Misszió
Prófétálások beteljesedése
- Részletek
- Találatok: 4553
Prófétálások beteljesedése
Amit nekem prófétáltak azt én egy füzetbe dátum szerint mindig lejegyzem. Most, hogy felfedeztem, Popovics Krisztián prófétai beszédét a 2007. évi CD-n, elővettem a füzetemet.
2008, Dévényi Erika-prófétai szoba.
Bugovics Ildikó:
2010. Jóföldi Szabolcs egy dicsőítő imádó esten, azt mondta,
Mikes Attila, pedig azt,
Tavaly amikor betegen néztem az internet közvetítést Isten egy gondolatot adott; jó lenne táncolni az Úrnak, körtáncot tanulni. Isten tudja a szívünk vágyát és azt is tudja, hogy én nagyon szeretek táncolni. De hol és mikor? Megjutalmazott azzal, hogy az egyik lány unokám és a férje hipp-hopp táncosok. A másik lány unokám vízi balettozik, szinkron úszó. Az egyik fiú unokám menyasszonya tánc tanár, járja a világot. a másik fiú unokám barátnője modern táncos. Nagyon élvezem amikor látom őket.
Hát el is kezdtük a tánc tanulást, de hol hárman, hol ketten, hol négyen vagyunk. Amikor a dicsőítőink próbálnak bent vagyunk velük a nagy teremben. Aztán Bugovics Ildikó tartott a zászlózásról egy oktatást, amelyen sajnos nem tudtam ott lenni, de a Testvérem Krizsán Tímea, mindent el mondott. Gyorsan vettem anyagot és körül néztem, hogy és milyen módszerrel tudnánk megcsinálni a zászlókat. A következő alkalmon már két zászlónk volt és zászlóztunk. Bugovics Tibi felkent minket erre a szolgálatra, és kaptam pénzt a több zászló készítésére is. Nagy lendülettel meg is varrtam ezeket, és nagyon élvezem, hogy Istent tudom dicsőíteni ezzel. Timike a fél tizenegyes alkalmakra jár, de eljött hozzánk délután, hogy bátorítson engem.
Nem igen szeretek beszélni, de mozogni igen.
Remélem Istent, Királyságában többen fogjuk dicsőíteni tánccal, zászlóval, szeretném átadni másoknak is ezt az örömet. Higgyétek el Isten gyönyörködik bennünk amikor látja, hogy előtte és érette örvendezünk. Nem a világ előtt és a világért.
Sajnos érzem is a támadásokat, de nem érdekel hisz tudom, hogy hatalmasságokkal van dolgunk. Isten az aki felkent igazán erre a szolgálatra. A gonosz mindent kitalált, hogy ez ne kezdődjön el de én kitartó vagyok.
Ami a fiatalságot illeti, a mozgáshiány az idősek ellensége, a csontritkulás okozója. Emlékszem, hogyan gyógyított meg az Úr amikor a lábaim, a comb forgóim nagyon fájtak. Alig bírtam felállni ha ültem és éjszaka a fájdalomtól sokszor felébredtem. A jobb kezemet meg szintén alig bírtam felemelni, még a fésülködés is nehéz volt. Amikor itt járt nálunk az a fekete testvérünk aki gyógyító szolgálatot végzett, Isten teljesen meggyógyított. Most képes vagyok 40 percet is zászlózni, akár két zászlóval is. Dicsőség a mi Urunknak és Királyunknak, a mennyei Atyánknak.
Meg tud minket fiatalítani, és helyre tud minket állítani, mert ez az ő akarata, hogy egészségesen dicsérjük, imádjuk, és hirdessük az ő nagy tetteit. Csak keressük az akaratát. Ha nem megyek be a prófétai szobába, vagy nem jártam volna a prófétai alkalmakra, nem lenne bizonyságom.
Bizonyság, hogy a prófétai szolgálat helyén való és igaz.
Amikor varrtam az első zászlót imádkoztam és be tettem egy CD-t (*) a lejátszóba. Képzeljétek el, hogy a 8. számnál Popovics Krisztián, így prófétál;
Hát Ilyen nagy a mi Urunk, még arra is volt gondja, hogy a sok CD közül azt tegyem be amelyen ez az üzenet volt hallható.
Figyeljünk a próféták üzeneteire, és jegyezzük fel, mert ezek a bizonyságok igen fontosak számunkra.
Isten áldásai legyenek mindannyiunkkal, és engedjük, hogy vezessen minket az Úr Szelleme.
Pusztainé Edit.
* Agapé Gyülekezet 7. CD 2006-2007,
Rockszövetség
- Részletek
- Találatok: 3613
Rockszövetség
Emlékszem a régebbi Havanna missziókra, amikor a gyülekezet tagjai egy emberként szolgáltak az utcán egy teljes hétig, mindenki a saját elhívása szerint. Idén csak a kibővített Havanna csoport tevékenykedett az evangélizációban. Az odaszánás annál nagyobb volt.
Az utcai megmérettetés épp aktuális próbatételnek számított egy most induló gospel rock csapat számára, amikor Skolnik Feritől és Kulka Arnitól felkérést kaptunk. Természetesen örömmel eleget tettünk a kihívásnak, ami az első alkalommal nem túl jól sikerült, a második alkalommal viszont annál inkább. Számunkra most az ilyen lehetőségek jelentik a legjobb iskolát, amire szükségünk is van. Hogy kik vagyunk valójában? Az „Újszövetség” nevű zenekar. December 25-ödikén debütáltunk a Karácsonyi Istentiszteleten. Azóta Albertirsán is tartottunk egy evengelizációs koncertet, melyről videó klip is készült (YouTube, Albertirsa, Elfárad az ember). A Havanna evangélizációs koncertről szintén készült DVD felvétel, akit érdekel, szívesen rendelkezésére bocsátjuk.
Először azt hittük, csak egy – két ember fog lézengeni a lakótelepen. Amikor azonban játszani kezdtünk, egyre többen megálltak hosszabb – rövidebb időre a buszról leszállók közül. Az erkélyekre is egyre többen kimerészkedtek. Sőt! A hőség miatt az ablakok még azoknál a lakóknál is ki voltak tárva, akik egyébként nem vállalnák a kockázatot, hogy meglássák őket a balkonon keresztény zene hallgatása közben. Reméljük, a fülük nem volt bedugva. Jézus most nem az ajtajukon kopogott, hanem bekiáltott az ablakon. Volt mire hivatkoznunk a hangerő miatt: túl kellett harsognunk az aggregátort, ami nem volt olyan agg, hogy ne tudott volna áramot termelni a számunkra. Volt a hallgatóság között, aki végigsírta a koncertet, bár ő nem a tűző naptól szédelgett, hanem a kannás bortól. Meg olyan is akadt a helyszínen, aki egy négyzetméternyi piát ivott. De hát nem nekik van a legnagyobb szükségük a Krisztusra? Természetesen sor került rendkívül tartalmas beszélgetésekre is. Ez volt a szerepe a Havanna csoportnak. Ők helyt is álltak e feladatban, úgy, ahogy kell.
Joggal merülhet fel a kérdés, amit sokan hangosan is feltettek: Ennyi év után van e még mindig értelme kivonulni az utcára, és „süket fülekbe” ordítani az evangéliumot?” A válasz egyértelmű: „-Igen!” Először is gyakoroljuk fennhangon a világba kiáltani Jézus nevét. Másodszor megtanulunk az emberek szemébe nézni (A Gyüliben könnyű bizonyságot tenni. A tesók még meg is tapsolnak érte.) Viccet se annak mesélsz, aki már százszor hallotta. Harmadszor: Lehet, hogy ezek az emberek most nem térnek meg, de a tudatukba beépül, hogy a lakótelep végén van egy „kicsi ház”, meg egy nagy család, ahol menedéket lehet találni, amikor valami nagyon fáj, vagy amikor minden értelmetlennek látszik. Nekünk el kell mondanunk, hogy mi mindig itt vagyunk, és mi mindig kéznél vagyunk. Vagy talán nem ez a dolgunk?
Ami pedig a fáradtságot illeti: Sokadszor bizonyosodhattunk meg róla, hogy az igazi szolgálat a támadások ellenére önmagában rejti a jutalmat is. Köszönjük a Havanna csoportnak, hogy részt vehettünk ebben a programban. Élmény volt veletek dolgozni. Az Úr áldjon meg titeket!
2008.07.27. Bense Sándor
Kedves Sándor és Újszövetség zenekar!
Köszönjük a misszión végzett szolgálatotokat. Az Úr áldja meg további munkátokat. A továbbiakban is számítunk Rátok. Havanna Agapé Csoport nevében a szerkesztőség