- Részletek
- Találatok: 5339
Olvasóink értékelése: 0 / 5
NAPI IGEI GONDOLATOK, ÁHÍTATOK
2026.06.07
Adjátok meg Istennek
„Adjátok meg a császárnak, ami a császáré, és Istennek, ami az Istené.” (Márk 12,17)
Jézus ellenfelei csapdát akartak állítani neki. Egy olyan kérdést tettek fel, amelyre látszólag nem lehetett jól válaszolni: szabad-e adót fizetni a császárnak? Ha Jézus igent mond, sok zsidó szemében népszerűtlenné válik. Ha nemet mond, a római hatóságokkal kerül szembe.
Jézus azonban nem a csapdára figyelt, hanem az igazságra. Megkérte őket, hogy mutassanak egy dénárt. Amikor meglátták rajta a császár képét, Jézus így válaszolt: „Adjátok meg a császárnak, ami a császáré, és Istennek, ami az Istené.”
A pénzérmén a császár képe volt, ezért bizonyos értelemben hozzá tartozott. De van valami, amin Isten képe van: az ember. Mi Isten képmására teremtettünk. Ezért nemcsak a pénzünkkel, az időnkkel vagy az erőnkkel tartozunk neki, hanem egész életünkkel.
Sokszor könnyebb megadni a világnak, amit elvár tőlünk, mint átadni Istennek a szívünket. Eljárunk dolgozni, befizetjük a számlákat, teljesítjük kötelességeinket, de vajon odaadjuk-e Istennek azt, ami igazán az övé? Az engedelmességünket, bizalmunkat, szeretetünket?
Ma érdemes feltenni magunknak a kérdést: mit tartok még a saját tulajdonomnak abból, ami valójában Istené? Jézus arra hív, hogy ne csak a külső kötelességeinket teljesítsük, hanem egész életünket adjuk át annak, akinek a képmását hordozzuk.
Imádság
Mennyei Atyám! Köszönöm, hogy a Te képmásodra teremtettél, és szeretettel gondoskodsz rólam. Segíts, hogy hűségesen végezzem földi kötelességeimet, de közben ne feledjem, hogy az életem Hozzád tartozik. Add, hogy ma is Neked adjam a szívemet, a gondolataimat és a döntéseimet. Jézus nevében kérem. Ámen.
5329
2026.06.06
Fordított értékrend!
Ahogy a Hegyi beszédből kiderül, a mennyek országában a siker éppen ellentétes értékrenden alapul az ember világi gondolkodásához képest.
“Boldogok a lelki szegények” – mondja Jézus, és boldognak mondja mindazokat, akik gyászolnak, akik veszteséget hordoznak, akiket üldöznek, akiket megbántanak, akiket kirekesztenek, akik sírnak… „mert övék a mennyek országa”. Boldognak mondja a szelídeket, azokat, akik éhezik és szomjazzák az igazságot egy igazságtalan, egocentrikus, teljesítményorientált világban.
A Hegyi beszéd hangsúlyozza, hogy ezen a bűn által megfertőzött világban az elnyert státusz nem garantálja ugyanazt a státuszt a mennyek országában. A Hegyi beszéd értékrendje gyakran szembemegy a világ gondolkodásával. A gyötrődések közepette olykor nehéz megérteni mindezt, mégis hatalmas jelentőséggel bír. A világ gyakran a hatalmat, az önérvényesítést és a megtévesztést jutalmazza. Azt tanítja az embereknek, hogy hazudhatsz nyugodtan, nem lesznek következményei, úgysem látja senki. Így a torzítások úgy válnak életünk részeivé, hogy azok egy idő után természetessé válnak. A kérdés csak az, mikor ébredünk fel, és mikor látjuk madártávlatból az egész történetünket, pontosabban azt, hogy hol állunk Krisztus útján? Nem az a döntő kérdés, hogy mit tart nagynak a világ, hanem az, hogy mit tart értékesnek Isten. Jézus viszont belénk lát, azt mondja személyesen nekünk: “Tudom a te dolgaidat…” - és ez kijózanító.
Bármennyire kellemetlen ma őszintének lenni, mégis lehull rólunk minden rablánc, amikor a Szentlélek megszólal bennünk, és felelősséget vállalunk szavainkért és tetteinkért. A krisztusi lelkület pedig segít kitartani akkor is, amikor a világ értékrendje éppen az ellenkező irányba húz.
„Ne gyűjtsetek magatoknak kincseket a földön, ahol a rozsda és a moly megemészti, és ahol a tolvajok kiássák és ellopják; hanem gyűjtsetek magatoknak kincseket a mennyben, ahol sem a rozsda, sem a moly meg nem emészti, és ahol a tolvajok ki nem ássák, sem el nem lopják.
Mert ahol van a ti kincsetek, ott van a ti szívetek is.”
(Máté 6,19-21)
Zöld Bernadett
5310
2026.06.05
Jót tenni nehézségeid ellenére is
A világ gyakran nagyon gyorsan ítél. Egy emberből könnyen csak a hibáit, a botrányait vagy a gyengeségeit látja. Közben pedig sokszor éppen azok hordoznak mély együttérzést mások felé, akik maguk is rengeteg belső harcot vívnak.
Élethelyzet: amikor rádöbbensz, hogy az igazi emberség sokszor a csendes, láthatatlan tettekben mutatkozik meg.
"Egy úton lévő samaritánus pedig, amikor odaért hozzá és meglátta, megszánta; 34. odament, olajat és bort öntött sebeire, és bekötötte azokat..."
Az irgalmas samaritánus története (Újszövetség, Lukács 10:33)
Jézus példázatában egy sérült ember fekszik az út szélén, miközben többen egyszerűen továbbmennek mellette. Végül egy olyan ember áll meg segíteni, akit a kor társadalma lenézett és kívülállónak tartott.
A történet egyik legerősebb része az, hogy az irgalom itt nem hangos vagy látványos. A samaritánus nem magyarázza a jóságát, nem vár elismerést, egyszerűen meglát egy szenvedő embert, és segít rajta.
Az ilyen történetek azért érintenek meg mélyen, mert emlékeztetnek arra, hogy az ember valódi jelleme sokszor nem a nyilvános szerepeiben látszik, hanem azokban a pillanatokban, amikor senki nem figyel. Amikor valaki csendben segít egy idegenen, anélkül hogy bármit várna érte.
A Biblia sokszor különösen nagyra tartja azokat a tetteket, amelyek nem a figyelemért történnek. Az önzetlenség egyik legtisztább formája az, amikor valaki egyszerűen azért tesz jót, mert meglátja a másik ember fájdalmát.
Különösen emberi az is, hogy sokszor éppen a sérült emberek válnak érzékennyé mások szenvedésére. A saját küzdelmek mélyebb együttérzést tudnak kialakítani. Aki maga is átélt nehézségeket, gyakran hamarabb észreveszi azt, akit mások már rég elfelejtettek.
Az ember emléke végül ritkán csak a sikereiben marad meg. Sokszor inkább azokban a csendes pillanatokban él tovább, amikor valaki emberséget adott ott, ahol mások közömbösen továbbmentek.
forrás: Facebook - "Jézus Nyomában" Csoport - Biblia Miként posztja
5301
2026.06.04
Istenben bízom
„Istenben bízom, az ő igéjét dicsérem; az Úrban bízom, az ő igéjét dicsérem.”
Zsolt 56:11
A mai napod tele lehet kihívásokkal vagy, bizonytalansággal. A zsoltáros nem azt mondja, hogy minden tökéletes körülötte, hanem azt, hogy a fókuszt a nehézségekről Istenre és az Ő ígéreteire helyezi. A bizalom nem azt jelenti, hogy értesz és látsz mindent előre, hanem azt, hogy tudod: van kire támaszkodnod. Engedd, hogy ez a belső bizonyosság adjon ma erőt és békességet a teendőidhez!
5277
2026.06.03
AZ ÉLET VIHARAI
„Esett az eső, jöttek az áradatok, kifújtak a szelek, és beleütköztek abba a házba, de nem dőlt össze, mert kősziklára volt alapozva.” (Máté 7,25)
Tudod, van az a vihar, ami után minden megújul. Ami kifújja a szmogot, a port, a hetek óta leülepedett, áporodott szagokat a városból és a lelkedből is. Ami után kinyitod az ablakot, és érzed: végre olyan a levegő, amilyennek mindig is kéne lennie, eső utáni illat..., újra élsz. De azt is tudod, ahogy én is, hogy nem minden vihar ilyen.
Vannak fergetegek, amik a megújhodás helyett csak pusztítást, romokat és halált hagynak maguk után. Amik elragadják tőled azt is, amiről azt hitted: kétségtelenül a tiéd, és soha senki nem veheti el tőled, ahogy az álmaid sem...de sajnos nem csak a fizikális világod omolhat össze, süllyedhet el, éghet porrá, hanem a terveid, a céljaid, az álmaid..., míg végül Jóbként ülsz a semmi közepén, megfosztva, elhagyatva, kiszolgáltatva, meglopva, megalázva, kihasználva, testi-lelki nyomorodban egyedül.
Hányszor hallunk híreket mások tragédiájáról, és egy önző, rettegő pillanatban fellélegzünk: „Hála Istennek, hogy nem nálunk csapott le.” Ismerős ez az érzés, ugye? Ne vádold magad érte, emberi dolog. De vigyázzunk ezzel! Mert a mi személyes viharaink sokszor nem látványosak, nem kerülnek be a híradóba, de pont olyan kegyetlenek és kíméletlenek. Nincs bennük semmi „shakespeare-i” drámaiság, semmi magasztos pátosz. Csak a rideg valóság marad, ami az isteni vértjétől megfosztott, védtelen, zselévé lágyult lelkedbe szúrja az önzőség kíméletlen, elembertelenedett, szánalom mentes, szeretetlen, rideg pengéjét. Eredetileg nem megölni akar, csak birtokolni, beszabályozni, rácsok közé zárni, uralni, használni, élősködni rajtad...csak épp nem veszi észre, hogy szeretet, odafigyelés, gondoskodás nélkül még a snidling is meghal a konyhaablakba tett cserépben.
Talán te is érzed most ezt a kiszolgáltatott remegést. Amikor már nincs tartásod, amikor úgy érzed, elmos a fájdalom. Olyan ez, mint egy elfeledett rendőrségi irattár mélyén egy krétával és a véreddel körberajzolt megölt pislákoló remény: nincs rá irodalmi magyarázat, csak a néma, kartoték adattá silányult néma csend.
„Ments meg engem, Istenem, mert a vizek már a lelkemig érnek!” (Zsolt 69,2). Dávid is ott állt, ahol te. Ő is érezte, hogy süllyed.
Sokan beszélnek „isteni gondviselésről”, de hányszor halljuk ezt álszent módon! Amikor valaki azt mondja: „Megmentett az Úr, megmaradt a házam!” – miközben te éppen a szerettedet temeted. Ez a mi korunk legnagyobb lelki ellentmondása. Hogy a jók mennek el, a „jószág” meg marad. Ne a körülményeidre nézz, mert az csak a Sátán díszlete, a világ hazugsága! Ne hidd el, hogy Isten elhagyott, csak mert a szomszéd háza épen maradt, a tiéd meg romokban van. Az Úr soha nem ígért viharmentes utat, csak azt, hogy a csónakban ott ül melletted. Az életed csupán egy max. 60-80 éves tesztpálya, melynek egyetlen értelme, hogy miként döntesz!
Testvérem, ne légy türelmetlen magaddal és Istennel! Sokan félúton kimondják: „Vége, elhagyott engem!” – miközben Istenünk még javában dolgozik az életed romjain. Te most csak az építkezési törmeléket látod, a szemeidet elfedő vakító port, és az éles, bántó törmeléket. De tudnod kell: a romeltakarítás mindig sötétebb és fájdalmasabb, mint maga a vihar.
A tény, ami talán téged is arcul ütött, nem pusztíthat el, csak akkor, ha hagyod neki. Küzdened kell ellene! Egy gonosz hatalom áll fölöttünk, aki a végtelen dobozainak játékszerei között válogat. Érzed ezt a jeges magányt? Hogy úgy érzed, nem vagy több egy eldobható babánál egy sötét, idegen gyerekszobában?
Ez a gondolat nem fog megnyugtatni. Nem akarja rádkenni a vallásos mázat a sebedre. Arra kényszerít, hogy nézz szembe ezzel a ténnyel: a vihar nem a mi emberi szabályaink szerint válogat. Ez egy kiáltás a sötétben, ami mindig hallatszik odaát is! „Mert én tudom, hogy az én megváltóm él” (Jób 19,25) – mondta Jób is, amikor már csak a hamu és a sebei maradtak.
Talán éppen azzal, hogy kimondjuk ezt a maró fájdalmat, adunk egymásnak egy kis kapaszkodót. Mert ha tudod, hogy én is érzem, hogy mi is érezzük ezt a remegést, talán egy kicsit kevésbé vagy egyedül a szélviharban. Isten nem a felhők felett trónoló, távoli szemlélő, hanem az a szenvedő Atya, aki ott zokog veled a krétával körberajzolt életed mellett is.
Ne engedd el a másik kezét! Mert ebben a hatalmas viharban csak mi, a „legkisebb pontok” maradtunk egymásnak.
Vigyázzunk egymásra, mert az Úr figyelmeztetett minket: „Bizony mondom néktek, amit nem tettetek meg eggyel e legkisebbek közül, énvelem nem tettétek meg.” (Máté 25,45)
Facebook - Bán Imre
5262
2026.06.02
Én vagyok az ajtó
„Én vagyok az ajtó: ha valaki énrajtam megy be, megtartatik, és bejár és kijár, és legelőt talál.”
János evangéliuma 10:9
Az egyetlen biztos bejárat
Nap mint nap sok „ajtóval” találkozunk. A világ azt ígéri, hogy a boldogság, a biztonság vagy a békesség különféle utakon érhető el: pénz, siker, emberi elismerés vagy saját erőnk által. Jézus azonban egy különleges kijelentést tesz: „Én vagyok az ajtó.”
Nem azt mondja, hogy mutat egy ajtót, vagy ismer egy jobb utat, hanem azt, hogy Ő maga az ajtó. Az ajtó összeköti a kintet a benttel, a bizonytalanságot a biztonsággal, a félelmet a békességgel.
Amikor Jézuson keresztül lépünk be Isten közelségébe, nemcsak bocsánatot és örök életet kapunk, hanem mindennapi vezetést is. Ő azt ígéri, hogy aki benne bízik, az „bejár és kijár”, vagyis szabadon élhet az Ő oltalma alatt. Nem egy bezárt életre hív, hanem egy olyan életre, amelyben biztonságban járhatunk, mert a Jó Pásztor vigyáz ránk.
Talán ma is vannak kérdések, terhek vagy bizonytalanságok előtted. Jézus arra hív, hogy ne egyedül próbáld megoldani őket. Lépj be az Ő ajtaján! Bízd rá a napodat, döntéseidet, félelmeidet és terveidet. Nála mindig nyitva áll az ajtó, és nála mindig van lelki táplálék, erő és reménység.
Mai gondolat
Nem az a legfontosabb kérdés, hogy milyen ajtók nyílnak meg előttem, hanem hogy Jézussal lépek-e át rajtuk.
Imádság
Mennyei Atyám!
Köszönöm, hogy Jézus az ajtó, amelyen keresztül hozzád mehetek. Segíts, hogy ma ne a saját bölcsességemben bízzak, hanem Benned. Vezess döntéseimben, őrizz meg a rossz utaktól, és adj békességet a szívembe. Köszönöm, hogy nálad biztonságot, vezetést és lelki táplálékot találhatok.
Jézus nevében. Ámen.
Áldott, békességes napot kívánok!
5247
2026.06.01
Gondolatok Salamon király életéről – mit tanulhatunk ma belőle?
Sokszor olvassuk a Bibliát úgy, mintha a benne szereplő emberek nagyon távol lennének tőlünk. Pedig ha jobban belegondolunk, Salamon király története nagyon is hasonlít a mai ember életére.
Salamon fiatalon Istentől bölcsességet kért. Nem gazdagságot, nem hírnevet, hanem értelmet és bölcs szívet, hogy jól tudjon dönteni és helyesen vezesse a népet. Az Úrnak kedves volt ez a kérés, és megáldotta őt bőséggel, békességgel és hatalmas tudással.
"Adj azért a te szolgádnak engedelmes szívet, hogy tudja kormányozni népedet, különbséget téve a jó és a rossz között. Ki tudná különben kormányozni a te nagy népedet?!
Tetszett az Úrnak, hogy ezt kérte Salamon. Azért ezt mondta neki Isten: Mivel ezt kérted, és nem kértél magadnak hosszú életet, nem kértél gazdagságot, és nem kérted ellenségeid életét, hanem értelmet kértél, hogy törvényemnek engedelmeskedve tudj kormányozni, ezért teljesítem kérésedet: olyan bölcs és értelmes szívet adok neked, hogy hozzád fogható nem volt előtted, és nem támad utánad sem."
1Királyok3 9:12,
De vajon mit tanulhatunk ebből mi, mai emberek?
Talán azt, hogy életünkben mi is naponta döntések előtt állunk. Nem királyok vagyunk, nem országokat vezetünk, mégis sokszor nehéz jól dönteni:
hogyan beszéljünk egymással, hogyan neveljük gyermekeinket, hogyan maradjunk meg hitben a nehézségek között, vagy hogyan tudjunk szeretni akkor is, amikor fáj a szívünk.
A mai világ tele van zajjal, rohanással és kísértésekkel. Sok ember keresi a boldogságot pénzben, sikerben vagy emberi elismerésben. Salamon élete azonban megmutatja, hogy még a legnagyobb gazdagság és bölcsesség sem elég Isten nélkül. Mert amikor a szív eltávolodik az Úrtól, az ember belül ürességet érezhet.
És milyen érdekes… Salamon, aki a világ egyik legbölcsebb embere volt, végül maga is megtapasztalta, hogy az emberi bölcsesség önmagában kevés.
Ez számunkra is fontos üzenet. Nem elég néha imádkozni vagy csak akkor keresni Istent, amikor baj van. A hit egy mindennapi kapcsolat az Úrral.
Talán ezen a hétvégén érdemes egy kicsit elcsendesednünk. Kikapcsolni a zajt, letenni a terheket, és megkérdezni Istentől:
„Uram, Te mit szeretnél az életemben?”
Mert az igazi bölcsesség ma sem az interneten, nem az emberek véleményében, és nem a világ hangos tanácsaiban található meg, hanem Isten közelségében.
Salamon története arra tanít bennünket, hogy vigyázzunk a szívünkre. Mert lehet valaki gazdag, sikeres vagy okos, de ha nincs békessége Istennel, akkor valami hiányzik az életéből.
Kívánom mindenkinek, hogy ez a hétvége legyen a lelki feltöltődés, az imádság és az Istennel való találkozás ideje.
forrás: Jézus Magvetői. (+ige betoldás - bacsipista)
2026.05.31.
Dániel és a bezárt szájú oroszlánok
Dán 6:23 „Az én Istenem elküldte angyalát, és az bezárta az oroszlánok száját, úgyhogy nem bántottak engem. Mert ő ártatlannak talált engem, és téged sem bántottalak meg, ó, király, semmivel.”
A legtöbb hívő világi környezetben él, amely nem igazán viszonyul barátságosan a hívőhöz. Ha látja Isten áldásait a hívő ember életében, máris irigykedik. Valami hasonló volt Dániel társai szívében. Találtak „megfelelő megoldást” is. Egy törvényerejű rendelet született, amely a király hiúságának is tetszett.
Dániel imádkozó ember volt. Nem csak a szükségben kereste Istent. Őt nem rémítette meg a tilalom. Háromszor imádkozott naponta, Jeruzsálem felé fordulva. Nem próbálta magát álcázni: imádkozni csak gondolatban vagy titokban. És ezután következett, amire számítani lehetett: a halálos ítélet az oroszlánok vermében. Isten angyala azonban bekötötte az oroszlánok száját, és kimentette szolgáját. „De ha nem tenné is” – mondta a három ifjú Nabukodonozornak. A Zsid. 11 beszél hithősökről, akiknek csodálatos szabadulásban volt részük, míg mások életükkel fizettek hitükért, és ez így volt végig az egyháztörténelemben.
Te imádkozó ember vagy-e? Tudják ezt rólad mások is? Felvállalnád-e ezt, ha hited miatt életed kerülne veszélybe?
https://www.rmbgysz.ro/ahitat - Dimény Miklós
5201
2026.05.30
Az áldott munka gyümölcse
„Kezed munkája után élsz, boldog vagy, és jól megy sorod.”
Zsolt 128:2,
Ki az, aki ne szeretne boldog lenni?
Nagy szabadságunkban sokfelé kereshetjük a „boldogságot”, de csak az tapasztalhatja meg azt igazán, aki istenfélő és az Úr útján jár. Ez a megelégedés Isten áldásai által nyilvánul meg. Áldás van az istenfélő ember személyes és családi életén, illetve mindennapi munkáján is. Isten áldása, ha valaki a saját keze munkájából élhet, így nem szorul másokra.
Áldás, hogy egészséges, ezért tud dolgozni és munkájának kellő gyümölcse van. Természetesen Isten áldása az is, ha valakinek van családja, felesége, gyermekei.
A 128. zsoltár a család dicsérete. A Biblia családmodellje egyértelmű számunkra. Ezért lehet minden egyéb áldások forrása az Úr közösségében megélt családi élet.
Isten áldása azonban akkor is megtapasztalható, ha az előbbieknek netán híjával vagyunk: ha még nem látjuk munkánk gyümölcsét, ha egyedül maradtunk, vagy családi életünk kudarcot szenvedett. Itt emelkedik igazán mennyei magasságokba a zsoltár, hiszen Isten áldásáért imádkozik, azokat is magához ölelve, akik nem a földi ajándékaiban tapasztalják meg Isten áldását.
Te mikor és hogyan tapasztaltad meg munkád áldott gyümölcsét?
forrás: RMBGySz— Horváth Ferenc
5191
2026.05.29
Amikor minden szétesni látszik, ne próbáld meg egyedül összerakni! Engedd, hogy Isten rakja össze a darabokat.
Ha problémával nézel szembe, két lehetőséged van: dicsőíthetsz vagy aggódhatsz. Ez az! Ezt hívom én a hit tényezőjének.
Pál azt mondja a Filippiekhez írt levél 1. részének 18. és 19. verseiben: „...Sőt még inkább örülni fogok, mert tudom, hogy ez üdvösségemre válik a ti könyörgésetek és Jézus Krisztus Lelkének segítsége által."
Ebben az egyetlen igeszakaszban Pál számos erőforrást feltár, amelyek segítenek abban, hogy pozitív és boldog maradj a nehéz időkben.
Először is Isten perspektíváját kell megőrizned a problémákkal kapcsolatban. Pál azt mondja: „Mert tudom…" Az, amit tudsz, az tart téged életben. Pál tudja, hogy Isten munkálkodik a küzdelmei közepette, és megtartja Isten tágabb perspektíváját, amely segít neki túllátni a problémáin.
Másodszor, Pálért imádkoznak az emberek, és ennek segítségével tart ki. Tudni, hogy más hívők támogatnak téged, olyan, mint amikor szél tölti meg a vitorlákat. Ez megakadályoz abban, hogy feladd.
Aztán azt mondja: „Jézus Krisztus Lelkének segítsége által." A Szentlélek is megtartja Pált. És ugyanaz a Lélek, aki Pált megtartja, munkálkodik benned is, és segít neked kitartani Jézus követőjeként.
Végül azt mondja: „ez üdvösségemre válik ". Pálnak hite van abban, hogy Isten jóra fordítja a problémáit. Isten elvégzi a jó munkáját, bármit is döntesz. De azt is szeretné látni, ahogy növekedsz a hitben, és megmutatod neki, hogy hiszel abban, hogy ő meg tudja tenni.
Mivel megvan Isten perspektívája, barátai imája, a Szentlélek és a hit, Pál úgy dönt, hogy „még inkább örülni fogok."
Dönts úgy, hogy örülsz.
forrás: Egy új élet.
5165
2026.05.28
Ne add fel a holnapod!
Nem számít, mi történik ma, Isten nagyszerű jövőt tartogat a számodra! Lehet, nem könnyű ezt most észrevenned, de Isten már új kezdetet, új barátságokat, új lehetőségeket készített el számodra. Lehet a tavalyi évben ért pár kudarc és nehézség, de ne kövesd el azt a hibát, hogy azt hiszed ez az év is ugyanilyen lesz. Ideje valami újat látni, mert ez egy új nap!
Hívőként ez legyen a hozzáállásunk: "A rossz gazdasági helyzet ellenére nem aggódom. Tudom, Isten előttem jár, és megígérte, hogy folyót fakaszt a sivatagokban".
Vagy pedig: "Talán az orvosi jelentés nem ígér sok jót, de az én másik kijelentésem azt mondja, Isten visszaállítja az egészségem. Hiszem, hogy Isten elkezdte a gyógyításom, egészségem és győzelmem biztos Őbenne."
Vagy talán lehet, hogy gyermeked nem a helyes úton jár. Emberileg lehetetlen helyzetnek tűnik. De a mi hozzáállásunk ez:
"Tudom, hogy Isten képes a lehetetlenre!
A gyermekem betölti elhívását!"
Légy ma bátor, és ne add fel a holnap reményét, mert Isten nagyszerű jövőt tartogat a számodra!
Mert csak én tudom, mi a tervem veletek - így szól az Úr, békességet és nem romlást tervezek, és reményteljes jövőt adok nektek.
Jeremiás 29:11 - Károli Gáspár fordítás
Mondd el ezt az imát:
Drága Mennyei Atyám! Köszönöm, hogy reményt és jövőt adsz nekem. Köszönöm, hogy szeretsz engem. Köszönöm, hogy engem választottál. Köszönöm, hogy örömöd leled bennem. Kérlek, hogy a szívem és lelkem a Te terveiden keresztül újuljanak meg. Jézus nevében kérlek téged, Ámen.
Joel Osteen
5133
2026.05.27
HÁLA
„Mindenért hálát adjatok, mert ez Isten akarata Krisztus Jézusban számotokra.”
1Thessalonika 5:18.
Gondolkodtál már azon, hogy miért „akarja” Isten, hogy mindenért hálát adjak? Miért mondtam a gyerekemnek kiskorában, hogy „köszönd meg szépen!” Vagy, hogy kérd, és ne azt mond „aggyá!” Miért mondtam, hogy „kérj bocsánatot!”
Biztos, hogy mindannyian tanítgattuk ezekre gyermekeinket, míg felnőttek. Azt szerettük volna elérni, hogyha majd nagyok lesznek is, tudjanak megköszönni dolgokat, megbocsátani, és nem követelőzni. Mintha csak a génjeinkbe oltotta volna Isten, hogy tanuljunk meg hálásnak lenni, megköszönni.
Aztán ahogy felnövünk, kezdjük lassan elfelejteni. Elfelejtjük, mennyi dologért lehetünk hálásak, és gyakran kimondjuk: „Minek örüljek!” „Lennél csak az én cipőmben, majd nem vigyorognál!” „neked könnyű, mert te gazdag, szerencsés, egészséges vagy, téged nem hagyott el a férjed, nem dőlt be a hiteled…”
Isten ma reggel azt üzeni: mindenért! Azért is, ha gazdag vagy, de azért is, ha szegény. Ha egészséges vagy, de akkor is, ha nem vagy teljesen az. Hidd el, mindenben találhatsz valami résnyi előnyt, megköszönnivalót.
Az utóbbi két évben két térdprotézis műtéten estem át. Már nem tudtam járni, nagyon sokat szenvedtem. A kórházi ágyon sokszor éreztem magányosnak magamat. Aztán este vagy délután mindig küldött Isten egy-egy embert, egy betegtársat, vagy éppen orvost vagy ápolót, akinek spontán beszélhettem a hitemről. S amíg más felüdült, magam is felüdültem. Talán soha, de soha nem találkoztam volna azokkal az emberekkel, akikkel ott a kórházi ágyon hozott össze a jó Isten. Nem lettek volna olyan tapasztalataim, hosszú távú kapcsolataim, ha egészséges mindkét lában. Nem véletlen, hogy Isten ma reggel arra kér, hogy minden körülményben legyél hálás.
Van egy megható történet – Az élet Játéka címmel. Egy kislányról szól, aki árva lett, és az édesapjától tanult módszerrel mindenben igyekezett megtalálni, hogy mi az, amiért hálás lehet. Ez volt az ő játéka. Ha van egy kis időd, nézd meg ezt a kedves kis filmet, nem bánod meg. Aztán kezdd el Te is még ma játszani ezt a játékot.
Hidd el, úgy bele lehet jönni, hogy játékosan egyszerű lesz. Nem kell tovább görcsölnöd azért, hogy hálás légy!
forrás: Erdélyi keresztények - Határok nélkül
6108
2026.05.26
Amikor valaki a saját fájdalma ellenére is képes jót tenni másokkal
A világ gyakran nagyon gyorsan ítél. Egy emberből könnyen csak a hibáit, a botrányait vagy a gyengeségeit látja. Közben pedig sokszor éppen azok hordoznak mély együttérzést mások felé, akik maguk is rengeteg belső harcot vívnak.
Élethelyzet: amikor rádöbbensz, hogy az igazi emberség sokszor a csendes, láthatatlan tettekben mutatkozik meg.
Az irgalmas samaritánus története (Újszövetség, Lukács 10)
Jézus példázatában egy sérült ember fekszik az út szélén, miközben többen egyszerűen továbbmennek mellette. Végül egy olyan ember áll meg segíteni, akit a kor társadalma lenézett és kívülállónak tartott.
A történet egyik legerősebb része az, hogy az irgalom itt nem hangos vagy látványos. A samaritánus nem magyarázza a jóságát, nem vár elismerést, egyszerűen meglát egy szenvedő embert, és segít rajta.
Az ilyen történetek azért érintenek meg mélyen, mert emlékeztetnek arra, hogy az ember valódi jelleme sokszor nem a nyilvános szerepeiben látszik, hanem azokban a pillanatokban, amikor senki nem figyel. Amikor valaki csendben segít egy idegenen, anélkül hogy bármit várna érte.
A Biblia sokszor különösen nagyra tartja azokat a tetteket, amelyek nem a figyelemért történnek. Az önzetlenség egyik legtisztább formája az, amikor valaki egyszerűen azért tesz jót, mert meglátja a másik ember fájdalmát.
Különösen emberi az is, hogy sokszor éppen a sérült emberek válnak érzékennyé mások szenvedésére. A saját küzdelmek mélyebb együttérzést tudnak kialakítani. Aki maga is átélt nehézségeket, gyakran hamarabb észreveszi azt, akit mások már rég elfelejtettek.
Az ember emléke végül ritkán csak a sikereiben marad meg. Sokszor inkább azokban a csendes pillanatokban él tovább, amikor valaki emberséget adott ott, ahol mások közömbösen továbbmentek.
forrás: Facebook - "Jézus Nyomában" Csoport - Biblia Miként posztja
5086
2026.05.25
VOLTÁL-E VALAHA EGY
"Mikor pedig egyedül volt, megkérdezték Őt a példázat felől azok, akik a tizenkettővel együtt körülötte voltak" (Mk 4,10).
Az Ő egyedülléte velünk. Amikor Isten magához von minket szenvedés, bánat, kísértés, csalódás, betegség, meghiúsult vonzalom, összetört barátság vagy új barátság által, amikor már teljesen egyedül vagyunk vele, mi pedig - mint a villámsújtottak - egyetlen kérdést sem merünk feltenni neki: akkor kezd Ő magyarázni. Figyeld meg, hogyan neveli Jézus Krisztus a tizenkettőt: maguk a tanítványok döbbentek meg, nem a kívülálló tömeg. Folyton kérdezgették, Ő pedig folyton válaszolt; mégis csak akkor értették meg szavait, amikor vették a Szent Szellemet (Jn 14,26). Ha elindultál Istennel: egy dolog világossá lesz előtted - és Isten szándéka, hogy ez az egy feltétlenül megvilágosodjék: az a mód, ahogyan Ő veled foglalkozik. Testvéred szomorúsága és nehézségei teljesen érthetetlenek neked. Mindaddig azt képzeljük, hogy megértjük a másik embert, amíg Isten meg nem mutat nekünk egy jó adagot saját szívünk pestiséből. Az önfejűségnek és tudatlanságnak nagy területei vannak még bennünk, amelyeket a Szent Szellemnek kell feltárnia. De ez csak akkor történhetik meg, ha egyedül vagyunk Jézus Krisztussal. Egyedül vagyunk-e vele éppen most? Vagy kicsinyes véleményekkel foglalkozunk, hiábavaló vállalkozásokkal "Isten szolgálatában", vagy testi életünkre vonatkozó balga elképzelésekkel? Jézus Krisztus addig semmit sem tud megmagyarázni, amíg értelmünk lármás kérdései el nem hallgatnak és egyedül nem vagyunk vele.
Oswald Chambers - Krisztus mindenek felett
5067
2026.05.24.
PÜNKÖSD
Pünkösd ünnepe arra emlékeztet bennünket, hogy Isten ma is képes megújítani az ember szívét.
A Szentlélek ereje nemcsak egykor szállt le az apostolokra, hanem ma is vigasztal, vezet és reményt ad mindazoknak, akik nyitott szívvel keresik Őt.
Amikor elfáradunk, Ő ad erőt.
Amikor bizonytalanok vagyunk, Ő mutat utat.
Amikor a világ zajos és nyugtalan, Ő békességet hoz a lelkünkbe.
Legyen ez az ünnep a hit, a szeretet és az összetartozás ideje!
Kérjük együtt:
„Jöjj, Szentlélek Úristen, töltsd be szívünket világosságoddal, szereteteddel és békességeddel!”
Áldott, kegyelemteljes Pünkösdöt kívánunk mindenkinek!
5045
2026.05.23
Vétkezünk
„Ha bűneink ellenünk szólnak is, a te nevedre tekintettel bánj velünk, Uram! Mert számtalanszor elpártoltunk, vétkeztünk ellened!”
Jeremiás könyve 14:7
Körülnézel, és csak akkor veszed észre, hogy ismét ott vagy. A gödör mélyén. Megint elkövetted, megint nem gondolkodtál, vagy nem jól gondolkodtál, és ez lett a vége. Megint hazudtál, csaltál, loptál időt, szeretetet, tiszteletet. Megint nem voltál jó, pedig te nem így akartad. Megint hibát követtél el, ugyanazt, amit a múlt héten, meg előtte, és már annyiszor életed során. Megint nem Isten volt az első, megint nem érdekelte agyad kusza tekervényeit, hogy tartsd vele a kapcsolatot, és végül látod, mi lett a vége.
Már te is utálod magad. Undorral nézel a tükörbe, és néha legszívesebben a képébe vágnál annak, aki karikás szemekkel bámul vissza rád a foncsorozott üvegből. Miért? - fakad fel belőled a keserű kérdések sokasága. Miért nem gondoltam át még egyszer, miért nem tettem meg, amit meg kellett volna? Miért nem maradtam inkább csöndben, vagy miért nem beszéltem, amikor szükség lett volna rá?
Mardos a szégyen, mert tudod, mit kellett volna inkább választani. Mardos a szégyen, és vágysz arra, hogy megszabadulj mindettől, és újra kiléphess a fényre. Éhes vagy a bocsánatra, a feloldozásra, és nem elég, hogy a társad, aki ellen elkövetted, kész megbékélni veled. Nem elég, hogy az ember megbocsát, ha megbocsát, kell valami több, valami jobb, valódibb és biztosabb.
És Isten lehajol hozzád. Ő kész megadni azt, amire vágysz, amit keresel égen-földön, feltúrva a nagyvilág padlását és pincéjét, ám soha rá nem bukkanva. Ő kész a békére. Ő megbocsát. Eléd fut az úton, a nyakadba borul, és mint szeretett gyermekét ölel magához. Nem érdekli a bűn szaga, koszos ruháid és ápolatlan lelked. Hazaértél, és csak ez számít.
A bocsánat, a teljes bocsánat a tiéd, és ezt senki sem veheti el tőled. Tudja, hogy még meglátogatod azt a régi gödröt, ennek ellenére és ezzel együtt fogad vissza magához, mert szeret, és szeretné, ha végre igazán megtapasztalnád a tőle kapott szabadságot.
Bizony, sok bűnt követtünk el veled szemben, vétkeink ellenünk beszélnek. Bizony, tele vagyunk bűnnel, gonoszságunkat be kell ismernünk.
Ézsaiás 59 :12
"Mert nem olyan főpapunk van, aki ne tudna megindulni erőtlenségeinken, hanem olyan, aki hozzánk hasonlóan kísértést szenvedett mindenben, kivéve a bűnt. Járuljunk tehát bizalommal a kegyelem trónusához, hogy irgalmat nyerjünk, és kegyelmet találjunk, amikor segítségre van szükségünk."
Zsid. 4:15-16
Ő nem engedi, hogy olyan kísértések érjenek bennünket, amikben az ember ne tudna megállni. "Emberi erőt meghaladó kísértés még nem ért titeket. Isten pedig hűséges, és nem hagy titeket erőtökön felül kísérteni; sőt a kísértéssel együtt el fogja készíteni a szabadulás útját is, hogy el bírjátok azt viselni"
(1Kor. 10:13).
Forrás
http://reggelidicseret.blogspot.com/
5026
2026.02.22
A szeretet, mint döntés
A Szeretet...Mindent elfedez, mindent hisz, mindent remél, mindent eltűr.
Korintusiakhoz irt első levél 13. fejezet 7. vers
A Szeretet, ahogyan Pál apostol leírja, nem csupán egy érzelem, hanem egy aktív döntés. Ez a szeretet olyan, amely minden sebet begyógyít, mindent elfedez. Gondolj arra, hogy Isten szeretete is ilyen: Ő minden bűnt elfedez, mert az Ő kegyelme végtelen. Neked is lehetőséged van arra, hogy ugyanígy szeress másokat – megbocsátva, elengedve a sérelmeket, és szemet hunyva a gyengeségek felett.
Ne értsd félre. Isten nem korrupt. Ő nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal. Elfedezi, megbocsátja azokat a bűnöket, amelyeket bibliai bűnbánattal, megtéréssel leteszünk a kegyelem királyi széke elé a Krisztus áldozatában vetett hittel. A szeretet mindent hisz. Ez nem azt jelenti, hogy naivnak kell lenned, hanem azt, hogy képes vagy a másik emberben a jót látni, a legjobbat remélni még akkor is, ha csalódás ér. Ha Istenben bízol, képes leszel hinni, hogy Ő minden helyzetben munkálkodik, és a legnehezebb körülményekből is jót hozhat ki. A szeretet mindent remél. Nem adja fel, még akkor sem, amikor az út nehéznek tűnik. Amikor az élet kihívások elé állít, ne feledd, hogy Isten szeretete mindig reménységet nyújt. Az igazi szeretet nemcsak a jelenre tekint, hanem remél a jövőben, és hisz abban, hogy Isten tervei jók és tökéletesek. A szeretet mindent eltűr. Ez az egyik legnehezebb része a szeretetnek. Eltűrni a nehézségeket, az igazságtalanságokat és az emberi gyarlóságot nem könnyű. De ha a szeretet forrása Isten, akkor képes vagy kitartani. Ő megadja az erőt, hogy türelmes légy, és elhordozd a próbákat. Az igazi szeretet tehát nem függ a körülményektől. Neked is lehetőséged van arra, hogy ilyen szeretettel szeress másokat – olyan szeretettel, amely mindent elfedez, mindent hisz, mindent remél, mindent eltűr.
IMA: Uram, köszönöm, hogy Te mindent elfedező, hívő, remélő és türelmes szeretettel szeretsz engem. Kérlek, taníts meg engem is arra, hogy így szeressek másokat. Add, hogy ne a körülményeim határozzák meg a szeretetemet, hanem a Te példád vezessen. Segíts, hogy mindig megbocsátó, hívő, reménykedő és kitartó legyek a szeretetben. Ámen.
forrás: Viharban oltalom
5010
2026.05.21
Jézus hozzád megy
Egy alkalommal, amikor Jézus egy falun ment keresztül, észrevett egy vak embert, aki az út szélén üldögélt (János 9).
A vak Bartimeussal ellentétben, – aki odakiáltott Jézusnak, hogy könyörüljön rajta és gyógyítsa meg – ez a férfi nem szólította meg Jézust.
Csak csendesen ücsörgött, amikor odament hozzá.
A Bibliában sok példát találunk arra, amikor az emberek a hitüket használták, és megkapták a várva-várt csodájukat. Gondoljunk csak a vérfolyásos asszonyra, aki a tömegen átverekedve magát, megérintette Jézus ruhájának a szegélyét, és azonnal meggyógyult (Máté 9:20-22).
A leprás így szólt Jézushoz: „Uram, ha akarod, megtisztíthatsz" (Márk 1:40), és Jézus megtisztította.
Azután ott van a kapernaumi százados, aki a szolgájáért járt közben (Máté 8:8): „Uram, csak egy szót szólj és meggyógyul az én szolgám." Jézus őt is meggyógyította.
Ezek az emberek mind kezdeményeztek. Hitben kiléptek, és meglátták Isten jóságát.
Isten annyira irgalmas és nagyon szeret minket!
Vannak olyan időszakok, amikor ehhez a vak emberhez hasonlóan nekünk sincs hitünk. Amikor mi nem lépünk ki hitben, akkor Isten lép oda hozzánk. Ha csak az ember hite számítana, ha csak rajtunk múlna, akkor Jézus soha nem ment volna oda ehhez a vak emberhez, aki a hitnek semmi jelét nem mutatta. Csak üldögélt az útszélen, a saját bajával elfoglalva, és Jézus mégis odament hozzá.
Érdekes, hogy Jézus semmit sem mondott neki.
Nem próbálta kipuhatolni, vajon van-e hite az embernek.
Nem kérdezte tőle, hogy miben hisz. Egyszerűen, fogta magát, sarat csinált, megkente vele a vak férfi szemét, majd azt mondta neki, hogy mosakodjon meg a Siloám tavában.
Amikor a férfi ezt megtette, azonnal megnyílt a szeme. Életében először látta a kék eget, a színes virágokat és szeretteinek az arcát. Isten olyan dolgokat mutatott meg neki, amiket azelőtt még sohasem látott.
Ugyanezt akarja tenni veled is.
Jézus odamegy hozzád
Amikor ehhez az emberhez hasonlóan nekünk sincs hitünk, vagy amikor ilyeneket gondolunk, „lehetetlen", „már túl késő", „túlságosan elbuktunk", „soha nem fog megtörténni", Jézus akkor odajön hozzánk és megmutatja a jóságát, mint azelőtt soha!
forrás: Erdélyi keresztények - Határok nélkül
4984
2026.05.20.
„Senki sem jöhet énhozzám, ha az Atya, aki elküldött engem, nem vonzza őt.”
— János 6:44
Isten nem elvárja tőlünk a hitet, hanem felébreszti bennünk.
Aki talán egész életében nem kereste Istent, egyszer csak mégis megszólíttatik.
Van, amikor az ember egész életében azt hiszi, egyedül járja az útját. Keresi a válaszokat emberekben, könyvekben, a világ zajában… mégis ott marad a szív mélyén valami kimondhatatlan hiány.
És egyszer csak történik valami. Egy csendes pillanat, egy fájdalom, egy váratlan öröm, egy halk belső érzés… és a lélek meghall egy hívást.
Isten nem erővel lép be az életünkbe. Nem kényszeríti ránk a hitet. Finoman érinti meg a szívünket, és lassan felébreszti bennünk azt, ami talán mindig is ott volt: a vágyat az igaz szeretet, a béke és a remény után.
Van, aki gyermekkorától hisz.
Van, aki hosszú bolyongás után talál rá az Úrra.
És van, aki már majdnem feladta… amikor Isten mégis megszólítja.
Mert Ő minden szívet ismer.
És soha nem késő meghallani a hívását.
4953
2026.05.19.
Amikor Isten segítsége váratlan helyekről érkezik
"Igazán mondom néktek, hogy sok özvegyasszony élt Izráelben Illés napjaiban, amikor bezárult az ég három esztendőre és hat hónapra, úgyhogy nagy éhínség lett azon az egész vidéken, de egyikükhöz sem küldetett Illés, csak a Szidónhoz tartozó Sareptába egy özvegyasszonyhoz" (Lukács 4:25–26)
Jézus egy erőteljes igazságra emlékeztet bennünket — Izráelben nagy éhínség idején, amikor sok özvegy szenvedett, Isten nem hozzájuk küldte Illést. Ehelyett egy sareptai özvegyhez küldte prófétáját — egy pogány asszonyhoz, egy kívülállóhoz.
Ez meglepő.
Miért hagyta ki Isten Izráel sok özvegyét, és miért választott valakit, aki teljesen váratlan?
Mert Isten útjai magasabbak a mieinknél. Az Ő segítsége nincs korlátozva földrajz, háttér vagy emberi elvárások által. Ő az Ő akarata szerint cselekszik — és gyakran olyan helyekről hoz gondviselést, amelyekre mi soha nem is gondolnánk.
Az a sareptai özvegy alig rendelkezett valamivel — csak egy marék liszttel és egy kevés olajjal. Mégis, amikor hitben reagált, Isten a hiányát bőséggé változtatta. Az engedelmessége megnyitotta az ajtót a csoda előtt.
Sokszor ismerős helyeken keressük a segítséget — embereknél, akiket ismerünk, rendszerekben, amelyekben bízunk, erőforrásokban, amelyeket látunk. De Isten más utat választhat. Küldheti a gondviselést egy idegenen keresztül, egy késedelem által, egy bezárt ajtón át, vagy akár egy nehéz helyzeten keresztül.
Ne korlátozd Istent az elvárásaidra.
Ő használhat: – váratlan embereket
– ismeretlen helyeket
– valószínűtlen körülményeket
hogy beteljesítse az akaratát az életedben.
Amikor minden száraznak és üresnek tűnik, emlékezz erre: Isten pontosan tudja, hol vagy — és pontosan tudja, hol van a te ellátásod.
Bízz benne akkor is, amikor nem érted. Engedelmeskedj neki akkor is, amikor kevésnek tűnik, amid van.
Mert amikor Isten közbelép, még a legváratlanabb hely is az áldás forrásává válik.
A csodád talán nem úgy érkezik, ahogyan várod… de úgy fog jönni, ahogyan Isten elkészítette.
4940
2026.05.18.
Bánat ami jóra fordul
A hatalomért harcolnak emberek úgy, hogy a szívükben ott van a harag, a gyűlölet, a pusztítás és ezek miatt, a szenvedés valóban hozzákötődik az életünk szinte minden területéhez. Kitűzünk ugyan célokat, eltervezünk valamit és nem tudjuk megvalósítani. Szeretni akarunk embereket vagy számítani szeretnénk másokra, de cserbenhagynak. Mindnyájan várjuk, és szeretnénk a világ, az életünk jobbra fordulását, de sajnos, az ellenkezőjét tapasztaljuk.
Jézus megtapasztalta, és tudja, hogy az élet szenvedés, és beszélt arról is, hogy az emberiség élete sem lesz szenvedés nélkül. Sőt, még olyan szenvedés is lesz, amikor nem értjük, miért is kell ennek így lennie.
Jézus üzenete a mai Evangéliumban az, hogy a szomorúságunk ne maradjon meg a hangulatunk. érzelmeink szintjén, mert akkor újra termelődik a szomorúságunk, sőt, az egyre csak nagyobb, és nagyobb szomorúság lesz.
„Búcsúbeszédében Jézus így szólt tanítványaihoz: Bizony, bizony, mondom nektek: ti majd sírtok és jajgattok, a világ azonban örülni fog. Ti szomorkodtok, de szomorúságtok örömre fordul. Az asszony is, amikor szül, szomorkodik, mert eljött az ő órája; de amikor megszülte gyermekét, már nem emlékszik gyötrelmeire, mert örül, hogy ember született a világra. Így ti is most szomorkodtok ugyan, de majd viszontlátlak titeket. Akkor örülni fog szívetek, és örömeteket senki sem veszi el többé tőletek. Azon a napon már nem lesz több kérdeznivalótok tőlem. ( Jn 16,20 - 23a )
A világ örült, a tanítványok, és a Jézust követők pedig sírtak. De a szomorúságuk, ahogyan megmondta Jézus, örömre fordult.
Valóban, amikor Jézust másnap, Nagypénteken délután keresztre feszítették, a vallási vezetők, és még mások is örültek, de a tanítványok szomorkodtak. Ám harmadnap a szomorúságuk örömre fordult, amikor Jézus feltámadt!
Még nagyobb lett az örömük, amikor meg is jelent nekik. Jézus segíteni akar az apostoloknak, hogy elhiggyék, hogy Ő valóban feltámadt, és ott van velük. A tanítványok öröme csak fokozódott a negyven nap alatt, amikor Jézus többször is megjelent nekik, és evett velük, sőt Ő maga ad nekik enni.
Tudjuk már, hogy az emberi életünk nem lett kész azáltal, hogy megszülettünk, de az által sem, hogy tanultunk, és sikeres az életünk, vagy eljöttek a nyugdíjas éveink, az életünk még nincs készen úgy, ahogy az Isten, vagy mi is szeretnénk.
Történnie kell valaminek, ami kinyitja a lelkünket egy magasabb dimenzió felé. Aki kitárja a szívét Istennek, és egész odaadásával szereti, annak egészen biztosan több adatik mindenből. Nem is lehet ez másként.
„Az asszony is, amikor szül, szomorkodik, mert eljött az ő órája; de amikor megszülte gyermekét, már nem emlékszik gyötrelmeire, mert örül, hogy ember született a világra. (Jn 16,21)
Lett volna oka a rossz hangulatra, de őt átjárta az új élet derűje, és fölébe tudott emelkedni a saját fájdalmainak, érzéseinek.
Szabaduljunk meg mi is, a rossz hangulatok uralmától, és emeljük föl lelkünket egészen az Istenhez, és meg fogjuk tapasztalni, hogy a szomorúságunk csodálatos módon elmúlik és valóban, életünk örömre fordul.
forrás: Facbook
4911
2026.05.17
Jeremiás szabadítása
Meghallotta az etióp Ebed-Melek, a királyi palota egyik tisztje, hogy Jeremiást a ciszternába vetették. A király akkor a Benjámin-kapuban tartózkodott, 8. ezért kiment Ebed-Melek a királyi palotából, és így szólt a királyhoz: Uram, király! Rosszul tették ezek az emberek, amikor így bántak Jeremiás prófétával, hogy a ciszternába dobták. Anélkül is meghalt volna az éhínség miatt, hiszen nincs már kenyér a városban! Akkor a király ezt parancsolta az etióp Ebed-Meleknek: Vigyél innen magaddal harminc embert, és húzasd föl Jeremiás prófétát a ciszternából, mielőtt meghalna! Ebed-Melek tehát magával vitte az embereket, bement a királyi palotába, a kincstár alatt levő helyiségbe, összeszedett ott régi és elnyűtt ruhadarabokat, és lebocsátotta azokat Jeremiásnak köteleken a ciszternába. Majd ezt mondta az etióp Ebed-Melek Jeremiásnak: Tedd ezeket a régi és elnyűtt ruhadarabokat hónod alatt a kötelek alá! Jeremiás úgy tett, és akkor kihúzták Jeremiást kötéllel, és kiemelték a ciszternából. Ezután Jeremiás a börtön udvarán tartózkodott.
Jeremiás 38:7-13.
Van egy történet, ami csendben, de nagyon erősen beszél arról, hogyan működik Isten gondviselése akkor is, amikor minden reménytelennek tűnik.
Jeremiás prófétát egy iszapos verembe vetették. Nem börtönbe, nem egy „nehéz helyzetbe”,hanem egy olyan mélységbe, ahol az ember lassan eltűnik. Nincs kapaszkodó, nincs kiút, és az éhhalál lett volna a vége. Emberileg ez egy lezárt történetnek tűnt.
És mégis történt valami.
Isten küldött valakit.
Ebed-Meleket, egy etióp udvaroncot, egy kívülállót, akit sokan talán nem is tartottak „fontosnak”.
Mégis ő lett az, aki nem maradt csendben. Ő lett az, aki bement a királyhoz, és kiállt Jeremiás mellett.
Nem volt ez biztonságos döntés.
De volt benne bátorság és szív.
És amikor Jeremiást kihúzták a veremből, Ebed-Melek nem csak köteleket használt. Rongyokat tett alá, hogy ne sérüljön tovább a teste.
Nem csak megmentette ,hanem gyengéden mentette meg.
Figyelt arra is, hogyan jön ki a mélységből.
Gyengéd volt hozzá és nem akarta,hogy jobban sérüljön a teste és a lelke ami a verembe amúgy is kárt szenvedett.
Fontos,hogy a segítség nyújtás közben figyeljünk a másik emberre!
Ebed-Melek jó példa erre.
Nem csak az a lényeg,hogy segítsünk hanem az is, hogy könyörülettel tegyük.
Ez több, mint egy történelmi pillanat.
Ez egy üzenet.
Hogy Isten néha úgy szabadít meg, hogy embereket mozdít meg.
És hogy a szabadulás nem mindig hirtelen csoda, hanem néha egy bátor ember döntése, aki nem néz félre.
Lehet, hogy te is voltál már „veremben”.
Olyan helyen, ahol nem láttad a kijáratot.
Ahol úgy tűnt, hogy minden késő.
De ez a történet azt mondja: nem vagy elfelejtve a mélyben sem.
És azt is mondja: Isten nem csak a csodát készíti elő, hanem a segítséget is.
Embereket, akik megszólalnak érted.
Embereket, akik nem hagynak ott.
Embereket, akik mernek közbenjárni, amikor mások hallgatnak.
És talán te is lehetsz Ebed-Melek valaki életében.
Aki nem fordul el.
Aki nem mondja azt, hogy „ez nem az én dolgom”.
Hanem aki észreveszi: valaki ott lent van, és szüksége van arra, hogy valaki felemelje.
Mert Isten gondviselése sokszor így néz ki:
nem csak fentről jön…
hanem embereken keresztül érkezik.
És ha most te vagy a veremben
vagy ha csak úgy érzed, hogy ott vagy ,
emlékezz erre:
Isten nem felejtett el.
És a megoldás már elindult feléd, csak még nem látod.
Ő már mozdít dolgokat érted.
forrás: Facebook
4881
2026.05.16.
NÓÉ
"Hit által kapott intést Noé a még nem látható dolgokról, és Istent félve készítette el a bárkát háza népe megmentésére. E hite által ítélte el a világot, és a hitből való igazság örökösévé lett."
Zsidókhoz írt levél 11:7
Noé története nem csak egy bárkáról és egy özönvízről szól. Hanem hitről. Engedelmességről. Kitartásról. Arról, hogy mit teszel akkor, amikor mindenki más mást mond, mint Isten.
Képzeld el, milyen lehetett éveken át építeni egy hatalmas bárkát úgy, hogy közben az emberek kinevették. Bolondnak tartották. Gúnyolták. Biztos sokan mondták neki, hogy értelmetlen, amit csinál. De Noé nem az emberek hangjára figyelt, hanem Istenére.
A hit sokszor nem könnyű. Néha azt jelenti, hogy egyedül mész. Hogy nem értenek meg. Hogy nem követ a tömeg. De Isten sosem azt kérte, hogy népszerű legyél. Azt kérte, hogy bízz benne.
És lehet, hogy most te is olyan helyzetben vagy, ahol mindenki más irányba menne. Lehet, hogy furcsának néznek azért, mert Istent választod. Mert másként gondolkodsz. Mert ragaszkodsz a hitedhez.
De ne feledd: Noé sem volt egyedül. Isten vele volt végig.
Néha jobb Istennel egyedül menni, mint nélküle a tömeggel.
"Noé igaz ember volt, tökéletes a maga nemzedékében. Istennel járt Noé."
– 1Mózes 6:9
forrás: Száz Anett Facebook posztjának felhasználásával
4861
2026.05.15
Elengedés
Az élet egyik legnehezebb dolga az, amikor tudnunk kell, hogy mikor jött el az ideje az elengedésnek..
Néha sokáig ragaszkodunk valamihez, még akkor is, amikor Isten már befejezte azt. Tovább imádkozunk érte. Tovább reménykedünk, hogy megváltozik. Tovább belefektetjük az energiánkat. De mélyen a szívünkben már tudjuk, hogy Isten halkan ezt suttogja:
„Ideje elengedni.”
Van egy erőteljes tanulság, amit Dávid életéből tanulhatunk.
A 2Sámuel 12:15–23-ban azt látjuk, hogy amikor Dávid gyermeke megbetegedett, mindent megtett, amit csak tudott. Böjtölt. Imádkozott. A földön feküdt, és Istenhez kiáltott. Dávid nem adta fel, amíg még volt remény.
Bár a helyzet a Betsabéval elkövetett bűnének következménye volt, Dávid mégis imádkozott. Mégis böjtölt. Mégis hitt abban, hogy talán Isten irgalmat mutat.
De aztán történt valami.
A gyermek meghalt.
Amikor Dávid rájött, mi történt, a Biblia valami nagyon meglepőt mond.
Felállt. Megmosakodott. Ruhát váltott. És bement az Úr házába, és imádta Istent.
Ez a pillanat mindig mélyen megérinti a szívemet.
Amíg a gyermek élt, Dávid harcolt imádságban. De amikor felismerte, hogy az időszak véget ért, elfogadta azt, amit Isten megengedett, és továbblépett.
Nem maradt örökké a földön.
Amikor szolgái megkérdezték, miért hagyta abba a gyászt, Dávid nagyon mély dolgot mondott a 2Sámuel 12:22–23-ban:
„Amíg a gyermek élt, böjtöltem és sírtam… Ki tudja? Talán az Úr kegyelmes lesz hozzám, és a gyermek életben marad. De most, hogy meghalt, miért böjtölnék? Én elmegyek majd hozzá, de ő nem tér vissza hozzám.”
Ezekben a szavakban valami nagyon erőteljeset látunk.
A remény három szintjét.
Az első szint a remény a helyzet közepette. Ez az a remény, amikor a helyzet még alakul, és még van egy lehetséges kiút.
A második szint a remény a helyzet ellenére. Ez az, amikor minden lehetetlennek tűnik, mégis a szívedben hiszed, hogy Isten képes a lehetetlenre.
A harmadik szint az örök reménység. Ez az a remény, amit Dávid kifejezett, amikor a gyermek meghalt. Tudta, hogy a földi helyzet véget ért, de hitt abban, hogy egy napon újra látni fogja a gyermeket.
Más szóval: még amikor ebben az életben minden összeomlik, a remény akkor sem hal meg. Mert a reményünk nemcsak abban van, ami itt történik. A reményünk abban is van, amit Isten ezen az életen túl készített el.
Barátom, ez valami nagyon fontos dologra tanít minket.
Néha harcolunk imádságban, mert még van remény a helyzetben. Néha tovább hiszünk akkor is, amikor minden lehetetlennek tűnik. De néha bíznunk kell Istenben akkor is, amikor a végeredmény nem az, amiért imádkoztunk.
Mert a hitünk nem csak az eredményeken alapul.
Isten jellemén és hűségén alapul.
És ez visszavisz bennünket az elengedés tanulságához.
Eljön egy pillanat, amikor a ragaszkodás már nem hit, hanem ellenállás. Néha Isten ezt mondja:
„Amihez ragaszkodsz, az nem az, amit a jövődre készítettem.”
Ez az élet sok területén megtörténik.
Néha egy kapcsolat az. Belefektetted a szívedet, az idődet, az energiádat. De valahol belül már tudod az igazságot. Tudod, hogy ez az ember nem a megfelelő számodra. Néha ez egy olyan kapcsolat, amely lassan elszívja a békességedet. Néha barátságok, amelyek már nincsenek összhangban az elhívásoddal.
A Biblia figyelmeztet a Példabeszédek 13:20-ban:
„Aki bölcsekkel jár, bölccsé lesz, a bolondok társa pedig kárt vall.”
Azok az emberek, akikkel együtt jársz, vagy erősítik a rendeltetésedet, vagy csendben rombolják azt. Egy rossz kapcsolat lassan tönkreteheti azt, amit Isten építeni akar az életedben.
Ezért figyelnünk kell arra, kikkel járunk együtt.
Mert néha az életed következő szintje megköveteli, hogy elengedj bizonyos kapcsolatokat, környezeteket és kötődéseket.
Néha a legnehezebb elengedni azt, amit egykor nagyon szerettél. De az élet előbb-utóbb mindannyiunktól áldozatot kér.
Gondolj Ábrahám történetére a 1Mózes 22:1–12-ben. Amikor Isten próbára akarta tenni Ábrahám szívét, azt kérte tőle, hogy áldozza fel a fiát, Izsákot. Nem Izmaelt kérte. Izsákot kérte. Mert Izsák volt az a fiú, akit Ábrahám mélyen szeretett.
Isten nem el akarta pusztítani Ábrahámot.
Isten a szívét vizsgálta.
Néha Isten azért kér tőlünk valamit, hogy engedjük el, nem azért, mert örökre le akar zárni egy fejezetet, hanem azért, mert tudni akarja:
„Fontosabb ez az ajándék számodra, mint az, aki adta?”
Barátom, ha Isten a szívedhez szól valamiről, amit el kell engedned, szeretnélek ma bátorítani.
Ne ragaszkodj ahhoz, amit a menny arra kér, hogy engedd el.
Néha az elengedés veszteségnek tűnik.
De néha az elengedés valójában összhangba kerülés Isten tervével.
Ahogyan Dávidnál is történt, eljön egy pillanat, amikor újra fel kell állnod. Meg kell mosnod az arcodat. Újra imádnod kell Istent. És tovább kell menned abba a jövőbe, amit Isten még mindig elkészített számodra.
Az elengedés nem azt jelenti, hogy Isten elhagyott téged.
Néha az elengedés az a dolog, ami helyet készít az életed következő fejezetének.
forrás: Facebook - Egy új élet
4840
2026.05.14.
A meg nem vásárolható vezető
Sámuel ezt mondta Izráel egész közössége előtt: „Látjátok, megtettem, amire kértetek: királyt állítottam Izráel élére. Most már van királyotok, aki vezessen titeket, én pedig megöregedtem és megőszültem, fiaim is felnőttek, és közöttetek élnek. Ifjúságomtól fogva mindmáig vezettelek titeket. Itt állok előttetek, most mondjátok a szemembe az Örökkévaló és a király előtt, ha valakinek elvettem ökrét, vagy szamarát! Most szóljatok, ha valakit becsaptam, megkárosítottam, vagy ajándékot fogadtam el tőle megvesztegetésül, hogy a javára ítéljek! Szóljatok, és ha kárt okoztam, jóváteszem.” A nép egyhangúlag válaszolta: „Nem, Sámuel, nem csaptál be, sem nem károsítottál meg senkit; és nem fogadtál el ajándékot sem.” Sámuel akkor ezt mondta: „Az Örökkévaló és a király legyen a tanúm, hogy a mai napon mindezekben a dolgokban ártatlannak találtatok engem!” „Igen, az Örökkévaló a tanú erre!” — válaszolta a nép egyhangúlag. „Valóban, az Örökkévaló a tanú — folytatta Sámuel —, aki kiválasztotta Mózest és Áront, és általuk kihozta őseinket Egyiptomból.
Sámuel első könyve 12. fejezet 1-6. versek
Egy bünöző testvérpár nagy vagyonra tett szert nem éppen becsületes, törvénytisztelő módon és a sok pénzzel nagy befolyásra is tettek szert. A testvérpár egyike meghalt, de egyik egyház sem akarta vállalni a temetését. A még élő testvér elment egy istenfélő lelkipásztorhoz és megkérte vállalja el a temetési istentiszteletet. A lelkipásztor igent mondott hiszen úgy gondolta egy jó lehetőség lesz az evangéliumot hirdetni a megjelentek előtt. A még élő testvér azt mondta a lelkipásztornak: " Annyit fizetek, amennyit csak kér, ha valamikor a prédikációjában belefoglalja, hogy a testvérem olyan volt, mint egy szent. Ezen kívül nem érdekel, hogy mit mond, csak ez legyen benne."
A lelkipásztor így szólt: " Én Isten embere vagyok. Nem vagyok megvásárolható. Nem kell nekem fizetnie, de azt belefoglalom a prédikációba, amit kért anélkül, hogy ezért fizetne nekem."
A temetésen pedig valóban ez történt. A lelkipásztor így szólt:
" Jól tudjátok kedves megjelentek, hogy az elhunyt sajnos nem volt a becsület mintaképe. Nem éppen törvényes, tisztességes eszközökkel tett szert tetemes vagyonára és a törvénnyel is többször összeütközésbe került. Mindezek ellenére olyan volt, mint egy szent a testvéréhez képest, aki eljött hozzám és megpróbált megvesztegetni engem azt elvárva, hogy hazudjak szépeket az elhunyt testvéréről ahelyett, hogy őszintén megtért volna Isten előtt."
Isten Igéjében ma valami olyat látunk, ami a modern híradókban szinte elképzelhetetlen: egy vezetőt, aki önként és dalolva áll oda a „nyilvános átvilágítás” elé, mielőtt átadná a stafétát. Sámuel megöregedett. A haja megőszült, a fiai felnőttek – a biológiai órája ketyeg. De mielőtt végleg hátralépne, tesz egy döbbenetes felajánlást a nép előtt: „Itt állok. Mondjátok a szemembe, ha valakit becsaptam, ha elvettem valamit, ami a másé volt, vagy ha hagytam, hogy egy vesztegetési célból felajánlott arany, ezüst vagy más ajándék elhomályosítsa a látásomat.”
Képzeld el ezt a jelenetet a mai közéletben! Sámuel nem a szóvivők mögé bújik, és nem a jogászait küldi maga helyett. Odaáll a tömeg elé ő maga, és a jellemét, tisztességét kínálja fel ellenőrzésre. A nép válasza pedig egyhangú: „Tiszta vagy.”
A pszichológia és a vezetéstechnika sokat beszél a „bizalmi tőkéről”. Sámuelnek ez a tőkéje nem a hatalmából fakadt, hanem a következetességéből.
A keresztény vezető olyan, mint egy lámpás a világban: nem a saját fényével világít, hanem azért van ott, hogy Isten tüzét hordozza. Ha a lámpás koszos, a fény is eltorzul. Sámuel lámpása tiszta maradt.
Ha Sámuel csalt volna, nemcsak a saját nevét sározza be, hanem az Istenét is, aki elhívta.
Amikor te a munkahelyeden korrekt maradsz egy olyan helyzetben, ahol mindenki más „okosba” oldja meg a dolgokat; (akkor is, ha az istentelen kollégáid gyülölnek emiatt), amikor nem csapsz be senkit a saját előnyödért, akkor te éppen a királyi papságodat gyakorlod. A korrupció elutasítása nem azt jelenti, hogy tökéletes vagy, hiszen Sámuel is látta a saját fiainak hibáit, hanem azt, hogy elszámoltatható vagy. Kész vagy elismerni a téves döntéseidet és jóvátenni azokat, ha van rá lehetőséged. Sámuel végül nem a nép véleményére építette a békességét. Azt mondta: „Az Örökkévaló a tanúm.” Ez a legmélyebb felszabadulás egy keresztény ember számára.
Ha Isten a tanúd, akkor nem a látszatnak élsz, hanem a Valóságnak. Sámuel azért tudott nyugodt szívvel hátralépni, mert tudta: nem a népnek akart tetszeni, hanem Annak, aki kihozta a népet Egyiptomból.
Ma ne azzal töltsd az idődet, hogy a „márkádat” építed vagy a hírnevedet véded. Építsd a jellemedet a csendben, az apró döntéseidben, ott, ahol senki sem lát – csak az Örökkévaló. Mert a nap végén nem az számít, hogy mit mondanak rólad a Facebookon, hanem az, hogy van-e békességed a szívedben, amikor Isten elé állsz.
A te életed talán az egyetlen Biblia, amit a környezetedben élők valaha „elolvasnak”. Legyen az a szöveg tiszta, hiteles és hűséges az Eredetihez. Ne érts félre. A Krisztus követésben nem az Isten elfogadásának a záloga, hanem éppen Isten kegyelmének és a Krisztusban vetett élő hitednek gyümölcse, ami a Szentlélek újjátevő munkájának eredménye.
Ha pedig úgy olvasod ezeket a sorokat, hogy érzed nem voltál egyenes Isten és/vagy emberek előtt, vállalj felelősséget, ismerd el, és tégy meg mindent, ami rajtad múlik, hogy jóvátedd, amit elrontottál.
Ha pedig arra gondolsz, hogy szívesen megtennéd ezt, de megbotránkoztatsz vele másokat hadd mondjam el neked, hogy másokat azzal botránkoztatsz meg igazán, ha úgy teszel mintha jellemes ember lennél az Úr előtt, miközben mindenki látja rólad, hogy nem vagy az.
IMA: Uram, köszönöm Sámuel példáját, aki hűséges maradt a kicsiben és a nagyban is. Kérlek, formáld az én szívemet is olyanná, amely nem a kerülőutakat keresi, hanem az igazságot. Adj bátorságot az őszinteséghez és erőt a neked tetsző jellemhez a mindennapi döntéseimben. Köszönöm, hogy Krisztusban királyi papsággá tettél – segíts, hogy az életem ma Téged dicsőítsen, és másokat is a Te világosságodhoz vezessen. Jézus Krisztus nevében, Ámen.
forrás: Facebook-Viharban oltalom.
4821
2026.05.13.
Porba írva
Az emberek hamar észreveszik mások vétkeit és elítélik őkat azokért, De sajátjukat takargatják, vagy annak jogosságát megmagarázzák. Isten előtt azonban nincs rejtve semmi sem. Ő ismeri a bűnöket, a bűnt elkövetők neveit. Jézus sem véletlen mondta: Az vesse rá az első követ aki közületek bűntelen. Senki sem szeretne találkozni a porba írt saját nevével.
Várt az asszony remegve, sírva...
JÉZUS tudta, s a porba írta az engedetlenek nevét.
"Mikor pedig Jézus felegyenesedék és senkit sem láta az asszonyon kívül, monda néki: Asszony, hol vannak azok a te vádlóid? Senki sem kárhoztatott-é téged? Az pedig monda: Senki, Uram!"
Jézus azt mondta a farizeusoknak, akik meg akarták kövezni a házasságtörő asszonyt: „AZ VESSE RÁ AZ ELSŐ KÖVET, AKI BŰNTELEN KÖZÜLETEK” (János 8:7). A Szent Szellem munkálkodott és meggyőzte a farizeusokat a bűneikről. Senki nem merte az első követ az asszonyra dobni. De várjunk csak! Volt az ott tartózkodók között olyan, aki bűn nélküli volt?
Ó, IGEN, VOLT! DE CSAK EGY, ÉS AZ Ő NEVE JÉZUS VOLT.
A Biblia úgy beszél róla, mint „aki bűnt nem ismert” (2Kor 5:21). Neki joga lett volna lehajolni, felvenni azt az első követ, és végrehajtani az asszonyon a halálos ítéletet. Miért nem hajtotta végre Jézus a 3Mózes 20:10 rendeletét? VALÓJÁBAN MEGTETTE, CSAK MÁS MÓDON! Abban a pillanatban Krisztus már úton volt a keresztre, hogy meghaljon az asszony helyén, és hogy üdvösséget, megbocsátást és örök életet adjon neki.
Ez ma is igaz mindenkire, aki elfogadja Jézust, mint Megváltóját. Jézus mindnyájunkért meghalt. Az életét adta a halálért cserébe.
Néhány vallásban még napjainkban is megköveznek embereket, de a keresztény hit nem ilyen, MERT JÉZUS MEGHALT MINDNYÁJUNKÉRT! Kérlek, osszátok ezt meg minél többekkel!
REINHARD BONNKE
4800
2026.05.12
ILLÉS SZELLEME
Isten Illés prófétát küldte el, amikor a nép szíve megosztott lett, elpártolt Istentől és bálványokhoz fordult. Az volt a feladata Illésnek, hogy egy szellemi keveredésből visszafordítsa a nép szívét az egy igaz Istenhez. Demonstrálta Isten erejét és megtérésre hívta az embereket, hogy fordítsanak hátat az eddigi életmódjukból, hogy kizárólagosan Istené legyenek és csak őt szolgálják.
Mielőtt bemerítő János megszületett, Gábriel arkangyal ezt jelentette ki róla:
“Az Úr előtt fog járni Illés erejével és szellemével, hogy felkészítse az embereket az Úr számára. Az apákat és a gyermekeket ki fogja békíteni egymással. Az engedetleneket pedig elvezeti majd, hogy úgy gondolkodjanak, mint az igazak” (Lukács 1:17)
Bemerítő János ideje előtt 400 évig nem volt kijelentés Istentől. Egy apátia állapota közepette küldte őt az Úr. Amikor eljött az idő, Bemerítő János kijön a pusztából Illés szellemével és erejével. Felkészítette a nép szívét az Úr Jézus eljövetelére azáltal, hogy megtérésre hívta az embereket. Bemerítette őket, hogy ezáltal kifejezzék őszinte megtérésüket az Isten ellen követett bűneiktől. Hirdette, hogy hamarosan megjelenik a Messiás.
Most, ezekben az utolsó időkben is Illés szelleme és ereje jön. Az apátia közepette, ahol sokak szíve megosztott lett és bálványokhoz fordultak, Isten vissza akarja állítani a népe szívét önmagához, hogy kizárólagosan az övéi legyenek. Ahogyan Bemerítő János által tette, most is készíteni fogja az Úr útját Illés szelleme, - Szent Szellem vezetése által, hogy felkészítse a menyasszonyt az Úr Jézus visszajövetelére.
Ezt írja az utolsó időkről Isten igéje: “Én pedig elküldöm hozzátok Illés prófétát, mielőtt eljön az Úr nagy és félelmetes napja. Az atyák szívét a gyermekekhez téríti, a gyermekek szívét az atyákhoz, hogy pusztulással ne sújtsam a földet, amikor eljövök.” (Malakiás 3:23-24)
Ami Illés és Bemerítő János feladata volt, az lesz többeknek a feladata, hogy felkészítsék a menyasszonyt, mielőtt visszatér az Úr.
Ez az idő jön most!
Gégény Dávid
4778
2026.05.11
A bűn megoldása
"Nagy vihar támadt a tengeren, és már azt hitték, hogy hajótörést szenvednek. "
(Jónás 1,4)
Jónás nem akar elmenni Ninivébe, hanem menekül Isten elől. Aki ezt teszi, egyre mélyebbre süllyed. A hajó alján mély álomba merül. Sokan keresik a narkózist a bűn megoldása helyett.
Jónás ezzel Isten kegyelmes tervét nem tudja meghiúsítani (hogy megmentse Ninivét), de sok bajt szerez magának és másoknak is. „Nagy vihar támadt a tengeren..." A bűnnek mindig következménye van, akkor is, ha ez nem azonnal jelentkezik. Nem gondolta Jónás, hogy ekkora lavinát indít el azzal, hogy nem engedelmeskedik Istennek. Isten azonban nem mond le sem Ninive, sem Jónás megmentéséről. Életünk viharainak sokszor ez az oka és a célja.
A hajón már mindenki imádkozik, csak Jónás nem. Hogyan tudna leborulni Isten előtt az, aki háttal áll neki? A bűn mindig magányossá tesz, elválaszt Istentől és egymástól is. A kapitány felébreszti, ő bevallja: „miattam támadt ez a nagy vihar rátok." Mindig nagy eredmény, ha valaki eljut oda, hogy nem mentegetőzik, hanem nevén nevezi bűnét.
A vihar azonban mégsem csendesedett. Miért? Mert nem jó helyen vallott Jónás. A hajósok nem tudnak mit kezdeni az ő engedetlenségével. Az előtt kellene bűnt vallania, aki ellen vétett, Istennek. Így nem jut eszükbe más megoldás, mint hogy „dobjatok a tengerbe". És ez mit old meg? A bűnnel szemben tehetetlen az ember. A bűn következménye a halál.
Ezért fontos tudnunk, hogy Jézus Krisztus óta mégsem kell feltétlenül meghalnunk a bűneink miatt. Mert ő már meghalt helyettünk. Isten nem minket, hanem a bűneinket akarja a tenger mélyére dobni (Mik 7,19). Boldog ember az, aki nem valamilyen narkózisba menekül a bűnével Isten elől, hanem Istenhez menekül, neki vall, és hittel megragadja az ő kegyelmét. Ez a bűnkérdés egyetlen valódi megoldása.
Cseri Kálmán igehirdetései és gondolatai.
4763
2026.05.10.
Szabadulj meg a félelemtől!
Lukács 8,50:
„Amikor Jézus ezt meghallotta, így szólt az apához: Ne félj, csak higgy, és meggyógyul.” (RÚF)
Jézus azt mondta Jairusnak, hogy „csak higgy”, ami arra utal, hogy egyszerre működhet bennünk a hit és a félelem. Ezért mondja Jakab, hogy ne legyünk kétlelkűek, vagyis ne kételkedjünk. (Jak 1,5-8) A félelem hatástalanítja a hitet. Ugyanabban az időben lehetnek hittel teli és hitetlen gondolataink.
A félelem és a hit egymással ellentétes erők. A félelem valójában a hit ellenkezője; és nem más, mint hogy Istenen kívül valaki vagy valami másban hiszünk. A félelem a Sátánnak és a halálnak tesz ki minket, míg a hit a befogadóivá tesz mindannak, amit Isten tartogat nekünk. Jézus ezért mondta Jairusnak, hogy „Ne félj”. Jairus félelme megpecsételte volna a lánya halálát.
Ahelyett, hogy hatalmas mennyiségű hitet próbálnánk felhalmozni a félelmeink és a hitetlenségünk leküzdésére, egyszerűbb módszer az, ha a forrásukat kiiktatva eltávolítjuk a félelmeinket. Akkor a megmaradó egyszerű „gyermeki” hitünk megteszi a dolgát. Nem kell hozzá nagy hit, csak tiszta hit.
Honnan ered a félelem? A 2Timótheus 1,7-ben ezt olvashatjuk: „Mert nem a félelem szellemét adta nekünk Isten, hanem az erő, a szeretet és a józanság szellemét.” (RÚF) Nem Istentől származik. A félelem úgy tud ránk törni, hogy a figyelmünket levesszük Jézusról és a helyzetünkre irányítjuk.
A félelem vagy a kétség nem tud csak úgy legyőzni bennünket. Be kell engednünk. Ugyanúgy, ahogy a hit Isten Igéjének hallásából van, a félelem abból fakad, hogy hallunk vagy látunk valamit, ami ellentétes Isten Igéjével. Nem kísértene minket a félelem vagy a kétely, ha nem foglalkoznánk azokkal a dolgokkal, amelyekkel a Sátán ezt a félelmet és kételyt közvetíti.
Sátán igyekszik elterelni a figyelmünket, hogy a problémáinkon gondolkodjunk. Egyetlen probléma sem túl nagy Isten számára. Istenre kell vetnünk az ezzel kapcsolatos gondunkat, és egyedül Jézuson, az Igén kell tartanunk a szemünket.
forrás: Facebook - Egy új élet
4737
2026.05.09
Kiáltás a mélyből
"Jónás imádkozott Istenéhez, az Úrhoz a hal gyomrában. "(Jón 2,2)
Jónást saját kérésére a hajósok bedobják a tengerbe, s a vihar erre elcsendesedik. Ennyire megkeményedhet egy ember szíve, hogy inkább a halált választja, mint az engedelmességet. Isten őrizzen bennünket ettől!
Az Úr azonban nagyon türelmes, meg akarja menteni Jónást. Ha egyelőre nem tud általa munkálkodni, akkor először benne dolgozik. Odaparancsol egy nagy halat, ami mint egy mentőcsónak megmenti Isten szolgáját a haláltól.
A nagy halban végre megszólal Jónás. Eddig egy szava sem volt Istenhez, nem mondott sem igent, sem nemet, csak némán menekült előle. Most beszél, imádkozik. Néha mi is csak egy nagy halból - megoldhatatlan helyzetből, betegségből, valamilyen függőségből - kezdünk kiáltani Istenhez. Meg kell ezt várni, nem lehetne már előbb? Onnan is lehet, a legnagyobb mélységből is eljut Istenhez az imádság, de ő minket a vele való folyamatos, boldog párbeszédre teremtett. Ezt kellene gyakorolnunk.
Jónás imádkozik - de a szíve még nem változott meg. Vágyódik Isten után, elmondja, milyen szoros helyzetben van, de hiányzik belőle az, amivel a tékozló fiú kezdte: vétkeztem, de szeretnék újra neked engedelmeskedni. Amíg valaki ragaszkodik a maga igazához, és nem ad igazat Istennek, késlelteti a szabadulását.
Isten olyan türelmes, hogy ad még egy esélyt a makacs szolgának. „Az Úr parancsot adott a halnak, és az kiköpte Jónást a szárazföldre." Csak vissza ne éljünk Isten türelmével!
Cseri Kálmán igehirdetései és gondolatai.
4719
Jeremiás igazsága
A probléma sosem Jeremiás volt… hanem az igazság, amit kimondott.
Az emberek nem a hangneme vagy a személyisége miatt utasították el. Azért utasították el, mert jobban szerették a hazugságokat, mint az igazságot. Lágy szavakat, vigasztaló üzeneteket, a megbánás nélküli béke ígéreteit akarták. És amikor Jeremiás azt mondta, amit Isten mondott, azt tették, amit a világ mindig is tett az igazsággal: megtámadták azt
Megverték és nyilvánosan leleplezték (Jer 20:2).
Úgy gúnyolták, mintha őrült lenne (Jer 20:7).
Inkább hamis prófétákra hallgattak, akik azt mondták nekik, amit hallani akartak (Jer 5:31; Jer 6:14).
És amikor az igazság elviselhetetlenné vált, megpróbálták elhallgattatni azzal, hogy bezárták és egy ciszternába vetették meghalni (Jer 37:15; Jer 38:6).
Ez nem ókori történelem… ez egy tükör.
A világ ma is ugyanaz marad:elutasítja, ami kihívást jelent számára.
Tapsolja ami megtéveszti, szereti azt, ami lehetővé teszi számára, hogy ugyanolyan maradjon.
Ez nem tudatlanság… ez egy választás.
Ezért, ha úgy döntesz, hogy Isten igazságát éled és hirdeted, légy felkészülve: nem mindenki fog ünnepelni téged. Lesznek, akik ellenállnak neked, mások elutasítanak… mert az igazság nem alkalmazkodik az emberi szívhez; szembeszáll vele.
De egy dolog nem változik:
Isten nem hagyja el azokat, akik szilárdan állnak.
„Harcolni fognak ellened, de nem győznek le, mert én veled vagyok”
(Jeremiás 1:19).
A világ szeretheti a hazugságokat, de Isten igazsága soha nem szűnik meg igaz lenni.
forrás: Facebook
4702
2026.05.07
Amikor Isten felráz
„Az Úr… letett egy völgyben. Tele volt az csontokkal… és már nagyon szárazak voltak.” (Ezékiel 37:1–2)
Isten azt mondta Ezékielnek, hogy hirdesse ki igéjét egy csontokkal teli völgynek, és íme, egy hatalmas sereg állt fel a csontokból. Ezek a halott, száraz csontok szerteszét hevertek. Talán te is úgy érzed, hogy a reményeid szertefoszlottak, a lelked kiszáradt, az életed pedig darabokra hullott. Hogy mire van szükséged ekkor?
Arra, hogy Isten felrázza a dolgokat az életedben.
„A csontok… remegni kezdtek, és egymáshoz illeszkedtek.” (7. v.)
Örülj neki, ha reszketnek és rázkódnak a dolgok a magánéletedben, a családodban vagy a munkahelyeden, mert ez azt jelenti, hogy Istennek nagy tervei vannak veled.
Arra, hogy Isten szóljon hozzád Igéjén keresztül.
„Ti, száraz csontok, halljátok az Úr igéjét!” (4. v.)
Isten hatalmas sereget állított elő ebből a csontkupacból, amely képes volt győzelmet aratni és véghez vinni az Úr terveit. Isten Igéje benned is ezt végzi el.
„Megismeritek az igazságot, és az igazság megszabadít titeket” (János 8:32) – mondta Jézus.
Merülj hát el Isten Igéjében, és engedd, hogy Isten Igéje beléd ivódjon!
Arra, hogy Isten beléd lehelje Szentlelkét.
„Jöjj elő, lélek, és lehelj ezekbe…, hogy életre keljenek! …Akkor… talpra álltak: igen-igen nagy sereg volt.” (Ezékiel 37:9–10)
Amikor Isten Lelke erővel tölt el, felülmúlod a várakozásaidat és nagy dolgokat fogsz tenni Istenért.
Ezékiel nem látta a lehetőséget ezekben a csontokban mindaddig, amíg Isten fel nem nyitotta a szemét. Nem számít hát, mit mondanak mások, Isten látja a benned rejlő potenciált, és ezért ráz fel téged.
forrás: Facebook - Egy új élet.
4686
2026.05.06
Füle Lajos: Hibáink
Sorsfordító hónapok, évek
során hibáink visszatérnek.
Takarni őket nincs mivel,
hát bánni kell, szégyellni kell.
"Sőt bevallom bűneimet, bánkódom vétkem miatt."
(Zsolt. 38.19)
<><><><><><><<<><><><><><><><>
Nem a hibáink határoznak meg bennünket,
hanem az, mit kezdünk velük.
Vannak pillanatok, amikor a múlt csendben visszalép elénk.
Emlékeztet.
Megállít.
Szembesít.
És ilyenkor nincs hová bújni.
Nem lehet szépíteni, elrejteni…
csak lehajtani a fejünket, és kimondani:
igen, elrontottam.
De a bűnbánat nem a vég.
Hanem egy ajtó.
Mert ahol őszinte szív vall,
ott Isten nem elfordul – hanem közel jön.
Nem vádol – hanem felemel.
Nem a múltat nézi – hanem az új kezdetet adja.
A szégyen helyén kegyelem sarjad.
A megtört szívből pedig új élet fakad.
Ma lehet újrakezdeni.
Tiszta szívvel.
Szabadon.
2026.05.05.
Ne engedd be a félelmet
A hitedet nem akkor tesztelik, amikor a kapuk nyitva állnak, amikor a pénz áramlik, amikor a kapcsolataid békések, amikor minden pontosan úgy alakul, ahogy tervezted. A hit könnyű, amikor a bizonyítékok láthatóak.
A hited akkor kerül próbára, amikor minden pokolian nehézzé válik. Amikor úgy tűnik, hogy minden ellened dolgozik. Amikor kevesen vagytok. Amikor túlterhelt vagy. Amikor bajok és nehézségek veszik körül. Amikor a tények egyet mondanak, de Isten ígérete mást mond.
Ilyenkor tesztelődik a hited. És hogyan? Mi adja a bizalmad alapját? Mihez ragaszkodsz, amikor minden körülötted megrendül?
A viharra nézel, vagy arra, Aki a vízen jár?
Amíg a bizalmad Istenben áll, ki fogsz jönni ebből.
A hit nem azt jelenti, hogy tettetjük: a harc nem valós. A hit azt jelenti, hogy tudjuk: Isten nagyobb a harcnál.
A hit azt jelenti, hogy állsz, amikor a térded gyenge. A hit azt jelenti, hogy reményt hirdetsz, amikor az érzelmeid kimerültek.
A hit azt jelenti, hogy a szemedet felemeled a látható dolgok fölé.
A Biblia azt mondja: „Szemeimet a hegyekre emelem, honnan jön segítségem. Segítségem az Úrtól jön, aki az eget és a földet alkotta.” Zsolt. 121:1-2,
Ha a segítséged az Ég és Föld Teremtőjétől jön, akkor semmi, ami a földön történik, nem győzheti le Őt.
Barátom, ragaszkodj a hitedhez. Tartsd erősen. Amíg Isten él, és Ő örökké él, nem vívsz vesztett csatát.
Nézz magadra. Nézd meg a körülményeidet. És mondd bátran, még ha a hangod remeg is:
„Biztosan ki fogok jönni ebből.” Mert a bizalmad nem magadban van. Istenben van. És Isten nem vall kudarcot.
forrás: Facebook - Az élet nem rólam
4652
2026.05.04.
Ne csüggedj!
Ismered-e ezt a szentírási verset? „Amint Ő van, úgy vagyunk mi is e világban.” (1 János 4,17)
Egy másik apostol, Péter, azt tanítja meg nekünk, hogy részesei vagyunk az isteni természetnek, vagyis Isten saját esszenciájának. Isten már megajándékozott minket Őbenne mindennel, ami az életre és kegyességre való. (Lásd 2 Péter 1,3-4).
Ám az igazat megvallva, vannak napok, amikor nem teljesen érezzük magunkat az Úr dicsőségére elhivatott „isteni esszenciának”, készen rendeltetésünk megvalósítására. És ez normális is, emberi mivoltunkkal jár együtt.
Ne kedvetlenedj azonban el a negatív gondolatok miatt, és ne állj meg az úton! Ne add fel, hanem ismerd el egyszerűen, hogy szükséged van Istenre! Íme, mit vall a Szentírás:
„Elég neked az én kegyelmem, mert az én erőm erőtlenség által végeztetik el. Nagy örömest dicsekszem azért az én erőtlenségeimmel, hogy Krisztus ereje lakozzék énbennem.” (2 Korinthus 12,9)
El ne csüggedj: Amikor elismered gyengeségeidet és korlátaidat, akkor tölt el az Úr erejével, képességével és isteni életével. Ő tesz alkalmassá, hogy teljesítsd a küldetést, amelyikre elhívott. Ő formál át minden egyes nappal egyre jobban a saját képmására.
Akárhányszor szükségét érzed:
Menj oda az Úrhoz alázatos szívvel!
Kérd tőle, mutassa meg gyengeségeidet!
Mondd meg neki, hogy szükséged van rá, a tanácsára!
Csendesülj el, hogy odahallgass az Úrra, és fogj tettekbe a hittől indíttatva!
Arra születtél, hogy hőstetteket hajts végre Jézus nevében! Ne hagyd, hogy bármi is megálljt tudjon neked parancsolni!
Te egy csoda vagy! Köszönöm Istennek, hogy vagy!
forrás: Facebook-Veled Istenem minden nap
4634
2026.05.03
Légy hálás
Valahányszor kísértésbe esel, hogy elkedvetlenedj, a leggyorsabb kiút, ha nem összpontosítasz tovább arra, amid nincs, hanem elkezdesz hálát adni Istennek azért, amid van. Találj okot arra, hogy hálás legyél!
A hálás hozzáállás ki fog emelni a depresszióból és az elkedvetlenedésből. Segíteni tud abban, hogy megfordíts egy kapcsolatot.
Még egy házasságot is meg tud menteni! Elképesztő, hogy mi történik, amikor tovább már nem valaki hibáira összpontosítunk, hanem ehelyett elkezdjük látni a jót és kimutatni az elismerést.
Az emberek szeretnek hálás emberek körül lenni. Vonzódnak olyan emberekhez, akik elismerők és hálásak.
Valójában a hálás hozzáállás a munkahelyen, és a hála kifejezése a munkaadód felé még segíthet is abban, hogy előléptetést kapj, vagy megmenthesd az állásod egy elbocsátás idején!
Bátorítani akarlak téged, hogy minden reggel, amikor felébredsz, keress okot arra, hogy hálát adj Istennek.
Mielőtt a problémáidon gondolkodnál, köszönd meg Istennek, hogy élsz! Ahogy okot találsz arra, hogy hálát adj, hiszem, hogy az megáldja Isten szívét. Hiszem, hogy még több jóakaratot és áldást fog kitölteni rád, és abba a sorsba vezet téged, amit Ő tartogat számodra!
Ima a mai napra: Istenem, Atyám, ma elhatározom, hogy hálát adok Neked. Köszönöm, hogy szeretsz engem. Köszönöm, hogy szabaddá tettél engem.
Köszönöm, hogy odaajándékoztad a Te Fiadat, Jézust! Tudom, hogy jó terved van számomra.
Köszönöm, hogy vezetsz és irányítasz engem, és hogy közel tartasz Hozzád életem minden idejében. Jézus nevében. Ámen.
forrás: Erdélyi keresztények - network.hu
4618
2026. Május.02
Ki adja a legtöbbet gyermekének?
...a benned élő képmutatás nélküli hit, amely először nagyanyádban, Lóiszban, és anyádban, Eunikében lakott. (2Tim 1,5)
Timóteus Pál apostol lelki gyermeke volt, ő vezette Jézus Krisztushoz. Később pedig hűséges munkatársa, bizonyos értelemben utóda lett. A filippi gyülekezetnek ezt írja róla: „nincs mellettem hozzá hasonló lelkületű, aki olyan őszintén törődne ügyeitekkel." Timóteus otthagyta családját, hazáját, lemondott minden kényelemről, érvényesülésről, és a Jézus Krisztus evangéliumának, mások üdvösségre segítésének szentelte életét.
Hogyan lett ő ilyen emberré? Úgy, hogy hívő édesanyja és nagyanyja kicsi korától tanította a Szentírás ismeretére, és úgy éltek otthon, hogy Timóteus képmutatás nélküli hitet látott bennük, „...gyermekségedtől ismered a szent írásokat, amelyek bölccsé tehetnek téged az üdvösségre..." (3,15) Bölcs az, aki különbséget tud tenni jó és rossz között, és van ereje mindig a jót választani. Timóteus ilyen ember lett.
Pedig az édesapja pogány volt. De istenfélő anyja és nagyanyja komolyan vették a gyermek lelki nevelését, szavaik mögött ott állt hitelesítő példaként az életük, s ez olyan emberré formálta Timóteust, hogy csendes, félénk alkata ellenére is több nagy gyülekezet erősödésében, kemény lelki harcokban, emberek üdvösségre vezetésében hatalmasan tudta használni őt Isten.
Anyák napján különösen is fontos látnunk, hogy milyen nagy lehetőség ez ma is minden édesanya, szülő és gyermekekkel foglalkozó hívő előtt: Isten igéjére tanítani a gyermekeket, és Isten igéje szerint élni előttük. A legtöbbet, egész életre, sőt örök életre szóló ajándékot kap, aki ezt otthon magába szívhatja. „Boldog ember az, aki az Urat féli... Utódja hős lesz a földön, a becsületesek nemzedéke áldott lesz." (Zsolt 112,1-2)
(Cseri Kálmán)
4596
2026. Május 01.
Féltékenység
A féltékenység gyakran annak a szívnek a gyümölcse, amely már nem bízik Istenben. Amikor nem tudunk többé megnyugodni abban a küldetésben, amit Isten ránk bízott, elkezdünk harcolni másokkal, akik egyszerűen csak a saját elhívásukban járnak.
Saul nem azért veszítette el a királyságot, mert nem volt ereje, hanem mert nem volt alárendelt szíve.
Előbb a békességet veszítette el, és csak azután a trónt.
Őrizd meg a szívedet a szelektív engedelmességtől és a rejtett féltékenységtől.
Ne engedd, hogy az összehasonlítás ellopja azt, amit Isten rád bízott.
Nem kell versenyezned más elhívásával ahhoz, hogy kiválasztott maradj.
Isten nem a tökéletességet keresi.
Ő olyan engedelmességet keres, amely bizalomból fakad.
„Mert jobb az engedelmesség a véresáldozatnál, és a figyelés a kosok kövérjénél.” (1Sámuel 15:22)
A megosztott engedelmesség még mindig engedetlenség.
És a féltékenység, ha nem kezeljük, mindig nagyobb árat követel, mint gondolnánk.
forrás: Facebook
4579
2026.04.30
Légy türelmes
Hogy ne legyetek restek, hanem követői azoknak, akik hit és békességes tűrés által öröklik az ígéreteket.
Zsidó 6: 12
Hitben jársz. Hiszed, hogy Isten betölti a szükségeidet. De mi a teendő, ha alig látsz eredményt, és azon a ponton vagy, hogy feladod?
Légy türelmes!
Manapság nem sok szó esik a türelemről. Ha azonban kapni szeretnénk valamit Istentől, éppen olyan fontos, mint a hit.
A türelemben változtatja sikerré a kudarcot.
A türelem megalapozza és megtartja a hitet, amíg az eredmény meg nem nyilvánul. Miután elmélkedtél Isten ígéretein, és a szellemedbe ültetted őket, a türelem kitartásra biztat. A türelem erő. A türelemnek bátorsága van
visszautasítani a sátán hazugságát, miszerint az Ige nem működik neked. A
türelem tudja, hogy Isten Igéje soha nem vall kudarcot. A türelem nem hátrál meg félelemből, hanem hitben előremegy, amíg a válasz meg nem jön.
Ha úgy látod, hogy lassan születik meg a hited eredménye, ne add fel! Továbbra is az Igét tedd az első helyre, légy türelmes, és megkapod, amit Isten ígért!
Igei olvasmány: Zsidó 10: 32-39
Kenneth Copeland
4563
2026.04.29.
Ne hagyd, hogy az ördög keresztbe tegyen neked
![Mikor [az ördög] hazugságot szól, a sajátjából szól; mert hazug és hazugság atyja.](https://i.pinimg.com/1200x/cc/2b/46/cc2b46cecdef0a19aa6c3d389843d41a.jpg)
Mikor [az ördög] hazugságot szól, a sajátjából szól; mert hazug és hazugság atyja.
János 8: 44
Sokaknak azért nehéz elhinni Isten ígéreteit, mert a fizikai világban annyi mindent láttak, ami ellentmond ezeknek. Láttak hűséges tizedfizetőket tönkre menni.
Láttak beteg keresztényeket, akik nem tudták elfogadni a gyógyulásukat.
Pontosabban: csak gondolják, hogy látták ezeket a dolgokat. Ugyanis egy megtévesztő működik itt a világban. Egy megtévesztő, aki ugyanazzal foglalatoskodik az Éden kertje óta: elhiteti az emberekkel, hogy Isten Igéje nem igaz.
És mivel évezredek óta ezzel foglalkozik, igazán jól érti a dolgát. Gondolj erre legközelebb, amikor megpróbálja úgy láttatni a dolgokat, mintha Isten Igéje nem működne, amikor el akarja hitetni veled, hogy minden reményed elveszett.
Mondd ezt: "Nem foglalkozom a láthatókkal. Hiszem az Igét, és nem vagyok hajlandó kételkedni benne."
Megmondom, hogyan értem ezt. Ismered azt a bűvészmutatványt, hogy valaki bemászik egy dobozba, majd úgy tűnik, mintha a bűvész kettévágná? A saját két szemünkkel láthatjuk. Az illető lábfeje kilóg a doboz egyik végéből, a feje meg a másikból, és a dobozt egész egyszerűen kettévágják. Aztán a bűvész összetolja a
két dobozt, és a látszólag két részre szakadt fickó egy darabban ugrik ki a dobozból.
Mondd meg nekem, elhitted-e egy pillanatig is, hogy a bűvész tényleg félbevágta az embert? Természetesen nem! Tudtad, hogy egy trükköt, egy megtévesztést látsz. Talán nem tudtad, hogyan csinálják. Nem tudtad megmagyarázni a dolgot.
De tudtad, hogy nem lehetséges valakit kettévágni, majd összeragasztani, ezért nem hittél a szemednek.
Isten Igéjéhez is így kell hozzáállnod. Meg kell tanulnod annyira megbízni benne, hogy amikor a sátán az Igének látszólag ellentmondó tényeket mutat a természetes világban, azt tudd mondani:
"Igen, láttam, de nem vagyok olyan bolond, hogy el is higgyem. Ragaszkodom az Igéhez."
Ha ezt teszed, a hazugság atyja soha nem lesz képes keresztbe tenni neked!
Igei olvasmány: Zsoltárok 119: 89-104
Kenneth Copeland
4549
2026.04.28
Egy vállalkozó megtérése
„... az Úr megnyitotta a szívét, hogy figyeljen arra, amit Pál mond.” (ApCsel 16,14)
Ezt az asszonyt Lídiának hívták, a mai Törökország területén levő Thiatírában született, de Filippiben lakott. Ott volt kelmefestőműhelye és üzlete is. A bíborcsigából nyert festékkel megfestették a gyapjút, s az abból készült kelmének magas ára volt.
Eredetileg pogány volt, de kereste a láthatatlan Istent, és szombatonként együtt imádkozott az ott lakó zsidó asszonyokkal. Amikor pedig Kr. u. 49-ben Pál apostol Filippibe is eljutott, Lídia figyelmesen hallgatta a Jézusról szóló igehirdetést. Eközben „az Úr megnyitotta a szívét”. Jézus melletti döntését megpecsételte azzal, hogy megkeresztelkedett, házát pedig felajánlotta a keresztény misszió részére. Így lett Lídia filippi háza az első keresztény gyülekezeti ház Európa földjén.
Nem kis döntés volt ez, mert a pogány városban gyanakodva nézték a láthatatlan Istent imádó zsidókat is, és ezt az új vallást is, amely a király Krisztust tisztelte. Lídia azonban vállalta az esetleges következményeket. Mindez a figyelmes igehallgatás közben dőlt el. Isten így tud nekünk világosságot adni, új utakra vezetni, lelki gazdagsággal megajándékozni, amelyet mi továbbadhatunk másoknak.
Akinek az Úr megnyitja a szívét, annak megnyílik a szeme, s meglátja, kinek mivel segíthet. Megnyílik a szája, s bizonyságot mer Jézusról tenni. Megnyílik az ökölbe szorított keze, s tud vele simogatni és imádkozni, akár még az ellenségeiért is. Megnyílik az egész ember, mert megnyílt előtte a menny, amit Jézus Krisztus nyitott meg minden benne hívő előtt. Boldog, aki belép az ajtaján!
Cseri Kálmán – A kegyelem harmatja
4535
2026.04.27
Isten Barátja!
,,Hit által engedelmeskedett Ábrahám,mikor elhívatott, hogy induljon el arra a helyre, amelyet örökségül fog kapni. És elindult,nem tudva,hova megy."
( Zsid:11:8 ).
Sok ember szembeállítja az Ó - és az Újszövetség Istenét egymással.
Vannak,akik azt mondják.
,, Az Ószövetség istene az ítélet istene volt, olyan valaki,aki megölte a férfiakat, aki megölte a nőket és gyermekeket."
Így gondolkodik az ember az ószövetségi Istenről.
Nézzünk meg meg újra egy ószövetségi példát példát arról, milyen is az Isten.
Látunk egy embert, aki elhagyta az országát,a rokonságát és az atyjának házát. Elindult, nem tudva hova megy, de hitt Isten ígéretében, hogy nagy néppé teszi.
Isten barátjának nevezték.
A történet csak akkor kezdődött igazán, amikor a férfi elérte az ígéret földjét.
Éhínség jött a földre, és Ábrahám arra kényszerült, hogy átmenetileg Egyiptomban keressen menedéket. Itt hagyta cserben a hite.
Attól félt, hogy Isten nem elég nagy Sára, a felesége megvédelmezésére, aki igen gyönyörű asszony volt. Eldöntötte, hogy besegít Istennek.
Ötlete egy féligazság volt, egy hazugság, miszerint Sára a húga.
Nem mondhatnánk, hogy fiatal fejjel gondolkodott így, mert már eléggé benne voltak a korban, Ábrahám és a felesége Sára is.
Amikor Egyiptom királya hallott a nő csodálatos szépségéről, a palotába vitette azzal a szándékkal, hogy feleségül vegye.
Mit tett Isten?
Hullatott tüzet az égből, hogy elpusztítsa Ábrahámot?
Visszavonta a védelmét tőle és Sárától?
Nem mondta Ábrahámnak:,, Kimutattad a fogad fehérjét - felejts el!"
,, De nagy csapásokkal sújtotta az Úr a fáraót és házát.
Ábrahám felesége, Sara miatt". (1Mózes:12:17).
A fáraó ebben az idegenben a menny Istene által nagyra becsült embert látott, és félt olyan valakit országában tartani, aki nyilvánvalóan a menny pártfogoltja.
Egy ember, aki hazudott, a menny pártfogoltja?
Hogyan lehetséges ez?
Ábrahám bűnt követett el, elbukott, de továbbra is Isten gyermeke maradt, továbbra is az Ő barátja.
Ez nem jelenti azt, hogy Isten egyetértett Ábrahám megtévesztő tettével.
De azt igen, hogy elfogadta Ábrahámot.
Ábrahám Istennel való barátsága szemmel láthatóan más alapokon nyugodott, mint alkalmi jó vagy rossz cselekedeteken.
Milyen nagyszerű kép az Ószövetség Istenéről, a kegyelméről, igazságosságáról és szeretetéről!
Magdi Keresztesiné.
4522
2026.04.26
Dobd a földre!
„Az Úr erre megkérdezte tőle: Mi van a kezedben?” (2Mózes 4:2)
A Bibliában így olvassuk: „Az Úr erre megkérdezte tőle: Mi van a kezedben? Egy bot – felelte. Dobd a földre! – mondta az Úr. Amikor a földre dobta, az kígyóvá változott, Mózes pedig elfutott előle. Az Úr azonban ezt mondta Mózesnek: Nyújtsd ki a kezedet, és ragadd meg a farkánál! Mózes kinyújtotta a kezét, és megmarkolta, az pedig a markában bottá változott” (2–4. v.). Aztán Isten megbízta Mózest, hogy térjen vissza Egyiptomba, és szólítsa fel a fáraót, hogy engedje szabadon Izráel fiait. „Ezt a botot pedig… vedd a kezedbe, és mutasd be vele a jeleket!” (17. v.).
Az a bot Mózes biztonságát jelképezte: fizikai biztonságot nyújtott neki a vadállatokkal szemben, és az anyagi biztonságát is garantálta, hiszen a juhai jelentették a vagyonát. Másfelől a pásztori identitását is szimbolizálta. Ám ez az élmény – amikor Mózes botja kígyóvá változott – egy korszak lezárulását és egy új kezdetét jelentette az életében. Mózes a földre dobott botjával korábban juhokat terelgetett, azzal azonban, amelyet felvett a földről, kettéválasztotta a Vörös-tengert és az ígéret földje felé vezette Isten népét.
Vajon Isten téged is arra kér, hogy dobd a földre azt, amiben a biztonságod és az identitásod rejlik? Ne félj, tedd csak meg! Sokkal nagyobb dolgot kapsz majd vissza ahelyett, amit fel kell adnod. Egyedül úgy lelhetsz rá az új identitásodra, ha a régit elengeded. Csak úgy találhatsz biztonságra Krisztusban, ha eldobod azokat a kapaszkodókat, amelyekhez emberileg görcsösen ragaszkodsz.
forrás: Facebook - Egy új élet.
4505
2026.04.25
Alázat
Jézus Krisztus alázatossága abban nyilvánult meg, hogy istenként vállalta, hogy emberré legyen értünk. Király létére szolgálni jött a földre. S ahogyan megmosta egykor tanítványai lábát, úgy szolgál ma is a mi életünkben, hogy Istennel közösségünk legyen.
Megváltónk alázatossága megdöbbentő:
„Amikor kínozták, alázatos maradt, száját sem nyitotta ki. Mint a bárány, ha vágóhídra viszik, vagy mint a juh, mely némán tűri, hogy nyírják, ő sem nyitotta ki száját” (Ézs 53,7).
A bárányoknak, juhoknak, ezeknek az egyszerű, védtelen állatoknak nincs erejük, az ember azt tesz velük, amit akar. Így üresítette meg magát Urunk, szolgai formát vett fel, hogy odaáldozhassa magát mindannyiunk bűneiért.
Tanulnunk kell az alázatosságot is. Meg kell látnunk, hogy nekünk nincsenek jogaink Isten előtt, csak az Ő végtelen kegyelme az, hogy még élünk. Márpedig ha Isten előtt mindnyájan meg kell, hogy alázkodjunk, egymással szemben sem büszkélkedhetünk. Ahogyan az angyalvilágot megosztotta az egykori főangyal büszkesége (Ez 28,17), úgy az ő büszke természetének az ellentéte, az alázatosság az, ami összetart egy közösséget. Ez az alázat pedig nemcsak abból áll, hogy az ember nem bántja a másikat, hanem különbnek tartja magánál. Az alázatos ember meghal önmaga számára.
Tanuljuk meg Krisztustól!
4480
2026.04.24.
MIÉRT NEM ÉRTJÜK EGYMÁST?
"Én vagyok az Élet kenyere..."
(János 6:35,)
Sokat tűnődöm azon, miért beszélünk el egymás mellett mi, akik ugyanazt a Bibliát tartjuk a kezünkben. Miért van az, hogy miközben ugyanazt az Istent keressük, a falak mégis egyre magasabbak lesznek közöttünk?
Azt látom, hogy napjainkban ismét megjelent a "törvény fogsága". Sokan úgy élik meg a hitüket, mint egy precízen összeállított órarendet: tilalmakat tartanak be, memorizálnak és tervszerűen skandálják az igét. De vajon nem ugyanezzel szembesült Jézus is, amikor a szombati gyógyítás miatt támadták? Akkor is a szabály volt fontosabb, nem a gyógyult ember öröme. Pedig az Úr ma is azt mondja, amit egykor a farizeusoknak: „Irgalmasságot akarok és nem áldozatot.” (Máté 9:13)
Értsük meg végre: Ábrahám és utódainak kiválasztása, Izrael elszeparálódása csupán egy előkészület volt, nem pedig a végleges terv. Isten azért különítette el őket a világtól, hogy a bennük érlelődő hit kovásza megfelelő állapotba kerüljön. Ez a folyamat addig tartott, amíg meg nem érkezett az élő "Mindennapi Kenyerünk", a Fiú, hogy végül megtörve önmagát, szétossza az életet minden ember között.
A tragédia az, hogy sokan ma is ebben az "előkészületi szakaszban" ragadtak. A zsidók egykor nem váltak a Messiás hírnökeivé, mert megmaradtak egy olyan szövetség keretei között, amely Jézus eljövetelével betöltetett. Elfelejtik, hogy „a betű megöl, a Lélek pedig megelevenít.” (2Korinthus 3:6) Ma is ezt látom: testvéreim a törvény bástyái mögé bújnak, ahelyett, hogy a kovászból végre kenyérré válnának, amit szét lehet osztani az éhezők között.
Amikor elmegyek egy összejövetelre, a lelkem szomjazik. Isten jelenlétének melegére vágyom. Ehelyett fénymásolt igemagyarázatokat és kipipálandó feladatokat kapok. Olyan ez, mintha valaki görcsösen őrizné a kovászt egy edényben, de soha nem merne belőle kenyeret sütni, mert fél, hogy beszennyeződik a világban.
A kérdés tehát adott: Miért nem értjük egymást? Talán azért, mert míg az egyikünk még mindig a kerítést építi és a régi recepteket mormolja, a másikunk már a megtört kenyér közösségében, a Krisztusi szabadságban szeretne élni.
A törvény lélek nélkül csak váz. De a lélek törvény nélkül is tudja, mi a szeretet. Ne féljetek kilépni a rítusok biztonságából a szeretet kockázatába!
Szerző: Imre Bán
4465
2026.04.23
Kegyelem a mai napra
Isten kegyelmet adott neked a mai napra. Nem kaptad meg a holnapi napra szóló kegyelmet. Sok ember éli úgy az életét, hogy azon tűnődik, mi lesz öt év múlva.
Minden „mi lesz ha” lepörög az agyukban. Óvatosnak kell lennünk, mert a „mi lesz ha” mindig lehangol. Ha pedig el is jön a „mi lesz ha”, akkor Isten meg fogja adni a kegyelmet, hogy megbirkózzunk vele. Mi lesz, ha semmi jóval nem kecsegtet az orvos? Mi lesz, ha nem úgy alakulnak a dolgok, ahogy terveztem? Mi lesz, ha elveszítem az állásomat? Akkor ott lesz számodra az a békesség, ami minden értelmet meghalad. Isten megígérte, hogy erővel fog felruházni téged minden csatádra. Lehet, hogy nem tudjuk,mit tartogat számunkra a jövő, de azt tudjuk, hogy ki tartja kezében a jövőt.
Az a fontos, hogy ne mulasszuk el a mát, a holnap fölötti aggódás miatt. A mai nap ajándék. Ez a nap soha nem fog visszatérni. Hiszem, hogy azok a dolgok, amik miatt aggódunk, nagyrészt meg sem fognak történni. Ha mégis, akkor nem lesz olyan nehéz, mint amilyennek gondoltuk. Lehet, hogy ma még nincs meg hozzá az erőnk, de Isten a megfelelő pillanatban meg fogja adni mindazt, amire szükségünk lesz. Természetesen szükséges, hogy legyenek terveink és használjuk a józan eszünket. De egy ponton át kell adnunk Istennek a dolgokat: „Istenem, Te tudod, hogy mi a legjobb számomra. Azt mondtad, hogy minden időben megadod nekem a szükséges kegyelmet. És ahogy a mezők liliomait öltözteted, és az ég madarait eteted, tudhatom, hogy rólam is gondoskodni fogsz.” Nagyon felszabadító, amikor megtanuljuk átadni Istennek a dolgokat és elfogadjuk a mai napra szóló kegyelmét.
„Ez az a nap, amelyet az ÚR elrendelt, vigadozzunk és örüljünk ezen!”
(Zsoltárok 118:24)
„Mindennapi kenyerünket add meg nékünk ma.” (Máté 6:11)
Joel Osteen
Magyar fordítás: ahitatok.hu
4437
2026.04.22
Uram, taníts minket imádkozni
Történt egyszer, hogy valahol imádkozott, és mikor befejezte, így szólt hozzá egyik tanítványa: "Uram, taníts minket imádkozni, mint ahogy János is tanította a tanítványait." Ő pedig ezt mondta nekik: "Amikor imádkoztok, ezt mondjátok: Atyánk, szenteltessék meg a te neved. Jöjjön el a te országod. A mi mindennapi kenyerünket add meg nekünk naponként. És bocsásd meg a mi bűneinket, mert mi is megbocsátunk minden ellenünk vétkezőnek. És ne vigy minket kísértésbe."
Lk 11,1-4
Vannak pillanatok, amikor nehezen szakad fel belőlünk az imádságos sóhaj. Hétköznapi gondjaink, melyek árnyéka lelkünkre vetül, kihívások szorítása, melyek fojtogatják bennünk helyes önértékelésünket, vágyaink/kívánságaink beteljesülésének esélyromlása vagy egyszerűen csak a hiányzó erő munkánk elvégzéshez - mind gátolja a szó formálódását ajkunkon. Ilyenkor érezzük igazán a Miatyánk jóságát/fontosságát, mert ebben a kérés-fonatban minden benne van, ami megnyugtathatja lelkünket.
Ha Isten dicsősége csillog a tudatunkban, akkor mi magunk is szentülünk, s életünket istenesebben éljük. Nem is tudjuk hogyan, csak tapasztaljuk, hogy Isten országa "történik" közöttünk. Szavainkban és mosolyainkban, biztatásainkban és hallgatásunkban közeledik felénk az Isten... Mindennapi kenyerünk megléte, megszokott egzisztenciánk fenntarthatósága sem okoz aggodalmaskodást - jóllehet a médiából zsákszámra áradnak a reménytelenség szótüskéi. S ami a legnagyobb gondunk mindnyájunknak: a múltunk, azaz a mulasztásaink, a vétkeink, a jelent-gyötrő régvolt-bűnök deformáló erejével való küszködés - , Isten bocsánatában békességet lelhetünk.
A kísértés madara holnap és holnap után is elszáll majd fejünk felett - efelől ne legyen kétségünk. Amíg élünk, eladdig támadásnak vagyunk kitéve. A világban számtalan erő munkálkodik, melyek megzavarhatják gondolatainkat, ítélőképességünket, s feléleszthetik bennünk egyik pillanatról a másikra az önigazság tüzét.
Naponta Isten oltalmába ajánlani testünket lelkünket, egész életünket nem a jövőtől való aggodalomnak, hanem hitünk megvallásának bizonyétéka, hogy "jó nekünk itt lennünk" az Isten boldogító közelségében...
forrás: https://tata.lutheran.hu
4414
2026.04.21
Mert a bűn zsoldja...
Mert a bűn zsoldja a halál, az Isten kegyelmi a pedig az örök élet Krisztus Jézusban, a mi Urunkban."
(Pál levele a rómaiakhoz 6:23)
Akkor van értelme küzdeni, ha van tét - ha van mit veszíteni, és van mit nyerni. Az "ÉLET" nevű szabadegyetemen van tét!!!
Nagyrészt nem mi választottuk magunknak, hanem örökségként kapjuk, de tetemes mennyiség belőle a mi saját döntésünk produktuma - a Biblia bűnnek nevezi. Bagatellizáljuk, vagy félünk tőle, talán túl óvatosak vagyunk vele, ezért fanatikussá, vagy kegyetlenül "tökéletessé" tehet - akárhogy viszonyulunk hozzá, azzal tagadni nem lehet a létezését. A legyintőknek szól az ige első fele: ne vedd könnyelműen a bűnt, mert örök következménye van - az örökké tartó halál. Ha valaki kitartóan nem akar a bűnből szabadulni, pedig van rá megoldás, az az ember nem szereti az életet - úgy, ahogyan Isten eredetileg elképzelte - így nem is kap belőle végtelen mennyiséget.
De miért ez a szigorú ítélet? Isten, Aki örökké tökéletes volt és az is marad, tudja, hogy nem lehet örökké bűnben, fájdalomban és halálban élni. Vagy élet van, vagy halál. A kettő nem fér meg együtt. Ő ingyen felkínálja az embernek a megmenekülés útját, hogy az embernek legyen még egy esélye a választásra. Mindent Isten tesz, nekünk csak annyi a feladatunk, hogy elfogadjuk azt az áldozatot, amit Jézus tett értünk, és ennek az örök élet a következménye. Az örök élet annyit jelent, mint itt a Földön elkezdeni Isten szerint élni, azért, hogy ez az elkezdett élet egy másfajta életformában örökké folytatódhasson.
Isten a az örök élet. Nem lehet követelni, csak elfogadni. Nem lehet előre számítani rá, és berendezni úgy az életünket, hogy elvetjük a kegyelmet, mégis takarózunk vele. Aki elfogadja Isten kegyelmét, tudja, hogy Istennek mindenébe került kegyelmet gyakorolni az emberiség felett.
Érezd a súlyát, hogy megbecsüld, és részesíts benne másokat is!
2026.04.20
Ha szeretnéd megkapni, add oda!
„Adjatok, és adatik nektek: jó, megnyomott, megrázott, megtetézett mértékkel adnak öletekbe. Mert amilyen mértékkel ti mértek, olyan mértékkel mérnek viszonzásul nektek.” (Lukács 6:38)
Egy este egy férfi jött Teréz anyához, és egy nyolctagú családról számolt be neki, akik már egy hete nem ettek. Amikor Teréz anya elment a házhoz, az alultáplált kisgyermekeket látva egy zsák rizst adott nekik. A gyermekek anyja ekkor valami érdekes dolgot tett. Megtartotta a zsák rizs felét, de a másik felével elindult valahová.
Amikor visszatért, Teréz anya megkérdezte tőle, hogy hová ment?
„A szomszédaimhoz – válaszolta az asszony –, ők is éhesek.”
Teréz anya így összegzi visszaemlékezését:
„Nem azon csodálkoztam, hogy adott, a szegények általában igazán nagylelkűek. Azon lepődtem meg, hogy tudta róluk, hogy éhesek. Szinte törvényszerű, hogy amikor szenvedünk, nincs időnk másokra.”
A Biblia azt tanítja, hogy amikor mások szükségeire összpontosítunk, Isten gondoskodik arról, hogy a mi szükségeink be legyenek töltve (ld. Efezus 6:6–8). Szóval, ha szeretnéd megkapni, add oda! Megmondom, miért:
1) Az adakozás a kulcs az áldásokhoz. Jézus azt mondta: „Adjatok, és adatik nektek: jó, megnyomott, megrázott, megtetézett mértékkel adnak öletekbe.”
2) Az a mag, amit most elvetsz, meghatározza jövőbeli aratásod mértékét. Nincs olyan túl kicsi mag, ami ne tudna sokszoros termést hozni, ha hajlandó vagy elvetni. Ha találsz egy ügyet, ami nagyobb az önérdekednél, és abba beleadod magad, akkor két dolgot fogsz felfedezni. Először is, hogy nem baj, ha elismered korlátaidat, amíg nem azokra alapozod az életedet. Másodszor, hogy Isten áldásai akkor áradnak ki, ha odaadod, amid van, ahelyett, hogy csak beszélnél arról, amid nincs.
Tehát, ha szeretnél valamit kapni, add oda!
4377
2026.04.19
Jól induljon a reggel!
A csüggedés ellenszere a bizalom.
"De akik az Úrban bíznak, erejük megújul, szárnyra kelnek, mint a sasok, futnak, és nem lankadnak meg, járnak, és nem fáradnak el." - Ézsaiás 40:31,
Ha valamire szükségünk van a nehéz időkben, az a hit, és az Istenbe vetett BIZALOM!
Mikor minden azt kiabálja körülötted, hogy nem lesz jobb, nem lesz könnyebb, nem változik a helyzet, nem látod a fényt az alagút végén, nem látod a megoldást, arra az igére emlékeztetlek, ami mindig felráz a bárgyú, csüggedt gondolkozásból:
De AKIK AZ ÚRBAN BÍZNAK, erejük megújul, szárnyra kelnek, mind a sasok.
A bizalom az egy döntés, az aggódás ellentéte. Nemet kell mondani arra, amit a sátán el akar hitetni velünk, mint saját gondolatainkat, becsempészve a fejünkbe, hogy nekünk így kell kínlódnunk nehéz körülmények között egész életünkben.
Szárnyra kelni azt jelenti, hogy felül emelkedni a körülmények felé, és Isten nézőpontjából látni a dolgokat. Emlékezni Isten nagyságára, Mindenhatóságára, és arra, hogy az én kis problémám semmiség neki! Mert nála nincs lehetetlen!
Nála meg van a megoldás!
Isten azt ígérte a Jeremiás 29:11-ben:
“Jó terveim vannak számodra, és nem olyan tervek, amelyek ártanak neked. Reményt és jó jövőt fogok adni neked."
Ez az ígéret akkor lesz a tiéd, ha hiszed, hogy annak ellenére amin most mész át, ez Isten terve reád nézve, és ha bízol benne, ez fog megvalósulni.
Ne feledd: Isten nem ígérte, hogy nem lesznek nehézségek, küzdelmek, akadályok, hanem azt ígérte, hogy".. minden a javára van azoknak, akik Istent szeretik és akiket ő elhívott az ő céljaira.” - Róma 8:28, (egyszerű fordítás)
Még valami: Ha Isten kezében van a jövőd, akkor kelj fel és menj tovább. Isten hűséges, és ha hitben maradsz, ha fogva tartasz minden aggódó gondolatot, akkor lehetőséget adsz neki, hogy minden ígéretét véghez vigye az életedben!
4350
2026.04.18.
Nincs mitõl félned
Õ mondotta: Nem hagylak el, sem el nem távozom tõled; Úgyhogy bízvást mondjuk: Az Úr az én segítségem, nem félek; ember mit árthat nekem?
– Zsidó 13:5-6
A megfeleléskényszer komoly problémát jelent manapság Krisztus Testében: megakadályozza, hogy megtegyük, amire Isten indít minket. Ahelyett, hogy egyszerûen engedelmeskednénk Neki, azon morfondírozunk: „Mit fognak majd az emberek gondolni rólam, ha azt megteszem? Mi lesz, ha megparancsolom annak az embernek, hogy keljen föl a tolókocsiból, és nem tud felállni? Mi lesz, ha elkezdek hinni a gyarapodásban, és tönkremegyek? Mi lesz akkor, Istenem? Nem fogok túl fényesen festeni!”
Ha gondolkodtál már így, hadd mondjak valamit: nem érdekes, hogyan nézel ki! Az számít, hogy engedelmeskedsz-e Istennek! Amikor az Istenek való engedelmességrõl van szó, nem számít a hírneved – és minél elõbb elfeledkezel róla, annál jobb!
De tudod, mi az érdekes? Ha ezt egyszer megteszed, jobb lesz a hírneved. Különös dolog ez. Amikor már nem vágysz arra, hogy megóvd a rólad kialakult képet, akkor az imidzsed javulni fog. Miért? Mert így amikor az emberek rád néznek, nem azt a kis, szerény képet látják, ahogyan te tekintesz magadra, hanem az Úr Jézust látják benned.
Tedd ezért félre a másoknak való tetszeni akarást, és inkább Istenre figyelj. Ne az emberektõl való félelem irányítson, hanem a hit abban, amit Jézus el tud végezni.
Végül is, Õ megígérte, hogy soha nem hagy el téged. Ragadd ezt meg. Hidd el. Cselekedj ez alapján. Ha ezt megteszed, meg fogod látni, hogy valóban nincsen mitõl félned!
Igei olvasmány: Róma 8:29-39
Kenneth Copeland
4334
2026.04.17
Észak-Dél
"Az ÚR ezt mondta Abrámnak azután, hogy Lót elvált tőle: Emeld föl tekintetedet, és nézz szét arról a helyről, ahol vagy, északra, délre, keletre és nyugatra. Azt az egész földet, amelyet látsz, neked és a te utódaidnak adom örökre."
1Mózes 13. 14-15,
Életünk folyamán vannak bizonyos helyzetek, amely nem igazán működnek.
Bármennyire is szeretnénk, olykor szembe kell néznünk a valósággal.
Ábrahám (ekkor még Abrám) is hasonló helyzetbe került.
Nagyon szerette volna, hogy Lót mellette maradjon, de az igazság az maradt, hogy a föld nem volt elegendő kettejük számára.
Dönteniük kellett a megélhetés szempontjából.
Végül, őszinte szeretettel ajánlja fel a választási lehetőséget Lót számára.
A fiatal férfi pedig egy gazdagon termő vidéket választ, ahol bőséges a termés és a megélhetés is sokkal könnyebb.
Ábrahám azonban nem csak az elválás gondolatával kellett szembenézzen, hanem a csalódás érzésével is.
Mint idősebb fél, joga lett volna hamarabb választania.
Sőt, Lót viszonozhatta volna ezt az őszinte, szeretetből fakadó döntést, de nem olvasunk arról, hogy ez valaha is megtörtént volna.
Bár, Ábrahám körülményei igen megváltoztak, egy dolog azonban változatlan maradt.
Isten elhívta őt, az ő céljai nem változnak, és az Úr mindent meg fog tenni ezentúl is annak érdekében, hogy befejezze azt, amit elkezdett, ezért mondta Ábrahámnak: „Emeld föl tekinteted…”
Lehet, hogy csalódtál az emberekben; lehet, hogy változtatnod kellett valamin az életedben, és ez a változás csüggedést, szomorúságot okozott.
Egy dolog azonban soha ne változzon meg: az Istenbe vetett bizalom és hit.
Ábrahám talán egy kicsit szomorú volt, de hitével Isten csodás igéretébe kapaszkodott, ez adott neki erőt, hogy felemelje tekintetét, és lássa keleten, délen, nyugaton és északon Isten kibontakozó tervét az életére nézve.
Emeld föl tekinteted, ne csüggedj és higgy.
Istennek terve van veled.
Mennyei Kincseslàda.
4312
2026.04.16
Isten és az idő
„„Mindennek megszabott ideje van, megvan az ideje minden dolognak az ég alatt.””
Prédikátor könyve 3:1
Isten minden ember életébe időt helyez el.
Nem véletlen napokat, nem céltalan éveket, hanem kegyelemből adott lehetőségeket.
Van idő a megtérésre, amikor a szív csendben meghallja a hívást.
Van idő a növekedésre, amikor a próbák gyökereket mélyítenek bennünk.
Van idő a szolgálatra, amikor mások számára válhatunk áldássá.
És van idő a helyreállításra,amikor Isten kijavítja azt, amit mi elrontottunk, ha engedjük Neki.
Az idő nem ellenségünk, hanem ajándék.
Minden nap egy új esély arra, hogy közelebb lépjünk hozzá, és közelebb ahhoz az emberhez, akivé Ő formálni szeretne minket.
Ne halogasd a jót.
Ne késleltesd a bocsánatkérést.
Ne tedd félre a hívást.
Ma is kegyelmi idő van még.
„Íme, most van a kegyelem ideje, íme, most van az üdvösség napja.”
Korinthusiakhoz írt második levél 6:2
„Aki elkezdte bennetek a jó munkát, elvégzi a Krisztus Jézus napjára.”
Filippiekhez írt levél 1:6
4295
2026.04.15
Akik az Úrban bíznak
Az erő néha csak annyit mond: „Bírom még.”
Bírom a terheket, a csendet, a bizonytalanságot.
De a hit ennél mélyebbre lát. A hit azt mondja:
„Lesz miért.”
Lesz értelme a küzdelemnek, lesz gyümölcse a könnyeknek, és lesz világosság a hosszú éjszakák után.
Amikor az ember ereje elfogyóban van,
Isten akkor ad új reményt a szívbe.
Mert nem csak addig tart az út, ameddig mi látunk.
Isten már látja a folytatást, és csendesen vezeti lépteinket a reménység felé.
Ezért amikor már csak annyit tudsz mondani: „bírom még,”engedj a hitednek is megszólalni:
„Lesz miért.”
„Akik az Úrban bíznak, erejük megújul,
szárnyra kelnek, mint a sasok,
futnak és nem lankadnak meg,
járnak és nem fáradnak el.”
Ézsaiás 40:31
4276
2026.04.14
Süketeknek vissza adta hallást
Talán, nem is gondolunk arra, hogy a hallás több, mint fizikailag - fiziológiailag észlelni egy vagy több hangot. Meg is kell érteni a hangokat!
Tudjuk, hogy Isten általában nem akusztikailag szólal meg, mégis nagyon fontos meghallani és megérteni üzenetét.
„Jézus eltávozott Tírusz vidékéről, és Szidonon át a Galileai - tóhoz érkezett, a Tízváros környékére. Ott egy siketnémát vittek hozzá, és kérték, hogy tegye rá a kezét. Jézus félrehívta őt a tömegből, ujját a fülébe dugta, majd nyállal megérintette a nyelvét. Azután föltekintett az égre, fohászkodott, és így szólt: „Effeta”, vagyis „Nyílj meg!” Erre megnyílt a siket füle, megoldódott a nyelve, és érthetően beszélt. Jézus megparancsolta, hogy ezt senkinek se mondják el. De minél jobban tiltotta, annál inkább hirdették. Szerfölött csodálkoztak, és azt mondták: „Mindent jól cselekedett: a siketeknek visszaadta hallásukat, a némáknak pedig a beszédet.” ( Mk 7,31 – 37 )
A mai történetben nemcsak a süketnéma hallása jött meg, hanem a tömegé is, amit úgy fogalmazott meg: „Mindent jól cselekedett: a siketeknek visszaadta hallásukat, a némáknak pedig a beszédet.”
Emlékezhetünk arra, hogy a jézusi korszak jellemzője, az volt,: hogy a vakok látnak, süketek hallanak, bénák járnak, és a szegényeknek hirdettetik az evangéliumot, és ez most is megtörténik.
Nekünk is üzenet mindaz, ami történik. Üzenet azért, hogy nyíljon meg a mi fülünk és szánk is, és értsük meg, fogjuk fel, hogy Jézus az Isten Fia. - Nem showman - ként gyógyít hanem félrehívta a beteget a tömegből, ujját a fülébe dugta, majd nyállal megérintette a nyelvét. Hatalmát nem önkényesen használja, hanem az egyén érdekében segít a baján, nyomorúságán. - Jézus segít, de nem magát mutogatva. Ezért vonja félre külön a beteget. Nyállal megérintette a nyelvét, beszédet helyettesítő, prófétai mozdulatokat tesz, majd ujját a fülébe dugta.
Régen hittek a nyál gyógyító erejébe sőt alkalomadtán éltek is vele. Jézus cselekedete által, és nyomán hallóvá, értővé, válik a süket és hibátlanul beszél.
Jézus megnyitja a fület hallásra és a nyelvet a helyes beszédre.
Egyedül Isten teszi képessé az embert arra, hogy meghallja és megértse azt, amit Ő közöl az emberrel.
Egyedül az Isten teszi képessé az embert arra, hogy helyesen szóljon arról, amit Jézus tanított, cselekedett.
Nyíljon meg hát a mi fülünk, értelmünk is arra, hogy Jézusnak ebből a gyógyításából is kihalljuk: az Isten szeret minket.
Aztán nyíljon meg a szánk, mondjuk és adjuk tovább Isten szeretetét.
4556
2023.04.12
ALÁZAT
Jézus Krisztus alázatossága abban nyilvánult meg, hogy istenként vállalta, hogy emberré legyen értünk. Király létére szolgálni jött a földre. S ahogyan megmosta egykor tanítványai lábát, úgy szolgál ma is a mi életünkben, hogy Istennel közösségünk legyen.
Megváltónk alázatossága megdöbbentő:
„Amikor kínozták, alázatos maradt, száját sem nyitotta ki. Mint a bárány, ha vágóhídra viszik, vagy mint a juh, mely némán tűri, hogy nyírják, ő sem nyitotta ki száját” (Ézs 53,7).
A bárányoknak, juhoknak, ezeknek az egyszerű, védtelen állatoknak nincs erejük, az ember azt tesz velük, amit akar. Így üresítette meg magát Urunk, szolgai formát vett fel, hogy odaáldozhassa magát mindannyiunk bűneiért.
Tanulnunk kell az alázatosságot is. Meg kell látnunk, hogy nekünk nincsenek jogaink Isten előtt, csak az Ő végtelen kegyelme az, hogy még élünk. Márpedig ha Isten előtt mindnyájan meg kell, hogy alázkodjunk, egymással szemben sem büszkélkedhetünk. Ahogyan az angyalvilágot megosztotta az egykori főangyal büszkesége (Ez 28,17), úgy az ő büszke természetének az ellentéte, az alázatosság az, ami összetart egy közösséget. Ez az alázat pedig nemcsak abból áll, hogy az ember nem bántja a másikat, hanem különbnek tartja magánál. Az alázatos ember meghal önmaga számára. Tanuljuk meg Krisztustól!
4226
2026.04.11
Péter: A szeretet nagysága
,,Ezért ezt mondta neki: Uram, te mindent tudsz, te tudod, hogy szeretlek téged. Jézus ezt mondta neki: Legeltesd az én juhaimat!" (János 21:17)
Krisztus halála utáni megjelenéseiben a felkészült szív intenzív odaadásának nyilatkozott meg. Most a Péternek való kinyilatkoztatásában ismét a szeretet a főszereplő. Könnyen megérthetjük, hogy Krisztus miért tette fel háromszor a kérdést: ,,Szeretsz-e engem?". Azért, hogy emlékeztesse Pétert arra a rettenetes önbizalomra, amellyel azt mondta:
,,Még ha meg is kell halnom veled együtt, soha nem tagadlak meg téged!". (Máté 26:35).
Péter nyilvánvalóan imádságos lélekvizsgálatra szorult, hogy megbizonyosodjon arról, hogy szeretete igaz. Meg kellett értenie, hogy az igaz szeretet az egyetlen dolog, ami ahhoz szükséges, hogy teljesen helyreálljon a helye Jézus szívében. Isten maga a szeretet. Krisztus az Ő szeretetének a Fia.
,,Én úgy szerettelek titeket, ahogyan az Atya szeretett engem" (János 15:9).
Jézus azt kérte, hogy tanítványai a parancsolatainak megtartásával és egymás szeretetével bizonyítsák be iránta érzett szeretetüket. Mindenki számára, aki arra vágyik, hogy Jézus kinyilatkoztassa magát, alapvető követelmény a szeretet.
Péter arra tanít bennünket, hogy ilyen szeretet nyújtása nem áll az ember hatalmában. Ha a magabiztos Pétert ilyen drámai módon meg tudta változtatni, akkor hinnünk kell, hogy Krisztus bennünk is el tudja végezni ezt a változást.
Ő majd kinyilatkoztatja magát ennek a szerető szívnek az Ő drága szavának teljes teljességében:
,,És ebben legyetek biztosak: Én veletek vagyok minden napon" (Máté 28:20).
Andrew Murray
4206
2026.04.10
VISSZA LEHET JÖNNI ISTENHEZ
Sokan nem azért akarnak visszatérni Istenhez, mert szerepelni akarnak.
Nem szolgálatot keresnek, nem figyelmet, nem tapsot.
Egyszerűen csak vissza akarnak jönni.
Vissza oda, ahol az ima még működött.
Vissza oda, ahol az Ige élt.
Vissza oda, ahol a dicsőítés nem fájt, hanem gyógyított.
Vissza Isten közelségébe.
Mert emlékeznek arra az időre, amikor Isten közel volt.
Amikor a hit egyszerű volt.
Amikor a szív nem volt kettészakadva.
És most ott állnak a romoknál, és ezt kérdezik:
„Lehet még visszajönni?”
„Nem rontottam el végleg?”
„Isten még közel enged?”
A Biblia erre egyértelmű választ ad:
„Térjetek meg hozzám, és én is hozzátok térek – mondja a Seregek Ura.”
(Malakiás 3:7)
Isten nem azt mondja:
„Bizonyíts.”
„Előbb tedd rendbe magad.”
„Előbb változz meg.”
Hanem ezt mondja:
„Térj vissza.”
A tékozló fiú történetében az apa nem karba tett kézzel vár, hanem:
„Már messziről meglátta, megszánta, eléje futott, nyakába borult és megcsókolta.”
(Lukács 15:20)
Ez Isten szíve ma is.
A VISSZATÉRÉS NEM ERŐVEL KEZDŐDIK, HANEM ŐSZINTESÉGGEL
Isten nem hosszú, szép imákat kér.
Őszinte szívet kér.
„Az Úr közel van a megtört szívűekhez.”
(Zsoltárok 34:19)
Néha egyetlen mondat elég:
„Istenem, itt vagyok.”
„Hiányzol.”
„Elfáradtam.”
„Nem akarok távol maradni.”
Ez már megtérés.
„Ha megvalljuk bűneinket, hű és igaz Ő: megbocsátja bűneinket.”
(1János 1:9)
A SZÉGYEN NEM ISTENTŐL VAN
Visszatéréskor gyakran megszólal egy belső hang:
„Elrontottad.”
„Már nem vagy méltó.”
„Nem lesz olyan, mint régen.”
Ez nem Isten hangja.
„Nincs tehát most már semmi kárhoztatás azok számára, akik Krisztus Jézusban vannak.”
(Róma 8:1)
A szégyen elrejt.
Isten hív.
„Jöjjetek hozzám mindnyájan, akik megfáradtatok.”
(Máté 11:28)
A KÖZELSÉG VISSZATÉR – DE ÉRETTEBB FORMÁBAN
Lehet, hogy nem pont olyan lesz, mint régen.
De lehet mélyebb.
Miért?
Mert most már ott van:
alázat
őszinteség
függés Istentől
„Isten a kevélyeknek ellenáll, az alázatosoknak pedig kegyelmet ad.”
(Jakab 4:6)
Ez nem visszatérés a régi házba,
hanem újjáépítés ugyanarra az alapra.
„Más alapot senki sem vethet azon kívül, amely vettetett: Jézus Krisztus.”
(1Korinthus 3:11)
ISTEN HELYREÁLLÍT – DE HELYES SORRENDBEN
Isten nem először szolgálatot ad vissza.
Nem először erőt.
Nem először kenetet.
Először fiúságot.
„Maga a Lélek tesz bizonyságot, hogy Isten gyermekei vagyunk.”
(Róma 8:16)
Először jelenlétet, nem teljesítményt.
„Én veletek vagyok minden napon.”
(Máté 28:20)
A VÁGY NEM ÉRZÉSBŐL JÖN VISSZA, HANEM ENGEDELMESSÉGBŐL
Nem akkor kezdünk imádkozni, amikor „érzem”.
Hanem imádkozunk – és a szív felébred.
„Közeledjetek Istenhez, és Ő közeledni fog hozzátok.”
(Jakab 4:8)
Nem akkor olvassuk az Igét, amikor „kívánjuk”.
Hanem olvassuk – és az éhség visszajön.
„Az ember nem csak kenyérrel él, hanem Isten minden igéjével.”
(Máté 4:4)
ISTEN EGYENKÉNT ÉPÍT ÚJRA
Nem egyszerre mindent.
Nem gyorsan.
Nem erőszakkal.
„Aki a kicsin hű, a sokon is hű.”
(Lukács 16:10)
Egy őszinte ima.
Egy tiszta döntés.
Egy nap Isten előtt.
Egy zsoltár.
Egy evangéliumi fejezet.
Egy lépés a világosságba.
„Ne vessétek meg a kicsiny kezdet napját.”
(Zakariás 4:10)
ISTEN NEM SZÉGYENBE ÁLLÍT VISSZA, HANEM SZERETETBE
„Örök szeretettel szerettelek.”
(Jeremiás 31:3)
A Szentlélek nem vádlóként tér vissza.
Hanem vigasztalóként.
„A Vigasztaló, a Szentlélek…”
(János 14:26)
És egyszer csak ezt érzi az ember:
nem idegen többé Isten jelenléte.
Hanem otthon.
forrás: Facebook - Az élet nem rólam szól
4188
2026.04.09
Elveszve és megtalálva
Ha valamit keresünk, azt nem mindig találjuk meg. Elveszítünk tárgyakat – kulcsokat, iratokat –, de elveszíthetünk munkát, barátságot, házastársat, egészséget, sőt még néha a reményt is.
Mit élhetett át Mária, amikor elveszítette Jézust a templomban… Amikor végre rátalál, szemrehányást tesz: „Miért tetted ezt velünk?” (vö. Lk 2,49). Nem érti teljesen a választ – mégis elfogadja. Ez a hit mélysége: akkor is bízni, amikor nem értünk mindent.
Nem mindig azt találjuk meg, amit keresünk – de mindig azt kapjuk, amire Isten szerint szükségünk van. És amikor a veszteség fájdalma összeszorítja a szívünket, emlékeznünk kell: van Valaki, akit soha nem veszíthetünk el. Még ha úgy érezzük is, hogy Krisztus eltűnt az életünkből, jelen van, és itt él a szívünkben. Csak keresnünk kell. És ha keressük, mindig ott találjuk – kitárt karokkal.
Uram, amikor elveszettnek érzem magam, adj erőt keresni Téged. Taníts bízni akkor is, amikor nem értem az utamat. Segíts felismerni jelenlétedet, és hadd találjak Rád újra meg újra - mindig. Ámen.
Családpásztor Evangelizációs Szolgálat
4176
2026.04.08
A csendes harcok ideje
"Ha félek is, benned bízom! Istenben, akinek igéjét dicsérem, Istenben bízom, nem félek, ember mit árthat nekem?" - Istenben bízni nem azt jelenti, hogy nem lesznek harcaid —
hanem azt, hogy hiszed: Ő megvéd, fenntart, és végigvezet rajtuk.Zsoltárok 56:3-4
Vannak harcok, amelyeket nem lát senki. Nem beszélünk róluk, nem osztjuk meg másokkal, és sokszor még szavak sincsenek rájuk. Ezek a csendes küzdelmek a lélek mélyén zajlanak, ahol az ember önmagával és a gondolataival néz szembe.
Ilyenkor különösen erős lehet az egyedüllét érzése. Mert kívülről minden rendben lévőnek tűnhet, de belül viharok dúlnak. Az ember próbál helytállni, mosolyogni, továbbmenni, miközben a szívében nehézségeket hordoz.
De Isten nem a külsőt nézi. Ő látja a belső harcaidat is. Tudja, mit cipelsz magadban, és érti azt is, amit nem tudsz megfogalmazni. A csendes küzdelmeid nem rejtettek előtte.
Sőt, ezek az időszakok különösen értékesek lehetnek. Mert ilyenkor mélyül el igazán a kapcsolat Isten és közted. Amikor már nincs más kapaszkodó, akkor kezded el igazán keresni Őt.
A csendes harcok formálnak. Megtanítanak kitartani, bízni, és erőt találni ott is, ahol korábban nem gondoltad volna.
Mai gondolat:
Amit más nem lát, azt Isten teljesen ismeri – és veled van benne.
4155
2026.04.07
Amikor túl sok a teher
Erõt ad a megfáradottnak, és az erõtlen erejét megsokasítja.
Ézsaiás 40:29,
Vannak időszakok az életben, amikor úgy érezzük, hogy minden egyszerre nehezedik ránk. A gondok egymás után érkeznek, és nincs időnk megpihenni, feldolgozni, megérteni, mi történik velünk. A szív elfárad, a lélek elcsendesedik, és talán kimondatlanul is ott van bennünk a kérdés: meddig bírom még?
Az ilyen pillanatok különösen nehezek, mert nemcsak a külső terhekkel kell megküzdenünk, hanem a belső érzéseinkkel is. A bizonytalanság, a félelem, a kimerültség mind egyszerre jelenik meg. És ilyenkor gyakran úgy érezzük, hogy egyedül vagyunk ezekkel az érzésekkel.
Pedig nem vagyunk egyedül. Isten nemcsak akkor van jelen, amikor erősek vagyunk, hanem akkor is, amikor elfáradunk. Ő látja a terheinket, ismeri a gondolatainkat, és tudja, mennyit bírunk el. Nem várja el, hogy mindent egyedül oldjunk meg.
Sokszor azt hisszük, hogy erősnek kell maradnunk, hogy nem mutathatjuk ki a gyengeségünket. De Isten előtt nem kell szerepet játszanunk. Elég, ha őszinték vagyunk. Elég, ha kimondjuk – vagy akár csak érezzük –, hogy elfáradtunk.
A nehézségek nem mindig érthetőek számunkra. Nem látjuk azonnal az értelmüket, és nem tudjuk, hová vezetnek. De Isten akkor is munkálkodik, amikor mi nem látjuk. Formál, erősít, és felkészít arra, ami előttünk van.
Lehet, hogy most úgy érzed, nincs erőd továbbmenni. De az erő nem mindig abból fakad, amit érzünk. Sokszor éppen akkor születik meg bennünk, amikor a leggyengébbnek érezzük magunkat.
Mai gondolat:
Nem kell mindent egyedül elbírnod. Isten ott ad erőt, ahol te már elfáradtál.
4137
2026.04.06
Szemem az Úrra néz
„Szemem azért mindig az Úrra néz, Ő megszabadítja lábam a huroktól." (Zsolt 25,15)
Ma talán nem szó szerint gabalyodunk hálóba, de érezzük, milyen, amikor beszorulunk egy élethelyzetbe. Amikor beragadunk egy kapcsolatba, egy munkahelyi körforgásba, egy belső küzdelembe, egy ismétlődő bűnbe, egy kiúttalannak tűnő döntésbe.
A zsoltáros nem a háló csomóit számolgatja, nem a csapdát tanulmányozza. Még csak nem is önmagát okolja, hanem irányt vált: szorult helyzetéből föltekint.
A keresztény élet nem problémamentességet ígér, hanem fókuszváltást. Amikor a tekintetünk csak a nehézségen van, az felnagyítja azt. Amikor a tekintetünk Krisztuson van, a nehézség a helyére kerül.
„Emeljük tekintetünket a hit szerzőjére és bevégzőjére, Jézusra.” (Zsid 12,2)
Ő nemcsak kiszabadít, hanem irányt is ad.
Ő nemcsak megment a hálóból, hanem cél felé vezet.
Forrás: Facebook- Családpásztor Evangelizációs Szolgálat
4118
2026.04.05
Jézus kitárja előtted a karjait
Arra emlékeztet minket húsvét, mennyire is azonosulhatunk Jézussal. Halála és feltámadása megmutatja nekünk, mennyire szeret minket Jézus, méghozzá körülményeinktől függetlenül…! Jézus mindent elszenvedett értünk, amint emlékeztet rá a Szentírás:
„Felnőtt, mint egy vesszőszál Őelőtte, és mint gyökér a száraz földből, nem volt neki alakja és ékessége, és néztünk reá, de nem volt ábrázata kívánatos! Utált és az emberektől elhagyott volt, fájdalmak férfia és betegség ismerője! Mint aki elől orcánkat elrejtjük, megvetett volt; és nem gondoltunk vele. Pedig betegségeinket Ő viselte, és fájdalmainkat hordozta, és mi azt hittük, hogy Isten ostorozza, megveri és megalázza!” ( Ésaiás 53,2-4)
Mi fáj...? Megaláznak, elutasítanak, megvetnek, magányos vagy, testi és/vagy lelki szenvedésben van részed…?
Jézus nagyon jól tudja és megérti azt, amit élsz; Ő, aki a kereszten oly szörnyen szenvedett:
Elhagyták és megvetették Őt, aki csodákat tett.
Büntetést mértek rá és ütlegelték Őt, aki tökéletesen szent volt.
Megalázták és leköpdösték Őt, az Isten Fiát.
Arcul ütötték, megostorozták Őt, aki nem tett semmi rosszat.
Kigúnyolták, rágalmazták, és nem védekezett.
Egyedül maradt, elszakították szeretteitől.
Mindenek elhagyták.
Igen a Golgota hegyén Jézus MINDENT eltűrt. Engedelmes volt a kereszthalálig (lásd Filippi 2,8). Keresztáldozata kieszközöli ma számunkra, hogy megváltást nyerjünk a bűneinkből, meggyógyuljunk a betegségeinkből és kiengesztelődjünk az Atyával.
„És Ő megsebesíttetett bűneinkért, megrontatott a mi vétkeinkért, békességünknek büntetése rajta van, és az Ő sebeivel gyógyultunk meg.” ( Ésaiás 53,5)
Jézussal, az Ő szenvedéseivel és keresztjével való azonosulás a keresztények útja; s van, hogy nagyon nehéz megjárni. Ám el ne feledd, hogy útja ez a győzelemnek és a feltámadásnak is… Jézus a helyedbe lépett, hogy soha többé ne érezd magad egyedül, még ha szenvedsz is.
Emlékezz ma, hogy kitárja előtted a karjait Jézus, hogy elhalmozzon szeretetével, megvigasztaljon, erőt adjon, megnyugtasson és meggyógyítson…
Jézus békességével teli szép napot kívánok neked: Jézus mindent beteljesített, és még ma is él...!
forrás: Facebook - Veled Istenem minden nap - Marianna Kiss SD Friseurin
4097
2026.04.04
Nagyszombat – Igei gondolatok
„Azután levette, gyolcsba göngyölte, és elhelyezte egy sziklába vágott sírboltban, amelyben még soha, senki sem feküdt.” Lk 23,53
Jézus testét levették a keresztről, majd pedig elhelyezték egy sírban. Ma úgy mondanánk, hogy elhelyezték végső nyughelyére. Akkor a tanítványok, szerettei is ugyanezt gondolták. A sír hatalmas kővel való lezárásával mintha csak egy korszak zártak volna le. Hiszen, mint ahogy olvassuk a Szentírásban a tanítványok visszatérnek korábbi életvitelükhöz. Jézus, a Mester, a Csodatevő, aki szabadítást ígért, most a sírban van. Halálával sokak reménye be lett zárva a rideg sírboltba. Bár Jézus sírba helyezése még a nagypénteki eseményekhez kötődik, és a Húsvét reggelén érkező örömhírig még várni kell, a szombat, Nagyszombat mégsem telik eseménytelenül. Jézus a sírban van, a holtak hazájában, a Seolban (héberül az alvilág). És bár talán a világ csendes, mintha minden folytatódna a maga kerék vágásában, az emberek számára titokban valami készül. Valami készül, ami emberemlékezet óta nem történt. Valami csodálatos, valami világot megváltoztató, valami világot megváltó ajándék van készülőben. De addig még várni kell egy kicsit.
A Nagyszombat csendje egy kicsit bennünket is csendre int. Ebben a csendben tudunk egy kicsit gondolkodni, tudunk egy kicsit készülni lélekben is a Feltámadás ünnepére. Talán ilyenkor mi is egy kicsit szent várakozásban vagyunk, hiszen mi már ismerjük a történet csúcspontját. Nem a végét! Mert Húsvét nem a történet vége, hanem a világ megváltásának kezdete, amibe mi mindannyian belekapaszkodhatunk.
Legyen a Nagyszombat várakozás, a készülés ideje és várjuk Őt szívünket ünnepi ruhába öltöztetve. Ez a ruházat foglalja magába: a bűnbánatot, a reményt, a megbocsátást és a szeretet! Ámen!
Áldás, békesség.
Molnár Norbert, a Magyar Református Szeretetszolgálat lelkipásztora
https://jobbadni.hu/blog/nagyszombat-igei-gondolatok/
4078
2026.04.03
Ki Jézus?
"Mester, tudjuk, hogy Istentől jöttél tanítóul, mert senki sem képes megtenni azokat a jeleket, amelyeket te teszel..."
(János 3,2)
Tudjuk - mondja Nikodémus nagy öntudattal, fejedelmi többesben. Úgy vélte, ismeri Jézust. Olyan szomorú ellenpárja ennek a kijelentésnek az ezután elhangzó kérdése, melyet kétszer is feltett:
- Hogyan lehetséges ez?
Jézus pedig visszakérdez:
- Te Izrael tanítója vagy, és nem tudod?
Azt gondoljuk, hogy tudjuk - például azt, hogy kicsoda Jézus. De hamar kiderül, milyen felszínes és hiányos ez a tudás. Márpedig életkérdés, hogy valóban megismerjük-e őt, mert „az pedig az örök élet, hogy ismernek téged, az egyedül igaz Istent, és akit elküldtél, a Jézus Krisztust" (Jn 17,3).
Megismerni viszont a bibliai szóhasználat szerint nem csupán értelmi tevékenységet jelent, hanem életközösséget. Ezt a kifejezést a házassági együttélésre is szokták használni. Aki felismeri Jézusban Isten küldöttjét, elismeri őt Úrnak az élete felett, az ismeri majd meg egyre jobban a neki való engedelmesség közben.
Éppen ez a lelki közösség hiányzott Nikodémus életéből. Hiszen Jézus nem csupán tanítónak jött! Hamarosan beszélt neki a Megváltó kereszthalálának jelentőségéről, az Atyától kapott küldetéséről. Ahhoz, hogy Nikodémus valóban tudja, ki Jézus, meg kell még tanulnia, hogy miatta kell majd meghalnia Jézusnak, ő is csak úgy mehet be az Isten országába, ha hisz benne, sőt bűnbocsánatot és új életet kap tőle. Semmilyen kiválósága nem jogosítja fel erre, csak a megváltó Jézus Krisztussal, az Isten Fiával való hitbeli közössége. Ez hiányzott az életéből, ez vitte éjnek idején Jézushoz, de nem hiába ment hozzá, ő örök életet, teljes, igazi életet ad a benne hívőknek.
Ki nekem Jézus? Tanító - vagy személyes Megváltóm és Uram?
Cseri Kálmán igehirdetései és gondolatai.
4060
'26.04.02
A tű foka
A Lukács 18-ban van egy nagyon fontos beszélgetés Jézus és egy bizonyos gazdag főember között. A főember egy nagyon komoly kérdést tesz fel:
„Jó Mester, mit kell tennem, hogy elnyerjem az örök életet?” Nézzük, mit felelt erre Jézus:
„A parancsolatokat tudod: „Ne paráználkodj, ne ölj, ne lopj, ne tanúskodj hamisan, tiszteld apádat és anyádat!”
Ő pedig így szólt: Mindezeket megtartottam ifjúságomtól fogva. Amikor Jézus ezt hallotta, így szólt hozzá: Még mindig hiányzik valami: add el mindenedet, oszd szét a szegényeknek, és kincsed lesz a mennyben, akkor gyere és kövess engem! Amikor ezt a főember meghallotta, nagyon szomorú lett, mert tekintélyes vagyona volt. Jézus ránézett és így szólt: Milyen nehéz bejutni a gazdagnak az Isten királyságába! Könnyebb a tevének a tű fokán átmenni, mint a gazdagnak bejutni az Isten királyságába.”
(Lukács 18,20-25)
Jézus ezen az igehelyen egy figyelemreméltó kifejezést használt, amikor „a tevéről” beszélt, amely „átmegy a tű fokán.” Neked is nehéz megérteni miről is van itt szó pontosan? Hadd mondjam el, én hogyan értem. Sok évig éltem Izrael földjén és az ott szerzett tapasztalatom világosabbá tette számomra Jézusnak azon szavait, amit a gazdag főembernek mondott. Hallottam, hogy milyen formája volt a Jaffa-kapunak, az óváros falán megtalálható bejáratnak, amely egyébként még a 20. század elején is létezett Jeruzsálemben.
A Jaffa-kapu Jézus idejében egy nagy vaskapu volt, amelyet minden éjszakára bezártak napnyugtakor és napfelkeltéig zárva is maradt. Semmilyen körülmények között sem nyitották ki a sötétség órái alatt. Azonban néha előfordult, hogy egy utazó sötétedés után érkezett a kapuhoz és be akart jutni a városba. Ha ez történt, egy kis ajtót nyitottak meg a nagy vaskapun. A bebocsátást kérő embernek le kellett pakolnia az összes poggyászt a tevéről és térdre kényszerítenie az állatot. Csak ezután tudott az állat immár málha nélkül, de még így is éppen csak átnyomakodni ezen a kis bejáraton.
Mi volt a neve ennek a kis ajtónak? A tű foka!
Jézus a gazdag főembernek adott válaszában azt példázza, hogy milyen az, amikor egy gazdag ember igyekszik Isten királyságába. Le kell tennie minden poggyászát – minden kérkedését, büszkeséget, arroganciát, függetlenséget – és térdre kell ereszkednie, és még így is nagy nehézség számára, hogy bejusson.
Egy koldusszegény ember, aki mást nem visz kezében, csak egy botot, sokkal könnyebben bejut. Neki is meg kell hajolnia, de könnyebb áthaladnia és már bent is van.
Mindenkit ugyanaz a kapu vár, akár gazdag akár szegény közeledik hozzá. A gazdag ember azonban nehezebben jut be megszerzett javai miatt, mint a szegény.
Derek Prince - Büszkeség vagy alázat
4045
2026.04.01
Rázd le az elutasítást!
“Aki titeket hallgat, engem hallgat, és aki titeket elutasít, engem utasít el, és aki engem elutasít, az azt utasítja el, aki elküldött engem.” — Lukács 10:16,
Tény, hogy az életben időről időre elutasítással kell szembenéznünk. Dávid is megküzdött az elutasítással. Pálnak is volt dolga vele. Még Jézust is elutasították. Amikor tehát elutasítást szenvedsz el azért mert azt teszed amire Isten vezet téged – olyan dolgokat teszel amelyek eltérnek attól amit mások tesznek körülötted – ne ess kétségbe; jó társaságban vagy.
Amikor először kezdtem prédikálni, bizonytalan voltam, és bizony volt részem kritikában és elutasításban. Voltak idők amikor nagyon elkedvetlenedtem.
Végül az Úr szólt a lelkemhez, és azt mondta: “Én vagyok az aki elhívott téged. Ne aggódj, hogy mit gondolnak az emberek. Ha ezt teszed, akkor egész életedben aggódni fogsz, mert az ördög mindig fog találni olyan embereket akik valami rosszat gondolnak rólad.”
Az Apostolok Cselekedetei 28:1-5-igeversekben amikor Pál apostolt megmarta egy kígyó, egyszerűen lerázta magáról a kígyót, és nem szenvedett semmilyen sérülést. Ezt tehetjük mi is az elutasítással. Amikor közel vagyunk Istenhez, és benne találjuk meg az identitásunkat nem pedig mások rólunk alkotott véleményében, akkor le tudjuk rázni magunkról, bármi is próbáljon elbátortalanítani minket. Bármivel is küzdesz ma - félelemmel, elutasítással, csüggedéssel, csalódással, magányossággal – rázd le magadról és menj tovább. Még ha az elutasítás olyan emberektől érkezik is akik közel állnak hozzánk, akkor is elhatározhatjuk, hogy továbbra is annak a beteljesedésére törekszünk amire Isten elhívott minket.
(Joyce Meyer)
4030
2026.03.31
Akhán bűne
Akhán nem azért lopott, mert kétségbeesett lett volna.
Azért lopott, mert azt gondolta, senki sem látja.
Egy gyönyörű köntöst. Ezüstöt. Aranyat.
Olyan dolgokat, amiket Isten egyértelműen megtiltott, hogy elvegyenek.
Elrejtette őket a sátra alatt. Eltemette a bizonyítékot.
Elnémította a lelkiismeretét.
De a rejtett bűn soha nem marad rejtve.
Izráel elveszített egy csatát nem azért, mert gyenge lett volna,
hanem azért, mert egy ember a engedetlenséget választotta.
Akhán magánügye nyilvános vereséget okozott.
A titka egész nemzetet érintett.
A bűn mindig élvezetet, biztonságot vagy előnyt ígér.
De soha nem mondja el az igazi árát.
Elvakít minket, és azt hisszük: „Ez apróság. Nem számít.”
Isten nem téved azzal kapcsolatban, amit elrejtünk.
Látja, ami el van temetve.
Tudja, amit nem vagyunk hajlandók átadni neki.
A legijesztőbb rész ez:Akhán hallgatott, miközben mások szenvedtek a bűnéért.
Megérezte a megbánást, de nem tért meg.
Az engedelmesség nem lehet részleges.
A szentség nem lehet szelektív.
Amit elrejtesz, tönkreteheti azt, amit Isten próbál felépíteni.
„Izráel vétkezett; megszegték a szövetségemet, amelyet megtartásra parancsoltam nekik.”
Józsué 7:11
Mielőtt Isten a nemzetekkel foglalkozik, a szívekkel kezd.
forrás: Facebook - Az élet nem rólam szól.
4013
2026.03.30
Ragadd meg Isten kezét
„Ha az Urat tartod oltalmadnak, a Felségest hajlékodnak, nem érhet téged baj, sátradhoz közel sem férhet csapás. Mert megparancsolja angyalainak, hogy vigyázzanak rád minden utadon, kézen fogva vezetnek téged, hogy meg ne üsd lábadat a kőben.”
Zsoltárok könyve 91:9-12
Isten ezt kéri töled, hogy kapaszkodj belé! Történjen bármi, érezd bárhogy magad, legyen bármennyi kérdés a fejedben, adjanak neked bármilyen tanácsot a körülötted lévők, te ragadd meg Isten kezét! Mert egyedül Ő az aki biztosan meg fog téged tartani.
3998
Virágvasárnap
„Áldott, aki jön az Úr nevében!” (Mt 21,9)
Virágvasárnap Jézus jeruzsálemi bevonulását idézi fel. Az emberek örömmel fogadták: pálmaágakat lengettek, ruháikat az útra terítették, és hangosan kiáltották: „Hozsánna!” Királyként ünnepelték Őt – de sokan nem értették igazán, milyen király is Ő.
Jézus nem hatalommal és erővel érkezett, hanem szelíden, egy szamáron ülve. Nem földi dicsőséget hozott, hanem békét, szeretetet és megváltást. Az a tömeg, amely most ünnepelte, néhány nap múlva már mást kiáltott… Ez figyelmeztet bennünket: a hit nem csak pillanatnyi lelkesedés, hanem hűséges követés.
Ma mi is köszöntjük Jézust. De a kérdés személyes: valóban helyet adunk-e Neki az életünkben? Nemcsak ünnepeljük, hanem követjük is?
Imádság:
Urunk Jézus, köszönjük, hogy szelíden és szeretettel jössz hozzánk. Taníts meg úgy fogadni Téged, hogy ne csak szavainkkal, hanem életünkkel is dicsőítsünk. Adj hűséget, hogy Veled maradjunk nemcsak az örömben, hanem a nehéz napokon is. Ámen.
2026.03.29
MIKOR A VILÁG AZT MONDJA LEHETETLEN, ISTEN MEGMUTATJA, HOGY IGENIS, LEHETSÉGES!
"Segítségül hív engem, ezért meghallgatom őt; vele vagyok háborúságában: megmentem és megdicsőítem őt.
Zsoltárok 91:15
Kedves Testvérem!
Tudom, hogy sok a gondod, és sok minden lehúz. Mikor egy probléma megoldódik, egyből jön a másik, és úgy érzed talán, hogy véget nem ér, és ennél jobb már nem lesz.
Ez egy hazugság! Mikor elkezdel közeledni Istenhez, egyszerre sok támadás ér, több oldalról, hogy elvegye a kedved Istenben hinni, Öt követni. Az ellenség azon lesz, hogy elhittesse veled, hogy Isten nincs veled, hogy nem érdeklik a gondjaid.
Lesznek emberek akik által az ördög azt fogja hazudni, hogy "Melyik az az Isten, aki ebből ki fog hozni?".. Ha ezt hallod, ÖRÜLJ!!
Isten nem hagyja, hogy csúfot üzzenek belőle és meg fogja mutatni, hogy IGENIS, van hatalma minden helyzet vagy körülmény felett. De szüksége van arra, hogy TE, testvérem, tarts ki a hitben. Ne tagadd meg Őt, ne hibáztasd Őt a nehéz körülmények között, és NE ADD FEL A HITEDET, bármennyi nyomás és feszültség van körülötted. Ha kiálltad a próbát, Isten győzelemre vezet, és minden meg változik az életedben.
Tedd tehát a mai napon is a helyzetedet Isten kezébe, és hagyd is ott nála. Ő munkálkodik, akkor is, amikor még semmit sem látsz belőle.
Ámen.
3979
2026.03.28
Isten megálmodta a jövődet
"…Amiket szem nem látott, fül nem hallott, és embernek szíve meg sem gondolt, amiket Isten készített az őt szeretőknek!"
1Korinthus 2:9
Ha Isten betekintést engedne abba az adathalmazba, hogy milyen terveket készített számodra, minden bizonnyal elképednél. Ha Isten azt is megmutatná neked, hogy mi a döntéseid következménye, akkor még inkább meglepődnél. Ha a különböző döntések számtalan variációit megmutatná, akkor képednél el igazán…
Isten azonban nem a tervei szenzációs megjelenítésében vagy a titkok felfedésében érdekelt, hanem sokkal inkább abban, hogy a lelki fejlettségünk szintjén vezessen bennünket a Gondviselés keze által. Terveit csöndesen viszi véghez, csakis a belső imaszobában ismerhetjük fel kezeinek munkáját. Ha beszélgető életmódot folytatunk Istennel, akkor biztosak lehetünk abban, hogy életünk jövője mindenható kezekben van és ennek bizonyítékait meg is mutatja számunkra.
Ha mégsem vagyunk biztosak ebben, vegyük csak elő a Bibliánkat és olvassuk el azon emberek életrajzait, akik viszonylag nehezebb körülmények között éltek, és Isten gondoskodott róluk, még a világbirodalmak uralkodóinak döntéseit is befolyásolva. Ezért biztosak lehetünk: nagyszerű jövőt készített Isten azoknak, akik szeretik Őt. A menny csodálatos hely lesz, ez biztos, és az oda vezető utón Isten kézben tartja az életünket.
Egyszer, régen egy törékeny fizikai egészségű, de annál nagyobb lelki erővel bíró hölgy a következőt írta: „Nem kell félnünk a jövőtől, kivéve, ha elfeledjük, hogyan vezetett eddig az Úr és mire tanított múltunk történelme által.” (Ellen G. White). Ezen idézet parafrázisa is igaz: "Félnünk kell a jövőtől, hacsak azt látjuk, hogyan vezetett minket az Úr a múltban!" Mert az Úr nemcsak a múltban, de a jelenben és jövőben is tevékenykedik!
Szerző: Renata Csalami - https://reggelidicseret.hu/
3959
2026.03.27
Fizetőeszköz a Hit
A hit az egyetlen elfogadott fizetőeszköz Isten országában. Az egyház oly sokszor körüludvarolta a tehetőseket és befolyásosakat, pedig az Isten országában azok az igazán nagyok, akik „szegények a világ szemében, de gazdagok a hitben” (Jakab 2,5). Akiket a világ lenéz, azokat Isten megtiszteli azzal, hogy megosztja velük terveit és szándékait, mert hittel válaszolnak Neki. A Zsidó levél 11. fejezete felsorolja azokat, akik a hitük által tettek valami említésre méltót, és ezek között elvétve találjuk királynak vagy uralkodónak a nevét. Erre a dicsőségtablóra nem a nemesi származás, vagy a természetes képességek alapján lehetett felkerülni, hanem egyedül az Istenbe vetett feltétlen bizalom alapján. Ezek az egyébként közönséges emberek a „hit által nyertek jó bizonyságot” Istentől. A hit hangjegyeivel komponáltak olyan győzelmi dalokat, amiket senki más nem tudott énekelni. Jézus azt mondta: „Csak higgy!” Legyetek áldottak!
REINHARD BONNKE
3950
2026.03.26
Bizalom Istenben
„Bizodalmad legyen az Úrban teljes szívedből, és a magad értelmére ne támaszkodjál.”
— Példabeszédek könyve 3:5
Amit ma nem értesz, attól még része lehet az Ő tervének.
Bízz akkor is, amikor nem látsz mindent.
Van, amikor kérdések között élünk.
Amikor az események kuszának tűnnek, az utak hirtelen kanyarodnak, és a szívünk nem talál azonnali választ. De attól, hogy mi nem látjuk az összképet, Isten terve nem szűnik meg létezni.
A hit nem mindig a megértésből fakad – sokszor éppen a nem értés közepén születik meg.
A bizalom azt jelenti: akkor is kapaszkodom Belé, amikor köd borítja az utat. Akkor is kimondom: „Uram, rád bízom”, amikor még nem látom a miérteket.
Lehet, hogy ma még csak egy töredéket látsz.
De Ő már látja a holnapodat.
Lehet, hogy ma még fáj a várakozás.
De Ő már készíti az áldást.
Ne feledd: a csendben is munkálkodik.
A késedelemben is formál.
A bizonytalanságban is vezet.
Legyen ma a békéd nem a válaszokban, hanem az Ő hűségében.
3940
2026.03.25
Átformálódás tükrözés által
"Mi pedig mindnyájan fedetlen arccal szemlélvén az Úr dicsőségét, és ugyanarra a képre formáltatunk át"
(2Kor 3,18)
Ez a leplezetlen nyíltság Isten előtt a keresztyén ember szembeötlő jellemvonása és életét tükörré teszi mások számára. Ha a Szent Szellem betölt, átalakulunk. A szemlélés által pedig tükörré leszünk. Mindig észreveszed, amikor valaki látta az Úr dicsőségét: szellemed mélyén megérzed, hogy az Úr lényét tükrözi vissza. Őrizkedj mindattól, ami ezt a visszatükröződést beszennyezhetné benned. Majdnem mindig valami jó szennyezi be, az a jó, ami nem a legjobb.
Mind a te, mind az én életem aranyszabálya ez: maradjon életünk Isten felé nyitott, Őrá összpontosított. Dobj ki minden mást a hajóból: a munkát, az öltözködés és táplálkozás gondját, mindent, ami ehhez a földhöz köt, mert amíg ezeket hajszolod, Istenre beállított tükröd homályossá lesz. Maradj meg a szemlélésnek ebben az állapotában, hogy életünket mindenen át megőrizhessük a szellemi síkon. Hadd alakuljanak a dolgok, ahogy alakulnak, hadd bírálgassanak mások, ahogy tetszik nekik: de te soha ne engedd, hogy bármi elhomályosítsa benned azt az életet, amely Krisztussal együtt el van rejtve Istenben. Semmiféle sürgés-forgás ki ne lendítsen a vele való közösségből! Bár ez könnyen meginoghat, de te ne engedj helyet ennek. A keresztyén ember életének legszigorúbb fegyelmezése az, hogy tanulja meg: miként szemlélje állandóan mintegy tükörben az Úr dicsőségét.
Oswald Chambers "Krisztus mindenekfelett" c. könyvéből
3219
2026.03.24
Bezárod a szíved?
"Aki pedig világi javakkal rendelkezik, de elnézi, hogy a testvére szükséget szenved, és bezárja előtte szívét, abban hogyan lehetne az Isten szeretete?" 1János 3,17
Orvosi körökben elképzelhetetlen, hogy valaki feltalálná a rák gyógyszerét, és ne közölné ezt a világ valamennyi rákos betegével. Ha ezt a tudást megtartaná magának, az embertelenség lenne!
János apostol hasonló képet tár elénk a lelki élet területéről. Itt van egy ember, bizonyságtevő keresztyén, aki tekintélyes vagyont gyűjtött össze magának. Luxusban és nagy kényelemben él. Körülötte ott van a világ, tele óriási lelki és anyagi nyomorúsággal. Emberek milliói még sohasem hallották az evangéliumot. Sötétségben, babonákban és reménytelenségben élnek. Közülük sokan éheznek, háborúk és természeti katasztrófák sújtják őket. A gazdag ember egyszerűen keresztülnéz ezeken a szükségeken. Képes elereszteni a füle mellett a szenvedő emberiség jajgatását és sóhajtozását. Tudna segíteni, ha akarna, de inkább megtartja a pénzét.
János apostol nyíltan megkérdezi: az ilyen emberben ,,hogyan lehetne az Isten szeretete"? Természetes: nem lakik benne Isten szeretete. És akkor kételkedünk abban, hogy az ilyen ember hívő-e?
Ez nagyon komoly dolog. Általában a mai gyülekezetek ünneplik a gazdag embert, meghívják a gyülekezet véneinek körébe, bemutatják őt a látogatóknak. Az az általános alapelv uralkodik: "Jó dolog gazdag keresztyéneket látni." János azonban megkérdi: ,,Ha ő valóban keresztyén, hogyan képes ragaszkodni fölösleges gazdagságához, amikor oly sokan kiáltanak kenyér után, és halnak éhen?"
Szerintem ez a mai igeversünk arra kényszerít bennünket, hogy válasszunk a két út között. Vagy visszautasítjuk János egyenes, világos szavait, elnémítjuk a lelkiismeretünk hangját, és elítéljük azt, aki ilyen üzenetet merészel hirdetni nekünk, vagy pedig alázatosan elfogadjuk az Igét, és gazdagságunkat arra használjuk, hogy azzal szükségbe jutott testvéreinken segítsünk, és így tiszta lesz a lelkiismeretünk. Az a hívő ember, aki beéri szerény életmóddal, úgyhogy mindazt, ami e fölött van, az Úr munkájára fordítja, békességben élhet Istennel és ínségben levő testvéreivel.
William MacDonald
3908
2026.03.23
József a kútban
József nem véletlenül zuhant a kútba.
Az irigység taszította bele.
Félig kimondott szavak.
Elviselhetetlen álmok.
A saját testvérei nem bírták elhordozni.
Akiknek őrizniük kellett volna, ők lökték a mélybe.
Az Írás szerint: egy üres kútba.
Víz nélkül.
Remény nélkül.
Magyarázat nélkül.
Fentről elhaltak a hangok,
a nevetés messzire távolodott.
Az ég túl magasnak tűnt, hogy meghallja.
József nagy álmokat hordozott, de az éjszakában csak hideg kőfalakat látott.
Csend.
Árulás.
És a kérdés, amely ilyenkor megszületik:
„Miért én?”
Aztán jött a még rosszabb.
Nemcsak kihúzták a kútból.
Eladták.
Húsz ezüstért.
Ennyi volt egy fiú ára.
Egy álmodóé.
Egy elhívásé.
József nem kiáltott.
Nem védekezett.
Nem tudta, hogy a kút nem a vég…
csak a történet első fejezete.
Mert Isten nem mindig ment ki azonnal a sötétből.
Néha ott formál.
József rabszolga lett idegen földön.
Majd hamisan megvádolták.
Elfelejtették a börtönben.
Évekig csak a csend maradt.
Úgy tűnt, Isten hallgat.
De miközben József azt hitte, minden darabokra hullott.
Isten pontosabban írta tovább a történetét.
„Az ÚR Józseffel volt.” (1Móz 39,21)
Ez az ige mindent megváltoztat.
Isten vele volt a kútban.
A rabszolgaságban.
A börtönben.
Amikor senki más nem maradt.
És egy napon – figyelmeztetés nélkül –
a foglyot a palotába hívták.
A rabszolga kormányzó lett.
Az elfelejtett felemeltetett.
És akik az álmai miatt taszították le,
azok lettek felemelkedésének eszközei.
József megtanulta azt, amit sokan csak későn értenek meg: Isten nem elveszi az álmokat.
Megmetszi őket, hogy beteljesítse.
Ma sokan a saját kútjukban ülnek.
Elárulva.
Igazságtalanul megvádolva.
Azt érezve, hogy az ég hallgat.
De ez a történet egy örök igazságot suttog:
A kút nem a végzeted.
Az árulás nem törli el az ígéretet.
És Isten csendje soha nem az elhagyás jele.
József nem tudta, mi jön.
De Isten tudta.
És miközben te azt hiszed, mindennek vége… Isten még csak most kezdi írni a folytatást.
forrás: Fcebook - Antoni Pál.
3891
2026.03.22
Soha el nem múlik
„A szeretet soha el nem múlik” (1Korinthus 13:8)
Az asztalon nyitva fekszik a Biblia. Mellette egy kereszt, gyertyafény, virágok – az élet egyszerű, mégis mély jelképei. A szeretet csendje ez. Nem hangos, nem hivalkodó, nem bizonygatja önmagát. Csak jelen van.
A világban sok minden elmúlik. Érzések változnak, helyzetek átalakulnak, emberek jönnek-mennek az életünkben. De Isten szeretete nem múlik el. Nem a hangulatunktól függ, nem a teljesítményünktől, nem attól, hogy éppen méltónak érezzük-e magunkat rá.
A kereszt emlékeztet arra, hogy ez a szeretet áldozatos. A Biblia pedig arra, hogy ez a szeretet ígéret. És amikor talán csendben, egyedül ülünk – mint egy vonaton, egy szobában vagy az élet egy nehezebb állomásán –, akkor is igaz: a szeretet nem hagy el.
Ma álljunk meg egy pillanatra. Engedjük, hogy Isten szeretete átjárja a szívünket. És amit kaptunk, adjuk tovább – egy szóval, egy gesztussal, egy megbocsátással.
Mert ami Istentől van, az örök.
És a szeretet soha el nem múlik.
forrás: Facebook - Havanna Keresztény Csoport
3880
2026-03-21
Bizonyságtételünk alanya
(Jézus mondta:) ,,Aki titeket hallgat, engem hallgat...(Lk 10,16)
Jézus Krisztus azt ígérte, hogy a róla szóló hiteles bizonyságtétel végső alanya mindig ő lesz.
Vagyis ő ad gondolatokat, szavakat és szeretetet küldötteinek, hogy helyesen tudják átadni a meghívást az embereknek.
Így szoktuk-e hallgatni az igehirdetést, hogy azt maga Jézus mondja nekünk az igehirdetőn keresztül?
És azzal a bizonyossággal szólunk-e mi is róla másoknak, hogy egyszerű szavainkon keresztül Ő maga tud megszólítani embereket?
Amikor ez valóban megtörténik, egyedül neki adunk-e dicsőséget?
Így hallgatni, így hirdetni az Ő igéjét, és így dicsőíteni Őt - ez következik mai igénkből.
Sok kétség van Jézus mai tanítványaiban is, hogy esetleg nem tudnak jól fogalmazni, bölcsen válaszolni kérdésekre, megfelelően beszélni róla. Jézus első tanítványai közül többen írástudatlanok voltak, s néha nehéz helyzetben kellett helytállniuk. Jézus így biztatta őket:
„Ne aggódjatok amiatt, hogy miképpen vagy mit mondjatok, mert megadatik nektek abban az órában, hogy mit mondjatok.
Mert nem ti vagytok, akik beszéltek, hanem Atyátok Lelke szól általatok." (Mt 10,19-20)
Ez mára is érvényes, bízzunk ebben!
Amikor elkezdték szolgálatukat, a következőt tapasztalták: „Hirdették az igét mindenütt, az Úr pedig együtt munkálkodott velük, megerősítette az igehirdetést a nyomában járó jelekkel." (Mk 16,20)
De az igen művelt Pál apostol sem magától akart szólni, hanem azért imádkozott: „Adassék nekem az ige, ha szóra nyitom a számat" (Ef 6,19).
Ne tartson tehát vissza bennünket semmi attól, hogy közöljük az Isten szeretetéről szóló jó hírt másokkal!
Egy meghívást kell átadnunk, s amikor ezt tesszük, mindig bizonyosak lehetünk abban, hogy maga a meghívó, az Úr Jézus Krisztus szól rajtunk keresztül, s hitet is Ő tud támasztani azok szívében, akikhez küldött.
forrás: Facebook/Cseri Kálmán tanitàsai.
3854
2026.03.20.
Reménység
Figyelj! A reménység az egy nagyon nagy KINCS. Kapjuk, és őrizzük is. És ha nehéz helyzeten megyünk át, újra "megszerezzük". Milyen jó, hogy nekünk VAN egy olyan "forrásunk", ahonnan mindig "beszerezhető". Mert a mi Istenünk a Reménység Istene. Nála ez mindig ott van. És Ő, pusztán azzal, hogy VELÜNK VAN minden nap, (ma is, holnap is, minden helyzetben) a "világ végezetéig", BIZTOSÍTJA ezt, pusztán az Ő jelenléte által is, meg az Ő ígéreteivel, és szavával (IGE, Ige, Ige...), minden nap és minden helyzetre... s ez csodálatos.
Ne add fel, VAN jövő, van reménység, van holnap és a holnapban MINDIG lehetnek új meglepetések (jó meglepetések), ajándékok, amik TOVÁBB tudnak lendíteni.
És, ha most szenvedés között vagy, is azt mondom (mint ahogy magamnak is mondom újra és újra, ha nehéz helyzetben kell tovább lépnem), hogy "a háborúság (szorongattatás, gyötrés, megpróbáltatás, szenvedés) békességes tűrést nemz (törvényszerűen JÖN vele, ha ott a bizalom benned a te Mindenható Istened felé, és hálát adsz Neki jóságáért, amivel eddig körülvett, és kifejezed Felé bizalmadat, hogy MOST is körülvesz téged ezzel a meg nem érdemelt, és minden elgondolást felül haladó jóságával), a békességes tűrés pedig kipróbáltságot (vagyis ezt hoz magával - "dokimé" - ez "bizonyítékot is jelent", bizonyságot... ami BELSŐ erőt ad, belső biztonságot, alapot a jövőre nézve), a kipróbáltság pedig reménységet... a reménység pedig NEM szégyenít meg, mert az Istennek szerelme (agapé szeretete) kitöltetett a mi szívünkbe a Szentlélek által, Aki adatott nekünk. (Isten szeret, és ezt beírta a szívedbe, mélyen, bizonyságát adja neked, ahogy a Szentlélek betöltött, ezzel járt át, Ő, a mérhetetlen szeretet Istene és Ura, a Reménység Istene... úgyhogy NEM hagy el, TUD rólad, és LESZ megoldása a számodra... No, ez a reménységünk alapja, és EZÉRT nem szégyenít meg a reménység. Róma 5,1-5.)
"A reménységnek Istene pedig töltsön be titeket minden örömmel és békességgel a hivésben, hogy bővölködjetek a reménységben a Szent Lélek ereje által." (Róma 15,13.)
2026.03.19
A hatékony imádság titka
,,Ezért mondom nektek: higgyétek, hogy mindazt, amit imádságotokban kértek, megkapjátok, és megadatik nektek." (Márk 11:24)
Minél inkább behatolunk Urunk gondolkodásába, és úgy gondolkodunk az imádságról, ahogyan Ő gondolkodik, annál inkább növekedni fognak bennünk az Ő szavai. Megtermik bennünk a gyümölcsüket - egy olyan életet, amely megfelel a bennük foglalt igazságnak. Krisztus, Isten élő Igéje, olyan erőt ad szavaiban, amely életre kelti azt, amit mondanak. Ez az erő megvalósítja bennünk, amit Ő kér. Felkészít bennünket arra, amit Ő követel. Tekints úgy az imádságról szóló tanítására, mint annak ígéretére, amit Ő az Ő Szentlelke által fog a jellemedbe építeni. Az Úr megadja nekünk az imádság öt alapvető elemét.
A szív vágya - e vágy kifejezése az imádságban - a hit, amely az imádságot Isten elé viszi - Isten válaszának elfogadása - a kívánt áldás megtapasztalása.
Minden keresztyén mondhatja: ,,Szeretném kérni és hitben megkapni az erőt, hogy imádkozhassak, éppen úgy és éppen annyit, amennyit Istenem elvár tőlem". A következő napokban elmélkedjünk Urunk szavain, abban a bizalomban, hogy Ő megtanít minket arra, hogyan imádkozzunk ezért az áldásért.
Andrew Murray
2026.03.18
Isten jelenlétének helyreállítása
"Add vissza nékem a te szabadításodnak örömét." (Zsoltárok 51:14)
Amikor a bűn kiűzetik, akkor Isten jelenléte helyreáll. Ez az igazság nagyon egyszerű. Isten jelenlétének helyreállítása azt jelenti, hogy a győzelem biztosított. Ha pedig vereség következik be, akkor azért mi vagyunk felelősek. Valahol a bűn okozza azt. Fel kell fedeznünk a bűnt, és meg kell térnünk. Abban a pillanatban, amikor a bűnt elvetjük, bátran várhatjuk Isten jelenlétét. Isten soha nem beszél népéhez a bűnről, kivéve azzal a céllal, hogy megmentse őket attól. Ugyanaz a fény, amely megmutatja a bűnt, megmutatja a belőle kivezető utat is. Ugyanaz a hatalom, amely elítéli, erőt fog adni a felemelkedéshez és a győzelemhez. Isten erről a bűnről beszél nekünk: ,,Megdöbbenve látta, hogy senki sem lép közbe, hogy segítsen az elnyomottakon" (Ézsaiás 59:16). Az az Isten, aki ezt mondja, a változást akkor fogja munkálni gyermekeiben, amikor azok az Ő arcát keresik. Ő a bevallott bűn szégyenét a reménység kapujává teszi. Egyszerűen valljuk meg, hogy vétkeztünk; nem merünk többé vétkezni. Az imádság ügyében Isten nem követel lehetetlenségeket. Nem ad nekünk megvalósíthatatlan eszményt. Nem kéri tőlünk, hogy imádkozzunk anélkül, hogy megadná a kegyelmet, amely képessé tesz bennünket erre. Higgyünk neki. Ő megadja a kegyelmet ahhoz, hogy megtegyük, amit kér.
Andrew Murray
2026.03.17
Feltárt bűn
"Tőlem is távol legyen, hogy vétkezzem az Úr ellen, és ne imádkozzam többé értetek. Sőt inkább tanítalak majd benneteket a jó és egyenes útra." (1Sámuel 12:23)
Azt gondolhatjuk, hogy tudjuk, milyen bűn tart vissza minket az imádságtól, de csak Isten tudja igazán felfedni. Például az Aji vereség után szólt Józsuéhoz. ,,Izrael vétkezett, és megszegte szövetségemet!" (Józsué 7:11). Izrael vétkezett. Isten maga fedte fel ezt. Istennek kell felfednie előttünk, hogy az imádság hiánya nagyobb bűn, mint gondoltuk. Azt jelenti, hogy kevés kedvünk van az Istennel való közösségre. Hitünk inkább a saját munkánkon nyugszik, mint Isten erején. Nem vagyunk hajlandók feláldozni a kényelmet az Istennel töltött időért.
Amikor a munka nyomása válik kifogássá arra, hogy ne találjunk időt az Ő jelenlétében lenni, akkor nincs meg az Istentől való abszolút függés érzése. Nincs teljes átadás Krisztusnak. Ha engednénk Isten Lelkének, minden kifogásunk elhullna, és beismernénk, hogy vétkeztünk. Sámuel egyszer azt mondta: ,,Ami engem illet, biztosan nem fogok vétkezni az Úr ellen azzal, hogy befejezem az értetek való imádságomat. És továbbra is tanítani foglak arra, ami jó és helyes" (1Sámuel 12:23). Az imával való felhagyás bűn Isten ellen. Amikor Isten feltárja a bűnt, azt meg kell vallani és ki kell vetni. Ha okunk van azt gondolni, hogy az imádságtalanság az a bűn, amely ,,a mi táborunkban" van, kezdjük személyes és közös megvallással. Isten segítségével vessük el és semmisítsük meg a bűnt. Akkor megismerhetjük az Ő jelenlétét és hatalmát.
Andrew Murray
2026.03.16
Az imádság nélküliség bűn?
Ha hatékonyan akarunk foglalkozni az imádság hiányával, akkor meg kell kérdeznünk: ,,Bűn ez?". Jézus a bűnből való Megváltó. Amikor megtapasztaljuk a bűnt, megismerhetjük az erőt, amely megment a bűntől. Az az élet, amely hatékonyan tud imádkozni, az az élet, amely ismeri a bűn hatalmából való szabadulást. De vajon bűn-e az imádságtalanság? Isten jelenlétének megtapasztalása Isten népének nagy kiváltsága és az ellenséggel szembeni ereje. Az egész Szentírás központi ígérete az, hogy Isten velünk van. A teljes szívű ember tudatosan él Isten jelenlétében.
A vereség és a kudarc Isten jelenlétének elvesztése miatt következik be. Ez igaz volt Ajban. Isten a győzelem ígéretével vezette népét Kánaánba. Az Aj-nál elszenvedett vereséggel Józsué tudta, hogy az ok Isten hatalmának megvonása kell, hogy legyen. Isten nem harcolt értük. A keresztyén életben a vereség Isten jelenlétének elvesztését jelzi. Ha ezt alkalmazzuk az imádságban való kudarcunkra, akkor láthatjuk, hogy ez azért van, mert nem vagyunk teljes közösségben Istennel. Isten jelenlétének elvesztése a bűnnek köszönhető. Ahogy a fájdalom a természet figyelmeztetése egy fizikai problémára, úgy a vereség Isten hangja, amely azt mondja nekünk, hogy valami nincs rendben. Ő teljesen átadta magát az Ő népének. Örömét leli abban, hogy velük lehet. Soha nem vonul vissza, hacsak ők nem kényszerítik erre a bűn által.
Andrew Murray
2026.03.15
Isten örökkévaló terve
,,Áldott az Isten, a mi Urunk Jézus Krisztus Atyja, aki megáldott minket mennyei világának minden lelki áldásával Krisztusban. Mert őbenne kiválasztott minket magának már a világ teremtése előtt, hogy szentek és feddhetetlenek legyünk előtte szeretetben." (Efézus 1:3-4)
A Biblia nem ad közvetlen választ arra, hogy Isten miért engedte meg az Édenkertben bekövetkezett bűnbeesést. Csak annyit állít, hogy Isten minden felett uralkodik - még e felett is.
Pál efézusi levelében azonban bepillantást nyerünk Isten örök tervébe. Látjuk, hogy Isten már a világunk létrejötte előtt is munkálkodott, és a bűnbeesés nem érte váratlanul. Amikor az Isten országa megrongálodott Ádám és Éva lázadásának következtében, Isten már ezt megelőzően tudta, hogy ez fog történni. Mielőtt Ádámot és Évát megteremtette, mielőtt engedetlenek lettek volna, Isten már megtervezte a megmentésüket.
Amikor Isten mentő küldetéséről gondolkodunk, amely végül a keresztben csúcsosodott ki, nem szabad azt úgy tekintenünk, mint valami válságos pillanatban nyújtott segítséget. Inkább úgy kell tekintenünk a keresztre, mint Isten örök gondolatában gyökerezőre, aki az örökkévalóság óta elhatározta, hogy Jézuson keresztül magához hív egy népet, és hogy az Ő uralkodása alatt helyreállít mindent, amit a bűnbeesés tönkretett.
Isten célja ebben a tervben ,,az Ő tetszése és akarata szerint" volt és van, és az ,,dicsőséges kegyelme dicsőítésére" szolgál (Efézus 1:5-6, NIV). Isten örök tervében a motiváció nem csupán az volt, hogy boldoggá tegye a férfiakat és a nőket - bár ennek eredményeként végül valóban boldogok lesznek -, hanem elsősorban az volt, hogy Ő neve tisztelve legyen. Elhatározta, hogy mindent az Ő Fiának, az Úr Jézusnak a hatalma alá kell rendelni, ahogyan annak lennie kell. Így Isten örök megváltási terve inkább Róla szól, mint rólunk. Érint minket. Átalakít minket. De mindez Istenről szól. Amíg az evangélium nem késztet minket arra, hogy dicsérjük Őt és Érte éljünk, addig nem értettük meg megfelelően.
Isten e világ középpontja. A bűnbeesés óta az emberek nem hajlandók elfogadni az Ő hatalmát, és ehelyett arra fordítják energiájukat, hogy megdöntsék Őt, ami katasztrofális következményekkel jár. Nincs olyan része a jelen életnek, amelyet ne borítana be a halál pora, mert az ember úgy döntött, hogy nem tetszik neki az a gondolat, hogy Isten áll a középpontban.
Készen állsz-e arra, hogy átalakítsd az életedet, és elismerd Isten jogát arra, hogy annak minden területét irányítsa? Készen állsz-e arra, hogy inkább az Ő dicsőségére, mint a sajátodra, és inkább az Ő ügyéért, mint a sajátodért élj? A paradoxon a következő: ha a saját dicsőséged helyett az Ő dicsőségét keresed, akkor fogod megtapasztalni azt az örömöt, amely abból fakad, hogy életedet a Fiú köré építed - azt az örömöt, amely abból származik, hogy úgy élsz, ahogyan Isten az örökkévalóság óta számodra és az egész teremtés számára eltervezte.
Elolvasásra: Efézus 1:3-14
Alistair Begg
2026.03.14.
Hogyan imádkozz amikor a válasz késik?
„Higgyétek, hogy mindazt, amit imádságotokban kértek, megkapjátok, és megadatik nektek” (Mk 11:24)
Isten mindig pontosan időzít. Hajlamosak vagyunk sokszor azt gondolni, hogy késik, vagy elmarad a válasz, de Ő sosem késik el! Amikor Isten későn válaszol a kérésedre, az még nem jelent elutasítást. „Most még nem” nem egyenlő a „Nem”-mel!
Mit kell tenned akkor, amikor az imádságodra késik a válasz?
Folytasd az imádkozást mindaddig, ameddig az alábbi háromból valamelyik megtörténik.
Megkapod a választ. Amikor megkapod, amit kértél, akkor természetesen nem kell tovább kérned imában.
Megbizonyosodsz arról, hogy meg fogod kapni, amiért imádkozol. Néha Isten így is tesz. Azt mondja: „Megadom majd neked ezt” és biztos lehetsz benne, hogy megkapod. Ilyenkor már nem kell kérned Istentől, hanem hálát adsz neki, hogy megadta és elkezdesz cselekedni. A Márk 11:24 szerint „Higgyétek, hogy mindazt, amit imádságotokban kértek, megkapjátok, és megadatik nektek."
Amikor gimnazista voltam, egy napon levelet kaptam, hogy 4 éves ösztöndíjat kaptam az egyik egyetemen. Nem vártam míg megérkezik a pénz, hanem elkezdtem készülődni. Felkészültem rá. Új ruhát vásároltam és helyrepofoztam a kocsit. Miután mindezekkel készen voltam, elköszöntem a barátaimtól és elindultam. Biztos voltam a dolgomban. Tudtam, hogy a pénz megérkezik, így nem vártam addig, amíg a kezemben látom. Istenhez is hasonlóan viszonyulhatok: bizalommal lehetek, hogy ha megígért valamit, azt meg is kapom.
Addig imádkozol, ameddig Isten világossá nem teszi számodra, hogy a kérésed nem egyezik az Ő akaratával. Amikor ezt felismered, kellemetlen lesz tovább is ezért imádkozni, így nem kéred többé imádban.
Ahhoz, hogy választ kapjál Istentől, el kell fogadd, hogy a maga idejében fogja elküldeni a válaszát. Ő megbízható és megtartja a szavát, hallja imádságodat és bizonyosan válaszolni fog.
Forrás: Napi remény blog
*(Daily Hope by Rick Warren, 2017.11.25.)
2026.03.13
Legyetek józanok!
"Legyetek józanok, vigyázzatok, mert ellenségetek, az ördög mint ordító oroszlán jár szerte, keresve, kit nyeljen el:"
1Péter 5:8
Mai bibliai gondolatként azt üzeni nekünk Isten Igéje, hogy maradjunk éberek és figyelmesek, mert ellenségünk, az ördög, olyan, mint egy tomboló oroszlán, amely folyton körülöttünk jár, és próbálja megtalálni azt, akit eltéríthet Istentől.
Ez a vers nem félelemkeltésből, hanem szeretetből figyelmeztet bennünket, hogy ne aludjunk el lelkileg, hanem támaszkodjunk Istenre, aki erőt és bölcsességet ad szava által, hogy megállhassunk sátán támadásaival szemben.
Ne feledjük, hogy Isten mindig velünk van, és segít, ha hozzá fordulunk.
Olvassátok minden nap a Bibliát, hogy Isten Igéje által felkészültek legyetek a mindennapi kihívásokra, megerősödve a hitben.
2026.03.12
A reménység nem szégyenít meg
"Ez az én szolgám, akit támogatok, az én választottam, akiben gyönyörködöm. Lelkemmel ajándékoztam meg, törvényt hirdet a népeknek. Nem kiált, nem lármáz, és nem hallatja szavát az utcán. A megrepedt nádszálat nem töri össze, a füstölgő mécsest nem oltja ki, hűen hirdeti a törvényt. Nem alszik ki, és nem törik össze, míg a törvénynek érvényt nem szerez a földön; tanítására várnak a szigetek."Ézs. 42:1-4
Ézsaiás próféciája olyan erővel tör elő, mint egy zenekari műben felharsanó trombitaszó, vagy dobpergés. Miközben hallgatjuk, érezzük, hogy tetőponthoz érkeztünk. A próféta Jézus születése előtt ezekkel a sorokkal mutat előre az időben arra, akit mi megváltóul kaptunk Istentől. A prófécia olyan örömteli reflektálás, ami gyógyulást, életet jelent a különböző élethelyzetekben vergődő emberi lelkek számára.
Az ilyen életekbe jött Jézus, nem lármával, nem csillogással, nem hangos, fülsiketítő kiáltással, hanem szelíden és halkan, szeretettel, hogy megmentse a bűn csapdájában vergődő emberi szívet. Ézsaiás ennek a Krisztusnak az érkezését hirdeti a babiloni fogságban szenvedő, ezer sebből vérző, félelemtől elgyötört népnek. Erre a Krisztusra tekinthetünk mi magunk is, akiknek élete tele van nyughatatlan kereséssel, szorongással, csillapíthatatlan szomjúsággal. Nekünk olyan Krisztusunk van, aki a megrepedt nádszálbél – életünket nem oltja ki. Azért jött, hogy megkeresse és megtalálja azt, aki elveszett. Jézus látja a szíved mélyén meglapuló, elfojtott vágyat, amely az Ő hiányát keresi, és óhajtja. Tudod-e Jézusnak azt mondani: „Uram, rád van szükségem! Sokáig kerestem, sok mindent kipróbáltam, de csak te tudod betölteni a lelkemben lévő ürességet.” Ne halogasd a döntést! Jézus azért jött, hogy feléd nyújtsa mentő szeretetét. Ma, ha az Ő szavát hallod, ne keményítsd meg szívedet.
IMÁDSÁG:
Úr Jézus Krisztus, adj a szívünkbe olyan vágyakozást utánad, hogy ne késlekedjünk a melletted való döntésben. Kérünk minden emberi szívért, hogy ebben a nehéz helyzetben, melybe beleengedtél bennünket bűnbánattal tudjanak Hozzád fordulni és beléd kapaszkodni. Könyörülj meg rajtunk, Urunk, mert nélküled elveszünk. Ámen
forrás: Facebook/Napi Ige és gondolat
2026.03.11
KIHEZ IMÁDKOZUNK
"Semmiért se aggódjatok, hanem imádságban és könyörgésben mindenkor hálaadással tárjátok fel kéréseiteket Isten előtt..." (Fil 4,6)
Miért használ a Szentírás két különböző szót - imádságban és könyörgésben - az imádság megjelölésére? Azért, mert két különböző tevékenységről van szó.
Az előbbi Isten imádása, az utóbbi kéréseink előterjesztése.
Mi általában a másodikkal kezdjük, s olykor ezért marad bennünk a könyörgés után is bizonytalanság.
Mit jelent imádni Istent? Megvallani, hogy kinek ismertük meg őt.
Isten imádása az ő egyedülálló nagyságának a felismerése és elismerése.
Erre nem neki van szüksége, hanem az imádkozó embernek, mert így tudatosítja magában, kihez imádkozik.
Ha ezt komolyan veszi, sokkal könnyebb lesz rábíznia sorsát, gondjait, egész jövőjét Istenre.
A Bibliában található imádságokban ez nagyon gyakori.
Egy alkalommal például Dávid igencsak szorult helyzetbe került.
Mégsem azzal kezdi imádságát, hogy elsorolja kéréseit Istennek, hanem megvallja, kinek hiszi őt: „Isten a mi oltalmunk és erősségünk, mindig biztos segítség a nyomorúságban...
A Seregek Ura velünk van, Jákób Istene a mi várunk." (Zsolt 46)
És miután megerősödött abban, hogy milyen hatalmas az, akihez ő imádkozhat, hogy milyen nagy kiváltság, hogy hozzá tartozhat és számíthat rá, szinte feleslegesnek tartja sorolni a kéréseit. Hiszen Isten látja őt, ismeri helyzetét, s nála már készen van a szabadítás.
Az ő dolga, hogy csendes hittel várja, hogyan fog segíteni Isten .
Ne sajnáljuk az időt arra, hogy újra és újra emlékeztessük magunkat: kihez is imádkozunk tulajdonképpen.
Aki hittel komolyan veszi és nem szégyelli megvallani Isten nagyságát, annak megnyílik a szíve ez előtt a nagy Úr előtt, és alkalmas lesz elfogadni ajándékait.
"Imádlak téged, egyedül Uramat, Nem vetem másban én bizodalmamat,
Mikor imádlak, halld meg én szómat, Írd be könyvedbe hódolásomat."
(Ráday Pál, II. Rákóczi Ferenc kancellárja)
forrás: Facebook/Cseri Kálmán /1939-2017/ tanításai
2026.03.10
Barátaim vagytok
„Ti barátaim vagytok, ha azt teszitek, amit én parancsolok nektek. Többé nem mondalak titeket szolgáknak, mert a szolga nem tudja, mit tesz az ura. Titeket azonban barátaimnak mondalak, mert mindazt, amit hallottam az én Atyámtól, tudtul adtam nektek. Nem ti választottatok ki engem, hanem én választottalak ki titeket, és arra rendeltelek, hogy elmenjetek és gyümölcsöt teremjetek, és gyümölcsötök megmaradjon, hogy bármit kértek az Atyától az én nevemben, megadja nektek.” (János 15,14-16)
Jézus barátai akkor lehetünk, ha megtartjuk parancsolatait. És szeretett testvérem, mi már Jézus barátai vagyunk. Viszont ez a kölcsönös barátság akkor kezdődik el, amikor átadtuk neki életünk gyeplőjét, hogy mostantól Ő irányítson. Ha pedig átadtuk, akkor mi már nem szolgák leszünk, hanem barátok és örökösök. Isten országának örökösei. Pedig mindezt meg sem érdemelnénk, hisz tudjuk, hogy bűnösök vagyunk. Jézus mégis barátaivá fogad minket. Azért, mert Ő ennyire szeret, hogy az életét adta értünk. Azért, hogy nekünk is békességünk legyen az Atyával. Ilyen tehát egy igazi barát. Mert Jézus hajlandó volt lemondani a dicsőségéről azért, hogy nekünk jó legyen. Vagyunk-e mi is ilyen barátok? Tudunk-e mi is ilyen önzetlenek lenni a barátainkkal, hogy nem a saját kényelmünket nézzük hanem azt, hogy mi a jó a másiknak? Egyedül nem tudunk ilyenek lenni. Viszont Jézussal igen. Mert onnantól kezdve, hogy Ő lett az életünk Ura, onnantól Ő formál minket. Olyanná, mint amilyen Ő maga is volt.
Jézus kiválasztott minket. Már azelőtt, hogy mi döntöttünk volna mellette. Már akkor a barátunk volt és már akkor feláldozott mindent értünk, mikor mi még tékozlók voltunk. És azért választott ki minket, hogy gyümölcsöt teremjünk Őbenne. Vagyis vigyük azt a szeretetet az embereknek, amit Ő tanúsított irántunk akkor, amikor meghalt értünk. Jézus tehát már kiválasztott, feladatot adott és barátaivá fogadott minket!
Vajon vagyok-e olyan barát, mint amilyen Jézus?
forrás: Facebook/Isten kegyelmében
2026.03.09
Amit kértek, megkapjátok
"Ezért mondom nektek: higgyétek, hogy mindazt, amiért imádkoztok, és amit kértek, megkapjátok, és meg is adatik nektek.
És amikor megálltok imádkozni, bocsátsatok meg, ha valaki ellen valami panaszotok van, hogy mennyei Atyátok is megbocsátsa nektek vétkeiteket. "
Márk 11,24-25
Mindazt amiért imádkozunk és imáinkban kérünk megkapjuk. Így írja Isten Igéje és így is van! (feltéve, ha nem volt az Igével, a Bibliában leírtakkal ellentétes)
DE mi szükséges ehhez?
Mi kell ahhoz, hogy az imáidban kérteket megkapd?
Az, hogy hitben és megbocsátásban járj, megbocsátásban élj.
Valódi megbocsátásról beszélek, arról a megbocsátásról, ami el is felejti az ellene elkövetett vétket.
Ha azt mondod, megbocsátok, de nem felejtek… Ez nem megbocsátás csak egy felszínes sallang.
Megbocsájtani nem könnyű, sőt a legnehezebb dolgok egyike, de mégis tudatosan megbocsájtásban kell élnünk ahhoz, hogy jöjjön az imáinkra a válasz és, hogy áldásokban járhassunk.
Isten áldásai csak akkor fognak az életünkbe jönni, ha szeretetben és megbocsájtásban élünk!
A hited csak akkor fog igazán működni, ha szeretetben és megbocsájtásban élsz!
Hozz ma egy döntést, hogy innentől kezdve így teszel! Legyen ez egy akaratlagos, tudatos döntés, hidd el menni fog és figyeld meg a változást és az áldást az életedben.
forrás: Facebook/Havril János
2026.03.08
Mindennapi bocsánatunk
"...és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek..." (Mt 6,12)
Ezt a kérést Jézus egy és-sel kapcsolja az előző mondathoz. Azt hangsúlyozza ezzel, hogy amilyen nélkülözhetetlen a mindennapi kenyér, olyan nélkülözhetetlen a harmonikus élethez a mindennapi bocsánat is. Ahogyan elpusztul az, aki nem táplálkozik egy ideig, ugyanúgy elpusztul a lélek, megromlik a közösség, ha nem gyakoroljuk a rendszeres bocsánatkérést és megbocsátást.
Mert minden bűn elválaszt minket Istentől és egymástól. A megbocsátás pedig újra összeköt és eggyé tesz. Vágyunk az őszinte közösségre, de ennek ára az őszinte megbocsátás.
Ez mindig azzal kezdődik, hogy látnunk kell és néven kell neveznünk a saját bűneinket (nem a másokét). Nem szabad úgy tenni, mintha nem lennének, és nem szabad konzerválni sem őket. „...a nap ne menjen le a ti haragotokkal..." (Ef 4,26) A rejtegetett harag, keserűség, vádaskodás megmérgezi nemcsak a kapcsolatot, hanem a saját lelkünket is.
Bátran kérhetünk bocsánatot Istentől, mert „kegyelmes és irgalmas ő... szeretete nagy" (Jóel 2,13). Készen van nála a bocsánat minden bűnünkre, mert Jézus Krisztus elszenvedte minden vétkünk büntetését. A kereszten eltörölte az ellenünk szóló adóslevelet (Kol 2,14).
Tele van a kezünk adóslevelekkel, s ha azokat nem dobjuk el (nem bocsátunk meg szívből másoknak), nem tudjuk elvenni Istentől a nekünk szükséges bocsánatot. Az készen van, tőlünk függetlenül, de úgy lesz a miénk, ha mi is szívből megbocsátunk.
Milyen régi és friss s
érelmeket kellene elengednem akár bocsánatkérés nélkül is?
forrás: Facebook/Cseri Kálmán igehirdetései és gondolatai.
2026.03.07
Akik Istent szeretik
Akik Istent szeretik, minden javukra van, még a tépés, még a szaggatás is. Finommá, lággyá teszik az elkérgesedett emberi lelket, a szeretetnek olyan mélységét és erejét hozzák felszínre, amelyet e nélkül el sem lehet képzelni.
Gyökössy Endre
Te várod az Urat? Biztos…?
„Várván vártam az Urat, és hozzám hajolt, és meghallgatta kiáltásomat. És kivont engem a pusztulás gödréből, a sáros fertőből, és sziklára állította fel lábamat, megerősítvén lépteimet. És új éneket adott számba, a mi Istenünknek dicséretét”
Zsoltárok könyve 40:2-4/a
„Várván vártam az Urat!” Reménykedve várom Őt. Nem indulok el nélküle.
’Várván vártam’ – azaz folyamatosan, erősen vágyakozva. Nemcsak úgy ímmel-ámmal.
Isten látja legtitkosabb vágyainkat
– És lehajol hozzánk.
– És lehajol hozzám
– És lehajol hozzád.
Meghallgatja szívből jövő imádat!
Meghallgatja kiáltásodat
És cselekszik. Sőt – felgyorsulva – cselekszik.
„Kivon a pusztulás gödréből”
- Úgy érzed – gödörben vagy?
- Hogy innen már csak lefelé vezet az út?
- Elkeseredtél?
- Magadra maradtál?
Ő képes innen is felemelni – kihozni!
„Kivon a sáros fertőből”
Önmagában a „sár” is borzasztó! De hogy „sáros fertő”! Ő még innen is képes utat mutatni.
Sziklára állít, kemény talajra. Nem ingoványosra.
Képes megerősíteni tántorgó lépéseidet.
És dicsérő éneket – hálaéneket ad szádba.
Amikor mindezt megtapasztalod, nem tudsz mást tenni, mint hálás szívvel imádni - dicsérni az Urat!
forrás: Facebook/Kövess engem ....Mondta Jézus
2026.03.05
Van e űr a szívedben?
Van egy űr az ember szívében, amit sem siker, sem kapcsolat, sem földi öröm nem tud igazán betölteni.
Sokszor próbáljuk elfedni munkával, rohanással, emberekkel , de az üresség újra és újra megszólal.
De van remény.
János 6:35
Én vagyok az élet kenyere: aki hozzám jön, nem éhezik meg, és aki hisz bennem, nem szomjazik meg soha.
Zsoltárok 107:9
„Mert megelégíti a szomjazó lelket, és az éhező lelket betölti javaival.”
Jézus Krisztus nem csak vigaszt hoz, hanem teljességet.
Ő nem felszínesen javítgat, hanem mélyen gyógyít.
- Ahol hiány volt, oda jelenlétet ad.
- Ahol fájdalom volt, oda békességet.
- Ahol bizonytalanság volt, oda biztos alapot.
- Nem kell tökéletesnek lenned, hogy Hozzá menj.
- Nem kell előbb rendbe hoznod az életed.
Ő pontosan az üres részekbe akar belépni.
Ha most úgy érzed, hogy valami hiányzik lehet, hogy nem valami, hanem Valaki.
És Ő közelebb van, mint gondolnád.
forrás: Facebook/ Sípos Lajos
2026.03.04
Mire való az ünnep?
,,A megtérés és a higgadtság segítene rajtatok, a béke és a bizalom erőt adna nektek!,,
(Ézs 30,15)
Pilinszky János ezt írja az ünnepek lényegéről: „A statisztika azt mutatja, hogy az ünnep sokak számára a napi felelősségből az ünnepi felelőtlenségbe való menekülést jelenti...
A keresztény ünnep a pihenés, a hálaadás, a megszentelés napja kell hogy legyen. A kikapcsolódás erre kevés..., valójában bekapcsolódásnak kell lennie.
Az ünnep az élet egészébe való visszatalálás lehetőségét kínálja."
Az ünnepet Isten rendelte el, amikor a hetedik nap megszentelését megparancsolta.
Célja az, hogy ilyenkor az ember tegye félre a maga munkáját, és Isten munkájára összpontosítson.
Úgy is, hogy Isten nagy tetteiről beszélgessünk, s úgy is, hogy nyissuk ki magunkat, s kérjük, hogy ő munkálkodjék bennünk.
Az ünnep célja nem a semmittevés, de nem is a még lázasabb tevékenység, hanem kapunyitás felfelé.
Tartom a kezemet, hogy Isten ajándékait átvegyem, s aztán legyen mit továbbadnom másoknak. Nincstelen leszek, ha soha nem állok csendben Isten elé, hogy beszéljen velem és gazdaggá tegyen.
Előbb dolgozik bennem, utána pedig dolgozik általam.
Óvakodjunk attól, hogy ehelyett teletömjük ünnepeinket tennivalókkal, s a végére még fáradtabbak és üresebbek legyünk! Ezt csak tudatos tervezéssel lehet megvalósítani.
Ne engedjünk semmilyen kényszernek! Az ajándékozást, utazást, vendéglátást is ehhez a célhoz lehet igazítani.
Az ünnep központjában az ünnepelt álljon: karácsonykor Jézus Krisztus. Ez nem a szeretet ünnepe úgy általában, hanem Isten irántunk való szeretetének ünnepe.
Nem az ajándékozásé, hanem az Isten nekünk adott ajándékáé: Jézusé. Neki örüljünk, érte legyünk hálásak, vele keressük a közösséget!
Akkor egymásnak is jobban tudunk örülni, hálát érezni és egymással mélyebb közösségre jutni.
Mennyei Kincsesláda Csoport
Cseri Kálmán /1939-2017/ tanításai
2026.03.03
Amit Isten kezébe tettél
„Amit Isten kezébe tettél, azt már nem veszítheted el.
Mert ami az Ő kezében van, azt nem tépi ki vihar,
nem halványítja el a félelem,
és nem rombolja le az idő.
Ott biztonságban van a szíved terhe,
a kimondatlan imád,
a reménységed, amely néha elfárad.
Isten keze megtart, hordoz és megőriz –
akkor is, amikor te már nem tudod, hogyan tovább.
Bízd rá…
mert amit átadtál Neki,
az már az Ő hűségében él tovább.
“Bízd az Úrra dolgaidat, akkor teljesülnek szándékaid.”
Példabeszédek 16:3
forrás: Facebook/Havanna Agapé Csoport
2026.03.02
Az Úr az én világosságom
„Az Úr az én világosságom és üdvösségem: kitől féljek?
Az Úr az én életemnek erőssége: kitől remegjek?”
Zsoltárok 27:1
Uram, Te vagy az én világosságom és az én üdvösségem, ami azt jelenti, hogy nincs mitől félnem, nincs okom a rettegésre, amikor Te világítod meg utamat és Te oltalmazod lelkemet.
A sötétségben Te vagy a fény, amely megmutatja, hová lépjek, a veszélyben pedig Te vagy a szabadítás, amely kiment abból, ami pusztulással fenyeget.
Taníts meg Hozzád futni, mint világosságomhoz és szabadításomhoz; ne válasszam el őket egymástól, hanem fogadjam el mindkettőt együtt: az útmutatást és a megmenekülést ugyanattól a hűséges Istentől.
Amikor nem látom a továbbrendelt utat, Te megvilágítod azt, és amikor nem tudom magamat megmenteni, Te hozod el a szabadulást, betöltve minden szükségemet.
Segíts emlékeznem arra, hogy a világosság és az üdvösség nem csupán dolgok, amiket adsz, hanem Te magad vagy ez nekem: irányításom és szabadulásom állandó forrása.
Emlékeztess, hogy Veled, mint világosságommal, nem botladozom a sötétben, és Veled, mint üdvösségemmel, nem kell félnem attól, ami fenyeget.
Adj nekem bizalmat, hogy átmenjek a sötét völgyeken és szembenézzek a valós veszélyekkel, tudva, hogy az Úr, aki az én világosságom, vezetni fog, és az Úr, aki az én üdvösségem, megvédelmez engem.
Engedd, hogy félelem nélkül éljem a mait, lehorgonyozva abban az igazságban, hogy az Úr az én világosságom és üdvösségem, és Veled mindenem megvan, amire szükségem lehet.
Jézus nevében,
Ámen.
2026.03.01
Semmiért se aggódjatok
Semmiért se aggódjatok… (Filippi 4:6)
Milyen szívmelengető biztatása van Isten Igéjének. Csak igazán azt nem értjük, hogy mire alapozza az, aki megfogalmazta. Pál apostol ugyanis börtönben ül. Onnan írja ezt a levelet. Mégis ezt írja egy egész gyülekezetnek. Vajon a börtönben élt át valami olyat az apostol, amiből rájött, hogy nincs miért aggódnia, sem neki, sem másoknak? Vagy valami másból fakad ennek a bátorító üzenetnek a háttere? Másból bizony: az Úrral való szoros kapcsolatából. Mert nemcsak úgy odalöki Pál egy egész gyülekezetnek ezt a pozitívnak tűnő gondolatot, hanem meg is magyarázza, hogy miért ne aggódjanak semmiért. Az aggódás ugyanis nyugtalanságot jelent. Valami szorongóvá, nyugtalanná teszi az embert, ami még meg sem történt, de bizonyára meg fog történni. Előre aggódunk, idegeskedünk a jövőben bekövetkező események miatt. Milyen balgák is vagyunk, amikor így teszünk! Olvastam valahol, hogy a jövővel kapcsolatos aggodalmaink 95%-a nem szokott teljesülni. Ehhez képest amennyi stressz, szorongás van a ma emberében, igazán megdöbbentő. De nekünk, hívő embereknek azért kellene sokkal kevesebbet aggódnunk, mert azt ugyan mi sem tudjuk, hogy mit hoz a jövő, de azt tudjuk, hogy a hatalmas Isten kezében van. Annak az Úrnak van kezében a számunkra ismeretlen jövő, aki megteremtette ezt a világot, aki Jézusban elkészítette minden bűnre a bocsánatot, aki örök életet ad a Benne hívőknek, és akinek kezébe már odatettük az életünket. Ez egy hallatlanul nagy nyugalmat, békességet kellene jelentsen számunkra. Vagy nem tettük bele egészen életünket az Úr kezébe?
Imádság:
Jézusom! Bevallom neked, hogy sokat idegeskedem. Teszem mindezt feleslegesen, mert jelentős részben nem történnek meg velem az általam rettegett helyzetek. Taníts bízni benned napról napra, őszintén és feltételek nélkül. Ámen
A nap gondolata:
Leginkább azzal dicsőítjük az Urat, ha minden szavának hiszünk. (Trudel D.)
forrás: Facebook/Prókai Árpád
2026.02.28
Vállald a felelősséget az életedért!
„A bölcs szívű megfogadja a parancsokat, a bolond beszédű pedig elbukik.” (Példabeszédek 10:8)
Ha Isten áldásában akarsz járni, hagyj fel a kifogásokkal, és vállald a felelősséget az életedért! A Biblia azt mondja: „A bölcs szívű megfogadja a parancsokat, a bolond beszédű pedig elbukik.”
A jellem és az érettség igazi fémjelzése az, ha képesek vagyunk a felelősségvállalásra. Ami pedig ennél is fontosabb: Isten nem tud helyreállítani, amíg nem ismered el bűnödet, és nem fordulsz el attól. A Szentírásban sehol sem találjuk, hogy Isten mentegetné a bűnünket mások viselkedése miatt. A Biblia azt mondja, hogy Isten „megfizet az embernek cselekedete szerint” (Példabeszédek 24:12).
Ha folyton másokat hibáztatsz, soha nem jutsz el az őszinte felelősségvállalásig – pedig a valódi változások ott kezdődnek! Egy megbecsült tanácsadó ezt írja: „Másokat okolni mindig időpazarlás. Bármekkora hibát találsz is másban, ez nem változtat a dolgokon. Mások hibáztatása csak eltereli a figyelmedet rólad, amikor boldogtalanságod vagy csalódottságod okát keresnéd. Lehet, hogy sikerül elérned, hogy másvalaki bűnösnek érezze magát, de ezzel nem sikerül azon változtatnod, ami téged boldogtalanná tesz.”
Mások vádolása sokszor csak arra jó, hogy kikerüljük a ránk vonatkozó igazságot. Jézus azt mondta, hogy az igazság ismerete szabaddá tesz (ld. János 8:32). Eleinte talán nagyon kényelmetlen lesz, de ez az, ami valóban felszabadít. Attól pedig nem tűnik el, ha elrejtőzünk előle. Sőt, amíg nem vagy hajlandó szembenézni a hibáiddal, addig továbbra is lesznek problémáid.
Tényleg így akarsz élni? Nem? Akkor légy őszinte Istennel, és engedd, hogy segítsen kijavítani az életed azon dolgait, amelyek elromlottak!
forrás: http://bibliakor.network.hu/
2026.02.27
Isten nem hagy magadra
„Élettel és szeretettel ajándékoztál meg, és gondviselésed őrizte lelkemet.”
(Jób 10:12)
Nincs jobb gyógymód a múlt fájdalmaira, mint a jelen vágya. Ha elég erősen vágyunk valamire, az kitörölheti a múlt fájdalmát, lehetővé téve, hogy felálljunk, és új céllal, újult energiával elinduljunk. Ha megkérdezünk olyan nőket, akik már átélték a szülés fájdalmát, hogy megérte-e mindaz, amin keresztülmentek, sokan hajlandók lennének újra átélni, hogy megtapasztalhassák az örömöt, amikor csecsemőjüket karjukban tartják.
Talán olyan tragédiát éltél át, ami miatt közömbössé váltál a jövő iránt, vagy olyan szívfájdalmat, ami továbbra is kínoz. Lehet, hogy próbáltad észszerűsíteni azt gondolva: „Ha nem foglalkozom vele, nem fog fájni.” A félelem, hogy újra megsérülhetünk, nagyon is reális, mint ahogy egy megégett gyermek retteg a tűztől. Viszont nem élheted le egész hátralévő életedet félelemben! Jób egyetlen nap alatt vesztette el az egészségét, a vagyonát és gyermekeit. Hogyan élte túl? Azt mondta: „gondviselésed őrizte lelkemet.”
Isten nem hagy magadra, ő tudja, hogy a történeted még nem ért véget! Jób könyvének végén a következő szavakat olvassuk: „kétszeresen visszaadta az Úr Jóbnak mindazt, amije volt” (Jób 42:10). Isten érted is meg tudja tenni ugyanezt. Bátorodj fel, ő jobb jövőt tartogat számodra!
„Ha hozzá fordítod szívedet, és felé terjeszted kezedet, ha álnokság tapad kezedhez, távolítsd el, ne engedd, hogy sátradban csalárdság lakozzék! Akkor szégyen nélkül emelheted föl arcodat, erős leszel, és nem kell félned. Elfelejted a nyomorúságot, úgy gondolsz rá, mint levonult vizekre.” (Jób 11:13–16).
forrás: http://bibliakor.network.hu/
2026.02.26
Áldás völgye
Életünk során mindannyian keresztülmegyünk nehéz időkön. Amikor a völgyben vagyunk, könnyű elbátortalanodni, és azt gondolni, soha nem lesz jobb a helyzetünk. Gyakran ez az az időszak, amikor elveszítjük a szenvedélyünket.
Azonban a Biblia beszél az áldás völgyéről. Talán ellentmondásnak tűnhet: „Nem lehet, hogy völgyben vagyok, és mégis áldott legyek. A völgyben csüggedt vagyok. Ezzel a betegséggel küszködöm. A munkahelyemen nem bánnak velem rendesen.” A völgyet valami negatív dolognak látjuk. „Amint kikerülök ebből a helyzetből, sokkal jobb lesz a hozzáállásom.” Megtanultam, hogy Isten nem mindig mozdítja el a völgyet, hanem a völgyben áld meg.
Dávid ezt mondta: „Isten asztalt terít nekem ellenségeim szeme láttára.” Nem mondta, hogy „Isten minden ellenségemet eltávolítja, mindentől megszabadít, ami aggaszt.” Nem, a problémák közepette, a nehézségek közepette készít asztalt számomra. Nem feltétlenül kell megszabadítania belőle, Ő meg tud szabadítani benne.
A Bibliában olvashatunk arról, amikor Izsák nagy éhínséget élt meg (1 Mózes 26). Isten nem vitte el arról a helyről, hanem ott áldotta meg, ahol volt. Istennek nem kellett őt megszabadítania az éhínségből; az éhínség közepette áldotta meg. Lehet, hogy a völgyben vagy és a harcodat vívod az egészséged, a pénzügyeid terén, vagy éppen jogi téren. Isten tudja, hogyan fordítsa a csatameződet az áldások mezejévé. Ne csüggedj! Készen kell állnod, mert a völgy nem marad a vereség völgye, hanem a győzelem völgyévé fog változni. Amiről azt gondolod, hogy a veszteségek és szívfájdalmak völgye, azt Isten az új kezdetek és egy nagyobb beteljesülés völgyévé fogja tenni: az áldások völgyévé.
A negyedik napon összegyülekeztek az Áldás-völgyben, hogy ott áldják az Urat. Ezért hívják azt a helyet Áldás-völgynek még ma is. (2 Krónikák 20:26)
forrás: http://erdelyikeresztyenek.network.hu/
2026.02.25
JÉZUS ODAMEGY HOZZÁD
Egy alkalommal, amikor Jézus egy falun ment keresztül, észrevett egy vak embert, aki az út szélén üldögélt (János 9). A vak Bartimeussal ellentétben, – aki odakiáltott Jézusnak, hogy könyörüljön rajta és gyógyítsa meg – ez a férfi nem szólította meg Jézust.
Csak csendesen ücsörgött, amikor odament hozzá.
A Bibliában sok példát találunk arra, amikor az emberek a hitüket használták, és megkapták a várva-várt csodájukat. Gondoljunk csak a vérfolyásos asszonyra, aki a tömegen átverekedve magát, megérintette Jézus ruhájának a szegélyét, és azonnal meggyógyult (Máté 9:20-22).
A leprás így szólt Jézushoz: „Uram, ha akarod, megtisztíthatsz" (Márk 1:40), és Jézus megtisztította.
Azután ott van a kapernaumi százados, aki a szolgájáért járt közben (Máté 8:8): „Uram, csak egy szót szólj és meggyógyul az én szolgám." Jézus őt is meggyógyította.
Ezek az emberek mind kezdeményeztek. Hitben kiléptek, és meglátták Isten jóságát.
Isten annyira irgalmas és nagyon szeret minket!
Vannak olyan időszakok, amikor ehhez a vak emberhez hasonlóan nekünk sincs hitünk. Amikor mi nem lépünk ki hitben, akkor Isten lép oda hozzánk. Ha csak az ember hite számítana, ha csak rajtunk múlna, akkor Jézus soha nem ment volna oda ehhez a vak emberhez, aki a hitnek semmi jelét nem mutatta. Csak üldögélt az útszélen, a saját bajával elfoglalva, és Jézus mégis odament hozzá.
Érdekes, hogy Jézus semmit sem mondott neki.
Nem próbálta kipuhatolni, vajon van-e hite az embernek.
Nem kérdezte tőle, hogy miben hisz. Egyszerűen, fogta magát, sarat csinált, megkente vele a vak férfi szemét, majd azt mondta neki, hogy mosakodjon meg a Siloám tavában.
Amikor a férfi ezt megtette, azonnal megnyílt a szeme. Életében először látta a kék eget, a színes virágokat és szeretteinek az arcát. Isten olyan dolgokat mutatott meg neki, amiket azelőtt még sohasem látott.
Ugyanezt akarja tenni veled is.
Jézus odamegy hozzád
Amikor ehhez az emberhez hasonlóan nekünk sincs hitünk, vagy amikor ilyeneket gondolunk, „lehetetlen", „már túl késő", „túlságosan elbuktunk", „soha nem fog megtörténni", Jézus akkor odajön hozzánk és megmutatja a jóságát, mint azelőtt soha!
ÁMEN
2026.02.24
SZÁMON TARTOTT SZOLGÁLAT
"Ímé ennyi esztendőtől fogva szolgálok néked, és soha parancsolatodat át nem hágtam: és nékem soha nem adtál egy kecskefiat, hogy az én barátaimmal vigadjak." Lukács 15,29
"Az ő atyja kimenvén, kérlelé őt." Milyen csodálatos az Atya, aki utána megy a fiúnak.
A kisebbiknek nem ment utána, nem kérlelte. Melyik volt messzebb a kettő közül? A nagyobbik!
Nem fizikailag - lelkileg! Utána ki kellett menni, és kérlelni.
A kisebbik vissza tudott jönni, bocsánatot kért. Itt pedig majdnem az Atya kér bocsánatot.
Isten úgy szereti az embert, hogy ezt is megteszi.
A fiú számon tartotta szolgálatát. "Ennyi esztendőtől fogva..." Lehet, te is számon tartod, mennyit mentem, mennyit áldoztam. Szemére hányja az Atyának azt, ami a legnagyobb kegyelem és a legnagyobb ajándék, hogy szabad, hogy lehet szolgálnom Neki, hogy egyáltalán megtűr.
Ez a fiú veri a mellét, amikor az Atyával beszél: Te nem tudod, hogy én mennyit, nem tartod számon, hogy én mit tettem?!
Soha ne hánytorgasd fel, amit embereknek tettél, még sokkal kevésbé, amit az Úrnak tettél. Csak azok vannak feljegyezve a mennyben, amiket mi nem könyveltünk magunknak. Amit könyveltél, az a mennybe sohasem kerül be. Bár soha hasonló mondat ne hagyná el a szádat!
Persze rafináltak vagyunk mi, nem mondjuk ki, csak gondoljuk. Isten olvas a gondolatainkban. A még rettenetesebb mondat: "És soha parancsolatodat át nem hágtam." Hogy képes ezt kimondani? Kérkedik az engedelmességével.
A még súlyosabb mondat: "Nékem soha nem adtál" Kiderül az elégedetlensége. Így lesz az önigaz ember Istent káromlóvá. Gondoltad-e már, hogy neked mit nem adott Isten testiekben, lelkiekben? "Nekem nem adtál örömöt, békességet."
Trausch Liza "... beszéded megelevenít ..." - Áhítatok minden napra című könyvéből.
2026.02.23
Véghezviszi akaratát
„Tudom, hogy mindent megtehetsz, és nincs olyan szándékod, amit meg ne valósíthatnál." - Jób 42;2
Isten semmilyen szándékát nem lehet megakadályozni. Hiába istentelen az ember, Isten útját nem befolyásolja. Az embernek talán sok a mondanivalója, de Istené az utolsó szó.
Salamon emlékeztet minket arra, hogy „nem használ a bölcsesség és értelem, sem a tanács az Úrral szemben." (Péld. 21,30) Jeremiás pedig tanúságot tesz arról, hogy „beteljesednek... az Úr szándékai." (Jer. 51;29)
József testvérei úgy gondolták, hogy megszabadulnak tőle ha eladják őt egy csoport midjanitának. De mindazzal amit tettek, valójában Isten akaratát teljesítették. A midjaniták gondoskodtak arról, hogy József (útiköltség nélkül) Egyiptomba jusson, ahol alkirályi tisztségre emelkedett, és népének megmentője lett.
Amikor a vakon született férfi elnyerte Jézustól szeme világát és hitt az Úrban, a zsidók kizárták a zsinagógából. Valami nagy győzelem volt ez a zsidók számára? Nem, mert az Úr Jézus amúgy is kivezette volna a zsinagóga közösségéből, hiszen a Jó Pásztor „a maga juhait nevükön szólítja és kivezeti." (Ján. 10;3)
Az emberek istentelensége tetőpontját érte el akkor, amikor az Úr Jézust megölték, keresztre feszítették. Péter azonban megmagyarázta nekik, hogy Jézus Krisztus „Isten elhatározott döntése és terve szerint adatott oda." (Csel. 2;23). Isten jósága túltett az emberek borzalmas vétkén, miközben Krisztust Úrrá és Üdvözítővé magasztalta fel.
Donald Grey Bamhouse (1895-1960, amerikai lelkész, rádióprédikátor és teológiai tanár) mondott el egy történetet egy gazdag földbirtokosról akinek nagyon szép fái nőttek a birtokán. Volt azonban egy ellensége, aki azt mondta: "Kivágom az egyik fáját, és ezzel okozok neki fájdalmat." Az éjszaka sötétjében ez az ellensége átmászott a kerítésen, odament a legszebb fához, fűrésszel, fejszével, és nekilátott a munkának.
Hajnalban megpillantott a távolból két férfit lóháton feléje közeledni, és megdöbbent, hogy egyikük éppen a földbirtokos. Gyorsan kiütötte az ékeket, úgyhogy a fa ledőlt, de az egyik ága rácsapódott a férfira, és a földhöz szögezte, úgyhogy az a súlyos sérülés következtében meghalt. Halála előtt még így kiáltott: "Kivágtam a szép fádat." De a földbirtokos részvéttel tekintett rá, és azt mondta: "Itt van velem az építész. Házat akarok építtetni, és egy fát ki kell vágatnom, hogy helyet csináljak a háznak. Éppen ez az a fa, amelynek kivágásán egész éjszaka dolgoztál."
Károlyi Anikó.
forrás: Facebook - Velünk az Isten
2026.02.22
Lelki gyökerek
,,Amint könyörögtek, megrendült az a hely, ahol együtt voltak, megteltek mindnyájan Szentlélekkel, és bátran hirdették az Isten igéjét." (ApCsel 4:31)
Határozott, elszánt imádságra van szükségünk. Pétert és Jánost büntetéssel fenyegették. Amikor visszatértek a barátaikhoz, egyhangúlag emelték fel hangjukat Istenhez. Amikor imádkoztak, ,,a gyülekezési hely megrázkódott..... Akkor bátran hirdették Isten igéjét". Mintha a pünkösdi történet megismétlődne (az imádság, a Lélekkel való betöltekezés, Isten igéjének bátorsággal való hirdetése), hogy az egyházba maradandóan bevésődjön, hogy az egyház lelki életének és erejének gyökere az imádság. Azt, hogy Isten milyen mértékben adja az Ő Lelkét, a mi kérésünk határozza meg. Később az emberek panaszkodtak, hogy a görögországi zsidók elhanyagolták az alamizsnaosztást. Az apostolok azt javasolták, hogy diakónusokat nevezzenek ki az asztaloknál való szolgálatra. ,,Akkor mi, apostolok, imádsággal és az ige tanításával tölthetjük az időnket" (ApCsel 6:4). A becsületes üzletben semmi sem akadályozza az Istennel való közösséget. Legkevésbé a szegények kiszolgálása akadályozhatja a lelki életet. Az apostolok mégis úgy érezték, hogy ez akadályozza az imádság és az Ige szolgálatát. Mire tanít ez? Az imádság lelkületének fenntartása sokféle munkában lehetséges, de nem elégséges azok számára, akik az egyház vezetői. Saját lelki életük fenntartása érdekében és a körülöttük élők számára is szükségük van arra, hogy a Királlyal kommunikáljanak, és a mennyei világot világosan szem előtt tartsák.
Andrew Murray
2026.02.21
A Lélek szolgálata és az imádság
,,Ha tehát ti gonosz létetekre tudtok gyermekeiteknek jó ajándékokat adni, mennyivel inkább ad mennyei Atyátok Szentlelket azoknak, akik kérik tőle." (Lukács 11:13)
Jézus azt mondta: ,,Kérjetek csak, és megkapjátok, amit kértek."
Isten adása elválaszthatatlanul kapcsolódik a mi kérésünkhöz. Ezt az elvet különösen a Szentlélekre alkalmazta. Amilyen biztosan, ahogyan az apa kenyeret ad gyermekének, úgy adja Isten a Szentlelket azoknak, akik kérik. A Lélek egész szolgálatát az egyetlen nagy törvény szabályozza: Istennek kell adnia, nekünk kell kérnünk. Amikor a Szentlélek pünkösdkor kiáradt, az imára adott válasz volt. Az imádság hiányának megvallása mellett szükségünk van annak megértésére is, hogy az imádság milyen helyet foglal el Isten megváltási tervében. Ez sehol sem világosabb, mint az Apostolok Cselekedeteinek első felében. A Szentlélek kiáradása az egyház születésekor a Lélek jelenlétének igazi fokmérője. A Lélek imádságra adott válaszként jött el. ,,Mindnyájan összegyűltek, és állandóan együtt imádkoztak". Majd ez következik: ,,Pünkösd napján [hét héttel Jézus feltámadása után] az összes hívő egy helyen gyűlt össze.... És minden jelenlévő betelt Szentlélekkel.... Azok, akik hittek ... ... hozzáadódtak a gyülekezethez - összesen mintegy 3000-en" (ApCsel 1:14; 2:1, 4; 2:41). A Szentlelket Krisztus megígérte. Leült a trónjára, és megkapta a Lelket az Atyától. De még egy dologra szükség volt: a tanítványok tíz napig tartó egyesült, folyamatos könyörgésére.
Andrew Murray
2026.02.20
Egészség a léleknek
,,Amikor látta, hogy nincs ott senki, és elámult, hogy nincs, aki közbelépjen." (Ézsaiás 59:16)
Hogyan válhat az imádság hiánya áldássá? Hogyan változtatható át azzá az úttá, amelyen a gonosz legyőzhető? Hogyan válhat az Atyával való kapcsolatunk folyamatos imádsággá? Azzal kell kezdenünk, hogy visszamegyünk Isten Igéjéhez, hogy tanulmányozzuk, milyen helyet szán Isten az imádságnak az Ő gyermekének életében. Annak újszerű megértése, hogy mi az ima, és hogy imáink milyenek lehetnek, megszabadít bennünket a folyamatos ima abszolút szükségességével kapcsolatos helytelen hozzáállásunktól. Szükségünk van arra, hogy belássuk, mennyire ésszerű ez az isteni rendelés. Meg kell győződnünk arról, hogy ez hogyan illeszkedik Isten szeretetéhez és a mi boldogságunkhoz. Akkor megszabadulunk attól a hamis benyomástól, hogy az ima önkényes követelés. Engedni fogunk neki, és örülni fogunk neki, mint az egyetlen módnak, hogy a mennyei áldás a földre jöjjön. Nem lesz többé önerőből és erőlködésből fakadó feladat és teher. Amilyen egyszerű a fizikai életben a légzés, olyan egyszerű lesz az imádkozás a Lélek által vezetett keresztény életben. Az imaéletben való kudarcunk a Lélek általi életben való kudarcunk következménye. Minden gondolat, hogy többet és eredményesebben imádkozzunk, hiábavaló lesz, hacsak nem kerülünk szorosabb bensőséges kapcsolatba Urunkkal. Az Ő földi imaélete és mennyei közbenjáró élete olyan mértékben van belénk lehelve, amennyire megadásunk és hitünk engedi.
Andrew Murray
2026.02.19
A kiváltó ok megtalálása
,,Istennek pedig van hatalma arra, hogy minden kegyelmét kiárassza rátok, hogy mindenütt mindenkor minden szükségessel rendelkezzetek, és bőségetekből jusson minden jó cselekedetre." (2Korinthus 9:8)
Találkoztam egy lelkésszel, aki az ,,üzleti élet zavaró tényezője" kifejezést használta. Ez volt az egyik legnagyobb nehézség, amivel meg kellett küzdenie. Minden nap négy különböző irodát kellett felkeresnie a városában. Ráadásul az elődje több bizottság felelősségét is ráhagyta, ahol minden munkát neki kellett elvégeznie. Minden összeesküdött, hogy távol tartsa őt az imádságtól. A különböző nehézségek szinte lehetetlenné teszik a teljes imaéletet. De hála Istennek, ami embereknél lehetetlen, az Istennél lehetséges! Isten imára való hívásának nem kell tehernek lennie, és nem kell bűntudatot okoznia. Ő azt akarja, hogy ez öröm legyen.
Az imádság által erőt adhat nekünk mindenhez, amit teszünk, és lehozhatja az Ő erejét, hogy rajtunk keresztül munkálkodjon mások életében. Valljuk meg a minket megszégyenítő bűnöket, majd szálljunk szembe velük Megváltónk nevében. Ugyanaz a fény, amely megmutatja nekünk a bűneinket és elítél minket érte, megmutatja nekünk a belőlük kivezető utat is. A keresztény életünkben tapasztalható hiányosság a fő oka az imádságban való hűtlenségnek. Isten ezt a felfedezést arra fogja használni, hogy egyszerre hozza el nekünk az imádkozáshoz szükséges erőt, amelyre vágyunk, és egy új és egészséges élet örömét is, amelynek az imádság a spontán kifejeződése.
Andrew Murray
2026.02.18
Az imádkozás ideje
,,Nincs, aki nevedet segítségül hívná, aki buzgón ragaszkodnék hozzád." (Ézsaiás 64:6)
Egy lelkészi értekezleten az egyik nagy körzet elöljárója azt mondta: ,,Reggel felkelek, és fél órát töltök Istennel. Egész nap számos elfoglaltsággal vagyok elfoglalva. Nem telik el sok perc anélkül, hogy ne lélegeznék ki egy imádságot az útmutatásért. Munka után beszélgetek Istennel a napi munkáról. De keveset tudok arról az intenzív imádságról, amelyről a Szentírás beszél." Vannak komoly keresztények, akik éppen eleget imádkoznak ahhoz, hogy fenntartsák lelki helyzetüket, de ahhoz nem, hogy lelkileg növekedjenek. A kísértés elhárítására irányuló törekvés inkább védekező magatartás, mintsem magabiztos, a magasabb célok elérésére törekvő magatartás. A szentírási tanításnak, hogy éjjel-nappal kiáltsunk imádságban, bizonyos fokig a mi tapasztalatunkká kell válnia, ha közbenjárók akarunk lenni. Egy férfi azt mondta nekem: ,,Látom a sok imádkozás fontosságát, és mégis az életem alig hagy időt rá. Fel kell adnom? Hogyan érhetném el, amire vágyom?" Elismertem, hogy a nehézség egyetemes, és egy holland közmondást idéztem: ,,Ami a legnehezebb, annak kell a legsúlyosabbnak lennie". A legfontosabbnak kell az első helyre kerülnie. Isten törvénye megváltoztathatatlan. A mennyországgal való kommunikációnkban csak annyit kapunk, amennyit adunk. Hacsak nem vagyunk hajlandók megfizetni az árat - feláldozni az időt, a figyelmet és a látszólag szükségesnek tűnő feladatokat a mennyei ajándékokért -, nem várhatunk sok erőt a mennyből a munkánkban.
Andrew Murray
2026.02.17
Az imádság hiánya
,,Kívántok valamit, és nem kapjátok meg, öltök és irigykedtek, de nem tudtok célt érni, harcoltok és viszálykodtok, de nem kapjátok meg, mert nem kéritek." (Jakab 4:2)
Nemrégiben több olyan konferencián is részt vettem, ahol az imádság gyakran volt a beszélgetés témája. Egy üzletember azt mondta, hogy napjaink egyházának a közbenjárás lelkületére van szüksége. Mindenütt az emberek azt vallották: ,,Túl keveset imádkozunk!". Mégis mintha attól tartottak volna, hogy a munkahelyi nyomás és a megszokás kényszere miatt szinte lehetetlen reménykedni a változásban. Az ilyen gondolkodás csak akadályozhatja saját örömünket és erőnket Isten szolgálatában. Dr. Whyte Edinburghból azt mondta, hogy fiatal lelkészként úgy gondolta, hogy a lelkipásztori látogatások után megmaradt minden időt a könyveivel kellene töltenie. A legjobbal akarta táplálni a népét, amit csak tudott készíteni. Mostanra azonban megtanulta, hogy az imádság fontosabb, mint a tanulmányozás. Úgy érezte, mintha már szinte késő lenne visszaszerezni, amit elveszített, és arra buzdított, hogy imádkozzunk többet. Milyen ünnepélyes vallomás és figyelmeztetés: Túl keveset imádkozunk! Vajon Isten felhívása a mi időnkre és figyelmünkre fontosabb, mint a munkánk? Ha Isten vár ránk, hogy találkozzon velünk és erőt adjon a mennyből az Ő munkájához, akkor rövidlátó dolog más munkát helyezni az Ő helyére. Ha Isten jelenlétének jelentős megtapasztalására van szükség, akkor határozottabb és kitartóbb imádságra van szükség.
Andrew Murray
2026.02.16
A szenvedő szeretet
,,Éljetek szeretetben, ahogyan Krisztus is szeretett minket, és önmagát adta értünk áldozati ajándékul, Istennek kedves illatként." (Efézus 5:2)
Furcsa, hogy a szeretet, amely a legnagyobb boldogság forrása, egyben a legnagyobb szenvedés oka is lehet. A szenvedés mindig akkor következik be, amikor a szeretet meg akarja menteni szeretete tárgyát. A szeretet csak szenvedés által érheti el célját, és így juthat el a legnagyobb boldogsághoz. Még Isten szeretetének mindenható ereje sem érhette el célját szenvedés nélkül. Krisztus szenvedéssel viselte az egész világ bűneit. A szeretet a szenvedés közepette a legnagyobb dicsőséget nyilvánította ki, és tökéletesen elérte célját. A nevéhez méltó szeretet a folyamatos önfeláldozó életben nyilvánul meg.
A szeretet erőt ad a kitartáshoz, bármilyenek is legyenek a körülmények. Másokat szeretni könnyekkel, szívfájdalommal és sok kitartó imádsággal járhat; de a szeretet minden akadályt legyőz. Vágysz arra, hogy megismerd Krisztus szeretetét a maga teljességében? Akkor add át magad neki. Gondolj úgy magadra, mint egy csatornára, amelyen keresztül a legmagasabb szeretet elérheti célját. Kezdj el együtt szenvedni a körülötted lévőkkel és közbenjárni értük. Végül fel fogod ismerni, hogy mit jelent ez a szeretet élet: teljes egészében mások jólétéért és boldogságáért élni.
Andrew Murray
2026.02.15
Egymás terhét hordozzátok (Galata 6.2.)
Egymás terhét hordozzátok.... milyen csodálatos ez az Ige, de vajon pontosan tudjuk-e mit jelent ez a tanács. Arra gondol az apostol, hogy ha valaki mondjuk egy szomorúság miatt szomorú, netán meg van terhelve egy családi tragédia kapcsán, vagy a munkahelyén nehézségei vannak? Hordozzuk ezt? Hordozzuk, az nagyszerű lenne, mármint ha Isten arra indít, de alapvetően NEM erről beszél ez az Ige....
Az előzménye, azaz az előtte levő igevers mindenesetre nem erről beszél hanem miről is? Testvéreim, ha valakit tetten is érnek valamilyen bűnben, ti, akik lelki emberek vagytok, igazítsátok helyre az ilyet szelíd lélekkel. De azért vigyázz magadra, hogy kísértésbe ne essél.
Azaz ha a közösség egy tagja valami bűnben találtatik, akkor a közösség többi tagja két lehetőség előtt áll. Vagy pellengérre állítjuk és ütünk rajta, földbedöngöljük, vagy amire az IGE is tanít: a terhét elhordozzuk. Azt hordozzuk el, amilyen terhet egy-egy ember, esetünkben a bűnt elkövetett ember jelent a közösség számára
Pál apostol bátorítani akarja a közösséget az ilyen helyzetek feldolgozására. Külön figyelmeztet arra, hogy nem a bűnös bűnével kell azonosulnom, hanem a közösségnek nem szabad kivetnie magából a bűnét felismerő bűnöst. Itt a nagy lehetőség a szeretet megmutatására., a Krisztus Lelke szerint való életre, mert mi több ajándékot kaptunk, mint amennyivel élni merünk. Nemcsak a kegyelem közös, hanem a veszélyeztetettségünk is. Éppen a kísértés és a bűn mutatkozásakor dől el, van-é közösség. Ha ilyenkor ahelyett, hogy a megkísértett atyafi mellé állanánk a szelídség lelkével, farizeus módra fölibe kerekedünk, csak ítélkezni tudunk felette és aztán sorsára hagyjuk, akkor elszalasztottuk a közösségformálás nagy alkalmát, a talán soha vissza nem hozható alkalmat.
Igen. Sajnos ma a keresztény közösségek jobbára úgy oldják meg a helyzetet, hogy szemet hunynak a bűn felett, mondván mintha észre sem vettem volna, semmi közöm hozzá, az az ő élete, csináljon amit akar. A másik gyakorlat amikor a közösség inkvizíciót tart és biztos-ami biztos meg is bélyegzi (persze lelki értelemben értem) az elkövetőt, például: Ki vigye körbe a perselyt a gyűjtéshez, Varga testvér te ne jelentkezz, hiszen tudod- szóval hasonló módon. Ez szintén nem segít.
Pál nem is erről beszél.
A közösség számára Pál arról beszél, hogy egymás terhét nem félredobni kell és nem egymás terhére mutogatni, hanem hordozni. Azaz. Tudom, hogy a testvérem megkísértetett egy dologban, de imádkozom érte és teszek érte amiben tudok, mellé állok és akár szelíd de határozott feddéssel, akár tanítással, akár buzdítással de segítem a helyes útra való visszatalálásban. Azaz az ő terhét egy kicsit felveszem azáltal hogy imádkozom érte és azáltal, hogy segítek neki, hogy együtt dobjuk azt a terhet a szakadékba.
Mindezt pedig egy el nem hanyagolható szót szem előtt tartva: egymás vagyis nekem is lehetnek ilyen terheim. Vajon el tudja-e hordozni a közösség vagy inkább megvet miatta? Nem beszélhetek farizeus módjára és nem tarthatok ítéletet, hiszen Pál apostol nem véletlenül tette hozzá Isten Szentlelkétől indítva: EGYMÁS terhét... ne gondold tehát egy pillanatra sem, hogy ítélkezned kel, hogy fel vagy hatalmazva a megbélyegzésre,. Hogy bármiben különbnek kell tartanod magadat a terhet hordozó testvérednél, annál a testvérnél, aki a közösség számára terhet jelent. Hiszen talán holnap ő lesz aki melléd áll és szelíden leemeli rólad A TE TERHEDET és azt mondja: gyere, dobjuk együtt a szakadékba ezt a terhet, mert oda való... talán majd akkor fogjuk megérteni, hogy miközben mi mások terhét hordoztuk el a közösségben, mások, a közösség azt a terhet hordozza, ami mi jelentünk, okoztunk a számukra. S ha ezt olyan szeretettel és egymás iránti tisztelettel tudjuk tenni, ahogy Krisztus várja tőlünk, egyre kevésbé lesznek a terhek hangsúlyosak, s egyre inkább az EGYMÁS, a másik ember, a közösség. Ehhez pedig a szeretetet nem csak szavakban kell emlegetnünk, megvallanunk, hanem pl. ilyen helyzetekben is: cselekedetekkel.
Forrás: P.Szabó Barnabás - megszünt Ébredés Portál
2026.02.14
Bölcsesség vagy gőg? – Kitől fogadunk el tanácsot?
„A bolond helyesnek tartja a maga útját, a bölcs pedig hallgat a tanácsra.” (Példabeszédek 12:15)
Benjamin Franklin szellemes megfigyelése így szól: „A bölcs embernek nincsen szüksége tanácsra, a bolond pedig úgysem fogadja meg.” Első ránézésre bólogatunk: a bolond makacsságát mindannyian ismerjük, a bölcsről pedig feltételezzük, hogy „már tudja”. De vajon keresztényként is megállja-e a helyét ez az éleslátó, ám kissé cinikus gondolat?
A „tökéletes” bölcs illúziója
Franklin idézetének első fele egy olyan bölcs képet fest, aki már célba ért. Aki annyira tisztán lát, hogy nincs szüksége külső visszajelzésre. A Biblia azonban mást mond a bölcsességről. A Szentírás szerint a bölcsesség nem egy statikus állapot vagy egy diploma, amit egyszer megszerzünk, hanem egy folyamatos nyitottság Isten és a közösség felé.
Valójában ott kezdődik a baj, amikor azt hisszük, már nincs szükségünk tanácsra. Abban a pillanatban, amint egy ember azt gondolja, hogy „már mindent tud”, paradox módon éppen Franklin idézetének második felébe csúszik át: elzárkózik a növekedéstől.
A taníthatóság ajándéka
A bibliai értelemben vett bölcs ember nem azért bölcs, mert nincs szüksége tanácsra, hanem azért, mert tudja, kitől kérjen.
A bolond azért reménytelen, mert a saját értelmében bízik.
A bölcs azért növekszik, mert meri bevallani a hiányosságait.
Jézus Krisztus a „Csodálatos Tanácsos”. Ha őt követjük, el kell ismernünk, hogy naponta szükségünk van az Ő útmutatására. A gőg azt súgja: „Meg tudom oldani egyedül.” Az alázat viszont azt mondja: „Uram, mutass utat!”
Tanács a mindennapokra
Franklinnek abban igaza volt, hogy a tanács sokszor süket fülekre talál. De mi ne azért keressük a bölcsességet, hogy tévedhetetlennek tűnjünk, hanem azért, hogy formálható legyen a szívünk.
A valódi bölcsesség jele nem a válaszok birtoklása, hanem a kérdezni tudás képessége. Ne féljünk tanácsot kérni Istentől az imádságban, és a testvéreinktől a közösségben! Aki már nem kér tanácsot, az megállt a fejlődésben.
Ima: Uram, köszönöm, hogy Te vagy a legfőbb Tanácsadóm. Add, hogy sose legyek „túl bölcs” a Te szavadhoz vagy mások építő intéséhez. Őrizz meg a bolondok önteltségétől, és adj nekem tanítható, nyitott szívet. Ámen.
3321
2026.02.13
A szeretet himnusza
,,Most azért megmarad a hit, a remény, a szeretet, e három; ezek közül pedig a legnagyobb a szeretet." (1Korinthus 13:13)
A mai napot teljes egészében a szeretet dicséretének szenteljük. Az 1Korinthus 13 fejezetének első három verse a szeretet abszolút szükségességéről beszél, mint a vallásunkban legfontosabb dologról. ,,Ha tudnék is beszélni a föld és az angyalok minden nyelvén ... ha rendelkeznék a prófétálás ajándékával ... ha olyan hitem lenne, hogy hegyeket tudnék megmozgatni ... ha mindenemet a szegényeknek adnám, sőt még a testemet is feláldoznám ... de ha nem szeretnék másokat", akkor - háromszor megismételve - 'csak egy zajos harang vagy egy zengő cimbalom lennék ... semmi sem lennék ... semmit sem nyernék'." Ha nincs bennem szeretet, nem vagyok értékes.
A szeretetről tizenöt dolog van elmondva, de egyetlen mondat foglalja össze egész természetét: ,,Nem keresi a maga hasznát" (5. vers). És még egyszer: ,,A szeretet örökké tart" (8. vers). A próféciák, az ismeretlen nyelvek és a tudás eltűnik. Még a hit és a remény is látássá változik. De a szeretet örökké tart. ,,A szeretet nem keresi a maga hasznát". Gondolkodjatok és imádkozzatok erről. ,,A szeretet örökké tart." Gondoljátok végig, hogy ez mit jelent. ,,Ezek közül a legnagyobb a szeretet." Hagyd, hogy ez a szeretet uralkodjon az életedben. Isten szeretet. ,,Isten szeretet, és mindazok, akik szeretetben élnek, Istenben élnek, és Isten él bennük" (1Jn 4:16). Töltse meg szívedet a szeretet, hogy Isten mindenható ereje által tanúja lehess a szeretet átalakító erejének. Akkor áldás leszel mindenki számára, aki körülötted van.
Andrew Murray
2026.02.12
Imádkozz a szeretetért
,,Titeket pedig az Úr gyarapítson és gazdagítson a szeretetben egymás iránt és mindenki iránt, ahogyan mi is szeretünk titeket." (1Thesszalonika 3:12)
Pál ebben a szövegben egy erőteljes imádságot mond nekünk: hogy az Úr tegye őket bőségessé egymás iránti szeretetben, hogy szívük feddhetetlen legyen. Szeretet nélkül az igazi szentség lehetetlen. Használjuk gyakran ezt az imádságot. A 2Thesszalonika 3:5-ben ezt olvassuk: "Az Úr vezesse szíveteket Isten szeretetének teljes megértésére és kifejezésére." Az Úr Jézus ezt fogja tenni értünk. Ahogy az apostol a szeretetet teszi a legfontosabb dologgá, tegyük mi is ugyanezt. "Szeretném, ha tudnátok, mennyit gyötrődtem értetek..... Azt akarom, hogy [ti] bátorodjatok, és a szeretet erős kötelékei kössék össze. Azt akarom, hogy [ti] teljes bizalommal legyetek abban, hogy [ti] megértitek Isten titokzatos tervét, amely maga Krisztus" (Kolossé 2:1-2). Pál a szeretetet nélkülözhetetlennek tartja az Isten megismerésében való növekedéshez. Isten szeretetét csak akkor lehet megtapasztalni, ha a keresztyének szeretetben kötődnek egymáshoz, és másokért élnek, nem csak önmagukért. Szánjatok időt arra, hogy elmélkedjetek Pál ezen imádságain. Ahogy a nap szabadon adja fényét a fűnek, hogy az növekedjen, úgy Isten is szabadon és szívesen adja szeretetét nekünk. Ahogy imádkozol és elmélkedsz ezeken a szavakon, erős bizonyosságot kapsz arról, hogy Isten képes megtenni érted. Ő fog téged szeretetben bővelkedővé tenni, és megerősíteni, hogy szentségben és mások iránti szeretetben élj előtte.
Andrew Murray
2026.02.11
A szenvedő szeretet
,,Éljetek szeretetben, ahogyan Krisztus is szeretett minket, és önmagát adta értünk áldozati ajándékul, Istennek kedves illatként." (Efézus 5:2)
Furcsa, hogy a szeretet, amely a legnagyobb boldogság forrása, egyben a legnagyobb szenvedés oka is lehet. A szenvedés mindig akkor következik be, amikor a szeretet meg akarja menteni szeretete tárgyát. A szeretet csak szenvedés által érheti el célját, és így juthat el a legnagyobb boldogsághoz. Még Isten szeretetének mindenható ereje sem érhette el célját szenvedés nélkül. Krisztus szenvedéssel viselte az egész világ bűneit. A szeretet a szenvedés közepette a legnagyobb dicsőséget nyilvánította ki, és tökéletesen elérte célját. A nevéhez méltó szeretet a folyamatos önfeláldozó életben nyilvánul meg.
A szeretet erőt ad a kitartáshoz, bármilyenek is legyenek a körülmények. Másokat szeretni könnyekkel, szívfájdalommal és sok kitartó imádsággal járhat; de a szeretet minden akadályt legyőz. Vágysz arra, hogy megismerd Krisztus szeretetét a maga teljességében? Akkor add át magad neki. Gondolj úgy magadra, mint egy csatornára, amelyen keresztül a legmagasabb szeretet elérheti célját. Kezdj el együtt szenvedni a körülötted lévőkkel és közbenjárni értük. Végül fel fogod ismerni, hogy mit jelent ez a szeretet élet: teljes egészében mások jólétéért és boldogságáért élni.
Andrew Murray
2026.02.10
Szeretet és imádság
,,Mindennek a vége pedig már közel van: legyetek tehát bölcsek és józanok, hogy imádkozhassatok. Mindenekelőtt legyetek kitartóak az egymás iránti szeretetben, mert a szeretet sok bűnt elfedez." (1Péter 4:7-8)
Az őszinte, buzgó imádság és a buzgó, szenvedélyes szeretet szorosan összekapcsolódik. Ha csak magunkért imádkozunk, akkor nem lesz könnyű helyes magatartást tanúsítanunk Isten iránt. De ha a szívünk tele van szeretettel mások iránt, akkor továbbra is imádkozni fogunk értük, még azokért is, akikkel nem értünk egyet. Az imádság fontos helyet foglal el a szeretet életében; a kettő elválaszthatatlanul összefügg. Ha azt akarod, hogy szereteted növekedjen, felejtsd el magad, és imádkozz Isten gyermekeiért. Ha növekedni akarsz az imádságban, tölts időt azzal, hogy szereted a körülötted lévőket, segítesz viselni a terheiket.
Nagy szükség van komoly, erőteljes közbenjárókra! Isten azt kívánja, hogy gyermekei minden nap jelenjenek meg a kegyelem trónja előtt, hogy leimádkozzák a Lélek erejét minden hívőre. Az egység erőt jelent. A lelki egység segít abban, hogy önzetlenül, teljes mértékben Istenért és másokért éljünk. Alkalmazzuk Péter szavait az életünkre - imádkozzunk buzgón, és mutassunk mély szeretetet egymás iránt. Ahogy elmélkedünk a körülöttünk élők iránti szeretetről, úgy fogunk az Istennel való közösségbe bevonódni. Ez nem olvasással vagy gondolkodással fog bekövetkezni, hanem az Atyával és az Úr Jézussal a Szentlélek által töltött idő által. A szeretet vezet az imádsághoz - a hívő imádsághoz Isten szeretete adatik.
Andrew Murray
2026.02.09
A két vezető
,,Arra kérlek mindenekelőtt, hogy tartsatok könyörgéseket, imádságokat, esedezéseket és hálaadásokat minden emberért." (1Timóteus 2:1)
A dél-afrikai Bloemfonteinben található Női emlékmű ünnepélyes felavatásakor beszéltem néhány szót e nők szenvedő, imádkozó, mindent legyőző szeretetéről. Azért imádkoztak, hogy Isten segítsen nekik szeretni ellenségeiket, és őrizze meg őket a gyűlölettől. Reményemet fejeztem ki, hogy a béke és az egység érzése továbbra is megmarad, és ez az imádságos szeretet a miénk lesz. Elmondtam, hogy vannak, akik félnek a széthúzástól, nemcsak az országban élő két faj között, hanem az azonos fajhoz tartozók között is. Nem sokkal később hallottuk, hogy a két párt vezetői között szakadás történt.
Kényszerítve éreztem magam, hogy cikket írjak a kérdésről: ,,Kiért imádkozol?" Valaki válaszolt: ,,Azért az emberért imádkozom, aki a pártom élén áll, és aki Isten vezetésével most egész Dél-Afrika vezetője lett." Egy másik pedig: ,,Különösen azért az emberért imádkozom, aki a népem érdekeit helyezte előtérbe". Nem lenne szomorú, ha Isten jelenlétébe két, egymás ellen imádkozó táborra szakadva érkeznénk? Imádkoznunk kell mind a vezetőinkért, mind pedig mindazokért, akik hatalmon vannak. A nép vezetőiként az ő befolyásuk jóra vagy rosszra kimondhatatlan. Szívük Isten kezében van, és Ő arra tudja őket fordítani, amerre akarja. Imádkozzunk Istenhez teljes őszinteséggel vezetőinkért, hogy Isten megadja azt, ami jó az egész országnak.
Andrew Murray
2026.02.08
Imádkozz a szeretetért
,,Titeket pedig az Úr gyarapítson és gazdagítson a szeretetben egymás iránt és mindenki iránt, ahogyan mi is szeretünk titeket." (1Thesszalonika 3:12)
Pál ebben a szövegben egy erőteljes imádságot mond nekünk: hogy az Úr tegye őket bőségessé egymás iránti szeretetben, hogy szívük feddhetetlen legyen. Szeretet nélkül az igazi szentség lehetetlen. Használjuk gyakran ezt az imádságot. A 2Thesszalonika 3:5-ben ezt olvassuk: "Az Úr vezesse szíveteket Isten szeretetének teljes megértésére és kifejezésére." Az Úr Jézus ezt fogja tenni értünk. Ahogy az apostol a szeretetet teszi a legfontosabb dologgá, tegyük mi is ugyanezt. "Szeretném, ha tudnátok, mennyit gyötrődtem értetek..... Azt akarom, hogy [ti] bátorodjatok, és a szeretet erős kötelékei kössék össze. Azt akarom, hogy [ti] teljes bizalommal legyetek abban, hogy [ti] megértitek Isten titokzatos tervét, amely maga Krisztus" (Kolossé 2:1-2). Pál a szeretetet nélkülözhetetlennek tartja az Isten megismerésében való növekedéshez. Isten szeretetét csak akkor lehet megtapasztalni, ha a keresztyének szeretetben kötődnek egymáshoz, és másokért élnek, nem csak önmagukért. Szánjatok időt arra, hogy elmélkedjetek Pál ezen imádságain. Ahogy a nap szabadon adja fényét a fűnek, hogy az növekedjen, úgy Isten is szabadon és szívesen adja szeretetét nekünk. Ahogy imádkozol és elmélkedsz ezeken a szavakon, erős bizonyosságot kapsz arról, hogy Isten képes megtenni érted. Ő fog téged szeretetben bővelkedővé tenni, és megerősíteni, hogy szentségben és mások iránti szeretetben élj előtte.
Andrew Murray
2026.02.07
Szeresd ellenségeidet
,,Hallottátok, hogy megmondatott: 'Szeresd felebarátodat, és gyűlöld ellenségedet.'" (Máté 5:43)
Krisztus korában a vallási tanítók úgy ítélték meg, hogy joguk van ezt mondani [Máté 5:43] a 3Mózes 19:17-18 alapján: ,,Ne táplálj gyűlöletet szívedben egyetlen rokonod iránt sem. Szembesítsd az embereket közvetlenül, hogy ne legyél bűnös a bűneikért. Ne keress bosszút, és ne tarts haragot izraelita embertársad ellen, hanem szeresd felebarátodat, mint önmagadat". Azzal érveltek, hogy csak a saját népüket nem szabad gyűlölniük; az ellenségeiket nyugodtan gyűlölhetik. De a mi Urunk azt mondta: ,,Szeressétek ellenségeiteket! Imádkozzatok azokért, akik üldöznek titeket!" (Máté 5:44).
Milyen gyakran követjük mi, keresztyének azoknak a vallási vezetőknek a példáját! A szeretet új parancsa sok kegyelmet igényel, időbe kerül, és sok komoly imádságra van szükség. Amikor lelkész voltam Fokvárosban, találkoztam egy német diakonisszával. Tanfolyamot tartott néhány kaffernek, akik az egyházhoz való csatlakozásra készültek. Egyik este az ellenségeink iránti szeretetről beszélt. Megkérdezte az egyik embert, hogy az ő népének vannak-e ellenségei. ,,Ó, igen!" ,,Kik azok?" ,,A Fingok." Megkérdezte, hogy tud-e szeretni egy Fingot. A férfi válasza határozott volt. ,,Nem tudok szeretni egy Fingot." A nő azt mondta neki, hogy ebben az esetben nem vehet részt az úrvacsorán. Nagyon levertnek tűnt. Nem vették fel a gyülekezetbe a többiekkel együtt, de továbbra is részt vett az órákon. Aztán egy este ragyogó arccal jelent meg, és azt mondta: ,,Most már szeretem Fingot". Imádkozott ezért; Isten meghallgatta imádságát, és képessé tette arra, hogy szeresse ellenségét. Csak egyetlen módon szerethetjük ellenségeinket: Krisztus szeretete által, amelyet az imádságban keresünk és találunk meg.
Andrew Murray
2026.02.06
Fajgyűlölet
,,Mert valamikor mi is esztelenek, engedetlenek, tévelygők voltunk, különféle kívánságok és élvezetek rabjai, gonoszságban és irigységben élők, egymástól gyűlöltek és egymást gyűlölők." (Titusz 3:3)
Szövegünk sötét képet fest az emberi természet állapotáról! Mi okozza ezt a szomorú állapotot? A válasz: ,,Ádám bukása". Gondoljatok arra, hogy Káin, az Isten által teremtett ember első gyermeke hogyan ontotta testvére, Ábel vérét. A földön született első gyermek az ördög hatalma alá került, aki ,,kezdettől fogva gyilkos volt" (János 8:44). ,,Az Úr megfigyelte az emberi gonoszság mértékét a földön, és látta, hogy minden, amit gondolnak vagy képzelnek, következetesen és teljesen gonosz" (1Mózes 6:5). Nem csoda, hogy özönvízzel pusztította el az emberiséget.
Az emberiség saját maga iránti szeretete, amely eleve a szívébe volt ültetve, hamarosan átváltott más népek iránti gyűlöletbe. A hazaszeretet a fajgyűlölet és a vérontás forrásává vált. Figyeljük meg, hogy Isten hogyan helyezte egymás mellé a fajokat, hogy lássuk, kereszténységünk képessé tesz-e bennünket a fajgyűlölet legyőzésére. Vajon Krisztus szeretetének erejében bebizonyítjuk-e, hogy ,,ebben az új életben nem számít, hogy zsidó vagy pogány, körülmetélt vagy körülmetéletlen, barbár vagy civilizálatlan, rabszolga vagy szabad. Csak Krisztus számít, és ő él mindannyiunkban" (Kolossé 3:11)? Micsoda lehetőség kínálkozik az egyház számára, hogy bebizonyítsa Isten szeretetének erejét, amely a fajgyűlöletet testvéri szeretetté változtatja! Istennek bőséges hatalma van ahhoz, hogy ez megtörténjen. Keresztényként imádkoznunk kell magunkért és egymásért, hogy engedelmeskedjünk Isten Igéjének, és Krisztus szeretetének erejében éljünk.
Andrew Murray
2023.02.05
Az igaz egyház jele
,,Arról fogja megtudni mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretitek egymást." (János 13:35)
A legtöbb hitvallásunk arra tanít bennünket, hogy az igaz egyház ott található, ahol Isten Igéjét hűségesen és helyesen hirdetik, és ahol a szentségeket úgy osztják ki, ahogyan azt Krisztus elrendelte. Maga Krisztus sokkal tágabb látásmódot képvisel. Számára az Ő követőinek megkülönböztető jele nem csupán az, hogy mit tanít az Egyház - hanem az, hogy hogyan éljük az életünket, szeretetet mutatva egymás iránt. Jézus kereszthalála a legmagasabb fokú szeretet volt. Mi mindent ennek a szeretetnek köszönhetünk. A szeretet az az erő, amely Krisztust arra késztette, hogy meghaljon értünk. A szeretetben Isten magasra emelte Őt, mint Urat és Krisztust. A szeretet az az erő, amely összetörte a szívünket, és a szeretet az az erő, amely meggyógyítja azt. A szeretet az az erő, amely által Krisztus bennünk lakik és munkálkodik. A szeretet képes megváltoztatni a természetemet, és képessé tesz arra, hogy átadjam magam Istennek. Erőt ad ahhoz, hogy szent, örömteli életet éljek, amely tele van áldással mások számára. Minden keresztyénnek ki kell fejeznie Isten szeretetét. Sok keresztyén biztos abban, hogy lehetetlen ilyen életet élni, és nem is nagyon vágyik rá. Nem értik, hogy Isten szeretetével szerethetünk és tudunk is szeretni. Ha teljes mértékben hiszünk abban, hogy a bennünk lakó Szentlélek óráról órára fenntartja ezt a mennyei szeretetet, akkor képesek leszünk megérteni Krisztus szavait: ,,Minden lehetséges, annak aki hisz" (Márk 9:23). Akkor képesek leszünk teljes szívünkből szeretni Istent, szeretni a családot és a barátokat, sőt még az ellenségeinket is.
Andrew Murray
2026.02.04
A két vezető
,,Arra kérlek mindenekelőtt, hogy tartsatok könyörgéseket, imádságokat, esedezéseket és hálaadásokat minden emberért." (1Timóteus 2:1)
A dél-afrikai Bloemfonteinben található Női emlékmű ünnepélyes felavatásakor beszéltem néhány szót e nők szenvedő, imádkozó, mindent legyőző szeretetéről. Azért imádkoztak, hogy Isten segítsen nekik szeretni ellenségeiket, és őrizze meg őket a gyűlölettől. Reményemet fejeztem ki, hogy a béke és az egység érzése továbbra is megmarad, és ez az imádságos szeretet a miénk lesz. Elmondtam, hogy vannak, akik félnek a széthúzástól, nemcsak az országban élő két faj között, hanem az azonos fajhoz tartozók között is. Nem sokkal később hallottuk, hogy a két párt vezetői között szakadás történt.
Kényszerítve éreztem magam, hogy cikket írjak a kérdésről: ,,Kiért imádkozol?" Valaki válaszolt: ,,Azért az emberért imádkozom, aki a pártom élén áll, és aki Isten vezetésével most egész Dél-Afrika vezetője lett." Egy másik pedig: ,,Különösen azért az emberért imádkozom, aki a népem érdekeit helyezte előtérbe". Nem lenne szomorú, ha Isten jelenlétébe két, egymás ellen imádkozó táborra szakadva érkeznénk? Imádkoznunk kell mind a vezetőinkért, mind pedig mindazokért, akik hatalmon vannak. A nép vezetőiként az ő befolyásuk jóra vagy rosszra kimondhatatlan. Szívük Isten kezében van, és Ő arra tudja őket fordítani, amerre akarja. Imádkozzunk Istenhez teljes őszinteséggel vezetőinkért, hogy Isten megadja azt, ami jó az egész országnak.
Andrew Murray
2026.02.03
A Lélek szeretete
,,Szívünkbe áradt az Isten szeretete a nekünk adott Szentlélek által." (Róma 5:5)
Isten gyermekeiként be kell vallanunk, hogy nagyon keveset tudunk a mennyei Atyánk iránti lelkes, gyermeki szeretetről. Miért van ez így? Talán nem tanultuk meg a leckét, hogy állandóan meg kell újulnia a hitnek abban, amit Isten képes megtenni. Megpróbáljuk felkelteni szívünkben az Isten iránti szeretetet. Mégis, a magunk erejéből a legcsekélyebb szeretetet sem tudjuk felébreszteni Isten iránt. Isten gyermeke, hidd el, hogy Isten szeretete olyan erőként fog működni a szívedben, amely képessé tesz arra, hogy szeresd Istent és szeress másokat. Szűnj meg szeretetet várni magadtól. Higgy abban, hogy Isten szeretetének ereje rajtad nyugszik, és megtanít arra, hogy Istent az Ő szeretetével szeresd.
Tanuld meg szövegünk leckéjét: ,,Ő adta nekünk a Szentlelket, hogy betöltse szívünket az ő szeretetével". A Lélek képessé tesz minket arra, hogy szeressük Istent, barátainkat, sőt még ellenségeinket is. Két dologban legyetek biztosak. Először is, saját erődből nem tudod szeretni Istent vagy keresztyén társaidat. Másodszor pedig, a Szentlélek minden nap és minden órában benned van, és arra törekszik, hogy betöltsön téged a szeretet Lelkével. Minden reggel, amikor a Szentlélek őrzésére bízod magad, támadjon fel ez az imádság: Uram, add meg nekem a bizonyosságot, hogy Krisztus szeretetét kiárasztod a saját szívembe, és aztán hadd áradjon ki mindenkire körülöttem! Ámen.
Andrew Murray
2026.02.02
Krisztus szeretete
,,Mert Krisztus szeretete szorongat minket." (2Korinthus 5:14)
Isten azért küldte Fiát a világba, hogy megismertesse velünk örökkévaló szeretetét, ahogyan az a mennyben is ismert. Még a mennyei angyalokat is dicséret és imádat tölti el Isten szeretete miatt. Isten vágya az, hogy ezen a bűnös földön az Ő szeretete vegye birtokba az emberek szívét. Hogy kinyilatkoztassa szeretetét és megnyerje szívünket magának, Isten elküldte Krisztust, szeretetének Fiát a földre. Az Úr Jézus Krisztus emberré lett, és bár Isten volt, alázatosan semmivé tette magát. A szegényekkel, a hitetlenekkel és a lázadókkal való bánásmódjában - és csodái által - kiárasztotta szeretetét a bűnös emberek szívébe.
Isten a szeretet legnagyobb bizonyítékát adta, amelyet a világ valaha is látott. A kereszten magára vette bűneinket. Elviselte a szenvedést és ellenségei megvetését, hogy barát és ellenség egyaránt megismerje Isten örökkévaló szeretetét. Majd miután felment a mennybe, adta a Szentlelket, hogy ezt a szeretetet a szívünkbe árassza. Krisztus szeretetétől hajtva a tanítványok felajánlották életüket, hogy ezt a szeretetet másokkal is megismertessék. Gondoljatok erre. Isten arra vágyik, hogy a szívünket megtöltse az Ő szeretete, hogy csatornaként használhasson minket, hogy ez a szeretet mások felé is kiáradjon. Ne elégedjünk meg kevesebbel, és áldozzunk fel mindent, hogy helyet biztosítsunk ennek a szeretetnek az emberek szívében.
Andrew Murray
2026.02.01
Az igaz egyház jele
,,Arról fogja megtudni mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretitek egymást." (János 13:35)
A legtöbb hitvallásunk arra tanít bennünket, hogy az igaz egyház ott található, ahol Isten Igéjét hűségesen és helyesen hirdetik, és ahol a szentségeket úgy osztják ki, ahogyan azt Krisztus elrendelte. Maga Krisztus sokkal tágabb látásmódot képvisel. Számára az Ő követőinek megkülönböztető jele nem csupán az, hogy mit tanít az Egyház - hanem az, hogy hogyan éljük az életünket, szeretetet mutatva egymás iránt. Jézus kereszthalála a legmagasabb fokú szeretet volt. Mi mindent ennek a szeretetnek köszönhetünk. A szeretet az az erő, amely Krisztust arra késztette, hogy meghaljon értünk. A szeretetben Isten magasra emelte Őt, mint Urat és Krisztust. A szeretet az az erő, amely összetörte a szívünket, és a szeretet az az erő, amely meggyógyítja azt. A szeretet az az erő, amely által Krisztus bennünk lakik és munkálkodik. A szeretet képes megváltoztatni a természetemet, és képessé tesz arra, hogy átadjam magam Istennek. Erőt ad ahhoz, hogy szent, örömteli életet éljek, amely tele van áldással mások számára. Minden keresztyénnek ki kell fejeznie Isten szeretetét. Sok keresztyén biztos abban, hogy lehetetlen ilyen életet élni, és nem is nagyon vágyik rá. Nem értik, hogy Isten szeretetével szerethetünk és tudunk is szeretni. Ha teljes mértékben hiszünk abban, hogy a bennünk lakó Szentlélek óráról órára fenntartja ezt a mennyei szeretetet, akkor képesek leszünk megérteni Krisztus szavait: ,,Minden lehetséges, annak aki hisz" (Márk 9:23). Akkor képesek leszünk teljes szívünkből szeretni Istent, szeretni a családot és a barátokat, sőt még az ellenségeinket is.
Andrew Murray
2026.01.28
Krisztus szeretete
,,Mert Krisztus szeretete szorongat minket." (2Korinthus 5:14)
Isten azért küldte Fiát a világba, hogy megismertesse velünk örökkévaló szeretetét, ahogyan az a mennyben is ismert. Még a mennyei angyalokat is dicséret és imádat tölti el Isten szeretete miatt. Isten vágya az, hogy ezen a bűnös földön az Ő szeretete vegye birtokba az emberek szívét. Hogy kinyilatkoztassa szeretetét és megnyerje szívünket magának, Isten elküldte Krisztust, szeretetének Fiát a földre. Az Úr Jézus Krisztus emberré lett, és bár Isten volt, alázatosan semmivé tette magát. A szegényekkel, a hitetlenekkel és a lázadókkal való bánásmódjában - és csodái által - kiárasztotta szeretetét a bűnös emberek szívébe.
Isten a szeretet legnagyobb bizonyítékát adta, amelyet a világ valaha is látott. A kereszten magára vette bűneinket. Elviselte a szenvedést és ellenségei megvetését, hogy barát és ellenség egyaránt megismerje Isten örökkévaló szeretetét. Majd miután felment a mennybe, adta a Szentlelket, hogy ezt a szeretetet a szívünkbe árassza. Krisztus szeretetétől hajtva a tanítványok felajánlották életüket, hogy ezt a szeretetet másokkal is megismertessék. Gondoljatok erre. Isten arra vágyik, hogy a szívünket megtöltse az Ő szeretete, hogy csatornaként használhasson minket, hogy ez a szeretet mások felé is kiáradjon. Ne elégedjünk meg kevesebbel, és áldozzunk fel mindent, hogy helyet biztosítsunk ennek a szeretetnek az emberek szívében.
Andrew Murray
2026.01.24
Ébresztő kiáltás
Serkenj fel, aki aluszol!
(Efézus 5:14.)
A lélek mindaddig alvó állapotban van, míg felülről el nem éri őt az ébresztő szó. Semmit sem hall, Iát vagy érez abból, ami körülötte végbemegy. Fogalma sincs a veszélyekről, melyek fenyegetik. Ha tűz üt ki a házban, az alvó semmit sem vesz észre mindaddig, míg a füst be nem tölti a szobát, vagy már lángok veszik őt körül. Tolvaj hatol a házba: az alvó mit sem tud róla. Rablógyilkos lép az ágyához, hogy halálos csapást mérjen rá, de ő nyugodtan alszik tovább. Ilyen annak az embernek is a képe, aki még mindig távol él Istentől. Közömbösen, nemtörodöm módon tölti napjait, s nem gondol a veszéllyel, melyben lelke van. Nem gondol az előtte álló romlásra sem, míg végül is már túl késő.
Az alvó ember álmodik is, akárcsak az alvó lélek. Ez utóbbi arról álmodik, hogy nem is áll ő olyan rosszul, a helyes úton halad és végül is jó helyre visz útja. Magáról azt gondolja az ember, hogy rendes, jószívű és nem is sejti, mennyire romlott, mennyire gonosz a szíve. Vannak azután olyan emberek is, akik szándékosan altatgatják a lelkeket. Nyugtatgatják a bűnöst, ahelyett, hogy ébresztgetnék. Hamis reményekkel áltatják, megerősítik önszeretetében, önigazságában vagy könnyelműségében. Szájaíze szerint beszélnek hozzá és ha megmozduló, ébredező lelkiismeretében nyugtalanság támad, igyekeznek azt elhallgattatni. A lelki alvók egymást kölcsönösen erősítgetik a rosszban.
„Serkenj fel, aki aluszol!” – ez az Igének ébresztő kiáltása. Az élőhitű keresztyén, az igazság élő tanúja, aki nevén meri nevezni a bűnt s annak szörnyű következményeit nem hallgatja el, felébreszti az alvókat. A szívben egyszerre csak vágyakozás támad a békesség után és a lelkiismeret ébredezni kezd. De nyugtalan is. Hiszen még az sem kellemes, ha valakit hirtelen testi álmából riasztanak fel, de ha veszély van, az alvó mégiscsak hálás ezért és gyorsan összeszedi magát. Amikor egy lelket felébresztünk a bűn álmából, először talán még fel is háborodik és dühös lesz arra, aki őt a hamis biztonságból felrázta. Kényelmesebb tovább aludni. Szegény, elkábított bolondok, akik kitartóan csak tovább alszanak, jóllehet az ébresztő kiáltás lelkiismeretükig hatolt. Viszont áldott az, aki hagyja magát ébreszteni és szemét kinyitja a valóság meglátására.
forrás: Segítők
2026.01.20
Közbenjárás
,,Minden imádságotokban és könyörgésetekben imádkozzatok mindenkor a Lélek által." (Efézus 6:18)
Vajon Isten valóban a mi imádságainktól teszi függővé az áldás másokra való kiáradását? Igen, az Ő munkatársaivá tesz minket. Társulást vállalt velünk az Ő munkájában. Ha mi nem tesszük meg a magunk részét, akkor mások szenvedni fognak, és az Ő munkája is szenvedni fog. Isten a közbenjárást jelölte ki az egyik eszköznek, amely által mások megmenekülnek, és a keresztyének felépülnek a hitben. Az emberek szerte a világon életet és áldást kapnak imádságainkon keresztül. Nem kellene-e elvárnunk Isten gyermekeitől, hogy minden erőnkkel igyekezzünk imádkozni Isten áldásáért a világra? Kezdjétek el használni a közbenjárást, mint a kegyelem eszközét magatokért és másokért.
Imádkozzatok a szomszédaitokért. Imádkozzatok a bűnösökért, hogy Krisztushoz jussanak. Imádkozzatok a lelkészetekért és a misszionáriusokért. Imádkozz az országodért és a kormány vezetőiért. Ha teljesen Istennek élsz, rá fogsz jönni, hogy az imádsággal töltött idő Istennek tetsző áldozat. Igen, ,,imádkozzatok mindenkor Lélekben ... és legyetek kitartóak imádságaitokban minden hívőért mindenütt". Ezáltal megtanulod a leckét, hogy a közbenjárás a legfőbb eszköz arra, hogy másokat Krisztushoz vezess, és dicsőséget szerezz Istennek.
Andrew Murray
2026.01.16
Szeretet a bűnösök iránt
,,Tudja meg, hogy aki megtérített egy bűnöst a tévelygés útjáról, megmenti annak a lelkét a haláltól, és sok bűnt elfedez." (Jakab 5:20)
Milyen csodálatos gondolat - hogy megmenthetek egy bűnöst az örök haláltól. Ez akkor történhet meg, ha visszavezetem azt az embert az igazsághoz. Ez minden keresztyén hivatása. Amikor Krisztus és az Ő szeretete birtokba vette a szívünket, ezt a szeretetet adta nekünk, hogy másokat is elvezessünk Hozzá. Így terjed ki Krisztus országa. Mindenki, aki Krisztus szeretetével rendelkezik, arra van késztetve, hogy elmondja másoknak. Az első keresztyén egyházban az emberek elmentek és megosztották Krisztus szeretetét. Világi írók azt mondták, hogy a keresztyénség gyors terjedése az első században annak köszönhető, hogy minden megtérő igyekezett másoknak is elvinni az örömhírt. Micsoda változás ment végbe az egyházban! Sok keresztyén soha nem próbál másokat Krisztushoz vezetni. Bárcsak hamarosan eljönne az az idő, amikor a keresztyének késztetést, kényszert éreznének arra, hogy megosszák Krisztus szeretetét. Egy koreai ébredés alkalmával a megtérteket olyan égő szeretet töltötte el Krisztus iránt, hogy kötelességüknek érezték, hogy másoknak is beszéljenek az Ő szeretetéről. Még azt is a tagság próbájának tekintették, hogy mindenkinek mást is az Úrhoz kellett vezetnie, mielőtt felvették volna a gyülekezetbe.
Andrew Murray
2026.01.12
A Szentlélek
,,Ő engem fog dicsőíteni, mert az enyémből merít, és azt jelenti ki nektek." (János 16:14)
Az utolsó éjszakán, amikor a tanítványaival volt, Jézus megígérte, hogy elküldi a Szentlelket, mint Vigasztalót. Bár az Ő testi jelenléte megszűnt, ők csodálatos módon fogják észrevenni a bennük és velük való jelenlétét. Isten Szentlelke kinyilatkoztatja majd Krisztust a szívükben, hogy folyamatosan megtapasztalják az Ő jelenlétét velük. A Lélek dicsőíti Krisztust, és kinyilatkoztatja nekik a megdicsőült Krisztust szeretetben és hatalomban. Ne mulasszátok el megérteni, elhinni és megtapasztalni ezt a csodálatos igazságot. Az Úr munkáját végezni nem saját erőből végzett kötelesség. Nem, az lehetetlen; egyedül a Szentlélek az, aki megtanít bennünket Őt őszintén szeretni. Istennek kell teljesen birtokba vennie bennünket. Igényt tart egész szívünkre és életünkre. Ő adja meg nekünk az erőt, hogy közösségben legyünk Krisztussal, hogy megtartsuk parancsolatait, és hogy megmaradjunk az Ő szeretetében. Ha egyszer megértettük ezt az igazságot, elkezdjük érezni a Szentlélektől való mély függőségünket, és kérni fogjuk az Atyát, hogy küldje Őt erővel a szívünkbe.
Andrew Murray
2026.01.11
Elég neked az én kegyelmem
Emberek sokasága tölti ki azokat a teszteket, amelyek rámutatnak az erősségeikre. Mindenképpen jó dolog megismerni az erősségeinket annak érdekében, hogy sikeresek lehessünk a munkánkban.
A gyengeségeinkről azonban ritkán beszélünk, nem szeretjük felfedni őket, mert úgy érezzük, hogy rossz fényt vetnek ránk és hátráltatnak bennünket.
Elgondolkodtál már azon, hogy mi a célja a gyengeségeidnek? Mert ha a mindent tudó Isten tervezett és alkotott meg tetőtől talpig a hibáiddal együtt, akkor a gyengeségeidnek is minden bizonnyal célja van. Miért tenne Isten ilyet? Mi jó származhat a gyengeségekből?
Pálnak volt egy tüske az oldalában, ami gyengévé tette őt. Amikor kérte Istent, hogy távolítsa el azt, akkor a válasz így szólt: "Elég néked az én kegyelmem, mert az én erőm a te gyengeséged által lesz nyilvánvalóvá." Pál esetében a gyengeségét Isten arra használta, hogy alázatossá tegye őt. Arra volt jó, hogy Pál egyedül Istenben bízzon. Pál tüskéje arra tanította őt, hogy amikor gyenge volt, Isten csodás ereje hordozta őt.
Mert a gyengeségeink legértékesebb ajándéka egy bensőséges kapcsolat a mennyei Atyánkkal. Ha Hozzá fordulunk szükségeinkben, Ő mindig válaszol. Nem mindig úgy, ahogy mi eltervezzük, vagy szeretnénk, hanem egy sokkal hatalmasabb módon fordul hozzánk: nekünk ajándékozza Önmagát.
Legyen bár a tüskénk fizikai, mentális, érzelmi vagy lelki eredetű, bizonyosak lehetünk abban, hogy Istennek célja van azzal a tüskével az életünkben, és a kegyelme több mint elegendő számunkra.
Micca Campbell Fear Less - Live More
forrás: Facebook- Havanna Keresztény Csoport
2026.01.10
Csak Isten tudja kifejteni az igazságot.
„Mert az Úr az igazságos Isten, boldogok mind, akik benne bíznak.”
Ézsaiás 30:18
Az ember sokszor próbál érteni, magyarázni, megérteni a világ rendjét —
de az igazság mélységei csak Isten bölcsességében rejlenek.
Ő látja a szívek titkait, Ő tudja, mikor mit és miért enged meg.
Ha szívünket Neki adjuk, Ő megvilágítja előttünk az utat,
és lelkünk békére talál az Ő igazságában.
Ámen
forrás: Facebook- Havanna Keresztény Csoport
2026.01.09
Szükséges ismeret
"Akkor megtudják, hogy én, az ÚR, az ő Istenük, velük vagyok, és hogy ők, Izráel háza, az én népem - így szól az én Uram, az Úr" (Ez 34,30)
Felséges dolog, hogy az Úrnak van választott népe; de hogy mi ehhez a néphez tartozunk, az végtelenül vigasztaló tudat.
Más dolog remélni, hogy az Úr velünk van és megint más tudni, hogy ez valóban így is van.
A hit üdvözít, de az üdvösségünk felől való bizonyosság boldoggá tesz minket.
Amikor hitre jutunk, elfogadjuk, hogy Isten az életünk Ura.
A Benne való örömet viszont csak akkor tapasztaljuk meg, amikor már tudjuk, hogy Ő a miénk és mi az Övéi vagyunk.
A hívő ember nem érheti be csak reménykedéssel és bizakodással.
Kérnie kell az Urat teljes bizonyosságért, hogy üdvössége felől teljesen meg lehessen győződve.
Mikor elnyerjük a szövetség áldását és megértjük, hogy Krisztus a mi Megváltónk, akkor értjük meg igazán Isten irántunk való irgalmát.
Nem a törvény, hanem a kegyelem által értjük meg, hogy az Úr népe vagyunk.
Ezért tekintsünk mindig az ingyenvaló kegyelemre.
A hit bizonyossága soha nem származhat a törvény cselekedeteiből.
Ereje az evangéliumból fakad és csak az evangélium által lehet a miénk.
Ezért ne önmagunkra nézzünk, hanem egyedül csak az Úrra.
Minél többet megértünk Krisztus Jézusból, annál többet jelent majd az üdvösség a számunkra.
Urunk, kérünk, áraszd ránk olyan gazdagon szeretetedet, hogy messze el tudjuk hagyni a kétségek és félelmek mocsarát!
Közeledjetek Istenhez és közelíteni fog hozzátok.
forrás: Facebook- Havanna Keresztény Csoport
2026.01.08
Az Ige és az imádság
,,Nagy nyomorúságba jutottam, tartsd meg életemet ígéreted szerint, URam!" (Zsoltárok 119:107)
Az imádság és Isten Igéje elválaszthatatlanok egymástól, és mindig együtt kell járniuk. Az Ő Igéjében Isten beszél hozzám, és az imádságban én beszélek Istenhez. Ha valódi kommunikációról van szó, akkor Istennek és nekem is részt kell vennünk benne. Ha egyszerűen imádkozom anélkül, hogy Isten Igéjét használnám, akkor hajlamos vagyok a saját szavaimat és gondolataimat használni. Ha Isten gondolatait vesszük az Ő Igéjéből, és azokat elé tárjuk, az adja meg igazán az imádság erejét. Isten Igéje nélkülözhetetlen minden igazi imádsághoz! Az Igén keresztül a Szentlélek megmutatja nekem, hogy ki az Isten. Az Ige arra is megtanít, hogy mennyire bűnös vagyok. Feltárja előttem mindazokat a csodákat, amelyeket Isten tesz értem, és azt az erőt, amelyet Ő ad nekem, hogy teljesítsem az Ő akaratát. Az Ige megtanít arra, hogyan imádkozzak - erős vágyakozással, szilárd hittel és állandó kitartással. Az Ige nemcsak arra tanít meg, hogy ki vagyok, hanem arra is, hogy kivé válhatok. Mindenekelőtt arra emlékeztet, hogy Krisztus a nagy közbenjáró, és megengedi, hogy az Ő nevében imádkozzam. Tanulj meg minden nap megújulni Isten Igéjében, és az Ő akarata szerint imádkozni.
Andrew Murray
2026.01.07
Mit ér az ember, ha vén?
Mert Krisztus jó illata vagyunk Isten dicsőségére mind az üdvözülők, mind az elkárhozók között... (2Kor 2,15)
Egy idős férfi ezt mondta egyszer: tudja, mit ér az ember, ha vén? Semmit. A nagy akaraterőmből megmaradt az akarat, és elszállt az erő. így pedig nem érdemes élni.
Igaz ez? Valóban annyit ér egy ember, amennyit teljesít? Akkor egy csecsemő sem ér semmit, csak gond és munka van vele. És csak fizikai teljesítménnyel gazdagíthatjuk magunk körül az életet? Akkor miért mondta egy sokat dolgozó férfi az évek óta ágyban fekvő beteg anyósának egy este: Mama, ha maga nem lenne, nem bírnánk ki az életet. Mert annak az idős asszonynak a szíve tele volt derűvel, szeretettel, megértéssel, hálával, mert tele volt Krisztussal. Jézus Krisztussal töltötte a napjait otthon egyedül, és Krisztus jó illata áradt belőle este, amikor hazajött a család. Ezt lehet betegen és időskorban is „teljesíteni".
Mit ér az ember, ha vén? Nagyon sokat érhet, ha nem a maga keserűsége, hanem Krisztus illata árad belőle. Azt a fontos szolgálatot végzik az ilyen öregek, amit a nagyvárosban a parkok. Kémények ezreiből dől a füst, de a fák oxigénnel tisztítják a levegőt. A füstöt mindenki látja, a fákból áradó oxigént nem. Ők úgy vannak jelen, hogy hatnak, áldásukat érzi a környezetük. Akkor derül ki, mit jelentettek, amikor már nincsenek.
Egy erőtlen, magatehetetlen idős ember is sokat jelenthet a környezetének, ha olyan lelki kincseket tud adni, amelyekre nekik szükségük van, de nem tudnak hozzájutni. Egy Jézusban hívő, vele lelki közösségben élő, az ő igéjével táplálkozó, az imádság csendjében formálódó idős ember kimondhatatlan áldássá lesz mások számára. Sáfár lesz, közvetít Isten és a hajszában őrlődök között. Ha nem önmagával van tele, hanem Isten szeretetével, nem a magáét mondja, hanem helyén mondott igét. Legyünk hálásak az ilyen öregeknek, s készüljünk magunk is ilyen öregségre!
Cseri Kálmán: A Kegyelem harmatja
forrás: Facebook- Havanna Keresztény Csoport
2026.01.06
Kegyelem
"Mert kegyelemből tartattatok meg, hit által;
és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez..."
Efézus 2.8
Az ember sokszor úgy érzi, hogy meg kell felelnie: jól cselekedni, eleget tenni, bizonyítani. A szív mélyén ott munkál a gondolat: „Vajon elég jó vagyok?” Ez az ige azonban felszabadító igazságot hirdet: az üdvösség nem teljesítmény, hanem ajándék.
Pál apostol világosan kimondja: nem a mi erőfeszítésünk, nem a jó cselekedeteink, nem a vallásos buzgóságunk tart meg bennünket – hanem Isten kegyelme. A kegyelem azt jelenti: meg nem érdemelt szeretet. Olyan ajándék, amelyet nem kiérdemelni kell, hanem elfogadni.
A hit ebben az összefüggésben nem hőstett, hanem nyitott kéz. Annak belátása, hogy szükségünk van Istenre. Amikor elfogadjuk Krisztus megváltó szeretetét, akkor nem mi emelkedünk fel hozzá – Ő hajol le hozzánk.
Ez az ige megnyugtatja a fáradt lelket: nem kell bizonygatnod az értékedet Isten előtt. Ő már döntött felőled. Szeret. Megváltott. Elfogadott. A kegyelem nemcsak a múlt bűneit rendezi, hanem a jelen terheit is hordozza, és reményt ad a jövőre.
Ma is ebből a kegyelemből élhetünk.
Nem erőből, nem félelemből, hanem hálából.
Imdság:
Urunk, köszönjük, hogy nem a mi érdemeink szerint nézel ránk, hanem a Te kegyelmed szerint. Taníts minket alázattal elfogadni ajándékodat, és hitben járni nap mint nap. Ámen.
2026.01.05
Ne gyüjtsetek
Isten nem azt nézi, amid van, hanem azt, ami a szívedben él.
A földi kincsek elenyésznek, de a hit és a szeretet örökké megmarad.
Aki Istenre bízza életét, az soha nincs igazán szegény — mert benne megtalálja az örök gazdagságot.
„Ne gyűjtsetek magatoknak kincseket a földön…
hanem gyűjtsetek magatoknak kincseket a mennyben,
ahol sem moly, sem rozsda nem emészti meg.”
— Máté 6:19–20
forrás: Facebook- Havanna Keresztény Csoport
2026.01.04
Az Emberfia azért jött
„Mert az Emberfia azért jött, hogy megkeresse és megtartsa az elveszettet.” – Lukács 19:10
A mai reggel emlékeztet bennünket arra, hogy Jézus nem a tökéletesekért jött, hanem azokért, akik elveszettek, akik keresik az utat, a békét, a reményt. Ez az ige arra hív, hogy ne szégyelljük gyengeségeinket, hanem adjuk át őket Krisztusnak, aki azért jött, hogy megtartson minket. A reggel csendjében kérhetjük: „Uram, mutasd meg ma is, hogyan lehetek eszközöd a szeretetben.”
Imádság: Uram, köszönöm, hogy ma reggel is keresel engem. Segíts, hogy ne csak megtaláljalak, hanem veled is maradjak. Adj békét a szívembe, és vezess a mai napon. Ámen.
forrás: Facebook- Havanna Keresztény Csoport
2026.01.03
Közösség Istennel
,,Ahogyan engem szeretett az Atya, úgy szeretlek én is titeket: maradjatok meg az én szeretetemben!" (János 15:9)
Az Istenség három személye az Atya, a Fiú és a Szentlélek - mindegyik különbözik a többitől. Isten személyként kívánja kinyilatkoztatni magát. Mindegyikünk egy-egy egyéniség, aki különbözik a többiektől, és bizonyos viszonyban áll a többiekkel. Isten személyként nyilatkoztatja ki magát nekünk, és arra vagyunk hivatottak, hogy közösséget vállaljunk vele. Isten nagyon vágyik erre a kapcsolatra velünk, de a bűn közénk és Istenünk közé állt. Még az Istent ismerő keresztényekben is gyakran nagy tudatlanság, sőt közömbösség van ezzel az Istennel való személyes szeretetkapcsolattal szemben. Az emberek hisznek abban, hogy a megtéréskor bűneik megbocsátást nyernek, hogy Isten elfogadja őket, hogy a mennybe kerülhessenek, és hogy törekedniük kell arra, hogy Isten akaratát teljesítsék. De nem veszik észre, hogy ahogyan a földön egy apa és gyermeke élvezik az együttlétet, úgy kell nekik is minden nap megélniük ezt a bensőséges közösséget Istennel. A Krisztussal való kapcsolatunk az Ő mély, gyengéd szeretetén nyugszik irántunk. Egyedül nem vagyunk képesek arra, hogy ezt a szeretetet megadjuk Neki, hanem a Szentlélek végzi el bennünk a munkát. Meditáljatok csendben ezen a gondolaton: ,,És mivel engem szeretnek, Atyám is szeretni fogja őket. Én pedig szeretni fogom őket" (János 14:21). Szánj időt arra, hogy megtapasztald ezt a személyes közösséget.
Andrew Murray
2026.01.02
Krisztus él bennem
„Krisztussal együtt keresztre vagyok feszítve: többé tehát nem én élek, hanem Krisztus él bennem; azt az életet pedig, amit most testben élek, az Isten Fiában való hitben élem, aki szeretett engem, és önmagát adta értem.” – Galata 2:20 (HUNB)
A napfelkelte vagy naplemente csendje, emlékeztet minket arra, hogy az életünk nem a rohanásról, hanem a megállásról, az elmélyülésről és az Istennel való kapcsolatról szól. Pál apostol szavai egy radikális, mégis felszabadító igazságot tárnak elénk: az igazi élet akkor kezdődik, amikor feladjuk önmagunkat, és Krisztus veszi át a helyünket.
Ez nem önfeladás, hanem egy új identitás megtalálása – egy olyan élet, amelyet már nem a saját erőnkből élünk, hanem Krisztus erejéből. Az „én” helyét átveszi a „Mi” – Krisztus és én együtt. Ez az egység nem elméleti, hanem valóságos: minden döntésünk, minden lélegzetünk, minden reményünk Őbenne gyökerezik.
Imádság:
Uram, köszönöm, hogy szerettél engem, és önmagadat adtad értem. Segíts, hogy ne a saját akaratom szerint éljek, hanem Benned, Veled, és Általad. Taníts meg arra, hogy minden nap újra és újra átadjam Neked az életemet, és engedjem, hogy Te formálj engem. Ámen.
forás: Facebook-Havanna Keresztény csoport
2026. 01 01
Kedves Látogatóink!
Boldog újévet kívánunk mindenkinek!
Ahogy a nap első fényei megérintik a világot, úgy kezdődjön el a Te új esztended is békében, szeretetben és Isten áldásában.
Engedd, hogy minden pillanatban érezd a reményt, a szeretetet és a bátorságot, melyet az Úr ad, hogy szívből mosolyogj és lélekben erősödj.
Legyen az új év tele új lehetőségekkel, apró csodákkal és meghitt örömökkel erővel és egészséggel.
„Újítsd meg szívedet és lelkedet, mert az Úr új dolgokat cselekszik minden napon.”
Kívánjuk, hogy minden reggel Isten szeretete vegye körül a házad, és minden napod áldásokban gazdag legyen!
