Isten vezetése az életemben
 
 
Hálásan köszönöm Istennek, hogy adta a feleségemet. Apósom és ő vezettek Isten közelségébe, kitartó imádsággal a világosságomért. 2003. december 28-án elfogadtam az Urat és parancsa szerint bemerítkeztem.
 
2009-ben megismertem nemcsak hallásból, hanem valóságában is a halálos kort testemben, a rákos daganatot. Gyötört a félelem és az aggodalom. Az újesztendőt minden alkalommal gyülekezetünkben köszöntöttük. Istentisztelet után pásztorunk elővette a kis dobozkát, melyben igekártyák voltak és elhangzott a felszólítás: "Húzzatok testvérek, hogy megtudjátok az Úr személyes vezetését az új évre!"
Húzni akartam a dobozból, de amikor megfogtam a kártyát, nem tudtam szétválasztani őket. Azt mondja erre a pásztor: "Nem baj testvérem, húzzad, Neked az Úr két üzenetet küld."
 
Az egyik ige: Ézsaiás 41, 10. volt,
 
"Ne félj, mert én veled vagyok; ne csüggedj, mert én vagyok Istened; megerősítelek, sőt megsegítlek, és igazságom jobbjával támogatlak."
 
a másik pedig a 23. Zsoltár 4. verse.
 
"Még ha a halál árnyékának völgyében járok is, nem félek a gonosztól, mert te velem vagy; a te vessződ és botod, azok vigasztalnak engem."
 
Ezek után valami melegséget éreztem a testemben és békességet. Imádságomban megfogalmaztam és így imádkoztam az Úrhoz: "Uram az életem a kezedbe tettem, legyen meg a Te akaratod! Ámen."
 
Csoda történt, kijelentései igazak és ámenek. A háborúból hazahozott, egészségesen, tünetmentesen hazatérhettem szeretteimhez és testvéreimhez. ÁMEN.
 
De a sátán nem tudta elviselni a győzelmet. 2011-ben újabb támadást indított.
Úrvacsorai istentisztelet volt, ami után újra igekártyát húztunk.
 
Az én igém ez alkalommal: Józsué 1. 9. volt.
 
"Avagy nem parancsoltam-e meg neked: légy bátor és erős? Ne félj, és ne rettegj, mert veled lesz az Úr, a te Istened mindenben, amiben jársz."
 
Majd a Szentlélek vezetése által újabb igét kaptam, ahogy Isten közelében elmélkedtem, az pedig a 118. Zsoltár 6. verse volt.
 
"Velem van az Úr, nem félek; mit árthat nekem ember?"
 
Isten ebből a nyomorúságból is kimentett, ebből a háborúból is haza segített.
 
Feleségem a nehéz napokban kitartó imádsággal, szeretettel viselte a gondomat az én szabadulásom érdekében.
De sajnos a sátán nem tudja elviselni, hogy materialista beállítottságomat feladtam a hullámsírban hagyva, Isten gyermekévé válva elfogadtam Isten egyszülött Fiát Jézus Krisztust, személyes megváltómmá, szabadítómmá.
 
Most 2013-ban újra megbetegedtem. Ennek a háborúnak még nincs vége, de a műtét sikerült, ebben már ismét győzelmet adott az Úr.
Ismét megtapasztaltam, hogy az Úr vezetése milyen csodálatos. Betegágyamhoz elküldte angyalait és azok vigyáztak rám. Vezetése nyomán az Ő útján járva, az zökkenőmentes és egyenes.
 
Mi mindnyájan az Úr kezében csak eszközök vagyunk. Istennek terve van az életünkkel és nincs szüksége arra, hogy mi "besegítsünk" Neki. Nekünk van Őrá szükségünk. Ezt soha ne feledjük.
 
37. Zsoltár 5-7. verse
 
   5  Hagyjad az Úrra a te utadat, és bízzál benne, majd ő teljesíti.
   6  Felhozza a te igazságodat, mint a világosságot, és a te jogodat, miként a delet.
   7  Csillapodjál le az Úrban és várjad őt; ne bosszankodjál arra, akinek útja szerencsés, [se] arra,
       aki álnok tanácsokat követ.
 
ÁMEN.
 
Amit én tehetek, hogy magasztalom és dicsőítem az Urat. Amerre járok, bizonyságot teszek és ha hívnak, a lehetőségemhez képest bárhova elmegyek. 
 
 
                                                                                                         Testvéri  Üdvözlettel
 
                                                                                                         LÁVICH  Gyula  testvér