgozni. Az Úr áldjon meg titeket!

 

   2008.07.27.  Bense Sándor

 

Havanna lakótelepi evangélizáció

 

 Kedves Sándor és Újszövetség zenekar!

 

Köszönjük a misszión végzett szolgálatotokat. Az Úr áldja meg további munkátokat.  A továbbiakban is számítunk Rátok. Havanna Agapé Csoport nevében a szerkesztőség