Részletek

Találatok: 16079

Részletek

Találatok: 17926

 A Mai IGE napi üzenete az alábbi weboldalon tekinthető meg

http://www.maiige.hu/maiige

Október - November - December 

M a i  I G E

D E C E M B E R

Az új év (1)
december 31. vasárnap

„Megkoronázod az évet javaiddal, és nyomaidon bőség fakad.” (Zsoltárok 65:12)

Vikki Burke bibliatanító mondta: „A legtöbb emberhez hasonlóan bizonyára te is tettél újévi fogadalmat, például, hogy lefogysz, hogy többet fogsz mozogni, egészségesebben fogsz táplálkozni… hogy javítasz az életeden. De tudtad-e, hogy a vágy, hogy minden új évben javíts életeden, Isten szívéből eredt? Dávid azt mondta: »Megkoronázod az évet javaiddal, és nyomaidon bőség fakad.« Mózes tizenkét kémet küldött, hogy kémleljék ki az Ígéret földjét, hogy »milyen a föld: kövér-e vagy sovány« (4Mózes 13:20). Azok visszatérve jelentették, hogy »tejjel és mézzel folyó föld az« (4Mózes 13:27). Akkora gyümölcsök teremtek ott, hogy két ember tudott csak elcipelni egyetlen szőlőfürtöt! Nos, mi kell ahhoz, hogy megtapasztald Isten áldásait a jövő évben? Figyeld meg a »megkoronázod«, »bőség« és »nyomaidon« szavakat! Ahogy egy korona körülveszi a fejet, az új évben téged is körülölelhet Isten bőséges jósága. De ehhez kell valami a te részedről is. Isten nyomában kell járnod egész évben, mert csak az ő nyomában fakad bőség. Nem várhatod, hogy megtapasztalod a sikert, melyet Isten kínál, ha nem vagy hajlandó minden nap közeli kapcsolatot tartani vele. Ezékiel hasonló gondolatot fejez ki: »Áldást adok nekik hegyem körül, esőt adok idejében: áldásos esők lesznek« (Ezékiel 34:26). Isten lakóhelye körül áldás és jóság záporozik, ezért törekedj arra, hogy az új évben minden nap maradj Isten közelében.”

Hogyan találhatnak valódi megelégedést a kapcsolatfüggők?
december 30. szombat

„Aki abból a vízből iszik, amelyet én adok neki, soha többé meg nem szomjazik.” (János 4:14)

Jézus a kútnál vizet kért az asszonytól. A nő meglepődött azon, hogy egy zsidó szóba áll egy samáriaival, meg is kérdezte Jézustól, miért kér tőle vizet. Ő így felelt: „Ha ismernéd az Isten ajándékát, és hogy ki az, aki így szól hozzád: Adj innom! – te kértél volna tőle, és ő adott volna neked élő vizet. … Aki ebből a vízből iszik, ismét megszomjazik, de aki abból a vízből iszik, amelyet én adok neki, soha többé meg nem szomjazik, mert örök életre buzgó víz forrásává lesz benne.” (János 4:10,13–14 RÚF). Figyeld meg a különbséget a kút vize és a között a víz között, amit Jézus kínált. Jézus nem a környék kútjainak vízminőségéről beszélt, hanem az asszony öt tönkrement házasságáról és arról az emberről, akivel éppen együtt élt. Ennek az asszonynak igazából fogalma sem volt arról, hol találhatja meg azt a kielégülést, amire annyira szomjazott. Egyik kapcsolat a másik után okozott csalódást neki – nem számít, milyen gyakran ivott „ebből a vízből”, szomját nem tudta oltani. Ráadásul minden kudarcot vallott kapcsolatra a válasza egy újabb kudarcba torkolló kapcsolat volt – mert azt gondolta, amit mi is oly sokszor, hogy ha többször tesszük azt, ami nem működik, akkor egyszer csak működni fog! Jézus nem bírálta őt erkölcstelenségéért. Nem, ő az egyetlen igazi ellenszert kínálta ürességére. „Aki abból a vízből iszik, amelyet én adok neki, soha többé meg nem szomjazik.” Bármiben is keresel kielégülést – kábítószerben, alkoholban, szexben, pornográfiában, kapcsolatok sorában, pénzben vagy népszerűségben – ezek közül egyik sem oltja szomjúságodat. De ha életedet Jézusra összpontosítod, időt töltesz vele, beszélgetsz vele, és naponta „iszod” Igéjét, az egészen biztosan betölti a benned lévő űrt.

Ne nézz vissza!
december 29. péntek

„Aki az eke szarvára teszi a kezét, és hátratekint, nem alkalmas az Isten országára.” (Lukács 9:62)

Jézus olyan embereket keresett, akik készek nem csupán hinni benne, de többre is: olyanokat akart, akik készek követni őt. Szolgálatának elejét olyan emberek jellemzik, mint András, Péter, Fülöp és Nátánaél (ld. János 1:35–52): olyan emberek, akik készek voltak otthagyni otthonukat és mindenüket azért, hogy kövessék őt. Jézus teljes elkötelezettségre hívta az embereket. Amikor magához hívta a sokaságot, ezt mondta nekik: „Ha valaki énutánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye fel a keresztjét, és kövessen engem!” (Márk 8:34). Nem félmegoldásokat kért, hanem azt, hogy vállalják követését teljes idejükben. A Jézusba vetett bizalom juttat a mennybe, de csak mindennapi követése tesz hasznossá országának építésében itt a földön. Három különböző ember mondta Jézusnak: „követlek, Uram” (ld. Lukács 9:57–61), de nem voltak hajlandók feladni régi életüket, és azokat a dolgokat, amiket fontosnak tartottak (ld. 62. vers). Jézus ezzel a nagy hatású metaforával válaszolt: „Aki az eke szarvára teszi a kezét, és hátratekint, nem alkalmas az Isten országára.” Jézus követése azt jelenti, hogy bármi is van mögöttünk, az mögöttünk is marad – régi gátlások, régi vonzalmak, régi életmódunk. Hátrafelé nézegetve nem lehet egyenes barázdát szántani. Ne hagyd, hogy a múltbeli kudarcok, bűntudat, félelmek, szégyen, árulás, veszteség, bántalmazás, elutasítás, neheztelés és meg nem bocsátás visszahúzzon és tönkretegye a jövődet! Vágd el a köldökzsinórt; csatlakozz azokhoz, akik készek követni a Bárányt, akárhová megy (ld. Jelenések 14:4).

A dicsőítés köntöse
december 28. csütörtök

„Hamu helyett fejdíszt adok Sion gyászolóinak, gyászfátyol helyett illatos olajat, a csüggedés helyett öröméneket.” (Ézsaiás 61:3)

A dicsőítés olyan, mint egy nagyító. Amire fókuszálsz, az nagyobbnak látszik. Ezt jelenti a „magasztal” (magasít/felnagyobbít) ige is. Dávid ezt így énekelte meg: „Hirdessétek velem az Úr nagyságát, magasztaljuk együtt az ő nevét! Az Úrhoz folyamodtam, és ő meghallgatott, megmentett mindattól, amitől rettegtem.” (Zsoltárok 34:4–5). Tévedés arra várni, amíg nem lesz semmi gondod, kevesebb gondod lesz, vagy minden gondod megoldódik, hogy majd akkor dicsőítsd az Urat. A dicsőítés az egyik legnagyszerűbb szellemi problémamegoldó kulcs, mert ráirányítja figyelmedet Istenre, a problémamegoldóra. Charles Spurgeon mondta: „A legboldogabb perceim azok, amikor Istent dicsőítem, igen, amikor az Úr Jézus Krisztust imádom… dicsőítés közben elfeledkezem a gyülekezet gondja-bajáról és minden másról. Számomra ez közelíti meg legjobban azt, hogy milyen lesz majd a mennyben.” Isten azt ígérte, hogy nekünk adja a „dicsőségnek palástját a csüggedt lélek helyett” (Ézsaiás 61:3 Károli). Így működik ez: amikor nehéz szívvel ugyan, de elkezded dicsőíteni Istent, a remény és öröm új érzését tapasztalod meg. A dicsőítés emlékeztet arra, hogy Isten nagyobb, mint az a helyzet, amivel szembe kell nézned; hogy ő nem csupán képes megoldani mindazt, ami téged aggaszt, de kész is rá, meg akarja tenni, sőt, alig várja, hogy megtegye. A zsoltáros azt írta: „Naponta hétszer dicsérlek téged” (Zsoltárok 119:164). Töltsd meg napodat dicsőítéssel! Ne csak kávé- vagy teaszüneteket tarts, hanem „dicsőítés szüneteket” is. Kezdd azzal, hogy dicsőíted Istent két dologért:

1) Tulajdonságaiért. Hatalmáért, szeretetéért, irgalmáért, kegyelméért, tanácsaiért stb.

2) Tetteiért. Emlékezz vissza irántad való jóságára! Rajta, vedd le a nehéz szív öltözetét, és vedd fel a dicséret köntösét!

Miért jött el Jézus?
december 27. szerda

„Énók az Istennel járt… teljes életkora… háromszázhatvanöt év volt.” (1Mózes 5:22–23)

Az élet egy utazás, aminek van kezdete és van vége. Ha bölcs vagy, azt teszed, amit Énók tett élete 365 évén át: Istennel járt. El tudod képzelni, milyen jól ismernéd Istent, ha ennyi évet töltenél vele? Az Istennel járás cseppet sem egyhangú vagy unalmas. A zsoltáros azt mondja: „Megismerteted velem az élet útját, teljes öröm van tenálad, örökké tart a gyönyörűség jobbodon” (Zsoltárok 16:11). Isten maga alkotott téged, ezért csak akkor találsz békére és örömre, ha felfedezed, mi a célja az életeddel. Ha kifognál egy halat a folyóból, és partra vetnéd, akkor látnád, ahogy levegőért kapkodva lassan elpusztul. Szerinted boldog? Nem. Ha egy hegynyi pénzzel borítanád be, boldog lenne? Nem. Boldoggá tenné egy iPad, egy jó könyv, vagy egy kellemes ital? Nem. Egy szekrény tele új ruhával? Nem. Csak egyetlen dolog tenné boldoggá: ha visszakerülne a vízbe. A parton sohasem lenne boldog, mert nem arra van teremtve. Ahogy a halnak a víz az otthona, úgy te is az Istennel való közösségre lettél teremtve. Mindig partra vetett halként fogod magad érezni – nem találsz békét és örömet – amíg rá nem találsz Istenre. A jó hír az, hogy ő nincs messze tőled, csupán egy imádságnyi távolságra. Ha egyszer behívod őt a szívedbe, soha többé nem fogod üresnek érezni magad. Tudod, miért jött el Jézus az első karácsonykor? Ő maga mondja el: „hogy az én örömöm teljes legyen bennük” (János 17:13).

Karácsonyi lelkület

december 26. kedd

„Viseljétek el egymást, és bocsássatok meg egymásnak!” (Kolossé 3:13)

Vannak emberek, akik számára a karácsony nem az ünnep örömét jelenti, hanem depressziót. Néhány esetben ennek az az oka, hogy családjukat darabokra törte egy válás, és az emlékek túl fájdalmasak. S. I. McMillen és David Stern társszerzők írnak Elkerülhető betegségek című könyvükben azokról a károkról, melyeket mi okozunk saját magunknak azzal, ha utálunk valakit, vagy nem vagyunk hajlandók megbocsátani. „Abban a pillanatban, amikor elkezdek gyűlölni egy embert, a rabszolgája leszek. Ő irányítja a gondolataimat, ő uralja az érzéseimet, még az álmaimat is. A vérkeringésemet állandóan stresszhormonok árasztják el, és kimerítik szervezetemet… bárhová megyek, mindenütt üldöz az, akit gyűlölök.” Amikor a családod összejön karácsonykor, talán van köztük valaki, akit nem kedvelsz, vagy akinek nem bocsátottál meg. Ha így van, emlékezz arra, hogy Jézus azért jött e világra, hogy szeresse a szeretetleneket, és megbocsásson az arra méltatlanoknak. A „kegyelem” szó azt jelenti: „meg nem érdemelt, meg nem szolgált és ki nem érdemelhető kegy”. Krisztus ki fogja mosni szívedből a haragot és a neheztelést, ha engeded neki. Ha valakivel nem szívesen találkoznál a családi karácsonyon, javaslunk egy imádságot: „Uram, megvallom, hogy nem kedvelem …-t, és rettegek a vele való találkozástól. Segíts, hogy megbocsássak, és kegyelmes legyek hozzá. Hadd áradjon át rajtam Krisztus szeretete ezen a karácsonyon. Jézus nevében imádkozom. Ámen.” Azt mondod, az illető nem érdemli meg a bocsánatot? Lehet, de te sem érdemelted meg Isten szeretetét és bocsánatát. Jézus azt mondta: „Szeressétek ellenségeiteket, tegyetek jót azokkal, akik gyűlölnek titeket; áldjátok azokat, akik átkoznak, és imádkozzatok azokért, akik bántalmaznak titeket… És amint szeretnétek, hogy az emberek veletek bánjanak, ti is úgy bánjatok velük.” (Lukács 6:27–28,31). Ilyen a karácsonyi lelkület!

Mily csendesen, mily halkan jő a csodás ajándék
december 25. hétfő

„A jel pedig ez lesz számotokra: találtok egy kisgyermeket, aki bepólyálva fekszik a jászolban.” (Lukács 2:12)

Amikor Ézsaiás így prófétált: „megjelenik az Úr dicsősége” (Ézsaiás 40:5) bizonyára sokan arany koronát, arany kormánypálcát láttak maguk előtt. Kétségtelen, hogy a zsidók visszagondoltak Salamon uralkodásának dicsőséges napjaira, amikor annyi volt „Jeruzsálemben az ezüst és az arany, mint a kő” (2Krónikák 1:15). Ám az a Messiás, aki Betlehemben megjelent, az alázat dicsőségét hordta. Isten, aki hadseregeket és birodalmakat tudott irányítani úgy, mint a sakkbábukat, csecsemőként jelent meg, és mindenben egy fiatal pártól függött, tőlük várt szállást, ételt és szeretetet. Hogyan járnak az uralkodók a földön? Testőrökkel körülvéve, harsonákkal bejelentve, gyönyörű ruhákban, csillogó ékszereket viselve. Nemrég egy államfő az Egyesült Államokba látogatott, a poggyásza csaknem két tonna volt, minden alkalomra kétféle öltözetet vitt magával, vele volt a külön fodrásza és seregnyi más alkalmazottja. Amikor Isten e földre jött, szállása egy istállóban volt, ahol nem vették körül szolgák, és nem volt más, csak egy jászol, ahol az újszülött király lehajthatta fejét. Akár rá is léphetett volna egy öszvér! Az ég fénylett az angyaloktól, de kik voltak e lenyűgöző látvány szemtanúi? Írástudatlan pásztorok, akik mások nyájait őrizték, „senkik”, akiknek még a neve sem maradt fenn. 1865-ben egy episzkopális lelkész ellátogatott Betlehembe, és papírra vetette a következő szavakat: „Mily csendesen, mily halkan jő a csodás ajándék! Isten áldása betölti az emberek szívét. Nincs fül, mely hallja jöttét, de ha bűn elgyötört, s megtört szíved behívja őt, Krisztus hozzád belép.”*

* Az Ó, Betlehem kis városa kezdetű ének harmadik versszaka.

Mosolyogj – és láncreakciót indítasz el!
december 24. vasárnap

„Ha rájuk nevettem, nemde bízni kezdtek, ha derűs volt az arcom, ők sem szomorkodtak.” (Jób 29:24 RÚF)

Ha azt hiszed, nincs semmi derülnivaló, vedd fontolóra annak az embernek a szavait, aki épp most veszítette el gyermekeit, az egész vagyonát, és akit tetőtől talpig fekélyek borítottak. „Ha rájuk nevettem, nemde bízni kezdtek, ha derűs volt az arcom, ők sem szomorkodtak. Én döntöttem el, mikor mit tegyenek, és én ültem élükön; úgy laktam közöttük, mint a katonái közt a király, mint aki gyászolókat vigasztal.” (Jób 29:24–25 RÚF). Íme, a mosoly ereje! Egy nagyáruház a karácsonyi időszakban a következő táblát tette ki: „A mosoly értéke: Semmibe se kerül, de sokat ad. Gazdagabbá teszi azokat, akik kapják, és mégsem juttatja koldusbotra azokat, akik adják. Egy pillanatig él csak, de az emléke örökké megmarad. Senki sem olyan gazdag, hogy meglehetne nélküle, és senki sem olyan szegény, hogy ne lenne gazdagabb tőle. Boldoggá teszi az otthont, táplálja a jóakaratot az üzleti életben, és a barátság biztos jele. Nyugalom a megfáradtnak, napfény a csüggedőnek, világosság a szomorkodónak, és a természet legjobb orvossága a bajok ellen. Mégsem lehet megvenni, elkérni, kölcsönadni vagy ellopni, mert nem áru, csak önként lehet adni. Ha a karácsonyi bevásárlási lázban valamelyik eladónk netán már túl fáradt ahhoz, hogy mosolyogni tudjon, akkor, kérünk, mosolyogj rá te! Mert senkinek sincs annyira szüksége a mosolyra, mint annak, aki maga már nem tud mosolyogni!” Idén karácsonykor indíts el láncreakciót! Járj derűs, mosolygó arccal, és figyeld, mi történik!

A sikeres élet titka
december 23. szombat

„Ezek által kaptuk meg azokat az ígéreteket, amelyek nekünk drágák, sőt a legnagyobbak: hogy általuk isteni természet részeseivé legyetek…” (2Péter 1:4)

Egyszer egy lelkészt meghívott vacsorára egy család a gyülekezetéből, és a ház asszonya elhatározta, hogy igyekszik jó benyomást tenni rá. Vacsora után megkérte a lelkészt, hogy olvasson a családnak valami lelkesítő dolgot. Szólt az egyik gyermeknek: „Légy szíves, hozd ide a jó könyvet, azt, amelyiket nagyon szeretjük, amelyikből minden nap olvasunk.” Tudod, mi történt? A gyermek egy áruház katalógusát hozta! Komolyra fordítva a szót, ahogy testünk elsorvadna elegendő mindennapi táplálék nélkül, úgy a lelkünknek is táplálékra van szüksége: Isten Igéjére. A Bibliában mindent megtalálsz, amire az örömteli, győzelmes keresztyén élethez szükséged van. „Az ő isteni ereje megajándékozott minket mindazzal, ami az életre és a kegyességre való, azáltal, hogy megismertük őt, aki saját dicsőségével és erejével hívott el minket. Ezek által kaptuk meg azokat az ígéreteket, amelyek nekünk drágák, sőt a legnagyobbak: hogy általuk isteni természet részeseivé legyetek és megmeneküljetek attól a pusztulástól, amelyet a kívánság okoz a világban.” (2Péter 1:3–4). Mit használt Jézus a pusztában a Sátán kísértéseinek legyőzésére? Észérveket? Akaraterőt? Nem, hanem a Szentírást, mert tudta, hogy az ellen a Sátán nem tud védekezni. Szeretnél sikert elérni a hivatásodban, a családodban, az emberi kapcsolataidban és minden másban? „Ne hagyd abba ennek a törvénykönyvnek az olvasását, hanem tanulmányozd éjjel-nappal, őrizd meg, és tartsd meg mindazt, ami ebben meg van írva. Akkor sikerrel jársz utadon, és boldogulsz.” (Józsué 1:8).

A legnehezebb feladat
december 22. péntek

„… megüresítette önmagát, szolgai formát vett fel…” (Filippi 2:7)

A legnehezebb dolog másokat előtérbe helyezni, magunkat pedig a második helyre, mert ösztönösen csak magunkkal törődünk. Az önfenntartás az ember legelső ösztöne – de ez így nem működik. Tudod mi történt a két kecskével, akik egy keskeny hídon találkoztak? Visszafordulni nem tudtak, és egymás mellett sem fértek el, mert nem volt egy ujjnyi szabad hely sem. A kecskék ösztönösen tudták, hogy ha öklelni kezdik egymást, mindketten a folyóba esnek, és megfulladnak. Nos, hogyan kezelték a helyzetet? A természet arra tanította az egyik kecskét, hogy lefeküdjön, így a másik átmehetett rajta, ennek köszönhetően mindketten életben maradtak, és biztonságban eljutottak céljukba. A kecske nem lábtörlőnek tekintette magát, akit megtaposnak, hanem hídnak, melyen át lehet haladni. Így mindenki nyer. A Bibliában azt olvassuk, hogy Jézus: „Isten formájában lévén nem tekintette zsákmánynak, hogy egyenlő Istennel, hanem megüresítette önmagát, szolgai formát vett fel…” Ahhoz, hogy te is ezt tedd, a másik ember szükségére kell összpontosítanod a saját „jogaid” helyett. Calvin Coolidge elnök egyszer azt mondta: „Semmilyen vállalkozás nem létezhet önmagában. Valamilyen nagy szükséget tölt be, valamiben nagy szolgálatot tesz, nem önmagáért, hanem másokért létezik; ellenkező esetben bedől, nem lesz jövedelmező, és megszűnik létezni.” Ami igaz bármilyen szervezetre vagy üzleti vállalkozásra, az igaz rád is. Ami pedig a legjobb: minden alkalommal, amikor áldozatot hozol azért, hogy másvalakinek szolgálj, áldások magvait veted el, melyeket később biztosan le fogsz aratni.

Átformálódás szemlélés által
december 21. csütörtök

„Mi pedig, miközben fedetlen arccal, mint egy tükörben szemléljük az Úr dicsőségét, mindnyájan ugyanarra a képre formálódunk át az Úr Lelke által dicsőségről dicsőségre.” (2Korinthus 3:18)

Sok keresztyén azt hiszi, hogy Isten csak arra vár, hogy lesújthasson rájuk kudarcaik miatt, és ez a tévhit helytelen életmódot teremt. Ha ilyennek látod Istent, akkor óhatatlanul állandó félelemben, bizonytalanságban és szorongásban fogsz élni bűneid és küzdelmeid miatt. Ma határozd el, hogy elfordítod tekintetedet önmagadról, és Jézusra nézel, mert ő már igazzá tett vére által (ld. 2Korinthus 5:21). Minél tovább szemléled Jézust, annál inkább hozzá hasonlóvá formálódsz. „Mi pedig, miközben… szemléljük az Úr dicsőségét, mindnyájan ugyanarra a képre formálódunk át az Úr Lelke által dicsőségről dicsőségre.” Ha Jézust szemléljük, az elvezet a szentség legnagyobb kifejeződéséhez. Sokan úgy gondolják, hogy többet kell tennünk azért, hogy szentebbek legyünk, és Isten elfogadjon. De ha Jézusra összpontosítasz, és szemléled az ő szeretetét, megbocsátását, bőséges kegyelmét, és igazságának ajándékát, melyet saját vére árán vásárolt meg számodra, akkor másként közelíted meg a keresztyén életet, és te magad is teljesen átalakulsz. A szentség Jézus szemléléséből ered, nem az önmagunkra figyelésből. Ez nem külső viselkedésmódosítás, hanem belső változás, melyet az a szív tart fenn, melyet megérintett a kegyelem, és az a lelkiismeret, mely szabaddá lett a bűntudattól és a kárhoztatástól. Ennek eredménye lesz, hogy elkezdesz győzelmes életet élni a folytonos vereségek helyett. Isten ilyen életet szán neked, és azt szeretné, ha ezt már ma megtapasztalnád.

A depresszió legyőzése (5)
december 20. szerda

„Egyedül én maradtam meg, de az én életemet is el akarják venni.” (1Királyok 19:10)

Íme, a következő tévedés, ami kiváltotta Illés depresszióját: a negatívum felnagyítása. Ez a jó öreg „mindenki ellenem van” gondolkodásmód. Valójában szinte senki sem volt Illés ellen. Egyetlen személy volt vele ellenséges, de az ő fenyegetése sem volt valódi. Jezábel királynő nem merte megölni Illést. Gondolj bele: ha valóban meg akarta volna öletni, akkor nem hírnököt küldött volna, hogy figyelmeztesse, hanem egy bérgyilkost! Jezábel félt Illés befolyásától. Ha a próféta mártírként végzi, az csak növelte volna hatását, és alighanem forradalmat szült volna. Mivel épp most látta, hogy mit tett Isten Baal prófétáival, Jezábel alighanem félt attól, hogy mit tenne vele Isten, ha ártana Illésnek. Ezért szavai csupán üres fenyegetések voltak. De Illés ahelyett, hogy megállt volna, és a valósághoz hűen kiértékelte volna a helyzetet, inkább elmenekült. Mi is hajlamosak vagyunk eltúlozni a negatívumot, amikor depressziósak vagyunk. A valóságban nem Illés volt az egyetlen, aki még hűséges maradt Istenhez. Volt még hétezer ember, aki nem hódolt be a pogány vallásnak (ld. 1Királyok 19:18), de Illés eltúlozta a problémát, emiatt még mélyebbre süllyedt. Ha ma depressziósnak érzed magad, bízz Istenben! Állj fel, és mondd: „Ez is el fog múlni. Ami nem pusztít el, az csak erősebbé tesz.” Íme, egy ígéret, melyre teljes biztonsággal támaszkodhatsz: „Milyen nagy a te jóságod, melyet a téged félőknek tartogatsz! Ebben részesíted a hozzád menekülőket minden ember szeme láttára” (Zsoltárok 31:20).

A depresszió legyőzése (4)
december 19. kedd

„Nagyon buzgólkodtam az Úrért, a Seregek Istenéért.” (1Királyok 19:10)

Miután Illés elmenekült a pusztába, és elbújt egy barlangban, Isten megkérdezte tőle: „Mit csinálsz itt, Illés?” (1Királyok 19:9). „Ő így felelt: Nagyon buzgólkodtam az Úrért, a Seregek Istenéért, mert Izráel fiai elhagyták szövetségedet, lerombolták oltáraidat, prófétáidat pedig fegyverrel ölték meg. Egyedül én maradtam meg, de az én életemet is el akarják venni.” (1Királyok 19:10). Egy másik dolog, ami depressziót okoz, ha hamis vádaskodást magunkra veszünk. Ha olyan dolgot vállalunk magunkra, amivel Isten nem bízott meg, akkor túl nehéz terhet cipelünk. Ha szokásod segíteni másokon, akkor hamar felismered, hogy az emberek nem mindig úgy reagálnak, ahogy szeretnéd. Ez egyformán igaz gyermekeidre, barátaidra, házastársadra és munkatársaidra is. Az emberek sokféle módon reagálnak, és te nem vállalhatsz felelősséget az ő reakcióikért. Isten mindannyiunknak szabad akaratot adott, és ha más emberek döntései miatt magadra vállalod a felelősséget, akkor túl nagy terhet veszel magadra, ami óhatatlanul lenyom. A legjobb esetben is csak hatással lehetsz emberekre, de nem irányíthatod őket. A végső döntés az övék, ezért ne engedd, hogy lenyomjon valami, ami felett nincs irányításod. Ha tudod, hogy megtetted, amit Isten parancsolt neked, akkor bízhatsz abban, hogy ő megteszi azt, amire te már nem vagy képes. Bármikor, amikor megpróbálsz elítélni, meggyőzni, megtéríteni, irányítani vagy megváltoztatni egy másik embert, akkor saját magadat teszed ki gyötrelemnek. A Biblia azt mondja, hogy „Isten az, aki munkálja bennetek mind az akarást, mind a cselekvést az ő tetszésének megfelelően” (Filippi 2:13). Ezért ha megtetted a magad részét, akkor lépj hátra, és engedd Istent dolgozni!

A depresszió legyőzése (3)
december 18. hétfő

„Elég most már, Uram! Vedd el életemet, mert nem vagyok jobb elődeimnél!” (1Királyok 19:4)

A depresszió egy másik okozója, ha másokhoz hasonlítgatjuk magunkat. Így gondolkodunk: „Ha olyan lehetnék, mint X.Y., akkor boldog lennék.” De ha másokhoz hasonlítgatod magad, azzal magadnak keresed a bajt (ld. 2Korinthus 10:12). Egyetlen ember igyekezz lenni: önmagad! Ha megpróbálsz másvalakit utánozni, és úgy próbálsz viselkedni, mint ő, végül elkerülhetetlenül depresszióba esel. Őszintének kell lenned önmagaddal, és vállalnod kell magadat. Isten ezt akarja. Csak ennyit vár tőled. Ha másokhoz kezdjük hasonlítani magunkat, egy újabb csapdába esünk: gyengeségeinket az ő erősségeikhez hasonlítjuk. Elfeledkezünk arról, hogy azok az emberek talán épp azon a téren gyengék, amiben mi erősek vagyunk. Sőt, mi több, megpróbáljuk magunkat önkritikával és kárhoztatással ösztönözni. Ilyenkor mondogatjuk a „kellene” mondatokat: „Olyannak kellene lennem, mint az az ember. Rendesebbnek kellene lennem. Képesnek kellene lennem rá. Abba kellene már hagynom.” Mintha az önostorozás bármit is változtatna rajtunk! A nyaggatás nem működik, ha egy másik emberrel tesszük, és akkor sem, ha önmagunkkal. Akkor hát mi a megoldás? Kezdd el újraprogramozni az elmédet Isten Igéjével. „Az ő isteni ereje megajándékozott minket mindazzal, ami az életre és a kegyességre való, azáltal, hogy megismertük őt, aki saját dicsőségével és erejével hívott el minket. Ezek által kaptuk meg azokat az ígéreteket, amelyek nekünk drágák, sőt a legnagyobbak: hogy általuk isteni természet részeseivé legyetek és megmeneküljetek attól a pusztulástól, amelyet a kívánság okoz a világban.” (2Péter 1:3–4)

A depresszió legyőzése (2)
december 17. vasárnap

„Odaérve egy rekettyebokorhoz, leült alá, meghalni kívánt, és ezt mondta: Elég most már, Uram! Vedd el életemet…” (1Királyok 19:4)

A Bibliában ezt olvassuk: „Illés megijedt, elindult és elment, hogy mentse az életét, és elérkezett a júdai Beérsebába. Legényét ott hagyta, ő pedig elment a pusztába egynapi járóföldre. Odaérve egy rekettyebokorhoz, leült alá, meghalni kívánt…” (1Királyok 19:3–4). Miben tévedett Illés? Ugyanabban, amiben néha mi is, amikor depresszióba esünk: az érzéseinkre figyelünk a tények helyett. Olyankor történik ez, amikor a padlón vagyunk. Illés csődtömegnek érezte magát, mert egy eset megrémítette őt. Azt gondolta magáról: „Micsoda gyáva alak vagyok! Miért menekülök?” Ettől aztán kudarcérzete támadt, és csődtömegnek tartotta magát. Az érzések gyakran hazudnak; és ha arra figyelünk, amit érzünk ahelyett, hogy a valóságra összpontosítanánk, bajba kerülünk. Például, ha egyik téren hibázunk, hajlamosak vagyunk minden téren vesztesnek érezni magunkat. Ez egy tévhit. Mindenki hibázhat, és megtörténhet, hogy egyik téren kudarcot vallasz, de attól még nem vagy teljes kudarc. Mentálhigiénés szakértők arra biztatnak, hogy adjuk ki magunkból, vezessük le érzéseinket. Ez azonban nem teljes válasz, mert az érzések közismerten megbízhatatlanok. Isten nem azt mondja, hogy ismerjük meg érzéseinket, hanem azt, hogy ismerjük meg az ő Igéjének igazságát, mert végeredményben ez az, ami szabaddá tesz minket (ld. János 8:32). Ahhoz, hogy le tudd küzdeni a depressziót, Isten Igéjét kell tanulmányoznod, és gyakorolnod kell, hogy érzéseidet összhangba hozd azzal, amit az Ige mond.

A depresszió legyőzése (1)
december 16. szombat

„Illés ugyanolyan ember volt, mint mi…” (Jakab 5:17)

Illés, aki három évig rettenthetetlen volt, megijedt, amikor Jezábel megfenyegette őt. Ezért elmenekült a pusztába, ahol depresszióba esett, és kijelentette: „Elég most már, Uram! Vedd el életemet!” (1Királyok 19:4). Illés tökéletes jelölt volt a depresszióra, amikor testileg-lelkileg kimerült, és fenyegetve érezte magát. Egész rakat érzelmi problémája volt: félelem, megbántottság, bűntudat, harag, magányosság és aggodalom. A Biblia pedig azt mondja róla: „Illés ugyanolyan ember volt, mint mi.” Ugyanazokkal a problémákkal küszködött, mint mi. Olyan búskomorságba esett, hogy meg akart halni! Miért keveredünk ilyen érzelmi zűrzavarokba? Néha azért, ami történik velünk, rossz körülmények miatt. De sokkal gyakrabban hibás gondolkodásmódból eredően. Érzelmeinket gondolataink generálják, és ha ártalmas módon gondolkodunk, akkor nyomottan fogjuk érezni magunkat. Érzelmeink abból fakadnak, hogyan értelmezzük az életet, és ha a szemléletmódunk mindig negatív, akkor mélyrepülésbe kezdünk. Ahhoz, hogy megszabadulj az ártalmas érzelmektől, meg kell tanulnod megváltoztatni a gondolkodásmódodat. Ezért mondja a Biblia, hogy „változzatok meg értelmetek megújulásával” (Róma 12:2). A depresszió legyőzéséhez meg kell tanulnod a rossz gondolkodásmódot és helytelen hozzáállást jóra cserélni. Ha ezt megteszed, akkor Jézus szavaival fogalmazva: „megismeritek az igazságot, és az igazság megszabadít titeket” (János 8:32). A depresszió legyőzéséhez vezető út, ha megfelelő nézőpontból – Isten nézőpontjából – szemléled a dolgokat.

Megérteni gyermekeinket
december 15. péntek 

„Adj azért a te szolgádnak értelmes szívet…” (1Királyok 3:9 Károli)

Emlékszel az osztály bohócára? A legalkalmatlanabb pillanatokban is képes volt mindenkit megnevettetni. Tanárai számára hatalmas megpróbáltatás volt, szülei szégyenkeztek miatta, de abszolút élvezet volt minden gyerek számára, aki menekülni akart az iskola unalmából. A tanárok talán eltűnődnek azon, hogy az Oktatásért Felelős Államtitkárság valószínűleg hivatalból kirendel legalább egy bohócot minden osztálynak, hogy a tanárok biztosan megdolgozzanak a fizetésükért. Ezek a szakértő kis rendbontók általában fiúk. Gyakran tanulási nehézségeik vagy részképesség zavaraik vannak. Lehet, hogy kis növésűek, bár nem mindegyik, és bármit megtennének azért, hogy másokat megnevettessenek. Szüleik és tanáraik talán nem ismerik fel, hogy e mögött a féktelen viselkedés mögött gyakran fájdalmas önértékelési zavar van. Tudod, a humor klasszikus reakció az alacsony önértékelésre. Ezért van sok sikeres komikusban egy sérült gyermek emléke. Ezek a híres humoristák gyermekkorukban képezték ki magukat, amikor a humort használták védekezésként. Ugyanez motiválja az osztály bohócát is. Azzal, hogy mindenből viccet csinál, gyakran saját önbizalomhiányát és zavarát próbálja leplezni. Ha megérted az ilyen gyermeket, az segít betölteni szükségeit, és így eredményesebben tudod őt kezelni. „Adj szolgádnak értelmes szívet” – ez az az imádság, melyet minden szülőnek és pedagógusnak rendszeresen kellene imádkoznia.

Amikor imádkozol
december 14. csütörtök

"Történt, hogy amikor... imádkozott, megnyilt az ég. 

Jézus megkeresztelkedése után ezt olvassuk: „Történt, hogy amikor… imádkozott, megnyílt az ég, leszállt rá a Szentlélek galambhoz hasonló testi alakban, és hang hallatszott a mennyből: Te vagy az én szeretett Fiam, benned gyönyörködöm” (Lukács 3:21–22 RÚF). Jézus mennybemenetele után a tanítványok „valamennyien egy szívvel és egy lélekkel kitartóan vettek részt az imádkozásban” (ApCsel 1:14), és „megrendült az a hely, ahol együtt voltak, megteltek mindnyájan Szentlélekkel, és bátran hirdették az Isten igéjét” (ApCsel 4:31). Jól jegyezd meg, az imádság néha kemény munka, de a legnagyobb jutalmat azok a pillanatok hozzák, melyeket térden állva töltünk. Isten az imádságot használja olyan dolgok elvégzésére, melyek sehogy másként nem történnének meg. Henry Blackaby mondta: „Amikor imádkozunk, figyelmünk Istenre irányul, és fogékonyabbak leszünk arra, hogy életünket összhangba hozzuk akaratával. Nem fog felruházni minket az ő erejével, miközben épp a következő találkozónkra rohanunk! Lelke nem fog megerősíteni minket, ha elfelejtjük, mit mond nekünk. Isten teljes figyelmünket igényli… Jézus azt mondta tanítványainak, »hogy mindenkor imádkozniuk kell, és nem szabad belefáradniuk« (Lukács 18:1). Ha elkötelezed magad a kitartó imádságra… akkor Isten munkálkodni fog az életedben, ahogy Jézus életében és a tanítványok életében is munkálkodott… Nem a hívek buzgó imádsága késztette a Szentlelket, hogy pünkösdkor leszálljon rájuk. Az imádság őket juttatta el odáig, hogy készek voltak részt venni abban a hatalmas munkában, amit Isten már eltervezett.” A Bibliában azt olvassuk, hogy Jézus „nagyon korán, a hajnali szürkületkor felkelt, kiment, elment egy lakatlan helyre, és ott imádkozott” (Márk 1:35). Mielőtt tanítványait kiválasztotta „imádkozva virrasztotta át az éjszakát” (Lukács 6:12). Ha Jézusnak egy egész éjszaka kellett, hogy megértse az Atya akaratát, akkor miből gondolod, hogy neked elég néhány sietős perc?

Ne feledkezz annyira magadba!
december 13. szerda

„Senki se a maga hasznát nézze, hanem mindenki a másokét is.” (Filippi 2:4)

Szeretnéd, ha mások tisztelnének? Akkor, ha küzdelmeikről vagy sikereikről beszélnek veled, ne mondd: „Az semmi, de velem mi történt…!” Hámán, egy perzsa kormányhivatalnok, akiről Eszter könyvében olvasunk, maga volt a megtestesült önimádat. Dicsekedett barátainak és feleségének, „és elsorolta nekik Hámán, hogy milyen nagy a vagyona, mennyi fia van, és hogyan emelte őt a király nagyobb méltóságra minden vezető emberénél és királyi tisztviselőjénél” (Eszter 5:11). Egyszer sem olvasunk arról, hogy saját magán kívül bármi más érdekelte volna. Sőt, annyira neheztelt azért, hogy a király kegyeiben részesítette a zsidó Mordokajt, hogy Hámán akasztófát építtetett, amire fel akarta akasztani Mordokajt, de végül a király éppen Hámánt akasztatta fel arra az akasztófára. Nos, ha nem akarsz a saját nyakad köré kötelet kötni, ne foglalkozz annyit saját magaddal! Lehet, hogy nem is vagy tudatában annak, hogy beszélgetéseidben előjön ez a jellemhibád. Ezért kérd Istent, hogy mutasson rá, ha ilyet teszel, és adja meg kegyelmét a legyőzéséhez. Az énközpontúság lassan hal meg, ezért kezdd kis lépésekkel! Próbáld egy napig kibírni, hogy nem a te problémáid vannak minden beszélgetés középpontjában. Fordítsd teljes figyelmedet mindenkire, akikkel találkozol – és meglátod, hogy egyre több barátod lesz, és a kapcsolataid el fognak mélyülni. A mai ige számodra ez: „Senki se a maga hasznát nézze, hanem mindenki a másokét is.” (Filippi 2:4).

Járj világosságban!
December 12. ked

„Az ítélet pedig azt jelenti, hogy a világosság eljött a világba, de az emberek jobban szerették a sötétséget, mint a világosságot, mert a cselekedeteik gonoszak.” (János 3:19)

Néhány hasznos megfigyelés a világosságban járásra vonatkozóan.

1) A bűn Isten ellensége, és a te ellenséged is. Jézus azt mondta, hogy nincs semleges terület. „Aki nincs velem, ellenem van, és aki nem gyűjt velem, tékozol” (Lukács 11:23). A semlegesség és passzivitás nem választási lehetőség, a bűnt ellenségként kell kezelned.

2) Légy őszinte önmagaddal és Istennel! Ne mentegesd a bűnt azzal, hogy ez egy „állapot” vagy „hajlam”. Nem csupán tévedtél – bűnt követtél el. Lehet, hogy zűrös múltad van, de most már te magad döntesz!

3) Ne ostorozd magad! Nem kell kárhoztatnod magad, csak ismerd be a bűnt! Azzal nem érdemelsz ki bocsánatot, ha nyomorúságosan érzed magad. A bocsánat kegyelemből van, hit által. Minden másodpercet, amit önostorozással töltesz, a Sátán rabol el tőled. Abban a pillanatban, amikor beismered a bűnödet Isten előtt, meg is tisztulsz tőle.

4) Ha újra elkövetted a bűnt, újra valld meg! „Nem fog belefáradni Isten, hogy megint hozzá jövök?” – kérdezed. Nem. Isten egyszer s mindenkorra elfogadta Jézus helyettes áldozatát minden bűnödért, ezért soha nem fog elutasítani. Ézsaiás azt mondta Isten népének: „Hagyja el útját a bűnös, és gondolatait az álnok ember! Térjen az Úrhoz, mert irgalmaz neki, Istenünkhöz, mert kész megbocsátani.” (Ézsaiás 55:7). Mindenekfelett pedig légy türelmes önmagaddal. Adj időt a Szentléleknek, hogy kifejlessze benned az erőt, amire szükséged van, hogy átformáljon régi természetedből, és segítsen legyőzni bűnös szokásaidat – hidd el, meg fog történni (ld. Filippi 1:6)

A közbenjáró ima ereje
december 11. hétfő

„Mózes, közbelépett nála, és elfordította pusztító haragját.” (Zsoltárok 106:23)

Néha Isten mindenható uralkodóként cselekszik, előzetes figyelmeztetés vagy utólagos magyarázat nélkül. Máskor imáinkra adott válaszként lép. Rees Howells, a „walesi közbenjáró” imái olyan nagy hatásúak voltak, hogy neki tulajdonították a nácik terveinek meghiúsulását, és bizonyos második világháborús események alakulását. Hálásak vagyunk Istennek a tudásért és a képességeinkért, de vannak dolgok, melyek csak akkor történnek meg, ha kitartóak vagyunk az imádságban. A Bibliában azt olvassuk, hogy Isten elpusztította volna Izráelt, „de választottja, Mózes, közbelépett nála, és elfordította pusztító haragját.” A történelem nagy lelki ébredései mögött egy láthatatlan, meg nem énekelt erő munkálkodott: a közbenjárók imádsága. Sok győzelem, melyet nyíltan ünneplünk, az ilyen emberek titkos belső szobájában dőlt el. Ez különleges szolgálat, és lehet, hogy Isten téged is erre hív. Lehet, hogy egy betegség korlátoz a mozgásodban, hogy még a szobádat sem tudod elhagyni, de imádság által te is korlátozhatod a Sátán mozgásterét, és keresztülhúzhatod gondosan kidolgozott terveit. Imádság által bármilyen helyzetben, bárhol, bármikor, bárkiért hadba szólíthatod a menny seregeit. Nem csoda, hogy a Sátán megpróbálja eljelentékteleníteni a közbenjáró ima erejét, és mindent megtesz azért, hogy távol tartson minket a közbenjárástól. Az imádságban nincs távolság. Isten azt mondta: „Kérd tőlem, és neked adom örökségül a népeket, birtokul a földkerekséget” (Zsoltárok 2:8). Ideje túllépni az „áldj meg engem” imákon, és nagyobb dolgokat kérni Istentől. Ha az, amit kijelentünk itt e földön, összhangban van azzal, amit Isten elrendelt a mennyben – akkor az meg fog történni (ld. Máté 18:18).

Az aranyszabály (3)
december 10. vasárnap

„Szeresd felebarátodat, mint magadat.” (Máté 22:39)

Ahhoz, hogy az aranyszabály mindennapjaid részévé váljon, meg kell próbálnod a következő három dolgot megtenni másokért:

1) Bízz bennük! Bizalom nélkül nincs valódi kapcsolat. Henry L. Stimson, az Egyesült Államok volt külügyminisztere mondta: „A legfontosabb lecke, melyet hosszú életem során megtanultam, hogy egyedül úgy lesz valakiből megbízható ember, ha megbízunk benne; és a legbiztosabb módszer arra, hogy valaki megbízhatatlanná váljon, ha nem bízunk benne, és ezt ki is mutatjuk.” Könnyű megbízni valakiben? Nem, különösen nem olyan valakiben, akit nem ismerünk jól. Mégis ez a Krisztustól tanult aranyszabály. Ha szeretnél megbízni másokban, és azt szeretnéd, hogy mások is megbízzanak benned, ne feledd, hogy az az ember, aki megbízik másokban, sosem veszít annyit, mint az, aki nem bízik senkiben.

2) Mondj köszönetet! Donald Laird kapcsolati szakértő mondta: „Mindig segíts építeni az emberek önértékelését… Nincs annál nagyobb dicséret, mint segíteni egy személynek, hogy hasznossá legyen, és elégedettséget találjon hasznossága tudatában.” Hogyan teheted ezt meg? Ha tudtára adod, hogy értékeled erőfeszítéseit. Ha igyekszel őt megdicsérni a hozzá közel állók jelenlétében. Ha valaki alacsonyabb rendűnek érzi magát, akkor ezt folyton kompenzálni akarja, néha egészen agresszív módon; de ha kimutatod, hogy értékeled, nem érez majd állandóan bizonyítási kényszert.

3) Értékeld őket! Tanulmányok azt mutatják, hogy a munkahelyüket elhagyók 70%-a azért keres új állást, mert úgy érzi, az eddigi helyen nem értékelték eléggé. Ez egy vádirat arra vonatkozóan, hogy néhány vezető mennyire rosszul bánik alkalmazottaival! Nincs a világon olyan ember, aki ne szeretné, hogy értékeljék. Te talán nem szeretnéd? Akkor gyakorold az aranyszabályt!

Az aranyszabály (2)
december 9. szombat

„Mert amilyen ítélettel ítéltek, olyannal ítéltettek; és amilyen mértékkel mértek, nektek is olyannal mérnek.” (Máté 7:2)

Egy lelkipásztor új gyülekezetében a következő nyolc szabályt vezette be:

1) Ha gondod van velem, gyere el, és mondd el négyszemközt! Én is ezt fogom tenni veled. 

2) Ha valaki másnak gondja van velem, és hozzád fordul vele, küldd hozzám! Én is ezt fogom tenni. 

3) Ha valaki nem akar eljönni hozzám, mondd azt: „Akkor menjünk együtt!” Én is ezt fogom tenni. 

4) Vigyázz, hogyan értelmezel engem – ezt inkább én szeretném tenni. Olyan könnyű félreérteni egymás szándékait. Én is vigyázni fogok, hogyan értelmezzem a te viselkedésedet.

5) Ha bizalmas a dolog, ne mondd el! Én sem fogok továbbadni bizalmas információt – kivéve, ha az illető ártani akar magának vagy másnak, vagy ha egy gyermek bántalmazásáról vagy ellene elkövetett szexuális visszaélésről van szó. Ugyanezt várom el tőled is.

6) Nem olvasok el névtelen leveleket.

7) Nem alkalmazok manipulációt, és azt sem hagyom, hogy engem manipuláljanak. Te se engedd, hogy téged manipuláljanak, és azt se hagyd, hogy mások általad próbáljanak engem manipulálni.

8) Ha kétségeid vannak, mondd meg! Ha választ tudok adni anélkül, hogy félreértelmeznék valamit, vagy visszaélnék valaki bizalmával, akkor válaszolni fogok. Mindez összefoglalható egyetlen mondatban: „Amit tehát szeretnétek, hogy az emberek veletek cselekedjenek, ti is ugyanazt cselekedjétek velük.” A jó házasság, a jó üzleti kapcsolat, a jó barátság mind ezen a jézusi szabályon alapul. Még egy utolsó gondolat: „a gonosz minden fajtájától tartózkodjatok” (1Thesszalonika 5:22). Ha bármi olyat tennél, amit az emberek kihasználásként értelmezhetnek még az után is, hogy megmagyarázod indítékaidat – inkább ne tedd meg azt! 

*

Az aranyszabály (1)
december 8. péntek

„Amit tehát szeretnétek, hogy az emberek veletek cselekedjenek, ti is ugyanazt cselekedjétek velük.” (Máté 7:12)

Próbáld magad a következő állítások valamelyikébe besorolni:

a) mindig erkölcsös vagyok;

b) legtöbbször erkölcsös vagyok; 

c) valamelyest erkölcsös vagyok; 

d) ritkán vagyok erkölcsös;

e) sosem vagyok erkölcsös. 

Nos, melyik kategóriába tartozol? A legtöbben valószínűleg a b)-hez soroltuk magunkat. Miért? Kényelemből. A siker árát megfizetni kényelmetlen. Mások érdekeit előtérbe helyezni kényelmetlen. Önfegyelmet gyakorolni kényelmetlen. Konfrontációt vállalni kényelmetlen. Legtöbben úgy tartjuk, hogy jó dolog erkölcsösnek lenni – mindaddig, míg valaki más erkölcsi botlása miatt nem mi húzzuk a rövidebbet. De ha komolyan gondolod, hogy olyan erkölcsi mércét állítasz fel, ami szerint élni szeretnél, akkor nem kell messzire keresgélned, csak éld meg az aranyszabályt: „Amit tehát szeretnétek, hogy az emberek veletek cselekedjenek, ti is ugyanazt cselekedjétek velük, mert ez a törvény, és ezt tanítják a próféták.” Miért? 

1) Mert ez belső békét és egészséges önértékelést ad. Végtére is önmagaddal kell együtt élned és jól kijönnöd. Ha csak csalással tudsz győzni, elveszíted az önbecsülésedet, félni fogsz a lelepleződéstől, nem mersz majd Istenhez közeledni, és sikeredet is üresnek érzed.

2) Olyan helyzetet teremt, melyben mindenki nyer. Azt hiszed, ahhoz, hogy nyerhess, valaki másnak veszítenie kell? Ez az életfelfogás nem működik. Ha úgy bánsz másokkal, ahogy szeretnéd, hogy veled bánjanak, akkor ők nyernek; és ha ők is hasonlóképpen viselkednek, te nyersz. Vesztesek nincsenek. 

3) Ezt a szabályt könnyű megérteni. Egyszerűen beleképzeled magad a másik ember helyzetébe. Ennyi az egész! Nincsenek bonyolult megfogalmazások vagy joghézagok.

*

Ne felejts el hálát adni!

december 7. csütörtök

„Ehetsz jóllakásig, és áldani fogod Istenedet, az Urat azért a jó földért, amelyet neked adott.” (5Mózes 8:10)

Úgy döntöttünk, hogy újra leközöljük ezt a történetet, mert üzenete időtlen: „A két gyerek benyomakodott az előszobába; kabátjuk rongyos és több számmal nagyobb méretű volt. »Tudna adni régi újságokat, hölgyem?« – kérdezték. Elfoglalt voltam, és azt akartam mondani, hogy nem érek rá, de megláttam csuromvizes kis szandáljaikat. »Gyertek be – mondtam –, csinálok nektek egy kis forró kakaót.« Nem beszéltünk sokat. Átázott szandáljaik nyomot hagytak a kandalló előtti kövön. Kakaót és lekváros kenyeret adtam nekik, hogy felvértezzem őket a kinti hideg ellen, majd visszamentem a konyhába, ahol épp a háztartási költségvetésünket próbáltam megtervezni. A nappaliban akkora csend volt, hogy idekint is feltűnt. Benéztem. A kislány az üres csészét forgatta a kezében, és nézegette. A kisfiú megkérdezte: »Hölgyem, maga gazdag?« Ránéztem a kopott bútorhuzatokra: »Hogy én gazdag? Dehogyis!« A kislány óvatosan ráhelyezte a csészét a csészealjra, és azt mondta: »De hiszen ezek összeillenek, egy készletből vannak!« A hangja koravén volt az éhségtől, de nem a gyomorétól. Aztán elmentek, az újságpapírkötegekkel védekezve a szél ellen. Nem mondták, hogy köszönöm, nem is volt rá szükség. Ennél sokkal többet tettek. Egyszerű kék csészék és kistányérok – de összeillenek. Krumpli, hús és mártás; fedél a fejem felett; a férjem, akinek biztos állása van – ezek a dolgok is összeilleszkedtek az életünkben. Elhúztam a székeket a kandalló elől, és feltakarítottam a nappalit. A kis szandálok sáros nyoma még mindig látszott a kandalló előtti kövön. Úgy hagytam. Nem akarom elfelejteni, hogy milyen gazdag is vagyok!” A mai üzenet számodra ez: Ne felejts el hálát adni Istennek!

*

Ne légy képmutató!
december 6. szerda

„Ezért tehát vessétek le a hazugságot, és mondjatok igazat, mindenki a felebarátjának, mivelhogy tagjai vagyunk egymásnak.” (Efezus 4:25)

Nem gyengeségeink tesznek képmutatókká, hanem az, ha rejtegetni próbáljuk őket, és úgy teszünk, mintha nem lennének. Figyelj meg két dolgot a képmutatással kapcsolatban:

1) Olyan természetes, mint a lélegzetvétel. Az énünkre apellál. Könnyen a csapdájába esünk, mert olyan jó benyomást keltőnek tűnik, és sok pozitív visszajelzést eredményez. Ki ne élvezné ezt? 

2) Nehéz elbánni vele. Könnyebb egy új keresztyént betanítani, mint átképezni egy régit, aki már belesüppedt a vallásosságba. Ahhoz, hogy győzni tudj a képmutatás elleni harcban, először el kell ismerned, hogy ez a probléma jelen van életedben. A Szentlélek csak ekkor tudja elkezdeni benned szabadító munkáját, ekkor tud elindítani a szabadság útján. De figyelmeztetlek, ez hosszú és kegyetlen harc. Az a vágyunk, hogy jó színben akarunk feltűnni mások előtt, nehezen hal meg – ha meghal egyáltalán. Pál azt írja: „Mondom tehát, és tanúsítom az Úr nevében, hogy többé nem élhettek úgy, ahogyan a pogányok élnek hiábavaló gondolkodásuk szerint. Az ő elméjükre sötétség borult, és elidegenedtek az Istennek tetsző élettől… Ti azonban nem így tanultátok a Krisztust; ha valóban úgy hallottatok róla, és kaptatok felőle tanítást, ahogyan az megvalósult Jézusban. Vessétek le a régi élet szerint való óembert, aki csalárd és gonosz kívánságok miatt megromlott; újuljatok meg lelketekben és elmétekben, öltsétek fel az új embert, aki Isten tetszése szerint valóságos igazságban és szentségben teremtetett. Ezért tehát vessétek le a hazugságot, és mondjatok igazat, mindenki a felebarátjának, mivelhogy tagjai vagyunk egymásnak.” (Efezus 4:17–25).

*

Az alázat erénye (2)
december 5. kedd

„Megalázza kevélysége az embert, az alázatos lelkűt pedig tisztelet övezi.” (Példabeszédek 29:23)

Egy fiatal lelkipásztor nagy ismertségre tett szert, mert tehetséges igehirdetőnek tartották. De ahogy a gyülekezete nőtt, egyre inkább fejébe szállt a dicsőség. Egyik vasárnap, legutóbbi mesteri prédikációja után egy gyülekezeti tag kezet fogott vele, és ezt mondta: „Kétségtelenül ön a mi nemzedékünk egyik legnagyszerűbb igehirdetője.” A fiatal lelkész akkorát hízott a dicsérettől, hogy alig tudta belepréselni magát az autójába. Útközben elmondta a feleségének, a gyülekezeti tag szavait. A felesége nem reagált semmit. A lelkész viszont szeretett volna valamilyen megerősítést hallani, ezért így tűnődött tovább hangosan: „Vajon hány nagyszerű igehirdetője van nemzedékünknek?” „Eggyel kevesebb, mint gondolod, drágám” – jegyezte meg a felesége. Képzeld el, ahogy Jézus letérdel eléd egy lavórral és törölközővel, hogy lemossa lábadról a piszkot. Abban az időben nem voltak lebetonozott járdák, ezért a lábmosás alapvető udvariasságnak számított. Amikor az ember megérkezett valahová, a vendéglátó megmosta a lábát, ezzel mintegy azt mondva: „Örömmel fogadlak, és tisztellek téged.” Amikor Jézus tanítványai tiltakoztak, ő ezt mondta nekik: „Mert példát adtam nektek, hogy amint én tettem veletek, ti is úgy tegyetek… Ha tudjátok ezeket, boldogok lesztek, ha így cselekesztek.” (János 13:15,17). Valaki egyszer megkérdezte Leonard Bernsteint, a New York-i Filharmonikusok zseniális karmesterét, hogy melyik zenészé a legnehezebb feladat egy zenekarban. „A másodhegedűsé” – felelte. Mindenki első szeretne lenni, de Isten országában arra kaptunk elhívást, hogy előbb mások érdekeit vegyük tekintetbe, és csak azután foglalkozzunk magunkkal. Ha így teszünk, Isten megígéri, hogy megtisztel minket érte.

*

Az alázat erénye (1)
december 4. hétfő 

„ alázatnak és az Úr félelmének jutalma gazdagság, dicsőség és élet.” (Példabeszédek 22:4)

Benjamin Franklin huszonkét évesen Philadelphiában élt, miután megszökött elnyomó mesterétől, aki mellett tanonc volt. Ahogy mondani szokták: kereste önmagát. Egy kérdés égett a szívében: „Mik a legfontosabb dolgok az életemben?” Erre válaszul megnevezett tizenkét „erényt” – olyan értékeket, melyek szerint kormányozta életét. Ezek a következők voltak: józanság, csend, rend, eltökéltség, egyszerűség, szorgalom, őszinteség, igazságosság, mértékletesség, tisztaság, nyugalom és erkölcsösség. Franklin elvitte ezt a listát egy idős kvéker barátjához, és megkérdezte a véleményét. A barátja a listát elolvasva ezt mondta: „Benjamin, a legfontosabbat elfelejtetted.” Franklin meglepetten kérdezte, hogy vajon mit? Az idős ember így válaszolt: „Az alázatot.” Franklin azonnal hozzáírta ezt is a listához. Életét tizenhárom hetes időszakokba szervezte, minden héten egy bizonyos erényre összpontosítva. Hetvennyolc éves korában elkezdett visszatekinteni életére, és azokra a tulajdonságokra, melyek köré építette azt. Bár úgy érezte, hogy a legtöbbjük elérésében elég jól teljesített, íme, mit mondott az alázatról: „Nem dicsekedhetek sok sikerrel ennek az erénynek az elsajátítása tekintetében, de elég jól tudom mutatni.” A Biblia azt mondja: „Az alázatnak és az Úr félelmének jutalma gazdagság, dicsőség és élet.” Az alázat érdekes erény: látszania kell rajtad, de nem szabad tudnod róla! Jonathan Edwards mondta: „Senki sem oly elérhetetlen az ördög számára, mint az alázatos ember.” Ha van a világon valami, amire az éned egyáltalán nem kívánkozik és nem is törekszik, az alázat az. Pedig a valódi és tartós siker ezen múlik.

*

Kettős mérce
december 3. vasárnap

„A bűnösök útja olyan, mint a sűrű homály; nem tudják, miben botlanak majd meg.” (Példabeszédek 4:19)

A Bibliában azt olvassuk: „Az igazak ösvénye olyan, mint a felragyogó világosság, mely egyre világosabb lesz délig. A bűnösök útja olyan, mint a sűrű homály; nem tudják, miben botlanak majd meg.” (Példabeszédek 4:18–19). 1966-ban Dr. Joseph Fletcher kiadott egy könyvet, ami hamarosan bestseller lett. A címe Szituációs etika volt. Azt állítja benne, hogy a szeretet az egyetlen mérce annak eldöntésére, hogy mi jó, és mi rossz. Az eredmény erkölcsi káosz lett. Miért? Mert megengedte, hogy magunk állítsunk fel magunknak mércét, ami minden helyzetben változik. Még tovább ront a helyzeten velünk született hajlamunk arra, hogy magunkkal elnézők legyünk, magunkat indítékaink alapján ítéljük meg, míg mások számára magasabb mércét állítunk, és tetteik alapján ítéljük meg őket. Például, valaki adócsalást követ el, vagy lop az irodai készletekből, de azért becsületességet vár el üzletfeleitől és attól a vállalattól, ahonnan részvényeket vásárol. Ezt nevezzük kettős mércének. Könnyű megbotránkozni olyan emberekben, akik elbuktak az erkölcsi próbán – különösen akkor, ha épp ellenünk vétettek. De sokkal nehezebb saját életünkben erkölcsi döntéseket hozni. Értsd meg ezt: ha a becsületesség peremén táncolsz, akkor le is fogsz onnan zuhanni! Egy darabig talán becsaphatod az embereket, de a tetteid végül úgyis utolérnek. Hasonlóképp úgy tűnhet, hogy valaki ideig-óráig hasznot húz a becstelenségből, miközben a becsület néha vesztes helyzetnek tűnik. De az élvezet és az előny csak rövid életű, mert végül mindannyiunknak meg kell állnunk Isten ítélőszéke előtt – milyennek fogsz akkor látszani?

Készülj fel!
December 2. szombat

„Nem erős a hangyák népe, mégis beszerzik nyáron az eledelüket.” (Példabeszédek 30:25)

A hangyák kicsik, de okosak, „beszerzik nyáron az eledelüket.” Emlékszel a tücsök és a hangya meséjére? A hangya egész nyáron szorgalmasan dolgozott, eledelt gyűjtött, míg a tücsök csak hegedült. Aztán, amikor eljött a tél, a hangya megpihent otthonában, élvezve a jól megérdemelt nyugalmat, hiszen megdolgozott érte. De a tücsöknek is meg kellett fizetnie az elpazarolt időért. Most éhezik a hidegben, mert nem értette meg, hogy a holnapra egyedül úgy lehet megfelelően felkészülni, ha a mai napot jól használjuk fel. Gondolj bele: előfordult veled tanulmányaid során, hogy olyan jól felkészültél egy vizsgára, hogy teljes lelki nyugalommal léptél a terembe, mert biztos voltál abban, hogy kitűnően fog sikerülni? Nos, ezt a biztonságérzetet mindennapi életedben is megtapasztalhatod. Sajnos túl sokan nem vezetik az életüket, csak elfogadják. Pedig az élet nem főpróba. Nem lesz még egy lehetőség. Benjamin Disraeli mondta: „A siker titka az életben, hogy álljunk készen, amikor az alkalom elérkezik.” Kérdés: ha Isten mindent megadna, amiért most imádkozol, tudnád azt kezelni, készen állnál rá? Semmi igazán nagyszerű nem hirtelen jött létre, a siker sem jön el egyik napról a másikra. Ugyanígy a kudarc sem. Mindkettő egy folyamat. Igazság szerint életed minden napja felkészülés a következőre. A kérdés csak az, mire készülsz, és hogyan készülsz rá? Sikerre készülsz vagy kudarcra? Csak akkor fogsz jutalmat aratni a túloldalon, ha ezen az oldalon kész vagy keményen dolgozni.

Isten ismeri életed forgatókönyvét
December 1. péntek

„Könyvedben minden meg volt írva, a napok is, amelyeket nekem szántál.” (Zsoltárok 139:16)

Megtörténhet, hogy valaki sikeres, belül mégis üresnek érzi magát. Salamon élete bizonyítja ezt. Ő volt a világ leggazdagabb embere, sőt, a leghíresebb is. Mégis ezekkel a szavakkal kezdi a Prédikátor könyvét: „Minden hiábavalóság!” (Prédikátor 1:2). Salamon rájött, hogy a teljesség érzése csak két dologra építve élhető meg: kapcsolatok és életcél által. Az első és legfontosabb kapcsolat pedig az Istennel való kapcsolatunk. Ha ez megvan, akkor tudod felfedezni az életcélodat. Ha felismered rendeltetésedet, akkor határtalan öröm és elégedettség lesz részed. A „segíts magadon” guruk azt mondják: „Nézz magadba, és megtalálod a kulcsot!” De hogyan jöhetnél rá életed forgatókönyvére, ha csak az eddig megtörténteket tudod vizsgálni? Ennyi erővel akár Óz birodalmának sárga útját is követhetnéd. Nem, mi Krisztusban találjuk meg, benne fedezzük fel, hogy kik vagyunk, és miért élünk. Mielőtt még egyáltalán hallottunk volna Krisztusról, és reménykedtünk volna benne, ő már látott minket, és dicsőséges életet tervezett számunkra, mely része annak a hatalmas tervnek, melyben „egybefoglal mindeneket” (ld. Efezus 1:10–12). Rendeltetésedet már meghatározta a világegyetem legbölcsebb elméje és legszeretetteljesebb szíve: Istené. „De az én életemben mostanság nem túl jól alakulnak a dolgok” – mondod. Mindannyiunknak vannak ilyen időszakai. De íme, egy ígéret, amire támaszkodhatsz: Isten „mindent saját akarata és elhatározása szerint cselekszik” (Efezus 1:11). Isten ismeri életed forgatókönyvét; ha imádságban kéred, neked is megmutatja azt.

Amikor Isten valakit segítségül küld
November 30. csütörtök

„Ha igaz fedd engem: jól van az.” (Zsoltárok 141:5 Károli)

Nem a tudatlanság a legnagyobb vétség, hanem az, ha nem tanulunk. Ha megfelelő módon tekintesz rá, akkor az életben minden tapasztalat iskola, és minden új ismerős tanár. Ezért ragadj meg minden lehetőséget a tanulásra. Csak arra ügyelj, hogy jó tanárt válassz: olyat, aki kiérdemelte a jogot, hogy melletted legyen, és amikor az helyénvaló, feltegye a nehéz kérdéseket is, más nézőpontból lássa a dolgokat, és segítsen megmaradni a helyes ösvényen. Salamon azt mondta: „Mint az aranyalma ezüsttányéron, olyan a helyén mondott ige. Mint az aranyfüggő és a színarany ékszer, olyan a bölcs feddés a szófogadó fülnek.” (Példabeszédek 25:11–12). Ha Isten segítségedre küld valakit:

1) Fejezd ki, hogy értékeled véleményét. Soha ne vegyél senkit természetesnek, és soha ne felejts el köszönetet mondani! Ha a hozzáállásod afféle „én sem várok elismerést, ezért én sem adok”, azzal csak magadnak ártasz, és bezárod az ajtókat a jövőd előtt.

2) Vállald a magad részét! Ne légy önző, haszonleső vagy megalkuvó. Igyekezz azon, hogy jelenléted haszon legyen, ne kockázatforrás. Az élet nem tartozik neked semmivel, csak azzal, hogy lehetőséget adjon a növekedésre.

3) Légy tisztában a határokkal! Mások talán jóban vannak valakivel annyira, hogy tegezzék, de ez nem jelenti azt, hogy ezt te is megteheted – főleg nem egy lehetséges mentorral. Ha valaki azt mondja: „Jó napot, Károly vagyok”, ne válaszolj neki így: „Mizujs, Kareszkám?” Légy tiszteletteljes, és ne akarj változtatni a protokollon csak azért, hogy jobban hasonlítson arra a környezetre, amit már megszoktál. Tartsd be a határokat, tiszteld a másik embert, hallgass figyelmesen, és mindig lesz valaki, aki segít eljutni célodba.

Ne vond kétségbe Isten szavát!
November 29. szerda

„A hit tehát hallásból van.” (Róma 10:17)

Kételkedhetsz saját képességeidben, de soha ne kételkedj Istenében – sem ígéreteiben, sem abban, hogy vajon be akarja-e teljesíteni azokat. A zsoltáros azt írta: „mindennél magasztosabbá tetted nevedet és beszédedet” (Zsoltárok 138:2). Egyetlen dolog van a világmindenségben, ami még Isten nevénél is nagyobb: az ő Szava. Ezért töltsd meg elmédet Isten Igéjével, mondd ki azt naponta, és soha ne kérdőjelezd meg! A kétség gyakran abból ered, hogy magabiztosnak akarjuk mutatni magunkat. Az önbizalom, melyet manapság annyira sokat hangsúlyoznak, arra biztat minket, hogy saját képességeinkre és szakértelmünkre támaszkodjunk. A Biblia viszont azt mondja, hogy „aki a maga eszében bízik, ostoba” (Példabeszédek 28:26). Kiszámolták, hogy a Biblia közepén a Zsoltárok 118:8 áll: „Jobb az Úrban bízni, mint emberekben reménykedni” (Károli). Bízz hát Istenben, ne önmagadban vagy bárki másban. Kételkedsz magadban, vagy értéktelennek tartod magad? Megkérdőjelezed, hogy alkalmas vagy-e hivatásod végzésére? Kételkedsz abban, hogy képes vagy-e egészséges kapcsolatok kiépítésére? Annak ellenére, hogy csaknem három évet töltött Jézussal, és hallotta ígéretét, hogy fel fog támadni a halálból, Tamás mégis azt mondta: „ha nem látom a kezén a szegek helyét, és nem érintem meg ujjammal a szegek helyét, és nem teszem a kezemet az oldalára, nem hiszem” (János 20:25). Hátat fordított-e Jézus Tamásnak a kétségei miatt? Nem, ő soha nem utasít el egy őszintén kétkedő szívet! Jézus megjelent Tamásnak, és ezzel eloszlatta kétségeit. Ha Igéjét olvasod, és jelenlétét keresed, ő elűzi kétségeidet és aggályaidat. Ha már nem akarsz mindenáron az észérvek világában élni, és megtanulsz hitben járni, akkor kétségeid sorra meghalnak (ld. 2Korinthus 5:7).

Úgy tekints az emberekre, amilyennek Isten látja őket!
November 28. kedd

„Ti Krisztus levele vagytok.” (2Korinthus 3:3)

Ha azokra az emberekre gondolunk, akiket Jézus tanítványainak elhívott, az „alkalmatlan” kifejezés jut eszünkbe. Jézus azonban nem dobta félre őket. Mint ahogy valaki kincsre bukkan a szemétben, meglátta a bennük rejlő lehetőséget, kiaknázta és fejlesztette azt. Ez a te történeted is, nem? Pál azt írja: „Ti Krisztusnak a mi szolgálatunk által szerzett levele vagytok, amely nem tintával, hanem az élő Isten Lelkével van felírva.” Nem más emberek írják a történetedet, még csak nem is te magad, hanem az élő Isten Lelke írja. Ez azt jelenti, hogy legjobb napjaid még hátravannak! Egy árverésen egy régi Biblia hevert az asztalon száz másik szakadozott könyv között. Sokan felvették, és belelapoztak. Eléggé rongyos állapotban volt – biztosan nem ért két fontnál többet –, ezért félredobták. Aztán egy férfi kézbe vette, fojtott kiáltás szakadt fel belőle, odarohant a pénztárhoz, és kifizette azt a jelentéktelen összeget, amit kértek érte. Kiderült, hogy ez egy eredeti Gutenberg Biblia volt, becsült értéke több mint egymillió font! Hányszor cserélt vajon gazdát az a régi könyv, mielőtt igazán felfedezték? Hányszor dobták félre, mert nem voltak tisztában az értékével? Az igazság az, hogy rajtunk is átnéztek, amíg Jézus meg nem látta bennünk az értéket. De ő nem jelentéktelen összeget fizetett értünk, hanem a lehető legnagyobb árat: „Krisztus már akkor meghalt értünk, amikor bűnösök voltunk” (Róma 5:8). Ezért, ha rossz napod van, nézz a tükörbe, és emlékeztesd magad: „Isten annyira szeret, hogy azt Golgota-árfolyamban mérik!” Aztán menj, és próbálj másokat is olyan kincseknek tekinteni, akik nélkülözhetetlenek Istennek, olyan bűnösök ők, akikért Krisztus meghalt, hogy megváltsa őket.

Biztasd a lelkipásztorodat!
November 27. hétfő

„Szolgálatba állította a papokat, és buzdította őket az Úr háza szolgálatára.” (2Krónikák 35:2)

A Biblia azt mondja, hogy Jósiás király „szolgálatba állította a papokat, és buzdította őket az Úr háza szolgálatára.” Jósiás két dolgot tett: utasította őket és bátorította őket. Miért? Mert külön-külön egyik sem működik! Milyen gyakran távozol úgy az istentiszteletről, hogy szinte szárnyalsz, felbátorodtál, fellelkesített a prédikáció? Kérdés: Gondoltál már valaha arra, hogy elmondd a lelkészednek, milyen sokat jelentett neked az igehirdetés, küldtél már valaha e-mailt neki, amelyben tudtára adtad, hogy értékeled szolgálatát? A lelkészek sokkal több rúgást kapnak, mint amennyi dicséretet. Közel 37%-uk elhagyja a szolgálatot a csüggedés miatt. Tudtad ezt? Még a nagyszerű Pál apostollal is előfordult, hogy elcsüggedt: „Mert amikor megérkeztünk Macedóniába, semmi nyugalma sem volt testünknek, hanem mindenféleképpen gyötrődtünk: kívül harcok, belül félelmek. De Isten, a megalázottak vigasztalója, megvigasztalt minket Titusz megérkezésével; de nemcsak az ő megérkezésével, hanem azzal a vigasztalással is, amellyel ő nálatok megvigasztalódott. Hírül hozta ugyanis nekünk a ti vágyódásotokat, a ti kesergéseteket, a ti hozzám való ragaszkodásotokat, úgyhogy még jobban megörültem.” (2Korinthus 7:5–7). Titusz kétféle módon bátorította Pált:

1) Azzal, hogy megjelent. Pál megörült érkezésének. Akár tetszik, akár nem, ha nem jársz templomba, azzal azt üzened: „Kedves Lelkészem! Te nem érsz annyit, hogy eljöjjek meghallgatni téged.”

2) Biztató szavakkal. Titusz valódi biztatást hordozó üzenettel jött. Ezen a héten bátorítsd a lelkészedet!

Tarts szünetet!
November 26. vasárnap

„Hat napon át dolgozz, de a hetedik napon pihenj!” (2Mózes 34:21)

A legjobb módszer arra, hogy az igazán fontos dolgokra tudj összpontosítani, az, ha betervezel magadnak időt a pihenésre és kikapcsolódásra. Ilyenkor testileg-lelkileg felfrissülsz, feltöltődik az akkumulátorod érzelmileg és kapcsolati vonatkozásban is. A pihenés és kikapcsolódás visszaadja kreativitásodat, feléleszti álmodat, és egyensúlyt teremt világodban. Néhány ember, akit annyira csodálunk, valójában teljesen működésképtelen társas viszonyaiban és kapcsolataiban. Például ha elveszed a szószéket bizonyos igehirdetőktől vagy a vezérigazgatói címet egyes vezetőktől, teljesen elveszettek lesznek. Sőt, őszintén szólva, valószínűleg pszichológusra lesz szükségük. Egyetlen húr van a hegedűjükön: a munka. Nélküle nem tudnak élni. A Biblia azt mondja: „a hetedik napra elkészült Isten a maga munkájával, amelyet alkotott, és megpihent…” (1Mózes 2:2). Nos, mivel Isten sohasem alszik, és sohasem fárad el, nyilvánvaló, hogy azért tett így, hogy példát adjon nekünk. A céltudatos emberek néha a munka megszállottjaivá válnak, és azt hiszik, nincs idejük szórakozásra. Vannak, akik a szórakozást egyenesen testiességnek tartják. Pedig Jézus is ezt mondta tanítványainak: „Jöjjetek velem csak ti magatok egy lakatlan helyre, és pihenjetek meg egy kissé” (Márk 6:31). Isten, aki arra tanított, hogy a pihenés annyira fontos, hogy azt parancsba is adta a Bibliában, azt mondta: „Ha a nyugalom napját gyönyörűségesnek hívod… és azzal dicsőíted, hogy abbahagyod munkáidat, nem keresed kedvteléseidet, és nem tárgyalsz ügyeidről, akkor gyönyörködni fogsz az Úrban” (Ézsaiás 58:13–14). Ezért a mai ige számodra ez: Tarts szünetet!

Fejezd ki a szeretetedet!
November 25. szombat

„Szeresd felebarátodat, mint magadat!” (Máté 22:39)

A mások iránti szeretetet:

1) Ki kell mondanod. Egy öreg halászember, aki már ötven éve élt házasságban türelmes, hosszútűrő feleségével, ritkán szánta rá magát, hogy kifejezze érzéseit. Végül egy nap az asszony keserű csalódottságában megkérdezte tőle: „Miért nem mondod soha, hogy szeretsz engem?” A férj szemrebbenés nélkül válaszolta: „Megmondtam, amikor elvettelek. Ha meggondolom magam, szólok.” Aranyos történet, de nem annyira kedves, ha ez a valóság. Házastársad talán tudja, hogy szereted, de azért szüksége van rá, hogy hallja is, ahogy kimondod. Ugyanez igaz a gyermekeidre, a barátaidra, a hatókörödben élő emberekre. Ezt nem lehet elégszer elmondani!

2) Ki kell mutatnod. Mindenkinek szüksége van egy kis vállon veregetésre. Dr. Dolores Krieger, a New York-i egyetem ápolástan professzora, aki számos kutatást végzett az emberi érintés ereje tárgykörében, felfedezte, hogy mind az érintő, mind az érintett szervezetére jó hatással van az emberi érintés. Így működik ez: a vörösvérsejtek szállítják a hemoglobint, azt az anyagot, ami az oxigént eljuttatja a szövetekbe. Dr. Krieger felfedezte, hogy ha egy ember ráteszi a kezét egy másik emberre, akkor mindkettőjük véráramában megnő a hemoglobinszint. Ennek köszönhetően a szövetek több oxigénhez jutnak, ami fizikailag erősítően hat, és segítheti a gyógyulás folyamatát. Ilyenkor a szeretet hatalma szó szerint látható. A szeretet jót tesz neked! Nincs semmi, ami ennyire kifizetődő, kielégítő vagy bátorító lenne, mint másokat szavakkal és tettekkel szeretni.

Hogyan maradjunk együtt?
November 24. péntek

„Ti asszonyok, engedelmeskedjetek férjeteknek, ahogyan illik az Úrban. Ti férfiak, szeressétek feleségeteket, és ne legyetek irántuk mogorvák.” (Kolossé 3:18–19)

Képzelj magad elé két kis csónakot, melyek épp elindultak, hogy átkeljenek egy hullámzó tavon. Az egyikben ül a férfi, a másikban a nő. Feltett szándékuk, hogy egymás mellett haladnak, de az áramlat ellenkező irányba sodorja őket, míg már alig hallják egymást a széltől. A férfi hamarosan a tó egyik partján találja magát, míg a nő a másikon. Egyikük sem tudja, hogyan sodródtak el egymástól, és azt sem tudják, hogyan találkozhatnának újra. Most képzelj magad elé egy ifjú párt. Ott állnak az oltárnál, és fogadalmat tesznek, hogy szeretetben és összhangban fognak együtt élni. Sajnos az esetek 50%-ában ez nem így működik. Ha nem ápolják kapcsolatukat, el fognak távolodni egymástól. Ezért van az, hogy a két kis romantikus csónak gyakran a tó két különböző partjára sodródik. Nos, hogyan őrizheti meg a férj és a feleség a szeretetet, hogyan maradhatnak együtt egy életen át? A válasz: teljes erőből evezniük kell! Szánjatok időt romantikus tevékenységekre! Gondoljatok egymásra nap közben! Kerüljétek mindazt, ami összetűzést és neheztelést szül! Legyetek tisztában egymás szükségeivel és vágyaival. Ez a titka az összhangnak és a barátságnak. Igen, nehéz két csónaknak egymás mellett maradni, de lehetséges, ha mind a két fél elszántan evez. Semmi sem jobb egy jó házasságnál, de meg kell dolgozni érte, mert a környezet áramlatai és az élet nyomása könnyen elsodornak egymástól. Ezért mondja a Biblia: „Ti asszonyok, engedelmeskedjetek férjeteknek, ahogyan illik az Úrban. Ti férfiak, szeressétek feleségeteket, és ne legyetek irántuk mogorvák.”

Egynek az ereje (2)
November 23. csütörtök

„Lásd, eléd adtam ma az életet és a jót…” (5Mózes 30:15)

Isten azt mondta népének: „Lásd, eléd adtam ma az életet és a jót, de a halált és a rosszat is. Ezért parancsolom ma neked, hogy szeresd Istenedet, az Urat, járj az ő útjain, tartsd meg parancsolatait, rendelkezéseit és döntéseit, és akkor élni és szaporodni fogsz, mert megáld téged Istened, az Úr.” (5Mózes 30:15–16).

Egyetlen ember, akinek szíve tele van Isten iránti szeretettel, láncreakciót indíthat el. John Wilkes Booth megrázta a világot, amikor merényletet követett el Abraham Lincoln ellen. Akkoriban Booth testvérét, Edwint tartották az egyik legnagyobb színésznek Amerikában. Mivel azt hitte, hogy családja már sosem moshatja le nevéről a szégyent, felhagyott a színészettel, és visszavonult életet élt. Mégsem a halál és a csalódottság örökségét hagyta hátra, hanem az élet és jó befolyás örökségét. Néhány évvel a Lincoln elleni merénylet előtt Edwin egy New Jersey-i vasútállomáson volt. A közelében egy fiatalember megbotlott, és kis híján egy mozgó vonat alá esett. Edwin habozás nélkül a fiatalember után nyúlt, és gallérjánál megragadva visszarántotta őt. A fiatalember röviden köszönetet mondott, de Edwin nem is álmodott arról, milyen jelentősége lesz ennek a pillanatnak. Néhány évvel később levelet kapott Ulysses Grant elnöktől, melyben az elnök megköszönte neki hősies tettét. Miért? Mert a fiatalember, akit megmentett, Robert Todd Lincoln volt, Abraham Lincoln fia. Edwin Booth azt kérte, hogy ezzel a levéllel együtt temessék el, ez emlékeztette őt arra, hogy a múltat talán nem tudjuk megváltoztatni, de a jövőt igen. Isten kegyelméből te is megváltoztathatod a tiédet!

Egynek az ereje (1)
November 22. szerda

„Menj, és a te erőddel szabadítsd meg Izráelt Midján markából! Én küldelek téged!” (Bírák 6:14)

Gedeon bálványimádó családból származott, ezért nem hitte, hogy nagy jövő várna rá. Isten azonban másként gondolta. Azt mondta Gedeonnak: „Menj, és a te erőddel szabadítsd meg Izráelt Midján markából! Én küldelek téged!” Ma pedig úgy emlékezünk Gedeonra, mint a legnagyobb vezetők egyikére a Bibliában. Ez az, amit „egynek az ereje” néven ismerünk. Kételkedsz abban, hogy egyetlen ember is hatalmas változást érhet el? Winston Churchill meggyőzte Angliát, hogy képesek túlélni a náci harci gépezetet. Lee Iacocca kezébe vette az ügyeket a Chryslernél, és megmentette a vállalatot a csődtől. Florence Nightingale átformálta a betegellátást azzal, hogy hangsúlyozta a kórházakban a tisztaság és higiénia fontosságát, és gyakorlatát máig alkalmazzák. Rosa Parks, egyetlen színesbőrű nő, évszázados faji megkülönböztetést döntött meg. Nem kell Abraham Lincolnnak vagy Teréz anyának lenned, hogy hatást érj el. Talán nem lesz akkora, és olyan messzire ható a befolyásod, mint nekik, de a jótékonyság otthon kezdődik, ami azt jelenti, hogy ott tudsz növekedni és gyarapodni, ahová Isten elültetett. Henry Wadsworth Longfellow írja Az élet zsoltára című versében: „A nagyoknak élte mondja, / Éltünk lehet drága, nagy / S harcz után a sík homokba' / Egy-egy nyomunk csak marad.”* Gedeonhoz hasonlóan talán nem tudod megváltoztatni családod történetét, vagy meg nem történtté tenni múltbeli hibáidat. De tanulhatsz belőlük, növekedhetsz általuk, és hagyhatsz magad után olyan hagyatékot, ami mellett elhomályosul az, amit te örököltél. Nem tudod, hogy fogj hozzá? Kötelezd el életedet Krisztusnak, és kövesd az ő lábnyomát!

Isten igent mond
November 21. kedd

„Mert Istennek minden ígéretére őbenne van az igen.” (2Korinthus 1:20 RÚF)

Figyeld meg, hogy az ószövetségi ígéretek mindig feltételekhez kötődtek. Másként fogalmazva: tenni kellett azért, hogy beteljesedjenek. „Ha készségesen hallgattok rám, élhettek az ország javaival” (Ézsaiás 1:19). Meg kellett fizetni az árat ahhoz, hogy beteljesedjenek Isten ígéretei, teljesíteni kellett a feltételeket, meg kellett tenni bizonyos dolgokat a magunk részéről. De mindez megváltozott a kereszten. Amikor Jézus azt mondta: „Elvégeztetett”, az eredeti görög szöveg szó szerint azt jelenti: „Fizetve.” Ezért írja Pál, hogy „Istennek minden ígéretére őbenne [Krisztusban] van az igen, és ezért általa mondunk áment Isten dicsőségére” (2Korinthus 1:20). Isten megváltott gyermeke vagy? Krisztusban vagy? Akkor Isten ezt mondja: „Igen, én betöltöm szükségeidet, megteszek mindent, amit ígértem.” Mint ahogy egy bank az előzetes minősítés után megállapítja, hogy hitelkártyát kaphatsz, ugyanígy hívőként jogosult vagy Isten ígéreteire, melyeket Igéjében neked tett. Az ószövetségi törvény szerint Isten azt mondta: „Ha…”, de azoknak, akik Krisztusban vannak, és a kegyelem alatt élnek, azt mondja: „Igen.” Mi lehet erre a te válaszod? „Ámen” – ami azt jelenti: „Úgy legyen!” Ez életet átformáló igazság! Most már megérted, miért írhatta Pál teljes bizonyossággal ezt: „az én Istenem pedig be fogja tölteni minden szükségeteket az ő gazdagsága szerint dicsőséggel a Krisztus Jézusban” (Filippi 4:19). Isten nemcsak, hogy be tudja tölteni minden szükségedet, de egyenesen keresi is az alkalmat rá.

Kik az igaz barátaid?
November 20. hétfő

„Van ember, aki bajba juttatja embertársait, de van olyan barát, aki ragaszkodóbb a testvérnél.” (Példabeszédek 18:24)

Kik az igaz barátaid? Állj meg, és gondolkodj el ezen egy percre! Hány olyan ember van azok között, akiket barátaidnak tartasz, akiknek valóban számít, mi van veled? Hányan biztatnak látásod és álmaid tekintetében, és hányan állnak melletted, ha falba ütközöl? Ha őszinték vagyunk, be kell ismernünk, hogy az úgynevezett barátaink és munkatársaink jelentős része nem áll mellettünk, ha szorult helyzetbe kerülünk. Sőt, sokan azok közül, akikkel időt töltünk, igazából időrablók, akik elszívják energiánkat, és elbagatellizálják álmainkat. Az Ószövetségben Dávid és Jónátán készek voltak egymásért akár életüket is adni. Vagy ott van Ruth és Naomi: „ahová te mégy, odamegyek” (Ruth 1:16). Vannak ilyen barátaid? Ha nincsenek, fordíts több időt arra, hogy kapcsolatot építs olyan emberekkel, akik őszintén törődnek veled, akik nem érzik fenyegetve magukat, ha jól megy sorod, hanem maguk is azt akarják, hogy sikert érj el. Persze nem kell hűvösnek vagy udvariatlannak lenned másokkal. Tartsd velük is a barátságot, de azokkal a barátaiddal tölts igazán időt, akik hisznek benned, és azt akarják, hogy kiaknázd mindazt, amit Isten beléd teremtett. Elizabeth Jane Howard írónő mondta: „Nevezheted klánnak, hálózatnak, törzsnek vagy családnak. Bárhogy is hívod, bárki is vagy, szükséged van rá.” Íme, egy bombabiztos alapelv a jó barátság fenntartásához: bármire is vágysz a saját életedben, először meg kell azt adnod másoknak. Ha igaz barátokat szeretnél, neked kell igaz baráttá válnod. Ha áldásokat szeretnél aratni az életedben, vesd el áldások magvait mások életébe!

Szavak (2)
November 19. vasárnap

„Bölcs dolgokat beszél majd szám, szívem gondolatai értelmesek.” (Zsoltárok 49:4)

A Biblia azt mondja, hogy beszédünk legyen kedves. Ez azt jelenti, hogy minden beszélgetésünkben az legyen a cél, hogy mindig a legjobbat hozzuk ki a másikból, ne dorongoljuk le, ne fojtsuk belé a szót. A jó kommunikáció jó barátokat teremt, ezért világosan kell fogalmaznod személyes határaid, hited, értékrended és vágyaid tekintetében. Talán igaz, hogy sokkal több problémát elfelejtenek, mint amennyit megoldanak, de az egészséges kapcsolatokban időnként szükség van egészséges konfrontációra. Ehhez pedig megvan a megfelelő idő és a megfelelő mód. Ha egy nehéz helyzetet kell kezelned, imádkozz, és állj rá erre az igére: „Bölcs dolgokat beszél majd szám, szívem gondolatai értelmesek.” Szavaid a jármű, amivel gondolataidat eljuttatod, és a nyelved a sofőr. Tehát ha nem akarsz eltévedni, vagy balesetet szenvedni, akkor imádkozz így: „Uram, adj nekem bölcs szavakat! Segíts, hogy a megfelelő dolgot mondjam, a megfelelő módon és a megfelelő időben.” A Szentlélek nagyon jó oktató! Ő vezet, tanácsol, és együtt munkálkodik veled, amíg meg nem érted, mit hogyan kell csinálni. Segít növekedni a kegyelemben, amíg eljutsz az érettségre, és ezt tudod mondani: „Számnak minden szava igaz, nincs bennük csalárdság vagy hamisság. Mind világosak az értelmeseknek, és az ismeretre vágyóknak érthetők.” (Példabeszédek 8:8–9). Ha ezt te is el tudod mondani, akkor tudod, hogy jó úton vagy. 

Szavak (1)
November 18. szombat

„Vigyázok szavaimra, hogy ne vétkezzem nyelvemmel, megzabolázom számat.” (Zsoltárok 39:2)

Ismeretlen szerző írta: „Egyetlen meggondolatlan szó viszályt szíthat, egyetlen kegyetlen szó tönkretehet egy életet. Egy keserű szó gyűlöletet olthat valakibe, egy durva szó halálra sújt. Egy kedves szó elegyengeti az utat, egy örömteli szó felvidítja a napot. Egy jól időzített szó csökkenti a stresszt, egy szeretetteljes szó gyógyít és megáld.” A Biblia ezt mondja: „a nyelvet azonban az emberek közül senki sem tudja megszelídíteni” (Jakab 3:8). „Ha senki sem képes rá, akkor én hogyan tudnám megtenni?” – kérdezed. Úgy, hogy szünetet tartasz, mielőtt megszólalnál, megtanulsz figyelni a benned élő Szentlélek vezetésére, és az ő erejéből merítesz erőt az önfegyelemhez. Emlékezteted magad arra, hogy ha egyszer egy szó elhagyta a szádat, azt többé nem lehet visszavonni, és ezen a világ összes bocsánatkérése sem változtat. A zsoltáros, aki minden bizonnyal elkövette már azt a hibát, hogy beszélt, amikor hallgatnia kellett volna, azt írta: „Ezt határoztam: vigyázok szavaimra, hogy ne vétkezzem nyelvemmel, megzabolázom számat.” A Bibliában olvasunk böjtről, ami azt jelenti, hogy egy meghatározott ideig tartózkodunk az étkezéstől. Ennek lelkileg megtisztító hatása van. Közelebb von Istenhez, megerősít és kiélesíti érzékelésünket. Íme, egy ötlet: Mi lenne, ha a következő harminc napban szó-böjtöt tartanál? Legalábbis részlegesen. Ézsaiás azt mondta: „Az én Uram, az Úr, megtanított engem mint tanítványát beszélni, hogy tudjam szólni igéjét az elfáradtaknak” (Ézsaiás 50:4). Ahelyett, hogy a nyelved vezetne, és te utána kullognál, engedd, hogy szádat Isten Lelke vezérelje!

Kerülj közelebb Istenhez, és maradj is ott!
November 17. péntek

„Aki tehát azt gondolja, hogy áll, vigyázzon, hogy el ne essék!” (1Korinthus 10:12)

Pál apostol így írt Isten népének a múltban elkövetett hibáiról: „Mindez pedig példaképpen történt velük, figyelmeztetésül íratott meg nekünk, akik az utolsó időkben élünk. Aki tehát azt gondolja, hogy áll, vigyázzon, hogy el ne essék! Emberi erőt meghaladó kísértés még nem ért titeket. Isten pedig hűséges, és nem hagy titeket erőtökön felül kísérteni; sőt a kísértéssel együtt el fogja készíteni a szabadulás útját is, hogy el bírjátok azt viselni.” (1Korinthus 10:11–13). Itt Pál kétféle embertípust szólít meg, akik különösképpen is veszélyben vannak:

1) Azok, akik azt hiszik, ők biztosan soha nem buknak el. „Te sem vagy kivétel. Épp olyan könnyen hasra eshetsz, mint bárki más. Semmi értelme az önhittségednek, inkább Istenben bízz!”

2) Azok, akik azt hiszik, hogy sosem fognak tudni talpra állni. „Isten soha nem hagy cserben, soha nem enged túl nagy próbát, mindig ott lesz melletted, hogy átsegítsen rajta.” Hát nem nagyszerű hír? Isten nem csupán megérti küzdelmeidet, de a kivezető utat is megmutatja: ami éppen a próbán át vezet. Ezért a mai ige számodra ez: Kerülj közelebb Istenhez, és maradj is ott!

Menny (3)
November 16. csütörtök

„Az örökkévalóságot is az emberi értelem elé tárta.” (Prédikátor 3:11)

Miért hal éhhalált naponta ezernyi gyermek, miközben a világ leggazdagabb országainak lakói minden este annyi ételt dobnak el, amivel jól lehetne lakatni őket? A civilizáció 3500 éves feljegyzett történelme során mindössze 268 olyan év volt, amikor a világ semelyik pontján nem dúlt háború. Ugyanezen időintervallumban 8000 békekötést írtak alá. Miért olyan rövid a kötőjel a sírkövön lévő két dátum között? Valami azt súgja nekünk, hogy ez így nincs rendjén. Ez nem az otthonunk. Ki adta ezeket a gondolatokat? A Biblia azt mondja, hogy Isten „szépen megalkotott mindent a maga idejében, az örökkévalóságot is az emberi értelem elé tárta.” Isten megváltott gyermekeként földi életed csupán a kezdet. Ez az első fejezet első mondatának első betűje Isten nagyszerű történetében. Olyanok vagyunk, mint a postagalambok: velünk született ösztön, hogy hazavágyunk. A mennyhez kötődünk, és a mennyre éhezünk. Ez nem jelenti azt, hogy annyira csak a túlvilágon járjon az eszed, hogy itt a földön semmi hasznodat ne lehessen venni. Ha azt akarod hallani: „Jól van, jó és hű szolgám” (Máté 25:21), akkor itt a földön kell minden nap Isten jó és hűséges szolgájának lenned. De a megbízatásod ez: „keressétek először Isten országát” (Máté 6:33 RÚF). Isten tervében minden az ő országáért és annak uralkodójáért van. Ő írta a forgatókönyvet: „az idők teljességének arról a rendjéről, hogy a Krisztusban egybefoglal mindeneket, azt is, ami a mennyben, és azt is, ami a földön van” (Efezus 1:10). A Biblia ezekkel a szavakkal ér véget: „Így szól az, aki ezekről bizonyságot tesz: »Bizony, hamar eljövök«. Ámen. Jöjj, Uram Jézus! Az Úr Jézus kegyelme legyen mindnyájatokkal! Ámen.” (Jelenések 22:20–21). Hogy juthatsz el a mennybe? Ha Jézus Krisztusban bízol.

Menny (2)
November 15. szerda

„Az odafennvalókkal törődjetek, ne a földiekkel.” (Kolossé 3:2)

Ötszáz évvel ezelőtt a tengerészek féltek a láthatártól, azt hitték, hogy ha túl messzire hajóznak, leeshetnek a világ peremén. Ma mosolygunk ezen az elképzelésen, de akkoriban ezt halálosan komolyan vették, olyannyira, hogy a Gibraltári-szorosban Herkules oszlopain a „Non plus ultra” latin felirat állt, ami azt jelenti: „Nincs tovább.” Aztán 1492-ben jött Kolumbusz, és bebizonyította, hogy tévedtek. Az új világ felfedezése megváltoztatta az emberek gondolkodásmódját. Spanyolország ezt új pénzérmék veretésével is elismerte, melyeken a felirat „Plus ultra”, vagyis „Van tovább” volt. Gondolatban lekorlátoztad magad? Bánod, hogy életedet ostoba elgondolásokra és törekvésekre pazaroltad? Úgy érzed, hogy a legjobb éveid már elmúltak? Nem így van! Egy egész örökkévalóság áll rendelkezésedre, hogy kárpótoljon az elvesztegetett időért, méghozzá dicsőséges testben, mely nem ismer határokat. A legjobb pillanataid még hátravannak, a sír túloldalán várnak rád. Ezért: „Ha tehát feltámadtatok a Krisztussal, azokat keressétek, amik odafent vannak, ahol a Krisztus van, aki az Isten jobbján ül. Az odafennvalókkal törődjetek, ne a földiekkel.” (Kolossé 3:1–2). János, a Jelenések szerzője fogoly volt egy Patmosz nevű aprócska szigeten. Minden oldalról tenger vette körül. Körbezárta, és elszigetelte szeretteitől. Aztán Isten megmutatta neki a menny dicsőségét, és ő így írt: „láttam új eget és új földet, mert az első ég és az első föld elmúlt, és a tenger sincs többé” (Jelenések 21:1). Nincs többé határ – a mennyben végre teljesen szabad leszel.

Menny (1)
November 14. kedd

„Elmegyek helyet készíteni a számotokra.” (János 14:2)

Ebben az áhítatos füzetben gyakran hangsúlyozzuk, hogy hozd ki a lehető legtöbbet minden napodból: élvezd, ahol tartasz, miközben úton vagy célod felé. Ez hasznos tanács. De végső soron Isten megváltott gyermekeként nem a múlandókra kell legjobban vágyakoznod, hanem az örökkévalóra: mennyei otthonodra. Jézus így mutatta be: „Az én Atyám házában sok hajlék van; ha nem így volna, vajon mondtam volna-e nektek, hogy elmegyek helyet készíteni a számotokra?” Max Lucado írja: „A hazafelé tartó út nagyon szép – de nem az utazás a cél. Erre az előadásra egy repülőúton készültem. Körülnéztem az utastársaim között, és elégedett embereket láttam. Jól eltöltötték az időt könyvekkel, keresztrejtvényekkel vagy épp alvással. De ha ezt a bejelentést hallottuk volna: »Hölgyeim és uraim, ez a repülőút az önök végállomása. Sosem fogunk leszállni, mostantól ez a repülőgép az otthonuk. Kellemes utat kívánok.«, akkor az utasokból azonnal zendülők lettek volna. Átvettük volna az uralmat a pilótafülke fölött, és leszállópályát kerestünk volna. Nem nyugodtunk volna bele a helyzetbe. Az utazás nem a végállomás. A jármű nem a cél. Azok, akik megelégednek csupán az utazás örömével, túl kevéssel érik be. A szívünk azt súgja, hogy több van ebben az életben, mint ez a földi élet. Olyanok vagyunk, mint E.T., ujjunkkal az égre mutatunk. Lehet, hogy nem tudjuk, hová mutassunk, de azzal tisztában vagyunk, hogy nem a repülőgép az otthonunk.” Jézus azt mondta: „elmegyek helyet készíteni a számotokra.” Ezen a földön semmi sem hasonlítható ahhoz a helyhez! Tehát élj úgy, hogy a mennyet tartod szem előtt!

Mélységből magasra
November 13. hétfő

„De az Úr Józseffel volt…” (1Mózes 39:20–21)

Amikor Potifár felesége erőszakot kiáltott, férje hitt neki, és Józsefet börtönbe vetette. Néhányan bizonyára ezt mondanánk: „Ez nem igazság! Hiszen én helyesen cselekedtem. Talán ki kellett volna használnom a lehetőséget, hogy jól érezzem magam, akkor az állásomat is megtarthattam volna, sőt, talán még elő is léptettek volna.” József nem így gondolkodott! Életének abban a pillanatában nem is lehetett volna jobb helyen, mert pontosan ott volt, ahol Isten látni akarta. A börtönben találkozott a főpohárnokkal, aki bemutatta őt a fáraónak, aki végül kormányzóvá tette. Néha Isten levisz a mélységbe, hogy aztán a csúcsra juttasson. Az a nehéz benne, hogy amikor a legmélyebben vagy, akkor jusson eszedbe, hogy ez még nem az út vége. A Biblia azt mondja Józsefről: „amíg szava beteljesedett, az Úr beszéde megpróbálta őt” (Zsoltárok 105:19 AMP). A fáraó hamarosan olyan álmot álmodott, amit egész országában senki sem tudott értelmezni, csak József. Így lett József egy senkiből vezető ember, börtöntöltelékből a fáraó utáni második ember. Ilyen csodát senki sem tud véghez vinni, csak Isten. Ha börtönben lennénk, a legtöbben megelégednénk azzal, ha kedvezménnyel szabadulhatnánk, kapnánk egy rendes ruhát, és ötezer forintot útiköltségre. Isten azonban valami sokkal jobbat tartogatott József számára. Veled is nagyszerű terve van! Ő tudja, hová akar eljuttatni, és tudja, milyen leckéket kell megtanulnod útközben, hogy amikor eljutsz célodhoz, el tudd végezni a rád bízott feladatot. Ezért ma keresd Isten kezét a helyzetedben!

Légy önmagad!
November 12. vasárnap

„Ha tehát a Fiú megszabadít titeket, valóban szabadok lesztek.” (János 8:36)

Olyan világban élünk, ahol óriási rajtunk a környezet nyomása. Mások állítják fel a mércét, és mi olyan ruhát hordunk, olyan autót vásárolunk, olyan íróktól idézünk, olyan dolgokat teszünk, amit a divat diktál. Néhány esetben ez rendben is van, de akkor nem, ha arról van szó, hogy milyen irányba tartson az életed.
Jézus azt mondta: „Ha tehát a Fiú megszabadít titeket, valóban szabadok lesztek.” Ez azt jelenti, hogy szabad vagy a környezet nyomásától, szabadon lehetsz az az ember, akinek Isten elhívott, szabad lehetsz arra, hogy nála keress válaszokat, ahelyett, hogy folyton más emberek véleményét kérdeznéd.
A Biblia azt írja: „semmit sem szerezhet az ember, ha nem a mennyből adatott meg neki” (János 3:27). Ha kicsit megkapargatod a felszínt, kiderül, hogy mélyen belül milyen sokan küszködnek bizonytalanságérzettel. Folyton versengünk, másokhoz hasonlítgatjuk magunkat; irigykedünk tulajdonukra, képességeikre és elért eredményeikre. Megpróbálunk lépést tartani bizonyos emberekkel, vagy olyanok szeretnénk lenni, mint ők. Persze ez csak keserű csalódottságot eredményez, mert olyasmit akarunk elérni, amire Isten nem hívott minket. Másként fogalmazva: nem vagyunk önmagunk!
Értsd meg ezt: a keresztyén élet versenyfutás ugyan, de a saját pályádon kell futnod. Soha nem élvezheted Isten áldásainak teljességét, ha nem kötelezed el magad arra, hogy az leszel, akinek teremtve vagy. Ezért ma nézz a tükörbe, és jelentsd ki: „Vagyok, aki vagyok. Nem lehetek senki más, mint akinek Isten elhívott. Ezért arra összpontosítok, hogy a lehető legjobb önmagam legyek – és minden pillanatát ünnepeljem.”

Bízz Istenben, amikor nincs válasz!
November 11. szombat

„A titkok az Úréi…” (5Mózes 29:28)

Amikor az életben veszteségek érnek, fájdalmat érzünk, és tűnődünk, hogy ez vajon miért történt. Egy fiatal édesanya vagy édesapa rákban meghal. Válás töri össze a családodat. Anyagi veszteség tönkreteszi a nyugdíjas éveidre vonatkozó terveidet. Gyermeked börtönbe kerül, megölik, vagy öngyilkos lesz. Az ilyen helyzetek kérdéseket szülnek, melyeket nagyon nehéz vagy egyáltalán nem is lehet megválaszolni. Újra meg újra átgondoljuk a körülményeket, töprengünk a részleteken, keresünk valamit, ami talán segít valahogy megérteni vagy könnyebben elviselni a dolgot. Ráirányítjuk a reflektort önmagunkra, másokra, sőt, akár Istenre azon tűnődve, hogy mit lehetett volna, vagy mit kellett volna másként tenni, amivel talán megelőzhettük volna ezt. Barátainkhoz, hívő testvéreinkhez és lelkészekhez fordulunk, akiktől csak vallásos közhelyeket hallunk, melyekkel hasztalan próbálják csökkenteni fájdalmunkat. Mit tehetsz olyankor, amikor úgy tűnik, nem jön válasz, amikor a menny hallgat? Íme, két igevers, ami ilyenkor segíthet:

1) „A titkok az Úréi, a mi Istenünkéi, a kinyilatkoztatott dolgok pedig a mieink” (5Mózes 29:28). Vannak dolgok, amiket mi is megérthetünk – és van, ami Isten felségterülete. A mi ismereteinket behatárolja, hogy Isten mennyit akar felfedni előttünk. Ilyenkor kell bíznunk az Úrban teljes szívből, és nem a magunk eszére támaszkodni (ld. Példabeszédek 3:5).

2) „Azt pedig tudjuk, hogy akik Istent szeretik, azoknak minden javukra szolgál…” (Róma 8:28). Lehet, hogy Isten ad magyarázatot, lehet, hogy nem. De ő az „Alfa és az Ómega… a kezdet és a vég” (Jelenések 22:13), ami azt jelenti, hogy neki van terve, és azt véghez is viszi a mi javunkra és az ő dicsőségére. Bízz hát benne!

Gyümölcs, vagy csak levelek?
November 10. péntek

„Semmit sem talált rajta, csak levelet.” (Máté 21:19)

A Bibliában arról olvasunk, hogy Jézus „Amikor korán reggel a város felé ment, megéhezett. Meglátott egy fügefát az út mellett, odament, de semmit sem talált rajta, csak levelet. Ekkor így szólt hozzá: Ne teremjen rajtad gyümölcs soha többé! És azonnal elszáradt a fügefa.” (Máté 21:18–19 RÚF).

Talán azt gondolod, hogy ez azért elég kemény bánásmód. Végtére is nem a fa hibája volt, hogy nem volt rajta füge. Akkor miért átkozta meg Jézus?
Ehhez tudnod kell, hogy azon az éghajlaton szinte egész évben terem a füge. Amikor levelet látni a fán, olyankor biztosan van rajta gyümölcs is. Jézus tehát jogosan számított fügére, amikor leveleket látott. Amikor mégsem talált, megátkozta a fát, amely csupán hamis látszat volt, gyümölcsfának tettette magát, de valójában nem az volt. Fontos tanulság van ebben. Vigyázz, nehogy nagy benyomást keltő lombozatnak mutasd magad – gyümölcsök nélkül. Ahhoz, hogy másokat megnyerhess Krisztusnak, több kell, mint egy hal-matrica az autód hátulján, egy Jézus-kitűző a zakód hajtókáján vagy egy hatalmas Biblia a hónod alatt.

A Biblia azt mondja: „a Lélek gyümölcse pedig: szeretet, öröm, békesség, türelem, szívesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás” (Galata 5:22–23).

Az ilyen gyümölcsöt az emberek észreveszik, megtapogatják, megkóstolják és élvezik. Ilyeneket akar látni Isten a te életedben is.

Tanuld meg biztatni önmagadat!
November 9. csütörtök

„Dávid azonban megerősíté magát az Úrban, az ő Istenében.” (1Sámuel 30:6 Károli)

Dávid épp most aratott sorozatos győzelmet, de amikor hazatért a csatából, otthonát lerombolva találta, hozzátartozóit pedig elhurcolták az amálékiak. Ez teljesen összetörte a szívét. Ő és emberei a földre roskadtak, és addig sírtak, míg már sírni sem maradt erejük. Dávid azonban nem maradt a padlón. „Dávid pedig megkérdezte az Urat: Üldözzem-e azt a rablócsapatot? Utolérem-e őket? Ő pedig így felelt neki: Üldözd, mert biztosan utoléred, és még kiszabadíthatod őket.” (1Sámuel 30:8). Dávid önbizalom-erősítése Isten útmutatásával párosítva eljuttatta őt a következő győzelemhez. Van egy tanulság ebben: meg kell tanulnod, hogyan beszélj megfelelően önmagadhoz, hogyan idézd fel Isten ígéreteit, és hogyan imádkozz önmagadért. Van egy ígéret a Zsoltárokban, amire támaszkodhatsz: „Este szállást vesz a sírás, reggelre itt az ujjongás” (Zsoltárok 30:6). Örömöd vissza fog térni. Isten megígérte! Ezért ma nézz a tükörbe, és jelentsd ki: „Ez is el fog múlni. Ami nem pusztít el, erősebbé tesz. Közben pedig engedem, hogy ez a helyzet közelebb vigyen hozzád, Uram.” Rajta, kezdd el biztatni önmagadat! A legnagyobb csaták hozzák a legnagyobb győzelmet. Gyengeségeid által fedezhetsz fel olyan erőt, amiről nem is sejtetted, hogy birtokodban van. Életének legrosszabb időszakára visszaemlékezve József ezt mondta: „Ti rosszat terveztetek ellenem, de Isten terve jóra fordította azt” (1Mózes 50:20). Ő ma is ezt teszi! Nem más emberek kezében van a sorsod, hanem Isten kezében – és ő nem olyan, mint mások. Ő a fájdalmadat nyereséggé tudja változtatni, és sebhelyeidet kitüntetésekké! Szedd össze magad, állíts a fókuszon, és eltökélten menj tovább! A mai ige számodra ez: tanuld meg biztatni önmagadat!

Ne add fel! 
November 08.

"Ez a kincsünk pedig cserépedényekben van." (2Korintus 4:7,)

Pál azt írja: "Ez a kincsünk pedig cserépedényekben van, hogy ezt a rendkívüli erőt Istennek tulajdonítsuk, és ne magunknak." Cserépedény sokféle van: bögre, tál, csupor stb., a lényeg azonban az, hogy mi van bennük. Lehet, hogy az edény csorba vagy repedt, de ha elmosogatják és megtisztítják, még lehet használni. Ne add fel hát csupán azért, mert valaki rájött, hogy repedezett cserépedény vagy, itt-ott kicsorbulva. Kiáltás hangzik a jerikói úton, amit rajtad kívül talán senki sem hall meg. Egy haldokló bűnöző üdvözül, ha fájdalmad ellenére is Isten szavát hirdeted, hiszen minket is az az üzenet mentett meg, ami másokat megment. Az evangéliumnak nem gyengéje, hanem erőssége a bukott ember elfogadása. Ég és  föld a különbség a lázadó szív fagyossága és az összetört szív kiáltása között, mely azt mondja: "Isten, ments meg engem önmagamtól!" Ha csak egy keveset is megpillantunk Isten kegyelméből, az mindannyiunkat térdre kényszerít: megvalljuk és elhagyjuk bűneinket, és "foglyul ejtünk minden gondolatot a Krisztus iránti engedelmességre." (2Korintus 10:5,)

Egy lelkész azt írja: "Az emberek egyoldalú bizonyságtételeket hallgatnak, és ettől elcsüggednek. Azt hiszik,hogy csak ők küszködnek, nekünk minden rendben van az életünkben. Azért érzik így, mert szépítünk a dolgokon, és nem mondjuk el a teljes igazságot. Isten irgalmazzon nekünk! Hiszen az evangélium üzenete az, hogy a kegyelem mentett meg minket, most is a kegyelem tart meg, és a jövőben is csak a kegyelem ment ment meg."

Ha kell, menj el a Fazekas műhelyébe (ld. Jeremiás 18:1-4), engedd, hogy visszategyen a korongra, és újraformázzon - de semmiképp ne add fel!

Próbáld ki! (2)
November 7. kedd

„Mindenki a saját tetteit vizsgálja meg, és akkor csakis a maga tetteivel dicsekedhet, és nem a máséval.” (Galata 6:4)

Egy lelkész írta: „Fiatal koromban száz tesztet is elvégezhettem volna a képességeimre vonatkozóan, mégsem jöttem volna rá soha, hogy a tanításra van ajándékom – mivel azt még sohasem csináltam. Csak akkor fedeztem fel, miután elvállaltam néhány lehetőséget előadások tartására, láttam az eredményeket, visszajelzéseket kaptam másoktól, és megértettem, hogy Isten erre adott nekem ajándékot.” Ha nem vállalod a vele járó kockázatot, sosem fogod tudni, hogy miben vagy jó. Nyilván hibázni is fogsz – és néhány kudarc talán annyira elcsüggeszt, hogy nem akarsz újra próbálkozni, inkább feladnád. De ha hibáidat olyan tapasztalatoknak tekinted, melyekből tanulhatsz, akkor nemcsak azt fedezed fel, mire hívott el Isten, de növekedni is fogsz, és gyakorlott leszel. Pál azt írja: „Mindenki a saját tetteit vizsgálja meg, és akkor csakis a maga tetteivel dicsekedhet, és nem a máséval. Mert mindenki a maga terhét hordozza.” (Galata 6:4–5). Majd még hozzáteszi: „A jó cselekvésében pedig ne fáradjunk el, mert a maga idejében aratunk majd, ha meg nem lankadunk. Ezért tehát, míg időnk van, tegyünk jót mindenkivel…” (Galata 6:9–10). Ma komolyan gondold végig, hogy mennyi van még hátra az életedből, és döntsd el, hogy azt úgy éled meg, hogy valóban számítson. Az élet legszomorúbb összegzése egy sírkövön állt: „Amikor eljött halálom órája, rájöttem, hogy nem is éltem.” Nehogy veled is ez történjen!

Próbáld ki! (1)
November 6. hétfő

„Mert ahogyan egy testnek sok tagja van, de nem minden tagnak ugyanaz a feladata, úgy sokan egy test vagyunk a Krisztusban, egyenként pedig egymásnak tagjai.” (Róma 12:4–5)

Bob Buford sikeres üzletember volt, aki érezte, hogy Isten valamilyen szolgálatra hívja. Abban azonban nem volt biztos, hogy mire, ezért úgy döntött, hogy utánajár a dolognak. Összehívta néhány nagyobb gyülekezet lelkészét, hogy megérdeklődje, vajon hasznát tudnák-e venni afféle szervezési munkatapasztalatnak, amivel ő rendelkezik. Ez nem került sokba, így ha esetleg zsákutcának bizonyult volna a kezdeményezés, könnyen másra összpontosíthatott volna helyette. Ha gondolkodás nélkül otthagyta volna vezérigazgatói állását, és elfoglalt volna valamilyen beosztotti állást valamelyik gyülekezetben, akkor valószínűleg nem találta volna meg az elhívását, és talán nem is kereste volna tovább. Átgondolt tervezésének köszönhetően azonban ma szolgálata szó szerint az egész világra hatással van. Nos, nem lehet csak úgy otthagyni korábbi kötelezettségeinket. Ámós vállalta a prófétai küldetést, de közben megmaradt pásztornak. Pál folytatta sátorkészítői munkáját, miközben a gyülekezetplántálást végezte. Isten akaratának felismeréséhez idő és türelem kell, és legtöbbünknek vannak befizetésre váró számlái és van családunk, akikről gondoskodnunk kell. Mit tehetsz tehát? Tartsd meg az állásodat – de próbáld ki az új utat is! Ne feledd, nem vagy egyedül! Isten sokkal inkább elkötelezte magát a sikered mellett, mint te magad. Ha úgy érzed, hogy zöld utat kaptál tőle, akkor óvatosan lépj a gázra, és indulj el! Arthur Miller drámaíró mondta: „Nem helyes megmaradni abban a helyzetben, amiről tudod, hogy nem illesz oda… Isten nem azért helyezett e földre, hogy olyan munkára pazarold éveidet, amelyben nem azt alkalmazod, amit ő az életedre tervezett, amiben nem az életcélodat valósítod meg – bármennyit is fizetnek érte.”

Keress módot a szolgálatra!
November 5. vasárnap

„A jótékonyságról és az adakozásról pedig el ne feledkezzetek, mert ilyen áldozatokban gyönyörködik Isten.” (Zsidók 13:16 RÚF)

Amikor Ronald Reagan Kalifornia kormányzója volt, néha hamarabb elment az irodájából. A titkárának, Michael Deavernek azt mondta, hogy még van pár elintéznivalója. Deaver kíváncsi volt, mi lehet az elintéznivaló, ezért átnézte a kormányzó asztalán lévő papírokat. A papírhalom tetején egy gyűrött levél volt egy Vietnamban állomásozó katonától. A katona arról írt Reagannek, hogy milyen az élete Délkelet-Ázsiában, és hogy mennyire hiányzik neki a felesége. Éppen aznap volt a házassági évfordulójuk, és szerette volna, ha a felesége tudja, mennyire szereti őt, és mennyire vágyik arra, hogy vele lehessen. Bár már küldött neki képeslapot, azt kérte a kormányzótól, hogy felhívná-e őt, hogy meggyőződjön róla, jól van-e, és átadja neki férje szeretetteljes üdvözletét arra az esetre, ha esetleg nem kapta volna meg a képeslapot. Másnap Deaver rájött, hogy Reagan sokkal többet tett, mint amennyit a katona kért tőle. Vett egy csokor vörös rózsát, és elvitte azt a katona feleségének. Dale Rowlee, a kormányzó sofőrje elmondta Deavernek, hogy Reagan végtelenül alázatosan szólította meg az asszonyt, és azt mondta, hogy a virágokat egy szerető férj nevében hozta, aki a világ másik oldalán a dzsungel poklában állomásozik. Aztán egy órát töltöttek el együtt, kávét ittak, és a hölgy családjáról beszélgettek. Reagan tartós népszerűségének egyik titka éppen az alázata volt. Valaki azt mondta: „Feljebbvalóinkkal alázatosnak lenni kötelesség, egyenrangúakkal alázatosnak lenni udvariasság, a nálunk alacsonyabb pozícióban lévőkkel alázatosnak lenni nemesség.” Nem a nagy tettek, hanem az apró kedvességek tesznek naggyá olyan értelemben, ami Isten szemében nagyságnak számít, „mert ilyen áldozatokban gyönyörködik Isten.”

Integritás
November 4. szombat

„A becsületeseket feddhetetlenség vezeti.” (Példabeszédek 11:3)

Az integritás szó a matematikában használt integer kifejezésre vezethető vissza, ami egész számot jelent, szemben a törtekkel. Az integritás – feddhetetlenség, becsületesség – tehát azt jelenti, hogy a teljes igazságot mondod, nem csupán részigazságot. Ezért kell a bíróságon arra megesküdni, hogy „az igazat, csakis az igazat, a teljes igazságot” mondjuk. Miért ferdítjük el az igazságot, miért színezzük ki a dolgokat, miért mondunk féligazságokat? Néha anyagi haszonért, máskor társadalmi előnyökért. Néha azért, hogy rejtegessük tetteinket, máskor azért, hogy megszerezzünk magunknak bizonyos dolgokat.
Jákób, akinek a neve csalót jelent, összeesküvést szőtt anyjával, és becsapta az apját, hogy megszerezze az elsőszülöttségi jogot – vagyis kétszeres részt az apai örökségből, ami jogosan bátyját, Ézsaut illette volna. Jákób drágán megfizetett mindezért. A következő tizennégy évet menekültként töltötte, és apósának dolgozott, aki még nagyobb és rafináltabb csaló volt, mint Jákób. Végül, teljes kétségbeesésében Jákób Istennel találkozott, és hallhatta tőle ezeket a szavakat: „Mert én veled vagyok, megőrizlek téged, akárhova mégy, és visszahozlak erre a földre. Bizony, nem hagylak el, amíg nem teljesítem, amit megígértem neked.” (1Mózes 28:15). Aznap Jákób értékrendje megváltozott, és abból az emberből, aki addig csak elvett, most adakozó lett. Azt mondta Istennek: „bármit adsz nekem, a tizedét neked adom” (1Mózes 28:22). Ezután Isten úgy megáldotta őt, amilyet legmerészebb álmaiban sem tudott elképzelni. Annyi év után csodálatos családdal, hatalmas gazdagsággal és új névvel tért haza: ettől kezdve lett Izráel. A becsületesség mindig fizet osztalékot. Miért? Mert Isten maga garantálja.

Hallgass a figyelmeztetésre!
November 3. péntek

„Aki a fenyítés ellenére is nyakas marad, hirtelen gyógyíthatatlanul összetörik.” (Példabeszédek 29:1)

A Tengerészeti Intézet hivatalos folyóiratában Frank Koch egy nagyon szokatlan tengeri találkozásról számolt be. Viharos időjárás közepette egy hadihajó végzett hadgyakorlatot. Nem sokkal naplemente után az őr egy távoli fényről adott jelentést, ezért a kapitány a rádióssal a következő üzenetet küldette: „Ütközés elkerülése érdekében térjen el útirányától 20 fokkal.” Néhány perccel később a következő üzenet jött vissza: „Ajánlatos lenne, ha inkább ön változtatna irányt.” A kapitány haragosan újabb üzenetet rendelt el: „Itt a kapitány. Változtasson útirányán 20 fokkal.” A válasz hamarosan megérkezett: „Én tengerészközlegény vagyok. Változtasson útirányán.” Ezen a ponton a kapitány már dühöngve adta ki az utasítást az új üzenetre. „Ez itt egy hadihajó! Változtasson irányt!” Ismét megérkezett a válasz: „Ez pedig a világítótorony.” A kapitány természetesen parancsot adott az irányváltoztatásra. Ostobaság figyelmen kívül hagyni a veszélyjelzéseket. Ezek a jelzések sokféle formában érkezhetnek: egészségügyi problémaként, hosszan tartó házassági konfliktusként, lázadó gyermekekként, hatalmas adósságként, lélekromboló szokásokként vagy stresszként. A listát hosszasan lehetne folytatni. Nem számít, hogy sikeres, befolyásos és elfoglalt ember vagy. Ha Isten figyelmeztetést küld, és azt mondja, hogy változtass irányt, akkor bölcsen teszed, ha nem vitatkozol, hanem inkább nagyon gyorsan megteszed. Nos, van valami helytelen az életedben, amivel kapcsolatban figyelmeztet Isten, de te nem hallgatsz rá? Vagy halogatod az engedelmességet? Akkor fognak a dolgok jóra fordulni számodra, ha Isten felé fordulsz ahelyett, hogy elfordulnál tőle.

Képes vagy rá!
November 2. csütörtök

„Mindenre van erőm a Krisztusban, aki megerősít engem.” (Filippi 4:13)

A Sátán egyik kedvenc taktikája, hogy elhiteti veled: nem vagy képes elérni semmi említésre méltó dolgot. Eszedbe juttatja múltbeli hibáidat, ezért még ha komoly erőfeszítéseket teszel is, a kudarctól való félelmed akadályozni fog. Ezt általában „kudarc szindrómának” nevezik. A Sátán azt akarja, hogy annyira negatívan gondolkodj magadról, hogy egyáltalán ne legyen önbizalmad. Valójában azonban nem is magadban kell bíznod, hanem a benned élő Istenben! Az Istenbe vetett bizalom nélkül olyan vagy, mint egy üzemanyag nélküli repülőgép, ami a kifutópályán áll – lehet, hogy jól néz ki, de nem visz sehová. Hallgasd csak: Krisztus által van erőd megtenni azt, amit magadtól sohasem tudnál. Ha egyszer megtanulod ezt az igazságot, bármikor mondja is az ördög, hogy semmit sem tudsz jól csinálni, a válaszod ez lesz: „Lehet, hogy én nem tudok, de a bennem élő Jézus igen, és ő meg is teszi, mert benne bízom, nem önmagamban. Az ő igéje azt mondja, hogy sikert érek el mindenben, amihez csak hozzáfogok” (ld. Józsué 1:7). Ha az ellenség így szól hozzád: „Neked ez nem fog menni, meg se próbáld! Megint kudarc lesz a vége, mint a múltban”, válaszolj így: „Igaz, Jézus nélkül semmire sem vagyok képes, de vele és benne mindent meg tudok tenni, amit meg kell tennem.” Olvasd el ezeket a szavakat, írd fel őket a szívedbe, és állj erre az ígéretre ma: „Mindenre van erőm a Krisztusban, aki megerősít engem.” (Filippi 4:13). A mai ige számodra ez: képes vagy rá!

Munka közben beletanulni
November 1. szerda

„Kérlek, Uram! Küldj mást, akit küldeni tudsz!” (2Mózes 4:13)

Amikor Isten elhívta Mózest, hogy menjen a fáraó udvarába és szólítsa fel, hogy engedje el a népet, ő így válaszolt: „Kérlek, Uram! Küldj mást, akit küldeni tudsz!” Te is így érzed most magad? Ha igen, nézd csak meg, mit mondott előtte Isten Mózesnek: „Most azért menj! Én leszek a te száddal, és megtanítalak arra, hogy mit beszélj!” (2Mózes 4:12). Amikor Isten elhív egy feladatra, ő maga készít fel rá. De nem feltétlenül teszi meg előre. Néha a képzés aközben történik meg, miközben azt teszed, amit Isten mondott. Ez persze ijesztő lehet. Talán azt mondtad Istennek: „Én izgulok, ha emberek előtt kell beszélnem, hogy érted azt, hogy vezessem le ezt az értekezletet?” Vagy „Miért akarod, hogy erre az állásra jelentkezzek, hiszen erre én nem vagyok alkalmas?” Nem hagyatkozhatsz a saját képességeidre. Bármilyen munkához, amit Isten kér tőled, az ő erejére és az ő képességére van szükséged. A többibe majd közben beletanulsz. Egyszerűen csak bíznod kell Istenben, és cselekedned kell, ha érzed a késztetését. Ez nem jelenti azt, hogy soha nem fogsz félni. Bizony fogsz! De éppen ilyenkor kell gyakorolnod a hitedet, ilyenkor kell túllépned és túlnőnöd azon, amit el tudsz képzelni, ilyenkor kezdd el azt tenni, amit tenni kell, jelenlegi tudásodra alapozva. Ez sokszor alázatra késztető lehet. Rá fogsz jönni, hogy sokkal inkább Istentől függsz, mint eddig bármikor. Valószínűleg rengeteg kérdésed lesz a körülötted lévőkhöz – és némelyiket többször is fel kell tenned. Ne félj kérdezni, ne félj hibázni, ne félj segítséget kérni, és attól se félj, hogy valamit másként csinálsz, mint az elődöd. Ha Isten hívott el, akkor te vagy a megfelelő ember erre a feladatra. Ezt soha ne téveszd szem elől!

O K T Ó B E R

Vigyázz, mit nézel!
Október 31.

„Ha új házat építesz, készíts korlátot a háztetőre, hogy vérontással ne szennyezd be házadat, ha valaki leesnék róla.” (5Mózes 22:8)

A világhálón több száz pornográf oldal érhető el. Ravasz reklámfogás az, hogy véletlenszerűen bárhol felbukkannak. Ezért történhet meg, hogy már nyolcéves gyerekek is pornófüggők lehetnek, mert vannak weboldalak, melyek táplálják ezt a függőséget az éjszaka közepén, amikor a szülők alszanak. De ezeket az oldalakat tizenévesek és felnőttek is látogatják. Ezért a védekezés nem csupán a szülők feladata, hanem mindenkié, akik az erkölcsi tisztaságért küzdők frontvonalában állnak.

Chuck Swindoll írja Getting Through the Tough Stuff [Beszéljünk a nehéz kérdésekről] című könyvében: „Minden második templomba járó szokott az interneten pornót nézni. (Most megdöbbentél?) Tíz gyermekből kilenc látott már pornót – legtöbbjük véletlenül, miközben a házi feladatához keresett anyagot a neten. A lelkészek harminchét százaléka beismeri, hogy jelenleg is küszködik az internetes pornó kísértésével. A legtöbbjük elé felugró ablakokban, kéretlen levelekben és ártatlannak tűnő nevet viselő weboldalak linkjein került. Amikor egy izgató kép felvillan, nehéz legyőzni a kísértést, különösen a férfiaknak. Az internet életünk szerves része lett. Sok jó dolog van rajta, de legalább annyi halálos veszélyt is hordoz. Éppen ezért keresztyénként a mi felelősségünk, hogy megvédjük magunkat az internethasználat veszélyeitől.” Isten azt parancsolta az izraelitáknak: „Ha új házat építesz, készíts korlátot a háztetőre, hogy vérontással ne szennyezd be házadat, ha valaki leesnék róla.” Még maga Pál apostol is felismerte, hogy fennállhat a veszélye, hogy alkalmatlanná lesz Isten munkájára (ld. 1Korinthus 9:27). Ezért a mai üzenet számodra ez: Vigyázz, mit nézel!

A Biblia boldogságreceptje
Október 30. hétfő

„Mindezek az időtől és a körülményektől függnek” (Prédikátor 9:11)

Olyan ember vagy, akinek mindenben világos válaszokra van szüksége, aki fekete-fehérben gondolkodik, és nem tudja elfogadni a szürke különféle árnyalatait? Nos, az igazság az, hogy nincs mindenre válaszunk, ami a világban történik. Isten sok kérdésünkre és küzdelmünkre azt mondja: „később elmagyarázom”. A modern tudomány szeretné elhitetni velünk, hogy ha van rá elegendő idő, akkor minden konkrét, egzakt, mérhető és bizonyítható. De már rég rájöttünk, hogy ez nem így van. Például miért él át egy család tragédiát, míg egy másik nem? Miért dobnak el több ételt minden este azok, akiknek van, mint amennyivel jól lehetne lakatni azokat, akiknek nincs? Miért halnak meg ártatlan gyerekek? Akár az őrületbe is kergetheted magadat ezekkel a kérdésekkel, akkor sem fogsz választ találni rájuk. Mit tehetsz tehát? A Biblia azt mondja: „Edd csak örömmel kenyeredet, és idd jókedvvel borodat, mert mindig az volt Isten jóakarata, hogy ezt tedd! (…) Élvezd az életet feleségeddel együtt, akit szeretsz (…) Tedd meg mindazt, ami a kezed ügyébe esik, és amihez erőd van (…) Nem a gyorsak győznek a futásban, nem a hősök a harcban, nem a bölcseknek jut a kenyér, nem az értelmeseknek a gazdagság és nem a tudósoknak a jóindulat, mert mindezek az időtől és a körülményektől függnek. Nem tudja az ember azt sem, hogy mennyi ideje van még. Ahogyan a halak veszedelmes hálóba kerülhetnek, ahogyan a madarak tőrbe eshetnek, ugyanúgy jutnak kelepcébe az emberek is, ha hirtelen rájuk szakad a veszedelem ideje.” (Prédikátor 9:7–12). Összegzésül: tanulj meg együtt élni a megválaszolatlan kérdésekkel, teljes szívből bízz Istenben, és hozd ki minden napból a legtöbbet. Ez a Biblia receptje a boldogságra.

Örömteli szemlélet
Október 29. vasárnap

„Ne bánkódjatok, mert az Úr előtt való öröm erőt ad nektek!” (Nehémiás 8:10)

Minden nap megválaszthatod a szemléletmódodat, ezért válassz bölcsen és jól! Figyeld meg:

1) Az örömteli szemlélet előnyt biztosít, megkönnyíti a győzelmet. Amikor Joe Louis nehézsúlyú világbajnokot kiütötte „kéttonás” Tony Galento a Yankee stadionban, ő azonnal talpra ugrott, és rátámadt ellenfelére. Edzője megkérdezte: „Miért nem maradtál a földön kilencig, ahogy tanítottalak?” „Micsoda? – dohogott Louis. – Hagytam volna, hogy addig pihenjen?” Támadott tehát, és megnyerte a meccset.

2) Az örömteli szemlélet meghatározza, hogyan viszonyulnak hozzád mások. Ha mosolyogsz, az emberek visszamosolyognak rád. De ha lógó orral vagy ráncolt homlokkal jársz-kelsz, akkor nagy valószínűséggel ők is azzal fognak válaszolni. Ha szeretnéd jól érezni magad az emberek között, gondolj jókat róluk. Ez nem atomfizika, mégis könnyen megfeledkezünk róla.

3) Az örömteli szemlélet boldogságot hoz. Samuel Johnson angol irodalmár jegyezte meg: „Aki olyan kevéssé ismeri az emberi természetet, hogy a boldogságot abban keresi, hogy mindent megváltoztat, kivéve a saját beállítottságát, hiábavaló erőfeszítésre pazarolja az életét, és csak megsokszorozza a bánatot, amit eltüntetni szeretne.”

4) Az örömteli szemlélet mindig a legjobb eredményt hozza. A sikeres emberek magukévá teszik ezt az igazságot, legyen szó akár a műtőbe lépő sebészről, igehirdetésre készülő lelkészről vagy egy vállalatvezetőről, aki egy új üzleti vállalkozásba fog. Az önbizalom mindig növeli a siker esélyét. Amikor belekezdesz egy feladatba, főleg, ha olyanba, amit nem igazán élvezel, összpontosíts Isten ígéreteire, és ne a saját érzéseidre! Biztosíthatlak róla: ez mindig a helyes úton fog tartani!

Vállald a kockázatot!
Október 28. szombat

„Vegyétek el tőle a talentumot, és adjátok annak, akinek tíz talentuma van!” (Máté 25:28)

Emlékszel a három megbízott történetére, akik egy bizonyos összeget kaptak befektetésre? Az első kettő megduplázta a kapott pénzt, míg a harmadik elásta a földbe. Az első kettőt előléptették, a harmadikat kirúgták. Az ura ezt mondta a többi szolgának: „Dobjátok ki ezt a haszontalant, aki nem mert kockáztatni!” (ld. Máté 25:28–30). Létezik ennél nagyobb ösztönzés arra, hogy vállald a kockázatot Isten ígéretében bízva? Azt kérded, mi van, ha kudarcot vallasz? A kudarcok edzések a sikerhez! A kudarc mutathatja meg, min kell változtatnod ahhoz, hogy továbbléphess. Gondolj rá így: Isten megváltott gyermekeként olyan biztonsági hálód van, ami megvéd kudarc esetén is. De ha a jó hírneved vagy az önértékelésed görcsben van valami korábbi kudarcot vallott vállalkozás miatt, akkor nem motivál semmi arra, hogy újra próbálkozz. Emberi természetünkből adódik, hogy jól akarjuk érezni magunkat, sikert akarunk elérni, meg akarjuk nyerni a díjat, és tovább akarunk lépni. De a világbajnok sportolóhoz hasonlóan, aki néhány lépést hátrál, hogy elegendő lendületet vehessen, néha nekünk is hátra kell lépnünk most, hogy ezzel a későbbi előrehaladásunkat segítsük. Van még valami, amit érdemes észben tartani: Isten nem úgy értékeli a teljesítményedet, mint az emberek. Ami az emberek szemében kudarc, az Isten szemében gyakran sikernek számít. Emlékszel Nóéra? Az özönvíz előtt nyilván sokan bolondnak nézték, csődtömegnek tartották; de az özönvíz után ő lett a világon a legsikeresebb ember. Az igazán elégedettséget adó jutalom nem az emberek elismerése, hanem az, ha Isten ezt mondja neked: „Jól van, jó és hű szolgám” (Máté 25:21). Merd hát vállalni a kockázatot!

Isten akaratával összhangban imádkozni
Október 27. péntek

„Aki pedig a szíveket vizsgálja, tudja, mi a Lélek gondolata, mert Isten szerint jár közben a megszenteltekért.” (Róma 8:27)

Mivel néha előfordul, hogy nem Isten akarata szerint imádkozunk, ezért a Szentlélek munkájához hozzá tartozik, hogy átformálja a gondolkodásunkat – nem pedig az, hogy meggyőzze Isten, adja meg, amit mi akarunk. Ezért vizsgálja a szívünket a Lélek imádság közben. Néha szavaink alkalmatlanok; nem mindig lehet megállapítani, hogy valaki mire gondol, vagy mit szeretne, csupán abból, amit mond. De ha belelátnál a szívébe, pontosan tudnád értelmezni szavait. Ezt teszi a Szentlélek, amikor megvizsgálja a szívünket, és tolmácsolja kéréseinket az Atyának. De ha a Szentlélek közbenjár értünk (könyörög az érdekünkben Istennél), akkor jó, ha mi is igyekszünk megismerni Isten akaratát. Honnan ismerhetjük meg? Igéjéből. Mielőtt Isten akaratával összhangban imádkozhatnánk, két dolognak kell megtörténnie. Először is rendszeresen táplálkoznunk kell a Szentírásból. Isten gondolatait az ő Igéjében nyilatkoztatja ki, ezért ha a Bibliát olvasod, megtanulsz a helyes módon imádkozni. Másodszor, ha imáink már rendben vannak, gyakorolnunk kell a Szentíráson való elmélkedést. Ahogy egy jó szakács hagyja, hogy a ragu rotyogjon egy ideig, azért, hogy minden íze előjöjjön, nekünk is időt kell hagynunk arra, hogy elménk átitatódjon a Szentírással, míg az részünkké válik. Amikor ez megtörténik, meglátjuk, hogyan kezdenek megváltozni a dolgok imáinkban, mert a Lélek közbenjárása Isten akaratához van kötve, az pedig Igéjéhez. Végeredményben, te talán azt hiszed, hogy tudod, mit szeretnél, de Isten tudja, hogy mire van szükséged!

Távolítsd el!
Október 26. csütörtök

„Ha hozzá fordítod szívedet, és felé terjeszted kezedet” (Jób 11:13)

Jézus, az „áldott orvos”, sohasem ragaszt le egy elfertőződött sebet. Ragaszkodik hozzá, hogy azt előbb fel kell nyitni, a gennyet le kell szívni, a sebet ki kell tisztítani, aztán időt kell adni a gyógyulásra. Talán házasságon kívül született gyermeked, vagy abortuszod volt, vagy börtönben voltál, vagy egy keserű váláson mentél keresztül. Ne csüggedj! Jézust nem hatják meg erényeink, őt az indítja meg, ha gyengeségeinket átérzi (ld. Zsidók 4:15). Ő megérti küzdelmeidet. „Mivel maga is kísértést szenvedett, segíteni tud azokon, akik kísértésbe esnek” (Zsidók 2:18).

Talán azon tűnődsz, hogy vajon Isten meg tud-e áldani és tud-e használni egy olyan valakit, akinek olyan múltja van, mint neked. Teljes mértékben! William Cowper így fogalmazta meg ezt énekében: „Vérrel telt szent forrás ömöl az Úr sebeiből, mind megtisztul, ki hozzá jön, a bűnnek szennyétől.” A bűnbánat jutalma csodálatos! Cófár ezt mondta Jóbnak: „Ha hozzá fordítod szívedet, és felé terjeszted kezedet, ha álnokság tapad kezedhez, távolítsd el, ne engedd, hogy sátradban csalárdság lakozzék! Akkor szégyen nélkül emelheted föl arcodat, erős leszel, és nem kell félned. Elfelejted a nyomorúságot, úgy gondolsz rá, mint levonult vizekre. Fényesebb lesz életed a déli verőfénynél, a sötétség is olyan lesz, mintha reggel volna. Bizakodás tölt el, mert lesz reménységed, körülnézel, és nyugodtan lefekszel. Ha leheveredsz, senki sem riaszt föl, sőt sokan hízelegnek neked.” (Jób 11:13–19 RÚF).

Akár bűntudatod van amiatt, amit elkövettél, akár fájdalom gyötör amiatt, amit veled tettek – engedd el! Ma lépj bele Isten kegyelmének folyójába, engedd, hogy átáradjon rajtad, és felszabadítson.

Igyekezz jóvá tenni!
Október 25. szerda

„A négyszeresét adom vissza.” (Lukács 19:8)

Zákeusnak rossz híre volt, adószedőként azzal gazdagodott meg, hogy becsapott másokat. Ezért sokkolta a vallásos közösséget, hogy Jézus nála szállt meg éjszakára. Az evangélium feljegyzése nem avat be minket abba, mit mondott Jézus Zákeusnak aznap este, de bármi is volt az, Zákeus így válaszolt rá: „Uram, íme, vagyonom felét a szegényeknek adom, és ha valakitől valamit kizsaroltam, a négyszeresét adom vissza neki” (Lukács 19:8). „Jézus így felelt neki: »Ma lett üdvössége ennek a háznak, mivelhogy ő is Ábrahám fia«” (Lukács 19:9).

Fontos dolgot tanít ez a helyreállásról. A valódi érzelmi gyógyulás azon múlik, hogy hajlandóak vagyunk-e megbocsátani, és ha lehetséges, igyekszünk-e jóvá tenni, amivel mi ártottunk másoknak. Ha tartozol valakinek, próbáld visszafizetni. Ha megbántottad, kérj bocsánatot, és igyekezz helyreállítani a kapcsolatot. Jézus azt mondta: „Ha tehát áldozati ajándékodat az oltárhoz viszed, és ott jut eszedbe, hogy atyádfiának valami panasza van ellened, hagyd ott ajándékodat az oltár előtt, menj el, békülj ki előbb atyádfiával, és csak azután térj vissza, s vidd fel ajándékodat. Békülj meg ellenfeleddel hamar…” (Máté 5:23–25).

Nos, kivel kell helyrehoznod ma a dolgokat? Imádkozz kegyelemért – aztán menj, és rendezd az ügyet! Ha ezt teszed, Isten meg fog áldani, és jobban is fogod érezni magad a bőrödben!

Személyes növekedés (3)
Október 24. kedd

„Vassal formálják a vasat, és egyik ember formálja a másikat.” (Példabeszédek 27:17)

Ha megáll a fejlődésed, nem fogsz örülni munkatársaid és üzlettársaid társaságának. Legtöbb esetben ez is a növekedés hiányának tünete, és közvetlen összefüggés mutatható ki közte és aközött, hogy nem vagy hatással a környezetedre. Ha jó vagy abban, amit csinálsz, mindenki téged keres és hozzád fordul tanácsért. Tőled akarnak segítséget, szükségük van a szakértelmedre ezernyi kérdésük és aggodalmuk vonatkozásában. De ha felhagysz a növekedéssel, akkor valaki máshoz fognak fordulni. A személyes fejlődés segít az emberekre összpontosítani, és eléri, hogy ők is rád figyeljenek.

Nos, mit tehetsz ma azért, hogy újat kezdj? Kezdd el „beporozni” környezetedet. A méhek egész életüket azzal töltik, hogy virágról virágra szállnak, és magukkal viszik a virágport egyikről a másikra. Mi az eredmény? Növekedés! A méhek beporzó tevékenységének köszönhetően több virág nő a kertben, és a környezet szebb lesz. Az életben a „beporzás” azt jelenti, hogy az ezerféle forrásból származó információk közül felismered az igazán értékeset, és azt különféle módokon továbbadod másoknak. Kezdj el megoldásokat keresni olyan helyen, ahol senki sem számít rá.

Pál azt írja: „éleszd fel magadban Isten kegyelmi ajándékának tüzét” (2Timóteus 1:6 RÚF), különben kialszik, és te unottá válsz. Szánj minden nap egy bizonyos időt a személyes növekedésre. Fedezd fel, hol tudsz legjobban gondolkodni, és látogasd meg gyakran azt a helyet. Kelj fel korábban, használd ki az ebédszünetedet, és kapcsold ki a tévét esténként. Az idő és a hely nem számít, az a fontos, hogy következetesen tedd.

Eugene S. Wilson mondta: „Csak a kíváncsi ember tanul, és csak az elszánt küzdi le a tanulás akadályait. Engem mindig sokkal jobban érdekelt, hogy egy ember mennyire kész vállalni a kihívásokat, mint az, hogy mekkora az intelligenciahányadosa.” A veleszületett kíváncsiság gyakran sokkal többet árul el az emberről, mint az intelligencia. A lényeg, hogy ha sikert akarsz elérni, el kell kötelezned magad a személyes növekedésre.

Személyes növekedés (2)
Október 23. hétfő

„A bölcs férfi erős, és a tudós ember nagy erejű.” (Példabeszédek 24:5)

Jelzésértékű lehet, hogy szükséged van személyes fejlődésre, ha elveszíted hivatásod iránti érdeklődésedet. Sok ember azt gondolja, hogy ez abból adódik, hogy túl sokáig dolgozott egy munkahelyen, vagy épp életközépi válságba jutott. Az igazság azonban az, hogy sokan azért veszítik el munkájuk iránti érdeklődésüket, mert már nem akarnak növekedni. Gondolj azokra, akik a leglelkesebbek, és akiknek a legjobb kreatív ötleteik vannak. Általában szenvedélyesen szeretik a munkájukat, és nem annyira érdeklik őket a részletek, inkább a „teljes képet” nézik. Míg a körülöttük lévők belesüppednek a napi rutin apró részleteibe, a növekedésre törekvő emberek azon igyekeznek, hogy minél messzebbre jussanak. Ezek az emberek, akik fejlődnek, tanulnak, bővítik tapasztalatukat, sosem veszítik el sem munkájuk, sem az élet iránti érdeklődésüket.

A földimogyoró-termesztés elég unalmasan hangzik, igaz? George W. Carver számára nem volt az! Tanulmányozta őket, nemesítette őket, és felfedezte több száz féle hasznosítási módjukat, ezzel olyan híres lett, hogy meghívták Washingtonba, hogy egy kongresszusi bizottság előtt ismertesse sikerének titkát. Olvasd csak el, mit mondott nekik: „Isten teremtette a földimogyorót. Ezért én csak megkértem, hogy mondja el, mit lehetne vele kezdeni, és ő megmutatta nekem!” Ilyen egyszerű. Fordíts annyi időt tudásod és tapasztalatod bővítésére, amennyit a világias dolgokra fordítasz, és meglátod, hogy érdeklődésed és lelkesedésed növekedni fog.

A Biblia azt mondja: „A bölcs férfi erős, és a tudós ember nagy erejű.”

Személyes növekedés (1)
október 22. vasárnap

„Bölcsesség költözik szívedbe, és az ismeret gyönyörködteti lelked.” (Példabeszédek 2:10)

A fejlődés előrelépéshez vezet. Nézd csak meg az embereket a gyülekezetedben, a munkahelyeden, a baráti körödben. W. Edwards Deming vezetési tanácsadó mondta: „Tanulni nem kötelező… mint ahogy életben maradni sem.” A vállalati világban minél magasabb pozíciót tölt be valaki, annál kevesebb dolgot kell „tennie”, és annál inkább kialakul benne a „kritikus gondolkodás”. Képzelj magad elé egy vállalati konferenciatermet egy fontos értekezlet idején. Jellemzően egy sereg alsóbb beosztású ember ül egy nagy asztal körül, laptopokkal, aktatáskákkal és több doboznyi aktával, míg az igazgató kezében alig van valami, amikor belép a helyiségbe. Azért van ez így, mert az ő dolga nem a számítógépek kezelése, az ütemterv betartása vagy az akták kezelése. Őt a szakértelméért és az ötleteiért alkalmazzák. A szervezetek a legjobb ötleteket adó embereket keresik vezetőknek, következésképp általában azokat léptetik elő, akik kezdeményezőkészségről tesznek tanúságot és növekedés figyelhető meg életükben. Kezdj hát új ötletekkel előállni, és figyeld, milyen hamar észrevesznek!

Dániel hadifogolyként került Babilonba, a ranglétra legalján. De hamarosan Nebukadneccar udvartartásába került, mert a király olyan embereket keresett, akik rendelkeztek a következő tulajdonságokkal: „fogékonyak minden bölcsességre, taníthatók az ismeretekre, megértik a tudományt, és így alkalmasak arra, hogy majd a királyi palotában szolgálatba álljanak” (Dániel 1:4). Ez ám a biztos állás! „Ott is maradt Dániel” (Dániel 1:21).

Kötelezd hát el magad a személyes fejlődésre!

Október 21. szombat - Szent! Szent! Szent!

„Szent, szent, szent a Seregek Ura, dicsősége betölti az egész földet!” (Ézsaiás 6:3)

Amikor Ézsaiás látta Istent, így írt róla: „Láttam az Urat, amint egy trónon ült. Magasztos volt és felséges; palástja betöltötte a templomot. Szeráfok álltak mellette, hat-hat szárnya volt mindegyiknek: kettővel az arcát takarta el, kettővel a lábát takarta el, kettővel pedig repült. Ezt harsogták egymásnak felváltva: Szent, szent, szent a Seregek Ura, dicsősége betölti az egész földet! A hangos kiáltástól megremegtek a küszöbök eresztékei, és a templom megtelt füsttel. Ekkor megszólaltam: Jaj nekem! Elvesztem, mert tisztátalan ajkú vagyok, és tisztátalan ajkú nép között lakom. Hiszen a Királyt, a Seregek Urát látták szemeim! Ekkor odarepült hozzám egy szeráf, kezében parázs volt, amelyet fogóval vett le az oltárról. Számhoz érintette, és ezt mondta: Íme, ez megérintette ajkadat, bűnöd el van véve, vétked meg van bocsátva. Majd az Úr szavát hallottam, amint ezt kérdezi: Kit küldjek el, ki lesz a követünk? Én ezt mondtam: Itt vagyok, engem küldj! Ő így felelt: Menj, és mondd meg ennek a népnek…” (Ézsaiás 6:1–9 RÚF).

Nos, ez az igeszakasz nem azért íródott, hogy beteges önmarcangolásba kezdj vagy kételkedj abban, hogy megváltott gyermekeként jogod van megállni Isten előtt. Ézsaiás a nép vezető prófétája volt, és Isten feladatot bízott rá. Ám mielőtt azt elvállalhatta volna, el kellett ismernie szíve állapotát, és engednie kellett, hogy Isten megváltoztassa. Ma neked is ezt kell tenned!

Október 20. péntek - Neked is ezt mondja

„Eljött Jézus, megállt középen, és így szólt hozzájuk: Békesség néktek!” (János 20:19 RÚF)

Jézus egyik első dolga feltámadása után az volt, hogy felkereste tanítványait, akik oly csúnyán cserben hagyták őt.
„Aznap, amikor beesteledett, a hét első napján, ott, ahol összegyűltek a tanítványok, bár a zsidóktól való félelem miatt az ajtók zárva voltak, eljött Jézus, megállt középen, és így szólt hozzájuk: Békesség nektek! És miután ezt mondta, megmutatta nekik a kezét és az oldalát. A tanítványok megörültek, hogy látják az Urat. Jézus erre ismét ezt mondta nekik: Békesség nektek! Ahogyan engem elküldött az Atya, én is elküldelek titeket.” (János 20:19–21).
A tanítványok közt ott volt Péter is, aki járt a vízen, aki a csodálatos kenyérszaporításkor ötezer embernek osztotta ki az ételt, aki látta a megdicsőülés hegyén Mózest és Illést állni Jézus mellett.
A nagyhangú, bátor Péter, aki azt mondta: „Ha meg is kell halnom veled, akkor sem tagadlak meg” (Máté 26:35). És nem ő volt az egyetlen. „Ugyanígy beszélt a többi tanítvány is” (Máté 26:35). Mégis ezt olvassuk az evangéliumok beszámolójában: „mindnyájan elhagyták őt és elfutottak” (Márk 14:50). Szent János, Szent András és Szent Jakab – mind, akik ott díszelegnek a templomok színes ólomüveg ablakain szerte a világon – elhagyták Jézust, amikor legnagyobb szüksége volt rájuk. Ő mégsem hozta ezt fel soha feltámadása után. Inkább „megmutatta nekik a [sebhelyes] kezét és az oldalát” (János 20:20). Miért? Hogy tudtukra adja, szereti őket kudarcaik, bukásaik ellenére is. Nem tagadta ki őket, hanem azt mondta: „Ahogyan engem elküldött az Atya, én is elküldelek titeket” (János 20:21). Ma neked is ugyanezt mondja!

Október 19. csütörtök - Isten időzítése

„Lábát bilincsbe szorították, őt magát vasra verték, míg jóslata be nem teljesedett, és az Úr szava igazolta őt.” (Zsoltárok 105:18–19)

http://havannacsoport.hu/images/sajat_kepek/hagyj_fel.jpg

     Isten a saját menetrendje szerint dolgozik. Ha ezt elfogadod, képes leszel örülni annak, ahol épp most tartasz, és el fogsz jutni oda, ahol Isten látni akar. Tovább megyek: Isten talán nem válaszol minden kérdésedre, legalábbis nem úgy, ahogy szeretnéd. De légy nyugodt: ő munkálkodik. Márpedig mivel munkája gyakran nagyobb, hogysem fel tudnád fogni, nem fog zavarni olyan részletekkel, amikkel úgysem tudnál mit kezdeni. Gondolj bele, ha Isten mindent elmondott volna, amiken keresztül kellett menned ahhoz, hogy eljuss oda, ahol most vagy, meg tudtál volna birkózni vele? Ő tudja, hogy mennyi idő kell hozzá, és milyen nehéz lesz – ezért hallgat. Ha előre megmutatná az egész életedet, elájulnál.
     József a börtönben döbbent rá, hogy ha Isten egy látást ad nekünk, és mi elkötelezzük magunkat amellett, akkor nincs semmilyen apró betűs záradék, ami azt érvénytelenítené. Hagyj fel hát azzal, hogy előrekívánkozol a jövőbe. Ha a múltban élsz, akkor a „bárcsak” bánkódásának foglya maradsz, ha megpróbálsz a jövőben élni, akkor a „mi lenne, ha” szindrómában fogsz szenvedni. Ne feledd a zsoltáros szavait, melyek az ismerős énekben is visszaköszönnek: „Ez az a nap, mit az Úr szerzett.” Egyszerre csak egy napot akarj megélni. Ahhoz kérj erőt Jézustól, hogy minden nap megtehesd, amit tenned kell. Egy másik ének szerint: „A tegnap már elmúlt, és a holnap talán soha nem lesz az enyém. Uram, segíts ma, mutasd meg az utam, egyszerre mindig csak egy napon.”
     Mit tegyél tehát? Bízz Istenben, hogy elrendezi a dolgokat a te érdekedben, az ő időzítése szerint

Október 18. szerda - Ne pazarold az életedet bánkódásra!

„Szeret az Úr, azért nincs még végünk, mert nem fogyott el irgalma: minden reggel megújul. Nagy a te hűséged!” (Jeremiás siralmai 3:22–23)

Folyton bánkódsz az elpazarolt idő, az elvesztegetett lehetőségek, az elkövetett bűnök vagy a tönkrement kapcsolatok miatt? A késő bánat időpazarlás, ha nem okulsz belőle, és nem szül eltökéltséget arra, hogy legközelebb jobban csinálod. Márpedig amíg lélegzel, addig mindig lesz legközelebb. A Biblia azt írja Istenről, hogy nagy az ő hűsége, és irgalma minden reggel megújul. Mihez kezdj akkor a bánkódással? Három dolgot kell tenned:

1) Emlékezz vissza! Állj meg, és gondold végig azokat a tetteidet, gondolataidat és érzéseidet, melyek ahhoz vezettek, hogy megtedd, amit tettél. Készíts őszinte leltárt hibáidról! Ismerd el őket! A mentegetőzés nem hoz megoldást. Ádám elbújt a bokrok közé, amikor Isten szembesítette őt bűnével. Amikor Dávidot szembesítette, ő elismerte: „Vétkeztem az Úr ellen!” Kövesd Dávid példáját!

2) Bánd meg! A Biblia azt mondja, hogy „az Isten szerinti szomorúság megbánhatatlan megtérést szerez az üdvösségre” (2Korinthus 7:10). Amikor azon veszed észre magad, hogy újra meg újra elköveted ugyanazt a bűnt, akkor egy üres „Fáradt vagyok, lenyugszom…” fajtájú ima nem fog segíteni rajtad. A bűn sérti Istent, árt neked, és fájdalmat okoz másoknak. A bűnbánat lényege, hogy eljuss odáig, hogy gyűlöld a bűnt, és elhatározd, hogy megtagadod és elhagyod azt.

3) Összpontosíts arra, amire kell! A Biblia egyik központi témája a feltámadás. Ez azt jelenti, hogy neked is új életed lehet. Isten azt mondta Igéjében: „Ne a régi dolgokat emlegessétek, ne a múltakon tűnődjetek! Mert én újat cselekszem, most kezd kibontakozni, majd megtudjátok!” (Ézsaiás 43:18–19). Ez egy új nap, egy új lehetőség arra, hogy rendbe szedd az életedet, és továbblépj nagyszerű dolgok felé. Ne pazarold arra, hogy a múlton bánkódsz!

 Október 17. kedd - Imádság feddhetetlen életért

„Boldogok, akiknek az útja tökéletes, akik az Úr törvénye szerint élnek.” (Zsoltárok 119:1)

Ha azt mondtad volna Dávidnak, hogy egy napon házasságtörést fog elkövetni Betsabéval, Úriás feleségével, aztán pedig meggyilkoltatja a férjet, hogy eltussolja az ügyet, ő valószínűleg azt mondta volna: „Kizárt dolog!” Mégis megtörtént. Miután Istentől bocsánatot nyert, visszatekintve írta ezt az imádságot: „Boldogok, akiknek az útja tökéletes, akik az Úr törvénye szerint élnek. Boldogok, akik megfogadják intelmeit, teljes szívvel keresik őt, nem követtek el álnokságot, hanem az ő útjain jártak. Te megparancsoltad, hogy utasításaidat pontosan megtartsák. Bárcsak állhatatosan járhatnék utadon, megtartván rendelkezéseidet! Akkor nem vallanék szégyent, ha figyelnék minden parancsolatodra. Tiszta szívből adok hálát neked, tanulva igazságos döntéseidet. Megtartom rendelkezéseidet, ne hagyj el engem soha! Hogyan tarthatja tisztán életútját az ifjú? Úgy, hogy megtartja igédet. Teljes szívből kereslek téged, ne engedd, hogy eltérjek parancsolataidtól! Szívembe zártam beszédedet, hogy ne vétkezzem ellened. Áldott vagy te, Uram! Taníts meg rendelkezéseidre! Ajkam fölsorolja szád minden döntését. Minden gazdagságnál nagyobb öröm, ha intelmeid szerint élhetek. Utasításaidon elmélkedem, és figyelek ösvényeidre. Gyönyörködöm rendelkezéseidben, igédről nem feledkezem meg. Bánj jól szolgáddal, hogy élhessek, és én megtartom igédet. Nyisd föl szememet, hogy megláthassam, milyen csodálatos a te törvényed.” (Zsoltárok 119:1–18). Legyen ez ma a te imádságod is!

 Október 16. hétfő - Kezdd azzal, amid van!

„Van itt egy gyermek, akinél van öt árpakenyér és két hal, de mi ez ennyinek?” (János 6:9)

Figyeld meg, mit mondtak a tanítványok Jézusnak az ötezer ember megvendégelése előtt: „Van itt egy gyermek, akinél van öt árpakenyér és két hal, de mi ez ennyinek?” Itt a vége a történetnek? Nem. „Jézus pedig vette a kenyereket, hálát adott, és kiosztotta az ott ülőknek; ugyanúgy osztott a halakból is, amennyit kívántak. Amikor pedig jóllaktak… tizenkét kosarat töltöttek meg az öt árpakenyérből való darabokkal, amelyek feleslegesek voltak azoknak, akik ettek.” (János 6:11–13). Isten mindig ad valamit, amivel kezdhetsz valamit. De neked kell észrevenned, felismerned és az ő kezébe tenned. A kenyérszaporítás csodája akkor történt, amikor egy fiú fogta, amije volt, és odaadta azt Jézusnak. A Biblia azt mondja: „Ne vesd meg e kicsiny kezdetet, mert Isten örül, ha látja a munka kezdetét” (Zakariás 4:10 TLB). Ne félj kis lépéseket tenni, csak arra ügyelj, hogy azok a hit lépései legyenek, és akkor Isten fog munkálkodni általad. Jézus azt mondta: „felépítem egyházamat” (Máté 16:18 KJV). Miből építette fel? Tizenkét hozzánk hasonlóan gyarló emberből! De önmagát öntötte beléjük, és olyan koncentrációban volt bennük jelen, hogy ha csak ketten együtt voltak közülük, egész városokat fel tudtak forgatni. (ld. ApCsel 17:6). Azt mondod, sok hibád van? Mind sérülten és javításra szorulóan jövünk az Úrhoz. A jó hír az, hogy Isten akkor is tud használni, ha valamiben jó vagy, más téren pedig még valamivel küszködsz – ha hajlandó vagy elkezdeni azzal, amid van. 

Október 15. vasárnap - Nehéz emberekkel dolgozni

„Egy nagy házban pedig nemcsak arany- és ezüstedények vannak, hanem fa- és cserépedények is; amazokat megbecsülik, emezek pedig közönséges használatra valók.” (2Timóteus 2:20)

Isten hollókat használt – amik a zsidó kultúrában tisztátalan állatnak számítanak – arra, hogy Illés prófétát táplálja az éhínség idején. Nehémiás egy pogány királytól kapott pénzből építette újjá Jeruzsálem falait. A lényeg: ne korlátozd le Istent. Néha pont azokat az embereket használja, akiket általában elkerülnénk, arra, hogy gondoskodjon szükségeinkről, és ha ezeket az embereket kizárjuk az életünkből, akkor megfosztjuk magunkat attól az áldástól, amit Isten nekünk tartogat. Vigyázz, ha hajlamos vagy a személyválogatásra, azzal végeredményben magadnak ártasz! Nem kerülheted el, hogy nehéz emberekkel kelljen dolgoznod. Ezt Isten tervezte így.

Miért?  Mert azt akarja, hogy növekedj a negatív légkörben is anélkül, hogy az magába szippantana.

Dávid kifejlesztette magában a képességet, hogy olyan emberekkel tudjon dolgozni, akikkel nehéz kijönni. Nem nagyon lehet nehezebbet elképzelni annál, mint ha a főnöködet gonosz lélek szállta meg! Eleinte Dávid élvezte Saul király kegyét, de miután megölte Góliátot, Saul azt kereste, hogyan ölhetné meg őt. Dávid mégsem változtatott soha stratégiáján. Ott maradt Saul udvarában, mert tudta, hogy rendeltetése oda köti. Mivel ilyen bölcsességet tanúsított, végül övé is lett a királyság! Isten alapelvei örökérvényűek. Dávid nem korlátozta le sem magát, sem Istent. Megértette, hogy kétféle ember létezik: megbecsült edény és közönséges használatra való edény. Isten pedig mindkettőt használja. Dávid nem az emberekre figyelt, nem hagyta, hogy befolyásolják vagy megfélemlítsék, így nagyszerű lehetőségek nyíltak meg előtte, mert az előítélet nélküli hozzáállása miatt Isten bárkit használhatott az életében.

Tanulj meg te is jól kijönni a nehéz emberekkel; aki ma a legnagyobb kihívás számodra, holnap talán a legnagyobb segítség és a legnagyobb áldás lehet.

Október 14. szombat - Bölcs szavak

„Az én Uram, az Úr, megtanított engem mint tanítványát beszélni, hogy tudjam szólni igéjét az elfáradtaknak.” (Ézsaiás 50:4)

Mielőtt még a krízis bekövetkezne, Isten fel tud készíteni tanításával, mint ahogy Ézsaiással is tette. „De Ézsaiás egy próféta volt” – mondod. Igen, de amikor Isten elhívta, ő így tiltakozott: „Bűnös ember vagyok!” (ld. Ézsaiás 6:5). Ez azt jelenti, hogy Isten akkor is szól hozzád, ha gyarló ember vagy. Előfordult már veled, hogy valaki mondott valamit egy teremben, ami megragadta a figyelmedet? Mintha fény áradt volna be, az elméd megvilágosodott, és te abbahagytad a beszélgetést. Miért? Mert bölcs szavakat hallottál. Isten nemcsak a saját életedre ad bölcs meglátást, hanem olyan bölcsességet is ad, amit megoszthatsz másokkal. Sőt, ha elég alázatos vagy, és nem akarsz minden beszélgetést te uralni, akkor mások által is szól hozzád. Gondolj bele: Isten nem apránként, tégláról téglára építette fel a világmindenséget, hanem egyetlen szóval hívta létre. Képzeld hát el a lehetőségeket, melyeket a tőle kapott ismeret nyújt! Ám először meg kell tanulnod felismerni az ő hangját, és ehhez idő kell. Az első néhány alkalommal, amikor Isten szólt Sámuelhez, ő azt hitte, hogy Éli, a főpap hívja. De figyelmesen hallgatott, és végül ő lett Isten szócsöve a nép számára. Annyira jól végezte feladatát, hogy két királynak is tudta mondani: „Így szól az Úr”. A lényeg, hogy akarnod kell meghallani, rá kell szánnod az időt, hogy figyelj rá, és gyakorolnod kell a figyelmes hallgatást, amíg ismerős nem lesz számodra Isten hangja.

Október 13. péntek - Első dolgod legyen reggel (2)

„Hallgasd meg szavamat reggel, Uram, reggel eléd készülök, és várlak.” (Zsoltárok 5:4)

Miért mondja Isten olyan sokszor a Szentírásban, hogy reggel szól hozzánk? Hiszen ő bármikor szólhat hozzánk, amikor csak akar. Két oka van rá, hogy a napunkat ezzel kezdje:

1) Azt akarja, hogy övé legyen az első hely az életedben. Ő akar első lenni fontossági sorrendedben, napi teendőid listájában. Ezért mielőtt bekapcsolnád a tévét, megnéznéd a telefonodat vagy az e-mailjeidet, vagy elvágtatnál otthonról, tanulj meg csendben lenni, és engedd, hogy Isten megmutassa és megértesse veled, mi fontos a napodban és az életedben. El fogsz ámulni azon, milyen megoldásokat, kreatív ötleteket és világos útmutatást ad. Rá fogsz jönni, hogy ígérete tényleg valóság: „Az Úr irányítja annak az embernek a lépteit, akinek az útja tetszik neki” (Zsoltárok 37:23). Ha néhány hétig vagy hónapig így élsz, többé nem akarsz majd visszatérni a régi szokásaidhoz.

2) Tiszta lapra akar írni. Próbáltál már valaha beszélgetni valakivel, aki másra figyelt vagy mással foglalkozott? Legszívesebben otthagytad volna. De ha az illető igazán fontos számodra, akkor megpróbálsz olyan időpontot választani, amiről tudod, hogy akkor tényleg figyelni fog. Nos, Istennek fontos vagy, és ő beszélni akar veled! El tudod képzelni, mit veszítenél, ha nem hallanád meg, amit mondani akar, vagy nem értenéd meg, mit tervez számodra? Dávid király erejének egyik titka ez volt: „Hallgasd meg szavamat reggel, Uram, reggel eléd készülök, és várlak” (Zsoltárok 5:3). Ahhoz, hogy sikeres légy, a reggeli rutinodban első helyen kell lennie az Istenre figyelésnek!

Október 12. csütörtök - Első dolgod legyen reggel (1)

„Minden reggel fölébreszt engem, hogy hallgassam tanítványként.” (Ézsaiás 50:4)

Íme, egy csodálatos ígéret Isten Igéjéből: „Az én Uram, az Úr, megtanított engem mint tanítványát beszélni, hogy tudjam szólni igéjét az elfáradtaknak. Minden reggel fölébreszt engem, hogy hallgassam tanítványként. Az én Uram, az Úr, megnyitotta fülemet. Én pedig nem voltam engedetlen, nem hátráltam meg.” (Ézsaiás 50:4–5). Ézsaiás azt mondta, hogy Isten minden reggel felébreszti őt, és elmondja neki, mit kell tennie aznap, és mit kell mondania másoknak! Sőt, ez nem csupán egyetlen egyszer fordult elő vele, hanem minden reggel megtörtént.
El tudod képzelni, mennyire másként telne a napod, ha rászánnád az időt, hogy Istenre figyelj, mielőtt még felkelsz az ágyból? Isten megérteti veled, mit kell mondanod és mit kell tenned, még mielőtt belekerülnél az adott helyzetbe. Ő azt mondta: „Én, az Úr, vagyok a te Istened, arra tanítalak, ami javadra válik, azon az úton vezetlek, amelyen járnod kell” (Ézsaiás 48:17).
Gondolj bele, mekkora előnyt jelent ez az életben! Sőt, ami a legjobb az egészben: még ha nem is figyelsz, ha lelkileg nem is vagy épp a legjobban, ha nincs is sok tapasztalatod ebben a világban, Isten akkor is dolgozni fog rajtad minden reggel, amíg meg nem tanulod felismerni az ő hangját, és meg nem tanulsz válaszolni rá.
Meglepődtél? Nem kellene. Végtére is minden jó szülő ezt teszi a gyermekével, ha azt akarja, hogy felnőjön, éretté váljon, és élvezhesse az élet teljességét.

Október 11. szerda - „Nyugtalan, ingerlékeny és elégedetlen”

„Add nekem azt a vizet, hogy ne szomjazzam meg.” (János 4:15)

Az anonim alkoholisták 12 lépcsős programjában a résztvevők megtanulják, hogy amikor nyugtalanok, ingerlékenyek és elégedetlenek lesznek, akkor fennáll a veszélye, hogy visszatérnek korábbi szenvedélyükhöz. De az nem segít. Miért? Mert mindannyiunkban ott van egy Isten alakú űr, és ezt egyedül Ő tudja betölteni. Vannak, akik ezt a hiányt emberi kapcsolatokkal próbálják betölteni. Jézus találkozott egy asszonnyal, akinek már öt férje volt, és akkor éppen csak együtt élt valakivel. Párbeszédjük így zajlott le: „Jézus így válaszolt neki: Aki ebből a vízből iszik, ismét megszomjazik, de aki abból a vízből iszik, amelyet én adok neki, soha többé meg nem szomjazik, mert örök életre buzgó víz forrásává lesz benne. Az asszony erre ezt mondta: Uram, add nekem azt a vizet, hogy ne szomjazzam meg, és ne kelljen idejárnom meríteni.” (János 4:13–15 RÚF). A szervezetünk jelez, amikor éhesek vagy szomjasok vagyunk. Ugyanígy jelez a lelkünk is – és bölcsen teszed, ha odafigyelsz a jelzésére. Az egyetlen biztonságos függőség, ha megadod magad Istennek, és teljesen tőle függsz! Mindannyiunkban megvan a hajlam, hogy testünk kívánságainak engedjünk inkább ahelyett, hogy a lelkünknek adnánk meg, amire szüksége van. Ezért fordulunk olyan dolgokhoz, mint a munka, a szex és a szórakozás. Manapság még valami adódott a listához: a világháló. Pszichológusok kezelnek internetfüggőségben szenvedő embereket. Komolyan mondom. Dávid királynak mindene megvolt: hatalom, népszerűség, élvezetek és vagyon. Mindez mégsem töltötte be a benne lévő űrt, ezért írta: „Ahogyan a szarvas kívánkozik a folyóvízhez, úgy kívánkozik a lelkem hozzád, Istenem!” (Zsoltárok 42:2). Tanuld meg felismerni, ha „nyugtalan, ingerlékeny és elégedetlen” vagy, és siess Istenhez!

Október 10. kedd - Megtérés, szolgálat, várakozás

„… miként tértetek meg a bálványoktól az Istenhez, hogy az élő és igaz Istennek szolgáljatok, és várjátok a mennyből Jézust, az ő Fiát…” (1Thesszalonika 1:9–10)

Olvassuk el, mit írt Pál a thesszalonikai hívőknek: „Ti pedig a mi követőinkké lettetek, és az Úréi, amikor sok zaklatás ellenére a Szentlélek örömével fogadtátok be az igét. Példává is lettetek minden hívő számára Macedóniában és Akhájában, mert tőletek terjedt tovább az Úr beszéde (…) mindenhová eljutott a ti Istenbe vetett hitetek híre. Szükségtelen is erről bármit mondanunk, mert ők maguk beszélik (…) miként tértetek meg a bálványoktól az Istenhez, hogy az élő és igaz Istennek szolgáljatok, és várjátok a mennyből Jézust, az ő Fiát” (1Thesszalonika 1:6–10). Ezeknek a hívőknek az élete három szóban összefoglalható: megtértetek, szolgáltok, várjátok. Nézzük meg ezeket egyenként, és figyeljük meg, mit tanulhatunk belőlük.

1) Megtérés. Ez megfordulást jelent, 180°-os fordulatot. Meg kell tagadnunk és el kell hagynunk testies gondolkodásmódunkat és önmagunkkal szemben elnéző viselkedésünket.

2) Szolgálat. Próbálj te szolgálni másokat ahelyett, hogy elvárnád, hogy mások szolgáljanak neked. Minden napod végén imádságban kérdezd meg: „Uram, jól szolgáltalak ma téged?” Mert a mások felé végzett szolgálattal Istennek szolgálsz.

3) Várakozás. Mit tennél ma másként, ha biztosan tudnád, hogy Jézus holnap visszajön? Változtatna ez a szokásaidon, a beszédeden, a viselkedéseden? Vannak, akik úgy élik az életüket, mintha Krisztus meggondolta volna magát visszajövetelét illetően. Vigyázz, nehogy te is így gondolkodj! Ő igenis visszajön! Nehogy készületlenül találjon! Törekedj arra, hogy minden nap hamarosan bekövetkező visszatértének tudatában élj. Ha így teszel, az megváltoztatja életedben a fontossági sorrendet.

Október 9. hétfő - Vezetésre alkalmas

„Igaz beszéd ez: ha valaki püspökségre törekszik, szép feladatra vágyik.” (1Timóteus 3:1 RÚF)

A Biblia részletesen ismerteti, mi tesz alkalmassá a vezetői szerepre a gyülekezetben. „Legyen feddhetetlen, egyfeleségű férfi; megfontolt, józan, tisztességes, vendégszerető, tanításra alkalmas; nem részeges, nem erőszakos, hanem megértő, a viszálykodást kerülő, nem pénzsóvár; olyan, aki a maga háza népét jól vezeti, gyermekeit engedelmességben és teljes tisztességben neveli. Mert ha valaki a maga háza népét nem tudja vezetni, hogyan fog gondot viselni Isten egyházára? Ne újonnan megtért ember legyen, nehogy felfuvalkodva az ördöggel azonos ítélet alá essék. Szükséges, hogy a kívülállóknak is jó véleményük legyen róla, nehogy gyalázatba és az ördög csapdájába essék. Ugyanígy a diakónusok is tiszteletre méltók legyenek, nem kétszínűek, nem mértéktelen borivás rabjai, nem haszonlesők, hanem olyanok, akikben megvan a hit titka tiszta lelkiismerettel. De ezeket is meg kell vizsgálni előbb, csak akkor szolgáljanak, ha feddhetetlenek. Feleségük is hasonlóan tiszteletre méltó legyen: nem rágalmazó, hanem mértékletes, mindenben hűséges. A diakónusok legyenek egyfeleségű férfiak, akik mind gyermekeiket, mind a maguk háza népét jól vezetik. Mert akik jól szolgálnak, azok szép tisztességet szereznek maguknak, és nagy bátorságot nyernek a Jézus Krisztusba vetett hit hirdetésére.” (1Timóteus 3:1–13

Október 8. vasárnap - Engedd, hogy Isten fegyelmezzen!

„Akit én szeretek, megfeddem és megfenyítem: igyekezz tehát, és térj meg!” (Jelenések 3:19)

Isten helyreigazítása alázatra késztet. Amikor ezt teszi, három lehetőségünk van:

1) fellázadunk ellene;

2) magyarázkodunk és kifogásokat keresünk;

3) elfogadjuk fegyelmezését, és visszatérünk a helyes ösvényre.

De tartós változás el sem kezdődhet addig, amíg el nem fogadod, hogy Isten feltétel nélkül szeret úgy, ahogy vagy. Enélkül hiábavalóan folyton azzal fogsz próbálkozni, hogy megváltoztasd magad, és ezzel kiérdemeld szeretetét és elfogadását. Az igazság az, hogy az már a tiéd, csak éppen nem tudod! Sokan úgy gondolják, hogy önmagunk elfogadásával mentegetjük azokat a dolgokat, melyek rosszak bennünk. Tévedés! Nem tudod igazán elfogadni Isten helyreigazítását, amíg nem érted meg világosan, hogy ő mennyire szeret téged. Enélkül fegyelmezését elutasításnak fogod értelmezni, és viselkedésed helytelenítését személyed elítélésének. A lelki növekedéshez hinned kell, hogy Isten elkötelezte magát melletted, és ennek különösen akkor kell tudatában lenned, amikor megfenyít valami miatt, vagy olyan úton vezet, amit nem értesz. Az ilyen időkben rendíthetetlenül kell bíznod irántad való szeretetében. Pál apostol meg volt győződve arról, hogy semmi sem választhatja el őt Isten szeretetétől (ld. Róma 8:38–39). A Jelenések könyve 3. fejezetében Isten mindannyiunkhoz szól, amikor ezt mondja: „akit én szeretek, megfeddem és megfenyítem.” Isten szeretetének és elfogadásának egyik legerősebb bizonyítéka az, amikor megfenyít minket. Sőt, akkor kell aggódnod, ha nincs jelen életedben Isten fegyelmezése! Ha tehát most valamiben helyreigazító munkáját érzed, örülj neki! Azt jelenti, hogy jó dolgokat tartogat számodra.

Október 7. szombat - Isten valóban létezik (7)

„Megöntözöd onnan fentről a hegyeket, alkotásaid gyümölcsével jól tartod a földet.” (Zsoltárok 104:13)

Elgondolkodtál már valaha azon, miért nem találunk sehol máshol a világegyetemben folyékony halmazállapotú vizet, csak itt, a Földön? Az űrutazók, teleszkópok és űrszondák mind ezt kutatják. A víz, ez a csodálatos oldószer, szinte mindent old, ami a földön található, mégis él benne sokféle élőlény, és nem oldódnak fel. Ez a csodálatos folyadék, melyet olyan természetesnek veszünk, jég formájában is létezik, sziklákat tör össze, és termékeny talajt hoz létre. Hó formájában vizet raktároz a völgyekben. Esőként megöntözi és megtisztítja a földet. Pára formájában harmatot biztosít a termőföldeknek. Felhőként is létezik, és pont elegendő mennyiségben biztosít felhőtakarót. Ha olyan felhők lennének a földi atmoszférában, mint a Vénuszon, akkor a Földön nem maradna meg az élet. Ám mivel a Föld felszínének 50%-át mindig felhő takarja, így a felhők pont a megfelelő mennyiségben tudják megszűrni a napsugárzást. Gőzként évszázadok óta hajt meg hatalmas gépeket. A bizmuton kívül ez az egyetlen anyag, aminek folyadékként (4 C°-on) nagyobb a sűrűsége, mint fagyott állapotában. Ha ez nem így volna, nem lenne élet a bolygónkon. A víz e különös tulajdonságának köszönhető, hogy fagyott állapotban könnyebb, emiatt úszik a jég a víz felszínén. Ha nem így lenne, akkor a tavak és folyók lentről kezdve fagynának meg, és megölnék mind a halakat; az algák elpusztulnának, az oxigénellátás megszűnne, és az emberiség kihalna. Tehát, ha bármikor úgy érzed, Isten nem vesz észre, vagy nem törődik veled, igyál egy pohár vizet, és mondd: „Köszönöm, Uram!”

Október 6. péntek - Isten valóban létezik (6)

„Te adsz életet mindnyájuknak.” (Nehémiás 9:6)

Nézzük meg Isten teremtő zsenialitásának újabb csodáját: a nitrogén körforgását. A nitrogén közömbös, vagyis rendkívül kevéssé reakcióképes elem – ha ez nem így lenne, akkor mindannyiunkat megmérgeznének a nitrogén különböző vegyületei. Éppen e közömbössége miatt nem reagál spontán más elemekkel vagy vegyületekkel. A növényzetnek azonban szüksége van rá. Nos, vajon milyen megoldást fejlesztett ki Isten arra, hogy kivonja a nitrogént a levegőből, és bejuttassa a talajba? A villámlást! Naponta százezer villámcsapás éri a földet, létrehozva ezzel százmilliónyi tonna a növények számára felhasználható nitrogént. 65 km magasságban helyezkedik el a vékony ózonréteg. Ha az ózonréteget összesűrítenénk, csupán 3 mm vastag lenne, nélküle mégsem tudna fennmaradni bolygónkon az élet. Nyolcféle gyilkos sugár folyamatosan érkezik a Napból bolygónkra, ha nem lenne ózonréteg, megégnénk, megvakulnánk vagy megfőnénk. Az ibolyántúli sugárzás kétféle formában érkezik, nagy hullámhosszú sugárban, ami halálos, de az ózon kiszűri, és rövidebb hullámhosszú sugarakban, melyek elengedhetetlenül szükségesek a földi élethez, és ezeket az ózonréteg átengedi. Továbbá, ezek közül a veszélyes sugarak közül a leghalálosabb korlátozott mértékben átjuthat az ózonrétegen, épp csak annyi belőle, ami megöli a zöld algákat, melyek egyébként túlzottan elszaporodnának a tavakban, folyókban, tengerekben. Kétségtelen tehát, hogy teljes mértékben Isten jóságától függünk. Ezért mondja a zsoltáros: „Mindezek arra várnak, hogy idejében adj nekik eledelt. Ha adsz nekik, szedegetnek, ha bőkezű vagy, jóllaknak javaiddal.” (Zsoltárok 104:27–28). Csodálatos Istenünk van!

Október 5. csütörtök - Isten valóban létezik (5)

„Te alkottad a holdat, hogy jelezze az ünnepeket, és a napot, amely ismeri pályáját.” (Zsoltárok 104:19)

Íme, egy csodálatos dolog: a Hold nélkül lehetetlen volna az élet ezen a bolygón. Ha pedig valakinek sikerülne a Holdat kimozdítania pályájáról, akkor megszűnne az élet. A Hold olyan, mint egy cseléd: takarítja az óceánokat és a tengerpartokat. A Holdnak köszönhető árapály nélkül a kikötők és tengerpartok hatalmas, bűzös szemétdombok lennének, és elviselhetetlen lenne a közelükben élni. Az árapály váltakozása miatt a folyamatosan mozgó hullámok megtörnek a partokon, és a hullámhabokkal levegő jut a tengerbe, oxigént biztosítva a tápláléklánc legelső foka, a planktonok számára. Planktonok nélkül nem volna oxigén, és az élet megszűnne. Ugye milyen zseniálisan tervezte meg mindezt Isten? Megalkotta a Holdat pontosan a megfelelő méretűnek, és éppen megfelelő távolságra helyezte el a Földtől, itt pedig létrehozta pontosan azt az atmoszférát, amire szükségünk van. Egy hatalmas légóceánban élünk – mely 78% nitrogént és 21 % oxigént tartalmaz. Ezek az elemek folyamatosan keverednek a Holdnak az atmoszférára gyakorolt hatása miatt. Ez hasonlít a tengerek árapályára, és biztosítja, hogy az oxigén mindig megfelelő arányban legyen jelen. Bár folyamatosan bocsátjuk ki a szén-dioxidot a légkörbe, ezt elnyeli ez a hatalmas légóceán, így továbbra is életben maradunk. Ha az atmoszféra nem olyan vastag lenne, mint amilyen, akkor összezúzna minket a milliárdnyi űrszemét és folyton meteorok zuhannának a bolygóra. Ki vigyáz rád ennyire? Isten! Ő a hét minden napján, huszonnégy órában gondoskodik rólad. Hát nem örülsz neki?

Október 4. szerda - Isten valóban létezik (4)

„Én alkottam a földet, és én teremtettem rá embert.”
(Ézsaiás 45:12)

Tűnődtél már azon, miért nem találtunk életet egyetlen másik bolygón sem, miközben a miénk úgy van tervezve, hogy fenntartson minket és mindennapi szükségeinket betöltse? Érdemes eltöprengeni rajta, igaz? Gondolod, hogy véletlenül van így? A Biblia szerint nem. Ott Isten azt mondja: „Én alkottam a földet, és én teremtettem rá embert.” Tudtad, hogy ha a Föld 10%-kal nagyobb vagy 10%-kal kisebb lenne, akkor az élet, amilyennek most ismerjük, lehetetlen lenne? Vagy hogy épp a megfelelő távolságra vagyunk a Naptól ahhoz, hogy elegendő meleget és fényt kapjunk? Ha távolabb lennénk, megfagynánk, ha közelebb lennénk, nem élnénk túl a hőséget. Gondolkodj el egy percig a Föld tengelye dőlésszögének csodáján! Egyetlen másik bolygó sincs úgy megdöntve, mint a miénk, 23 fokos dőléssel. Ennek köszönhető, hogy a Nap sugarai egy év leforgása alatt a Föld minden részét érintsék, ahogy a Föld megkerüli a Napot. Ha nem lenne a tengelyferdeség, a sarkvidékeken hatalmas mennyiségű jég képződne, és az Egyenlítőnél a hőség elviselhetetlen lenne. De mint egy izgatott és lelkes szülő, aki az újszülött számára készíti elő a gyerekszobát, Isten kifejezetten nekünk készítette a Földet. „Ezt mondja az Úr, aki az eget teremtette, ő, az Isten, aki a földet formálta, alkotta és megszilárdította, nem kietlennek teremtette, hanem lakóhelynek formálta” (Ézsaiás 45:18). Ennyire fontosak vagyunk Istennek, ennyire törődik velünk.

Október 3. kedd - Isten valóban létezik (3)

„Hát nem tudod, vagy nem hallottad, hogy örökkévaló Isten az Úr? Ő a földkerekség teremtője…”
(Ézsaiás 40:28)

Annak ellenére, amit el akarnak hitetni velünk, a tudomány és a Szentírás nem feltétlenül áll szemben egymással. A Bibliát hittel elfogadó tudósok száma rohamosan nőtt a kvantumfizika felfedezése óta, ami bemutatja, milyen csodálatos szimmetria és rend alkotja a világegyetemet.
Tudtad, hogy minden idők egyik legzseniálisabb tudományos könyvét nem kevesebb, mint hatvan neves tudós írta, beleértve huszonnégy Nobel-díjas tudományos kutatót is? A könyv címe: Cosmos, Bios, Theos, ami azt jelenti: Világmindenség, Élet és Isten. Az egyik társszerzője, Henry Margenau, a Yale egyetem fizika professzora így összegzi: „Egyetlen meggyőző válasz létezik” a természetben működő bonyolult törvényekre. Vajon mit tart ez a briliáns elme meggyőző válasznak? Az evolúciót? A véletlent? Szerencsés egybeesést? Nem! Margenau hiszi, hogy a válasz: „a mindenható és mindentudó Isten teremtő munkája.” Az Istenbe vetett hit tehát egyben a tudományban való hit is… és Isten tévedhetetlen Igéjében való hit is.
A Biblia azt mondja: „Hát nem tudod, vagy nem hallottad, hogy örökkévaló Isten az Úr? Ő a földkerekség teremtője, nem fárad el, és nem lankad el, értelme kifürkészhetetlen. Erőt ad a megfáradtnak, és az erőtlent nagyon erőssé teszi… akik az Úrban bíznak, erejük megújul, szárnyra kelnek, mint a sasok, futnak, és nem lankadnak meg, járnak, és nem fáradnak el.” (Ézsaiás 40:28–31).

Ez azt jelenti, hogy imádság által rácsatlakozhatsz a világmindenség legnagyobb erőforrására és legszeretőbb gondoskodására. Csodálatos! Az, hogy hogyan nézel szembe minden egyes nappal, azon múlik, hogy kire tekintesz.
Nézz hát Istenre! Bízz benne!

„Bízd az Úrra dolgaidat, akkor teljesülnek szándékaid”
(Példabeszédek 16:3).

Október 2. hétfő - Isten valóban létezik (2)

„Tekintsetek föl a magasba, és nézzétek: ki teremtette az ott levőket?” (Ézsaiás 40:26)

A világ nagy gondolkodói közül sokan nem csupán azt hiszik, hogy Isten létezik, de azt is, hogy ő teremtette a világmindenséget és annak lakóit. Tehát ha legközelebb valaki azt mondja neked, hogy csak a tudatlan és iskolázatlan emberek hisznek Istenben – ne dőlj be neki!

Dr. Robert Jastrow, a NASA Goddard Űrkutatási Intézetének alapítója és igazgatója írta God and the Astronomers [Isten és a csillagászok] című sikerkönyvében: „A csillagászati bizonyíték alátámasztja a világ kezdetének bibliai nézetét… a részletek különböznek, de az alapvető elemek a csillagászat és a bibliai Teremtés beszámolójában ugyanazok… A tudomány bebizonyította, hogy a világmindenség egy bizonyos pillanatban létre robbant… Mi okozta ezt a hatást? Ki vagy mi helyezte el az anyagot vagy az energiát a mindenségben? A tudomány nem talál választ ezekre a kérdésekre… és egy tudós számára, aki az észérvek hatalmában hisz, a történet rossz álomként ér véget. Megmászta a tudatlanság hegyeit… éppen legyőzné a legmagasabb csúcsot, és ahogy átjut az utolsó sziklán, egy csapat teológus köszönti, akik már évszázadok óta ott üldögélnek.”

Pierre-Simon Laplace, egy másik nagyszerű csillagász azt mondta, hogy az értelmes Isten mellett szóló bizonyítékok végtelenül nagyobb valószínűségűek, mint az, hogy egy pergamenre dobált sokféle íróeszköz véletlenszerűen létrehozná Homérosz Iliászát. Isten létére vonatkozó bizonyíték szemben azzal a bizonyítékkal, mely szerint nem ő a világegyetem teremtője, végtelen az egyhez. Le sem lehet mérni. Örülj hát, mert Isten valóban létezik. Elérhető és megközelíthető, ha időt szánsz az imádságra, és meghívod őt 

Október 01. vasárnap - Isten valóban létezik (1)

"Isten a mi oltalmunk és erősségünk, mindig biztos segítség a nyomorúságban." Zsoltárok 46:2,

A Biblia azt mondja, hogy Isten mindig jelen van, ha segíteni kell a a bajban. Persze ehhez előbb el kell hinned, hogy Isten tényleg létezik, különben legjobb esetben is csak a szerencsében vagy emberi segítségben bízhatsz. Szerinted ezzel meddig juthatsz el?

Amikor az orvos azt mondja, hogy már semmit sem tud tenni a szerettedért, kihez fordulsz?

Amikor problémádra nem találsz választ, és útmutatásra van szükséged, hol találhatod?

Amikor bűntudat mardos, békére és megbocsátásra vágysz, ki fogja megadni neked?

Ha kizárod Istent az életedből, te magad leszel a saját Isteneddé, mert nem ismersz el a világegyetemben önmagadnál nagyobb hatalmat. Most már érted miért mondja a Biblia: "Azt gondolja magában a bolond, hogy nincs Isten!" (Zsoltárok 14:1). Ostobaság elvágni magadat a világmindenség legnagyobb segítségforrásától! 

A következő néhány napban Isten létéről fogunk beszélgetni, és arról, miért kellene benne bíznod. 

Először nézzük a csillagászatot. A Bibliában azt olvassuk: "Az egek hirdetik Isten dicsőségét, kezének munkájáról beszél a menny. Nappal a nappalnak adja át e szót, éjjel az éjjelnek adja tudtul. Nincs szó és nincs beszéd, hangjuk sem hallatszik, mégis eljut a hangjuk az egész földre, szavuk a világ végéig." (Zsoltárok 19:2.5). 

Pál azt írja: "Mert ami megismerhető Istenből, az nyilvánvaló előttük, mivel Isten nyilvánvalóvá tette számukra. Láthatatlan valóját, azaz örök hatalmát és istenségét meglátja alkotásain az értelem a világ teremtésétől fogva. Ezért nincs mentségük, mert bár Istent ismerték, mégsem dicsőítették vagy áldották..." (Róma 1:19-21 RUF). Van Isten - és neked személyes kapcsolatod lehet vele.

Szeptember 30. szombat - Te vagy az?

„Megszólalt Júdás is, az áruló, és ezt kérdezte: Talán csak nem én vagyok az, Mester?” (Máté 26:25)

A nagyszerű igehirdető, Charles Spurgeon egyszer így prédikált a Krisztusnak való elkötelezettségről: „Ismertem olyanokat, akik nagyhatásúan hirdették az evangéliumot, de távolról sem élték meg azt. Ismertem olyanokat is, akik szorgalmasan ellátták diakónusi vagy presbiteri kötelességeiket, de azután gonosz szenvedélyeknek adták át magukat. Voltak, akikről azt tartottam, hogy a legszentebb emberek. Amikor imádkoztak, úgy éreztem, hogy a menny kapujáig emelkedem; ha valaki azt mondta volna róluk, hogy egy napon undorító bűnbe esnek, nem hittem volna el. Könnyebben elhittem volna saját magamról. Ha azok, akik erősebbnek tűntek nálunk, elbuktak, akkor mi hogyhogy nem?

Amikor Urunk elmondta tanítványainak, hogy egyikőjük el fogja árulni azok közül, akik egy asztalnál ülnek vele, mindannyian azt kérdezték: »Talán csak nem én vagyok az, Uram?« Ez nagyon helyénvaló kérdés volt. Egyikük sem azt kérdezte: »Talán csak nem Júdás az, Uram?« Valószínűleg egyikük sem gyanakodott rá. Talán ebben a gyülekezetben is van olyan képmutató, akire egyetlen pillanatra sem esik a gyanúnak a legkisebb árnyéka sem. Olyan jól megtanulta eljátszani a szerepét, hogy még nem fedezték fel valódi jellemét.”

Ha ezek a szavak érzékeny ponton találtak el, ne menj – rohanj a kereszthez még ma! Fuss az Egyetlenhez, aki bár ismeri minden küzdelmedet és kísértésedet, feltétel nélkül szeret téged. Fuss hozzá, akinek a vére megtisztít a bűntől, akinek a kegyelme felemel és megtart, akinek az ereje segít győzelmes életet élni.

Szeptember 29. péntek - Jó kapcsolatok

„Gyermekeim, ne szóval szeressünk, ne is nyelvvel, hanem cselekedettel és valóságosan.” (1János 3:18)

Íme, öt szentírási módszer, amivel javítani lehet emberi kapcsolataink minőségén:

1) Mindig mutasd ki, hogy értékeled a másikat! Kik azok az emberek, akik igazán számítanak életedben? Add tudtukra, hogy szereted őket – és tedd ezt gyakran! Gyakorold a 10-1 szabályt: tíz dicséret jusson minden egyes bírálatra! Sokan úgy gondolják, hogy a legjobb módszer mások segítésére, ha helyreigazítjuk őket. Nem, a legjobb módszer a segítségre, ha a jót igyekszünk meglátni bennük. Dr. John Maxwell ezt a 101%-os alapelvnek nevezi. Keresd meg azt az egy dolgot a másikban, amit csodálsz benne, aztán adj hozzá 100% biztatást! Ez segít, hogy jobban kedveld őt, és viszont ő is téged.

2) Másokat tarts magadnál fontosabbnak! „Jóakarattal szolgáljatok, mint az Úrnak és nem mint embereknek” (Efezus 6:7). Ha magadévá teszed ezt a gondolkodásmódot másokkal kapcsolatban, akkor messzire juthatsz az életben.

3) Szolgálj másoknak örömmel! Egy légitársaság vezetője arról beszélt, milyen nehéz megfelelő alkalmazottat találni és betanítani: „Szolgáltatást adunk el, de ezt a legnehezebb megtanítani, mert senki sem szeretné, ha szolgának tartanák.”

4) Bocsásd meg, engedd el, és lépj túl rajta! Ha valaki megbántott, és ezt tudomására akarod hozni, akkor tedd meg rögtön. Aztán bocsásd meg, engedd el, és lépj túl rajta! Ha pedig nem éri meg felhozni, akkor felejtsd el, és lépj tovább!

5) Legyen időd azokra az emberekre, akik számítanak! Ne érkezési sorrend szerint oszd be az idődet! Nem mindig a hangosan követelőknek jár a figyelem, azokra összpontosítsd energiádat, akik igazán számítanak az életedben!

Szeptember 28. - Készülj fel!

„Mi azonban építettük a várfalat, és már az egész várfal elkészült félmagasságban, mert a nép nagy kedvvel dolgozott.” (Nehémiás 3:38)

Ahhoz, hogy sikert érjen el, Nehémiásnak szüksége volt főnöke, a király kegyeire. Imádkozott tehát, hogy a pogány uralkodó támogassa anyagilag Jeruzsálem falainak újjáépítését. Ez merész imádság volt, és kérése nem is teljesült egyik napról a másikra. De Nehémiás nem üldögélt ölbe tett kézzel. Várakozás közben összeállított egy tervet, csapatot gyűjtött, és kijelölt egy napot a munka kezdetére. Így, amikor a király igent mondott, már készen állt a cselekvésre.
Vannak, akik azt gondolják, hogy ha Isten fog cselekedni, nekünk miért kéne bármit is tennünk?
Aztán vannak azok, akik azt gondolják, hogy egyáltalán nincs szükségük Istenre, és mindent egyedül próbálnak megoldani. De mindkét véglet tévedés. Néha Istennek összhangba kell hoznia azt, amit a te életedben végez azzal, amit másvalaki életében cselekszik azért, hogy minden a javadra szolgáljon (ld. Róma 8:28).
Nehémiás esetében a király felhatalmazó levelére és pénzügyi támogatására várni olyan volt, mint manapság állami támogatásra várni – eltart egy ideig, míg folyósítják. De a Biblia azt mondja: „Olyan az Úr kezében a király szíve, mint a patak vize: arra vezeti, amerre akarja” (Példabeszédek 21:1).
Nehémiás bátran megbízott abban, hogy Isten kész gondoskodni rólunk. Azt is megértette, hogy amíg várakozik, kötelessége felkészülni és előkészíteni a dolgokat, hogy amikor Isten zöld utat ad, készen álljon indulni. Egyszerre gyakorolt hitet és bölcsességet. Tudta, hogy ő nem képes megtenni Isten részét, Isten pedig nem fogja megtenni helyette az ő részét.
Ezért a mai üzenet számodra ez: Készülj fel!

Szeptember 27. szerda - Örülj minden napnak!

„Élvezd az életet… mulandó életed minden napján, amelyet Isten adott neked” (Prédikátor 9:9)

Salamon azt írja: „Azért edd csak örömmel kenyeredet, és idd jókedvvel borodat, mert mindig az volt Isten jóakarata, hogy ezt tedd! Ruhád legyen mindig fehér, és fejedről ne hiányozzék az olaj! Élvezd az életet feleségeddel együtt, akit szeretsz, mulandó életed minden napján, amelyet Isten adott neked a nap alatt, mulandó életed minden napján, mert ez jutott neked az életben, és munkád révén, amelyet fáradsággal végzel a nap alatt. Tedd meg mindazt, ami a kezed ügyébe esik, és amihez erőd van, mert nem lesz cselekvés, gondolkozás, ismeret és bölcsesség a holtak hazájában, ahová menned kell!” (Prédikátor 9:7–10).

Nos, mire vársz? Hogy megszerezd a diplomádat? Hogy megházasodj? Hogy gyermekeid legyenek? Hogy nyugdíjba menj? Az élet utazás, nem végállomás! Az életed most történik, a családod itt és most van veled, a házasságod itt és most van, a hivatásodat itt és most tudod megélni. Az utazás minden nap történik, és minden nap értelmét megtalálod, ha keresed a magasabb célt. Minden napban találhatsz apró örömöket, ha a hit szemével keresed.

Salamon felismerte, hogy végeredményben mindannyiunkra ugyanaz a végállomás vár: a sír. Az egyetlen különbség, hogy mennyire élvezzük az utazást. Ahelyett, hogy gyötrődnél olyan dolgok miatt, amiket úgysem tudsz befolyásolni, összpontosíts arra, amit tudsz irányítani, és hagyd a többit Istenre.

Phil Cooke írja:
„Hinnem kell, hogy Isten kezében tartja a dolgokat, de ha mindig válaszokat követelek, azzal az ő szerepét akarom átvenni. Elhatároztam, hogy hátralépek, és hagyom, hogy Isten legyen Isten, én pedig én legyek.”

Ez a gondolkodásmód neked is hasznodra válna!

Szeptember 26. Légy te is Eszter!

„Mindez pedig példaképpen történt velük, figyelmeztetésül íratott meg nekünk.” (1Korinthus 10:11)

Tévedés azt gondolni, hogy a Biblia azon szereplői, akik valami nagy dolgot vittek véghez, valahogy mások lettek volna, mint mi, vagy azt feltételezni, hogy: „Az én helyzetemben ilyen élet lehetetlen.” Eszter fogságban született, és szépsége miatt egy pogány király felesége lett. Meglehetősen nehéz helyzet! De bármilyen helyzet jó lehet, ha Isten helyezett oda! Hámán a zsidók kiirtását tervezte, de Isten Esztert kitűnő stratégiai helyzetbe juttatta ahhoz, hogy megmenthesse őket. Eszter felfedezte életcélját, amikor nagybátyja, Mordokaj azt üzente neki: „Ki tudja, nem éppen a mostani idő miatt jutottál-e királynői méltóságra?” (Eszter 4:14). Mit válaszolt erre ő? „Bemegyek a királyhoz [a népem érdekében] … Ha elveszek, hát vesszek el!” (Eszter 4:16 NKJV). De halál helyett győzelem lett a jutalma! Mit tanulhatunk Esztertől?

1) Induláskor Isten nem közöl minden részletet. Ez nem jelenti azt, hogy nincs terve. Ha őt keressük, közben fel fogjuk fedezni tervét, és meríteni tudunk erejéből.

2) A tudás hatalom. Akár rabszolga vagy, akár uralkodó, ha tudod, hogy Isten hívott el, az képessé tesz minden felmerülő akadály leküzdésére.

3) Bátorságot ad az a tudat, hogy mindent Isten irányít. Amikor Eszter azt mondta: „Ha elveszek, hát vesszek el!”, azzal egyszerűen Isten kezébe helyezte magát tudva, hogy a halállal is bátran szembe lehet nézni, ha Istenben bízunk. Hiszen Isten nem csak e földön készített neked helyet, hanem a mennyben is készített számodra egy másik, sokkal jobb helyet. Így mindenképpen jól jársz.

Szeptember 25. Növekedni a szeretetben

„Az egymás iránti szeretet gazdagodik mindnyájatokban.” (2Thesszalonika 1:3 RÚF)

Pál azt mondta: „az egymás iránti szeretet gazdagodik mindnyájatokban”, ez nem arról szól, amikor az élet tökéletes, és mindenki a kedvedben jár. Isten szándéka az, hogy olyan szeretet növekedjen benned, amit nem az érzelmek irányítanak, hanem az az áldozatkész szeretet, mely azt mondja: „Krisztussal együtt keresztre vagyok feszítve: többé tehát nem én élek, hanem Krisztus él bennem” (Galata 2:20). Megtörténhet, hogy valaki szerelmes a tökéletes házasság elképzelésébe, de nem szereti a házastársát. Vagy arról álmodik, hogy mivé válhatna gyermeke, ha követné az ő tanácsait. De amikor egy lázadó tizenévest kell szeretni, aki úgy viselkedik, mintha nem is ehhez a családhoz tartozna, akkor ez olyan növekedési folyamat, mely komolyan próbára teszi a szeretetet.
Jézus azt mondta: „Ahogyan én szerettelek titeket, ti is úgy szeressétek egymást!” (János 13:34), és ő soha nem kér tőlünk olyat, amihez ne adná meg a képességet is.

Készen állsz hát egy kis növekedésre?

Kristin Armstrong írónő mondja: „Amikor fájdalom ér, általában visszahúzódunk. De a legrosszabb, amit egy szülő tehet, hogy a gyermeke viselkedésére válaszul visszafogja szeretete megnyilvánulását. A gyermek szíve akkor növekszik, ha feltétel nélküli szeretettel táplálják. A szeretet nem függ a viselkedéstől, a hangulattól vagy a körülményektől. A szerethetőség nem a kedvelhetőségen múlik. Képzeld el, ha Jézus csak akkor szeretne minket, amikor tökéletesen viselkedünk. Így sohasem tapasztalnánk meg szeretetét, és következésképpen még jobban elsorvadnánk. Mivel Jézus a példaképünk, nekünk is krisztusi kegyelemmel kell szeretnünk egymást. Ő az ő szeretetének mértéke szerint szeret minket, nem pedig a mi érdemünk mértéke szerint. Nekünk is így kell szeretnünk másokat… nem a mi szabványunk, hanem az ő mértéke szerint.”

Szeptember 24. Állóképesség (4)

„Egyszer József álmot álmodott, elmondta testvéreinek, és emiatt még jobban meggyűlölték.” (1Mózes 37:5)

A kitartás felülemelkedik a félreértésen és elutasításon. Néha azok az emberek, akiktől azt várnád, hogy támogatnak, igazából megpróbálnak alád tenni. Amikor Istentől olyan látást kapsz, amit ők nem tudnak hova tenni, azt mondják: „túl nagy falat ez neked”, és megpróbálnak lekisebbíteni az ő szintjükre. Józsefet testvérei eladták rabszolgának, aztán hazamentek, és azt mondták az apjuknak, hogy vadállat ölte meg. El tudod képzelni, hogy érezte magát József, ha valaki azt kérte, meséljen a családjáról? Dwight D. Eisenhower tábornok mondta: „A győzelem árát nem lehet lealkudni.” Sajnálatos módon az árulás ugyanolyan gyakran megtörténik a gyülekezetben, mint a világi közegben. Amikor Charles Spurgeon még csak a húszas évei elején járt, prédikációinak olyan nagy hallgatósága volt, hogy a tömeg nem fért el az épületben. Ezért összehívott harminc gyülekezeti vezetőt, és azt javasolta nekik, hogy építsenek egy 5500 főt befogadó termet. Állítólag azt mondta nekik, hogy ha bármelyikük is kételkedik ennek megvalósíthatóságában, akkor távozzon. És huszonhárman távoztak! De Spurgeon ragaszkodott Istentől kapott látásához. Makacsul kitartott, míg meg nem látta megvalósulását, és harmincöt évvel később éjjel-nappal tömegek töltötték meg a Metropolitan Tabernacle épületét, mely ez által a világtörténelemben az egyik legnagyobb hatást gyakorló istentiszteleti terem lett. Van az életedben olyan folyó, melyről úgy gondolod, nem lehet átkelni rajta? Vagy olyan hegy, melyet nem tudsz megmászni, sem alagutat fúrni át rajta? Isten meg tudja tenni azt, amire senki más nem képes!

Szeptember 23.  Állóképesség (3)

„Egyszer Mirjám és Áron Mózes ellen beszélt…” (4Mózes 12:1)

A kitartás legyőzi a családi ellenállást. Amikor Mózes testvérei, Mirjám és Áron panaszkodtak amiatt, hogy öccsük különleges kapcsolatban van Istennel, Mózes ellenségeskedésük láttán is szelíd és alázatos maradt. David Livingstone is nagyszerű példáját adta a kitartásnak, amikor sokan mások feladták volna. Felesége, Mary annyi gondot okozott neki örökös panaszkodásával és kritikájával, hogy szinte lehetetlenné tette életét. A feszültség kettőjük között olyan nagyra nőtt, hogy Livingstone hazaküldte őt Angliába több mint tizenkét évre, miközben ő szenvedett, megsebesült és végül meg is halt Afrikában Krisztus ügyéért. Amikor Jézus szülővárosában, Názáretben szolgált azok felé, akik között felnőtt, néhányan megpróbálták őt lelökni egy szikláról. Tanításai és csodái ellenére a családja őrültnek tartotta. Fájt-e ez neki? Persze, hogy fájt. De nem hagyta, hogy a fájdalom megállítsa. Azt mondta: „Ha valaki hozzám jön, de nem gyűlöli meg apját, anyját, feleségét, gyermekeit, testvéreit, sőt még a saját lelkét is, nem lehet az én tanítványom. Ha valaki nem hordozza a maga keresztjét, és nem jön utánam, az nem lehet az én tanítványom. Mert ki az közületek, aki tornyot akar építeni, és nem ül le előbb, és nem számítja ki a költséget, hogy telik-e mindenre a befejezésig?” (Lukács 14:26–28). Amikor a családod ellenségesen áll hozzád, szeresd őket és imádkozz értük, mert Isten meg tudja változtatni a szívüket. Addig is, míg megteszi, te szolgáld továbbra is őt!

Szeptember 22.  Állóképesség (2)

„E világon nyomorúságtok lészen.” (János 16:33 Károli)

Két további ok, amiért fejlesztened kell magadban az állóképességet:

1) Ez tud megbirkózni a hosszan tartó betegséggel. Amikor a betegség elszívja testi-lelki erődet, akkor van szükséged az állóképességre. A Biblia azt mondja: „Az ember lelke elviseli a szenvedést, de ha a lélek összetörik, azt el lehet-e hordozni?” (Példabeszédek 18:14). Charles Spurgeont úgy ismerték, mint a prédikátorok fejedelme. Szolgálata óriási hatást gyakorolt Londonra, sőt egész Nagy-Britanniára. De olyan beteg volt, hogy sokszor kellett Dél-Franciaországban pihennie. Felesége, aki ikerfiaik születése után megnyomorodott, állóképességével emelkedett felül fizikai korlátain. Bár lebénult, az ágyból irányított egy példátlan nagyságú könyvterjesztést. Nagyrészt az ő állóképességének köszönhető, hogy Spurgeon könyvei most sokkal több ember könyvespolcán sorakoznak, mint bármely más igehirdető könyvei.

2) Ez segít leküzdeni az anyagi nehézségeket. Az állóképesség nagyszerű példája Müller György, aki Bristolban árvaházakat alapított. Ezernyi gyermek életét mentette meg, és mindezt hit által tette. Sokszor előfordult, hogy nem volt pénze ételt vásárolni, de sohasem panaszkodott. Inkább imádkozott. És hitére válaszul a világ minden részéről érkezett hozzá pénz, sokszor olyan emberektől, akiket nem is ismert. Müller a szentírási alapelv szerint élt: „[legyetek] a szolgálatkészségben fáradhatatlanok, a lélekben buzgók: az Úrnak szolgáljatok. A reménységben örvendezzetek, a nyomorúságban legyetek kitartók, az imádkozásban állhatatosak.” (Róma 12:11–12).

Szeptember 21.  Állóképesség (1)

„Mindenütt szorongatnak minket, de nem szorítanak be, kétségeskedünk, de nem esünk kétségbe” (2Korinthus 4:8)

Van egy mondás, ami már sokszor igaznak bizonyult: „Ami nem pusztít el, az erősebbé tesz.” Van másik négy mondás, melyekről viszont bebizonyosodott, hogy tévedések:

1) „Ha keresztyén leszel, minden problémád megszűnik.” Bárki is mondta ezt, biztosan nem a Szentírásból vette. Pál azt mondta: „Mindenütt szorongatnak minket, de nem szorítanak be, kétségeskedünk, de nem esünk kétségbe; üldözöttek vagyunk, de nem elhagyottak, letipornak, de el nem veszünk” (2Korinthus 4:8–9). 2) Minden problémára, amivel valaha is szembesülsz, találsz választ a Bibliában.” Isten ugyan sok mindent elmond nekünk Igéjében, de továbbra is azt várja tőlünk, hogy hitben járjunk, nem látásban (ld. 2Korinthus 5:7). Ez azt jelenti, hogy útmutatást kapunk a Szentírásból, érezzük a Szentlélek ösztönzését, és tanácsot kérünk istenfélő barátainktól.

3) „Ha problémáid vannak, akkor bizonyára nem vagy elég lelki ember.” Pont az ellenkezője igaz. A Sátán támadásai azt bizonyítják, hogy még nem győzött le, hogy fenyegetést jelentesz a sötétség birodalma számára, és hogy Isten akaratát cselekszed. Sőt, minél nagyobb a támadás, annál nagyobb áldás vár rád a túloldalán, tehát csak tarts ki!

4) „Ha egészséges bibliai tanítást hallgatsz, az automatikusan megoldja minden problémádat.” Kétségkívül segít megoldani a gondjaidat, de nem fogja helyetted megoldani. A te dolgod, hogy az Ige cselekvője és ne csupán hallgatója legyél (ld. Jakab 1:23). Pál azt írja: „Végül pedig: erősödjetek meg az Úrban és az ő hatalmas erejében. Öltsétek magatokra az Isten fegyverzetét, hogy megállhassatok az ördög mesterkedéseivel szemben.” (Efezus 6:10–11). Másként fogalmazva: állóképességre van szükséged.

Szeptember 20. - Öt fontos válasz

„Ha Isten velünk, ki lehet ellenünk?” (Róma 8:31)

Pál öt fontos kérdést tesz fel:

1) „Ha Isten velünk, ki lehet ellenünk?” Isten jelenlétének bizonyossága a mi javunkra billenti a mérleget. Ezért bármivel is kell ma szembenézned, emlékeztesd magad arra: „Isten velem van.”

2) „Aki tulajdon Fiát nem kímélte, hanem mindnyájunkért odaadta, hogyne ajándékozna nekünk vele együtt mindent?” (Róma 8:32). Gondolj bele: tenne Isten olyat, hogy megmenti a lelkedet, aztán magadra hagy, hogy védd meg magad, ahogy tudod? Vagy olyat, hogy betölti örökkévaló szükségeidet, de földi szükségleteidet nem adja meg? Biztosan nem tenne ilyet!

3) „Ki vádolná Isten választottait? Hiszen Isten az, aki megigazít.” (Róma 8:33 RÚF). A vádló hangok, beleértve az önvád hangjait is, semmit sem számítanak a mennyei tárgyalóteremben. Isten elfogadása felülbírálja mindenki más elutasítását – ő pedig azért fogad el, mert úgy tekint rád, hogy Krisztusban vagy.

4) „Ki ítélne kárhozatra? A meghalt, sőt feltámadt Jézus Krisztus, aki az Isten jobbján van, és esedezik is értünk?” (Róma 8:34). Amikor vádlóid ellened beszélnek, Jézus, a védőügyvéded elhallgattatja őket. Miért? Mert az ő vére elfedezi minden bűnödet!

5) „Elválaszthat-e bármi minket Krisztus szeretetétől?” (Róma 8:35 NLT). Pál választ is ad saját kérdésére: „sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelmek, sem jelenvalók, sem eljövendők, sem hatalmak, sem magasság, sem mélység, sem semmiféle más teremtmény nem választhat el minket az Isten szeretetétől, amely megjelent Jézus Krisztusban, a mi Urunkban” (Róma 8:38–39). Ha ismered ezt az öt igazságot, az segít örülni napjaidnak és nyugodtan aludni éjszaka!

Szeptember 19.  - Légy örvendező!

„Bizony, örömmel jöttök ki, és békességben vezetnek benneteket.” (Ézsaiás 55:12)

Minden reggel mondd ezt: „Ma örömmel indulok el.” Ez egész napra meghatározza a hozzáállásodat. Általánosságban szólva háromféle ember van:

1) Azok, akik rosszul érzik magukat attól, hogy jól érzik magukat. Azt hiszik, hogy nem szabadna boldognak lennünk, hanem csupán „felelősségteljesnek”.

2) Azok, akik hideg vizet zúdítanak ünnepedre, mert örömöd zavarja őket. Ezek gyakran olyan emberek, akiket valamilyen fájdalom ért, és a felszín alatt ott forr bennük a harag.

3) Azok, akik felemelik a lelkedet, és életet lehelnek beléd. Azt mondod: „De nem azt tanítja a Biblia, hogy mi, hívők ne legyünk olyanok, mint a hitetlenek?” Igen, de ne negatív, hanem pozitív értelemben különbözzünk! Ha nem kötelezed el magad arra, hogy az Úr örömében járj, akkor negatív módokat találsz majd arra, hogy különbözz a nem hívőktől. Pál azt írja: „Örüljetek az Úrban mindenkor! Ismét mondom: örüljetek” (Filippi 4:4). Ha azt gondolod, hogy: „Pál könnyen beszélt, neki nem voltak olyan problémái, mint nekem” – akkor gondold végig újra! Pál börtönben volt, amikor ezeket a szavakat leírta, és semmi esélye nem volt a szabadulásra. Számára az öröm egy döntés volt, nem pedig körülményeire adott reakció. Azt kérded, hogy tudott Pál örömteli lenni egy börtönben? Azért, mert megértette, hogy az igazi öröm abból származik, ha valami önmagadnál nagyobb dologra szánod oda magad. A Biblia azt mondja: „az Úr előtt való öröm erőt ad nektek” (Nehémiás 8:10). Az igazi örömhöz három dolog kell:

a) tudatos döntés, hogy minden nap Isten jóságára fogsz összpontosítani.

b) Meg kell ragadnod minden lehetőséget, amikor áldássá lehetsz mások számára.

c) Meg kell értened, hogy az öröm ad erőt, éppen ezért az örömöd az ördög elsődleges célpontja. Ha elveszíted az örömödet, elveszíted az erődet, és ő győz – tehát légy örvendező!

Szeptember 18. - Isteni útmutatás (3)

„Benne reménykedünk, hogy ezután is megszabadít” (2Korinthus 1:10)

Pál azt írja: „Mert azt akarjuk, testvéreim, hogy tudjatok arról a nyomorúságról, amely Ázsiában ért minket: rendkívüli mértékben, sőt erőnkön felül megterheltettünk, annyira, hogy az életünk felől is kétségben voltunk. Sőt mi magunk is elszántuk magunkat a halálra, hogy ne önmagunkban bizakodjunk, hanem Istenben, aki feltámasztja a halottakat; aki ilyen halálos veszedelemből megszabadított minket, és meg is fog szabadítani.” (2Korinthus 1:8–10 RÚF). Ami Pál számára az út végének tűnt, az csupán Isten ereje és kegye kiáradásának új kezdete volt életében. Ezért mondja, hogy ezáltal tanulta meg, hogy ne önmagában bízzon, „hanem Istenben, aki feltámasztja a halottakat”. Amikor úgy tűnik, hogy terveid meghaltak, Isten feltámasztó ereje akkor kezd még hatalmasabban munkálkodni az életedben. Amíg van egy szerető mennyei Atyád, akit segítségül hívhatsz, amíg van egy ige, amire támaszkodhatsz, és van hited, amit aktiválhatsz, addig minden okod megvan az örömre. Tehát rajta, kezdd el hívni Istent már ma! Tedd hittel, nem pedig kételkedve! Számíts rá, hogy kiárasztja erejét az érdekedben, és figyeld, hogyan fordítja meg a helyzetet! Miért? Mert most már benne kezdesz bízni, aki valóban tehet valamit! Soha ne feledd, hogy bármennyire erős és sikeres vagy is, az életben sosem lesz olyan pillanat, amikor ne lenne szükséged Isten kegyelmére és útmutatására. Minél hamarabb megtanulod ezt, annál jobban jársz.

Szeptember 17. vasárnap - Isteni útmutatás (2)

„Isten az, aki munkálja bennetek mind az akarást, mind a cselekvést az ő tetszésének megfelelően.” (Filippi 2:13)

Húzd alá magadnak: Isten munkálkodik benned. Amikor gondolkozol valamin, amikor kinyitod a szádat, amikor megmozdítod a lábadat, vagy használod a kezedet arra, amit ő a szívedbe helyezett. Abban a pillanatban, amikor igent mondasz akaratára, ő képessé tesz annak véghezvitelére. Figyeld meg, hogy nem mutatja meg akaratát, amikor elhív. Először elhív, aztán ahogy hitben engedelmeskedve követed őt, fokozatosan, lépésről lépésre felfedi akaratát, erőt és képességet ad utadra. Ha azt gondolod, hogy szeretnél több részletet is tudni, mielőtt elkötelezed magad, akkor jól figyelj.

1) Isten talán úgy intézi, hogy kényelmetlenül érezd magad ott, ahol most vagy. „Mint mikor a sas kirebbenti fészkét… úgy vezette az Úr” (5Mózes 32:11–12 NIV). Az anyamadár, hogy fiókáit megtanítsa repülni, szó szerint kitaszigálja őket a fészekből. El tudod képzelni, mit gondolhatnak? „A saját anyám tette ezt velem!” De amíg a sasfiók rá nem kényszerül, hogy elhagyja a fészek biztonságát, nem jön rá, hogy repülésre született, ám amikor kiterjeszti szárnyait és rátalál az erejére, akkor meghódítja az eget. Nos, úgy érzed, hogy Isten éppen kilökdös komfortzónádból?

2) Isten útmutatását lehetetlen követni az ő segítsége nélkül. Ő tervezte ezt így. Jézus azt mondta: „nélkülem semmit sem tudtok cselekedni” (János 15:5). 3) Isten vezetése állhatatos. Az emberi ötletek eltűnhetnek, de Isten vezetése megmarad. Ez azt jelenti, hogy az idő neked dolgozik – ezért igazítsd lépteid ütemét Istenhez, és ne akard leelőzni őt!

Szeptember 16. szombat - Isteni útmutatás (1)

„Jó és igaz az Úr, ezért megmutatja a vétkeseknek a jó utat.” (Zsoltárok 25:8)

A Szentírásban végig azt láthatjuk, hogy Isten átlagos, hétköznapi emberekhez szólt, és hozzád is fog szólni! Ábrahámnak megmondta, hogy mikor hagyja el otthonát (ld. 1Mózes 12:1), Jákóbnak azt, hogy mikor térjen haza (ld. 1Mózes 31:3). Illésnek megmondta, hogy találhat élelmet az éhínség közepette (ld. 1Királyok 17:1–5). Pált kétszer is visszatartotta attól, hogy elinduljon egy kínálkozó lehetőség felé, mert valami jobbat tartogatott számára.

A Biblia azt mondja: „Jó és igaz az Úr, ezért megmutatja a vétkeseknek a jó utat. Az alázatosakat igazságosan vezeti, és az ő útjára tanítja az alázatosakat. Az Úr minden ösvénye szeretet és hűség azoknak, akik megtartják szövetségét és intelmeit.” (Zsoltárok 25:8–10). Semmi sem fontosabb az életben, mint Isten vezetése. Más emberek csak megerősíthetik és tisztázhatják, amit Isten már elmondott neked. Amíg őt nem hallottad, megkísérthet, hogy más emberek ötleteit Isten vezetésének hidd – és ez árthat neked. Különleges és egyedi vagy, és Istennek egyedi terve és célja van veled. Ha nem tudod biztosan, merre indulj, állj rá ígéretére: „Vezetem majd a vakokat olyan úton, amelyet nem ismertek, ismeretlen ösvényeken viszem őket. A sötétséget világossággá változtatom előttük, a rögös utat simává. Ezeket a dolgokat véghezviszem, nem mulasztom el.” (Ézsaiás 42:16). Ennél jobb nem is történhetne veled!

Szeptember 15. péntek - A szeretetszövetség köteléke

„Sok víz sem tudja eloltani a szeretetet, folyók sem tudják elsodorni.” (Énekek éneke 8:7)

Egy esküvőn a lelkész feltette a kérdést a vőlegénynek: „Vállalod-e, hogy kitartasz e nő mellett jóban, rosszban? Gazdagságban, szegénységben? Betegségben, egészségben?” A vőlegény így válaszolt: „Igen, nem, igen, nem, nem, igen.”

Mindannyian a házasság jó, gazdag, egészséges részét szeretnénk, de a kapcsolatok nem így működnek. Napjainkban a házasságkötéskor egyes párok azt fogadják meg, hogy együtt maradnak „amíg a szerelem kitart”. Remélhetőleg mindketten ismernek jó válóperes ügyvédet, mert valószínűleg szükségük lesz rá. Az igazság az, hogy az érzelmekre alapuló kapcsolatok nem tartósak. Valódi stabilitást a házasságnak csak az elkötelezettség adhat, melyben a felek szilárdan kitartanak akkor is, amikor az érzelmek vadul hullámzanak. El tudod képzelni, hogy egy szülő azt mondja gyermekének: „gondoskodni fogok rólad, amíg szeretlek”? Nem. Ugyanígy az elkötelezettség nélküli szeretet sem sok jót tartogat a házasság jövőjére nézve. Gondold végig így: az érzelmek olyanok, mint a kalauzkocsi a vonaton, de az elkötelezettség a mozdony, ami húzza a kapcsolat szerelvényét a mindennapok hegyén-völgyén át. Salamon ezt így fogalmazza meg: „Sok víz sem tudja eloltani a szeretetet, folyók sem tudják elsodorni. De ha valaki háza minden kincsét kínálná is a szeretetért, csak megvetnék érte.” (Énekek 8:7). Még egy gondolat: a Biblia fő témája a feltámadás. Ez azt jelenti, hogy ha úgy érzed is, hogy szerelmetek meghalt, Isten fel tudja azt támasztani, ha mindketten engeditek, hogy munkálkodjon a szívetekben.

Szeptember 14. csütörtök - Négy lépés a félelem legyőzéséhez

„Velem van az Úr, nem félek, ember mit árthat nekem?” (Zsoltárok 118:6)

Először is: vállald a kockázatot! Igen, lehet, hogy megsérülsz vagy kellemetlen helyzetbe kerülsz – és akkor mi van? Ahhoz, hogy le tudd győzni bizonytalanságodat és bátorságot szerezz, engedned kell magadnak a kockázatvállalás szabadságát. Kezdd el írni azt a könyvet, vegyél zeneórákat, állj fel és szólalj fel azon az értekezleten! Bár félelmet érzel, cselekedj! „Az emberektől való rettegés csapdába ejt, de aki az Úrban bízik, az oltalmat talál” (Példabeszédek 29:25).

Másodszor: tanulj meg nevetni önmagadon! Lépj túl azon, hogy folyton elfogadásra és dicséretre vágysz, és tanulj meg nevetni a tévedéseiden. Mind emberek vagyunk – ne vedd magad olyan nagyon komolyan! Ha hibázol, te légy az első, aki a humoros oldalát veszi észre, és rájössz majd, hogy az emberek sokkal támogatóbbak, mint gondoltad.

Harmadszor: kezdj el reálisan gondolkodni! Ideje ráébredni, hogy nem minden rólad szól. Nem te vagy a világegyetem közepe, és az a kis balfogás nem sokat számít a teljes képet nézve. Ráadásul a hibáink gyakran jobb tanítómesterek, mint a siker.

Negyedszer: jutalmazd meg magad a kis győzelmekért! Ha befejezel egy feladatot, jutalmazd meg magad. Ha elfogadsz egy jó tanácsot vagy helyreigazítást anélkül, hogy visszaszólnál, jutalmazd meg magad. Gyakran azok az emberek, akikre kirobbanunk, éppen azok, akik a legjobban igyekeznek segíteni. Szoktasd magad hozzá a gondolathoz, hogy értékes, tehetséges és ügyes vagy, és hogy Isten szemében felmérhetetlenül drága vagy. Hagyj fel azzal, hogy állandóan torzító lencsén át nézed magad, kezdj el jó szemmel tekinteni magadra. Ha ezt megteszed, félelmeid helyét biztonságérzet veszi át, bízni fogsz magadban és a jövőben.

Szeptember 13. szerda - Hogyan kaphatod meg, amit szeretnél? (3)

„Kívántok valamit… de nem kapjátok meg, mert nem kéritek.” (Jakab 4:2 RÚF)

Figyeld meg:

1) Vannak javak, amiket nem kaphatsz meg, amíg nem kéred őket. Ráadásul a „kérjetek és adatik néktek” csodákat tud tenni az önértékeléseddel. Képzeld el Celofhád öt lányának örömét, amikor kérésüket teljesítették. Nyilván volt elég biztonságérzetük ahhoz, hogy egyáltalán kérjenek, különben meg sem próbálták volna. Isten megváltott gyermekeként te is bátran mondhatod: „Ha Isten velünk, ki lehet ellenünk?” (Róma 8:31).

2) Fontos az időzítés. „Az előrelátó, ha látja a veszedelmet, óvintézkedéseket tesz, az együgyűek pedig vakon belemennek, és megjárják” (Példabeszédek 27:12 NLT). Celofhád leányai akkor szólaltak fel, amikor még a pusztában voltak, a nép még nem foglalta el az Ígéret földjét. A jó tervezéssel semmi sem ér fel. Nem teheted meg, hogy ölbe tett kézzel üldögélsz, feltételezve, hogy majd mások törődnek a jóléteddel. Például nem akkor kell fizetésemelést kérned a főnöködtől, amikor épp bejelentették az áremelkedéseket. Celofhád leányai minden izraelita nő számára jobbá tették az életet. Tehát ha egy adott helyzetben felszólalsz, azzal nemcsak magaddal teszel jót, de mások számára is áldás leszel.

3) Igyekezz olyan helyzetet teremteni, amiben mindenki nyer. A csata még nem ért véget. Celofhád leányainak voltak nagybátyjai is, akik fellebbeztek az új törvény ellen, rámutatva, hogy ha ezek a nők másik törzsbeli férfihoz mennek feleségül, akkor földjeik másik törzshöz fognak kerülni. Ezért Isten újabb törvényt hozott, hogy csak a saját törzsükbeli férfihoz mehetnek feleségül, ha a földbirtokot meg akarják tartani (ld. 4Mózes 36:5–11). Ez lelki értelemben is igaz a házasságra: „szabadon férjhez mehet ahhoz, akihez akar, de csak az Úrban” (1Korinthus 7:39). Ugyanez érvényes a férfiakra is.

Szeptember 12. kedd - Hogyan kaphatod meg, amit szeretnél? (2)

„Celofhád leányai… odaálltak Mózes elé…” (4Mózes 27:1–2 NKJV)

Celofhád leányai azt tanítják nekünk, hogy

1)Késznek kell lennünk cselekedni. A panaszkodás nem változtat semmin, csak még nyomorultabbul fogod érezni magad. Mivel milliónyi ember lépett be az Ígéret földjére, bizonyára más nők is voltak ilyen helyzetben. De semmi sem változott addig, amíg ez az öt nő ki nem nyilvánította, hogy nem hajlandó beletörődni a fennálló helyzetbe, és meg nem ragadta a kezdeményezést. Ehhez bátorság kellett. Mózes elé állni olyan volt, mint a Legfelsőbb Bírósághoz fordulni. Akkor találunk megoldást, ha készek vagyunk szembenézni a problémával, és tenni valamit az ügy érdekében.

2) Világosan és egyértelműen kell megfogalmaznunk a kérésünket. Mit szeretnél, hogy történjen, vagy ne történjen? Ha nem tudod, hová tartasz, bármelyik út megfelel számodra. Világosan látnod kell a célodat. Ezek a nők hitték, hogy joguk van ugyanarra az áldásra, mint családjuk férfitagjainak, és nem voltak hajlandók beérni kevesebbel. Isten pedig megadta nekik, amit kértek. Ugyanezt megteszi érted is. „A jó cselekvésében pedig ne fáradjunk el, mert a maga idejében aratunk majd, ha meg nem lankadunk” (Galata 6:9).

3) Ne engedjük, hogy irányelvek, hagyományok vagy mások véleménye elriasszanak. Mózes törvénye szerint a nőket nem is számították bele Izráel közösségébe (ld. 4Mózes 26). El tudod képzelni, hogy nézne ki a gyülekezet, ha ma is e szerint az irányelv szerint élnénk? A Szentírásban sokszor láthatjuk, hogy Isten „megváltoztatta a normát” valakinek a bátor hitére válaszul, és ezzel annak a személynek a sorsát is megváltoztatta. Amit értük megtett, érted is megteszi.

Szeptember 11. hétfő - Hogyan kaphatod meg, amit szeretnél? (1)

„Adj nekünk örökséget apánk testvérei között.” (4Mózes 27:4)

Celofhád öt leánya nagyszerű példa arra, hogyan kaphatjuk meg, amit szeretnénk. Az izraeliták az Ígéret földje elfoglalásának küszöbén álltak. Már megkapták az utasításokat arra vonatkozóan, hogyan osszák fel a területet a törzsek között. De a törvény azt mondta ki, hogy csak férfiak örökölhetnek földet. Ez az öt nő ezt igazságtalannak tartotta, hiszem megtagadta tőlük a lehetőséget, hogy örököljenek apjuk után. Ezért kifogásolták ezt a törvényt, és ügyüket Mózes elé vitték. „Apánk meghalt a pusztában… fiai pedig nem voltak. Miért tűnjék el apánk neve a nemzetségéből, csak azért, mert nem volt fia? Adj nekünk örökséget apánk testvérei között.” (4Mózes 27:3–4). Nos, mivel Isten adta a törvényt, csak ő tudta megváltoztatni is azt. Ezért Mózes a lányok ügyét az Úr elé vitte, és ezt a választ kapta: „Igazuk van Celofhád leányainak. Adj nekik örökségül birtokot apjuk testvérei között: juttasd nekik apjuk örökségét!” (4Mózes 27:7 RÚF). Ezek a bátor nők kezükbe vették a dolgokat. Nem volt férfi hozzátartozójuk – sem apjuk, sem fiútestvérük, sem fiuk –, aki felszólalt volna az érdekükben. Igen, voltak nagybátyjaik, de nem valószínű, hogy támogatták volna kérésüket, hiszen azt a földet kérték, ami a jelenlegi terv szerint éppen a nagybácsiknak jutott volna. Mit tanulhatunk ebből a történetből?

1) Ha valami igazságtalan és jogtalan, Isten talán éppen arra hív, hogy kifogásold és megváltoztasd azt.

2) Nem mindig a türelem terem rózsát, van, hogy tennünk is kell annak érdekében, amit elérni szeretnénk.

3) Lehet, hogy embereknél zárt ajtókra találsz, de ha Istenhez fordulsz, ő ki tudja nyitni azokat neked.

Szeptember 10. vasárnap - Nyöszörgő ima

„Maga a Lélek esedezik értünk kimondhatatlan fohászkodásokkal.” (Róma 8:26)

A nyöszörgést általában negatív dolognak tartjuk. De a nyöszörgő ima az egyik legpozitívabb dolog, amit csak tehetünk. „Ugyanígy segít a Lélek is a mi erőtlenségünkön. Mert amiért imádkoznunk kell, nem tudjuk úgy kérni, ahogyan kell, de maga a Lélek esedezik értünk kimondhatatlan fohászkodásokkal. Aki pedig a szíveket vizsgálja, tudja, mi a Lélek szándéka, mert Isten szerint jár közben a szentekért. Azt pedig tudjuk, hogy akik Istent szeretik, azoknak minden javukra szolgál, azoknak, akiket örök elhatározása szerint elhívott.” (Róma 8:26–28 RÚF). Néha, amikor egy bizonyos dolog miatt imádkozunk, annyira mélyen érzünk azzal kapcsolatban, hogy szavakkal ki sem tudjuk fejezni. Ilyenkor lép közbe a Szentlélek, és azonosul velünk. Többet tesz annál, hogy csupán együtt érez velünk, magára veszi fájdalmunkat és legmélyebb vágyódásunkat, és tolmácsolja azokat Istennek. Mit tanít ez nekünk az imádságról? Azt, hogy a Szentlélek bekapcsolódik imádságainkba, ha nem csupán szájjal, de szívből mondjuk azokat. Vannak idők, amikor képtelenek vagyunk akár csak egyetlen szót is megformálni, mégis létrejön ez a fontos kapcsolat. Előfordult már veled, hogy annyira aggódtál valami miatt, hogy amikor Istenhez jöttél, csupán sóhajtani tudtál? Akkor valami fontos dolgot tanultál meg az imádsággal kapcsolatban! Isten megengedi, hogy nyöszörögjünk – különben soha nem is imádkoznánk igazán. Enélkül kimondanánk ugyan a szavakat, de sosem imádkoznánk lelkünk mélyéből, ahol a nagy erejű, buzgó könyörgés kezdődik (ld. Jakab 5:16).

Szeptember 9. szombat - Istenfélelem

„Aki az Urat féli, annak erős oltalma van.” (Példabeszédek 14:26)

Ha alárendeled magad Istennek, nem kell félned semmitől, mert ő lesz „oltalmad és erősséged” (ld. Zsoltárok 46:2). Az istenfélelem nem azt jelenti, hogy félünk attól, hogy Isten bántani fog minket. Ő jó Isten! Az „Úr félelme” csupán azt jelenti, hogy követjük az ő útmutatásait és elismerjük hatalmát mindenben. Bizonyára észrevetted, hogy manapság nem nagyon tisztelik a tekintélyt; kifejlesztettük magunkban a „Nekem senki ne mondja meg, hogy mit tegyek!” gondolkodásmódot. De a Bibliában azt olvassuk: „aki az Urat féli, annak erős oltalma van” (Példabeszédek 14:26). Miért mondja ezt? Mert a tiszteletteljes félelem azt jelenti, hogy engedelmesek vagyunk. Azt jelenti, hogy megtesszük, amit Isten mond, és belé vetett bizalmunk egyre csak növekszik. Észrevehetsz még valami fontosat: minél nagyobb tisztelettel és hódolattal vagy Isten felé, annál figyelmesebb és tisztelettudóbb leszel embertársaiddal is. Mivel tudod, hogy Istennek kell elszámolnod tetteiddel, és felismered, hogy számára más emberek éppen olyan értékesek, mint te vagy. Salamon azt írja: „Mindezt hallva a végső tanulság ez: Féld Istent, és tartsd meg parancsolatait, mert ez minden embernek kötelessége!” (Prédikátor 12:13). Mózes azt mondta Izráel fiainak: „Most pedig Izráel, mit kíván tőled Istened, az Úr? Csak azt, hogy Istenedet, az Urat féljed, járj mindenben az ő útjain, szeresd őt, és szolgáld az Urat, a te Istenedet teljes szívedből és teljes lelkedből.” (5Mózes 10:12). Ennyire egyszerű!

Szeptember 8. péntek - Kezdj el adakozni!

„Adjatok, és adatik nektek.” (Lukács 6:38)

A nagylelkűség nem csupán a pénzről szól. Sokan szokták mondani: „Ha majd gazdag leszek, nagylelkűbb is leszek.” De a legnagyobb adakozók gyakran azok, akiknek a legkevesebb pénzük van. Szűkös nyugdíjon élő nagymamák havonta egy-két ezer forintot küldenek árvaházak építésére. Olyan emberek, akik alig tudnak kijönni a fizetésükből, adakoznak az éhezők megsegítésére. Nyugdíjasok jelentkeznek fiatal munkaerők mentorálására. Kispénzű egyedülállók estéiket hajléktalanok vagy szűkölködő családok segítésével töltik. Nem számít, milyen az anyagi helyzeted, megkezdheted az adakozó életmódot. Ha van pénzed egy jó autóra, éttermi vacsorára, mozijegyre, randevúkra és más szórakozási lehetőségekre, akkor nagy valószínűséggel tudsz adakozni is, ha igazán akarsz. Jézus azt mondta: „Adjatok, és adatik nektek: jó, megnyomott, megrázott, megtetézett mértékkel adnak öletekbe. Mert amilyen mértékkel ti mértek, olyan mértékkel mérnek viszonzásul nektek.” (Lukács 6:38). Szeretnél ráadást? Szeretnél áldást? Kezdj el adni az idődből, a vagyonodból és a tehetségedből másoknak! Jézus vagy hazudott, vagy igazat mondott, el kell döntened, melyik eset áll fenn. Ha azt hiszed, hogy igazat mondott, akkor ostobaság lenne adakozás helyett visszatartani, amid van. Norman Vincent Peale mondta: „Ha el tudsz vonatkoztatni önmagadtól, és arra összpontosítasz, hogy segíts a nehéz helyzetben lévő embereknek, akkor tudsz jobban boldogulni a saját dolgaiddal is. Önmagunk odaadása valami módon egy különleges személyes erőforrás.” Jézus azt tanította, hogy jobb adni, mint kapni, és a nagylelkűség nagylelkűséget szül. Kezdj el hát adni másoknak, és figyeld, mi történik!

Szeptember 7. csütörtök - Tölts több időt a családoddal!

„Amikor még velem volt a Mindenható és körülöttem voltak gyermekeim.” (Jób 29:5)

Van egy nagyon igaz mondás: „Az együtt imádkozó család együtt is marad.” Van egy másik nagy igazság is: „Az a család, ahol együtt étkeznek és beszélgetnek egymással, kiegyensúlyozott gyermekeket nevel.” A Cincinnati Gyermekkórház és Egészségügyi Központ ötszáz tizenéves körében végzett tanulmány során a következőket fedezte fel: azok a gyermekek, akikkel a szüleik egy héten legalább ötször együtt vacsoráztak, kisebb valószínűséggel lettek drogfüggők, depressziósak vagy kerültek összeütközésbe a törvénnyel. Ugyanakkor nagyobb valószínűséggel teljesítettek jól az iskolában, és támogató baráti körük volt. Ez még azokra a családokra is igaz volt, akik csak gyorséttermekben vacsoráztak együtt. Ezzel ellentétben az érzelmileg instabil tizenévesek egy héten csupán háromszor vagy kevesebbszer étkeztek együtt szüleikkel. Mit jelentenek ezek a felfedezések?

1) Legyen időd arra, hogy napi szinten részt végy gyermekeid életében, különösen a formálódásuk éveiben.

2)Ha dolgokat adsz gyermekeidnek, akkor rövid távú örömöt és izgalmat szerzel nekik, de ha időt adsz nekik, azzal az önértékelésüket erősíted. Ez talán megkívánja, hogy kevesebbet dolgozz, vagy bizonyos tevékenységeket kiiktass, de ez olyan befektetés, amit sohasem fogsz megbánni. Jób kora egyik leggazdagabb embere volt. De miután csapások érték, és mind a tíz gyermeke meghalt egyetlen napon, visszatekintve ezt mondta: „amikor még velem volt a Mindenható és körülöttem voltak gyermekeim.” Meg kell kérdezned magadtól: „Elegendő időt töltök a családommal?” Ha nem tetszik a válasz, kezdj el változtatni a dolgokon!

Szeptember 6. szerda - Amikor nem számítasz rá (2)

„Az ő szándékai ugyanis nem ismeretlenek előttünk.” (2Korinthus 2:11)

Egy lelki győzelem után nagy a kísértés arra, hogy lazítsunk, kevésbé figyeljünk oda az őrködésre, de ilyenkor vagyunk legsebezhetőbbek a Sátán támadásaival szemben. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy szándékai ismeretlenek legyenek előttünk. Még Jézus sem volt kivétel. Természetfeletti hatalma csodálatosan megnyilvánult, amikor ötezer embert lakatott jól öt kenyérrel és két hallal. Egy ilyen csoda után a legtöbben úgy döntöttünk volna, hogy ideje egy kis pihenésnek, lazításnak. Jézus azonban ahelyett, hogy a csoda után a dicsőségben fürdött volna, „felment a hegyre imádkozni” (Márk 6:46). Akkor ez még nem volt látható, de szolgálatának egyik legnagyobb vihara előtt állt (ld. Márk 6:48). Henry Blackaby keresztyén szerző megjegyzi: „A tanítványok felkészületlenül indultak neki az ítéletidőnek, de Jézus felkészülten ment a viharba, és Isten minden erejét tudta szembeállítani a krízissel… Vigyázz, amikor lelki magaslaton vagy… amikor hatalmas módon tapasztalod meg Istent… menj rögtön egy nyugodt helyre imádkozni, hogy az Atya felkészíthessen arra, ami ezután jön.” Az idők változtak azóta, de az emberi természet nem változott. Még mindig régi, kiszámítható önmagunk vagyunk – és a Sátán jól ismer minket. Ezért továbbra is „mint ordító oroszlán jár szerte, keresve, kit nyeljen el” (1Péter 5:8). Ha meg akarod akadályozni abban, hogy előnyt szerezzen, akkor:

1) Állj ellen neki, és elmenekül (ld. Jakab 4:7).

2) Keresd az istenfélők társaságát (ld. Zsoltárok 1:1).

3) Maradj kapcsolatban Istennel bibliaolvasás és imádság által.

Vern McLellan mondta: „A reggeli imádság kinyitja Isten kegyelmének és áldásainak kincsestárát, és az esti imádság bezár minket az ő biztonságot adó védelmébe.” Ez olyan bombabiztos stratégia, amit neked is magadévá kell tenned.

Szeptember 5. kedd - Amikor nem számítasz rá (1)

„… azután jön az ördög…” (Lukács 8:12)

Anne Graham Lotz írja: „Egyetlen hét leforgása alatt elromlott a bojlerünk, csőrepedés is volt… a fürdőszobában letört a zuhanyrózsa… [és] én azzal szembesültem, hogy súrlódás van családtagjaim között, és problémák adódtak a gyülekezeti vezetők között is. Erős volt a kísértés, hogy szabadjára engedjem az indulataimat, hogy aggódjak a bizalom helyett, és elhanyagoljam az imaéletemet. Ami átlagos frusztrációnak tűnt… valami sokkal fenyegetőbb volt… a sátán támadja elgyengült védelmi vonalainkat, az életünk leghétköznapibb területein.” A Biblia azt mondja, hogy rögtön azután, miután bemerítkezésekor a lelki áldásokat vette, „elvitte Jézust a Lélek a pusztába, hogy megkísértse az ördög” (ld. Máté 4:1–11). Fontos dolgokat tanulhatunk ebből:

1) Ne nyugodj meg a siker után! Az áldás után a harc következik. Milyen csodálatos áldásokat kaptál mostanában Istentől? Akár a szolgálatodra, családodra, hivatásodra vagy személyes Jézus-követésedre vonatkoznak, vigyázz! A Sátán olyankor támad, amikor lanyhul a figyelmünk.

2) Maradj meg Isten akaratában! Előfordult már veled, hogy arra gondoltál: „ha ez ilyen nehéz, akkor nem lehet Istentől”, és úgy döntöttél, feladod? Az, hogy a helyes dolgot teszed, nem jelenti azt, hogy támadhatatlan vagy. Jézus Isten akaratát követte, amikor az Ellenség rátámadt. Amikor a dolgok komornak tűnnek, „ne a magad eszére támaszkodj”, itt az ideje, hogy „bízzál az Úrban teljes szívből” (Példabeszédek 3:5).

3) Ismerd a Szentírást! Jézus minden sátáni támadásra így válaszolt: „meg van írva.” Isten Igéje „a Lélek kardja” (ld. Efezus 6:17), mert ez a legfőbb támadó fegyverünk a gonosz ellen. Jézus arra használta, hogy leverje a Sátánt, és neked is erre kell használnod.

Szeptember 4. hétfő - Szolgálni mások felé (2)

„Vigasztaljátok tehát egymást ezekkel az igékkel.” (1Thesszalonika 4:18)

Tony Campolo professzor egy ismerőse temetésére készülve véletlenül másik ravatalozóba ment. A ravatalon egy idős férfi feküdt, és özvegye volt az egyetlen gyászoló. Az asszony annyira magányosnak tűnt, hogy Campolo ott maradt a szertartás végéig, majd kikísérte az asszonyt a sírhoz is. A temetés után, amikor hazaindultak, Campolo beismerte, hogy igazából nem is ismerte a hölgy férjét. „Gondoltam – felelte az özvegy –, mert nem ismertem önt. De ez nem is számít. Soha, soha nem fogja tudni, mit jelentett ez nekem.” Philip Yancey azt írja: „A legtöbb, amit adhatunk, hogy egyszerűen elérhetőek vagyunk… Joggal ítéljük el Jób három barátját, mivel érzéketlenek voltak szenvedései láttán. De olvassuk csak el még egyszer a beszámolót: »Amikor eljöttek, mellette ültek a földön hét nap és hét éjjel; de egyik sem szólt hozzá egy szót sem« … ezek voltak a legékesszólóbb percek, amiket vele töltöttek. Én ösztönösen visszahúzódom a szenvedő emberektől. Ki tudja, hogy akarnak-e beszélni nehéz helyzetükről, vagy sem? Azt szeretnék, hogy vigasztaljam őket, vagy azt, hogy felvidítsam? Mire mennek a jelenlétemmel? Össze-vissza futkosnak ezek az észszerűsítő gondolatok a fejemben, és végül a lehető legrosszabb dolgot teszem: távol maradok… Senki sem egy nagy filozófus nevét említi, ha megkérdezik: »Ki segített neked a legtöbbet?« Sokkal gyakrabban írnak le egy csendes, szerény személyt… aki ott volt… aki többet hallgatott, mint amennyit beszélt, aki nem nézte folyton az óráját, aki megérintett és megölelt, és sírt… valakit, aki elérhető volt, és a szenvedő feltételeit követte, nem a saját elgondolásait.” Így lehet szolgálni mások felé.

Szeptember 3. vasárnap - Szolgálni mások felé (1)

„Áldott az Isten… aki megvigasztal minket minden nyomorúságunkban, hogy mi is megvigasztalhassunk másokat minden nyomorúságban…” (2Korinthus 1:3–4)

Évekkel ezelőtt egy hölgy meglátogatott egy árvaházat, és azt kérdezte a vezetőnőtől: „Van itt olyan gyermek, akit senki sem akar örökbe fogadni?” A vezetőnő így válaszolt: „Van egy lány. Tíz éves, eléggé csúnyácska és púpos is.” A hölgy erre azt mondta: „Azt a gyermeket akarom!” Harmincöt évvel később az iowa-i árvaházakat ellenőrző hivatal igazgatója a következő jelentést írta az egyik állami fenntartású intézményről: „Ez az árvaház elsőrendű. Az épület tiszta, az étel jó, a gyermekekről nagyszerűen gondoskodnak, és a légkör olyan, amilyet még sehol nem tapasztaltam. A vezetőnő, Mercy Goodfaith lelke szeretetet áraszt; olyan gyönyörű szemei vannak, hogy teljesen elfelejtettem, milyen csúnyácska az arca – vagy, hogy púpja van.” Mivel egy irgalmas samaritánusnak volt bátorsága szeretni és felnevelni egy kislányt, akin mindenki más keresztülnézett, Mercy Goodfaith sok száz árva gyermeknek adhatta tovább ugyanezt a szeretetet. Pál azt mondja: „Isten… megvigasztal minket minden nyomorúságunkban, hogy mi is megvigasztalhassunk másokat minden nyomorúságban, azzal a vigasztalással, amellyel az Isten vigasztal minket.” Billy Graham pedig hozzáteszi: „A legjobban azok tudnak másokat vigasztalni, akik a legtöbbet szenvedtek… ők tudnak együtt érezni mások megpróbáltatásaival amiatt, amin maguk is keresztülmentek… Talán nehéz elviselni szenvedéseinket, de a célunk az legyen, hogy megtanuljunk mindent, amit csak lehet abból, amit el kellett viselnünk, hogy aztán betölthessük a vigasztalás szolgálatát úgy, ahogy Jézus tette. »Mivel maga is kísértést szenvedett, segíteni tud azokon, akik kísértésbe esnek.« (Zsidók 2:18). Az Úr szolgálatában a szenvedőből lesz a vigasztaló.”

Szeptember 2. szombat - Gyermekeid értékes kincsek

„A gyermekek, akiket Isten kegyelme adott szolgádnak.” (1Mózes 33:5)

Olyan időket élünk, amikor a gyerekek egyre többet megkapnak abból, amit akarnak, de egyre kevesebbet kapnak abból, amire szükségük van. Mire van szükségük? Rád! Nem játékokra, kütyükre, ékszerekre, hanem a szeretetedre és az idődre. Christopher Bacorn pszichológus nyugtalanító cikket írt a Newsweek folyóiratban „Kedves édesapák, mentsétek meg fiaitokat!” címmel. Egy harmincas éveinek közepén járó zaklatott édesanyáról számolt be, aki tizenöt éves fiával kereste fel az irodájában. A fiú apja négy éve hagyta el őket. Azóta a tizenéves fiú belemerült az alkoholba, belépett egy bandába, és erőszakos cselekményeket követett el. Az anya már nem tudott kihez fordulni, a fiú pedig láthatóan legkevésbé sem akart ott lenni. Miután fél órán át hiába igyekezett feltörni a fiú szívének páncélszekrényét, Dr. Bacorn ráébredt, hogy hasztalan próbálkozik. Akkor jegyezte le ezeket a szívszaggató, szomorú szavakat: „Kezdem azt hinni, hogy a legtöbb serdülő fiúnak semmit sem használ a pszichológusi tanácsadás… Ami egy fiúnak hasznára lenne, és ami túl sokszor nincs neki, az a férfiakkal való bajtársias közösség – ha lenne legalább egy férfi, aki odafigyel rá, időt tölt vele, aki csodálja. A fiúknak szükségük van férfiakra, akikre felnézhetnek. Nem agyturkász kell nekik. Nemzetünk gyötrődik a fiatalok körében elterjedt erőszak, a bandák, fegyverek és drogok miatt. A fiatalkorú bűnelkövetők nagy többsége férfi, legtöbbjük apa nélkül nőtt fel.” Mózes első könyvében arról olvasunk, hogy Jákób sikeres üzletember volt, de rájött, hogy ezen a világon legnagyobb kincsei „a gyermekek, akiket Isten kegyelme adott szolgádnak.” Kedves édesapa, te rájöttél már erre?

Szeptember 1. péntek - Személyre szabott útvonalterv

„Aki mindent saját akarata és elhatározása szerint cselekszik” (Efezus 1:11)

A zsoltáros azt írja, hogy még mielőtt megszületett, Isten könyvében „minden meg volt írva, a napok is, amelyeket nekem szántál, bár még egy sem volt meg belőlük” (Zsoltárok 139:16). Isten személyre szabott útvonaltervet készített életedre, az ő „akarata és elhatározása szerint”; a te dolgod, hogy ezt felfedezd, és annak irányítása szerint járj. Terry Nance, nagy tiszteletben álló lelkész mondta: „Lehet, hogy ismered a végcélt, de útmutatásra van szükséged, hogy odatalálj. Mindenekelőtt Isten Igéjére, mert az mécses lábad előtt és ösvényed világossága (ld. Zsoltárok 119:105). Isten látja a teljes képet… látja a rövidebb utakat és a csapdákat is… Ne keress külső vezetést… a Szentlélek ott él benned, és erre a belső hangra figyelve tudod megtalálni a helyes utat.” Gondolkodj el a következő igeverseken, legyenek ezek imádságaiddá: „Mert az ő alkotása vagyunk, akiket Krisztus Jézusban jó cselekedetekre teremtett, amelyeket előre elkészített Isten, hogy azok szerint éljünk” (Efezus 2:10). „Az Úr irányítja annak az embernek a lépteit, akinek az útja tetszik neki” (Zsoltárok 37:23). „Biztossá teszed lépteimet, és nem inognak bokáim” (Zsoltárok 18:37). „Minden utadon gondolj rá, és ő egyengetni fogja ösvényeidet” (Példabeszédek 3:6). „Saját füleddel hallhatod a mögötted hangzó szót: Ezen az úton járjatok, se jobbra, se balra ne térjetek le!” (Ézsaiás 30:21). Élete végén Pál el tudta mondani: „Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam” (2Timóteus 4:7). Figyeld meg, Pálnak néha küzdenie kellett azért, hogy a helyes úton megmaradjon, de Isten kegyelméből képes volt rá – és te is az leszel!

Augusztus 31. csütörtök

Mit jelent igazán szeretni?

„A szeretet… nem keresi a maga hasznát…” (1Korinthus 13:4–5)

Arra vonatkozóan, hogy mit jelent igazán szeretni valakit, a legnagyszerűbb meglátást Pál apostol tollából olvashatjuk: „Ha szétosztom az egész vagyonomat, és testem tűzhalálra szánom, szeretet pedig nincs bennem: semmi hasznom abból. A szeretet türelmes, jóságos; a szeretet nem irigykedik, a szeretet nem kérkedik, nem fuvalkodik fel. Nem viselkedik bántóan, nem keresi a maga hasznát, nem gerjed haragra, nem rója fel a rosszat. Nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal. Mindent elfedez, mindent hisz, mindent remél, mindent eltűr. A szeretet soha el nem múlik.” (1Korinthus 13:3–8). John és Mary már ötven éve házasok voltak. Egyik éjjel az asszony így szólalt meg az ágyban: „Amikor fiatalok voltunk, mindig fogtad a kezemet.” A férje kicsit morcosan ugyan, de lassan megfogta az asszony kezét. „Amikor fiatalok voltunk, mindig hozzám bújtál” – mondta Mary. John most még lassabban elkezdett fészkelődni, és odabújt a feleségéhez. „Amikor fiatalok voltunk, harapdáltad a fülemet” – suttogta az asszony. A férj hirtelen ledobta magáról a takarót, és kiugrott az ágyból. Mary döbbenten kérdezte: „Hová mégy?” „A fogaimért” – dörmögte a férje. Egy dolog olyankor harapdálni a másik fülét, amikor tele vagy romantikával és forrongó hormonokkal. De ugyanazokat a füleket évekkel később harapdálgatni, amikor már hallókészülék van bennük, amikor a levegőben légzéskönnyítő krém illata van, és amikor fel kell kelned a fogaidért – ez a szeretet!

Augusztus 30. szerda 

Győzelem a kísértés felett (4)

"Az asszony úgy látta, hogy jó volna enni arról a fáról, hogy csábítja a szemet, és kívánatos is az a fa, mert okossá tesz: szakított hát a gyümölcséből, és evett."
1Mózes 3:6 RÚF)

Nézzük meg a Szentírásban azt a helyet, ahol először ért kísértés valakit, és vizsgáljuk meg, mit tanulhatunk belőle. A Biblia azt mondja: "A kígyó pedig ravaszabb volt minden vadállatnál, amelyet az Úristen alkotott. Ezt kérdezte az asszonytól: Csakugyan azt mondta Isten, hogy a kert egyetlen fájáról sem ehettek?" (1Mózes 3:1 RÚF).
Először is a Sátán vakká tesz minden jóra, amit Isten készített számodra. Azután hangulatmódosító szereket kínál, például kábítószert vagy alkoholt, vagy másvalaki házastársát, vagy internetes pornót, és azt mondja, ez nem árt neked.
Ne vedd be! Hazudik! Ne higgy neki!
"Mert mindenki saját kívánságától vonzva és csalogatva esik kísértésbe. Azután a kívánság megfoganva bűnt szül, a bűn pedig kiteljesedve halált nemz. Ne tévelyegjetek, szeretett testvéreim!" (Jakab 1:14-16).
Minden olyan gyengeségnek, melynek folyton engedélyt adnak, amire kifogásokat keresnek, amit tagadnak vagy rejtegetnek, hatalma van arra, hogy rabságba döntsön. Ha nem veszed észre és nem veszed célba gyengeségedet, azzal erősíted azt. Ha nem veszed figyelembe a sebezhető pontjaidat, akkor elkerülhetetlen a vereség. A Sátán bizonyos embereket azzal bízott meg, hogy táplálják gyengeségedet. Figyelj oda erre! A gyengeséged miatt olyan barátokhoz fogsz vonzódni, akik elfogadják és élvezik azt. Vigyázz, mert gyengeségednek saját céljai vannak át akarja venni az irányítást életed felett, és szabotálni akarja Isten veled kapcsolatos terveit Mindig kötődik a rossz társasághoz, és eléri, hogy kényelmetlenül érezd magad rendes emberek között. Bármelyik pillanatban felbukkanhat, akár idős korodban is. Nos, hogyan győzheted le a gyengeségedet? Akaraterővel? Nem ! Isten erejével! Ez mai is hozzáférhető számodra, ragadd hát meg!

Augusztus 29. kedd

Győzelem a kísértés felett (3)

„Ő azonban otthagyta ruháját az asszony kezében, futásnak eredt, és kiszaladt.” (1Mózes 39:12)

A Bibliában azt olvassuk: „Józsefnek szép termete és szép arca volt. Ezek után történt, hogy Józsefre szemet vetett gazdájának felesége, és ezt mondta: Hálj velem! Ő azonban ezt nem akarta, és azt felelte gazdája feleségének: Nézd, az én gazdámnak semmi gondja sincs mellettem háza dolgaira, és rám bízta mindenét. Senki sem nagyobb nálam ebben a házban. Semmit sem tiltott el tőlem, csak téged, mert te a felesége vagy. Hogyan követhetném el ezt a nagy gonoszságot, vétkezve az Isten ellen?! Bár az asszony nap mint nap ezt mondogatta Józsefnek, ő mégsem engedett neki, és nem feküdt mellé, hogy vele legyen. Egy napon, mint mindig, bement József a házba a munkáját végezni. A háznép közül senki sem volt a házban. Ekkor megragadta őt az asszony a ruhájánál fogva, és azt mondta: Hálj velem! Ő azonban otthagyta ruháját az asszony kezében, futásnak eredt, és kiszaladt.” (1Mózes 39:6–12 RÚF). Figyeld meg ezeket a szavakat: „az asszony nap mint nap ezt mondogatta Józsefnek.” Józsefet minden alkalommal kísértés érte, amikor egy bizonyos személy, Potifár felesége közelében volt. És a kísértés mindannyiszor bekövetkezett, amikor egy bizonyos helyen, Potifár házában volt. Ezért elfutott. Nem azért, mert gyenge volt – hanem azért, mert bölcs volt! Megértette, hogy ha túl sokáig vagyunk a kísértés közelében, akkor a tűzzel játszunk, és a megégést kockáztatjuk.

Nos, neked milyen embereket és milyen helyeket kell kerülnöd? Milyen kísértésforrásokat kell eltávolítanod ahhoz, hogy győzelmes életed lehessen? Tudd, hogy mikor kell másfelé menned és mikor kell elfutnod! Nem hozol szégyent Istenre azzal, hogy elfutsz – viszont magadra hoznál szégyent, ha nem menekülnél!

Augusztus 28., hétfő

Győzelem a kísértés felett (2)

„Íme, hatalmat adtam nektek…” (Lukács 10:19)

Íme, a győzelemhez vezető haditerv:

1) Nem számít, milyen gyakran esel el – kelj fel! „Mert ha hétszer elesik is az igaz, mégis fölkel” (Példabeszédek 24:16). A lelki érettség elérése egy életen át tartó folyamat. Megtörténik minden alkalommal, amikor Istenhez fordulsz gyengeségeddel, és engeded, hogy megtegye érted, amit te nem tudsz megtenni magadért.

2) Ne tagadd le, bánj el vele! „Közel van az Úr a megtört szívűekhez, és a sebzett lelkűeket megsegíti” (Zsoltárok 34:19). A bűnbánó szívre Isten mindig kegyelemmel válaszol. Lehajol hozzád, amikor a legmélyebben vagy, végigmegy veled a bánkódás és megbánás völgyén, és kihoz belőle úgy, hogy erősebb leszel.

3) Írd le, mit tanultál meg a kísértés alatt! Visszatekintve megláthatod, min kell változtatnod értelmed megújulásával (ld. Róma 12:2). Írd le azt is, milyen új szokásokat szeretnél beépíteni az életedbe, pl. imádság, vagy elszámoltathatóság egy barát által, bibliaolvasás és igeversek megtanulása kívülről, gyenge pontok beazonosítása, őszinte önvizsgálat.

4) Használd, amit megtanultál! Jézus azt mondta Péternek: „a Sátán kikért titeket, hogy megrostáljon, mint a búzát, de én könyörögtem érted, hogy el ne fogyatkozzék a hited: azért, ha majd megtérsz, erősítsd atyádfiait” (Lukács 22:31–32). Jelölje a mai nap az új kezdetet, amikortól felhasználod, amit megtanultál, nemcsak azért, hogy elkerülhesd a bukást, hanem azért is, hogy segíthess másoknak, akik kísértéssel küzdenek.

5) Hidd el, hogy győzelmes lehetsz! Jézus azt mondta: „Íme, hatalmat adtam nektek… az ellenség minden erején” (Lukács 10:19). Szabadulj meg a „képtelen vagyok rá” hozzáállástól, és meríts ma Isten erejéből!

Augusztus 27., vasárnap

Győzelem a kísértés felett (1)

„Nem tudjuk, mit tegyünk, csak rád tekintünk.” (2Krónikák 20:12)

Amikor Jézus azt mondta Péternek, hogy nemsokára meg fogja tagadni Urát, Péter így kérkedett: „Mások talán igen, de én nem!” Ám néhány óra múlva esküszik, hogy nem is ismeri Jézust. Ez bármelyikünkkel megtörténhet. A Biblia azt mondja: „Mert mindenki saját kívánságától vonzva és csalogatva esik kísértésbe” (Jakab 1:14). Mindannyiunknak vannak sebezhető területei, ha nem fegyelmezzük azokat jellemmel és elkötelezettséggel, akkor legyőzhetnek, sőt elpusztíthatnak minket. Mit tehetsz tehát?

1) Ismerd el! Mielőtt megadnánk magunkat a kísértésnek, általában bizonyos szakaszokon megyünk át. Ha elhanyagolod az imádságot és a bibliaolvasást, közömbössé válsz Isten iránt, nem érzékeled a veszélyt, sőt úgy vonzódsz hozzá, mint molylepke a lánghoz. Aztán elkezded megmagyarázni engedetlenségedet, és azt gondolod: „Senki sem tud róla. Ugyan, mit árthat?” És minél inkább elhallgattatod lelkiismeretedet, annál erősebbé válnak testies vágyaid. Aztán olyan emberek társaságát keresed, akik ugyanezt teszik, vagy legalábbis készek szemet hunyni. Jézus azt mondta: „Virrasszatok és imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek” (Márk 14:38). Imádkozz erőért, még mielőtt a kísértés eljön!

2) Kérj segítséget! Amikor Jósáfát ellen akkora sereg vonult fel, mellyel egyedül nem boldogult, így imádkozott: „Mert nincs erőnk ezzel a nagy tömeggel szemben, amely ellenünk támad. Nem tudjuk, mit tegyünk, csak rád tekintünk.” (2Krónikák 20:12). Jósáfát tudta, hogy az Ellenség túlerőben van, de azt is tudta, hová forduljon segítségért. Mi a győzelem titka? Ne a saját erődre támaszkodj, hanem Istenre!

Augusztus 26.

Az imádság végső célja

„… hogy hasonlókká legyenek Fia képéhez” (Róma 8:29)

A Biblia azt mondja, hogy akiket Isten „kiválasztott, azokról eleve el is rendelte, hogy hasonlókká legyenek Fia képéhez.” Ha elolvasod a megelőző verseket is, akkor rájössz, hogy Isten ezt az imádság által végzi el bennünk. Ez bizonyára még több imádságra bátorít. Sokszor azért nem imádkozunk, mert nem hisszük, hogy bármi is történne. De Istennel valami mindig történik! Azon tűnődünk: „Mikor csinál már valamit?” Nem értjük, hogy ő mindig munkálkodik. Ha az imádságról van szó, akkor vagy úgy válaszol rá, ahogy remélted, vagy megváltoztatja a szívedet, és Szentlelke közbenjárásával összhangba hozza imádságodat az ő akaratával. Azt mondod, nem látod, hogy ez történne? Amikor elvetünk egy magot, nem várunk már másnapra zöld hajtásokat és leveleket. Azt jelenti ez, hogy semmi sem történik? Nem, egy sor nélkülözhetetlen folyamat játszódik le a föld alatt, ahol nem láthatjuk azokat. Ne ess abba a hibába, hogy azt gondolod, semmi sem történik, csak mert nem látod a bizonyítékát. Csupán nem jött még el az aratás ideje. Isten egyik módszere arra, hogy Jézushoz hasonlóvá formáljon minket az, hogy segít úgy imádkozni, ahogy Jézus imádkozott: „ne az én akaratom legyen meg, hanem a tied” (Lukács 22:42). Ez azt jelenti, hogy ha imádságod összhangban van Isten akaratával, akkor ő már dolgozik rajta, még ha nem is látod. Ha pedig imádságod nem Isten akarata szerint való, akkor azon dolgozik, hogy megváltoztassa kérésedet úgy, hogy téged változtat meg. Ha nem kapsz választ imádságodra, az épp olyan nagy áldás lehet, mint az imameghallgatás – ha ez őriz meg attól, hogy megszegd Isten akaratát. És mi Isten akarata? Az, hogy te egyre hasonlóbbá válj Jézushoz!

Augusztus 25., péntek

Add át magad Istennek!

„Ne uralkodjék tehát a bűn a ti halandó testetekben, hogy engedelmeskedjetek kívánságainak.” (Róma 6:12)

Amikor valaki azt mondja: „Nem tehetek róla, én ilyen vagyok”, igaza van, de csak részben! A kutatók több mint száz olyan egypetéjű ikerpárt azonosítottak be, akiket születésükkor elválasztottak egymástól. Különböző közegben, eltérő kultúrában, más vallásban, egymástól távol nevelkedtek. Hasonlóságaikat és különbözőségeiket vizsgálva egyértelművé vált, hogy tulajdonságaik 70%-a örökletes. A DNS-ük határozott meg olyan vonásokat, mint a kreativitás, bölcsesség, szeretetteljesség, tetterő, élettartam, intelligencia, életöröm. Vegyük például a „Jim ikreket”, akik harminckilenc éves korukig nem tudtak egymásról. Mindketten Linda nevű nőt vettek feleségül, mindkettőjüknek volt Toy nevű kutyája, mindketten gyakran szenvedtek migréntől, láncdohányosok voltak, szerették a sört, Chevrolet-jük volt, és mindketten seriffhelyettesek voltak. Személyiségük és viselkedésük olyan volt, mintha fénymásolták volna őket. Mit jelent ez a felfedezés? Hogy marionettbábuk vagyunk, akiket zsinóron rángatnak, hogy egy előre meghatározott pályát járjunk be szabad akarat és személyes döntések nélkül? Egyáltalán nem. Az állatokkal ellentétben mi képesek vagyunk észszerű gondolkodásra és önálló cselekvésre. Genetikai örökségünk ellenére sem kell például minden szexuális késztetésünket megélnünk. Örökletes tulajdonságaink talán egy bizonyos irányba indítanak, de az ösztönökön lehet uralkodni. Itt lép be a képbe az új teremtés. Istentől új természetet kapunk, és erőt a régi természet legyőzésére. Pál ezt így fogalmazza meg: „Ne uralkodjék tehát a bűn a ti halandó testetekben, hogy engedelmeskedjetek kívánságainak. Tagjaitokat se adjátok oda a bűn szolgálatára, hogy a gonoszság fegyvereivé legyenek. Hanem adjátok oda magatokat az Istennek, mint akik a halálból életre keltetek. Tagjaitokat is adjátok át az igazság fegyvereiként az Istennek.” (Róma 6:12–13).

Augusztus 24., csütörtök

Augusztus 23., szerda

Légy áldássá!

„Tegyünk jót mindenkivel” (Galata 6:10)

Ha valaki megbánt, három lehetőséged van:

1) visszabántod,

2) kerülöd,

3) imádkozol érte és lehetőséget keresel arra, hogy áldássá légy számára (ld. Máté 5:44–45).

Pál azt mondja: „Ezért tehát, míg időnk van, tegyünk jót mindenkivel…” (Galata 6:10). Vagyis valahányszor lehetőségünk adódik, tegyünk jót; méghozzá ne csak olyasmit, ami hasznos vagy előnyös számukra, hanem valami olyat, ami a lelki épülésüket szolgálja, ami áldás számukra. Sokszor annyira belefeledkezünk abba, hogy mások hogyan bánnak velünk, hogy alig, vagy egyáltalán nem figyelünk oda arra, mi hogy bánunk velük. Félünk, hogy kihasználnak, különösen akkor, ha valakivel kapcsolatban fájdalmas múltbeli tapasztalataink vannak. A félelem és rettegés miatt nem csupán túlérzékenyek leszünk mindarra, amit az illető mond vagy tesz, de könnyen félreértelmezzük motivációit is, és negatív fényben látjuk őt. Kétségtelen, hogy nehéz nem aggódni azon, hogy mások rosszul fognak bánni velünk, ha eddig már sokszor így tettek. Ezért olyan fontos, hogy ne ezen gondolkodjunk (ld. Filippi 3:13 és Ézsaiás 43:18). Azt jelenti ez, hogy az illetőnek nem kell elszámolnia azzal, amit veled tett? Dehogynem. A Biblia azt mondja: „Tehát mindegyikünk maga fog önmagáról számot adni az Istennek. Többé tehát ne ítélkezzünk egymás felett…” (Róma 14:12–13). Tedd a helyzetet Isten kezébe – és ne vedd vissza onnan! Aztán pedig igyekezz áldássá lenni! Másként fogalmazva: azon gondolkozz, hogyan lehetnél a másik javára. Ha ez tölti be a gondolataidat, nem lesz időd személyes sérelmeiden rágódni. Ráadásul ez lehetőséget ad Istennek arra, hogy munkálkodjon a másik emberen – és rajtad is.

Augusztus 22., kedd

„Az Úrban jó nekem”

„Az én békességemet adom nektek… Ne nyugtalankodjék a ti szívetek, ne is csüggedjen.” (János 14:27)

Jézus békessége olyan biztonságérzetet ad, hogy bármi is történik, tudod: „az Úrban jó nekem.” Ő azt mondja nekünk: „Békességet hagyok nektek: az én békességemet adom nektek; de nem úgy adom nektek, ahogyan a világ adja. Ne nyugtalankodjék a ti szívetek, ne is csüggedjen.” A Jézustól kapott békesség nem függ a körülményektől. Abból ered, hogy tudod, Isten gyermeke vagy, és Atyád, aki az egész világmindenséget irányítja, szeret téged, és a javadat akarja. Ezért van az, hogy emberek, akik mindenüket elvesztették, gyakran azt mondják, nem cserélnék el mindazt, amit így megtanultak, még akkor sem, ha visszakapnának mindent, amit elvesztettek.

Joni Erikson Tada akkor fedezte fel ezt a természetfeletti békességet, amikor egy baleset miatt lebénult, Corrie Ten Boom pedig a náci haláltáborban talált rá. Elisabeth Elliot akkor ismerte meg, amikor a között az indián törzs között szolgált misszionáriusként, akik megölték a férjét. Azt írta: „Csak az elfogadás hoz békét, nem a beletörődés.” Nagy különbség! Creath Davis így fogalmazza meg: „A beletörődés azt jelenti, hogy megadod magad a sorsnak. Az elfogadás az, amikor Istennek adod meg magad. A beletörődés némán fekszik egy üres univerzumban. Az elfogadás feláll, hogy találkozzon Istennel, aki céllal és rendeltetéssel tölti meg a világegyetemet. A beletörődés azt mondja: »Erre én képtelen vagyok.« Az elfogadás azt mondja: »Isten képes rá.« A beletörődés megbénítja az életet. Az elfogadás felszabadít a lehető legnagyobb kreativitásra. A beletörődés azt mondja: »Mindennek vége számomra.« Az elfogadás azt mondja: »Mivel még élek, mi a következő lépés, Uram?« A beletörődés azt mondja: »Micsoda veszteség!« Az elfogadás azt mondja: »Hogyan tudod ezt a szörnyűséget üdvösségemre használni, Uram?« A beletörődés azt mondja: »Egyedül vagyok.« Az elfogadás azt mondja: »Hozzád tartozom, Uram.«

Augusztus 21., hétfő

Terv szerint elrejtve

„Keze árnyékában rejtett el engem” (Ézsaiás 49:2 Károli)

Ha egy bizonyos területen Isten szolgálatára lettél elhívva, akkor nem szokatlan, hogy egy ideig az ismeretlenség időszakát éled át, amikor láthatatlannak tűnsz. Ézsaiást Isten már anyja méhében elhívta (ld. Ézsaiás 49:1), de átélt olyan időszakot, amikor elrejtve volt „az árnyékban”, amíg Isten mindent előkészített a szolgálatához. Amikor egy látás sokára kezd valóra válni, és te már sokat áldoztál és dolgoztál érte minden elismerés vagy eredmény nélkül, akkor könnyen úgy érezheted, hogy csak az idődet pazaroltad. Ézsaiás is ember volt. Ő is elcsüggedt, és azt mondta: „Hasztalan fáradoztam, semmiért, hiába pazaroltam erőmet” (Ézsaiás 49:4). De az, hogy így érzed, még nem jelenti azt, hogy ez így is van. Isten „megjutalmazza azokat, akik őt keresik” (Zsidók 11:6), ez alól te sem vagy kivétel. Jézus harminc évet töltött el az árnyékban, mielőtt megkezdte nyilvános szolgálatát. Mózes, Dávid, Keresztelő János és Pál mind megélték az elrejtettség éveit, mielőtt előtérbe kerültek. Isten országában nincsenek egyik napról a másikra születő szenzációk, sem instant sikerek.

Beth Jones, keresztyén szerző mondta: „Mindenki, aki szeretné, hogy Isten használja őt, meg fog tapasztalni a pusztában eltöltött, elrejtett éveket. Ez idő alatt az Úr csiszolgat, kihegyez, felkészít arra, hogy íjába illő nyílvesszők legyünk, melyeket aztán kilőhet gyümölcsöző szolgálatába. A láthatatlan évek a szolgálat, a tanulás évei, amikor hűségesen végezzük egy másik ember mellett a színfalak mögötti szolgálatot.” A Biblia azt mondja: „Mert nem igazságtalan az Isten, hogy elfeledkeznék a ti cselekedeteitekről és arról a szeretetről, amelyet az ő nevében tanúsítottatok, amikor a szenteknek szolgáltatok és most is szolgáltok” (Zsidók 6:10).

Légy türelmes, amikor eljön az ideje, Isten meg fogja érlelni a benned elrejtett jó gyümölcsöt.

Augusztus 20., vasárnap

Újítsd meg gondolkodásmódodat Isten Igéjével! 

„Változzatok meg értelmetek megújulásával” (Róma 12:2)

A legfontosabb dolog, amit minden nap megtehetsz, hogy megújítod elmédet Isten Igéjével. Ha ezt jól csinálod, minden más helyére kerül az életedben. Másként fogsz gondolkodni és másként fogsz cselekedni, ezért más eredményt is érsz el. 

Volt egy régi tévésorozat, a The Beverly Hillbillies, melyben a főszereplők megszabadulhattak múltjuktól: a szegény vidéki kisvárosból a kaliforniai Beverly Hillsbe költöztek. De ott is megmaradtak régi életmódjuknál, a lakóhelyük megváltozott ugyan, de a gondolkodásuk nem. Ugyanígy voltak ezzel az izraeliták is. Rabszolga-mentalitásuk volt. Bár már megszabadultak, és Isten minden szükségükről gondoskodott, abban a pillanatban, amikor valamilyen gondjuk támadt, máris visszakívánkoztak Egyiptomba. Nem tudtak belépni a jövőjükbe, mert még mindig a múlt terheit cipelték.

Olvasd el figyelmesen a következő szavakat: „Mivel még nem teljesedett be az ő nyugalmába való bemenetel ígérete, gondosan ügyeljünk arra, hogy közülünk senki le ne maradjon erről” (Zsidók 4:1). Azt kérded, hát nem garantált, hogy Isten ígéretei beteljesednek? Dehogynem, ha azt teszed, amit mond! Isten megígérte, hogy megáld anyagilag – ha neki adod a tizededet és nagylelkűen adakozol. Megígérte, hogy egyengetni fogja ösvényedet – ha minden utadon rá gondolsz. Megígérte, hogy megbocsát neked – ha te is megbocsátasz másoknak. Csak úgy tudod megítélni, „mi az Isten akarata, mi az, ami jó, ami neki tetsző és tökéletes”, ha folyamatosan megújítod elmédet. Ezért a mai üzenet számodra ez: újítsd meg elmédet Isten Igéjével!

Augusztus 19., szombat

Összpontosíts a szolgálatodra!

„Szorosan járok a nyomában, az ő útján maradok, nem térek le róla.” (Jób 23:11)

Az életben sok vállalkozásunk egy dolog miatt vall kudarcot: képtelenek vagyunk összpontosítani. Mindenféle figyelemelterelést megengedünk magunknak.

Ralph Waldo Emerson mondta: „Az erő titka a politikában, a háborúban, a kereskedelemben, röviden minden emberi ügy intézésében: a koncentráció.”

Mire kell összpontosítanod? A küldetésedre!

Ha hibát követsz is el, ne arra fordítsd minden energiádat! Ne próbáld kimagyarázni! Ne ölj bele egy csomó pénzt! Ha hibáztál, ismerd be! Kérj bocsánatot Istentől és attól az embertől, akinek ártottál vele, és ha lehet, igyekezz jóvátenni! Ha ezt már mind megtetted, fordítsd figyelmedet újra a küldetésedre, és lépj tovább! Arra összpontosíts, amit tenni szeretnél. Nincs olyan ember, aki jobb jövőt tudott volna elérni a múltra összpontosítva.

John Foster Dulles, aki Eisenhower elnöksége alatt külügyminiszter volt, megjegyezte: „A siker igazi mércéje nem az, hogy milyen nagy problémát oldottál meg, hanem az, hogy ez ugyanaz a probléma volt-e, amivel már tavaly is kínlódtál.” A megoldott probléma ugródeszka a jövőbeli sikerhez, a nagyobb és jobb dolgokhoz. A kulcs, hogy ne arra összpontosíts, amit vesztettél, hanem arra, amit tanultál belőle. Ha ezt teszed, az új lehetőségek ajtaját nyitja meg. Dr. Norman Vincent Peale mondta: „A pozitív gondolkodás az, hogyan gondolkodsz egy problémáról. A lelkesedés az, hogyan érzel vele kapcsolatban. A kettő együtt határozza meg, hogy mit teszel.” Végeredményben pedig ez utóbbi számít.

Augusztus 18., péntek 

Ne félj! (3)

„Miért féltek ennyire?” (Márk 4:40)

Jézus követése kikerülhetetlenül azt jelenti, hogy viharokba fogsz kerülni. Amikor a hullámok átcsapnak a fejed fölött és gyorsan süllyedsz, akkor tudsz meg olyan dolgokat Istenről, amit egyébként sohasem ismertél volna meg. Először azon csodálkozol, hogy keveredtél ebbe a zűrbe, de aztán kezded meglátni Isten kezét a helyzetben, és végül azt mondod: „Ki ez, hogy a szél is, a tenger is engedelmeskedik neki?” (Márk 4:41). A tanítványok végül eljutottak odáig, amikor már készek voltak követni Jézust – kérdés nélkül. Számodra is ez Isten terve. A „ne félj” parancs nem naivitásra vagy tudatlanságra szólít fel. Isten nem azt akarja, hogy ne legyünk tudatában az élet kihívásainak. De amíg Péter Jézusra nézett, a hullámok nem tudták lehúzni őt. Tehát figyelj Istenre, állj rá Igéjére, és emlékezz jóságára!
A Biblia azt mondja: „Ezért tehát még jobban kell figyelnünk a hallottakra, hogy valamiképpen el ne sodródjunk” (Zsidók 2:1).
Bármibe is kerül, ne vedd le tekintetedet az Úrról!
C. S. Lewis írta: „A hangulatunk aszerint változik, amilyen képet az értelmünk épp elénk vetít. Ezt tapasztalatból tudom. Most, hogy már keresztyén vagyok, előfordul, hogy olyan hangulatom van, amikor ez az egész nagyon valószínűtlennek tűnik: de amikor ateista voltam, voltak olyan hangulataim, melyekben a keresztyénség szörnyen valószínűnek tűnt… ezért annyira elengedhetetlen erény a Hit: amíg nem tanítod meg hangulataidnak, hogy hol a helyük, sosem lehetsz sem igazán keresztyén, sem igazi ateista, hanem olyan teremtmény maradsz, aki ide-oda hánykolódik, akinek a hitvilága az időjárástól vagy az emésztésétől függ. Következésképp tanítanod kell magadnak a Hit szokását.”

Ezért a mai üzenet számodra ez: Ne félj!

Augusztus 17., csütörtök

Ne félj! (2)

„Adjanak most hálát az Úrnak szeretetéért, az emberekkel tett csodáiért.” (Zsoltárok 107:8)

Ha nehéz időkön mentél át, előfordulhat, hogy kevésbé bízol Istenben, és a biztonságot kezded mindennél fontosabbnak tartani. Ha vad viharokat éltél át, a kikötő biztonsága jónak tűnik. Természetesen jó dolog megpihenni és összeszedni az erőnket, de ha túlságosan megállapodottak leszünk, akkor elmulasztjuk mindazt, amit Isten tervezett számunkra.

A Biblia azt mondja: „Vannak, akik hajókon a tengerre szálltak, munkájukat a nagy vizeken végezték. Ezek látták az Úr tetteit, csodáit a mélységes tengeren. Szavára forgószél támadt, fölemelték őket a hullámok. Égig emelkedtek, majd a mélybe zuhantak, kétségbeestek a veszedelemben. Imbolyogtak, tántorogtak, mint a részegek, bölcsességük egészen odalett. De az Úrhoz kiáltottak nyomorúságukban, és kiszabadította őket szorult helyzetükből. Lecsendesítette a forgószelet, elcsitultak a hullámok. Örültek, amikor azok elsimultak, és a kívánt kikötőbe vezette őket. Adjanak most hálát az Úrnak szeretetéért, és az emberekkel tett csodáiért!” (Zsoltárok 107:23–31).

Hol láthatjuk meg Isten csodáit? Az élet viharai közepette! A Bibliában Jézus 125 parancsa van feljegyezve. Ezek között 21-szer fordul elő a „Ne féljetek!” vagy „Legyetek bátrak!” A második leggyakoribb parancs, a szeresd Istenedet és felebarátodat csak nyolcszor fordul elő. Ez azt jelenti, hogy egy dolgot mindennél fontosabbnak tartott elmondani nekünk, és ez a „Ne féljetek!” Miért? Mert azt akarja, hogy jobban bízzunk benne!

Augusztus 16., szerda

Ne félj! (1)

„Miért féltek ennyire?” (Márk 4:40)

Figyeld meg, hogyan viselkedtek a tanítványok, amikor a Genezáreti-tavon vihar támadt, és vizsgáld meg, felismered-e magadban ugyanezeket a vonásokat! 

1) A félelem miatt kételkedni kezdünk Isten gondviselésében. A tanítványok ezt kérdezték Jézustól: „Mester, nem törődsz azzal, hogy elveszünk?” (Márk 4:38). Nem a hatalmáról kérdezték: „Le tudod csendesíteni ezt a vihart?” Nem is tudása felől érdeklődtek: „Tudod, hogy viharban vagyunk?” Nem is a hozzáértése érdekelte őket: „Van tapasztalatod a viharokkal?” Ehelyett jellemét illető kételyeiknek adtak hangot. Ha hagyod, a félelem aláássa Isten szeretetébe vetett bizalmadat, és eléri, hogy elfeledkezz Isten hűségéről.

2) A félelem rávesz, hogy megragadjuk az irányítást. Jézus aludt, ezért a tanítványok felébresztették, és azt mondták neki: „Gyorsan csinálj valamit!” A félelem akkor támad, amikor úgy érezzük, kicsúsztak a kezünkből a dolgok. Amikor félünk, belekapaszkodunk az életnek abba az összetevőjébe, amit irányításunk alatt tudunk tartani – például az étkezési szokásunkba, a munkánkba, az otthonunk tisztaságába, vagy sok esetben: emberekbe. Minél bizonytalanabbak vagyunk, annál inkább uralni akarjuk a helyzetet.

3) A félelem feledékennyé tesz. A Biblia azt mondja Jézusról: „szóval űzte ki a tisztátalan lelkeket, és minden beteget meggyógyított” (Máté 8:16). Micsoda önéletrajz! De a félelem lelki emlékezetkiesést okoz, elfeledteti velünk, hogy Jézus már mi mindent tett értünk, és mennyire jó volt hozzánk. Mit mondott mindezek után Jézus? „Miért féltek ennyire? Miért nincs hitetek?” (Márk 4:40). A hit nem kapcsolja ki a félelmet, de elcsendesíti, megfosztja erejétől, és közelebb visz minket Istenhez – és amikor ez megtörténik, a dolgok elkezdenek változni.

Augusztus 15., kedd

Lélek szerinti élet

„Mert a test kívánsága a Lélek ellen tör, a Léleké pedig a test ellen, ezek viaskodnak egymással, hogy ne azt tegyétek, amit szeretnétek.” (Galata 5:17)

Ne feledd, bármilyen régóta is jársz Istennel, testi természeted sosem fog megjavulni. Sohasem lesz Jézushoz hasonlóbbá, bármennyi idő telik is el. Ezért mondja Isten Igéje, hogy naponta meg kell feszítenünk testi természetünket (ld. Galata 5:24). Még maga Pál apostol is küzdött testi természetével: „a test kívánsága a Lélek ellen tör, a Léleké pedig a test ellen, ezek viaskodnak egymással, hogy ne azt tegyétek, amit szeretnétek” (Galata 5:17). De ha a Szentlélek átveszi az irányítást életünkben, akkor megterem bennünk az ő gyümölcse, a „szeretet, öröm, békesség, türelem, szívesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás” (Galata 5:22–23). Azt kérdezed, egyáltalán lehetséges-e ilyen élet? Igen, de a következő négy dolgot meg kell tenned:

1) Ne feledd, a sátán sohasem megy szabadságra. Folyamatosan hadat visel ellened, ezért meg kell védened magad Isten Igéjével és imádsággal.

2) Ismerd fel, hogy melyik bűnre vagy leginkább hajlamos. A Biblia azt mondja: „tegyünk le minden ránk nehezedő terhet, és a bennünket megkörnyékező bűnt” (Zsidók 12:1). Miért? Mert azon a területen fog folyamatos támadás érni, ahol gyenge vagy. 

3) Legyen feltöltve a lelki üzemanyagtartályod! „A test törekvése halál, a Lélek törekvése pedig élet és békesség” (Róma 8:6). 4) Járj Isten erejével, ne a magad erejére támaszkodj! Sohasem ér véget a harc? Nem. De ha Isten erejéből merítesz, és eldöntöd, hogy engedelmes leszel és kitartasz a harcban, az mindig egyértelmű és tartós győzelemhez vezet.

Augusztus 14., hétfő

Személyes bibliatanulmányozás

„Amilyen mértékkel mértek, olyannal mérnek nektek, sőt ráadást is adnak.” (Márk 4:24)

Luther Márton azt mondta, hogy a bibliatanulmányozás olyan, mint az almaszedés. Először megrázod a fát, aztán a vastagabb ágakat, majd a vékonyabb ágakat, végül a vékony gallyacskákat, aztán benézel minden levél alá. Nincs a világon a Bibliához hasonló könyv. Ha hússzor olvasod el ugyanazt az igeverset, húsz újabb meglátást kaphatsz belőle. Azért van ez, mert a Szentírást Isten ihlette (ld. 2Timóteus 3:16).

Jézus azt mondta a bibliatanulmányozásról: „Mert nincs semmi rejtett dolog, ami ki ne derülne, és semmi titok, ami napfényre ne jutna” (Márk 4:22). Majd hozzáteszi: „Vigyázzatok, hogy mit hallotok! Amilyen mértékkel mértek, olyannal mérnek nektek, sőt ráadást is adnak” (Márk 4:24). 

Szeretnél lelkileg növekedni? Jobb kapcsolatokat építeni? Sikert elérni a hivatásodban? Legyőzni a félelmeidet és lelki békére találni? Megszabadulni egy rossz szokástól? Meggyógyulni a múlt érzelmi sebeiből? Akkor olvasd Isten Igéjét, tanulmányozd, elmélkedj rajta, tanuld meg kívülről, építsd a gondolkodásodba. Ahelyett, hogy másvalaki lelki meglátásai alapján élnél, tanulmányozd te magad Isten Igéjét, és engedd, hogy a Szentlélek megláttassa veled annak életet átformáló igazságait. Jézus azt mondta, hogy a Szentlélek „elvezet titeket a teljes igazságra; mert nem önmagától szól, hanem azokat mondja, amiket hall, és az eljövendő dolgokat is kijelenti nektek. Ő engem fog dicsőíteni, mert az enyémből merít, és azt jelenti ki nektek.” (János 16:13–14). Te is megtapasztalhatod e szavak igazságát, ha saját magadra alkalmazva tanulmányozod a Szentírást.

Augusztus 13., vasárnap

Imádkozz önfegyelemért!

„Ne uralkodjék tehát a bűn a ti halandó testetekben, hogy engedelmeskedjetek kívánságainak.” (Róma 6:12)

Az önfegyelem a siker egyik legnagyobb kulcsa az életben. Isten Igéje is sokat beszél róla, és ha őt kéred, ő segít kifejleszteni azt magadban. Más dolgokkal fogsz küszködni idősebb korodban, mint amikkel fiatalon küszködtél, de ilyen vagy olyan kísértéssel egész életed során találkozni fogsz. Az önmegtartóztatás a Lélek gyümölcsének egyike, ahogy a Biblia írja (ld. Galata 5:22–23). Ez éri el, hogy életed minden területe a Szentlélek irányítása alá kerüljön. Ezt az életet a fegyelmezettség jellemzi, nem az ösztönös indulatok. Az önuralmat jelentő görög szó a „megragadni, markában tartani” gyökre vezethető vissza. Ez az önmérséklet szorítja vissza a költekezésedet, így nem vered magad adósságba olyan dolgok miatt, amire nincs is szükséged és nem tudsz megfizetni. Ez szorítja vissza indulataidat, így nem mondasz ki olyasmit, amit később megbánnál. „Többet ér a türelmes ember a hősnél, és az indulatán uralkodó annál, aki várost hódít” (Példabeszédek 16:32). Az önuralom fogja vissza vágyaidat is. Ha József nem tudott volna nemet mondani főnöke feleségének ismételt közeledéseire, sohasem látta volna beteljesülni álmait, sohasem ülhetett volna Egyiptom kormányzói székébe. Értsd meg ezt: a sátán felismerte rendeltetésedet, ezért mindent bevet, hogy megakadályozza annak megvalósulását. Ezért imádkozz önfegyelemért, és gyakorold azt minden nap!

Augusztus 12., szombat

Ha bírálat ér

„Mikor gyalázták, nem viszonozta a gyalázást.” (1Péter 2:23)

Ha építő kritikát mondanak neked, próbálj tanulni belőle és bölcsebbé válni általa. De ha megalapozatlan, igazságtalan bírálat ér, akkor emlékeztesd magad, hogy Jézust is bírálták, tehát jó társaságban vagy. Ha kísértést érzel a neheztelésre és visszavágásra, olvasd el ezt a részt a Szentírásból: „Ha kitartóan cselekszitek a jót, és tűritek érte a szenvedést, az kedves az Isten szemében. Hiszen erre hívattatok el, mivel Krisztus is szenvedett értetek, és példát hagyott rátok, hogy az ő nyomdokait kövessétek: ő nem tett bűnt, álnokság sem hagyta el a száját, mikor gyalázták, nem viszonozta a gyalázást; amikor szenvedett, nem fenyegetőzött, hanem rábízta ezt arra, aki igazságosan ítél.” (1Péter 2:20–23).

Van egy érdekes történet Abraham Lincolnról. Az amerikai polgárháború idején aláírt egy parancsot bizonyos hadtestek átirányításáról, de Edwin Stanton hadügyminiszter megtagadta annak végrehajtását, és az elnököt ostobának nevezte. Amikor ezt Lincoln meghallotta, így reagált: „Ha Stanton azt mondta, hogy ostoba vagyok, akkor bizonyára az vagyok, mert neki szinte mindig igaza van, és mindig kimondja, amit gondol. Átmegyek hozzá, és megnézem ezt közelebbről.” Így is tett, és amikor Stanton meggyőzte őt arról, hogy hiba volt kiadni azt a parancsot, Lincoln csendben visszavonta azt. Lincoln nagysága részben abban állt, hogy felül tudott emelkedni a kicsinyességen, az önzésen és a mások véleménye miatti érzékenységen. Nem egykönnyen sértődött meg. Elfogadta a kritikát, és ezzel megmutatta az igazán nagyszerű személyiségek egyik legnagyobb erősségét: az alázatot.

Téged is ért kritika? Ne vereségnek tekintsd, hanem használd okulásodra!

Augusztus 11., péntek

Van helye ennek az embernek az életemben?

„Járnak-e ketten együtt, ha nem egyeztek meg?” (Ámósz 3:3)

Egy mérgező kapcsolat olyan, mint az elüszkösödött végtag: ha nem amputálják, a fertőzés elterjed, és az ember belehal. Ha nincs bátorságod levágni azt, ami nem akar gyógyulni, nagyon sokat veszíthetsz. Személyes fejlődésedet – és némely esetben gyógyulásodat – csak úgy gyorsíthatod fel, ha a megfelelő emberekkel tartasz kapcsolatot.

Talán hallottad már a skorpió és a béka tanmeséjét, amikor is a skorpió megkérte a békát, hogy vigye át a folyó túlsó partjára, mert nem tud úszni. „Félek, hogy meg fogsz szúrni” – mondta neki a béka. A skorpió biztatóan mosolyogva azt mondta: „Dehogy foglak. Ha megszúrnálak, mindketten megfulladnánk!” Így a béka beleegyezett, és a skorpió felpattant a hátára. Gondolom, már kitaláltad: félúton a skorpió megszúrta a békát! Ahogy süllyedni kezdtek, a béka így siránkozott: „Hiszen megígérted, hogy nem fogsz megszúrni. Miért tetted?” A skorpió így felelt: „Nem tehetek róla, ilyen a természetem!”

Amíg Isten meg nem változtatja a másik ember természetét, addig az képes arra, hogy hatással legyen rád és megfertőzzön. Például ha szenvedélyesen lelkesedsz valami iránt, ami iránt mások nem, az olyan, mintha foxtrottot próbálnál táncolni valakivel, aki csak keringőzni tud. Rossz táncpartnert választottál, kedves! Ne kösd magad valakihez, akivel nem azonos az értékrended, aki nem osztozik Istentől való céljaidban. Vannak olyan kérdések, melyek megoldhatók szakértői tanácsadással, imádsággal, tanítással és vezetői segítséggel, de azt nem lehet megtanítani senkinek, hogy őszintén törődjön valakivel. Akinek nem számít őszintén valaki más sorsa, az megmérgezi annak a környezetét, akadályozza eredményességét, és folytonos panaszkodásával megtöri a másik ritmusát. Ezért olyan fontos imádságban megkérdezni Istentől: „Van ennek az embernek keresnivalója az életemben?”

Augusztus 10., csütörtök

Kérj segítséget!

„Túlságosan nehéz neked ez, nem tudod egyedül elvégezni.” (2Mózes 18:18)

Isten elérhető közelségbe helyezett olyan embereket, akik készek segíteni neked. Ha nem fogadod el a segítségüket, kudarcot vallasz, és ők is beteljesületlennek érzik magukat, mert nem használják fel lelki ajándékukat. Isten nem arra hívott el, hogy mindig, mindenkiért, mindent te csinálj. Nem lehetsz mindig mindenki számára minden! Neked is vannak jogos szükségleteid, melyek ha nincsenek betöltve, azt megszenveded te is és a körülötted élők is. Nincs semmi rossz abban, ha segítséget kérsz, amikor arra szükséged van, sőt, az a helytelen, ha segítségre lenne szükséged, de túl büszke vagy azt kérni. Mivel Izráel fiai minden ügyes bajos dolgukkal Mózeshez fordultak, ő belefáradt abba, hogy mindenre ő legyen a megoldás. Ereje végső határára ért, ezért az apósa azt javasolta, hogy hatalmából egy részt ruházzon át kiválasztott emberekre, és hagyja, hogy kevésbé fontos ügyekben azok döntsenek, míg ő maga csak az igazán fontos dolgokkal foglalkozik. A módszer működött! Mózes megtette, amit Jetró javasolt, és ez lehetővé tette, hogy sikerrel végezze feladatát. Továbbá azok, akik részt kaptak a vezetésből, maguk is átélhették a jól végzett munka örömét. Ez minden érintett számára nyereség volt, mind Mózesnek, mind a kisebb jogkörű vezetőknek, mind a problémáikkal hozzájuk forduló népnek.

Kérdés: Panaszkodsz amiatt, hogy az emberek túl sokat várnak tőled, és túl sok a feladatod? Vonakodsz elfogadni mások segítségét, mert azt hiszed, senki nem tudná olyan jól elvégezni a munkát, mint te?

Vigyázz! A Szentírás figyelmeztet, hogy senki „ne gondolja magát többnek, mint amennyinek gondolnia kell” (Róma 12:3*). Kérj segítséget! Tovább fogod bírni, és jobban fogod élvezni az életet, ha ezt megteszed!

* Róma 12:3 - az Újfordítás szerint:

"A nekem adatott kegyelem által mondom tehát közöttetek mindenkinek: ne gondolja magát többnek, mint amennyinek gondolnia kell, hanem arra igyekezzék mindenki, hogy józanul gondolkozzék az Istentől kapott hit mértéke szerint."

- a Károli fordítás szerint:

"Mert a nékem adott kegyelem által mondom mindenkinek közöttetek, hogy feljebb ne bölcselkedjék, mint a hogy kell bölcselkedni; hanem józanon bölcselkedjék, a mint az Isten adta kinek-kinek a hit mértékét."

Augusztus 9., szerda

Nevelés és az irányításért folyó harc 

„Ti apák pedig ne ingereljétek gyermekeiteket, hanem neveljétek az Úr tanítása szerint fegyelemmel és intéssel.” (Efezus 6:4)

Ha tizenéves gyermekeidnek nincs ínyükre, hogy megmondod nekik, mit csináljanak: nyugodj meg, ez teljesen normális náluk. Ráadásul nem csupán a serdülőkorra jellemző, már sokkal hamarabb elkezdődik.

Egy pszichológus beszámol egy anyáról és annak négyéves kislányáról, aki igencsak szeretett a saját feje után menni. Az anya ezt mondta: „Én vagyok a főnököd, az én felelősségem, hogy irányítsalak, és én pontosan ezt is fogom tenni!” A kis Jenny elgondolkodott egy percre anyja szavain, majd ezt kérdezte: „És meddig fog ez tartani?” Még csak négy éves volt, de már azt a napot várta, amikor senki sem mondja meg neki, hogy mit csináljon!

Ez olyan ösztön, amit Isten épített belénk. Az egyik első dolog, amit Isten Ádámnak és Évának parancsolt, hogy hajtsák uralmuk alá a földet. Szülőként az a feladatod, hogy kezedben tartsd a gyeplőt, amíg gyermekeid kicsik, aztán fokozatosan engedd nekik a függetlenedést az érettségük függvényében. Ez az egyik legkényesebb kérdés és legnagyobb felelősség a nevelésben. Túl hamar hatalmat adni ostobaság, de ha túl későn adjuk meg, az lázadáshoz vezet. Bölcsesség kell ahhoz, hogy tudjuk, mikor és mennyit engedjünk a száron, és Isten az, aki meg tudja adni ehhez a bölcsességet (ld. Jakab 1:5). Imádsággal, alapos megfigyeléssel és figyelmes hallgatással fel fogod ismerni gyermeked életében a meghatározó mérföldköveket. Pál azt írja: „Ti apák pedig ne ingereljétek gyermekeiteket, hanem neveljétek az Úr tanítása szerint fegyelemmel és intéssel” (Efezus 6:4). Szülőként ez a legjobb tanács, amit csak kaphatsz.

Augusztus 8., kedd

Ne add fel – csináld végig!

„Üldözd, mert biztosan utoléred, és még kiszabadíthatod őket.” (1Sámuel 30:8)

Amikor Dávid és emberei hazatértek a csatából, azzal szembesültek, hogy az amálékiak földúlták és felégették otthonaikat, és hozzátartozóikat fogságba vitték. Ez porig sújtotta őket. Addig sírtak, míg végül könnyük sem maradt. „Dávid pedig megkérdezte az Urat: Üldözzem-e azt a rablócsapatot? Utolérem-e őket? Ő pedig így felelt neki: Üldözd, mert biztosan utoléred, és még kiszabadíthatod őket.” Isten segítségével ez valóban meg is történt! Nem számít tehát, hogy milyen szörnyű helyzetben vagy most – ne add fel! Sírj, ha kell, de aztán szárítsd fel könnyeidet, indulj el Isten erejével, és szerezd vissza, amit az Ellenség elrabolt tőled. Ha kell, haladj apró lépésekkel, de ne a magad erejéből, hanem Isten erejéből merítve. Pál azt írja: „A jó cselekvésében pedig ne fáradjunk el, mert a maga idejében aratunk majd, ha meg nem lankadunk” (Galata 6:9). Isten nem mond le rólad, hát te se mondj le róla! Ő azt mondta Igéjében: „Ha vízen kelsz át, én veled vagyok, és ha folyókon, azok nem sodornak el. Ha tűzben jársz, nem perzselődsz meg, a láng nem éget meg. Mert én, az Úr, vagyok a te Istened, Izráel Szentje, a te szabadítód!” (Ézsaiás 43:2–3). Ne add fel – menj tovább! Feladni könnyű, de végigcsinálni – ahhoz hit kell. Ha hited Istent dicsőíti, akkor Isten meg is jutalmazza a hitedet! Ha ő melletted áll, megerősödve fogsz kikerülni ebből a helyzetből. A mai üzenet tehát számodra ez: Menj tovább… csináld végig… szerezd vissza!

Augusztus 7., hétfő

Egészséges konfrontáció (3) 

„Uram, te megvizsgálsz, és ismersz engem. Tudod, ha leülök vagy ha felállok, messziről is észreveszed szándékomat.” (Zsoltárok 139:1–2)

Ahogy a testépítő az izomzatát megfelelő súlyemelési technikákkal fejleszti, neked is a megfelelő technikákat kell alkalmaznod, hogy elérd a remélt változást, a konfliktus megoldását. Egyetlen sportoló sem kísérel meg súlyemelést vagy más megerőltető gyakorlatot anélkül, hogy előtte be ne melegítene. Az edzésnek elengedhetetlen része a bemelegítés, mert ez csökkenti a sérülés kockázatát, és növeli az izomzat teljesítőképességét. Hasonlóképp a konfrontációra való felkészülés szinte ugyanolyan fontos, mint maga a konfrontáció. Ha valakit előzetes felkészülés nélkül, a pillanat hevében intünk meg, annak katasztrofális következményei lehetnek. A felkészülés segít abban, hogy a helyzetet világosabban lássuk, és ne érzelmi alapon közelítsük meg a kérdést, így minden valószínűség szerint hatékonyabb lesz a találkozás. Jó, ha ilyenkor így imádkozol: „Uram, te megvizsgálsz, és ismersz engem… messziről is észreveszed szándékomat… Még nyelvemen sincs a szó, te már pontosan tudod…” (Zsoltárok 139:1–4). Fontos, hogy először a saját negatív érzelmeidet kezeld, például a haragot vagy neheztelést. Még ha jogosnak tűnnek is, ha nem engeded el ezeket a Szentlélek ereje által, akkor akadályozni fogják az összhang elérését. Azt sem szabad hagynod, hogy a félelem visszatartson attól, hogy szóvá tedd a kérdéses ügyet, különben messziről kerülni fogod a konfrontálódást. Isten mindkét félben munkálkodik. Amíg te imádkozva felkészíted a szívedet, ő fel tudja készíteni a másik ember szívét is. „Csalárdság van a rosszat koholók szívében, de akik békés tanácsot adnak, azokéban öröm” (Példabeszédek 12:20).

Augusztus 6., Vasárnap

Egészséges konfrontáció (2)

"Megvan az ideje a hallgatásnak, és megvan az ideje a beszédnek."  (Prédikátor 3:7)

Bölcsesség kell ahhoz, hogy olyankorra időzítsd a konfrontációt, amikor az adott személy a legfogékonyabb. Ha olyankor szólítasz meg valakit ilyesmivel, amikor elfoglalt vagy egy másik feladatra összpontosít, akkor nem lesz megfelelő állapotban ahhoz, hogy helyesen tudja kezelni az észrevételt. Várj addig, amíg figyelmesen meg tud hallgatni. Igyekezz odafigyelni arra is, hogy olyankor szembesítsd a dolgaival, amikor egyedül van, ahogy Jézus parancsolta: "Ha vétkezik atyádfia, menj el hozzá, intsd meg négyszemközt." (Máté 18:15). Ha mások előtt intesz meg valakit, akkor nagy valószínűséggel védekezni fog, hogy mentse magát. A cél a helyreállítás, nem a megszégyenítés. Ha nehéz dolgot kell elmondanod valakinek, akkor nem jó ötlet ezt az otthonában vagy a te házadban megtenni - válassz semleges helyet. Így könnyebbé válik a másik számára, hogy elhagyja a helyszínt, ha feszültté válik a hangulat. Sajnos ennek mindig fennáll a lehetősége. Néha fel kell vállalni, hogy ideiglenesen elveszíts embereket, hogy aztán később visszanyerd őket. "Aki figyelmezteti az embereket, az végül kedvesebb lesz annál, aki csak hízeleg" (Példabeszédek 28:23).

Észrevetted a végül szót? Ha azonnal nem is azt a reakciót kapod, amit remélnél, azért még győzhetsz - főleg, ha imádkozol, és engeded, hogy a Szentlélek elvégezze munkáját a másik szívében. De vállalnod kell a konfrontáció kockázatát ahhoz, hogy a remélt változás bekövetkezhessen. Ha nem vállalod fel a szembesítést, akkor a dolgok ugyanúgy maradnak - vagy épp rosszabbra fordulnak.

Augusztus 5., szombat

Egészséges konfrontáció (1)

„Amikor pedig Kéfás Antiókhiába jött, nyíltan szembeszálltam vele, mivel okot adott arra, hogy megfeddjem.” (Galata 2:11)

Pál megintette Pétert, amikor az részrehajlóan viselkedett a zsidók javára a pogányból lett hívőkkel szemben. Miért tette ezt Pál? Hogy megőrizze az egységet a gyülekezetben.

Néha nincs más lehetőséged, mint konfrontálódni. A kérdés az: hogyan? Egyikünknek sincs veleszületett képessége ehhez, ez olyan készség, melynek elsajátításához gyakorlás és türelem kell. Csak azért nem megy jól, mert kerüljük, mint a pestist. Ezt viszont megszenvedik a kapcsolataink, és a problémák nem oldódnak meg. Az első lépés a konfrontációra való felkészülésben, hogy megállapítsuk, miért is kerül terítékre a téma. A célunk a kapcsolat erősítése legyen. Ehhez vagy azt kell elérnünk, hogy valaki abbahagyjon valamit, vagy azt, hogy elkezdjen valamit. Az sohasem lehet célod, hogy leszidj valakit, hogy kiengedd a gőzt, vagy bűntudatot kelts a másikban. Ezért fontos, hogy először önmagaddal nézz szembe, magaddal konfrontálódj! Őszintén vizsgáld meg az indítékaidat, hogy miért akarod kitárgyalni az ügyet. Talán valamilyen hátsó szándék vezet, például neheztelés vagy sértett büszkeség, vagy őszintén szeretnéd, ha a másik változni tudna? Meg kell kérdezned magadtól, mit szeretnél elérni, milyen változást szeretnél látni a másik viselkedésében? Ne feledd, az a hatékony konfrontáció, amikor jó megoldást keresel, olyat, melyben mindkét fél nyer.

„A rászedett testvér hozzáférhetetlenebb az erős városnál, és a viszály olyan, mint városkapun a zár” (Példabeszédek 18:19 RÚF). Ha az illető személy tudja, hogy valóban a javát akarod, és arra törekszel, hogy Istent dicsőítsd meg az adott helyzetben, akkor nagyobb valószínűséggel reagál úgy, ahogy szeretnéd.

Augusztus 4., péntek

 Bizalom Istenben

„A reménység Istene pedig töltsön be titeket a hitben teljes örömmel és békességgel, hogy bővölködjetek a reménységben a Szentlélek ereje által.” (Róma 15:13)

Istenben bízni sokkal egyszerűbb, mint nem bízni benne. Amikor kételkedsz Istenben, Igéjében és ígéreteiben, akkor magadra vagy utalva, a saját erődre és értelmedre a dolgok megoldásában. Emiatt persze stresszes leszel. Most szánj rá egy percet, és olvasd el a következő igeverseket, majd gondolkodj el azon, mit jelentenek: „Mert nekünk is hirdették az evangéliumot, mint azoknak is; de nekik nem használt a hirdetett ige, mivel nem párosult hittel azokban, akik hallgatták. Mi, akik hiszünk, bemegyünk abba a nyugalomba.” (Zsidók 4:2–3). „Aki ugyanis bement az Isten nyugalmába, maga is megnyugodott a munkáitól” (Zsidók 4:10). „Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok, és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek” (Máté 11:28). Hogyan közeledhetünk Istenhez? Hittel! A Biblia azt mondja: „Hit nélkül pedig senki sem lehet kedves Isten előtt, mert aki az Istent keresi, annak hinnie kell, hogy ő van; és megjutalmazza azokat, akik őt keresik” (Zsidók 11:6). Ez azt jelenti, hogy ha Istenhez akarsz jönni, hinned kell, és ha hiszel, örömet és békességet kapsz tőle. Ez a két dolog Isten akarata számodra, ezeket a kereszten vásárolta meg neked. Krisztus munkája már elvégeztetett, csak annyi van hátra, hogy elhidd. Ha ezt teszed, Isten mindig válaszolni fog, és megáld.

Augusztus 03.,  csütörtök

Előre nézz!

„Ami mögöttem van, azt elfelejtve, ami pedig előttem van, annak nekifeszülve futok egyenest a cél felé”
(Filippi 3:14)

Vannak bennünk olyan dolgok, melyeket kezelnünk kell ahhoz, hogy tovább tudjunk lépni. Minden, amit születésed óta a mostani pillanatig átéltél, segítettek azzá formálni, aki most vagy. Azok a jó vagy rossz dolgok, melyek veled történtek, egész hátralévő életedben meghatározó szerepet töltenek be abban, hogyan viselkedsz, hogyan reagálsz bizonyos dolgokra.

Pál azt mondja: „ami mögöttem van, azt elfelejtve, ami pedig előttem van, annak nekifeszülve futok egyenest a cél felé.”

Azt kérded, mit kellett Pálnak felejtenie? Nagyon is sokat! Pál ott volt az első keresztyén vértanú, István kivégzésénél, végignézte, ahogy megkövezték. Mielőtt találkozott volna Krisztussal a damaszkuszi úton, Pál hivatásszerűen üldözte a keresztyéneket, sokakat börtönbe vagy halálra juttatott. Ha nem tette volna túl magát a múltján, nem tudta volna megírni a fél Újszövetséget, képtelen lett volna hozzájárulni az Egyház megalapozásához, mely kétezer év után is fennáll. Vajon Pál tökéletes volt? Távolról sem! Ezért mondta: „Nem mintha már elértem volna mindezt, vagy már célnál volnék, de igyekszem, hogy meg is ragadjam, mert engem is megragadott a Krisztus Jézus. Testvéreim, én nem gondolom magamról, hogy már elértem, de egyet teszek: ami mögöttem van, azt elfelejtve, ami pedig előttem van, annak nekifeszülve futok egyenest a cél felé, Isten mennyei elhívásának a Krisztus Jézusban adott jutalmáért.” (Filippi 3:12–14).

Az egyetlen hely, ahol a múlt most is él, az emlékezetünk; és csak akkor van hatalma múltunknak felettünk, ha mi megadjuk neki.
Ezért a mai üzenet számodra: kezdj el előre nézni!

Augusztus 2., szerda

Van Istentől való látásod?

„Írd le ezt a kijelentést, vésd táblákra, hogy könnyen el lehessen olvasni!”
(Habakuk 2:2)

    Ha Isten jövőképet ad eléd, írd azt le, tartsd magadnál mindig, és aszerint éld az életedet!
Azt mondod, nem látod, hogyan valósulhatna meg?
    A Biblia ezt mondja: „ez a kijelentés meghatározott időre vonatkozik, hamarosan célhoz ér, és nem csal meg; ha késik is, várd türelemmel, mert biztosan bekövetkezik, nem marad el” (Habakuk 2:3).
    Talán nem tudod, hogyan juss el onnan, ahol most vagy oda, ahová a látásod végül eljuttat – de Isten tudja. Kérd hát, hogy mutassa meg a következő lépést. Akár börtönben vagy, mint annak idején József, akár egy étterem konyhájában, akár otthon a kisgyermekeiddel, Isten véghez fogja vinni azt a tervet, amit a szívedbe helyezett. Minél inkább látod magadat vezetőként egy tanácskozáson, vagy a vállalkozásodat elindítva, vagy egyházi szolgálatban, vagy első könyvedet írva, vagy lelki ajándékaiddal másokat segítve, annál hamarabb válik az valósággá.
    Mielőtt egy látás teljesen világossá válna, Isten kisebb bepillantásokat enged nekünk – olyan ez, mintha egy homályos kép lassan kitisztulna a szemünk előtt. Vedd hát komolyan az Istentől kapott kijelentést, és éld aszerint az életedet! Ez legyen az ösztönzés arra, hogy a tőled telhető legtöbbet tedd az adott helyzetedben, miközben folyamatos kapcsolatban vagy Istennel, aki szeret, és minden veled kapcsolatos dolgot pontosan ismer.
   Ma imádkozz így: „Uram, tudom, hogy most még nem tartok ott, ahová el akarsz juttatni. Adj nekem bepillantást az általad tervezett jövőmbe, hogy jobban megértsem tervedet és ráhangolódjak a te időzítésedre. Adj nekem közben türelmet és hitet, hogy bízzak abban, hogy te mindig a javamat munkálod. Ámen.

Augusztus 1., kedd

Adj az elvártnál többet!

„Aki kér tőled, annak adj, és aki kölcsön akar kérni tőled, attól ne fordulj el.” (Máté 5:42)

Jézus azt mondta: „Adjatok, és adatik nektek: jó, megnyomott, megrázott, megtetézett mértékkel adnak öletekbe” (Lukács 6:38). Figyeld meg, nem azt mondta: „Csak azoknak adjatok, akik viszonozni tudják.”

John Bunyan, A zarándok útja szerzője mondta: „Nem éltél addig, amíg nem tettél valamit valakiért, aki sohasem tudja azt viszonozni neked.” Jézus korában egy római katonának joga volt arra kényszeríteni egy zsidó civilt, hogy egy mérföldön át cipelje a málháját. Ez törvény adta joga volt, aki visszautasította a feladatot, az bajba került. Aki tehát megtette ezt az első mérföldet, az csak az elvártat tette meg. Jézus azonban továbbment, és ezt mondta: „Ha pedig valaki egy mérföldnyi útra kényszerít, menj el vele kettőre” (Máté 5:41). Miért? Mert a „még egy mérföld szolgálat” lehetőséget biztosít arra, hogy hatást gyakoroljunk mások életére. Aki a „még egy mérföld” hozzáállást választja, az jobban törődik másokkal, mint azt egyesek bölcsnek tartanák, több kockázatot vállal, mint azt mások biztonságosnak vélnék, nagyobbat álmodik, mint amit mások célszerűnek gondolnának, elhiszi azt is, amit mások lehetetlennek tartanak, és többet ad, mint amennyit mások szükségesnek tartanak. Jézus mindezt így foglalja össze: „… legyetek mennyei Atyátoknak fiai, aki felhozza napját gonoszokra és jókra, és esőt ad igazaknak és hamisaknak. Mert ha azokat szeretitek, akik titeket szeretnek, mi a jutalmatok? Nem ugyanezt teszik-e a vámszedők is? És ha csak atyátokfiait köszöntitek, mennyivel tesztek többet másoknál? Nem ugyanezt teszik-e a pogányok is? Ti azért legyetek tökéletesek, mint ahogy mennyei Atyátok tökéletes.” (Máté 5:45–48).

Tehát mindig tégy többet az elvártnál!

július 31., hétfő

Segíts azokon, akik fájdalmat hordoznak!

„Mert az Emberfia azért jött, hogy megkeresse és megtartsa az elveszettet.”
(Lukács 19:10)

Az első dolog, amit általában észreveszünk a bajban lévő embereken, az a problémájuk. De ha túl tudunk látni a problémán, akkor Isten segít meglátni a bennük rejlő lehetőséget. A Kentucky Derby-n a tömeg mindig elénekli a „My Old Kentucky Home” kezdetű dalt, de a legtöbben nem tudják, hogy azt Stephen Foster írta, aki állítólag az alkoholizmusába halt bele. Amikor a rendőrség egy New York-i hajléktalanszállón megtalálta, egy mély vágás volt a torkán. Azonnal kórházba vitték, de már nem lehetett megmenteni. A holmija között egy kis cédulát találtak ezzel a szöveggel: „Kedves barátaim és jólelkű emberek…” Úgy tűnt, mintha egy újabb dal kezdősora lenne, de meghalt, mielőtt be tudta volna fejezni. Jézus „azért jött, hogy megkeresse és megtartsa az elveszettet.” Vannak emberek a környezetedben, akik eltévedtek, elvesztették a családjukat, a munkahelyüket, az egészségüket és a reményüket – az ilyen emberekért jött Jézus, hogy megmentse őket! Itt lépsz be te a képbe. Arra kaptál elhívást, hogy az ő kinyújtott keze legyél. Elizabeth Holt Hartford a Los Angeles-i szegénynegyedben élt, és ott is halt meg. Utolsó szavai ezek voltak: „Ti egy idős hölgynek láttok engem, akit megtört az öregkor. De azt nem értitek, hogy én vagyok itt belül. Csapdába esve egy olyan testben, mely többé már nem szolgál engem. Fáj és ráncos és beteg. De én nem változtam. Én még mindig az az ember vagyok, aki voltam, amikor ez a test fiatal volt.” Ma kérj két dolgot Istentől:

1) Nyissa meg szemedet a környezetedben élők szükségeire.

2) Indítsa szívedet ezeknek a szükségeknek a betöltésére!

július 30., vasárnap

Életszabályok gyermeked részére

„Milyen legyen a gyermek élete, és mit tegyünk vele?” (Bírák 13:12)

Amikor Isten azt mondta Mánóahnak, Sámson apjának, hogy fia fog születni, ő azt kérdezte: „Ha majd beteljesedik ígéreted, milyen legyen a gyermek élete, és mit tegyünk vele?” Bölcs apa volt. Tudta, hogy ahhoz, hogy a fia betöltse rendeltetését, bizonyos szabályok szerint kell őt felnevelnie. A gyerekek sokkal inkább biztonságban érzik magukat és jobban fejlődnek, ha ismerik a határokat.

Képzeld el, hogy egy 4-500 méter magasban kifüggesztett hídon hajtasz át autóval. Aki először halad itt át, annak félelmetes lehet. Tegyük fel, hogy nincsenek védőkorlátok a híd két oldalán. Hová kormányoznád a járművet? Nyilván az út közepére! Még ha nem is áll szándékodban beleütközni a szalagkorlátba, már a tudattól, hogy ott van, nagyobb biztonságban érzed magad. Ugyanez igaz a gyermekeidre is. Ismerniük kell a szabályokat az életben, és tudniuk kell, hogy ezeket következetesen be is tartatod velük. Ha a családban világosak és egyértelműek a szabályok, a gyermekek biztonságban élnek. Amíg ezen észszerű, jól felismerhető korlátok között maradnak, öröm, szabadság és elfogadás a részük. Gyermekeid talán nem ismerik be, hogy azt akarják, hogy te légy a főnök, de nyugodtabban lélegeznek, ha az vagy. A lényeg: ha Isten gyermeket ad neked, akkor ez legalább 18 évig tartó feladat. Ez idő alatt vagy a bukásra vagy a sikerre készíted fel őket. Rajtad múlik.

július 29., szombat

Háromszintű őszinteség

„Ezért tehát vessétek le a hazugságot, és mondjatok igazat, mindenki a felebarátjának, mivelhogy tagjai vagyunk egymásnak.” (Efezus 4:25)

Igazat mondani egyszerű dolognak tűnik, de háromszintű elkötelezettség kell hozzá.

1) Szóbeli. Ha rajtakapnak egy hazugságon, az aláássa mások beléd vetett bizalmát. Például ha egy férj vagy feleség tagadja, hogy felborította a családi költségvetést, vagy rejtegeti iszákosságát, előbb-utóbb elkerülhetetlenül bajba kerül. De ha mindketten tudják, hogy a másik ragaszkodik az igazsághoz szeretetben (ld. Efezus 4:15), akkor a kapcsolatuk erősebb lesz, és nagyobb valószínűséggel vészeli át a viharokat.

2) Viselkedésbeli. „Aki hű a kevesen, a sokon is hű az, és aki a kevesen hamis, a sokon is hamis az.” (Lukács 16:10). Cheryl Richardson szerint: „A becsület a hiteles élet titka.” Akkor fognak becsületes embernek tartani, ha megtartod a szavad. Tehát ha elkötelezted magad valamire, azt tedd is meg – akkor is, ha áldozatba kerül, sőt akkor is, ha jobb ajánlatot kapsz.

3) Az adott helyzetben. Miért olyan nagy dolog az igazmondás? Mert minden kapcsolatunk bizalomra épül. Ha nem vagy őszinte és hiteles:

a) Elveszíted mások tiszteletét, és nem tudsz hatással lenni rájuk.

b) Állandóan félni fogsz attól, hogy kiderül a dolog, ettől bizonytalan leszel és ez arra kényszerít, hogy kettős életet élj: egyet a nyilvánosság előtt, a másikat a magánélet küzdelmeiben.

c) Folyton aggódnod kell amiatt, hogy kinek mit mondtál.

d) Nem tudsz megbízni másokban, és nem hiszel senkinek, mert mindenki magából indul ki, amikor másokról véleményt alkot.

július 28., péntek

Békefolyamat

„Nagy békességük van azoknak, akik szeretik törvényedet; nem botlanak meg azok.” (Zsoltárok 119:165)

Jézus utolsó mondásainak egyike ez volt a tanítványaihoz: „E világon nyomorúságotok lesz” (János 16:33 NIV). Igaza volt, ugye? Mindannyian megtapasztaljuk a stresszt, a munkahelyi követelményeket, határidőket, elvárásokat. A nyomás egyre nő rajtunk, és folyamatosan megpróbálja elrabolni a békességet, melyre kétségbeesetten vágyunk. Senki sem immunis a stresszre, a frusztrációra, a rohanó életmódra. Mi ez, ha nem a békesség hiánya? A megoldás pedig nem található sem a gyógyszerekben, sem a vagyonban, sem az élvezetekben. Ezeknek a hatása nem tartós. A Biblia három különféle békességről beszél. Nézzük meg ezeket közelebbről:

1) Békesség embertársainkkal. „Amennyire tőletek telik, éljetek minden emberrel békességben” (Róma 12:18). Ez külső békesség, és elengedhetetlen a jól működő emberi kapcsolatokhoz.

2) Békesség önmagunkkal. „Krisztus békessége uralkodjék a szívetekben” (Kolossé 3:15). Ez belső békesség, lelki nyugalom, ami oly sokunk életéből hiányzik.

3) Békesség Istennel. „Mivel tehát megigazultunk hit által, békességünk van Istennel a mi Urunk Jézus Krisztus által.” (Róma 5:1). Ez örökkévaló békesség, amely abból ered, hogy tudjuk, megfelelő kapcsolatban vagyunk Istennel. Így működik ez: ha békességed van Istennel, akkor békében leszel önmagaddal, és ha békében vagy önmagaddal, akkor békében leszel másokkal is. Ez a békefolyamat dióhéjban.

Július 27. csütörtök

Hogyan bánjunk a nehéz emberekkel?

"Legyen minden ember gyors a hallásra, késedelmes a szólásra, késedelmes a haragra."
Jakab 1:19,

Csak úgy kerülhetnénk el azt, hogy nehéz emberekkel kelljen boldogulnunk, ha elköltöznénk egy másik bolygóra. Az emberi lények mind bűnök és erények keverékei, és ha ezt nem érted meg, nem fogsz tudni másokkal sikeresen együttműködni, vagy együtt élni.

Volt egyszer egy szerzetes, aki belépett a kolostorba, és némasági fogadalmat tett. Minden évben egyszer megjelenhetett az apát előtt, és mondhatott egy dolgot.
Az első év végén, amikor megkérdezték, mi mondanivalója van, a szerzetes így válaszolt: "Az ágy túl kemény'"
A második év végén, amikor megkérdezték, azt mondta: "A cellám túl hideg."
A harmadik év végén, amikor feltették neki a kérdést, a válasza ez volt: "Az étel rettenetes. Kilépek."
Az apát ekkor megkönnyebbülten elmosolyodott, és így szólt: "Hála az égnek! Hiszen folyton csak panaszkodsz, mióta idejöttél!"

Gondolj bele: még egy kolostorban is előfordul, hogy nehéz emberekkel kell boldogulnod!
Mit tehetsz tehát? Tanulj a földművestől! Elveti a magot, kigyomlálja a gazt, gondozza a növényt, tudva, hogy végül el fog jönni az aratás, ha türelmesen teszi a dolgát.

Többek között ezért írja Jakab: "Tanuljátok meg tehát szeretett testvéreim: legyen minden ember gyors a hallásra, késedelmes a szólásra, késedelmes a haragra, mert az ember haragja nem szolgálja az Isten igazságát" (Jakab 1:19-20).
Nincsenek rövidebb utak és egyszerűbb módszerek. A jó kapcsolat kialakításáért meg kell dolgozni és türelmesnek kell lenni. Ha így teszel, Isten meg fogja áldani azt a kapcsolatot.

július 26., szerda

Látásra van szükséged

„Minden jó adomány és minden tökéletes ajándék onnan felülről, a világosság Atyjától száll alá.” (Jakab 1:17)

Ha az életcélod az, hogy olyan gazdag lehess, amennyire csak lehetséges, hogy minden fillért szeszélyeid kielégítésére fordíthass – akkor látásod nem Istentől való. De ha azért akarsz sikeres lenni, hogy sikeredet mások számára áldásként használhasd, hogy megvalósítsd belőle Isten céljait e földön, akkor látásod valóban Istentől való.

Amikor Isten elhívta Ábrahámot, három dolgot ígért neki: „megáldalak, naggyá teszem nevedet, és áldás leszel” (1Mózes 12:2). Értsd meg ezt: minden igazán jelentőségteljes látás Istentől jön, akár úgynevezett „lelki” dolgokra vonatkozik, akár hétköznapiakra, sőt, akkor is, ha maga az ember először nem is ismeri fel látása forrását.

A Bibliában azt olvassuk: „Minden jó adomány és minden tökéletes ajándék onnan felülről, a világosság Atyjától száll alá, akiben nincs változás, sem fénynek és árnyéknak váltakozása.” Hajlamosak vagyunk részekre osztani életünket, és úgy tekintjük, mintha Istennek befolyása lenne a „lelki” látásokra, missziós küldetésekre, célokra, de kevés köze volna „világi” vonatkozású meglátásainkhoz, terveinkhez, céljainkhoz. Szent Ágoston azt mondta: „Minden keresztyén értse meg, hogy bármikor felfedezünk valamilyen igazságot, az Mesterünkhöz tartozik.” Minden igazság forrása Isten, és minden említésre méltó látás forrása is ő. Ezért kell minden nap minden erődet beleadnod látásod megvalósításába, mert tőle kaptad azt. A zsoltáros ezt mondta: „Beszéljék mindenkor, hogy nagy az Úr, aki szolgája javát akarja” (Zsoltárok 35:27). Ha Isten az „üzlettársad”, akkor nyugodtan számíthatsz a sikerre!

július 25., kedd

Isten velem van!

„Ha Isten velünk, ki lehet ellenünk?” (Róma 8:31)

Nem olyan egyszerű ez a kérdés: „Ki lehet ellenünk?” Hiszen könnyen válaszolhatjuk rá: betegségek, infláció, korrupció, kimerültség, sorscsapások és félelmek. Az igazi kérdés az, hogy áll-e ránk a kérdés első fele: „ha Isten velünk van…” Olvassuk el e szavakat lassan, mindegyik részére hangsúlyt téve.

1) Isten veled van. A szüleid talán elfeledkeztek rólad, a tanáraid talán nem foglalkoztak veled, a testvéreid talán szégyellnek, de csupán egy imányi távolságra van tőled a világmindenség teremtője: Isten!

2) Isten veled van. Nem „talán”, nem „volt”, nem „lenne”, hanem van! Isten veled van ma, most, ebben a percben, amikor ezt a mondatot olvasod. Nem kell sorban állnod vagy majd holnap visszajönnöd. Ő veled van. Nem is lehetne közelebb hozzád, mint amilyen közel most, ebben a pillanatban van. Irántad való hűsége nem fog nőni attól, ha jobb leszel, sem csökkenni attól, ha valamit elrontasz. Ő veled van.

3) Isten veled van. Túl fáradt vagy ahhoz, hogy továbbmenj? Ő majd visz. Elcsüggedtél és nincs erőd harcolni? Ő majd harcol érted. Ha a pályáról az oldalvonal felé nézel: Isten ott van, és neked drukkol. Ott látod őt a célszalag túloldalán, minden egyes léptedet megtapsolja. Ha Istennek lenne naptárja, akkor a születésnapod be lenne karikázva benne. Ha lenne autója, a nevedet kiragasztaná rá egy matricán. Ha vannak fák a mennyben, akkor az egyiknek a kérgébe bele van vésve a neved. Sőt, ennél többet is tudunk, neved Isten tenyerébe van felírva: „Íme, tenyerembe véstelek be” (Ézsaiás 49:16). Tehát minden reggel, amikor belenézel a tükörbe, mondd ezt: „Isten velem van!”

július 24., hétfő

Felépülés a válás után (3)

„Reménység ellenére is reménykedve hitte…” (Róma 4:18)

Ma nézzük meg a válás utáni felépülés utolsó három szakaszát.

Az ötödik szakasz az elfogadás. Igen, végül el fog jönni ez is! Néha előfordul, hogy az elfogadás szakaszban egyfajta bűntudatot érzel amiatt, hogy már nem vagy állandóan szomorú és depressziós. Mi történik? Felhagytál a küzdelemmel. A benned zajló háború elcsendesedett, kezded megtapasztalni a békességet. Ez Isten békessége, mely minden emberi értelmet meghalad (ld. Filippi 4:7).

A hatodik szakasz a remény. „Ábrahám a reménység ellenére is reménykedve hitt… sőt megerősödött a hitben dicsőséget adva Istennek, és teljesen bizonyos volt afelől, hogy amit Isten ígér, azt meg is tudja tenni” (Róma 4:18,20–21 NLT).
Valami feléled benned, és azt mondja: „Újra élni fogok és újra szeretni fogok. Az életem nem ért véget.” Ilyenkor újra célt találsz életedben, új barátságokat kötsz, és elkezdesz megerősödni. Érzelmileg gyorsan válsz érettebbé – és ez előnyödre válik.

A hetedik szakasz a teljesség. Azt tudod mondani te is, mint Dávid: „Nem halok meg, hanem élek, és hirdetem az Úr tetteit!” (Zsoltárok 118:17). Legyen ez akár egy új kapcsolat, egy új munkahely vagy valamilyen más teljesítmény, Isten gondoskodni fog arról, hogy újra beteljesedést találhass. Ekkor eljutsz odáig, hogy már nem panaszkodsz, mert már nem érzed szükségét, hogy felemlegesd a régi kudarcok és árulások emlékét. Isten, aki azt mondta: „Ímé mindent újjá teszek” (Jelenések 21:5 Károli), új jövőt ad neked, amit többé már nem akarsz elcserélni a múlt fájdalmára.

július 23., vasárnap

Felépülés a válás után (2)

„Kárpótollak azokért az évekért…” (Jóel 2:25)

Idő kell ahhoz, hogy egy válás után felépüljön az ember és megtanuljon újra élni, ezért kérlek, légy türelmes magaddal. Valószínűleg át fogsz menni a gyász felismert szakaszain:

1) Tagadás. Megpróbálod figyelmen kívül hagyni vagy kisebbíteni, ami történt, abban a reményben, hogy így eltűnik. Félsz konfrontálódni, nem vagy hajlandó szembenézni a dologgal. Nem kérsz szakértői segítséget, mert azt hiszed „végül minden elrendeződik”.

2) Harag. Ha valaki elutasít, az kihat az önértékelésedre, ezért rosszul reagálsz. Vad, meggondolatlan kijelentéseket teszel, melyek az érzelmi káoszból születtek. Olyanokat mondasz, mint: „Jó! Örülök, hogy vége! Várj csak, majd találok valakit, aki igazán szeret és értékel engem!”

3) Alkudozás. Amint rájössz, hogy a harag megfoszt az örömtől, és csak tovább mélyíti a szakadékot, megoldást vagy kompromisszumot próbálsz keresni. Ha ez nem működik, továbblépsz a következő szakaszba.

4) Depresszió. A legrosszabbkor tör rád, például születésnapokon, ünnepeken és évfordulókon. Fájdalmasan hat, ha épp a kedvenc filmeteket ismétlik a tévében, vagy egy olyan étteremben vagy, amihez közös emlékek kapcsolódnak. Hajnali kettőkor felébredsz, és nem tudsz visszaaludni. A depresszió gyakran az önvizsgálat folyománya, hiszen nem tudjuk jól érezni magunkat, amikor rosszakat gondolunk. Mit tehetsz tehát? Tanuld meg fegyelmezni gondolataidat! Tűzz ki új életcélokat! Összpontosíts arra, hogyan segíthetsz másoknak. Miután Jób imádkozott barátaiért, Isten meggyógyította őt és visszaadta vagyonát (ld. Jób 42:10). Téged is meg tud gyógyítani, bízz csak benne továbbra is és ne csüggedj el!

július 22., szombat

Felépülés a válás után (1)

„Ne a régi dolgokat emlegessétek, ne a múltakon tűnődjetek!” (Ézsaiás 43:18)

A válás az egyik legfájdalmasabb dolog, amit az emberi szív átélhet. Ha veled is megtörtént, akkor tudod, hogy ez így van. Ha nem, akkor légy hálás, és légy együtt érző azok felé, akiket tönkretett. Valaki, akiben megbíztál, összetörte a szívedet? Éjszakánként elborít a magány érzése? Tehetetlennek érzed magad, mintha meg lenne kötve a kezed? Felzaklat mindez, mert úgy tűnik, még a barátaid sem értenek meg? Ne ess kétségbe – jelenlegi körülményeid meg fognak változni. Meg fogsz gyógyulni, fel fogsz épülni, nem maradsz örökre padlón. Időbe fog telni, és erőfeszítésbe. Lesznek a naplódban szomorú oldalak, de Isten kegyelméből újra megtanulsz élni és szeretni. Ahogy közelebb kerülsz Istenhez, és kutatod Igéjét, ő felfedi előtted a belső békesség titkát és azt, hogyan vedd újra kézbe életedet. Ha te az ártatlan fél vagy, olvasd el a következő igét, és vésd jól a szívedbe, hogy Isten „meggyógyítja a megtört szívűeket, és bekötözi sebeiket” (Zsoltárok 147:3). Ha te vagy a vétkes fél, ne feledd, hogy nem a megbocsáthatatlan bűnt követted el. Kudarcaidra van bocsánat. Isten azt ígéri: „Én, én vagyok az, aki eltörlöm álnokságodat önmagamért, és vétkeidre többé nem emlékezem” (Ézsaiás 43:25). Akár elhagyó, akár elhagyott vagy, a mai ige számodra ez: „Ne a régi dolgokat emlegessétek, ne a múltakon tűnődjetek! Mert én újat cselekszem, most kezd kibontakozni, majd megtudjátok! Már készítem az utat…” (Ézsaiás 43:18–19).

július 21., péntek

Helyes motiváció

„Vizsgálj meg, Istenem, ismerd meg szívemet!” (Zsoltárok 139:23)

Két hibát szoktunk elkövetni imádságainkban.

1) Kudarcainkra összpontosítunk. Ezért kishitűen és félve imádkozunk (ld. 1János 3:21–22).

2) Nem vizsgáljuk meg az indítékainkat. A zsoltáros azt írta: „Vizsgálj meg, Istenem, ismerd meg szívemet! Próbálj meg, és ismerd meg gondolataimat! Nézd meg, nem járok-e téves úton, és vezess az örökkévalóság útján!” (Zsoltárok 139:23–24). Vannak imádságok, melyekre Isten a saját érdekünkben nem válaszol – legalábbis nem most. Jerry Sittser lelkész írja: „Lehet, hogy az ügy, amiért imádkozol, jó, de benned valami még sincs rendjén: ez megnyilvánul büszkeségben, a győzelem miatti dicsekvésben, a vétkesek túl szigorú büntetésében… A keresztes hadjáratot viselő emberek számára a legnagyobb kockázat, hogy vakok lesznek saját hibáikra. Harcolnak a polgárjogokért, de másodrendű állampolgárként kezelik a portásokat, takarítókat. Védelmezik a szexualitásra vonatkozó bibliai alapelveket, de saját házastársuk iránt nem túl sok tiszteletet és kedvességet tanúsítanak. Isten ajándéka az, ha nem válaszol imáinkra – ezzel véd meg önmagunktól. Ha minden imakérésünket megadná, akkor visszaélnénk a hatalommal… arra használnánk az imát, hogy a világot a mi tetszésünk szerint megváltoztassuk, és az maga lenne a földi pokol. Mint az elkényeztetett gyerekek, akiknek túl sok játékuk és túl sok pénzük van, még többet akarunk. Győzelemért imádkozunk, de mások kárán… hatalomtól megrészegülve ártunk másoknak és felmagasztaljuk magunkat. Ézsaiás azt mondta: »még vár az Úr, hogy megkegyelmezhessen, még hallgat, hogy irgalmazhasson« (Ézsaiás 30:18). A meg nem válaszolt imák minket védenek… megtörnek, erősítenek és átformálnak. Azok a múltbeli imák, melyekre nem kaptunk választ, melyek miatt fájdalmat és kiábrándultságot érzünk, úgy hatnak, mint az ötvös tüze, kiégetik belőlünk a salakot, és felkészítenek a jövőbeli imameghallgatásokra.”

A lényeg: imádkozz helyes motivációkkal!

július 20., csütörtök

A megtöretés jellemet teremt

„Isten előtt a töredelmes lélek a kedves áldozat.” (Zsoltárok 51:19)

Ha engedjük, hogy életünk dolgait Isten irányítsa, ő képessé tesz arra, hogy a bennünk rejlő lehetőségeket teljes mértékben kiaknázzuk. Ezt úgy éri el, hogy gyengéden letöri makacsságunkat azokon a területeken, melyeket még alá kell rendelnünk neki. Amikor ezek a területek összetörnek, Isten ereje elkezd szabadon áramlani bennünk, és a dolgok javulni kezdenek. Már sok ember vesztét okozta a hatalom és a tehetség jellem és helyes irány nélkül. Bizonyára te is ismertél ilyeneket. Tehát vigyázz, ha a tehetségedet nem a jellem kormányozza, akkor magadnak keresed a bajt. Lehet, hogy egy ló sikeres versenylovaktól származik, de amíg be nem törték, addig az erejével csak önmagát és a körülötte lévőket veszélyezteti. Két fontos dolgot lehet megfigyelni a telivér versenylovaknál:

1) Sokféle hangot hallanak a futam során, de megtanulták, hogy csak egyre reagáljanak: a lovasuk hangjára. Isten terve is ez veled. Sokféle véleményt fogsz hallani, de ha győzni akarsz az életben, csak Istenre szabad figyelned. Ehhez viszont alázat kell, mert ő „az alázatosakat igazságosan vezeti, és az ő útjára tanítja az alázatosakat” (Zsoltárok 25:9).

2) Akkor éri el ereje és teljesítőképessége legnagyobb fokát, ha elviseli a zablát és az irányítást. Nos, téged is így tör be most éppen Isten? Rád teszi a lószerszámot, és azt mondja: „Nem élhetsz így tovább, nem mehetsz a saját fejed után, mert tervem van veled”? A mai ige számodra ez: „Nem a magadé vagy, mert Isten drága áron vásárolt meg. Dicsőítsd tehát Istent.” (1Korinthus 6:19–20 NLT).

július 19., szerda

A halálfélelem legyőzése (2)

„Aki hisz énbennem, ha meghal is, él.” (János 11:25)

Évekkel ezelőtt volt egy híres dal a következő szöveggel: „Mindenki szeretne a mennybe menni, de senki sem akar meghalni.” Miért? Néha azért, mert nem vagyunk biztosak benne, hogy készen állunk. De fel lehet készülni. Hogyan?

1) Felkészülhetsz lélekben és érzelmileg. Jézus azt mondta: „Én vagyok a feltámadás és az élet, aki hisz énbennem, ha meghal is, él; és aki él, és hisz énbennem, az nem hal meg soha. Hiszed-e ezt?” (János 11:25–26). Ha Krisztusba helyezed a bizalmadat, a halál nem a véget jelenti számodra, hanem önmagad jobb verziójának kezdetét.

2) Felkészülhetsz a kapcsolataid tekintetében. Hogyan? Úgy, hogy rendszeresen tudtára adod a számodra fontos embereknek, hogy mennyire sokat jelentenek neked. Emellett meg kell bocsátanod mindazoknak, akik fájdalmat okoztak neked, és bocsánatot kell kérned azoktól, akiknek te okoztál fájdalmat (ld. Márk 11:25–26). 3) Felkészülhetsz anyagilag. Krisztus egyik utolsó tette a kereszten az volt, hogy rábízta az édesanyjáról való gondoskodást az egyik tanítványára. A jó sáfárság megkívánja, hogy érvényes végrendeleted legyen, mely világos útmutatásokat tartalmaz földi vagyonodat illetően és arra vonatkozóan, hogy milyen temetést szeretnél. Talán nem kellemes ilyesmiken gondolkodni, de ez a kötelezettség a lelki érettség velejárója. Pál azt írja: „Szorongat ez a kettő: vágyódom elköltözni és Krisztussal lenni, mert ez sokkal jobb mindennél” (Filippi 1:23). Miért mondja Pál, hogy a menny „sokkal jobb”? Mert Isten már bepillantást engedett neki a mennybe. Dávid is hasonlóan érzett: „Teljes öröm van tenálad, örökké tart a gyönyörűség jobbodon” (Zsoltárok 16:11).

július 18., kedd

A halálfélelem legyőzése (1)

„Add tudtomra, Uram, életem végét, meddig tart napjaim sora, hadd tudjam meg, milyen mulandó vagyok!” (Zsoltárok 39:5)

Ha legközelebb egy alagúton haladsz keresztül, és kijössz a túlsó végén, jusson eszedbe, hogy a halál is épp ilyen Isten megváltott gyermekei számára. A földön azt mondod: „Jó éjszakát!”, és a mennyben már hallod is, hogy: „Jó reggelt!”. Dr. Elizabeth Kübler-Ross elmagyarázta, hogy legtöbbünk a következő szakaszokon megy át, amikor szembe kell néznie a halállal:

1) Döbbenet: „Ó, Istenem!”

2) Tagadás: „Ez nem lehet igaz!”

3) Harag: „Miért én?”

4) Alkudozás: „Istenem, kímélj meg, és megteszek neked valamit.”

5) Depresszió: „Mindennek vége.”

6) Próbálkozás: „Mit tehetek, hogy hátralévő napjaimat értékesen töltsem el?”

7) Elfogadás: „Nincs értelme harcolni az elkerülhetetlen ellen.” Az igazság az, hogy az időnk elkezd fogyni abban a pillanatban, ahogy megszülettünk. Csak erre nem nagyon gondolunk a gyermekkor csodái, a serdülőkor izgalma és a középkor elfoglaltsága és stressze közepette. Olyanok vagyunk, mint az a hipochonder, aki ezt íratta a sírkövére: „Erre számítottam, de nem ilyen hamar!” De ahogy öregszünk, és felismerjük, hogy kevesebb időnk van hátra, mint amennyit magunk mögött hagytunk, elkezdjük a zsoltárossal együtt imádkozni: „Taníts úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk!” (Zsoltárok 90:12). Valaki megkérdezte egyszer Charles Spurgeontől, hogy megkapta-e a jó halál kegyelmét. Ő így válaszolt: „Még nem, de megkapom majd, amikor haldoklom!” A kegyelem, mely megmentett, és egészen eddig megtartott, veled lesz akkor is, amikor át kell lépned ebből a kisebb életből egy nagyszerűbb életbe.

Július 17.  hétfő

Ki mondja meg neked az igazat?

„Jó szándékúak a baráttól kapott sebek, de csalárd a gyűlölködőnek a csókja.” (Példabeszédek 27:6)

Egyikünk sem látja önmagát tisztán, mindig van valami, amire vakok vagyunk. Ezért van szükségünk olyan emberekre, akik megmondják nekünk az igazat, a teljes igazságot és csakis az igazat. Ha valaki igazán szeret, akkor kötelességének érzi, hogy rámutasson gyengeségeinkre, bűneinkre és azokra a területekre, ahol fejlődnünk kellene. Talán kísértést érzel arra, hogy ne vedd figyelembe őket, de túl kell tenned magad szavaik szúrásán, és oda kell figyelned mondanivalójukra.

A Példabeszédek írója ezt mondja nekünk: „Jó szándékúak a baráttól kapott sebek, de csalárd a gyűlölködőnek a csókja.” Az igazság néha fáj. De hinned kell, hogy azok az emberek, akik általában biztatni szoktak, most is a javadat akarják. Ha valaha is érezni akarod az életben, hogy elértél valamit, akkor szükséged van valakire, akiben bízhatsz, valakire, aki látja, hol tartasz most, és azt is, hová vezet az utad. Ha igazán ismerni akarod önmagadat, és tudni akarod, milyennek tűnsz mások szemében, akkor szükséged van egy megbízható tükörre, ami az igazat tükrözi vissza, nem pedig azt, amit hallani akarsz. És ha azon veszed észre magad, hogy éppen arra a véleményre neheztelsz, amire legnagyobb szükséged van, akkor gondolkodj el ezeken az igéken: „A bolond helyesnek tartja a maga útját, a bölcs pedig hallgat a tanácsra” (Példabeszédek 12:15). „A kevélységből csak civódás lesz, de a tanács megfogadásában bölcsesség van” (Példabeszédek 13:10). „Meghiúsulnak a tervek, ha nincs tanácskozás, de megvalósulnak, ha van sok tanácsadó” (Példabeszédek 15:22). A kérdés tehát ez: ki mondja meg neked az igazat? Az az ember valóban a barátod!

Július 16., vasárnap

„Bárcsak…”

„Az az én parancsolatom, hogy úgy szeressétek egymást, ahogyan én szerettelek titeket.” (János 15:12)

Dr. James Dobson írja: „Egy tanítónő megmutatta hatodik osztályosainak dolgozatait. Arra kérte a gyerekeket, hogy írjanak egy sor olyan mondatot, melyek a „Bárcsak…” kifejezéssel kezdődnek. A tanítónő arra számított, hogy diákjai olyasféle vágyaikról fognak írni, hogy szeretnének egy biciklit, játékokat, állatokat, vagy egy kirándulást a vidámparkba stb. Ehelyett a harminc gyerekből húsz a családjukban bekövetkezett törésekről vagy otthoni konfliktusokról írt: »Bárcsak ne veszekednének a szüleim!« »Bárcsak hazajönne az apám!« »Bárcsak csupa ötösöm lenne, akkor szeretne az apukám!« »Bárcsak ne lenne az anyámnak pasija!« »Bárcsak egyetlen anyám és egyetlen apám lenne, akkor nem csúfolna a többi gyerek! Három anyám és három apám van, és tönkreteszik az életemet.«»Bárcsak lenne egy puskám, hogy lelőhetnék mindenkit, aki rajtam szórakozik!«

Nem újság, hogy a családok manapság bajban vannak, de továbbra is aggaszt, ha látom, hogy az iméntiekhez hasonló kisgyermekek küszködnek egy olyan korban, amikor egyszerűen csak felnőni is hatalmas vállalkozás. Milliónyi kortársuk van ugyanebben a csapdában. Fiatal életük minden területére kihat a bizonytalan családi helyzet azokban az években, amikor még fejlődésben vannak. Ha nem kapnak szakértő segítséget, sokan közülük magukkal hurcolják ezeket a problémákat a jövendő kapcsolataikba. Így a szétbomlás mintája megismétli magát a következő nemzedékben. Visszatérve a hatodikosok dolgozataihoz, azon tűnődöm, vajon a te gyermeked hogyan fejezné be azt a mondatot, mely így kezdődik: »Bárcsak…«”

Július 15., szombat

Hogyan szolgáljunk mások felé? (2)

„Megbontották annak a háznak a tetejét, ahol ő volt…” (Márk 2:4)

Amikor a béna barátjukat vivő négy ember megérkezett ahhoz a házhoz, ahol Jézus prédikált, a tömegtől nem tudtak hozzáférni. Dönteniük kellett tehát: feladják, vagy kitartanak, és megoldást keresnek. Ekkor mentek fel a tetőre, és kibontották azt Jézus feje fölött. Ott engedték le beteg barátjukat, és amikor Jézus látta hitüket, ezt mondta a férfinak: „Kelj fel, fogd az ágyadat, és menj haza!” (Márk 2:11). Ami ezután történt, igen figyelemreméltó: „Az pedig felkelt, azonnal felvette az ágyát, és kiment mindenki szeme láttára; úgyhogy ámulatba estek mind, dicsőítették az Istent, és ezt mondták: »Ilyet még sohasem láttunk!«” (Márk 2:12).

Bármilyen „tető” választ is el téged vagy egy szerettedet Jézustól, azt el kell távolítani. Rombold le! Ne hagyd, hogy bármi is az utadba álljon! Jézus bárkit meg tud gyógyítani, bárkinek tud tiszta lapot, jó állást, erős házasságot, egészséges gyermekeket vagy hatékony szolgálatot adni – ha az ember hajlandó mélyre ásni (vagy tetőt bontani) érte. Ezek az emberek radikális megközelítést választottak. Nem csupán hittek – hittel cselekedtek is! Azért jöttek, hogy Jézussal találkozzanak, és nem hagyták, hogy ezt megtagadják tőlük. Miközben a tetőt bontották, hitték, hogy csak néhány arasznyira vannak a csodától, ezért nem adták fel. Ez a tudat éltette kitartásukat. Bármi is az, amit ma meg kell tenned, ne hagyd, hogy bármi is megakadályozzon abban, hogy eljuss Jézushoz. Közelebb vagy az áttöréshez, mint gondolnád, tehát csak bonts tovább, és ne állj meg, amíg el nem érsz oda!

Július 14.,

MAI IGE - Hogyan szolgáljunk mások felé? (1)

"Oda akartak hozzá menni egy bénával, akit négyen vittek.” (Márk 2:3)

Kép forrása: https://s-media-cache-ak0.pinimg.com/564x/cb/87/70/cb87706253b05aef92b7647e4361e98b.jpg

Négy ember kellett ahhoz, hogy ezt a beteget Jézushoz vigyék. Jó, hogy ők nem olyan fajták voltak, akik egykönnyen feladják. Nem hagyták, hogy a tömeg visszatartsa őket. Még a tetőt is megbontották azért, hogy barátjukat Jézushoz juttathassák. Tehát, ha szolgálni akarsz mások felé, akkor:

1) Tisztában kell lenned a szükségeikkel. Talán úgy tűnnek, mint akinél minden rendben van, de belül hordágyon fekszenek. Amikor egyedül vannak, így kiáltanak fel: „Isten, ha te nem segítesz, végem van.” Fájdalmat hordoznak, kétségbeesettek, tehetetlenek, és ezt tudják is.

2) Nem szabad őket cserben hagynod. Ha elkötelezted magad arra, hogy valakit Jézushoz viszel, az azt jelenti, hogy felveszed őt, és nem teszed le, hanem végigcipeled az egész úton. Azt jelenti, hogy vigasztalod, bátorítod, gondoskodsz a biztonságáról, amíg Jézus meg nem érinti őt.

3) Engedned kell, hogy Jézus a maga módján végezze munkáját. A sebzett emberek néha nem tudják, mire van szükségük – de Jézus tudja. Tehát ha egyszer eljuttattad őket oda, lépj hátra, és engedd őt dolgozni. Amikor már egy ideje az egyházhoz tartozunk, hajlamosak vagyunk a változás külső jeleit keresni. Jézus azonban felismerte, hogy ennek az embernek elsősorban megbocsátásra volt szüksége, ezért mondta neki: „Fiam, megbocsáttattak a bűneid.” (Márk 2:5). Csak ezután foglalkozott a férfi másodlagos szükségével: „Kelj fel, fogd az ágyadat, és menj haza!” (Márk 2:11). Ne feledd, hogy Isten hajlamos olyan módon dolgozni, amit te nem értesz. Ő tudja, mit csinál, és sosem végez félmunkát. Ha egyszer elkezd dolgozni valakin, akkor be is fejezi a jó munkát, amit elkezdett (ld. Filippi 1:6).

Július 13.,

Kérj látást Istentől!

„Nézzünk fel Jézusra, a hit szerzőjére és beteljesítőjére.” (Zsidók 12:2)

A látás vagy jövőkép az, amikor azt látjuk magunk előtt, ami lehet, ahelyett, ami most van. A te látásod talán az, hogy gyógyulást vigyél oda, ahol betegség van – ilyen látás vitte Albert Schweitzert Afrikába. Vagy az, hogy oktatást vigyél a tudatlanság világába – ez indította Gilbert Tennentet a Princeton egyetem megalapítására. Lehet, hogy szabadságot akarsz vinni oda, ahol elnyomás van – ez késztette William Wilberforce-t, hogy lemondjon kiváltságos életéről és a rabszolgaság eltörléséért küzdjön. Az is lehet, hogy a te látásod kisebb és egyszerűbb – például, hogy te legyél az első a családodban, aki egyetemi végzettséget szerez, vagy hogy nagyszerű szülője legyél a gyermekeidnek, bár a te szüleid nem ilyenek voltak. Vagy hogy megszabadulj egy rossz szokástól, mielőtt az felemésztene… vagy hogy legyőzd a modern technikától való félelmedet, és megtanulj iPad-et használni… vagy hogy a nyugdíjas éveidet aktívan éld, jó hatással a körülötted lévő világra, ahelyett, hogy csak a halált várnád a hintaszékedben ücsörögve. Thoreau azt mondta: „Ha légvárakat építettél… tegyél alájuk alapot.” De a látás önmagában nem elég, el is kell kötelezned magad arra, hogy aszerint cselekszel. Ezt hívják küldetésnek – és az kell hozzá, hogy kijelölj konkrét, lemérhető lépéseket a megvalósítására. Ezeket a lépéseket céloknak nevezzük, ezekből áll össze a terv a küldetésed teljesítésére, látásod betöltésére. Általában egy látásunk van, de sok célunk. És minden egyes cél, amit elérünk, egy lépéssel közelebb visz látásunk megvalósításához. És az igazán jó hír, hogy ha látásod Istentől való, ő megadja az erőt, bölcsességet, összeköttetéseket, kapcsolatokat és forrásokat a beteljesedéséhez, mert ő „hitünk szerzője és beteljesítője”.

Július 12.,

Ne légy pletykás!

„A rágalmazó titkokat tár fel, de a hűséges lélek leplezi a dolgot.” (Példabeszédek 11:13)

Ha pletykát terjesztesz, olyan vagy, mint egy elszabadult ágyú. Állj meg egy pillanatra, és gondolkodj el ezen. Ha egy ágyú le van rögzítve, és jól be van irányozva, akkor megnyerheti a csatát. De ha nincs rögzítve, akkor elpusztít mindent, ami az útjába esik. Ugyanezt teszi a pletyka is: „A rágalmazó titkokat tár fel, de a hűséges lélek leplezi a dolgot.” A héber eredetiben a rakal szó az, amit itt rágalmazóként fordítanak. A rakal azt jelenti: „járkál”, de a régi „kereskedő” szóval is összefüggésben van. A rágalmazó tehát olyan személy, aki pletykával üzletel, házról házra jár vele, mint egy ügynök.

Egyszer egy anya éppen vacsorát készített, amikor a kisfia berohant a konyhába. „Mit csinált anya kis drágája egész nap?” – kérdezte kisfiától az asszony. „Postást játszottam” – felelte a kisfiú. „Postást?” – csodálkozott az anyja. „Hogy tudtál postást játszani levelek nélkül?” „Ó, volt egy csomó levelem” – magyarázta a kisfiú. „Milyen levelek?” – kérdezte ijedten az anya. „Amiket a padláson találtam egy régi ládában szalaggal átkötve. Minden postaládába tettem egyet az utcánkban.” – felelte a kisfiú.

Még ha nem is áll szándékodban bajt okozni, olyan események láncolatát indíthatod el, amik tönkretehetik mások életét és éket verhetnek emberek közé. Ezért mondja a Biblia: „Az álnok ember viszályt támaszt, a rágalmazó szétválasztja a barátokat is” (Példabeszédek 16:28). Ha nem vagy biztos abban, hogy titokban marad, amit bizalmasan mondtál el, és nem vagy biztos abban, hogy jó eredménye lesz, inkább ne mondj semmit! Ha úgy érzed, hogy muszáj beszélned valakivel róla, akkor mondd el annak, aki tud is kezdeni valamit a helyzettel: mondd el Istennek!

Július 11., kedd

Légy hűséges!

„… ő a társad, feleséged, akivel szövetség köt össze.” Malakiás 2:14

Ahogy a társadalmi normák egyre megengedőbbé válnak, a házastársi hűségről alkotott felfogásunk kihívással szembesül. A szórakoztatóipar azt az elképzelést reklámozza, hogy a hűtlenség remek kétszemélyes játék. A hátulütőkről azonban nem beszélnek. Amikor az izgalom lecseng, fájdalmat és kiábrándulást hoz. Nemcsak a két érintett számára, de mindazok számára is, akik szeretik őket, akik számítanak rájuk, vagy akik példaként tekintenek rájuk. Ideje egyenesen beszélnünk a házassági szövetségről. A becserkészés izgalma és a szenvedély kihűlte után marad a főzés, takarítás, a megélhetésért való megdolgozás. Igen, a fű zöldebb a szomszédnál, de füvet nyírni ott is kell. Amikor még csak randevúztok, akkor a másik legjobb oldalát látod, de ha összeházasodtok, együtt kell élnetek egymás hibáival, gyengeségeivel és idegesítő szokásaival, csakúgy, mint azelőtt korábbi házastársadéval. És tudod mit? A házasélet elkezd börtönnek tűnni. És mit tesz az ember, ha csapdába esve érzi magát? Egyik kapcsolatból a másikba ugrik hiábavalóan keresve valami meghatározhatatlant – valamit, amit úgy tűnik, sosem talál meg. Mi a megoldás? Ahelyett, hogy az igazit keresnénk, nekünk kell arra törekednünk, hogy igazi társsá váljunk. Gyakran azok a tulajdonságok, melyeket egy új kapcsolatban keresel, ott vannak észrevétlenül megbújva a felszín alatt a házastársadban. Ezek a tulajdonságok olyanok, mint a magvak: ha öntözöd, táplálod és védelmezed őket, valami csodálatossá fognak nőni, amiben örömödet lelheted.

Július 10., hétfő

Válaszd a békességes életet!

„Éljetek békességben, akkor a szeretet és a békesség Istene veletek lesz.” 2Korinthus 13:11

Amikor Jézus kiküldte tanítványait, hogy prédikáljanak, azt mondta: „Ha pedig egy városba vagy faluba mentek be, tudjátok meg, hogy ki méltó ott erre, és maradjatok annál, míg csak tovább nem mentek. Amikor beléptek a házba, köszöntsétek a ház népét, és ha méltó rá az a ház, szálljon reá békességetek, ha pedig nem méltó, békességetek térjen vissza rátok. Ha pedig valaki nem fogad be titeket, meg sem hallgatja szavaitokat: menjetek ki abból a házból vagy városból, még a port is verjétek le lábatokról.” (Máté 10:11–14).

Miért mondta ezt Jézus? Mert ahelyett, hogy ott maradnál, ahol elviselnek, oda kell menned, ahol értékelnek. Ne pazarold az idődet olyan emberekre, akik nem akarják, hogy segítsenek rajtuk. Ha ott maradsz, ahol viszály van, nem lesz hatékony a munkád. A viszály megszomorítja a Szentlelket. Amikor a békesség távozik, a Szentlélek is távozik, és ő az, aki az igazi munkát végzi. Kérdés: amikor magad elé képzeled Jézust, ahogy másoknak szolgál, milyennek látod őt? Biztosan nem olyan stresszes és kapkodó, mint mi sokszor. Inkább csendesen, nyugodtan végzi a szolgálatát, ugye? Ezt a jellemvonást kell neked is kifejlesztened magadban. Krisztus nagyköveteiként úgy kell bánnunk másokkal, ahogy ő bánna velük. Pál azt írja: „éljetek békességben, akkor a szeretet és a békesség Istene veletek lesz.” Ha erővel, veszekedéssel, megfélemlítéssel, haraggal, kényszerítéssel próbálsz elérni valamit, akkor magadra vagy utalva. De ha szeretettel, megértéssel és jóindulattal fordulsz az emberek felé, akkor Isten ígérete szerint veled lesz. Ezért a mai ige számodra ez: „éljetek békességben”!

Július 09., vasárnap

Figyelj Isten hangjára!

„Saját füleddel hallhatod a mögötted hangzó szót: Ezen az úton járjatok, se jobbra, se balra ne térjetek le!” Ézsaiás 30:21

Anglia egyik legjobb prédikátora úgy döntött, hogy felesége romló egészsége miatt nem utazik el Amerikába egy fontos konferenciára igét hirdetni. Bár már megvette a jegyét, a hajó mégis nélküle indult el, és J. Stuart Holden kihagyott egy nagyszerű lehetőséget prédikátori pályáján. Odaadó férjként arra szánta magát, hogy feleségét ápolja, és megpróbált nem gondolni arra, mit hagy ki az Atlanti-óceán túloldalán. Az igazság az, hogy túl könnyen csalódottak leszünk, ha terveink kudarcot vallanak, túl könnyen elcsüggedünk, ha kihagyunk egy „nagyszerű karrierlehetőséget”, de a panaszkodásunk csak azt bizonyítja, hogy nem ismerjük annyira Istent, mint amennyire azt állítjuk, hogy ismerjük. A késedelem néha mennyei Atyánk óvó keze. Holden számára kétségkívül az volt, így eltökélte, hogy soha többé nem kérdőjelezi meg Isten időzítését. Miért? Mert a jegy, amit nem használt fel, az új, „elsüllyeszthetetlen” luxushajóra szólt: a Titanicra. Manapság annyit beszélnek az Egyházban arról, hogyan segítsünk magunkon, hogy Isten gondviselését és vezetését alig említik. Pedig a lényeg, hogy nem mi döntjük el Isten velünk kapcsolatos terveit, csak felfedezzük azokat. Sokszor nem értjük, hogyan vezet minket, és csak visszanézve látjuk meg, hogy az ő keze munkálkodott. Pál azt írta: „sok éve vágyódom arra, hogy eljussak hozzátok, amikor Hispániába utazom, el is megyek hozzátok” (Róma 15:23–24). De sosem jutott el Hispániába, mert börtönbe került. Viszont a börtönből megírta a leveleit. A kérdés tehát ez: ha valóban hiszed, hogy Isten irányítja lépteidet, akkor miért kérdőjelezed meg, miért kételkedsz, miért panaszkodsz?