Börtönmissziós születésnap - öt évesek lettünk

 

Gyülekezetünk az Ézsaiási ige alapján látást vett 5 évvel ezelőtt egy börtönmissziós szolgálat létrehozására. A látást tett is követte, és 2006 szeptemberében megtettük első látogatásunkat a Kozma utcai börtönben. Volt 3 napunk betanulni "A menny kapuja, pokol lángja" című evangelizációs színdarabot, melyet két egymást követő napon  gyülekezetünkben, a Pestlőrinci Agapé gyülekezetben adtunk elő, majd a harmadik előadást a Kozma utcai börtönben.

Ezzel vette kezdetét börtönmissziós szolgálatunk. Színdarabokat vittünk be és adtunk elő, amatőrként vállalva még a bukás lehetőségét is, de az Úr mindig velük volt.

Most érkezett el ezen szolgálat kezdetének 5. évfordulója. Zsuzsi testvérnőnk évekkel ezelőtt látást kapott arra, hogy egy udvari zenés  evangelizációs koncertet fogunk tartani, amelyen nem csak 40-50, hanem nagyobb létszámú közönség fog részt venni.

Nehéz volt az engedélyek beszerzése, mert a börtönnek egy ilyen program megszervezéséhez át kell szervezni az apparátusát, plusz terheket és feladatokat ad az ott dolgozóknak ami kényelmetlenséggel is együtt járhat. De az Úr is akarta, hogy megvalósuljon ez a látás és megnyitotta előttünk a kapukat.

Tegnap délután izgatottan és türelmetlenül várakoztunk a börtön bejáratánál, mi 13-an (és velünk az Úr!). A beléptetési formaságok után a bekerített, lebetonozott  udvarra mentünk, ahol már várt ránk a zenekar részére szolgáló állvány és a forróság amely visszaverődött a betonról.

Megérkeztek az elítéltek, két irányból, és mintegy 150 ember állt és várakozott a kezdetre.
A technikai dolgok beállítása és a hangszerek behangolása után megszólalt a zene. Hillsong egyik magyarra fordított dalával kezdődött az előadás és a dallamok magukkal hozták a Szent Szellemet. A korábban türelmetlen emberek akik küzdöttek az ácsorgással és a forrósággal felfigyeltek a békességet és kegyelmet hirdető dallamra és ritmusra.

A dalok elhangzása közben az együttes egyik tagja bizonyságot tett arról, hogy intézetben nevelkedett, Isten nélkül és nagykorúvá válása után amikor független lett, hogyan próbált ismerkedni az élettel. Megpróbálta az alkoholt, a drogot és minden káros szenvedélyt amely vonz egy apátlan-anyátlan árva, és magát szabadnak érző embert, és eközben felismerte, hogy most vált rabbá, saját magát zárta az élvezetek börtönébe.
Egy barátja segítségével találkozott Istennek, akinek átadta bűneit, megszabadult megkötözöttségeiből és az Úr gyermekévé vált. Szerető családja van, sikeres vállalkozása és ő szeretné hirdetni az Úr megváltó szabadítását.

Mi amikor hallgattunk ezt a bizonyságot, sajnáltuk, hogy csak 150 ember van jelen. De amikor feljebb emeltük tekintetünket láttuk, hogy a börtön udvara felé néző ablakok előtt ott állnak azok, akiket nem engedtek le az udvarra és hallgatták az örömhírt, az evangéliumot. Megerősített minket az Úr abban, hogy az evangélium előtt nincsenek zárt ajtók és kapuk.

Sisa Attila és felesége egy rövid színdarabot adott elő amely egy sivatagban eltévedt majd kirabolt házaspárról szólt, akik a szomjúságtól szenvedve találnak egy kutat és egy palack vizet amely a kút üzembe helyezéséhez szükséges. Dönteniük kell, hogy megisszák-e a biztos és kézzel fogható vizet és azután várnak az ismeretlen végre, vagy pedig bízva annak jó szándékában és szavahihetőségében amit a palack vízhez mellékelt.
Az Úr is azért adta nekünk a Bibliát, hogy higgyünk és bízzunk mindabban amit Ő ígért nekünk, mert az ígéreteit Ő biztosan megtartja és vissza soha nem vonja.

Az alkalom végén minden jelenlévő kapott egy-egy Mai Ige nyomtatványt és örömünkre szolgált, hogy az udvaron szolgálatot teljesítő alkalmazottak is elfogadták ezt. Így az Úr üzenete a füzetecske lapjain eléri és megérintheti őket.

Hiszem, hogy magvetésünk sikeres volt, és az Úr megáldja és vezetni fogja mindazokat akik megnyitották vagy majd megnyitják szívüket Őelőtte és elnyerik lelkük szabadságát.