Aki azt hiszi, hogy áll, vigyázzon …



Az apostolok cselekedeteinek kezdetében történt egy esemény,

Apcsel 5, 1-11
   Apcs 5:1 Egy ember azonban, névszerint Anániás, Safirával, az ő feleségével, eladá birtokát.
   Apcs 5:2 És félre tőn az árából, feleségének is tudtával, és valami részét elvivén, az apostoloknak lábai elé letevé.
   Apcs 5:3 Monda pedig Péter: Anániás, miért foglalta el a Sátán a te szívedet, hogy megcsald a Szent Lelket, és a mezőnek árából félre tégy?
   Apcs 5:4 Nemde megmaradva neked maradt volna meg, és eladva a te hatalmadban volt? Miért hogy ezt a dolgot cselekedted szívedben? Nem embereknek hazudtál, hanem Istennek.
   Apcs 5:5 Hallván pedig Anániás e szavakat, lerogyott és meghala; és mindenekben nagy félelem támada, kik ezeket hallják vala.
   Apcs 5:6 Az ifjak pedig felkelvén, begöngyölék őt, és kivivén eltemeték.
   Apcs 5:7 Történt aztán mintegy három órai szünet múlva, hogy az ő felesége, nem tudva, mi történt, beméne.
   Apcs 5:8 Monda pedig neki Péter: Mondd meg nekem, vajon ennyiért adtátok-e el a földet? Ő pedig monda: Igen, ennyiért.
   Apcs 5:9 Péter pedig monda neki: Miért hogy megegyeztetek, hogy az Úrnak lelkét megkísértsétek? Íme a küszöbön vannak azoknak lábaik, akik eltemették férjedet, és kivisznek téged.
   Apcs 5:10 És azonnal összerogyott lábainál, és meghala; bemenvén pedig az ifjak, halva találák őt, és kivivén eltemeték férje mellé.
   Apcs 5:11 És támada nagy félelem az egész gyülekezetben és mindazokban, kik ezeket hallják vala.


Anániás és Szafira eltervezte, hogy félretesznek maguknak az eladott ház árából. Egészen biztosan arra gondoltak, hogy legyen a jövőben egy biztosíték a számukra akkor, ha nem találják meg számításukat a közösségben. Úgy gondolták, hogy helyes és kivitelezhető a tervük, csak azt felejtették ki belőle, hogy az Úr mindenről tud.
A Szentlélek figyelmeztette az apostolokat, és kiderült a csalás, a hazugság mindkettőjük esetében. Isten akkor megtisztította a gyülekezetet a hamisságtól, a hazugságtól és halállal büntette Anániást és Szafirát. Napjainkban is találkozunk hamissággal, hazugsággal a gyülekezetekben, és ha Isten most is halállal sújtaná azokat akik ezt teszik akkor gyülekezetek halnának ki. De az Úr kegyelmes, mert ahol megnövekedett a bűn, ott megnövekedett a kegyelem is.

Példabeszédek 16

Az Isten látja az emberek dolgait
   1  Az embernél vannak az elme gondolatai; de az Úrtól van a nyelv felelete.
   2  Minden utai tiszták az embernek a maga szemei előtt; de aki a lelkeket vizsgálja, az Úr az!
   3  Bízzad az Úrra a te dolgaidat; és a te gondolatid véghez mennek.
   4  Mindent teremtett az Úr az ő maga céljára; az istentelent is a büntetésnek napjára.
   5  Utálatos az Úrnak minden, aki elméjében felfuvalkodott, kezemet adom rá, hogy nem marad büntetetlen.
   6  Könyörületességgel és igazsággal töröltetik el a bűn; és az Úrnak félelme által távozhatunk el a gonosztól.


Példabeszédek 14,12
12 Van olyan út, [mely] helyesnek látszik az ember előtt, és vége a halálra menő út.


Ez a bibliai idézet csak egy esetet mutatott be, de több hasonló történet is található a Bibliában, melyek tanulságul szolgálnak a hívő ember számára.
De jöjjön még egy történet, amely Belsazár király egyenesnek hitt útjáról szól.

Dániel 5
   1  Belsazár király nagy lakomát szerze az ő ezer főemberének, és az ezer előtt bort ivék.
   2  Borozás közben mondá Belsazár, hogy hozzák elő az arany és ezüst edényeket, amelyeket elvive Nabukodonozor, az ő atyja a jeruzsálemi templomból, hogy igyanak azokból a király és az ő főemberei, az ő feleségei és az ő ágyasai.
   3  Akkor előhozák az arany edényeket, amelyeket elvivének az Isten házának templomából, mely Jeruzsálemben vala, és ivának azokból a király és az ő főemberei, az ő feleségei és az ő ágyasai.
   4  Bort ivának, és dicsérék az arany-, ezüst-, érc-, vas-, fa- és kőisteneket.
   5  Abban az órában emberi kéznek ujjai tűnének fel, és írának a gyertyatartóval szemben a király palotájának meszelt falán, és a király nézé azt a kézfejet, amely ír vala.
   6  Ekkor a király ábrázatja megváltozék, és az ő gondolatai megháboríták őt, és derekának inai megoldódának és az ő térdei egymáshoz verődének.
   7  Erősen kiáltozék a király, hogy hozzák elő a varázslókat, a káldeusokat és jövendölőket. Szóla a király és monda a babiloni bölcseknek: Akárki legyen az az ember, aki elolvassa ezt az írást, és annak értelmét megjelenti nekem, bíborba öltöztetik és aranylánc lesz a nyakában, és mint harmadik parancsol az országban.
   8  Akkor bemenének a király bölcsei mind, de nem tudták elolvasni az írást, sem annak értelmét megfejteni a királynak.
   9  Akkor Belsazár király igen megrettene, és az ő ábrázatja elváltozék rajta, és az ő főemberei is megzavarodának.
   10  A királyasszony a király és az ő főembereinek beszédei miatt beméne a lakoma házába, [és] szóla a királyasszony, és monda: Király, örökké élj! Ne rettentsenek téged a te gondolataid, és a te ábrázatod ne változzék el!
   11  Van egy férfiú a te országodban, akiben a szent isteneknek lelke van, és a te atyád idejében értelem, tudomány, és az istenek bölcsességéhez hasonló bölcsesség találtaték benne, és akit Nabukodonozor király, a te atyád, az írástudók, varázslók, káldeusok és jövendölők fejévé tőn; igen, a te atyád, a király;
   12  Mivelhogy Dánielben, akit a király Baltazárnak nevezett, nagyobb lélek, tudomány és értelem, álmoknak magyarázata és titkok megjelentése és rejtélyek megfejtése találtatott. Most [azért] hivattassék elő Dániel, és ő megjelenti az értelmet.
   13  Erre Dániel a király elé viteték. Szóla a király, és monda Dánielnek: Te vagy-e ama Dániel, aki a júdabeli foglyok fiai közül való, akit ide hozott a király, az én atyám, Júdából?
   14  És aki felől hallottam, hogy az isteneknek lelke van benned, és értelem és tudomány és kiváló bölcsesség találtatott te benned?
   15  Csak imént hozatának elém a bölcsek és varázslók, hogy elolvassák ezt az írást és jelentését tudassák velem; de nem tudják a dolog értelmét megjelenteni.
   16  De felőled azt hallottam, hogy te tudod az értelmet megfejteni és a titkokat megoldani; most azért, ha el tudod olvasni ezt az írást és értelmét nekem megmondani, bíborba öltöztetel és aranylánc lesz a nyakadon, és mint harmadik uralkodol az országban.
   17  Erre Dániel felele, és monda a királynak: Ajándékaid tiéid legyenek, és adományaidat másnak adjad, mindazáltal az írást elolvasom a királynak, és jelentését megmondom neki.
   18  Te, oh király! A felséges Isten birodalmat és méltóságot, dicsőséget és tisztességet ada Nabukodonozornak, a te atyádnak;
   19  És a méltóság miatt, amelyet ada neki, a népek, nemzetek és nyelvek mind féltek és rettegtek tőle; megölt, akit akart; és életben tartott akit akart; felemelt, akit akart; és megalázott, akit akart;
   20  De mikor a szíve felfuvalkodott, és a lelke megkeményedett megátalkodottan: levetteték az ő birodalmának királyi székéből, és dicsőségét elvevék tőle;
   21  És az emberek fiai közül kivetteték, és az ő szíve olyanná lőn, mint a barmoké; és a vadszamarakkal lőn az ő lakása, és fűvel etették őt, mint az ökröket, és a teste égi harmattal öntöztetett, míg megismeré, hogy a felséges Isten uralkodik az emberek országán, és azt helyezteti arra, akit akar.
   22  És te, Belsazár, az ő fia, nem aláztad meg a szívedet, noha mindezt tudtad.
   23  Sőt felemelkedtél az egek Ura ellen, és az ő házának edényeit elődbe hozták, és te és a te főembereid, a te feleségeid és a te ágyasaid bort ittak azokból; és az ezüst- és arany-, érc-, vas-, fa- és kőisteneket dicséréd, akik nem látnak, sem nem hallanak, sem nem értenek; az Istent pedig, akinek kezében van a te lelked, és előtte minden te utad, nem dicsőítetted.
   24  Azért küldetett ő általa ez a kéz, és jegyeztetett fel ez az írás.
   25  És ez az írás, amely feljegyeztetett: Mene, Mene, Tekel, Ufarszin!
   26  Ez [pedig] e szavaknak az értelme: Mene, [azaz] számba vette Isten a te országlásodat és véget vet annak.
   27  Tekel, [azaz] megmérettél a mérlegen és híjjával találtattál.
   28  Peresz, [azaz] elosztatott a te országod és adatott a médeknek és perzsáknak.
   29  Akkor szóla Belsazár, és öltöztették Dánielt bíborba, és aranyláncot [vetének] nyakába, és kikiálták felőle, hogy ő parancsol mint harmadik az országban.
   30  Ugyanazon az éjszakán megöleték Belsazár, a káldeusok királya.
   31  És a méd Dárius foglalá el az országot mintegy hatvankét esztendős korában.


Belsazár is helyesnek tartotta cselekedetét, csak arról feledkezett meg, hogy az Úrnak szentelt tárgyakat szentségtelenítette meg, és kigúnyolta cselekedetével Istent.

Példabeszédek 12,15
A bolond helyesnek tartja a maga útját, a bölcs pedig hallgat a tanácsra


Az emberek többsége elfogadhatónak tartja világunkban a pénz utáni hajszát, az italozást, a különböző szexuális megnyilvánulásokat, a homoszexuális párok házasságát, a drogozást és még sok olyan más dolgot, amelyek isten szemében bűnnek számítanak. Ilyen az okkult tudományok és tanítások elfogadása, akár törvényi szintre való emelése is. Nem veszik észre, hogy az irány, amely felé tartanak nem életre, hanem a halál felé vezet.
Ugyanilyen helytelen és halálra vezető út az is aki azt gondolja, hogy ő már megtért és őt semmi sem választhatja el az üdvözüléstől. Arról viszont elfeledkezi, hogy esetleg már nem az Urat szolgálja, hanem saját maga imázsát építi.
Ne menjünk messzire. Egy énekes, vagy hangszeres a dicsőítő zenekarban.  Ismertségre tesz szert. Hangfelvételeket készítenek vele. Lemezeket, cd-ket árusítanak, melyek jogdíjainak egy része őt illeti, és lassan Isten kiszorul az életéből, mert bár Istenről énekel, de már nem Istennek vagy Istenhez szól a dal, sőt akkor ez már nem is dicsőítés.
Van egy sikeres evangélista. Könyvet ír, jó pénzért eladja, majd a sikeren felbuzdulva új könyveket ír, és a pénz kerül élete központjába.
Gyülekezet pásztora, aki testőrökkel védeti magát, a közelébe nem lehet férkőzni, szolgák lesik minden mozdulatát, a közösség pénzéből él, utazik körbe a világban, luxus szállodákban él, amikor elfogad egy vendégpásztori meghívást….
Nem akarom tovább folyatni. Ők azok, akik azt mondják, hogy mindezt az Úrért teszem, és bár jól élek azért gondom van időnként a rászorulókra is. Ők azok, akik nem veszik észre tévedésüket, és azt hiszik, hogy az örök élet felé vezető úton járnak.
De sajnos ez nem így van.

1 Korintus 10, 12
Aki tehát azt gondolja, hogy áll, vigyázzon, el ne essék.


Tudjuk, vannak, akik hitetlenségük miatt nem kerülhetnek be a mennyek országába. De lesznek olyanok, akik elbizakodottságuk miatt nem fognak bejutni. És ahhoz nem kell híres embernek, dicsőítőnek, írónak, prédikátornak lenni. Az elbizakodottság minket is utolérhet és eltéríthet minket a helyes útról.

Róma 12,16
Egymással egyetértésben legyetek, ne legyetek nagyratörők, hanem az alázatosokhoz tartsátok magatokat. Ne legyetek bölcsek önmagatok szerint.


Hol van a helyes út?

János 14,6
Én vagyok az út, az igazság és az élet, senki sem mehet az Atyához, csak is énáltalam.

Jézus Krisztus kijelölt egy utat a számunkra. Ezt kell nekünk megtalálnunk és ezen kell járnunk.

Máté 7, 13-27
   13  Menjetek be a szoros kapun. Mert tágas az a kapu és széles az az út, amely a veszedelemre visz, és sokan vannak, akik azon járnak.
   14  Mert szoros az a kapu és keskeny az az út, amely az életre visz, és kevesen vannak, akik megtalálják azt.
   15  Őrizkedjetek pedig a hamis prófétáktól, akik juhoknak ruhájában jőnek hozzátok, de belül ragadozó farkasok.
   16  Gyümölcseikről ismeritek meg őket. Vajon a tövisről szednek-e szőlőt, vagy a bojtorjánról fügét?
   17  Ekképpen minden jó fa jó gyümölcsöt terem; a romlott fa pedig rossz gyümölcsöt terem.
   18  Nem teremhet jó fa rossz gyümölcsöt; romlott fa sem teremhet jó gyümölcsöt.
   19  Minden fa, amely nem terem jó gyümölcsöt, kivágattatik és tűzre vettetik.
   20  Azért az ő gyümölcseikről ismeritek meg őket.
   21  Nem minden, aki ezt mondja nekem: Uram! Uram! megyen be a mennyek országába; hanem aki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát.
   22  Sokan mondják majd nekem ama napon: Uram! Uram! nem a te nevedben prófétáltunk-e, és nem a te nevedben űztünk-e ördögöket, és nem cselekedtünk-e sok hatalmas dolgot a te nevedben?
   23  És akkor vallást teszek majd nekik: Sohasem ismertelek titeket; távozzatok tőlem, ti gonosztevők.
   24  Valaki azért hallja én tőlem e beszédeket, és megcselekszi azokat, hasonlítom azt a bölcs emberhez, aki a kősziklára építette az ő házát:
   25  És ömlött az eső, és eljött az árvíz, és fújtak a szelek, és beleütköztek abba a házba; de nem dőlt össze: mert a kősziklára építtetett.
   26  És valaki hallja én tőlem e beszédeket, és nem cselekszi meg azokat, hasonlatos lesz a bolond emberhez, aki a fövényre építette házát:
   27  És ömlött az eső, és eljött az árvíz, és fújtak a szelek, és beleütköztek abba a házba; és összeomlott: és nagy lett annak romlása.


Építsük életünket Jézus Krisztusra, és ha ő bennünk él, soha nem térünk le a helyes útról. Különbséget fogunk tudni tenni a helyes és a helytelen között. Nem engedhetjük, hogy a testi vágyaink vezessenek a bűnös életre, hanem újjászületett szellemünk irányítsa gondolatainkat és tetteinket.
Ekkor nem érhet bennünket meglepetés és nem kapjuk ezt a választ, hogy sohasem ismertelek titeket, távozzatok tőlem, ti gonosztevők.

Sajnos, felismerhetjük testvéreinkben is azt, hogy letértek a keskeny útról. ebben az esetben figyelmeztetnünk kellene testvérünket:

Galata 6, 1-10
   1  Atyámfiai, még ha előfogja is az embert valami bűn, ti lelkiek, igazítsátok útba az olyant szelídségnek lelkével, ügyelvén magadra, hogy meg ne kísértessél te magad is.
   2  Egymás terhét hordozzátok, és úgy töltsétek be a Krisztus törvényét.
   3  Mert ha valaki azt véli, hogy ő valami, holott semmi, önmagát csalja meg.
   4  Minden ember pedig az ő maga cselekedetét vizsgálja meg, és akkor csakis önmagára nézve lesz dicsekedése és nem másra nézve.
   5  Mert ki-ki a maga terhét hordozza.
   6  Aki pedig az igére taníttatik, közölje minden javát tanítójával.
   7  Ne tévelyegjetek, Isten nem csúfoltatik meg; mert amit vet az ember, azt aratándja is.
   8  Mert aki vet az ő testének, a testből arat veszedelmet; aki pedig vet a léleknek, a lélekből arat örök életet.
   9  A jótéteményben pedig meg ne restüljünk, mert a maga idejében aratunk, ha el nem lankadunk.
   10  Annak okáért míg időnk van, cselekedjünk jót mindenekkel, kiváltképpen pedig a mi hitünknek cselédeivel.


Felelősek vagyunk egymásért is, és jó ha tudjuk, hogy nem ülhetünk ölbe tett kezekkel ha testvérünk a bűnbe, a halálba rohan.

Ezékiel 33, 7-9
  7  És te, embernek fia, őrállóul adtalak téged Izrael házának, hogy ha szót hallasz a számból, megintsed őket az én nevemben.
   8  Ha ezt mondom a hitetlennek: Hitetlen, halálnak halálával halsz meg; és te nem szólándasz, hogy visszatérítsd a hitetlent az ő útjáról: az a hitetlen vétke miatt hal meg, de vérét a te kezedből kívánom meg.
   9  De ha te megintetted a hitetlent az ő útja felől, hogy térjen meg róla, de nem tért meg útjáról, ő vétke miatt meghal, de te megmentetted a te lelkedet.


Ebből is látszik, hogy mindnyájunknak a helyünkön kell állni. Nem csak hinni, hogy állunk, hanem biztosnak lenni benne. Éppen ezért szükségünk lehet önvizsgálatra, és ami fontos, az Úrral való közösségre.
Dávid zsoltárában olvastam

Zsoltárok 19, 13
13   Ki veheti észre a tévedéseket? Titkos bűnöktől tisztíts meg engemet.


Hívjuk segítségül az Urat. A Szentlélek a segítségünkre lesz. Legyünk engedelmesek, éljünk istenfélelemben és maradjunk mindig a keskeny úton, amely az életre vezet.

bacsipista (skype fórum) 2013.11.10