- Részletek
- Találatok: 2717
Megtérésem egy vacsorával kezdődött ....
Volt életemben olyan időszak amikor vasárnap délelőttönként és a közeli borozóba jártam, miközben feleségem egy keresztény gyülekezet istentiszteletein vett részt. Korán reggel kelt, megfőzte az ebédet és elment. Én pedig haragos voltam, mert egy idő után elmaradt a vasárnapi húsleves és rögtön a "második" fogással kezdhettük az ebédet.
Akkor leszázalékoltak és rengeteg szabadidőm volt amelynek nagy részét a borozóban töltöttem el az ivócimborákkal, fröccsös és sörös poharak mellett. Komoly beszélgetések, viccelődések, harsány vitatkozások, ugratások és veszekedések, részeg kurjongatások az életem mindennapjai vált.
Egy alkalommal a postaládából előhalásztam egy újságot amelyben találtam egy meghívót. ahogy megláttam és elolvastam rögtön vágyat éreztem a szívemben arra, hogy részt vegyek a meghirdetett rendezvényen.
„Szeretettel meghívjuk egy gyertyafényes vacsorára!”
Ollót kerítettem, kivágtam a cikket és elvittem magammal a borozóba.
- El kellene mennünk! – javasoltam. – Kapunk egy potya kaját, amelyre úgyis megéhezünk a sok fröccs után. Aztán ha erőszakosok lennének és meg akarnak minket téríteni akkor ott hagyjuk őket és angolosan távozunk.
Nem voltunk gonoszok, de végül mégis heten, mint a gonoszok, a borozóból elindultunk az Agapé Gyülekezetbe. Arra számítottunk, hogy megszólnak minket, talán be sem engednek, mivel az alkohol illata érződött rajtunk. Ittasak voltunk, de nem részegek. Meglepődtünk, mert szeretettel fogadtak minket. A gyülekezet egyik csodálatosan megterített asztalainak egyikéhez vezettek minket és a megígért vacsora gyertyafény mellett, baráti beszélgetések és érdeklődések közepette ment végbe.
Beszéltek nekünk Istenről, a hit és ima erejéről, a bibliáról. Ellenkeztünk, vitatkoztunk, de mindezek ellenére továbbra is barátságosan válaszoltak kérdéseinkre, ellenérveinkre. Félt várakozásunkkal ellentétben nem erőltették ránk hitüket.
Meghívást kaptunk ALFA vacsorákra, melyekre nyolc héten keresztül, pénteki napokon került sor, az élet nagy problémáira keresve a megoldásokat. Mivel mindnyájan tele voltunk problémákkal ezért elfogadtuk a meghívást.
Ezeken az estéken borozás helyett a bibliát vettük a kezünkbe. Ekkor hallottunk Istenről, Jézus kereszthaláláról, arról, hogy magára vette bűneinket. Halála és feltámadása által kaphatunk megbocsátást és örök életet. Ezeken az estéken Isten láthatatlanul, de érezhetően köztünk volt. Alakította és formálta gondolkodásunkat életünk értelme és célja felől.
Felismertem, hogy eddig rossz úton jártam,és ha ezt folytatom tudom már, hogy milyen következményekre számíthatok. Változtatnom kellene, de nem tudtam hogyan tegyem. .
Kaptam segítséget. Elmondták, hogy Jézus egy új életet tud adni. Ehhez nekem nem kell megvárni amíg megváltoznom, csak be kell hívni Őt az életembe és Ő majd cselekszik rajtam keresztül. Hívjam az életembe így ahogyan most vagyok. Mert Ő nem az egészségesekért és bűntelenekért jött erre a világra, hanem ilyen emberekért, mint én is vagyok. Bűnös, beteg és káros szenvedélyek rabságában szenvedő emberekért.
Ekkor értettem meg, hogy nekem Jézus mellett van a helyem. Kinyitottam szívem zárt ajtaját, behívtam Őt az életembe. Megvallottam és megbántam bűneimet. Isten megbocsátott.
Ezekkel egy időben életemben változások kezdődtek
Vártam egy sebészeti beavatkozásra, amelynek műtéti időpontja októberre ki volt tűzve. Elmaradt a beavatkozás, mert a betegségem amit műtéttel akartak helyrehozni elmúlt, Isten meggyógyított.
Köszvényes fájdalmaim, melyek miatt hosszú időkre mozgásképtelenné váltam megszűntek, mert Isten ebből is meggyógyított.
Az állandó gyomorégéseimre szedett savlekötő gyógyszereimre többet nem volt szükségem, elmúltak a fájdalmaim, rendbe jött a gyomrom, mert meggyógyultam és gyógyszerek nélkül is tudtam már étkezni. A tabletták feleslegessé válva állnak a szekrényemben.
Adósságaim nagy részét rendezni tudtam, és a pénzt kölcsön kéregetőből kölcsönt adó lettem.
Végül megajándékozott Isten, szabadságot kaptam abból a rabságból, amely fogva tartott. Elvette függőségem egyik napról a másikra. A legcsodálatosabb az volt ebben, hogy mindez elvonási tünetek nélkül, egyik napról a másikra következett be. Azóta nem kívánom és 2005 februárjától nem fogyasztok alkoholt. Megerősödtem Isten segítsége és szabadítása által, a kínálgatásokat el tudom utasítani, a látványa sem nem hat rám zavaróan.
